Informatika | Gazdasági Informatika » BMF-KGK Államvizsga Tételek, Gazdasági Informatika, 2006

Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 BMF-KGK Államvizsga Tételek, Gazdasági Informatika, 2006 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Vevőérték és vevőkezelés a marketingorientált vállalati gyakorlatban 3 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás 5 3. A termékszortiment elemzése és alakításának feladatai 9 4. Új termék piaci bevezetése és tesztelési módszerei 10 5. Márkaépítés és vevőlojalitás alakítása a piacon 12 6. A szolgáltatások jellegzetességei és folyamattervezésük 14 7. Árképzés sajátosságai a piacon 17 8. Értékesítési rendszer kialakításának fázisai és módszerei 19 9. A reklám hatásmechanizmusa és menedzselésének főbb kérdései 21 10. A modern pénz teremtésének mechanizmusa, bankrendszerek és a jegybanki szabályozás, monetáris politika. 24 11. A kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei Aktív és passzív bankügyletek. 26 12. Fizetési módozatok, elektronikus

banki szolgáltatások 28 13. Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 29 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése. Nemzetközi pénzügyi intézmények 32 15. Az európai monetáris integráció 40 16. Értékpapírpiaci alapfogalmak, értékpapírfajták A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták. 43 17. Finanszírozási stratégia alapelvei, fajtái A belső és a külső finanszírozás formái és főbb jellemzői. 47 18. Befektetési stratégia, reálbefektetések és fináncbefektetések fogalma, motiváló tényezői. A dinamikus tőkebefektetési számítások 49 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv. Vállalatalapítás A vállalkozás

folyamata 52 20. A szervezés fogalma, szükségszerűsége, menete Szervezési ismeretek tagozódása. Vállalkozások szervezése Szellemi alkotótechnikák Döntési folyamat és elemei. Végrehajtási utasítás és működési szabályzat kidolgozása. 60 61 BMF-KGK Államvizsga Tételek, Gazdasági Informatika, 2006 Tartalomjegyzék 1. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN). A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások Megtérülés, illetve hozamszámítások. A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása 64 22. A menedzsment és szakterületi eljárásai Menedzsment iskolák A menedzsment feladatai. Értékteremtő tevékenységek menedzsmentje 73 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A

marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 75 24. A projektmenedzsment Fogalmi meghatározások A projekt fázisai A projekt célok meghatározása. A projekt végrehajtása A projekt értékelése Projektek és pályázatok. 82 25. Az innováció és menedzselése Új termék kifejlesztésének tevékenységsora és gazdasági jellemzői. Az újdonságok védelme 86 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei. Érdekegyeztetés A szervezeti kultúra menedzsmentje 88 27. A termelésmenedzsment Piac és piaci viszonyok A termelés tervezése, szervezése. A termelési terv összeállítása A vállalkozások fejlesztése A változások menedzselése. A termelés tervezése 92 96 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai. Készletszintek meghatározása Minőségmenedzsment. Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek Minőség és megbízhatóság. A teljes

körű minőségirányítás fogalma(TQM) 98 29. Környezeti gazdálkodás fejlődése Az EU fontosabb környezetjogi alapelvei Környezettudatos vállalati menedzsment műszaki; gazdasági; jogi feladatai. 111 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek, képességek, szerepek és követelmények. 114 BMF-KGK Államvizsga Tételek, Gazdasági Informatika, 2006 Tartalomjegyzék 2. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 1. Vevőérték és vevőkezelés a marketingorientált vállalati gyakorlatban A marketingorientált vállalat magatartásában a vevő szükségleteinek kielégítése válik a vállalat hosszú távú nyereségességének a biztosítékává. A vállalati funkciók e köré a feladat köré szerveződnek, folyamatos interakció valósul meg a piac és a vállalat között a tervezés, termékfejlesztés, gyártás és értékesítés valamennyi fázisában. A vállalatnak meg kell értenie a különbséget a konkrét termék

és az általa nyújtott előnyök között a piaci pozíciójának fenntartásához. A fogyasztói kívánságok felületes ismerete miatt a vállalatok hátrányba kerülhetnek a konkurenciához képest. A marketingorientált vállalatok tudatosan építik ki a vevőkkel való kapcsolatot. Hosszú távra tervezik a vásárlókkal kialakított viszonyt, törzsvevőket kívánnak formálni a cégtől vásárlókból. Tudják, hogy a vagyonnak ugyanúgy részét képezik a hűséges, a vállalathoz és termékeikhez lojális vevők, mint a cég tulajdonában lévő gyárépületek vagy raktárkészlet. A legfontosabb feltétel, hogy a vevő elégedett legyen a megvásárolt termékkel vagy szolgáltatással. Az elégedett vevő feltehetőleg máskor is meg fogja venni a terméket/szolgáltatást. Ha az ismételt vásárlás is visszaigazolja a kezdeti jó tapasztalatot, akkor rendszeresen vásárolni fog az adott vállalattól. Másrészt az elégedettség érzelmileg is köti a vevőt

