Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Logiszika tételek államvizsgára, 2001

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 18 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1804

Feltöltve:2005. október 27.

Méret:422 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

LOGISZTIKA 1. TÉTEL Logisztika fogalma, története, értelmezései, a modern logisztika térhódításának okai, a logisztika célja, feladatai és területei, a logisztikai rendszerek fejlődését meghatározó tendenciák. A logisztika: az áruk (anyagok, félkész- és késztermékek, szolgáltatások) mozgatásának, tárolásának, készletezésének stratégiája a beszerzéstől a fogyasztásig. Története: • A legkorábbi hivatkozások Kr.e első századból • Római Birodalom: A római hadseregben a logistasok biztosították a hadtápellátást. • Középkor: Loger szó alapján a logisztikát a szállásmester tevékenységével azonosították; a logistics szót az angol tengeri flotta ellátási feladataival ill megszervezésével azonosították Térhódításának okai: • A termelési átfutási idő rövidítését az adott terméket gyártó vállalat saját technikai, technológiai fejlesztésével meg tudja oldani. • Ellátás-termelés-elosztás

átfutási ideje a készletek mennyiségének csökkenésével vagy megszüntetésével rövidíthető. Célja: A piaci, termelési igényekhez igazodva a megfelelő anyag, a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő költséggel eljuttathatók legyenek.(Ez a 6M elv) Területei: • Ellátás (beszerzés) • Elosztás (értékesítés) • Gazdasági rendszer-gazdálkodó szervezet Feladata: Biztosítani az áruválasztékot a 6M elv segítségével. Tendenciák: • A megrendelésre termelés részaránya nő • Bővül a JIT elvű gyártás • Nőnek az elvárások • A logisztikai szolgáltatások iránti igény nő • A logisztikai központok létesítése felgyorsul • Hulladékújrahasznosítás 2. TÉTEL Logisztikai rendszer fogalma, a logisztika helye a gazdasági szervezetben, a szolgáltatások színvonala és a logisztikai költségek összefüggése, a logisztika fő és kiegészítő folyamatai,

logisztikai kontrolling fogalma, mutatószámok a teljesítmények és a költségek elemzéséhez. A logisztikai rendszer: A reál és az irányítási szférában működő alrendszer, amely gondoskodik a termeléshez szükséges anyagok, termékek, energiák és információk rendszeren belüli és kívüli mozgatásáról. A vállalati logisztikai rendszerek feladata a beszerzési és az értékesítési piacok között, ill. a vállalaton belüli anyag és információ áramlás biztosítása. A szolgáltatás színvonala és a logisztikai költségek összefüggése fontos A logisztika létesítménye, szolgáltatás, célja a színvonal növelése és a költségek minimalizálása Logisztikai folyamatok: (Anyagáramlást megvalósító alapfolyamatok • Rakodás • Szállítás RST-folyamat • Tárolás Fő folyamatok: 1 Kiegészítő folyamatok: • Csomagolás • Komissiózás • Egységrakomány képzés és bontás • Ellenőrzés Logisztikai controlling: A

controlling a vezetés alrendszere, amely koordinálja a tervezést, az információ áramlást és az ellenőrzést. Célja: a vállalati célok érdekében fenntartsa a vezetés koordináló, reagáló és adaptációs képességét. Mutatószámok: • Bázis mutatószámok: a logisztikai teljesítmények volumenét és struktúráját jellemző adatok; időszak költség adatai • Termelékenységi mutatószámok: gazdasági, minőségi mutatószámok és szimplex tábla. 3. TÉTEL Az anyagmozgatás, mint a logisztikai rendszer alrendszere, az anyagmozgatás fogalma, feladata, csoportosítása, az anyagmozgatási rendszer elemei, a mozgatott anyagok csoportosítása, az anyagmozgató gépek csoportosítása és jellemzése a működési elv alapján (hordozóelemes szállítógépek, hajtott és gravitációs pályák, targoncák, sínpályához kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek, sínpályához nem kötött szakaszos működésű anyagmozgató gépek)

Anyagmozgatás: A logisztikai rendszer alrendszere, amely a térben és időben elhatárolható termelési, elosztási folyamatokat és a marketing tevékenységeket kapcsolja össze egy egységes rendszerré. Feladat: A termelési és elosztási folyamatok során az anyagok és termékek egyik helyről a másikra való mozgatása, szállítása. Műveletei: • Rakodás, • Szállítás Csoportosítása: • Termelési rendszert kiszolgáló • Raktári • Rakodóhelyi, ami lehet vállalati és közlekedési • Egyéb Az anyagmozgatási rendszer elemei: • Mozgatott anyag • Mozgatást végző eszközök, gépek, berendezések • Mozgatáshoz szükséges energia • Mozgatásban közreműködő dolgozók • Mozgatáshoz szükséges információk Mozgatott anyagok: • Ömlesztett anyag • Darabáru • Folyadékok • Gázok Anyagmozgató gépek • Folyamatos működésű anyagmozgató gépek. Az anyagot a pálya mentén, állandó sebességgel, folyamatos vagy adagokra

bontott anyagáramban, általában 1 irányban továbbítják. Szállító képesség: Q=m/t=3,6*vq (t/h) Ahol: m= mozgatott anyag tömege, t= mozgatás ideje, v= szállítás sebessége, q= 1m szakaszra eső tömeg (kg/m) 2 Szakaszos működésű anyagmozgató gépek. Teherrel ill üresen üzemelnek Könnyű és nehéz darabárukat, ömlesztett anyagokat is mozgathatnak. Mozgásuk több szabadságfokú, amit több különálló meghajtással érnek el. A teher felvétele, vagy lerakása a munkaterületen belül bárhol megvalósulhat. Szállító képesség: Q=f/nΣmi=fm (t/h) Ahol: m a ciklusonként átlagosan mozgatott anyag tömege (t) A szakaszos anyagmozgatás egy ciklusa és időbeni lefolyása: • Ciklusidő: tfi = tr1 + th + tr2 + tü Mozgatás gyakorisága: f=n/t ahol az n=ciklusok száma (db) 4. TÉTEL Az anyagáramlás és az anyagmozgatási rendszer jellemzői (alap, mozgás és anyagáram jellemzők), az anyagmozgató rendszerek funkcionális elemei, az

anyagmozgató rendszerek tervezésének menete, az anyagmozgató gépek megválasztásának szempontjai és lépései. Az anyagáramlás és az anyagmozgatási rendszerek jellemzői: Alapjellemzők: • Út (s) • Idő (t) • Anyagmennyiség (M) Mozgásjellemzők: Pillanatnyi sebesség: v (t) = ds/dt = s˙ Pillanatnyi gyorsulás: a(t) = dv/Dt = v˙ = s˙˙ Átlagsebesség: v = ∆s/∆t Anyagáram jellemzők: Anyagáram erősség: tömegegységben: EM (t) = dM/dt = M˙ (kg/s) térfogategységben: EV (t) = dV/dt = V˙ (m3/s) Átlagos anyagáram erősség: E = 1/ (t2-t1)∫E(t)dt Anyagáram erősség változása: E8t) = M˙˙ Anyagmozgató rendszerek funkcionális elemei: • Feladóelemek (F) • Szállítóelemek (Sz) • Leadóelemek (L) • Összetett elemek (Ö) Anyagmozgatási rendszerek tervezésének menete: • Előterv • Részletes terv • Kiviteli terv A tervezés általános szempontjai: • Rendszerelméleti szemléletmód • Alrendszerekre bontás • Tervváltozatok

