Gépészet | CAD / CAM » Vida András - A CADdy V12 szoftver használatának bemutatása

A CADdy V12 szoftver használatának bemutatása egy példán keresztül Összeállította: Vida András ny. egy adjunktus Miskolci Egyetem Gépelemek Tanszéke Miskolc, 2001. január 1. Bevezetés A CADDy grafikus tervező szoftvernek a Miskolci Egyetemen hívatalosan meglévő utolsó verziója a V12 verzió. Azóta újabbak is megjelentek, de ezzzel is begyakorolhatjuk a CADdy használatát, mivel a későbbiek is hasonlóan működnek. Az 1. ábrán látható alkatrészt kell 2D és 3D formában megrajzolni A test a fedőlapon is látható árnyékolt formában. Fel kell tételezni, hogy a szoftverben minden paraméter a gyakorlatban szokásos módon van beállítva. Ez nagyon lényeges, mert minden alkalmazónak a szoftver installációjakor be kell azokat állítani a legjobb és legkényelmesebb formára. Ez fogja eldönteni, hogy a kontúrok, méretek, vonalkázás, stb. melyik rétegen és milyen színnel jelenik meg, milyen méretűek lesznek a szöveg karakterei, stb.

2 CADdy 12 2. A 2D alkatrészrajz előállítása Mindenekelőtt azt kell eldöntenünk, hogy milyen nagyságú rajzlapra dolgozzunk (ez minden esetben szükséges, a rajz nézetei és mérete alapján, bár utólag a rajzlap mérete bármikor módosítható). Itt elegendő A4 formátumú rajzlapra dolgozni, tehát a Paraméterek Rajzméret parancsok után a megjelenő maszk felső sorába beírjuk az X (297) és Y (210) irányú rajzlapméreteket. A maszk elhagyása után a grafikus képernyő legfelső sorában megjelenik az új képméret. 2.1 A rajz elhelyezése Mivel itt két képet rajzolunk, célszerű azok helyének kijelölése. A Géptervezés almenüben megkeressük a Középvonal menüsort, rákattintunk, majd a Dinamikus sor kiválasztásával kurzor segítségével a nézeti kép közepét kijelöljük és a szükséges hosszt rajzoljuk meg. Az Alt+R billentyűkombinációval visszatérhetünk a Géptervezés menühöz és megkezdjük a nézeti kép

rajzolását. 2.2 A nézeti kép rajzolása Elsőként a Szerkeszt menüpont Téglalap Pontszerk. opciójával megrajzoljuk a 80x80 mm méretű négyszöget úgy, hogy először az egyik sarkának koordinátáit, majd az átellenes sarok koordinátáit adjuk meg (lehet pl. Reltetsz Metszéspont -40, -40, majd Relutolsó 80,80 opciókkal). Mivel a négyszög párhuzamos a tengelyekkel, el kell a középvonalak metszéspontja körül 45° -kal fordítani úgy, hogy az eredeti helyzetben ne maradjon meg a négyszög. Ezt a Manipuláció (előtte Alt+R -rel vissza a Géptervezés menühöz, ezt ezután természetesnek vesszük és nem írjuk ki) menüsor kiválasztásával tudjuk elérni. Elsőként megnézzük, hogy a Másolat is n(em) -re van -e állítva. Kiválasztjuk a Forgatás sort, meghatározzuk a forgatás középpontját, megadjuk a forgatási szöget, majd a Mit menüből kiválasztjuk a Teljes sort (mivel a négyszög minden tagja egyúttal elemsorozat tagja is !) és a