a márkához, segít abban, hogy kialakuljon a márkahűség, a vállalat iránti lojalitás. A pozitív vállalati kép nemcsak az addig kipróbált termékekre, hanem a vállalat teljes termékkínálatára kiterjed. A vevői vásárlás utáni elégedettség attól függ, hogy a megvett termék vagy szolgáltatás értéke hogyan viszonyul a vevő előzetes elvárásaihoz. A vevőelégedettség a fogyasztó öröme vagy csalódottsága, amit egy termék vagy szolgáltatás elvárt és tényleges teljesítményének összehasonlításakor érez. Az elégedett vevő legjobb úton van afelé, hogy törzsvevővé váljon, s a vállalat felelőssége az, hogy a kapcsolatépítés, a vevői adatbázis karbantartása, a vevőprofilok megrajzolása és alkalmazása segítségével meg is tartsa az ügyfeleket. Ma az ügyfélelégedettségi vizsgálatok a világ összes piackutatási tevékenységének 7%-át teszik ki Van, amikor egyszerű primer adatokból is kiderül a vállalatok

vevőmegtartó képessége (pl. újságok kiadói) Ezeknek az adatoknak a birtokában is szükség van a vevőelégedettséget magyarázó és értelmező felmérésekre. Más ágazatokban mind a vevőmegtartásra, mind pedig a vevőelégedettségre vonatkozó adatokat piackutatás segítségével nyerik. Ilyenkor négy alapvető kérdésre keresik a választ: - Mennyire elégedett a vevő a vállalat általános teljesítményével? - Vásárolna-e újra az adott vállalttól? - Ajánlaná-e másoknak az adott vállalatot a vevő? - Rendelkezik-e a vállalat versenyelőnyökkel a versenytársakhoz képest? A kérdéseket skálán értékelik és abból számítják ki a vállalat vevőmegtartó képességét. Vevőmegtartási ráta: C R R =A h / A , ahol A h : megtartott ügyfelek száma, A: összes ügyfél száma. A vevőmegtartási ráta ismeretében megbecsülhető az is, hogy átlagosan mennyi ideig vásárol a cégnél az ügyfél: A C L =1 / ( 1 - C R R ) ACL: átlagos

vevőélettartam A lojalitásnak jelentős és számszerűen kimutatható gazdasági haszna van. 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás 3. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A hűség és a haszon összefüggése: 1. Akvizíciós költségek megtakarítása: az új vevők megszerzésével kapcsolatos kiadások nagyon magasak lehetnek és a törzsvevő kiszolgálása rutinná egyszerűsödhet a jövőben. 2. A törzsvevők kevésbé árérzékenyek, mint az újak, ha az áremelésnek számukra elfogadható oka van. Árbevételtöbblet részben azért keletkezik, mert a régi vevők nem veszik igénybe az újaknak járó kedvezményeket. A szakértők szerint azok a fogyasztók, akik csak a hűségakciók miatt preferálják a céget, nem igazán lojális vevők. 3. Az elégedett vevőben sajátos „klubtagsági érzés” alakul ki, bízik a cég termékeiben, szolgáltatásaiban, munkatársaiban és pozitív tapasztalatait megosztja ismerőseivel. Ez

kifejezetten hasznos a vállalatnak, mert az önkéntes és költség nélküli reklámozással megnyert fogyasztó nagyobb vásárlóerőt képvisel. 4. Hasznot hajtanak a lojális fogyasztók azért is, mert gyakrabban vásárolnak és ezért nagyobb árbevételhez juttatják a vállalatot. 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás 4. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás A vállalat tevékenységét a piacon értékelik, amikor a vevők megvásárolják a piacra vitt terméket vagy szolgáltatást. A kereslet és a kínálat találkozásának helye. Piacnak a tényleges és potenciális eladók és vevők illetve azok cserekapcsolatainak rendszerét nevezzük. A piac lehet: - egy termékes - egy termékcsoportos - egy földrajzi területről - egy országról - egy nemzetközi unióból származó A piac méretén egy adott termékből vagy szolgáltatásból felvevőképesség mérőszámát értjük. A

piaci felvevőképességet 3 különböző mutatószámmal mérhetjük: - piacpotenciál - piacvolumen - piaci részesedés megfigyelhető piaci Piacpotenciál: Egy adott termék vagy szolgáltatás elméletileg lehetséges eladásainak összességét nevezzük. Mind a tényleges, mind a lehetséges vásárlók összessége Jele: Q Q=n×p×q Piacvolumen: Adott időszak alatt megvalósuló eladások összessége. A létező piac, az adott iparágban kialakuló valós helyzetet mutatja. Jele: S (S = p×q) Penetrációs ráta: PR = S/Q Van egy felső telítettségi pont, nem mindig 100%-nál található, nem mindig kell számolni, hisz a statisztikai hivatal sokszor ad adatot. Piaci részesedés: A piaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada (MS). Éles határvonalat kell húzni a fogyasztói és a szervezeti piac között. Fogyasztói piac jellemzői: A fogyasztói piac a termékeket és a szolgáltatásokat személyes szükségletük kielégítésére vásárló

egyének vagy háztartások összessége, Magyarországon a fogyasztói piac a kb. 10,4 millió lakos vagy a 3,9 millió háztartás számával írható le. A fogyasztói piac más, mint a szervezeti piac. Különböznek a piacon eladott áruk, a vásárlási döntések, eltérő a piaci kereslet jellege, másfajta az eladók és a vevők közötti kapcsolat. A fogyasztói piacon személyes szükségleteink kielégítésére szolgáló tartós és nem tartós fogyasztási cikkeket vesszük. A mindennapi használati cikkek felhasználása rövid időn belül megtörténik. A fogyasztói piac vásárlója amatőr a minőségi paraméterek közti eltérések észleléséhez. A mindennapi használati cikkeket sok helyen árulják. A fogyasztói piac másik nagy termékcsoportját képezik a tartós fogyasztási cikkek. Szervezeti piac jellemzői: 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás 5. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A piaci tranzakciók többsége nem a