kidolgozása Anyagmozgató gépek megválasztásának főbb lépései: • Az anyagmozgató rendszerrel szemben támasztott követelmények meghatározása • Az anyagmozgató rendszer megválasztása • Az anyagmozgató gép megválasztása • Az anyagmozgató géptípus megválasztása Befolyásoló tényezők: • Anyagmozgatási feladat jellemzői (idő, útvonal, mozgatandó anyag, stb.) • Helyszíni adottságok 3 • Gazdaságossági szempontok • Egyéb szempontok 5. TÉTEL Raktározási rendszerek és a raktározás fogalma, a készletezés okai, a raktározási rendszer modellje, a raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai (jellemzők, folyamatok, eszközök, létesítmények), a tárolási módok és a megválasztásukat befolyásoló tényezők, a raktárak csoportosítása ágazatok, a termelési folyamatban betöltött szerep, a készletváltozás sajátossága szerint. A raktárak olyan létesítmények, amelyek az áruk minőségét és mennyiségét

veszteség nélkül megőrzik, lehetővé teszik az anyagok, alkatrészek szükség szerinti ki-és betárolását. A készletezés okai: • A kereslet-kielégítési és utánpótlási folyamatban mutatkozó ingadozások kiegyenlítése • Váratlan problémák felmerülése esetén manőverezési lehetőség biztosítása (utánpótlás fennakadás, váratlan meghibásodás) • Üzleti lehetőségek kihasználása (szezonális ármozgások, árengedmények) A raktározási folyamat modellje: Környezet Raktározási rendszer Input Tárolás A raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai: Jellemzők: • Befogadóképesség • Anyagmozgató rendszer teljesítőképessége • Raktározási rendszer működése Folyamatok: • Alapfolyamatok (RST-folyamat) • Kiegészítő folyamat • Információs folyamat Eszközök, berendezések: • Be- és kiszállító eszközök • Rakodóeszközök, gépek • Belső szállítóeszközök, gépek • Ellenőrző eszközök és

gépek • Tárolóeszközök és berendezések Létesítmények: • Rakodóhelyek • Közlekedési kapcsolatok • Átvevő, kiadó és tároló helységek • Szállítópályák, anyagmozgatási utak Tárolási módok: • Raktárépület (hagyományos csarnok vagy magasraktár) • Tároló (nyitott, tetővel ellátott terület) • Hombár (siló, bunker) • Tartály (föld alatti vagy feletti edény) Tárolási mód megválasztását befolyásoló tényezők: • Áru fizikai állapota (darabáru, ömlesztett, folyékony, légnemű) • Sajátosságok (nedvesség, hőre, fényre érzékeny) • Mennyiség Raktárak csoportosítása: • Ágazatok szerint: ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési stb. • A termelés és elosztási folyamatban betöltött szerep szerint: alapanyag, segédanyag, félkész termék, késztermék raktár Készletváltozás sajátossága szerint: 4 a) Azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben b) Kevés árufajta

érkezik viszonylag nagy mennyiségben és távozik kisebb tételekben c) Sok árufajta érkezik kis mennyiségben és távozik nagyobb tételekben d) Sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben e) A távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek f) A távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek és minőségi változásokon mennek át 6. TÉTEL Darabáru raktározási rendszerek folyamatai és csoportosítása, állvány nélküli statikus tárolási rendszerek (megoldások, jellemzők), állványos statikus tárolási rendszerek (megoldások, jellemzők), állványos dinamikus tárolási rendszerek (megoldások, jellemzők) A darabáru raktározási rendszerek 2 csoportba sorolhatók: 1. Egyedi darabáru: kis méretű 2050 kg alatti tömegű termékek vagy nagy méretű 5002000 kg tömegű egyedileg kezelhető tárolási egység 2. Egységrakományok: egyedi darabárukból csomagolt, ömlesztett anyagokból képzett

mozgatásitárolási egység Darabáru raktári rendszerek csoportosítása: 1. Tárolási mód szerint: • Állvány nélküli statikus • Állványos statikus • Állványos dinamikus • Magasraktári 2. Alkalmazott anyagmozgató rendszer szerint: • Kézi anyagmozgató eszközös • Targoncás • Darus • Állványkiszolgáló gépes • Egyéb technika Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek: • Közvetlen halmazolás: tárolóeszközt nem igényel, alkalmazása célszerű, ha a tárolási egység egyben szállítási egység is • Sík rakodólapos tárolás: sík felületekkel lehatárolt csomagolással rendelkező vagy más csomagolású, de kötésbe rakható áruk esetén • Oldalfalas vagy keretes rakodólapos tárolás: kevésbé szabályos méretű vagy kevésbé teherbíróképes csomagolású áruk esetén Akkor valósítható meg, ha egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni és nem követelmény, hogy minden árumennyiséghez

tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni, továbbá előfeltétele az áru halmazolhatóság. Állványos statikus tárolási rendszer: Ezt a lehetőséget akkor kell mérlegelni, ha az áru vagy csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal ill., ha nem lehet belőle megfelelő stabilitású halmazt képezni. Állványfajták: • Polcos • Galériás • Tárolóládás • Rekeszes • Átjárható ill. bejárható • Konzolos Állványos dinamikus tárolási rendszerek: 5 Jellemzője, hogy egy-egy tárolási egység elhelyezésére vagy kiemelése estén az állványon levő áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét. • Utántöltős állványos (lejtős kialakításúak, FIFO elv) • Gördíthető állványos: hosszanti és keresztirányba gördíthető ( hosszú cserélődési idejű áru, ritkán kell felkeresni egy-egy állványt, kis forgalmú raktárak esetén) • Körforgó állványos: vízszintes ill. függőleges tengely körül

forgó 7. TÉTEL Magasraktárak csoportosítása, jellemzők, targoncás anyagmozgatási rendszer a raktárakban, darus anyagmozgató rendszer a raktárakban, integrált anyagmozgató és tároló rendszer, anyagmozgatás a magasraktárakban (felrakó gépek, árugyűjtő és elosztó rendszerek) Magasraktárak: a darabáruk olyan tárolási rendszere, amelyekben a tárolási magasság meghaladja az általános célú emelőtargoncák emelési magasságát, és az áruk állványra való felhelyezését ill. levételét a folyosókon mozgó felrakógépek végzik. Csoportosítása: Rendeltetés szerint: • Teljes egységrakományok tárolására alkalmas • Komissiózó: lehetővé teszi a kiszállítási egység különböző árufajtákból való összeállítását. (tárolótérben, komissiózó térben) • Kombinált: a tároló és komissiózó tér egy egységet képez Állványok magassága szerint: • Középmagas (6-10 m) • Magas (10 m-nél magasabb) Tárolótér

kialakítása szerint: • Hagyományos csarnokraktár • Állványtartós raktár Gépesítési szint szerint: • Gépesített (az irányítási műveleteket kézzel kell végezni) • Részlegesen automatizált • Teljesen automatizált A magasraktárak előnyei: • Kedvező terület- és térkihasználás • Nagy tárolási kapacitás • Gyors ki- és betárolás • Korszerű gépesítési és automatizálhatósági lehetőség Raktári anyagmozgató rendszerek: • Kézi eszközös • Targoncás • Darus • Magasraktári Targoncás anyagmozgatási rendszer: • egységrakományok, nagy tömegű darabáruk mozgatására alkalmas • 4-6 m tárolási magasság Targoncák: a) villamos motoros: • zajtalan, tiszta üzem • 6-8 óra után akkumulátortöltés • üzemi körülményekre érzékeny • sebességük az akkumulátor kimerülésével csökken b) belsőégésű motoros: • zajos, levegőt erősen szennyezi • gyúlékony az üzemanyaga • üzemi