kis kurzorral rámutatunk a négyszögre. Ezzel a négyszöget elfordítottuk. Mivel a négyszög minden sarka 10x45° -ra le van sarkítva és éppen a Manipuláció menüben vagyunk, annak Sarkot kezel opciójával ezt el is végezhetjük. Kiválasztjuk a szükséges menüsort, majd annak megjelenése után a beállítások közül a Teljes sort választjuk, amit * -gal jelöl meg a kiválasztás hatására. Ezután a Lesarkít sor kiválasztása után a lesarkítás méretét (10) kell megadni és a kis kurzorral kijelölni a lesarkítandó elemsort. A kijelölés után a 3 CADdy 12 négyszög villogni kezd, majd az egér ENTER gombjának megnyomása után a lesarkítás megtörténik. Ez egy nyolcszögletű kontúrt eredményez, amellyel 3 mm-re belülről párhuzamosan egy másik kontúr helyezkedik el. Ezt a kontúrt a Szerkesztés almenü Párhuzamos Konturral a kontúr kijelölése után a méret megfelelő előjelű megadásával rajzolhatjuk meg. A két kontúr

sarokpontjai között elhelyezkedő kis vonalszakaszok a Szerkesztés Szakasz 2pont Végpont kiválasztása után egyenként megrajzolható. A négy furatot a Furatok Körön menüpontok választása után az átmérő (10), mennyit (4), szög (360), lyukkör középpontja (metszéspont), első furat helye (Rel.utolsó, deltaX=35, deltaY=0) műveletsorral rajzoljuk meg A furatot (∅20) és a metszeti képen baloldalon lévő hengeres szakasz (∅60) nézeti köreit, valamint a lesarkítások köreit a Szerkeszt Kör Középpont + Rádiusz opciókkal a középpont kijelölése (Metszéspont) után a sugarak egymás utáni megadásával (10, 11, 28, 30) rajzoljuk meg. Ha a lyukkör pontvonala nem jelent meg, akkor a Középvonal Kör 3 pont Középpont menüpontok választásával három furatot jelölünk ki, így a pontvonal - amelyik a lyukkört jellemzi megjelenik. Ha az előbb megrajzolt középvonalak túlságosan hosszúak, vagy rövidek, akkor a Hosszabbít opcióval

tetszőlegesen hosszúra állítjuk be. Ezzel a nézeti képet - a méretezés kivételével - elkészítettük. 2.3 A metszeti kép elkészítése A kép előállítását célszerű kontúr előállításával kezdeni. Ezt a kontúrt a vízszintes tengelyre tükrözzük, majd a szükséges kiegészítéseket készítjük el. Alkalmazzuk itt a segédszerkesztést, úgy, hogy a nézeti kép szükséges pontjait vízszintesen átvetítjük. A műveletet a Segédszerk Vízszintes Metszéspont menüpontok választásával készítjük elő. A szükséges pontokat kiválasztva egymás után megrajzoljuk a segédvonalakat. Ezután az ∅40 -es méret vonalát a Párhuzamos Áll.távra 20 elem (bázis a középvonal) sorozattal adjuk meg A függőleges kontúrvonalak segédvonalait a Függöleges Kurzorral (pl. a kontúr bal oldali helyzete), majd a Párhuzamos Áll. távra 30 elem, 100 elem, 20 elem (jobbról) lépésekkel adjuk meg Az eredmény a 2. ábrán látható Most

megrajzolhatjuk a kontúrt, természetesen egyenlőre a lekerekítések és a lesarkítások nélkül. A kontúr megrajzolása a Szerkeszt Poligon Metszéspont opciókkal a 2. ábrán 1-2-3-4-5-6-7-8-1 pontokkal jelölt metszéspontok kijelölésével történik. A kontúrban még hiányzó egyenes szakaszokat a Szerkeszt Szakasz 2 pont Metszéspont menüsorozat választásával az a-b, c-d, e-f és g-h metszéspontok kijelölésével rajzolhatjuk meg. A szerkesztési segédvonalakat ezután a Töröl Sikokat Segédsik Igen sorozattal töröljük ki. Mivel a c-d és g-h szakaszok középvonalak, ezért ezeket a Középvonal 4 CADdy 12 Kurzorral Rámutat sorozattal pontvonallá kell alakítani. A kontúr minden sarkát a Manipulácio Sarkotkezel menüjével kell módosítani. A 2 ábrán jelölt 2 és 3 sarkokat Lesarkit 45 2 (a lesarkítás 2x45°) sorozattal, a hely megmulatása után lesarkítjuk. A 6 és 7 pontoknál 3x45° -kal, az 1 és 8 pontoknál 1x45°