fogyasztói, hanem a szervezeti piacon zajlik. A végtermék vertikálisan egymásra épült műveletek eredményeként jön létre, miközben az egyik munkafolyamatból kikerülő alkatrész vagy részegység a másik folyamat inputjaként forog vissza a termelésbe. A munkafolyamatban résztvevő vállalatok gépeket, berendezéseket, alapanyagokat, alkatrészeket, a termeléshez szükséges energiahordozókat és termelési szolgáltatásokat vásárolnak, azokat megmunkálják, majd az átalakított termékeket valamilyen készültségi fokon továbbadják. Közvetítőket vesznek igénybe, nagy- és kiskereskedők bekapcsolásával értékesítenek. Szervezeti piacnak nevezzük azoknak az egységeknek és szervezeteknek az összességét, amelyek valamilyen formális szervezet számára végeznek beszerzési tevékenységet. A szervezeti piac felöleli a gazdaság legkülönfélébb területeit: feldolgozóipar, építőipar, szállítás és hírközlés, bankrendszer és

pénzügyi szervezetek, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, közművek. A szervezeti piacon bonyolódik le az üzleti tranzakciók 2/3-a, s a szervezeti piac nagysága évről évre nő. A szervezeti piacon működő vállalkozások száma változó. Gyakran fordul elő a vállalatok fúziója, amikor meglévő üzleti szervezetek egy közös vállalkozásba tömörülnek, de megfigyelhetjük cégek felbomlását és kisebb termelési kapacitáson, új néven való szerveződését. Vásárlói nem saját maguk, hanem a vállalat igényeinek és céljainak megfelelően vásárolnak. A vevőcsoportok megkülönböztetése:  Termelő és szolgáltató vállalatok: Azért vesznek árukat és szolgáltatásokat, hogy azokkal más termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő.  Költségvetési szervezetek: A vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal védelmi, oktatási, közjóléti és egyéb közösségi szükségleteket hivatottak kielégíteni.  Non-profit

szervezetek: Amelyek csoport vagy közösségi szükségletek kielégítésére nyereségorientált alapon.  Kereskedelmi vállalatok vagy viszonteladók: A mások által előállított árukat vásárolnak, és újra eladnak. törekszenek nem A szervezeti és fogyasztói piac összehasonlítása Fogyasztói piac Több Kisebb Mindenhol megtalálható Gyakran változtatják vásárlási stratégiájukat Könnyen Származtatott vagy derivált Vevők száma Forgalom Elhelyezkedés Vásárlási stratégia megváltoztatása Másik márkára való áttérés Kereslet 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás Szervezeti piac Kevesebb Nagyobb Koncentrált Stabilabb az eladó és vevő közötti viszony, ritkán változtat és lassabban Nehezen Szükségletek kielégítéséből 6. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 ered A piacszegmentálás A piac megismerését célzó és azt homogén részekre osztó eljárás a piacszegmentálás. Ezáltal

megpróbálják a piacot egymástól különböző részekre felosztani. Ez egy másfajta közelítés a piachoz. A piacszegmentálás helyes elvégzése azért fontos a vállalat számára, mert e művelet gyakorlatilag teljes cselekvési programjának bázisát képezi. A szegmentálás során elért eredmények segítségével a vállalat egy kisebb piacszegmens kiszolgálására tudja fordítani erőforrásait, amely hatékonyabb, mintha a piac egészére koncentrálna. Szegmensekkel szembeni követelmény: - a szegmens méretének meghatározása: meg kell adni a szegmens minimális méretét. Ki kell választani azt a nagyságot, ami gazdaságos. - a szegmens elérhetősége: a csoportosítást úgy kell elvégezni, hogy elérhető legyen médiával. A csoporthoz hozzá lehessen rendelni valamiféle műsort, újságot Szegmentálás előtt fontos, hogy a csoportosítára használt jellemzők azonosíthatóak, mérhetőek és hozzáférhetőek legyenek. - időbeli stabilitás: egy

bizonyos ideig ez a fajta csoportosulás változatlan maradjon. Hosszú időn keresztül változatlan legyen, stabil legyen ez a csoport. Legalább addig, míg a marketingtevékenység végrehajtódik. - nyereséges legyen: a szegmentálást úgy kell végezni, hogy a csoportképzésből származó gazdasági előnyök nagyobbak legyenek, mint azok a többletköltségek, amelyek a szegmensképzéssel, s a célcsoportokra igazított marketingmix kidolgozásával és végrehajtásával járnak. A szegmentálás fázisai: 1. A piac felmérése: keresletelemzés A piac meghatározása: méretének, típusának és több sajátosságának leírása. Ennek során a marketingkutató mind az aktuális, mind a jövőben bekövetkező tendenciák feltárására kísérletet tesz. A piactípusok sajátosságaiból következik, hogy nem lehet ugyanazokat a módszereket használni a szervezeti és a fogyasztói piacon. A kereslet mutatószámai: Piacpotenciál: Egy adott termék vagy szolgáltatás