körülményekre kevésbé érzékeny • üzemanyag ellátásuk egyszerű Darus anyagmozgató rendszer: • nagy tömegű vagy terjedelmes árukat tároló, nagy tárolási magasságú raktárakban alkalmazható • haladási sebesség: max. 0,5 – 1 m/s Daruk: a) Futódaru • A daruszerkezet mozgatásához szükséges szabadon hagyandó terület jelentős tárolótér veszteséget okoz • 4-7 m tárolási magasság b) Felrakódaru • 6-11 m tárolási magasság • sajátos megfogószerkezet alkalmazása 6 • szállítójárművek, pl. targoncák közvetlenül kiszolgálhatók Integrált anyagmozgató és tároló rendszer: Olyan rendszerek, amelyek minimális készletek tartása mellett biztosítják a gyártó és szerelősorok szükségszerinti kiszolgálását. Integrált rendszerekkel oldható meg a külső szállítóeszközök és a belső anyagmozgató eszközök közötti korszerű technikai kapcsolat. Anyagmozgatás magasraktárakban: Felrakótargoncák: •

emelési magasság 10-12 m • biztonsági berendezésekkel el van látva • sajátos emelőszerkezet és megfogószerkezet Felrakógépek: • hosszú állványsorok és nagy forgalom esetén minden állványsorba lehet egyet telepíteni Árugyűjtő és elosztórendszerek: Feladata a tárolást megelőző és követő műveletek gyors és maradéktalan elvégzése 8. TÉTEL A komissiózás fogalma, csoportosítása, műveletelemei, komissiózási rendszerek, a komissiózás gépei, komissiózási stratégiák, raktári folyamatok irányítása és automatizálása (információk, kódolás, adatbázis), raktárak számítógépes irányítása. A komissiózás (árugyűjtés) az előre megadott megrendelések szerinti kigyűjtése, összeválogatása, amely a megrendelések átvételével kezdődik és a kigyűjtött áruk rendelésenkénti összeállításával fejeződik be. Csoportosítása: • Több árufajta, változó mennyiség, a tárolási egységet meg kell bontani. •

Több árufajta, a mennyiség a tárolási egység többszöröse, megbontás csak kivételes esetben fordul elő. • Egy árufajta, a mennyiség a tárolási egységtől eltérő Műveletelemei: • Áruelőkészítés: statikus és dinamikus • Árukivétel: kézi és gépi • Árumozgatás: egydimenziós és kétdimenziós • Áruleadás: centralizált és decentralizált Komissiózási rendszerek: • Tárolótéren belüli: hosszú komissiózási útvonalak, kisebb teljesítmény, egyszerű információs áramlás • Tárolótéren kívüli: nagy teljesítmény, bonyolult anyag és információ áramlás Komissiózás gépei: • Komissiózó targonca • Komissiózó gép (pl. magasraktáraknál) • Kombinált módszer (pl. a kigyűjtött árut szállítószalag továbbítja) • Kézikocsi Komissiózási stratégiák: a) Stratégia nélküli komissiózás • A tárolóhelyek felkeresése véletlenszerű • A helykoordináták között nincs összefüggés • A

komissiózási ciklusidő hosszú b) Növekvő vízszintes helykoordináták szerinti komissiózás • Az egyes tárolóhelyek felkeresési sorrendje a tárolóhelyek vízszintes koordinátái növekedésének felel meg c) Zónás stratégia: • Csökkenthető az utolsó kiviteli hely és a leadóhely közötti úthossz 7 • A (b) olyan változata, amelynél az állványmezőt több, páros számú egymás feletti zónára osztják és az egy-egy zónán belüli tárolóhelyeket a vízszintes helykoordináták növekedő sorrendjének megfelelően végzik. A raktári folyamatok irányítása: az áru be- és kiszállításával, a raktáron belüli mozgatásával, tárolásával, készletezésével kapcsolatos folyamatok elvégzésére kialakított stratégiai megvalósítást jelent. 9. TÉTEL Az áruszállítási rendszerek feladatai, a szállítási láncok jellemzése, az egységrakományos szállítás jellemzése, az egységrakomány-képző eszközök

csoportosítása. Az áruszállítási rendszerek feladata: az alap-, segéd-, üzemanyagok, a félkész- és késztermékek, valamint hulladékok mozgatása a kitermelés, a termelés és a felhasználás helye között. Szállítási láncok: • Közvetlen: átrakás nélkül, egy járművel • Összetett: hagyományos: az árut rakják át; kombinált: konténerek vagy szállítójárművek átrakása Szállítási láncok elvi vázlata: 1. Közvetlen szállítás (történhet közúton és vasúton is) 2. Hagyományos megoldású közúti/vasúti/közúti összetett szállítási lánc 3. Összetett szállítási lánc kombinált közúti/vasúti szállítás esetén Egységrakományos szállítás: • Kisebb méretű és tömegű árukat, nagyobb méretű és tömegű géppel kezelhető egységrakományokká összefogva célszerű szállítani. • Törekedni kell a : termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység egyenlőség

megvalósítására Előnyei: • Árukezelési, rakodási munkák gépesíthetők • Árukezelési, rakodási idő csökkenése • Helytakarékosság • Csomagolási költség megtakarítása Hátrányok: • Magas költségráfordítás • Üres egységrakományképző eszközök visszaszállításának többletköltségei Egységrakományképző eszközök csoportosítása: • Általános célúak (univerzálisak) • Speciális célúak (különlegesek) • Szállítóládák, rekeszek, keretek, rakodólapok, kis-, közép-, és nagykonténerek Egységrakományképzés: • Kézzel, segédeszköz nélkül (átkötés, pántolás) • Kézzel segédeszközzel (emelő-, süllyesztőasztal) • Rakodólap megrakó, ill.- ürítő gépekkel vagy robotokkal 10. TÉTEL A vasúti szállítás fontosabb jellemzői, a közúti szállítás fontosabb jellemzői, a vízi szállítás fontosabb jellemezői, a légi szállítás fontosabb jellemzői. 8 Vasúti szállítás: •

