Gazdasági Ismeretek | Globalizáció » A világgazdaság általános jellemzői

A világgazdaság általános jellemzői - nemzetgazdaságokkal és a közöttük kialakult kapcsolatokkal foglalkozik. Nemzetgazdaság: egy ország gazdasági szereplőinek összessége és a közöttük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere Háztartási szereplők kapcsolatainak rendszere Piaci kapcsolatok mellett transzfer folyamat jelenik meg Részei:  Reálgazdaság (építőipar)  Mechanizmusok és intézmények, amelyek működtetik a szereplőket, pl.: a piac önszabályozó szerepei, piaci önszabályozás, piac, fiskális politika, monetáris politika, szabályozás, érdekegyeztetések, jogrendszer Világgazdaság: szerves rendszer, a nemzetgazdaságok integrálódása, nemzetgazdaságok összessége ill. az ezek között kialakuló rendszer Részei: Nemzetgazdaságok összessége (világ országainak összessége) Nemzetgazdaságok külső kapcsolatai (más országokkal való kapcsolat, kereskedelem, hitel) és a kapcsolatok révén kialakult kölcsönös

függőség Interdependencia: a nemzetgazdaságokat összekötő sokoldalú kapcsolatrendszer. Küszöbe 15%, GDP legalább 15%, akkor Magyarország nyitott ország, több a termelés, mint amennyi a hely, importra is szükség van nem csak exportra. A világgazdaságönálló fejlődési törvényszerűségek, részben meghatározzák a nemzetgazdaságok fejlődésének törvényszerűségét (tőkésítés, infók globalizáció: szoros kapcsolat alakul ki az országok között) Az egyes nemzetgazdaságok nem függetleníthetik magukat a többi nemzetgazdaság fő fejlődési folyamataitól (Albánia elzártan működött) Külső gazdasági kapcsolatok legfontosabb területei (világgazdaság alrendszerei) a) Nemzetközi munkamegosztás (kereskedelem+termék+szolgáltatás ker. (közlekedési szolgáltatás) b) Nemzetközi munkaerő áramlása Migráció c) Nemzetközi tudományos együttműködés: tudományos eredmények átadása d) A nemzetközi pénz- (hitel) és

tőkeáramlás (részvény) A kölcsönös függőségi viszonyokat erős asszimetria jellemzi+kutatás irányának meghat. Világgazdaság fejlődésének jellemzői: A világméretű gazdasági kapcsolatok folyamatos és fokozatos bővülése (időnkénti összeszűkülése) – II. vh után befelé fordulás volt a jellemző A világgazdasági pozíciók állandó újraelosztása A világgazdasági erőviszonyok állandó átalakulás A világgazdaság fejlődésének szakaszai: 1. Merkantilizmus és a korai gyarmatosítás időszaka (1492-1820) 2. Klasszikus kapitalizmus kifejlődésének és virágzásának korszaka (18201870/1890) 1 3. Monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel korszaka (1870/90-1945) 4. Modern kapitalizmus aranykora (1945-1971/73/76) 5. Állandósult egyensúlytalanságok, strukturális változások korszakaarany deviza center ($) összeomlása (1973-1990) 6. Globális problémák előtérbe kerülésének és a társadalmi átalakulásoknak korszaka

(1990-), társadalmi váltás történik 1) MERKANTILIZMUS ÉS A KORAI GYARMATOSÍTÁS IDŐSZAKA Előzmények: - Távolsági kereskedelem: Hanza városok szövetsége (1241-1358)kereskedelmi szövetség kereskedő (hanza) szövetség (Visby, Hamburg, Lübeck, ) a baltikumi és az északi tengeri kereskedelem ellenőrzése termékszerkezet: kézműves termékek, élelmiszerek, fa Levantei kereskedelem (luxus kereskedelem) Termékszerkezet: fűszer, illatszer, festékanyag, nádcukor, selyem, tulipánhagyma Beszerzési helyek: Perzsa, Szíria, Egyiptom, Arábia, India, Kína; kikötők: Konstantinápoly, Alexandria Lebonyolítók:itáliai városok (Velence, Genova) szárazföldi kereskedelem Toscanai és lombard városok Közvetítők: a német városok Ezek nem tömegtermelések voltak. XV.-XVI Sz: felfedezések kora A világgazdaság kifejlődésének kezdetetörténelmi alapok  A távolsági kereskedelem robbanásszerű fejlődése, áttevődése a mediterránumból a Baltikum és

az Atlanti óceán irányába; 1494. Spanyolország és Portugália: a befolyási övezetek felosztása, Észak-Amerika felfedezése (angolok, franciák)  A kereskedelem áruszerkezetének módosulása XVI. sz nemesfémek szállítása Európába amerikai és afrikai gyarmatokról (spanyolok, portugálok). Rabszolga kereskedelem XVII. sz: a legfőbb gyarmatosítók: angolok, hollandok, franciák Áruszerkezet: az ültetvényeken termelt gyapot, dohány, cukor A világ lakossága 300 év alatt megduplázódott, nagyon lassú volt, kézunkán alapuló termelés volt jelen, agrárjellegű gazdasági fejlődés, döntően extenzív fejlődés, a technológia gyakorlatilag stagnált. 2) KLASSZIKUS KAPITALIZMUS KIFEJLŐDÉSÉNEK, VIRÁGZÁSÁNAK KORA: - Ipari forradalom (1750-1850)  Új találmányok (gőzgép, gőzhajó)  Új gyártási folyamatok, új iparágak (textilipar vezető helyét átveszi az acélipar)  Fejlődő mezőgazdaság  Kiépülő bankhálózatok,

külkereskedelem  Olcsóbbá és könnyebbé váló áruszállítás (közúti, vízi úti és vasúti közlekedés gyors fejlődése) 2 - Háborúk befejeződése (1815. Waterloo) Gazdasági fellendülés kezdete:  Nyugat-Európában koncentrálódott (világtermelés növekedésének 63%-a)  Vezető gazdasági hatalom:Nagy-Britannia (jelentős még Németország, Belgium) - Nagy-Britannia:  Világimport ¼-t fogadta (élelmiszer, nyersanyag)  Iparcikkexport  Kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása (szállítás biztosítása) Liberalizálódó kereskedelem (Nagy-Britannia felszámolta kereskedelmi korlátokat, Németország eltörölte a belső vámokat, Francia ország csökkentette a vámokat, eltörölte a beviteli kvótákat). A nemzetközi munkamegosztás gyarmati típusú rendszere centrális ill. perifériális pozíciók kialakulása. 3) MONOPOLIZÁCIÓ+GYARMATI TŐKEKIVITEL KORSZAKA 1870/1890-1914. A nemzetgazdaságok közötti