elméletileg lehetséges eladásainak összességét nevezzük. Mind a tényleges, mind a lehetséges vásárlók összessége Jele: Q Q=n×p×q Piacvolumen: Adott időszak alatt megvalósuló eladások összessége. A létező piac, az adott iparágban kialakuló valós helyzetet mutatja. Jele: S (S = p×q) Penetrációs ráta: PR = S/Q Van egy felső telítettségi pont, nem mindig 100%-nál található, nem mindig kell számolni, hisz a statisztikai hivatal sokszor ad adatot. Piaci részesedés: A piaci összértékesítés egy vállalatra jutó hányada (MS). 2. Szegmentálás: a szegmensképző változók kiválasztása és a piac részekre (alpiacokra) osztása. A kulcsváltozók többfélék lehetnek Szegmentálásra gyakran használt statisztikai módszerek: 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás 7. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Klaszterelemzés: olyan módszerek összessége, amelyekkel a megfigyelési egységeket viszonylag homogén

csoportokba, ún. klaszterekbe rendezhetjük a kiválasztott változók alapján. Eredményeinek grafikus megjelenítése a dendogram vagy fadiagram Lineáris diszkriminanciaanalízis: egy sokaság két vagy több csoportra való szétválasztására alkalmas módszer, amely több változó egyidejű figyelembevételén alapul. Döntésifa-technikák (Klasszifikációs fák): olyan statisztikai algoritmusokon nyugvó eljárások, amelyek segítségével döntési szabályok hozhatók létre, s szegmentálásra, osztályozásra nyílik lehetőség. Grafikus megjelenítése a döntési fa Szegmentálás a fogyasztói piacon Lehetséges szempontok: területi szegmentáció, demográfiai változók, társadalmigazdasági ismérvek, magatartási változók. Szegmentálás a szervezeti piacon: Lehetséges szempontok: szervezeti demográfia, működési paraméterek, beszerzési magatartás, szituációs hatások, személyes jellemzők. 3. Célpiacválasztás: az alpiacok által nyújtott

lehetőségek mérlegelése, egy vagy több szegmens kiválasztása Háromfajta piacmegközelítés: Differenciálatlan (tömeg-) marketing: a vállalat úgy ítéli meg, a termék mindenkinek jó. Differenciált marketing: különböző szegmensekre különböző marketingmixek alkalmazása Koncentrált (egyéni) marketing: egyetlen szegmens megcélzása 4. Termékpozícionálás: a célpiacon értékesíteni kívánt termék pozícionálása A vállalat egyértelmű és kedvező képet alakít ki termékéről a fogyasztókban. A termék meglévő vagy feltételezett előnyeinek tudatosítása a célpiacnak megfelelő módszerekkel. Marketingmix kidolgozása és végrehajtása a célpiacon. 2. A piac jellegzetességei és a piacszegmentálás 8. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 3. A termékszortiment elemzése és alakításának feladatai A termék mindazon fizikai és egyéb tulajdonságok összessége, amelyek alkalmasak a fogyasztói igények

kielégítésére. Az egy vállalat által készített termékek és termékkínálatnak vagy termékválasztéknak termékmix) nevezzük. szolgáltatások összességét (termékszortiment vagy Az egymással szoros kapcsolatban álló termékek csoportja alkotja a termékvonalat. A termékmenedzser feladata a termékvonal gondozása. A termékszortiment szélessége a vállalat által gyártott termékvonalak mennyiségétől függ, míg a termékkínálat hosszúsága azt mutatja meg, hogy a termékkínálat hány elemből áll. Megkülönböztethetjük a termékvonalak átlagos hosszát is, amikor a termékszortiment hosszúságát elosztjuk a termévonalak számával. Ha a vállalat nagy piaci részesedést kíván elérni, akkor hosszú termékvonallal dolgozik, amelynek lehet veszteséges tagja is. A kifejezetten nyereségorientált cégek rövidebb vonalat építenek ki, de azok cikkeit profittermelő képességük alapján válogatják be a termékcsaládba. A termékvonal

hosszúságát a termékmenedzser kétféleképpen változtathatja: bővítheti vagy szűkítheti. Termékvonal-bővítésnél a vállalat egyik termékkategóriájában azonos márkanév alatt pótlólagos termékváltozatot vezet be. Nyújthatja a termékvonalat felfelé – trading up (magasabb árú és minőségű termék) vagy lefelé – trading down (alacsonyabb árú és minőségű termék), de fel is töltheti a termékvonalat új tagok beillesztésével. 3. A termékszortiment elemzése és alakításának feladatai 9. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 4. Új termék piaci bevezetése és tesztelési módszerei A termékéletgörbe bevezetési szakaszában a termék csak kis mennyiségben van jelen a piacon, a kereslet alacsony. A fogyasztót meg kell ismertetni a piaci újdonsággal, rá kell venni a kipróbálásra, még akkor is, ha a próbavásárlás az esetleg éppen fogyasztott márka rovására történik. A vevő meggyőzése masszív reklámot