-kal az előző módon sarkítjuk le a kontúrt. Az R5 lekerekítéseket a Rádiusz 5 megadása után a két sarok (4 és 5 pont) megmutatása után lekerekítjük. Ezután a megrajzolt kontúr és az ∅10 mm-es furat középvonalát a szimmetria-vonalra tükrözni kell és - mivel az elfordított metszet miatt nem teljesen tükörkép lesz a metszet alsó része azt kismértékben módosítani kell. Válasszuk ezután a Manipulácio Tükröz X-tengelyre (pont kijelölés) Teljes sort (kijelöljük a megrajzolt poligont) ESCAPE Tetsz.elem (kijelöljük a furat középvonalát). Módosítani kell a befordított metszet miatt a 6 és 7 pontok tükörképeinek helyét. Mivel a metszetben az alsó kontúrhatár távolsága 40 mm, a középvonallal párhuzamos segédvonalat rajzolunk 40 mm-re a már ismert módszerrel. Ezután a Manipulácio Eltol Pontszerk Metszéspont (itt megszerkesztjük az eltolás vektorát, amelyiket a 3x45° os lesarkításának eredeti metszéspontja

és a jobboldali kontúrvonal és a segédvonal metszéspontja irányhelyesen - adja) megadása után a Mit menüből a Keretben Munkasik Kurzorral megadásával kijelöljük az eltolandó területet, vigyázva arra, hogy csak az eltolandó sarkok essenek a területre. Kitöröljük a segédvonalat a már ismertetett módon Most rajzolhatjuk meg a sraffozást Kiválasztjuk a Szerkeszt Sraffoz Területet menüpontot, majd a sraffozási szög (45°), valamint a vonalak távolsága (3) megadása után a kép a sraffozási szöggel elfordul és kijelölhetjük a sraffozandó területeket egymás után. A művelet befejezése után a kép az eredeti helyére fordul vissza és a vonalak hosszának pontos kiszámítása után megjelenik a szükséges vonalkázás. Itt rajzoljuk meg a befordított metszősík metszésvonalát. Ennek segítésére a 3 ábrán a -val jelölt vonallal 10 mm -re párhuzamos és a vonalra felezőmerőleges segédvonalakat, amelyek metszéspontja jelöli a

metszősík-nyomvonal helyét. A metszősíkot a Rajziseg Metszősík Egyszerü RAJZOL Metszősík jelölés nem Metszéspont sorozat után egyrészt a két középvonal metszéspontját, másrészt a két segédvonal metszéspontját jelöljük ki a metszési sík két végpontjaként, végül megmutatjuk, melyik oldalra kell a nyilat tenni. Ezután a két oldalra megrajzolja a metszősík jelét. Mivel a középre elhelyezett metszősík jel fölösleges, azt a Szimbolum Töröl Rámutat utasítások után a szálkereszttel kijelöljük, amire az eltűnik. Ezután a segédvonalakat töröljük, miáltal a 4. ábrán látható képet kapjuk 5 CADdy 12 2.4 A méretek megadása A méretezés aktivizálása a Méretezés Kurzor választása után lehetséges. A nézeti képen a négyszög 80 mm-es méretet, mint párhuzamos méretet adjuk meg. Ezért a Párhuzamos kiválasztása után a kis kurzorral a két kontúrvonalat mutatjuk meg, majd a kurzorral a méretvonal

helyét jelöljük ki. A méretszöveget a négyszög jelével kell kiegészíteni, amelyet a Méretszöveg Vezérjel Billentyűről megadása után az " A" jeleket gépeljük be és ENTER -rel történő elfogadás után rámutatunk a 80 mm -es méretre, ahol a kívánt négyszögjel megjelenik. Az osztókör átmérőjét az Átmérö menüpont kiválasztása után adhatjuk meg úgy, hogy először a méretezni kívánt átmérőt (most belülről !), majd a kurzorral a méretvonal helyét (ezen a ponton megy keresztül a méretvonal) mutatjuk meg. Itt megjegyezzük, hogy a nem megfelelő helyre kerülő méretszámokat (mint az itt is van) a későbbiek során megfelelő helyükre tesszük. A lesarkítás (10x45°) megadása a Letörés kiválasztásával lehetséges. Kétféle megadás lehetséges, a normál és a rövid Ezek közül (az előzőleg a legördülő menüt tartalmazó sorban) a SPACE ütögetésével választhatunk. Itt a rövid megadási módot