szabad kereskedelem világkora Általános jellemzők:  A gazdasági fejlődés alapja a robbanómotorok és az elektromos gépek elterjedése volt  Növekedett a tőkeigény, koncentrálódott a tőke  Új vállalatszervezési és irányítási formák elterjedése: részvénytársaságok, trösztök.  A monopolizáció a kereskedelem mellett az iparban is általánossá vált.  Világkereskedelem gyors fejlődése (kétszer gyorsabb mint 1820-70 között).  A kommunikáció gyors fejlődése: vasútvonalak hossza 191 ezer km-ről 1 millió km-re nőtt (1870-1913).  Külföldi tőkebefektetések (Németország, Francia ország, USA, NagyBritannia).  Jelentős migráció: 17,5 millió ember Európából az amerikai kontinensre 18701913 között.  Nemzetközi pénzügyi rendszer (aranystandard). Nemzetközi munkamegosztás alaptípusa az ún. gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás Gyarmatok (perifériák):  Nyersanyagok/nyerstermékek exportja 

Importhelyettesítő fogyasztási cikk termelés (pl.: gyufa, szóda, szappan, ásványvíz), a szállítási költség meghaladta az előállítás költségeit. Centrum országok (gyarmatosítók): feldolgozóipari termékek (beruházási javak, fogyasztási javak exportja a gyarmatokra). 1929-33 világgazdasági válság 3 4) A világgazdaság fejlődésének aranykora a második világháború után (1945-1971/73) - olajrobbanás, dollár összeomlásának időszaka aranykor: alacsony munkanélküliség, alacsony infláció Jellemzői: Aranydeviza – standard nemzetközi pénzügyi rendszer (Bretton Woods-i pénzügyi rendszer, Aranydeviza = (1$ 0,8888gr Au) fix árfolyam rendszer: a világ összes valutáját kifejezte dollárban; rögzítették, hogy 1USD mennyi másik pénz, +/-1% eltérés lehetséges. Interveniálási-kötelezettség (kivéve FED) A gyarmati rendszer teljes felbomlása (1948-60) A nemzetközi gazdasági kapcsolatok új szereplői (120 új politikailag

független állam) A fejlődő országok (3.világ) világgazdasági szerepe és súlya folyamatosan csökkent, a fejlettségi szakadék nőtt. A kapitalista és a szocialista országok elkülönültsége. „Hidegháború” „Békés egymás mellett élés.” A két rendszer együttműködése és versengése Tudományos-technikai forradalom: szintetikus alapanyagok felhasználásnak elterjedése és meghatározóvá válása. Elektronika mint önálló iparág kialakulása, a számítógépek gazdasági hasznosításának kezdete, a szerszámgépipar átalakulása. A multinacionális és transznacionális társaságok uralkodóvá válásának kezdete. Gyors gazdasági növekedés: a világ GDP 4,9%/év, a világexport 7%/év, olcsó energiaárak, oktatás bővülése, magas foglalkoztatottsági szint, (környezetszennyezés)! USA gazdasági vezető szerepe, regionális integrációk létrejötte. (1958 EGK > EU lesz belőle) 5) Állandósult egyensúlytalanságok időszaka

(1973-1990) Súlyos recesszió: 1974-76 kőolaj árrobbanás, 1979-82 második kőolaj árrobbanás! Stagfláció = stagnáló gazdaság + infláció! Tartósuló kereskedelmi mérleg- és fizetési mérleg hiány -> eladósodás, magas munkanélküliség. Közép- és Kelet-Európában strukturális alkalmazkodó képtelenség. Dinamikus gazdasági növekedés Délkelet-Ázsiában. „Tigris országok” (Tajvan, Dél-Korea, Thaiföld) Támadások a jóléti állam ellen. A Keynes-i gazdaságpolitikai gyakorlatot felváltotta a monetarizmus, a liberális gazdaságpolitika a fejlett országokban. Világgazdasági erőközpontok kialakulása és versenye: USA, Nyugat-Európa, Japán. 6) A globalizáció kiteljesedésének időszaka Rendszerváltás Közép- és Kelet-Európában (1989/90) – lezárult a kétpólusú világgazdasági fejlődés. Globalizáció: országhatárokon átnyúló gazdasági tevékenység. Pl: a vállalatok már 4 nem multinacionálisak, hanem

globálisak -> működésükhöz egységes szabályozási és hatósági háttérre van szükség (amelyet a piac kikényszerít). Rendszerváltás Kína és India felemelkedése Feltörekvő szuperhatalmak: A világ népességének 1/3-át adják -> világméretű növekedést indíthatnak el, átalakíthatnak egész ágazatokat (lakossági piac, befektetési piac, nyersanyagés energia felhasználás) Rohamos és tartós a gazdasági fejlődés -> 20 év alatt a gazdaság fejlődése (GDP/fő) Kínában 9,5%, Indiában 6%, további expanzió lehetősége: 7-8%/év. Jin és jang (ellenpólus) elve -> egymást kiegészítő (és rivalizáló) országok. Kína: Tömegtermelés (elektrotechnikai és nehézipari üzemek építése) Olcsó munkaerő, közmunkák (munkahelyteremtés) Gyenge innováció (nincs együttműködés a kutatóintézetek és az ipar között) Pazarló gazdálkodás (beruházás a telített ágazatokba: acél-, járműgyártás, irodaépítés,

behajthatatlan hitelek) Elöregedő lakosság, korlátozott nyugdíjjogosultság Levegőés vízszennyezés, vízhiány India: Szerepe nő a globális innovációs láncban (kutatási- és fejlesztési centrumok), pl.: motorok tervezése a General Motorsnak Szoftverfejlesztés, precíziós ipardesign erősítése (gyártása Kínában) Jó minőségű termékek és szolgáltatások kínálata alacsony áron (pl.: szívműtétek) Alacsony foglalkoztatottság -> tömegtermelés fellendítése Nyitás a külföldi tőke előtt, infrastruktúra kiépítése Környezetszennyezés, 5 millió HIV fertőzött, korrupció Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: a vámhatárokon áthaladó termékek, szolgáltatások mozgásának az állam által történő szabályozása. Pl.: jogi keret biztosítása, vámtarifák meghatározása Irányzatai: Szabad kereskedelmi politika (liberális kereskedelem: nincs semmiféle kereskedelmi korlát). Protekcionista kereskedelem-politika (korlátozott