és ösztönzést igényel a gyártótól, annál is inkább, mert egy újdonságtartalmú terméknél a felhasználási mód is ismeretlen a fogyasztó számára. A bevezetési periódus tipikus fogyasztói az innovátorok, akik a korszerű termék megvásárlásától a használatból származó előnyöket várják. Termelőeszköz beszerzésekor a felhasználó számára a termékelőny a magasabb termelékenységben és a jobb gyártási minőségben mutatkozik meg. A termék kipróbálása után előfordul az újravásárlás, de lojalitásról még nem beszélhetünk. A termék legtöbbször még differenciálatlan, tehát az alapmodell mellett kevés variáció létezik. A piac monopol, telítetlen, az értékesítési volumen alacsony. Az új termékek bevezetése jelentős versenyelőnyhöz juttatja a vállalatot. Az így megszerzett előny a vállalat jövedelmezőségének növekedésével jár együtt és rögzíti a fogyasztókban a vállalat nevét. Ugyanakkor az új

termék bevezetése nagy kockázattal is jár. Kifejlesztése jelentős erőforrást igényel, amelynek megtérülésére nincs garancia A termékfejlesztési tevékenységnek piacorientáltnak kell lennie, előre kell látni, hogy a termék vagy szolgáltatás olyan vevőkhöz is eljut, olyan piacokra is elér-e, amelyekre senki nem gondolt. A termékfejlesztés folyamatán az új ötletek keresésétől a termék piaci bevezetésig tartó tevékenységek összességét értjük. A folyamat lépcsői: 1. Termékötletek szelektálása: Kifejleszthető? Gyártható? Kell hozzá beruházni? Lesz-e piaca? 2. Gazdaságossági számítások: Várható bevételek és költségek közti különbség becslése Fedezetszámítás: Ennek segítségével határozzák meg azt a kibocsátási volument, amelynek elérésekor a termék előállítási költségeit már fedezi a termékértékesítésből származó árbevétel. A pénzforgalom tervezése: cash-flow elemzés 3. A fejlesztés: az

innováció legdrágább szakasza Elkészül a termék prototípusa, majd ezt tesztelik, ezután a nullszéria gyártása következik a gyártás technológiai hibáinak felszínre kerülése és korrigálása végett. 4. Piaci tesztelés A termék várható keresletére ás minősítésére vonatkozó vásárlói és felhasználói vélemények összegyűjtése. Két fő célkitűzése: meghatározza a termék piaci elfogadását és tesztelje a marketingváltozók lehetséges szintjeit. A fogyasztói piacon alkalmazott módszerek: 1. Teljes körű piaci teszt: a piac kiválasztott részein levezetett ellenőrzött kísérlet A termék kereskedelmi bevezetésének főpróbája. Először kiválasztják a tesztpiacokat, ahol a teljes marketingprogramot kipróbálják. Ki kell választani a tesztelés időtartamát, hosszabb periódus pontosabb becslét ad, bár a költségeket megemeli. Problémát jelenthet, hogy a konkurencia megzavarja a programot vagy a saját termékét tesztelés

nélkül dobja piacra, lekörözve ezzel a vállalatot. 4. Új termék piaci bevezetése és tesztelési módszerei 10. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 2. Miniteszt vagy bolti teszt: olyan módszer, amikor a termék próbavásárlása kiskereskedelmi egységben történik. A vállalat úgy választja ki a boltokat, hogy azok száma és földrajzi elhelyezkedése megfeleljen a tényleges piacnak. A vizsgálatot lebonyolító cég szállítja ki a terméket a boltokba és előre kidolgozott forgatókönyv alapján megmondja, hogy a terméket hogyan és milyen mennyiségben helyezzék el, milyen bolton belüli eladásösztönzést alkalmazzanak és mennyi legyen a termák ára. A forgalmi eredményekből lehet következtetni a várható fogadtatásra. A módszer előnye, hogy olcsó, hátránya, hogy nem tudja mérni az új termék saját képességét a megjelenésre. 3. Szimulált piaci teszt vagy preteszt: nem tényleges, hanem kvázitesztpiacon folyik, ahol a

válaszadókat előzetesen kiválasztják és az új termékekre adott reakcióik alapján matematikai módszerekkel becsülik meg a forgalmi adatokat. Előnye, hogy a termékfejlesztés korai stádiumában lebonyolítható, alkalmas a piacpotenciál meghatározására, ám alkalmazása etikai kérdéseket vethet fel, mert álcázott termékreklámnak tűnhet. Ennek kiküszöbölésére közölni kell a válaszadóval, hogy a felmérés kizárólag információgyűjtésre szorítkozik. A szervezeti piacon alkalmazott tesztelési módszerek: A kevesebb fogyasztó és a termékek jellegéből következve itt nem használhatók a fogyasztói piacon alkalmazott tesztelési módszerek, csak korlátozottan. Ennek ellenére a következő módszerek rendelkezésre állnak: 1. Bétateszt vagy termékfelhasználási teszt: a legelterjedtebb módszer A gyártó kiválaszt néhány ügyfelet, akiknek a terméket meghatározott feltételek mellet és ideig a rendelkezésére bocsátja. A

feltételek között szerepel, hogy ebben az időszakban a gyártó képviselői megfigyelhessék a termék használatát és közvetlenül értesülhessenek az eredményekről, problémákról. 2. Kereskedelmi vásárokon való részvétel: a vásár ideje alatt a gyártó információt kap arról, hogy a szakma mennyire érdeklődik a termék iránt, hogyan reagál a változásokra, hányan tervezik a megvásárlását. Jól felbecsülhető a kereslet Hátránya, hogy a konkurencia elé kerül a termék, ők is megismerik. 3. Kereskedelmi bemutatóteremben vagy márkaboltban történő tesztelés: a szokásos értékesítési környezetben információkat lehet gyűjteni a felhasználói preferenciákról, az árérzékenységről. Hátránya, hogy a konkrét rendeléseket nem mindig lehet kielégíteni. 4. Irányított piaci tesztelés: hasonló a fogyasztói piacon történőhöz A termékből mintákat gyártanak, a promóciós anyagokkal együtt átadják a közvetítőnek, aki