Általános célú teherkocsi, lehet: pőre, nyitott, fedett • Speciális célú teherkocsi, lehet: élőállat szállító, romlandó árut szállító, tartálykocsi, mélyített rakfelületű kocsi, önürítű kocsi • Kombinált szállításhoz alkalmazott teherkocsi, lehet: konténer szállító, zsebes, lengőhidas, kis átmérőjű kerekkel ellátott, alacsony rakfelületű A vasúti szállítás nagy mennyiségben, viszonylag nagy távolságra való továbbításra alkalmas. Előnyei: • Független a külső környezeti hatásoktól • Fajlagos energiaigénye kicsi • Szinte minden árufajta szállítására alkalmas • Környezetkárosító hatása kicsi Hátrányok: • Kicsi a hálózatsűrűség • Hosszú az áruk eljuttatási ideje • Nagy dinamikus igénybevételnek vannak kitéve az áruk Közúti áruszállítás: • Általános célú tehergépkocsik: nyitott rakfelületű, zárt szekrényes • Speciális célú tehergépkocsik: önürítő, önrakodó,

tartálykocsi, hűtőkocsi • Általános célú pótkocsik: normál és nyerges pótkocsi • Speciális célú pótkocsi: billenőszekrényes, speciális célú nyerges félpótkocsik, utánfutók • Vontatók: normál és nyerges Előnyei: • Legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik • Rövid az áruk eljuttatási ideje • Minden árufajta szállítása lehetséges • Kicsi az áruk igénybevétele Hátrányok: • Fajlagos energiaigénye magas • Élőmunkaigényes • Nagy árumennyiség szállítására korlátozottan alkalmas Vízi áruszállítás: Nagy távolságra történő szállításra célszerű igénybe venni. • Folyami hajók: vontató- és tolóhajók, uszályok, bárkák, önjáró áruszállító hajók (száraz, folyékony, különleges áruszállító) • Tengeri hajók: áruszállító hajók (folyékonyáru, szárazáru, kombinált szállítók, hűtőhajók, egyéb), kombinált forgalmat lebonyolító hajók (konténerhajók, kompok, Ro-Ro hajók,

bárkaszállító hajók) • Folyami tengeri hajók Előny: • A fajlagos energiaigény itt a legkisebb Hátrányok: • Hosszú az eljuttatási idő • A feladó és a címzett közötti közvetlen szállításra nem alkalmas • Áruigénybevétel nő Légi áruszállítás: Kis mennyiségű, nagy értékű áruk nagy távolságra való gyors eljuttatására alkalmas • Merevszárnyú: áruszállításra átalakított személyszállítók, személy és áruszállításra is alkalmas, áruszállítás • Forgószárnyas: helikopterek Előnyök: • Rövid az eljuttatási idő • Kicsi az áruk igénybevétele Hátrányok: • Nem minden áru szállítható • Fajlagos energiaigénye nagy • Zajos • Magas a fuvardíj 11. TÉTEL A kombinált szállítási rendszerek fogalma, konténeres szállítás, közúti-vasúti, közúti-vízi kombinált szállítás. Kombinált szállítási rendszer: Egy szerződés keretében két vagy több alágazat vesz részt egy adott

szállítási feladat megoldásában. 9 Célja: különböző közlekedési alágazatok olyan együttműködésének megvalósítása, amely az egyes (szállítási) közlekedési alágazatok előnyeit egyesíti a hátrányok kiküszöbölésével. Csoportjai: • Konténeres szállítás • HUCKPACK szállítási rendszerek (közút/vasút, közúti/vízi, vasúti/vízi, folyami/tengeri) Konténeres szállítás: Valamennyi közlekedési álágazattal megvalósítható. A szállítás során már-már szinte kizárólag nagykonténereket alkalmaznak. Szállítójárművei: • vasúti kocsik • közúti járművek • tengeri hajózás Közúti-vasúti kombinált szállítás: a) RO-LA rendszer: a tehergépkocsik az alacsony rakfelületű vasúti kocsikon utaznak b) Csereszekrény: a közúti jármű levehető felépítménye a konténerszállító vasúti kocsin szállítható (támasztólábakra állítható és a gépkocsi kihajt alóla, darukkal vagy mobil rakodógépekkel

rakják őket a kocsikra, hátránya hogy nem halmazolható) c) Daruzható nyerges félpótkocsik: a vasúti szállításukhoz zsebes vasúti kocsikat alkalmaznak Közúti-vízi kombinált szállítás: A közúti járművek saját kerekeiken felgördülnek a vízi járművek rakfelületére, az út végén pedig legördülnek. Bármely közúti jármű szállítható így, de különleges kialakítású létesítményekre és áthidaló szerkezetekre van szükség. Közúti-tengeri szállítás: a nagyobb hajókon a járművek több rakfelületen (fedélzeten) is elhelyezhetők, egyes Ro-Ro hajókon vasúti szekrények is szállíthatók. 12. TÉTEL A készletezés fogalma, okai, modellezése, a készletezési modellek költségelemei, készletezési mechanizmusok és a modellek csoportosítása, a biztonsági készlet, a felhasználási ráta és az utánpótlási idő fogalma. A készletezés feladat: Adott termelési, fogyasztási stb. folyamat anyag, alkatrész, termék stb

szükségletének kielégítése minimális költséggel. A készletezés okai: • A kereslet-kielégítési és utánpótlási folyamatban mutatkozó, normálisnak mondható, ingadozások kiegyenlítése • Váratlan problémák esetén manőverezési lehetőség biztosítása. • Üzleti lehetőségek kihasználása. Készletezési modellek jellemzői: • A készletrendszer viselkedését matematikai formában írják le. • A modellből levezethető az optimális készletezési politika. • A modellek legtöbbször számítógépre adaptáltak, amelyek lehetővé teszik a készletszintek folyamatos figyelését és jelzik az újrarendelés időpontját. Készletezési modellek költségelemei: Jövedelmezőségre ható költségek: • Rendelési vagy gyártási költség • Készletartási, vagy raktározási költség: (a raktározás ideje alatt felmerülő kiadások, egységnyi időtartamra eső darabköltség) • Ki nem elégített igények, vagy hiány miatti

veszteségek költsége: (az igények nagysága meghaladja a raktáron elérhető mennyiséget. Kétféle lehet: pótolható kielégítetlen igény, nem pótolható) • Bevételek: (Ha az árak és az igények kontrolja nem tartozik a vállalat hatáskörébe és az eladásokból származó bevételek függetlenek a vállalat készletezési politikájától, akkor a bevételeket figyelmen kívül hagyjuk.) • Maradványköltség és az árengedményből származó költség: (a maradvány érték annak a mennyiségnek az értéke, amely a készletezési periódus végén megmarad. Ha a készletezés meghatározatlan számú periódusból áll, és nincs elavulás, akkor nem beszélhetünk maradék tételről. A maradvány érték negatívja a maradvány költség.) Készletezési mechanizmusok: A rendelési időköz attól függ, hogy a rendeléseket rögzített t időközönként kell feladni, vagy a készletutánpótlásról akkor döntünk, amikor a készletszint valamilyen

minimális s érték alá csökken. A rendelési tétel nagyságát illetően a rendelési tétel nagysága lehet rögzített Q, vagy a rendelési tétel akkora mennyiségre szól, hogy a beérkezés után a készlet egy előre meghatározott S maximális szintet ér el. A következő mechanizmusokról beszélhetünk (t,Q),(t,S),(s,Q),(s,S) A készletezési modellek csoportosítása 1. Igény jellege szerint: • Determinisztikus • Sztochasztikus 10 2. A készletek figyelése szerint: • Folyamatos figyelés • Periodikus figyelés Q=fix mennyiség (1) Fűrészfog modell t=áll. , Q=áll (3) Két raktáros modell s=min. szint, Q=áll t=meghat. időben s=előre elhat készletszintkor (1) S=max. mennyiségig (2) Ciklikus modell t=áll., S=max szintig (4) Csillapításos modell s=jelzőszint, S=max. szintig (2) Q S Q2 Q Smax Q1 Q3 t t t t t t t t (3) (4) S S Smax Smax Q Q t1 t2 Q Q1 Jelzőszint Q2 Q3 Jelzőszint t3 t t Biztonsági készlet: a