kereskedelem-politika) Szabadkereskedelem – korlátozástól mentes nemzetközi kereskedelem. Elméleti háttere a gazdasági liberalizmus. Korai képviselői a fiziokraták (Franciaország, 18. sz 2 fele); jelmondatuk: „laissez fair, laissez passer” Klasszikus közgazdasági iskola – elméleti irányzattá fejlesztette (Smith, Ricardo) (Smith – Abszolút termék: egy ország kisebb költséggel tudja előállítani mint egy másik, akkor a nagyobb költséggel előállító ország hagyjon fel a gyártásával.) A komparatív (összehasonlító) előnyök alapján: 5 az országok közötti kereskedelem előnyös lehet, mert a megtakarított munka révén a korábbinál több használati értékhez lehet jutni; a piac törvényszerűségei képesek olyan munkamegosztást kialakítani az országok között, amely a társadalmi jólétet szolgálja. Pl.: A és B országban élelmiszert (É) és ruhát

(R) állítanak elő Egységnyi termék előállításához szükséges ráfordítások munkaórában. Ország É R Összes munkaóra lehetőség A 2 4 120 B 6 5 120 Melyik országnak mely termékben van abszolút előnye? „A” országnak mindkét termék termelésében abszolút előnye van. Melyik országnak mely termékben van komparatív előnye? „A” országnak előnye az élelmiszer termelésében nagyobb, 3-szoros (6/2). Célszerű élelmiszert exportálnia. „B” ország hátránya a ruházati termékek előállításában kisebb: 5/4=1,25szeres. Célszerű ezt a cikket termelni Melyik cserearány mellett jöhet létre a két ország között kölcsönösen előnyös csere? Lehetséges termékkombinációk: A B É R É R 120/2=60 0 0 24 50 5 5 18 40 10 10 12 30 15 15 6 20 20 20 0 10 25 0 30 Ha „A” ország nem gyárt ruhát, csak élelmiszert: „A” országban a belső csere: (120-(50*2))/4=5 (120-(40*2))/4=10 A belső cserearány: 10 egység É=5 egység R „A”

ország számára a külker akkor előnyös, ha 10 egység élelmiszert 5 egységnél több ruházati terméket kap cserébe. „B” országban a belső csere: (120-(12*5))/6=10 (120-(6*5))/6=15 A belső cserearány 12 egység R=10 egység É „B” ország számára a külker akkor előnyös, ha 10 egység élelmiszerért 12 egységnél kevesebb ruházati cikket kell adnia. Lehetséges cserearányok a két ország között: É/R=10/6, É/R=10/11 Munkamegosztás és az egymás közötti kereskedelem révén mindkét országban nő a fogyasztás lehetősége. 6 További érvek a szabadkereskedelem mellett: Az export révén a piac kibővül -> elérhető az optimális üzemméret. Az erős konkurencia következtében kedvezőbb lehet a jószágok ára, választéka, minősége a fogyasztók számára. A világgazdaság szereplői között az egymásra utaltság erősödik -> érdekeltté válnak a

szűkös erőforrások hatékony felhasználásában, a stabilitás fenntartásában. A szabadkereskedelem a külkereskedelmi gyakorlata alapjává csak rövid ideig vált (18601880). A gazdaságilag fejlettebb országok érdeke -> a komparatív előnyök a fejlettebb résztvevők javára oszlanak meg. A világgazdaság szereplői eltérő fejlettségű országok – a felzárkózás igénye, a modernizáció a belső piac védelmét eredményezte. Protekcionista kereskedelem: Lényege: a kereskedelem korlátozása, a belső piac védelme állami eszközökkel. Alapja: a merkantilista eszmerendszer. Merkantilizmus: 16-18. század Gazdaság és kereskedelem-politikai irányzat: o Az iparosítás elősegítése állami eszközökkel (pl.: eredeti tőkefelhalmozás, vám) o A gazdasági növekedés forrása az áruexport, ill. az aktív külkereskedelmi mérleg (egyik ország gazdasága csak egy másik ország rovására növelhető) Gazdaság központi szereplője a kereskedő

(mercanter) A protekcionizmus eszközei: 1) VÁM: közvetett adó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelem-politikai eszköz, amely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, tereli és korlátozza a forgalmat. Adó – a fogyasztó fizeti meg a fogyasztásával Árképző – megváltozik a vámhatáron áthaladó áru ára Gazdaság- és kereskedelem-politikai eszköz Védővámok Nevelővám: a fejlődőben lévő, még nem eléggé versenyképes ágazatok 7 védelmét szolgálja, eszköze lehet a struktúraváltásnak. Piacbiztosító vám: a hanyatló és a hazai piacon már nem versenyképes termékek védelmét szolgálja. Devizavám: segítségével az állam az importot megdrágítja és a külker mérleg hiányát csökkenti. Antidömping vám: célja az, hogy megfossza a külföldi szállítót az árelőnytől. Taktikai vám: viszonosság alapján a partner piacán elérni kívánt vám csökkentés vagy a piacra való

bejutás. Fiskális vám Vámdiszkrimináció: lehet pozitív (=vámkedvezmény) vagy negatív (=büntetővám). A vám a megállapítás formája szerint lehet: Értékvám: a vámáru pénzben kifejezett értékének meghatározott %-a. Mértékvám: a vámkötelezettséget a vámáru mennyisége alapján határozzák meg. 2) IMPORTKVÓTÁK: mennyiségi korlátozás. Szűkítik az importversenyt Korlátozzák a hazai piacon a termékválasztékot Megemelik az árszínvonalat ”önkéntes export korlátozás” 3) IMPORTTILALOM (embargó): A tilalom lehet részleges, teljes A gyakran politikai motiváción alapszik, pl.: COCOM-lista 4) NEM VÁMJELLEGŰ KORLÁTOZÁSOK: az import nehezítése, ellehetetlenítése Eltérő szabványok, egészségügyi-, védelmi szabályok. 5) ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK (szankciók): A hazai termék/termelés versenyképességének javítását szolgálja: A hazai vállalatok piaci helyzetének javítása Exporttámogatás 6) DÖMPING: Áralapú dömping: a