szűk piaci területen teríti. Erről a területről a vezetés következtet arra, hogy mi várható a piaci bevezetés után. 4. Új termék piaci bevezetése és tesztelési módszerei 11. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 5. Márkaépítés és vevőlojalitás alakítása a piacon A márka olyan árujelzés, mely alkalmas valamely gazdálkodó szervezet vagy személy áruinak, illetve szolgáltatásainak megkülönböztetésére a piacon. A márka lehet név, jelzés, forma, dallam vagy mindezek kombinációja. A márkához való kötődésnek sem a megteremtése, sem a megtartása nem megy automatikusan. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a gyártók, akik alacsony érdekeltségű termékfajtákat állítanak elő. A márka kipróbálásra, lojalitásra és újravásárlásra készteti a vevőt, jelentősége miatt gyakran jogi eszközökkel teszik kizárólagossá használatát (védjegy). A márkaépítés a termékszemélyiség kialakításának

folyamata. A márkaszemélyiség a termék maga és a hozzá kapcsolódó jelentések és ígéretek összessége, a fogyasztásból származó előnyök és élmények. Létrehozásának fontos része a márkanév kiválasztása. Két fő típusát különböztetjük meg: a termelői és a kereskedői márkát. A termelői márkát a gyártók alakítják ki, a marketingre vonatkozó felelősség is alapvetően a termelőé, a kereskedelmi márka a terméket forgalmazó kereskedőcégek saját márkáinak gyűjteménye. Bár a bevezetett márkák többsége termelői, az utóbbi időben arányuk csökken a kereskedelmi márkákhoz képest, elsősorban a gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacán. Az is előfordulhat, hogy a gyártó kibocsátása egy részét termelői, másik részét pedig kereskedelmi márkanévvel dobja piacra. Márkanév kialakításakor el kell dönteni azt is, hogy adjunk-e külön-külön nevet a cég által kibocsátott valamennyi terméknek, vagy egy

családnév alatt vigyük ki őket a piacra. Ha a vállalat tőkeerős, akkor dönthet az egyedi márkák alkalmazása mellett. Ebben az esetben minden terméknek (termékcsaládnak) a legilleszkedőbb nevet választhatják, s ha egy termék megbukik, nem árt a vállalat hírnevének (pl. Procter & Gamble és az Ariel, Pampers, stb.) Mivel ez a megoldás nagyon költséges, a cégek egy része ún. vállalati márkát használ, azaz teljes termékválasztékát azonos márkanéven forgalmazza, pl. Sony, IBM A megoldás kockázatos, mert ha az egyik termék nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, az a márkacsalád egész hírnevét ronthatja. Dönthet a vállalat úgy is, hogy a családi és márkaneveket együtt használja. Az összetett márkák vagy fedőmárkák közvetítik a korábbi jó tapasztalatokat az új termékre, miközben lehetőséget adnak az egyéni márkák megkülönböztetésére. pl Toyota Yaris, Microsoft Office. Újrapozícionálás: Időnként sor

kerülhet rá egy-egy termék vagy szolgáltatás esetében, ha a fogyasztók ízlése megváltozik, konkurens lép a piacra vagy csökkennek az eladások. Újrapozícionálásnál megváltoztatják a célpiacot, a megkülönböztető előny, a kommunikációt, stb. Az újrapozícionálás óhatatlanul azzal jár, hogy a korábban lojális vevők egy része elvész, mert az új márkaszemélyiség nem felel meg az elvárásaiknak. A fogyasztók csoportosítása márkahűség alapján: AAAAAAAAAA: Márkahű AAABBAABAB: Márkaváltogató AAAAAABBBB: Márkaelhagyó ABNSMDJFKEK: Csapongó Minden piacon mindenféle fogyasztó található. Ha egy piacon túlsúlyban vannak a márkahű és a márkaváltogató fogyasztók, akkor egy új belépőnek nehéz dolga van márkája bevezetésekor. 5. Márkaépítés és vevőlojalitás alakítása a piacon 12. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Márka menedzselésére vonatkozó fontos szabályok: 1. Nem szabad megpróbálni

megváltoztatni az alapvető vásárlási szokásokat (gyakoriság, menniység). 2. A fogyasztó általi kipróbálás a legjobb mód arra, hogy a márka bekerüljön a márkarepertoárba. 3. Az új vevők elcsábítása ne menjen a régiek rovására Az Európai Közösségben jellemző márkahűség nem ismerős jelenség Magyarországon, a magyar piac tipikus vásárlója nem lojális vevő. 5. Márkaépítés és vevőlojalitás alakítása a piacon 13. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 6. A szolgáltatások jellegzetességei és folyamattervezésük A szolgáltatás az a munkafolyamat vagy teljesítmény, amely lényegét tekintve nem tárgyiasult, s közvetlenül elégít ki személyes vagy közösségi igényeket. Tehát a szolgáltatások fő megkülönböztető vonása a közvetlen szükségletkielégítés. Jellemzői: - az elválaszthatatlanság - a romlékonyság - a nem fizikai jelleg - a változékonyság Elválaszthatatlanság: A szolgáltatások