választjuk, először azt a vonalat választjuk, amelyikhez viszonyítva a lesarkítás szögét akarjuk megadni (3. ábra a vonal), ezt a program bázisvonal néven kéri, majd azt, amelyik a lesarkítást jelenti (b vonal), ezt a program mutatóvonalnak kéri. Ezzel az 1 ábrán látható méret jelenik meg. A metszeti kép méretezését a hosszméretek megadásával kezdjük, párhuzamos vonalak méret magadásával. Kiválasztjuk a Párhuzamos menüsort, majd először a 20 mm -es méretet adjuk meg, úgy, hogy a két párhuzamos vonal megmutatása után a méret helyét mutatjuk meg kurzorral. Ezután a 30 mm -es méretet ugyanígy adjuk meg, a szépség miatt ügyelve arra, hogy az előzőleg megadott mérettel egyvonalban legyen. Ugyanígy adjuk meg a 100 mm -es méretet is Az átmérők megadása az Átmérö menüsor kiválasztásával lehet. Először az ∅40 mm -es méretet a két párhuzamos vonal megmutatásával és a méret helyének kurzorral történő

kijelölésével adjuk meg. Majd az ∅20 mm -es méretet, az ∅10 mm -es méretet, végül pedig az ∅60 mm -es méretet ugyanígy adjuk meg. A két helyen lévő R5 méretmegadása a Rádiusz menüsor választása után a körív megmutatása és a méretvonal helyének kijelölésével történik. A méretvonal helyének kijelölésénél vigyázni kell, hogy a helyet a körön kívül adjuk meg, mert nem jó helyre kerül a métervonal (ki kell próbálni !). Most megadjuk a többi lesarkítás értékét a már ismertetett módon, nem törődve azzal, hogy a méretszámok hova kerülnek (legjobb, ha ESCAPE -pel - az egér jobboldali füle - szakítjuk meg), mert azt még módosíthatjuk. A módosítás menete: kiválasztjuk a Méretkép Méretszöveg méretvonalon menüpontot és az eltolni kívánt méretszövegre mutatva, azt a megfelelő helyre toljuk. Néhány esetben - ha a méretszöveg a méret-segédvonalakon kívülre kerül, pl. az ∅40 méretnél - a méretvonal a

szöveg alá hosszabbodik, sőt a nyilak is kívülre 6 CADdy 12 kerülnek. Mivel az ∅20 méret H7 tűréssel is rendelkezik, a Méretszöveg Türés menüpont kiválasztása után a méretre rámutatva megadható a H7 tűrés. Szükség van még a tűréstáblázatra is, amelyet a Türések menüpont kiválasztása után a szoftver automatikusan kikeres és táblázatba foglalva, a kurzorhoz ragadva, tetszőleges helyre tehetünk. Alt+R után a Rajzi seg Felületjel menüsor választása után beállítjuk, hogy a felületjelet a felületre közvetlenül kell elhelyezni és 1.6 Ra értékűnek kell lennie, majd a maszk bal alján lévő Rajzol mezőt kiválasztva megmutatjuk, hogy melyik alapvonalra kell azt elhelyezni (itt ügyelni kell, hogy a kiválasztáskor a felületjel arra az oldalra kerül, amelyik oldalról kijelöltük az alapvonalat). A folyamat megszakítása után ismét a maszkban találjuk magunkat, ahol kiválasztjuk a kiemelt zárójellel mód kiválasztása