vállalat termékét külföldön alacsonyabb áron adja el, mint amilyen áron a hazai piacon értékesíti. Költségalapú dömping: a vállalat a termékét külföldön a költségeinél alacsonyabb áron értékesíti. A nemzetközi kereskedelmi ügyletek fő csoportjai 1) Különleges áruügyletek: a. Barter-ügyletek: a vételárat nem pénzben, hanem ellenirányú áruszállításokkal egyenlíti ki. b. Reexport (haszon) ügyletek: egy termék importját jelenti, haszonnal történő exportálás céljából. c. Kapcsolt árucsere ügyletek: a külföldön történő vásárlás feltétele, hogy az eladó is vásároljon a vevő országában (visszavásárlás). d. Bérmunka ügyletek: a külföldi vevő biztosítja az alapanyagot, a műszaki leírást. A megmunkálás után kizárólagos joggal visszavásárolja a terméket e. Tranzitügyletek: az importőr országában (vagy semleges kikötőben) a terméket átcsomagolják, átcímkézik, szortírozzák, majd

továbbítják a vevő országába. f. Switch-ügyletek: azért vásárolnak meg devizáért egy árut, hogy egy klíringmegállapodás keretében keletkezett pl: követelést kiegyenlítsenek vele Klíring-megállapodás: kölcsönös tartozások, követelések rendezése, a 8 különbözet elszámolása. Klíringdeviza Switch-ügyletre akkor kerül sor, ha valamelyik partner nem tud megfelelő árut szállítani. A követelés kívülálló félnek eladható Az ellenérték szabad devizában alacsonyabb. 2) Különleges külkereskedelmi ügyletek: Szellemi termékek (pl.: licence-jog) és/vagy anyagi jogosultságok (pl: márkanév használata, good will) nemzetközi értékesítése. a. Lízingügyletek: adott ország vállalkozója egy másik országból vesz haszonbérletbe beruházási javakat. b. Licence-értékesítés: adott termék gyártási jogát engedi át az eladó Az eladó bizonyos arányban részesedik a gyártott termék értékesítésének árbevételéből. c.

Franchise szerződés: az eladó a névhasználat átengedésével, a gyártás és értékesítés minden körülményét szigorúan meghatározva jogosítja fel a vevőt a termék nemzetközi piacokon való értékesítésére. d. Termelési együttműködés: bizonyos termékek közös gyártására és értékesítésére, ill. közös kutatásra-fejlesztésre vonatkozik. 3) Szolgáltatásokra Szolgáltatás: maga a kötött tevékenység külkereskedelmi elégíti ki az emberi ügyletek: szükségletet. Csoportosítása: a. Termelési szolgáltatások: közvetlenül kapcsolódnak a termelés folyamatához Pl.: megelőző szolgáltatások: a termelési folyamata beindulása előtt elvégzett megvalósíthatósági tanulmány, piackutatás. b. Közületi és társadalmi szolgáltatások: a fogyasztók közösen veszik igénybe, pl.: közoktatás, közegészségügy c. Személyes szolgáltatások: az egyének (háztartások) számára nyújtott szolgáltatások nemzetközi

forgalma. Pl: „Mister Minit” cipőjavítás és kulcsmásolás, ELO oktatási szolgáltatás. Ügyletek: a. Nemzetközi fuvarozás (=szállítás) és szállítmányozás (=fuvarszervezés) b. Szolgáltatásokhoz és szellemi termékekhez kapcsolódó ügyletek (Szerzői joggal védett, szabadalmi oltalom alatt álló javak használatának átengedése a vevőnek. A vevő jogdíjat, felhasználási díjat fizet.) c. Minőségellenőrzésre kötött ügylet külföldön A nemzetközi nagy vállalatok kötik beszállítóikkal. d. Nemzetközi reklám- és propaganda tevékenységre kötött külkereskedelmi ügyletek Nemzetközivé váló marketing. A nemzetközi szolgáltatás kereskedelemben két ellentétes tendencia érvényesül 1990-től: – A szolgáltatások externalizálása (külsővé tétel, kihelyezés) – A szolgáltatások internalizálása (belsővé tétel, beolvasztás) 9 A szolgáltatások externalizálása és internalizálása tevékenységéhez, a

globalizációhoz kapcsolható. a nemzetközi nagyvállalatok A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmet számbavenni nehéz, jelentős a statisztikai bizonytalanság. Kereskedelmének liberalizálása lassan haladt előre A külkereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlődésében: 1) Az egyes nemzetgazdaságok világgazdaságban betöltött súlyát kifejező (koefficiens) mutatók: Exporthányad = (éves export értéke/éves GDP értéke)*100 A gazdaság nyitottságát fejezi ki. A mutató értéke függ: – az export szektor nagyságától – a külpiaci kereslettől – a hazai fogyasztói igényektől – az árfolyam politikától Importhányad=(éves import értéke/éves GDP értéke)*100 2) Export multiplikátor = dGDP/dExport (egy egységnyi exportváltozás hány egységnyi GDP változást generál) 3) A nemzetközi kereskedelemből származó haszon vagy veszteség: Cserearány mutatók: a. egyszerű terms of trade= export árindex/import árindex

cserearány romlás, cserearány javulás b. bruttó barter cserearány mutató=export volumen index/import volumen index c. jövedelmi terms of trade=(export árindex*export volumen index)/import árindex d. egytényezős terms of trade= =(export árindex*exportágazatok termelékenység indexe)/import árindex A kereskedelmi politika intézményi rendszere I) II) Kereskedelmi szerződések (18. századtól): kétoldalú megállapodások - a gazdasági kapcsolatok egészét tartalmazták (kereskedelem, váltóforgalom, adózás, fuvarozás) önálló szerződések formájában is megjelentek (pl.: védjegyoltalom) - a kereskedelem szabadsága a beviteli/kiviteli tilalmak eltörlését jelentette fokozatosan kialakultak a kereskedelempolitikai alapelvek: viszonosság elve, legnagyobb kedvezmény elve, nemzeti elbánás elve. Általános vámés kereskedelmi egyezmény: /GATT, General Agreement on Tarifband Trade/ 1995-től: WTO /World Trade Organization/ - Világkereskedelmi