termelése és fogyasztása azonos időben történik. Egy gyár zárt rendszerként működik, a készlet szétválasztja a termelési és fogyasztási folyamatokat, kivédve ezzel a keresletingadozás hatásait. A szolgáltatóvállalatok nyitott rendszerben dolgoznak, a keresletingadozások hatása csillapítás nélkül jut be a rendszerbe. A szolgáltatási folyamat inputjai a fogyasztók, s a menedzser a meglévő erőforrások allokálásával indítja be a termelést, amely alatt a vevők végig jelen vannak, emiatt a hibás teljesítés nem marad láthatatlan, a szolgáltatónak nincs lehetősége előzetes szűrésre. A szolgáltatásnál a fizikai környezet a termék csomagolása. Romlékonyság: A szolgáltatást nem lehet tárolni, romlékonysága a rendelkezésre álló kapacitások nem megfelelő kihasználásában mutatkozik meg és a szolgáltatásnyújtók számára a működés és a működtetés legkritikusabb eleme. A kapacitáskihasználás optimális szintjét

nagyon nehéz meghatározni, mert a keresletben igen nagyok az ingadozások. Nem fizikai jelleg: A szolgáltatás különleges termék, mert megfoghatatlan, láthatatlan. Érzékszervi információt nem lehet szerezni róla, nincs áruminta, kipróbálási lehetőség. A szolgáltatás tapasztalati termék, mert csak vásárlás után derül ki a minősége. Az érzékelt kockázat nagyobb és ráadásul kétoldalú, a vevőt és a szolgáltatás nyújtóját is érinti. A szolgáltatásokat megfoghatatlanságuk miatt nem lehet jogi védelemmel ellátni, ezért a vállalat folyamatos veszélyben van a konkurencia miatt. Gyakran franchise alkalmazásával próbálják kivédeni ezt a kockázatot A tárgyiasítás a bizonyítékképzés folyamata, melynek során a szolgáltató fizikai jelzéseket és nyomokat biztosít a vevők számára, hogy csökkentse a szolgáltatásvásárlás érzékelt kockázatát. Változékonyság: A szolgáltatások változékonyak. Attól függően, hogy

ki, kinek, hol és mikor teljesíti, a szolgáltatás minősége rendkívül ingadozó. Az ingadozást az emberi tényező okozza, a szolgáltató arra törekszik, hogy az ingadozásokat bizonyos határokon belül tartsa. Próbálhatja automatizálni (standardizálni) a folyamatokat, amelynek hátulütője, hogy a vevők egy része fontosnak tartja a személyre szabott kiszolgálást. Ajánlatos a folyamatos oktatás és monitoring. Az együttműködés és az egyediesítés foka alacsony 6. A szolgáltatások jellegzetességei és folyamattervezésük magas 14. A munkaintenzitás foka Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 alacsony magas Szolgáltatásgyár Légitársaságok Teherszállítás Szállodák Üdülés és kikapcsolódás Csomagküldés Áramszolgáltatás Szolgáltatásműhely Kórházak Autójavítók Tömegszolgáltatás Kiskereskedelem Nagykereskedelem Iskolák Kereskedelmi bankok lakossági szolgáltatásai Professzionális szolgáltatások

Magánrendelések Ügyvédi irodák Tervezőirodák Vezetési tanácsadás Reklámügynökségek Schmenner-féle szolgáltatási folyamatmátrix Szolgáltatások folyamattervezése A szolgáltatási folyamatábra vagy folyamatterv olyan grafikon, amelyen egyidejűleg ábrázoljuk a szolgáltatás műveleteit, résztvevőit és egymással való kapcsolatukat. Ábra: a szolgáltatási folyamatábra elemei: Marketingkönyv, 308. oldal Vevők cselekedetei Frontvonal Frontszemélyzet látható tevékenysége Láthatóság határvonala Frontszemélyzet láthatatlan tevékenysége Belső interakciók határvonala Támogató folyamatok Főbb mezői: - Igénybe vevők akciótere: a fogyasztók mozgásterét megjelenítő terület. fogyasztók főbb műveleteit és az azokhoz szükséges tárgyi elemek ábrázolása. 6. A szolgáltatások jellegzetességei és folyamattervezésük A 15. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 - Frontszemélyzet akciótere: két területet foglal

magában, a vevők kiszolgálásához szükséges látható és láthatatlan tevékenységek helyszíne. A két területet a kapcsolattartó személy, a vevővel interakcióban lévő alkalmazott köti össze. - Háttérműveletek akciótere: a frontszemélyzet munkáját előkészítő és biztosító, a vevő számára láthatatlan feladatokat végzik itt. A folyamatábra többféleképpen is olvasható. Ha arra vagyunk kíváncsiak, a fogyasztó mit lát a rendszerből, akkor balról jobbra haladva kell vizsgálni az ábrát. (Nagyon fontos szempont!) A következő kérdésekre lehet így választ kapni: - Hogyan lép a vevő a rendszerbe? - Milyen választásai lehetnek? - Aktívan vagy passzívan vesz részt a szolgáltatásban? - Milyen jelzések segítik a fogyasztót a szolgáltatás minőségének megítéléséhez? Az alkalmazottak szerepének értékeléséhez is használhatjuk a folyamatábrát vízszintesen olvasva a láthatóság határvonala alatti és feletti részekre