készletellátás zavarait fedezi, törzskészlet, vagy más néven minimális készlet Felhasználási ráta: az egységnyi időalatti változást jelenti, jele: µ Utánpótlási idő: lehet elhanyagolható, vagy véges meghatározott idejű időtartam. 13. TÉTEL A szállítmányozás a fuvarozás helye és szerepe a külkereskedelemi áruforgalomban, a fuvarokmányok funkciói, a szállítmányozói, fuvarozói díjak hatása az áruforgalom költségeire, a speciális szállítmányozói tevékenységek (gyűjtőforgalom, konténeres forgalom) A szállítmányozó az útvonal, a fuvarozási lánc megszervezésével, a különböző díjszabási és egyéb kedvezmények megszerzésével, továbbá szervező ténykedésével a fuvarköltségek csökkentésében kap fontos szerepet, s ezzel javíthatja az áru versenyképességét. Hasznos munkát fejt ki gazdaságunkban azzal, hogy mások megbízásából megköti a szükséges fuvarozási és egyéb szolgáltatások

igénybevételére vonatkozó szerződéseket saját nevében, de megbízója költségére és kockázatára. Fuvarparitás: A költségviselő eladó és vevő közötti megoszlásának földrajzi helyét fuvarparitásnak nevezzük. Szállítás: A szállítás egy adásvételi ügylet feltételeinek teljesítését, pontosabban azt jelenti, hogy az árutulajdonos a vevő javára lemond az áru fölötti rendelkezési jogról. Fuvarozás: A fuvarozás az a művelet, amelyet az áru helyváltoztatása, a termelő, gyártó, raktározó, előállítási stb. helyéről való elmozdítása, s a felhasználási, illetve rendeltetési helyre való továbbítás, valamint az ezzel járó egyéb tevékenység igényel. Szállítmányozás: A vevő vagy az eladó, más néven a megbízó és a fuvarozó közé ékelődő harmadik személy a szállítmányozó. A szállítmányozó saját nevében de megbízója költségére és kockázatára köti meg az áru rendeltetési helyére való

eljuttatása végett szükséges szerződéseket a fuvarozókkal és más közreműködőkkel. Szállítmányozó: saját nevében, de megbízója költségére és kockázatára köti meg az áru rendeltetési helyére való eljuttatása végett szükséges szerződéseket a fuvarozókkal és más közreműködőkkel. Feladatai: • Részt vesz az áruügylet előkészítésében, a várható áruforgalom ismeretében általános, rendszerint egy évre szóló megállapodást köt fuvarozókkal, kikötőkkel, külföldi szállítmányozókkal stb. 11 Beszerzi az áru legelőnyösebb stb. továbbítási útvonalának kidolgozásához szükséges díjtételeket és kedvezményeket. • A megbízójától kapott írásbeli megbízást ellenőrzi • Elszámolja a fennmaradó költségeket stb. Speciális szállítmányozói tevékenységek: Gyűjtőforgalom: A nemzetközi kereskedelemben résztvevő áruk jelentős hányada darabáru, amelyek általában kis súlyú és kis

terjedelmű küldemények. Ezeket a fuvarozók az árutovábbításhoz szükséges többlettevékenységük alapján magasabb díj fejében fuvarozzák el, mint a teljes fuvareszközt kitöltő, kocsirakományú küldeményeket. A szállítmányozók, a gyűjtőforgalom szervezése révén csökkentik a darabáruk fuvarozási költségeit. Annak keretében maguk gyűjtik össze a darabáru küldeményeket és azokat kocsirakományú küldeményként adják át fuvarozásra, de tevékenységükért alacsonyabb díjat számítanak fel a két feladási módnál fizetendő fuvardíj különbözeténél. Szállítmányozói kalkuláció készítése: A szállítmányozó, tájékozottsága révén naprakész ismeretek birtokában tud fuvarkalkulációt készíteni, amellyel már az adásvételi szerződés előkészítésének szakaszában megbízóit segítheti a megfelelő fuvarparitás megválasztásában és a megalapozott ár kialakításában. Szerződéskötés külföldi

fuvarozókkal és szállítmányozókkal: Ezek a szerződések lehetnek esetiek, de gyakran keret-jelleget öltenek. Fuvarokmány: B/L (Bill of Lading)a fuvarozási szerződés megkötését és feltételeit igazolja. A szállítmányozó az okmány kiállításával eredményfelelősséget vállal, és kötelezettséget vállal, hogy gondoskodik a küldeménynek az átvételi helyről a kiszolgáltatási helyére történő eljuttatásáról és kiszolgáltatásáról, amilyen állapotban az árut átvette. 14. TÉTEL Termék és rakomány-azonosító rendszerek, az automatikus azonosítás módjai és eszközei, a vonalkód technika főbb jellemzői. Az automatikus azonosításnál minden jelhordozót gépi úton azonosítanak és az adatokat automatikusan a számítógépre továbbítják. Legelterjedtebb módszerek: • Vonalkód technika • Optikailag olvasható jelek (OCR) • Mágnesesen olvasható jelek (MICR) • Mágneskártyák • Nagyfrekvenciás adóvevők (MDS) •

Kamerás alakfelismerők Eszközei: • Vonalkód leolvasók: fényceruza, CCD leolvasó, lézerolvasók • Mágneskártyák • Adóvevők • Kamerák Vonalkód technika: • • Nyugalmi zóna: tiszta terület, amely körülveszi a kódolt adatokat tartalmazó felületet • Start és stop karakter: azonosító jelzés a kódolt adatterület meghatározására • Kódolt adatok: tartalmazza az információt • Ellenőrző karakter: a kódolt adatok értékeiből, valamilyen algoritmussal képezhető • Értelmező sor: a kódolt adatok megjelenítésére szolgáló kiegészítő információ. Termék és rakomány-azonosító rendszerek 1. EAN rendszer: Az EAN rendszer célja, hogy a termékek egyértelműen azonosíthatók legyenek, s ezáltal megkönnyítsék a termelők és a fogyasztók közötti áruáramlást. Az EAN vonalkód alatt szemmel olvasható OCR-B típusú számok 12 találhatók, amelyek megfelelnek a vonalak által kódolt számoknak. Az EAN-kód 10 féle

méretben készíthető 3 alapvető csomagolási formához: Fogyasztói csomagolás: A terméket a fogyasztóig kísérő csomagolás. EAN-13 és az EAN-8 1-2(3).karakter: országazonosító 3(4)-7(8).karakter: cégazonosító 8(9)-12.karakter: cégen belüli termékazonosító szám 13.karakter: ellenőrzőszám Gyűjtő és szállítási csomagolásnál a kódolás más, ami egyértelműen megmutatja a termék típusát. 2. ETK szám (gyűjtőcsomagoláshoz használjuk, csak belföldi felhasználású azonosító szám) 3. EAN-DUN-14 (gyűjtőcsomagolásra) számot a fogyasztói csomagolás EAN-13 számának egy számjeggyel való kiegészítés útján nyerjük. Ez a VL (logistical variant) kerül a szám elejére, ez különbözteti meg az adott fogyasztói csomagolás különböző darabszámot tartalmazó és eltérő kivitelű gyűjtőcsomagolásait. A VL értéke 1 és 8 lehet. 4. EAN-128 (gyűjtőcsomagolásnál) kódszámrendszer az elosztási láncban a legsokoldalúbban