szervezet Sokoldalú kereskedelmi megállapodás 23 alapító ország (1947,1948) jelenleg 150 tagja van. Céljai: - a nemzetközi kereskedelem szabályozása és liberalizálásának elősegítése - Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) helyettesítése 3 évig Általános érdek a kereskedelem liberalizálása. Egy-egy termékcsoporthoz kapcsolódhatnak protekcionista érdekek. 10 A GATT fejezetei: 1. Bevezető (Preambulum) -> az általános célokat fogalmazza meg: − a reáljövedelmek és a tényleges kereslet növelése − a világ erőforrásainak minél teljesebb és hatékonyabb hasznosítása − az árutermelés és az árucsere bővítése Lényegében sokoldalú vámszerződés – a csatlakozó országok számára kötelezővé teszi a legnagyobb kedvezményes eljárás alkalmazását. 2. Legfontosabb kereskedelmi előírások -> általában magatartási szabályok, amelyek a kereskedelem liberalizálását, a diszkriminációmentességet segítik

elő. Pl: a vámérték megállapítása, rendeltetési elv alkalmazása: a kivitelt nem, a bevitelt terheli forgalmi adó. 3. A GATT működése -> vámtárgyalások /vámkonferenciák/ Szabadkereskedelmi övezetek, vámuniók létrehozására vonatkozó GATT feltételek, EFTA – szabadkereskedelmi társulás, NAFTA – észak-amerikai – 1988 Canada, USA, Mexikó vámmentes kereskedelem 4. Kereskedelem és fejlesztés: 1968 – vámunió, egymás közötti forgalmak, kívülálló országokkal egységes vám- és kereskedelmi politikát folytatnak. 1965-ben elfogadott fejezet. Lényege: engedmények a fejlődő országoknak (a gazdasági pozíció romlásának megakadályozásának segítése). Kereskedelempolitikai alapelvek (GATT/WTO) I) Legnagyobb kedvezmény elve A szerződés érvényességének ideje alatt a felek egymásnak automatikusan és külön ellenszolgáltatás nélkül megadnak minden olyan kedvezményt /egymásnak/, amelyet 3. országnak már megadtak, ill. meg

fognak adni. Magyarország 1973 óta tagja volt a GATT-nak. Diszkriminációmentes gyakorlat, mert a hazai piacon a külföldi szerződő partnereket egymással egyenlővé teszi. Kísérletek: kishatármenti forgalom, preferenciális vámok, nemzetbiztonsági kitételek. GATT/WTO tagország nem emelheti egyoldalúan a vámokat! II) Egyenlő /nemzeti/ elbánás elve: A szerződő fél állampolgárait és jogi személyeit a hazai állampolgárokkal és jogi személyekkel azonos elbírálás alá vonja. Pl.: az importált termékre nem terhelhető magasabb forgalmi, fogyasztási adó, mint a hasonló hazai termékre /nem lehetnek eltérő csomagolási, címkézési, egészségvédelmi előírások/ Alternatíva a legnagyobb kedvezmény mellett. Kivételek: hazai termelőknek nyújtott támogatások nem kifogásolhatók, nem vonatkozik a állami beszerzésekre III) Viszonosság elve: A szerződő felek egymásnak kölcsönösen engedményeket (koncessziókat) adnak, amelyet 3.

személynek nem kívánnak megadni. Pl.: vámengedmények, vámkedvezményekért importvásárlási kötelezettség /állami kereskedelmi országokra vonatkozott 1990 előtt/. „Elégtétel vétel” a hátrányos megkülönböztetésért, az okozott kárért. IV) Nyilvánosság /transzparencia/ elve: Kötelezettségvállalás a partnerországok tájékoztatására /Nemzetközi kereskedelem politikát érintő törvények, egyezmények a közzététel után vezethetők be átmeneti időre, pl.: Magyarországon 1995-ben vámpótlékot vezettek be/ PHARE program – Lengyelország-Magyarország gazdasági átalakulását segítő program V) Konzultáció elve: Jog és kötelezettség. A kereskedelmi konfliktusok megoldása tárgyalások útján. 11 Vám konferenciák – GATT round: 1-5. fordulón: kétoldalú vámtárgyalások /exportőrök igénylistákat állítottak össze, amelyekre vámengedményt kértek, importőrök válaszul ajánlati listákat készítettek/ 6. forduló:

Kennedy forduló /1963-67, Genf/: Jelentős vámcsökkentés (35%- kal, ipari termékek), átlagos vámtétel: 93%. Agrárvámok csekély mérséklése /GATT szabályok nem vonatkoztak a mezőgazdasági termékekre és a textil-ruházati termékekre/ 7. forduló: Tokió forduló /1973,79, Genf/: Ipari termékek vámjának csökkentése /34%-kal/ Nem vámjellegű korlátozások mérséklése – magatartási kódexek, pl.: szabványok, szubvenció, kiegyenlítő vámok – legfeljebb 5 évig tarthatók fenn. 8. forduló: Uruguay forduló (1986-1994, Punta del Este - Marrakesh): Mezőgazdasági, textil-ruházati termékek bevonása a GATT hatáskörébe. Nem vám jellegű korlátok átalakítása vámokká, majd vámcsökkentés. Szolgáltatáskereskedelem (turizmus, pénzügyi tanácsadás, rádió+tv közvetítések) szabályozása /GATS, General Agreemenet On Trade In Servias/. Szellemi tulajdonjogok védelme, hamisítvány termékek elleni fellépés, szabadalmak oltalmazása 120

évig. WTO /1995-/ intézményi változás, tagjait szankcionálhatja, ha nem tartják be a szervezet előírásait. 9. forduló: Seattle forduló /1999-/: cél a liberalizáció folytatása 10. forduló: Doka forduló /2001-/: cél a világkereskedelem általános liberalizációja és a mezőgazdaság beillesztése ebbe a forgalomba. Kiotó klímavédelmi egyezmény /1997/: A káros anyag kibocsátás csökkentésének vállalása. EU szabályozza a tagállamai kvótáját, kvóta-meghatározás 3 évenként /jelenleg 2005-2007/, a többletkvóta értékesíthető. A nemzetközi tényezőáramlás Lényege: a termelési tényezők nemzetközi áramlása (tőke, munka, természet, technológia, műszaki segélyek). Nemzetközi munkaerőáramlás: Gazdasági okai: • Nemzeti bérszínvonalak különbözősége • Színvonalasabb munkavégzési lehetőségek • Általános megélhetési költségek eltérése • Munkanélküliség ténye, veszélye Nem gazdasági okok: •