és az Ra 6.3 ra változtatása után kurzorral a kiemelt érdességi jelet a megfelelő helyre tesszük Ezzel elkészült az alkatrész 2D rajza. 7 CADdy 12 3. A 3D test előállítása Mindenekelőtt be kell lépni a CADdy 3D testmodell moduljába. Ez a géptervezés könyvtár Segédprogr. 3D térfogat menü választásával lehetséges El kell dönteni továbbá, hogy a testet milyen módon állítjuk elő. Itt legegyszerűbb az alaptestekből történő előállítás, hiszen a test alapja egy téglatest, valamint két különböző átmérőjű henger. Ezek egyesítése után a szükséges furatokat, letöréseket valamint lekerekítéseket kell a végleges forma kialakítása céljából elkészíteni. A munka eredményesebb lesz, ha az esetleges előforduló hibák miatt az egyes lépéseket a Be/kiadás Tárol Testet fájlnév sorozattal tároljuk. Sikeres végrehajtás esetén a következő tárolás azonos néven történhet. 3.1 Az alaptestek előállítása A

3D testmodell fő menüpontjai között szerepel a Szerkesztés, amelynek kiválasztása után valamennyi szükséges menüpontot megtaláljuk. Elsőként az 5 ábrán 1 jelű téglatest megrajzolásához kiválasztjuk az Alaptest Téglatest menüsort, ahol elsőként a test egyik sarokpontját kell megadni, amelyet most Abszolut értékben a három koordinátát (x, y, z) egymástól "," -vel elválasztva adjuk meg, -40,-40,0 ENTER, majd a test méreteit ugyanilyen sorrendben Abszolut 80,80,20 ENTER. Ezzel megjelenik a téglatest a három koordináta-tengellyel párhuzamosan elhelyezkedve. Ezután a 2 jelű ∅40 mm átmérőjű 50 mm magas henger megrajzolása következik a Henger 2 pont közt Végpont választása után először a bázispont megadása történik a megrajzolt téglatest felső lapja két átellenes sarokpontjának kijelölése után (ez lesz a henger bázispontja) a sugár (20) és a magasság (50) megadása után a henger a kívánt helyen

megjelenik. Most a felső hengeres részt szerkesztjük az előzőhöz hasonló módon, csak a bázispontot az előző henger felső lapjának Középpont -jaként jelöljük ki. A henger sugara itt 30, magassága szintén 30 lesz. Ezzel kialakul az 5 ábrán látható kép Ezután az Egyesit menüpont választása után a 3 megrajzolt részt egyesítjük úgy, hogy sorban kijelöljük azokat. A kijelöléskor az egyes részek színe megváltozik és azt, hogy ez számunkra megfelelő-e ENTER-rel nyugtázzuk. 3.2 A sarkok 10x45°-kal történő lesarkítása és a furatok megrajzolása Az 5. ábrán a, b, c, d -vel jelölt sarkokat 10x45°-kal le kell sarkítani a Szerkeszt Letörés Szög+távols. menüpontok választásával Először a lesarkítás távolságát (10), majd a szögét (45) adjuk meg. Ezután kijelöljük és sorban a fent megadott éleket a lesarkítás céljából Miután ez 8 CADdy 12 megtörtént, a menüből a Végrehajt sort kiválasztva a

megváltozott színű sarkokon a művelet végrehajtódik. Ezután a furatok elkészítése a Furatok menüpont kiválasztásával kezdődik Ekkor meg kell adni azt a felületet, ahol a lyukkör lesz. Itt a 6 ábra b vonalára kell mutatni Ekkor a téglatest felső lapjának körvonala színt vált. Ha esetleg nem ez történik, akkor a SPACE gomb megnyomásával lehet felületet váltani. A megjelenő maszkban az átmenő furat és a lyukkörön választásánál a TOVÁBB mezőt választva meg kell adni a lyukkör középpontját, a furatok számát, a lyukkör sugarát az első furat szögét és az összes furatot mekkora szögre kell elosztani. Az osztókör középpontját szerkesztés-sel, Középpont -ként az f jelű kör kijelölésével tehetjük meg. Az osztókör sugara 35 mm, a furatok száma 4 az első furat szögét szerkesztéssel (Elemközép) a b jelű él kijelölésével adjuk meg (ugyanis a kör középpontját és e pontot összekötő egyenesen lesz az 1.