használható 5. 6. információhordozó. Minden információ két- vagy többjegyű AI-val (adattartam azonosító) kezdődik, amely leolvasáskor lehetővé teszi az ezt követő információ tartalmának felismerését. A kódrendszer alkalmas tartalom szerinti azonosításra, szállítási egységek egyedi azonosítására, valamint kiegészítő információk kifejezésére. UPC-A kereskedelmi kód, 12 karakteres ITF kód, főként raktárakban, nehéz-, jármű- és élelmiszeripari alkalmazásban találhatjuk meg. A kód hossza szabadon választható, de csak páros számjegyet tartalmazhat. Minden karaktere 5 modulból áll, amelyek közül kettő széles modul, és mindegyikük vagy csak sötét vagy csak világos. 15. TÉTEL A beszerzési logisztika feladatai, a JIT alapelvei és az alkalmazás főbb feltételei, a JIT tervezési szintjei, „make or by” döntések előkészítése. A beszerzési logisztika azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges

alap-, segéd-, és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben mindenkor a rendelkezésre álljanak. Feladatai: • A beszerzés tervezése • Ár és költségelemzés • Beszállítók értékelése • Piackutatás • Beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerződéskötés, ügyvitel • Közreműködés az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntésekben • Anyagellátási stratégiai megválasztása Taktikai szervezés: a beszállítási megrendelések hosszú, közép-, és rövidtávú tervezése az anyagszükségleti tervek és az adatok alapján. Megszervezi és előkészíti a beszállítók és a felhasználók közötti anyagáramlást Operatív szervezés: • Beszállítói megrendelések lebonyolítása: előkészítés, rendelésfelvétel, rendelés • Beszállítás lebonyolítása: beszállítás, árufogadás, áruátvétel • Alapanyag raktározás: betárolásra való előkészítés, betárolás,

komissiózás, kiszállítás JIT (Just In Time) alapelvei: Új gyártási és logisztikai stratégia, mely a gazdaságosság növekedését eredményezi, idő és költségnövekedés nélkül. • Készletezés nincs • A termeléshez csak annyi anyagot szereznek be, amennyit feltétlenül szükséges • Csak akkor gyártanak alapanyagot, amikor arra a felhasználó egységnek feltétlenül szüksége van. • Anyag- és áruáramlás „elszállítási elv” alapján, a beszerzés a terméket nem „nyomja” hanem húzza • Szoros partneri együttműködés • Dolgozók képzése és motivációja Alkalmazásának feltételei: • Stabil beszállítói kapcsolatok • Nagy értékű alkatrészek és termékek 13 • Nagy térfogatú alkatrészek és termékek • Tárolótér takarítható meg • Folyamatos felhasználás kis ingadozással • Gyártási folyamat nagyfokú rugalmassággal A JIT tervezés szintjei: 1. A bevonandó anyagok, alkatrészek kiválasztása •

ABC elemzés: értéke szempontjából • XYZ elemzés: felhasználás szempontjából 2. A beszállítók megválasztása • AX, AZ terméket előállító beszállító 3. Információ áramlás kialakítása 4. Beszállítási lehívás 5. Anyagáramlás kialakítása, készletek alakulása MAKE OR BUY (gyártani vagy venni) Nagy termékmennyiség előállításánál gazdasági előnyökkel jár, kis termékmennyiségnél gazdaságtalan. Szempontok: MAKE: 1. Saját know-how és oltalmi jogok kihasználása 2. Meglévő know-how birtokban tartása 3. Vállalati önállóság (meglévő beszállítók) 4. Meglévő eszközök, létszámkapacitás kihasználása 5. Gyors reakcióképesség az igények változására BUY: 1. Magas minőségi színvonal érhető el 2. Kisebb a kockázat a termelés visszaesésekor 3. Reklamációs lehetőség 4. Kisebb darabos rendelés 5. Megszűntethetők a szűk keresztmetszetek 6. Igény szerinti lehívás Döntési fa: • Alkatrészek

megvizsgálása, lehatárolása • Folyamatszervezési szempontok • Beszállítók értékelése • Meglévő erőforrás kihasználása 16. TÉTEL Az elosztási logisztika fogalma, az elosztási rendszerek összetevői, a velük szemben támasztott követelmények. Elosztási logisztika: felelős, hogy a vállalatnál előállított kistermékek a kellő időpontban a megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak a vevő rendelkezésére. Ennek érdekében a raktárból a vevőkig terjedő áruáramlást és az ehhez kapcsolódó információ áramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Feladata: • Az áruk elosztásának tervezése, szervezése, ellenőrzése, az igények maximális kielégítésével • Elosztás, függ: hol, ki által, milyen szolgáltatásokkal kell árukínálatot biztosítani; melyik termékből mennyit, milyen útvonalon, milyen szállítóeszközökkel kel szállítani Funkciói: • Térbeli különbségek kiegyenlítése

(termelőhely – vevő) • Mennyiségi különbségek kiegyenlítési • Időbeli különbségek kiegyenlítése • Termékfajták szerinti kiegyenlítések (vállalati sok termékfajta – vevő) • Biztonsági készletek tárolása (véletlen fellépő kereslet esetén) A felhasználások által támasztott követelmények: • Nagyfokú pontosság, megbízhatóság • Igényekhez igazodó szállítási gyakoriság • Rugalmasság az igények kielégítésénél • Kis károsodási és veszteség kockázat Jellemzői: • Szállítási idő • Szállítási készség • Szállítási megbízhatóság • Szállítási rugalmasság • Szállítási minőség • Szállítási gyakoriság Az elosztási logisztika összetevői: 14 Elemekből (feladó, eladó, raktári) és az elemek közötti kapcsolatokból állnak. (szállítási pályák, információs csatornák) A feladat lebonyolításában résztvevő szervezetek: • Termékelőállító üzem • Önálló nagy-,

és kiskereskedelemi vállalatok, vállalkozók, bizományosok • Elosztási segítők (szállító- és raktározó vagy egyéb logisztikai szolgálatok, ügynökségek) • Felhasználók (vevők) 17. TÉTEL Csomagolás célja, feladatai, megjelenési formái, a csomagolástervezés jellemzői, csomagolás és hulladékkezelési logisztika kapcsolata. A csomagolás a terméket körülvevő ideiglenes burkolat és az ennek előállításához szükséges műveletek összességét jelenti. Nem hoz létre új fogyasztható értéket, de nagy szerepe van az előállított anyagi javak piaci és használati értékének megvalósításában. A versenyképesség egyik meghatározó eleme Feladatai: • Műszaki jellegű: a termék megóvása a külső hatásoktól, veszélyes áru esetében pedig a környezetet védi meg. • Marketing jellegű: a vásárló megnyerése érdekében felhívja a figyelmet a termékre, tájékoztatást ad, elősegíti a termék felhasználását •

Logisztikai jellegű: a termelés és a felhasználás közötti felhasználó tér időbeli különbségek áthidalása Megjelenési formái: • Fogyasztói csomagolás: a végső felhasználóig kíséri a terméket, önmagában általános szállításra nem alkalmas • Gyűjtő csomagolás: Meghatározott mennyiségű, azonos termék ideiglenes védőburkolata, célja: elosztási logisztika támogatása • Szállítási csomagolás: az elosztási logisztika igazi eszköze, a tartalom megvédése a környezettől szállítás közben, információhordozó • Egységrakomány: legnagyobb kezelésű, sajátosan kiképzésű szállítási csomagolóeszköz • Összetett csomagolóeszköz: hatékony védelmet nyújt, termékre szabott társított csomagolóanyagok és eszközök, külső csomagolóeszköz a durva mechanikai hatások ellen, belső csomagolóeszköz a belső dinamikus hatások miatt A csomagolástervezés jellemzői: A csomagolás tervezése az ideiglenes

védőburkolat kialakítását és a termék behelyezésének megoldásait célzó összetett műszaki-, gazdasági-, tevékenység. Részei: 1. Műszaki tervezés • Számításba veendő tényezők összegyűjtése és fontossági sorrendjének megállapítása • Csomagolási mód kiválasztása • Csomagolóanyag és csomagolóeszköz megválasztása 2. Küllemi tervezés • Elsősorban marketingszempontokra épül • Csomagolás alakja, formája 3. Gazdasági tervezés • A ráfordítás és a várható eredmények összevetései alapján megítéli a műszaki és küllemi tervezés hatékonyságát. A csomagolás és hulladékkezelési logisztika kapcsolata: Hulladékkezelési logisztika: a termék felhasználását követően még meglevő csomagolószer maradványaival foglalkozik • A felhasználó eredeti állapotában hasznosítja • A felhasználó másodlagos alapanyagként hasznosítja • A kibocsátó visszatérő csomagolóeszközként ismét megtölti •