Családi okok • Természeti katasztrófák, háborúk Korlátozhatja a beilleszkedési lehetőség! Pl.: Svájcban a helyi lakosság befogadó készsége csekély (az emberek zárkózottak) Formái: • Magasan képzett munkaerő migrációja:  Nemzetközi tapasztalatszerzés, továbbképzés, a nemzetközi kutatás-fejlesztésben való részvétel -> a megszerzett ismeretek, tapasztalatok hasznosítása saját hazájukban  „agyelszívás” („brain drain”) -> kivándorolt magasan képzett munkaerő  kiemelkedő tehetségű emberek (művészek, kutatók) képességeinek kibontakozása • szakképzetlen munkaerő tömeges migrációja: alacsony munkabér, alacsony szintű szociális ellátás, a hazai munkaerő átcsoportosítása nagyobb hozzáadott értéket előállító területekre • ideiglenes/szezonális munkavállalás • illegális külföldi munkavállalás 12 A migráció hatásai: • A migránsok által megszerzett jövedelem egy részét

hazautalják az anyaországba -> a munkaerő nemzetközi átcsoportosításának jóléti (jövedelmet növelő) hatása megoszlik a befogadó és az anyaország között. • A befogadó országban a munkáltatók a beáramlás feltételeinek enyhítésében, a munkavállalók a befogadás szigorításában érdekeltek. A kibocsátás, a jövedelem növelhető. • A fiatal, képzett munkaerő migrációja esetén az anyaországban romolhat az otthonmaradó munkaerő-kínálat minősége. Nem térül meg a kiképzés költsége EU: 2004 előtt EU 15-ök 2004: keleti kibővülés: 10 országot vettek fel 2007. jan 1: +2 ország 2004-től munkaerő piaci szabály: „2+3+2” formula: a munkaerőpiac megnyitásának a korlátozását jelenti. Az első 2 évben (2004 május – 2006 május) indoklás nélkül korlátozhatták az újonnan csatlakozó országokból a munkaerő fogadását. A következő 3 évben a régi tagállamok (EU 15-ök) megfelelő indoklással korlátozhatják a

munkaerőpiacok megnyitását (2006 május – 2009 május). 2009 májusában még nagyon alapos indok mellett 2 évre lezárható a munkaerőpiac. Ciprusra és Máltára ezt nem alkalmazták. A formula egy lehetőség, alkalmazása nem kötelező. Nagy-Britannia, Írország és Svédország 2004-től megnyitotta a munkaerőpiacát, 2006-től Finnország, Spanyolország, Portugália. 2007 nyártól előreláthatólag Hollandia is. Franciaország 2006: részlegesen nyitotta meg a munkaerőpiacát. A formula minden tagországot megillet. Magyarország a bolgárokkal és a románokkal szemben alkalmazza. Nemzetközi tőkeáramlás: Típusai: 1. Közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI, foreign direct investement): − működőtőke beruházások − a befektető exportálja a tőkén kívül a korszerű technológiát, vezetési-, marketing ismereteket, a termelésszervezést, a piaci kapcsolatokat is − fajtái: i. Zöldmezős beruházások (új alapítású vállalatok,

exportorientáltak, devizában számolnak el, lehetőség szerint vámszabad területen tevékenykednek). ii. Barnamezős beruházás (felvásárlás, egyesülés révén jut tulajdonhoz a befektető, pl. meg akarja szerezni a befektető a helyi márkanevet) − A működőtőke exportjából számazó előnyök: nyersanyagforrások, humán erőforrás, piac megszerzése; méretgazdaságossági előnyök kihasználhatósága, kereskedelem teremtés a hazai termékek számára, a profit repatriálása (a keletkezett profitot hazautalják, kiviszik az országból). hátrányok: csökkenhet az exportőr országban a munkahelyek száma, a költségvetés adóbevétele, versenytársak teremtődhetnek a hazai vállalatok számára az exportőr országában. − A működőtőke importjából származó előnyök: beruházási források, hozzájárulás fejlett műszaki és üzleti 13 ismeretekhez, foglakoztatás-bővítés, beszállítási lehetőségek, könnyebb bejutás a

külpiacokra. hátrányok: kialakulhat technológiai függés, befolyásolható a külgazdasági kapcsolatrendszer, tőkekivonás. − Legnagyobb tőkebefektetők: USA, EU, Japán. 2. Portfolió-befektetések: értékpapír adás-vétellel járó tőkeügyletek − A befektető célja, hogy megőrizze tőkeeszközeinek likviditását (továbbadható értékpapírok) és megszerezze a maximális pénzügyi nyereséget. − A befektető nem kíván a vállalkozásban ellenőrzési, érdemi beleszólási joghoz jutni. 3. Kölcsöntőke (hitel), segélyek Nemzetközi technológia áramlás (technológia-transzfer): - Adott technológiát hordozó termékek, „high-tech” adás-vétele útján (pl.: gyógyszer, irodagépek, számítástechnikai berendezések) - Műszaki ismeretek, know-how, termelési eljárások áramlása útján - Működőtőke befektetések révén Fejlett technológiák áramlása: Technológia exportja külföldi befektetés révén (nemzetközi vállalatok).