furat), majd az összes furat 360°-on helyezkedik el Folytatásként ismét a maszk TOVÁBB mezőjét választva megadjuk a furat átmérőjét (10) és a furat felső részén mekkora lesarkítás (0) kell. A maszkot a VÉGE mezővel elhagyva, a négy furat a megfelelő helyen jelenik meg A folyamat után a 6. ábrán látható test jelenik meg 3.3 A sarkok további lesarkítása A téglatest alsó és felső lapja minden külső élének lesarkítása egy lépésben történhet. A Letörés Szög+távolság menüpontok kiválasztása után a lesarkítás szögét (45°) és távolságát (3) adjuk meg. Ezután kijelöljük az él menüponttal az alsó lap valamennyi élét (6 ábra 18 élei), majd a felső lap éleit, amelyek színe ekkor megváltozik. Miután valamennyi élt kijelölünk, a Végrehajt menüponttal a lesarkítást elvégezzük. Ha ez sikerül, akkor elfogadjuk a sarkítást, mire az a test színében megjelenik. Az ∅60x30 henger két homlokfelületét kell

2x45°-ra lesarkítani Elsőként itt is a lesarkítás szögét (45°) és távolságát (2) kell megadni, majd a lesarkítandó két ív-et jelöljük ki. Ha ez sikerül, akkor a Végrehajt menüsorral láthatóvá tesszük az elkészült lesarkítást és, ha megfelel, elfogadjuk. A műveletekkel a 7 ábrán látható kép alakul ki 3.4 Az alkatrész befejezése Hátra van még a 7. ábrán a és b -vel jelölt íveken az R5 lekerekítés, valamint a központi ∅20 -as furat mindkét végén történő lesarkítással. Elsőként a sugarat kell megadni, majd a Lekerekit rádiusz ív sorozat után kijelöljük az a és b íveket, beállítjuk a felbontást 6-ra, végül a Végrehajt utasítással a lekerekítés megtörténik, amit - ha az megfelelő - elfogadunk. Utolsó művelet a központi furat elkészítése, amelyet a Furatok egyenként átmenő furat 9 CADdy 12 választásával és a maszk elhagyásával az adatok megadásával folytatjuk. Megadjuk a furat

helyét, amelyik az Abszolut 0,0,100 koordináta-pontban van, majd - mivel az úgyis szükséges - a felső síkban lévő lesarkítást is megadjuk. A VÉGE mező választása után megjelenik a furat és a lesarkítás, amelyet - ha az megfelelő - elfogadunk. Még az alsó lapon hiányzik a furat lesarkítása, amelyet a már megszokott módon az adatok (45, 1) megadása után az ív Végrehajt utasításokkal készítünk el. Ha megfelelő, akkor elfogadjuk A test tárolása után különféle módosításokat is elvégezhetünk. A fedőlapon látható képet árnyékolással állíthatjuk elő 3.5 Az árnyékolt kép előállítása és tárolása Belépünk a Láthatóság almenübe, ahol a Világítás menüpontot választva a lámpa helyét úgy adjuk meg, hogy felülről és oldalról érkezzen a fény a testre, így megfelelő képet kapunk. Ezután megváltoztatjuk a test színét a szürke (fehér) színek árnyalataira, mert fekete-fehér nyomtatás esetén ez lesz a

legjobban látható. Ezt a Szinek Fehér választása után a test kijelölése követ A megváltozott színű testet most az Árnyékolás Mindet sor választásával árnyékolhatjuk. Ezután a Be/kiadás pixel kép pcx tárol folyamattal - megadva a tárolandó területet - a képet az ott látható alakban tároljuk. Meg kell itt jegyezni, hogy a tárolási Paraméterek -nél a beállításoknak elsősorban a tárolási módnak - megfelelőnek kell lenni, mert csak akkor kapunk olyan képet, mint amilyet szeretnénk. 10 CADdy 12