Tisztítás után újra csomagolóeszközként hasznosítják 18. TÉTEL Termelési logisztika (gyártási rendszerek és a logisztika kapcsolata), termelő-berendezések térbeli elrendezése, gyártástervezési és irányítási rendszerek. A termelési logisztika: a kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelőberendezések egymással kapcsolatos csoportjai, a közöttük létrehozott anyag-, és információáramlás. Technológiai csoportosítású: (Műhelyrendszerű termelés.) Minden termelő egységben a gyártásnak csak egyetlen technológiai fázisát végzik, így egy-egy műhelyben csak azonos vagy hasonló műveletek elvégzésére alkalmas gépek dolgoznak. Pozitívum, hogy a géppark jól áttekinthető és a terület jól kihasználható Negatívum: hosszú anyagmozgatási távolságok, termékátfutási idő Tárgyi csoportosítású: Térbelileg egymáshoz közel elhelyezett, de külső technikai munkahelyek rendszeres

termelési kapcsolata. (csoportos termelési rendszer) Az azonos technológiával készülő alkatrészek előállítására alkalmas gépek egy termelőegységben vannak. Pozitívum: rövidebb anyagmozgatási távolság, egyszerűbb irányítás; Negatívum: műveletközi raktárakat kell kialakítani 15 Folyamatos termelési rendszer: A munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezkednek el, a munkadarabok folyamszerűen áramlanak. Pozitívum: a folyamat jól áttekinthető; Negatívum: nagy beruházási igény • Egyszerű folyamatos gyártósor • Komplex folyamatos gyártósor • Váltakozó tárgyú folyamatos gyártósor • Folyamatos és csoportos kombináció Integrált rugalmasságú gyártórendszer: Összetevői: automatizált gyártási technológia alrendszer, anyagátadó alrendszer, anyagmozgató alrendszer, raktári alrendszer, informatikai alrendszer Termelő-berendezések térbeli elrendezése: Térbeli elrendezés alaptípusának

meghatározása: a) Egyedi elrendezés b) Vonalas elrendezés (min. 2 munkagép egy irányba áramlik) c) Csoportos elrendezés (min 2, max. 10-12 db munkagép, két sor két irányú áramlás) d) Műhelyszerű elrendezés (min. 4 munkagép) Kooperációs fok: egy adott üzemi struktúra esetén azoknak a termelő-berendezéseknek a száma, amelyekkel egy berendezés közvetlenül kapcsolatban áll. Képlete: κ = ∑ki/m Elvi elrendezési terv: Lineáris: meghatározott számú szabad telephelyre adott számú berendezést elhelyezni vagy a már telephellyel rendelkező és az új berendezés közötti anyagáramlás költsége ill. teljesítmény minimuma Végleges elrendezési terv: • Területszükséglet • Anyagmozgatási útvonalak kialakítása • Építészeti adatok Gyártástervezési és irányítási rendszerek: Lehet: centralizált, részben centralizált, decentralizált • HRP: tervezési és irányítási rendszer • PT: meghatározhatóak a gyártási folyamat

szűk keresztmetszetei, segíti a keresztmetszetek optimális leterhelésének tervezését, az átfutási idő és a forgókészlet csökken • Szinkrongyártás: „termeld meg azt, amire holnap szükség lesz” 19. TÉTEL :Az információs rendszer fogalma, az információs rendszer jellemzői, eszközei és feladatai, az információbázis kialakítása, a logisztikai információs rendszer szintjei és működése. Az információs rendszer fogalma: G. DAVIS szerint: A menedzsment információs rendszere egy integrált ember-gép rendszer, amely információval látja el a szervezet vezető és döntéshozó testületeit. A rendszert jellemzi a számítógépes hardver és szoftvertámogatás, kézi beavatkozás, vezetési, döntési modellek és adatbázis. Az információs rendszer jellemzői: • Hír vagy adattovábbítás (szóbeli érintkezés, levelezés, telex, e-mail, írásbeli feljegyzések, emlékeztetők • A rendszer tárolási funkciója: az adatok

gyűjtésének, hozzáférhetőségének és azok felhasználásának időpontja nem mindig egyezik meg, így az információs rendszernek tárolóképességgel kell rendelkeznie. Funkciói: • Input • Adatfeldolgozó • Output Eszközei és feladataik: Adatfeldolgozó: • Vásárlók számláinak kiállítása, könyvelés • Szállítási okmányok, fuvarlevelek elkészítése, nyilvántartása Adatbázis-kezelő: • Adatok rendszerezése és tárolása Adatelemző: • Választ adnak bonyolultabb tervezési és vezetési problémákra • Telepítési, járatszerkesztési, útvonal-tervezési feladatok Output: • Jelentés (leltárral vagy rendeléssel összefüggő jelentés) • Lista (statisztikai összefoglaló) Az információbázis kialakítása: Az információrendszer kialakítása a logisztikai menedzser feladata. Az információk gyűjtése előtt felvetődő kérdések: milyen adatokat kell összegyűjteni, hol vannak ezek forrásai, milyen gyakran fogjuk ezeket

használni? 16 Milyen adatokat? Igen nagy az átfedés a marketing, a termelés, a pénzügyek és a logisztika információigénye között. A termelési folyamatról beszerzendő adatok a következők: • A termelési terv fő mutatói (a termékek jegyzéke, volumen, t/év, db/év) • A termelési technológiák leírása (műveletek sorrendje, a termeléshez szükséges anyagok száma és mennyisége, alkalmazott gépek stb.) • A termelési folyamatok térbeli elhelyezkedése (az üzemek mérete, az üzemek és a tárolóhelyek távolságai, az úthálózat minősége stb.) • A termelőhelyek, feldolgozóüzemek, tárolók stb. telepítése és elrendezése • A rendelkezésre álló épületek jellemzői (alapterület, belmagasság, pillérosztás, födém teherbírása, kapuk stb.) Milyen forrásokból? Az adatok forrásai négy területre szűkíthetők: rendelések számlák, üzemi nyilvántartások, termelési tervek + belső feljegyzések, külső források •