Licenc, know-how eladása. Befektetés (költség) nélküli jövedelem az exportőrnek (amely belföldön már megfelelő profitot termelt. Elavultnak tekintett technológiák áttelepítése: (szigorúbb környezetvédelmi előírások, magas munkabérköltség a fejlett országokban) Pl.: nyomdaipar, fémmegmunkálás, mosószergyártás, textil-, ruházati ipar Természeti tényezők nemzetközi áramlása – Kiotó-i egyezmény (1997): 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szereplő 6 gázféleség kibocsátását az 1990. év szintjéhez képest Minden ország vállalta, hogy évente „x” tonnával nagyobb mennyiségben nem bocsátja ki ezeket a gázokat. Vállalatok a nemzetközi piacon – nemzetközi vállalatok Nemzeti keretekben induló vállalkozás nemzetközivé válása: A vállalat gazdálkodásában már nem elhanyagolhatóak: - a nemzetközi árukapcsolatok, - a nemzetközi hitelkapcsolatok, - a nemzetközi tőkekapcsolatok. A nemzetközi

vállalatok valamely ország nemzeti jogrendszere alapján szerveződnek gazdasági társaságokká. Bejegyzés: adott országban. Működés: több országban. Irányítás, ellenőrzés: egységes  részvényesi rendszer segítségével (pl. holding, ami pénzügyi összekapcsolódást jelent)  magánjogi szerződések alapján (pl.: franchising) Versenyelőnyüket a komparatív előnyök kihasználására alapozzák. 14 Versenyelőnyök lehetnek: a termelés méreteiben, a tevékenység sokrétűségében, a műszaki-szellemi ismeretekben, a termékdifferenciálásban, a marketingmunkában, a vezetési-szervezési ismeretekben, a tőkepiacok lehetőségeinek jobb kihasználásában, az ipari tulajdonjogok feletti rendelkezésben (szabadalom, védjegy). Versenyelőnyök kihasználása egyidejűleg: - áruexportban, - működőtőke exportban, - szellemi tőke exportban. Pl. az áruexport - révén kihasználhatók a költségelőnyök, - megalapozhat egy külföldi

beruházást, referenciát jelenthet, - inputhoz juttathatja a vállalatot. Áruexport stratégia  vállalati kínálati magatartás Releváns piac:  az a vevőkör, amellyel az exportőr kapcsolatban áll, ill. kíván állni,  potenciális versenytársak (verseny az üzleti kondíciók terén) Stratégiai versenytényezők: a. termékstratégia (termékválaszték, innováció, minőségjavítás) (pl. a Renault gyár egy kocsi típusból kb 70 variációs lehetőséget kínál) b. árstratégia dömpingkalkuláció: a dömping közgazdasági tartalma: nemzeti piacok közötti árdiszkrimináció, dömpingár  export ár < belföldi ár (költség alatti ár – WTO tiltja) stratégiai árképzés: - lefölöző árképzés (skimming)  magas ár, árrugalmatlan kereslet esetén - behatoló árképzés  alacsony ár, árrugalmas kereslet - limitár-politika: normálprofit szintjét alig meghaladó ár, célja az új belépők távoltartása (jól kell megbecsülni

az új belépők költségviszonyát) A vállalatok nemzetközivé válásának szakaszai: 1. Ad hoc export: a külpiacon való értékesítés még nem meghatározó része a vállalat gazdálkodásának. 2. Közvetlen, aktív export: a vállalat már többet termel mint amennyi a belföldi szükséglet, tehát alapvetően fontos neki, hogy tud-e külföldön eladni (függ a külföldi exportálástól az eredménye). 3. Licenc és know-how kereskedelem 4. Egyedi külföldi befektetések (joint venture): nem egységes elvek alapján irányítja a leányvállalatait. 5. Nemzetközileg integrált vállalat kialakítása: adott vállalat különböző országokban létrehozott leányai már egységes vállalati rendszerként működnek. 15 6. A vállalati globalizáció: ún értéklánc elemek nemzetközi megoszlása és integrációja  tevékenységi blokkok alakulnak ki, és oda telepítik őket, ahol a leghatékonyabbak, beépülnek a nemzetgazdaságba, ahova betelepítették

őket, kölcsönös függőség alakul ki a külföldi vállalat és a fogadó ország között. A globális nemzetközi vállalatoknak két formája alakult ki: - transznacionális vállalat (nemzetközi, de az anyacég egy ország befektetőjének kezében van) - multinacionális vállalat (3-4 befektető különböző országból) A nemzetközi pénzügyi rendszer alapösszefüggései: Világpénz: a pénz nemzetgazdaságok közötti kapcsolatokban is betölti funkcióit: - forgalmi eszköz - fizetési eszköz - tartalékképző - értékmérő Pénz – valuta – deviza: Valuta: egy nemzetgazdaság törvényes fizetési eszköze Hazai/nemzeti valuta Deviza: valutára (más ország valutájára) szóló követelés (tartozás) A valuta számlapénz formája Pl.: EUR érme, bankjegy – valuta EUR-ban vezetett számla – devizakövetelés a számlavezető bankkal szemben Valuták (devizák) adás-vétele: valutapiacon (devizapiacon) történik. A csere lebonyolítói a bankok.

Valutaárfolyam: a valuta ára Közvetlen árfolyam (inverz): idegen valuta árának kifejezése hazai valutában (1EUR=.HUF) Közvetett árfolyam: a nemzeti valuta árának kifejezése másik ország valutájában (1HUF=0,0.EUR) A valutaárfolyam piaci kategória: alakulásáért a kereslet és kínálat viszonya ingadoztatja a paritás körül. Valutaparitás: árcentrum Aranyparitás: két ország pénzegysége között hivatalos (törvényes) aranytartalmuk alapján számított mennyiségi viszony. Pl.: 1886-ban: 1Ł érme aranytartalma ¼ uncia Au 1$ érme aranytartalma 1/20 uncia Au 1Ł=1$ Vásárlóerő-paritás: 16 Pl.: 2004-04-06 1USD=205,20HUF 2007-04-11 napi árfolyam: 1USD=182,81HUF A valutaárfolyam (a nemzeti valuta iránti kereslet és kínálat) alakulásában kifejeződik: • a javak relatív árszínvonalának változása (infláció alakulása) • a hozamráták (profitráta, kamatláb) relatív szintjének változása • a hazai jövedelmek változása • a

külföld jövedelmének változása A nemzeti valuta kereslete: nemzeti valuta vásárlása külföldi valutáért - áru- és szolgáltatás exportból származó árbevétel átváltása nemzeti valutára, - külföldi tőkebefektetők (tőkeimport) kereslete A nemzeti valuta kínálata: valuta vásárlása nemzeti valutáért - áru- és szolgáltatás import ellentételezése - külföldön befektetők (tőkeexportőrök) vásárlásai Árfolyamrendszerek: 1. Fix árfolyamrendszer: − Rögzített árfolyamok rendszere (aranyhoz kötött, aranyparitással bíró valuták) − Irányított (rögzített, de kiigazítható) árfolyamok rendszere pl.: aranydeviza-standard nemzetközi pénzügyi rendszer 2. Flexibilis (lebegő) árfolyamok rendszere: a valuták átváltási arányát a valutapiaci viszonyok határozzák meg − Szabadon lebegő árfolyamok − Irányítottan lebegő árfolyamok (a központi bank hivatalosan bejelentett módon befolyásolja az árfolyamot) −

Korlátozottan lebegő árfolyamok (a korlátokat a központi bank határozza meg) − Sávosan lebegő árfolyamok pl.: a HUF +/-15% sávon belül szabadon lebeg, a sávszéleken az MNB interveniál 3. Más valutához kötött árfolyamok rendszere: − Kulcsvalutához kötött árfolyam − Valutakosárhoz kötött árfolyam pl.: a HUF árfolyama 2000-01-01-től 100%-ban az EUR-hoz kötött 4. Csúszó leértékelési rendszer Az árfolyam gazdasági jelentősége: • Megváltozhat az áruexportőrök ár-versenyképessége a külföldi piacokon (pl.: a nemzeti valuta alulértékelt, javul az exportőr ár-versenyképessége) • Helyettesíti a kereskedelmi korlátok hatását (pl.: az alulértékelt valuta megdrágítja az áruimportot) • Öszönözheti a külföldiek tőkebefektetéseit (pl.: a hazai valuta leértékelése esetén az értékpapírok olcsóbbak lesznek a külföldi befektetők számára) • Rövid távon javulhat a kereskedelem mérleg, a folyó fizetési

mérleg pozíciója a hazai valuta alulértékeltsége esetén • A nemzeti valuta alulértékeltsége inflációt okozhat. Flexibilis árfolyamok esetén a nemzeti valuta alulértékeltsége megszűnik, mert a belföldi infláció növekedése miatt a vásárlóereje csökken 17 A nemzetközi fizetési mérleg: A nemzetközi fizetési mérleg egy országnak a külfölddel lebonyolított összes gazdasági tranzakcióját mutatja adott időszakra vonatkozóan. (flow szemléletű, mérleg állományváltozásokat mutat ki rezidens (azaz belföldinek számító): pl.: egy külföldi vállalat Magyarországon létesített leányvállalata vámszabad területen működő cégek Az off-shore cég nem rezidens, mert pl. nem Magyarországon tevékenykedik, de ott fizet társasági adót) A nemzetközi fizetési mérleg: Elszámolandó tranzakció Kiáramló deviza Beáramló deviza Tartozik (-) Követel (+) Nemzetközi áruforgalom Import Export Szolgáltatások - kiutazó turisták

kiadásai - beérkező turisták kiadásai - külföldiektől igénybe vett - külföldieknek nyújtott szolgáltatások (szállítás, szolgáltatások biztosítás, bank) Transzferek (munkabér, Külföldre átutalt Külföldről érekező kamat, osztalék, profit, segélyek) 1. folyó fizetési mérleg Direkt beruházások Belföldi vállalatoké Külföldi vállalatoké külföldön belföldön Portfolió beruházások Külföldi értékpapírokat Belföldi értékpapírokat (részvény, kötvény) vásárolnak meg belföldiek vásárolnak meg külföldiek Hosszú és rövid lejáratú Nyújtott hitelek Kapott hitelek bankhitelek Rövid lejáratú portfolió Készpénz, külföldi Készpénz, belföldi beruházások (váltó, értékpapírok beáramlása értékpapírok kiáramlása készpénz, kincstárjegy) 2. Tőkemérleg 3. (1+2) Teljes fizetési mérleg Nemzetközi tartalékok Aktív fizetési mérleg esetén a Passzív fizetési mérleg változása jegybanki tartalékok

esetén a jegybanki tartalékok növekednek csökkennek Külkereskedelmi egyensúly: áruexport = áruimport A fizetési mérleg egyensúlya külgazdasági egyensúly: Áruexport + tőkeimport = áruimport + tőkeexport Beáramló deviza/valuta = kiáramló deviza/valuta A fizetési mérleg nincs egyensúlyban megváltozik az ország monetáris tartaléka. A (folyó) fizetési mérleg egyenlegének megítélése: Passzívum: • valuta (deviza) kiáramlása > beérkező valuta (deviza) Külföldről vásárlás, külföldön beruházás, külföldre hitelezés > külföldre eladás, külföldiek beruházása, külföldről érkező hitel • a tartós és növekvő hiány eladósodáshoz vezet Igaz-hamis kérdések: 18 1. A GATT-WTO által elfogadott kereskedelmi szabályok a nemzetközi kereskedelemben résztvevő minden országra érvényesek és betartandók. HAMIS, mert a WTO szabályok csak a tagállamokra vonatkoznak. 2. A magasan képzett munkaerő nemzetközi

áramlása nem mindig jelent „agyelszívást” IGAZ, mert a nemzetközi mobilitásnak lehet oka a külföldi tapasztalatszerzés, külföldi tanulmány, amelyet otthon kamatoztat(hat). 3. A fejlődőben lévő nem eléggé versenyképes ágazatok védelmét szolgálja a piacbiztosító vám. HAMIS, mert a fejlődő ágazatok védelmét a nevelő vám biztosítja. 4. A IGAZ, mert reexport áruimportot jelent valójában haszonnal való haszonügylet. exportálás céljából. 5. A merkantilista kereskedelempolitika képviselői a szabadkereskedelem szükségességét hirdették. HAMIS, mert a protekcionista kereskedelempolitika szükségességét hirdették (áruexportot támogatni, áruimportot korlátozni kell). 6. A dömpingár IGAZ, mert a valójában dömpingár a versenytársak kiszorítását szolgálja. önköltség alatt megállapított árat jelent. 7. A portfolió befektetés a kölcsöntőkéből történő beruházások összefoglaló neve HAMIS, mert a

portfolió befektetés értékpapírokba történő befektetést jelent. 8. A komparatív előnyök vagy hátrányok az eltérő árszínvonalra vezethetők vissza HAMIS, mert az eltérő ráfordításokra vezethetők vissza. 9. Az importvám növelése hazai IGAZ, mert védi a belföldi termelők számára kedvező intézkedés. piacot az importtermékek versenyétől. 10. A tőkekihelyezés sajátos formája IGAZ, mert ellenszolgáltatás nélküli tőkejuttatást jelent. a segély. 19