Megrendelés- és számlanyilvántartás (tartalmazza a vásárlókra és a mennyiségre vonatkozó alapvető adatokat) • A termelési folyamatokra és a helyszíni építészeti adottságokra vonatkozó információk kigyűjthetők az üzemben rendelkezésre álló bizonylatokból, termelési tervekből és rajzokból. • Sok információhoz juthatunk a vállalat belső dokumentumaiból (költséginformáció, statisztikai és személyi adatok stb.) • Sok információt tartalmaznak a különböző közlönyök, statisztikai kiadványok • A menedzsment tagjai gyakran értékes információforrásként szolgálnak (a jövőbeni eladások trendje, a versenyképesség megőrzése érdekében követett stratégia, a beszerzendő anyagok elérhetősége stb.) • Adatfelvétel (lehet: reprezentatív vagyis statisztikai mintavételes) Milyen gyakran fogjuk ezeket használni? • A gyakori döntések adatai gyorsan elérhetőek legyenek, de így költséges a tárolása • A

legfontosabb adatokat számítógépen tárolják, a kevésbé fontosakat mikrofilmen vagy kartonon rögzítjük • Gyakoriak: kereslet-előrejelzés, készletszabályozás, fuvarszámla-elkészítés, szállítási idők megtervezése, költségelemzés, • Kevésbé gyakoriak: raktárlétesítés- és telepítés, anyagmozgató szükséglet felmérés stb. • Ritka: tervezési és ellenőrzési tevékenység A logisztikai információs rendszer szintjei és működése: A Logisztikai Információs Rendszer (LIR) a Menedzsment Információs Rendszer (MIR) alrendszere. Ügyviteli és tájékoztatási folyamatok: rendelések nyilvántartása és elkészítése, vevők nyilvántartása és tájékoztatása, raktárkészlet-karbantartása, számlázás, szállítási okmányok kiállítása, szállítási tarifák lekérdezése stb. • Ellenőrzés és irányítás: itt a közvetlen munkairányítók gondoskodnak az áruelhelyezésről, a helyes térkihasználásról, ellenőrzik a

rendelési és leltári nyilvántartást, felügyelik a munkafolyamatokat, biztosítják a folyamatosságot • Taktikai tervezés és irányítás: ez a vezetés kiterjesztése az ellenőrzés szintjére, ahol az ismétlődő, rutinszerű szervezési és tervezési problémák viszonylag gyakran, évente többször, de nem naponta fordulnak elő. Ide tartozik: leltárkészlet ellenőrzés, szállítók értékelése, fuvarozók kiválasztása, raktárkihasználás, taktikai tervezés és irányítás stb. • Stratégiai tervezés: a célok, a politikák és a végrehajtás módjának meghatározása, a logisztikai szervezet struktúrájának kialakítása, ellátás-elosztás feladataihoz szükséges források biztosítása 20. TÉTEL Raktári folyamatok irányítása és automatizálása (információk, kódolás, adatbázis); raktárak számítógépes irányítása A raktári folyamatok irányítása az áru be- és kiszállításával, raktáron belüli mozgatásával,

tárolásával, valamint készletezésével kapcsolatos alapfolyamatok optimális végzéséhez kialakított stratégia megvalósítását jelenti. Az irányítási folyamat elemei hatásláncot alkotnak, amely az információk haladásának útja • 17 Automatizált irányítási rendszer: a teljes irányítási folyamatot gép végzi. A végrehajtási és az irányítási szint kapcsolatából kiiktatják az emberi közreműködést. Az áruáramlási rendszer teljesen integrált Megvalósítása költséges, ezért csak speciális esetekben használják. Információk: • Adat • Információ • Off-line rendszer: olyan rendszer, amelyben az adathordozókon érkező és tárolt adatokat meghatározott időpontokra dolgozzák fel. • On-line rendszer: olyan rendszer, amelyben a folyamat lefolyásáról érkező adatok azonnali feldolgozásra kerülnek és az eredményeket késedelem nélkül visszajuttatják a döntési helyekre. • Integrált rendszer: olyan rendszer,

amelyben egy nagyteljesítményű számítógéphez véletlenszerűen érkeznek adatok a terminálokról. Ezekre a számítógép szimultán válaszol, jelzést küld minden bejövő jelzésre Az alapfolyamatok optimális végzésének elősegítéséhez, az irányításhoz a tárolandó árukra, valamint azok állapotára vonatkozó információkat kell előállítani: • a tárolandó árukkal kapcsolatos információk (minőség, tömeg, szavatosság, tárolási igények); • az áruk mozgási vagy nyugalmi állapotára vonatkozó információk (szállítási megrendelések, tárolóhely kijelölése, betárolási utasítás, kitárolási utasítás); • árujelölés, kódolás: célszerű a szállító és a megrendelő jelölésrendszeréhez igazítani, de az optimális alapfolyamat megfelelő kialakítása végett gyakran saját jelölésrendszer kialakítása válik szükségessé; • tárolóhely megjelölése. A raktárirányítás feladatai: • Törzsadatok

nyilvántartása • A raktár külső kapcsolatainak kezelése • A raktári munkafolyamatok vezénylése (nyilvántartás és irányítás jellegű feladat, a nyilvántartási funkció két alapfeladata: készletnyilvántartás, tárolóhelynyilvántartás) Helynyilvántartás lehet: kötött és szabad helyfoglalásos rendszer A raktári folyamatok számítógépes irányítása: (a következő területekre terjed ki) • Készletek nyilvántartása, a változások adminisztrálása, a tárolótéren belüli készletek mozgásának irányítása • A tárolótéri anyagmozgatási folyamatok optimalizálása • A szállítók és megrendelők nyilvántartása, be- és kiszállítás irányítása EDI (elektronikus adatcsere) kevesebb papírt igénylő kereskedelem. Alkotóelemei: szabványüzenetek, EDI működtető szoftver és a telekommunikáció. Az üzenetszabványok közül a legjelentősebb az UN/EDIFACT EANCOM szabvány üzenetei 4 csoportba sorolhatók: • Az

adatbázisok (master data) a fontos kereskedelmi partnerekre és termékeikre vonatkoznak, amelyeket a kereskedelmi partnereke egymás között kicserélnek és számítógéprendszerükben tárolnak az elkövetkezd tranzakció vagy csereügylet referenciájaként. • A kereskedelmi ügyletek (commercial transaction) a kereskedelmi folyamat logikus menetét követve a megrendelésekkel kezdődnek és az utalványozás értesítés üzenettel végződnek. • A jelentési és tervezési üzeneteket (report and planning message) a kereskedelmi partnerek informálására használják a kereskedelmi tevékenységeknél, vagy a jövőbeni igények tervezésénél, ezzel egyszerűsítve a kereskedelmi folyamatot. • Az általános üzenet (general message) arra alkalmas, hogy általános célú, kisegítő információkat lehessen küldeni egy vagy több címzettnek. ECR rendszer (hatékony válaszadás a fogyasztói igényekre) A vevő minőségi kiszolgálása oly módon, hogy ez az

eladónak is hasznot jelentsen. • Számítógéppel támogatott rendelés • Folyamatos raktárfeltöltési program • Termék adatbázis Raktárirányítás rendszer típusai: 1. Raktárirányítás papír alapú információáramlással: A raktárirányításhoz érkező megrendelés feldolgozása után a végrehajtás felé papír alapú információhordozókon jutnak el az utasítások, a végrehajtás jelzése is papíron kerül vissza az irányításhoz. 2. Raktárirányítás a végrehajtási helyen lévő terminálokkal Az irányítási szint és a végrehajtási szint között gépi kapcsolatot létesítenek és az információkat elektronikus úton juttatják el a címzett helyre. 3. Raktárirányítás vonalkódos tranzakciókkal • Raktári tárolóhely azonosító kód • Betárolási egységet azonosító kód • Kitárolási tételeket azonosító kód • Rendelések, illetve azok kiszállítási egységeinek kódja 18