koncentrálva. A következő kérdésekre lehet így választ kapni: - Mennyire racionális, hatékony és gazdaságos a szolgáltatásnyújtás? - Kik azok, akik kapcsolatba lépnek a fogyasztókkal, mikor és milyen gyakran? - Ugyanaz az alkalmazott marad a vevővel vagy átadja őt másoknak? Ha a műveletek elemzése a cél, akkor függőlegesen kell nézni az ábrát. A következő kérdésekre lehet így választ kapni: - Kik játsszák a kulcsszerepet a szolgáltatásnyújtásban? - Mely tevékenységgel támogatja a legkritikusabb pontokat? - Vállalati folyamatok a fogyasztó rendszerbe lépéséig? - Hol fordulnak elő hibák? - Szűk keresztmetszetek? Torlódási pontok? - Minden elemre költség-, bevétel-, és tőkelekötés-elemzés végezhető. A szolgáltatásmarketingben a folyamattervezés elsődleges haszna a tanulási folyamat, amelyet a menedzsment végigjár, miközben a szolgáltatás valamennyi szintjét és műveletét a legapróbb részletekig feltárja és

elemzi. 6. A szolgáltatások jellegzetességei és folyamattervezésük 16. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 7. Árképzés sajátosságai a piacon Az árképzést meghatározó tényezők: Árképzési célok Költségek Versenyhelyzet Kereslet Ár Más termékekre gyakorolt hatás Jogi helyzet Költségek: erős korlátot jelentenek az előállítás költségei. Ez alá csak nagyon ritkán és rövid ideig mehet a vállalat, általában új termék bevezetésekor vagy régi termék piaci kivonásakor. Kereslet: az árat úgy kell megállapítani, hogy a kereslet elfogadja. Versenytársak hatása: érdemes a konkurencia árait is figyelembe venni nemcsak a hasonló termékeknél, hanem az attól különböző, de hasonló szükségleteket kielégítő termékek esetében is. A vállalat többi termékére gyakorolt hatás: Lehet lehetőség és veszély is. Egy sikeres árleszállítás növelheti a többi termék értékesítését is, egy helytelen

árkalkuláció rosszul hat az addig jól fogyó termékekre is. Jogszabályok: megakadályozzák az inkorrekt árképzést. Az árképzés csak a kiindulási alapja a vállalati ármunkának. A különböző piaci helyzetekre és kihívásokra a cég flexibilis és folytonosan megújuló árképzéssel reagál, amelynek során meghatározott feltételek teljesülése esetén felfelé és lefelé eltér a saját maga által meghatározott áraktól. A fogyasztói piacokon az egyéni vásárlók számára az ár legtöbbször rögzített és nem változtatható. Alkalmanként előfordulhatnak kedvezmények, akciók Ezzel szemben a szervezeti piacokon a végső ár szinte mindig alku tárgya. Árképzési módszerek: Ideális (marginális elemzésen alapuló): keresleti és kínálati viszonyok ismeretén és elemzésén alapuló módszer. Költségalapú: a termelési költségek jelentik az árképzés bázisát. Versenytársakhoz igazodó: a konkurencia árait figyelembe vevő

árképzés. Keresletvezérelt: fogyasztói árérzékelésből és árelfogadásból kiindulva történik az árképzés. Árképzést befolyásoló tényezők: Tapasztalati görbe Egységnyi termékköltség és a termelési tapasztalat kapcsolatának grafikus megjelenítése, azaz a termék előállítási költségei csökkennek a termelési tapasztalat 17. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 felhalmozásával arányosan. Főleg a munkaintenzívebb ágazatoknál nagy ennek a tényezőnek a jelentősége. Kereslet alakulása A termék életgörbéje is befolyásolja az árképzés gyakorlatát. A behatolásos árak alacsonyak a termék bevezetési időszakában. Optimális azon termékek esetén, melyeknek az ismételt vásárlási mutatója magas. A lefölözéses ár a költségnél jóval magasabb, nagy nyereséghányadot tartalmaz. Azon termékek esetén alkalmazzák, amelyek magas újdonságértékűek. Árrugalmasságok A kereslet-árrugalmassági együttható

azt mutatja meg, hogy változik a fogyasztók kereslete egy termék iránt, ha annak ára megváltozik. (Kivételek: sznobhatás) Rugalmatlan termékek: só, gyufa, kávé, orvos, cigi. Egységnyi rugalmasságú termékek: lakás, sör. Rugalmas termékek: autó, mozi, külföldi utazás, marihuána A kereszt-árrugalmassági együttható azt mutatja meg, hogy változik egy termék kereslete, ha egy másik termék ára megváltozik. Három csoport: helyettesítő termékek (pozitív), kiegészítő termékek (negatív), független termékek (nulla). Árdifferenciálás Ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a különböző vevőknek eltérő áron értékesítik. Ide tartoznak a kedvezmények bizonyos fajtái. Fizetési és szállítási feltételeknek is van hatása az árképzésre. 18. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 8. Értékesítési rendszer kialakításának fázisai és módszerei A termékek áramlásának útja a termelőtől a fogyasztóig: Vevő

rendelése Gyártó Ügynök Nagykereskedő Termelési késleltetés Szállítási késleltetés Kiskereskedő Vevő Szállítási késleltetés Rendelés teljesítése Nagykereskedő készlete Ügynök készlete Kiskereskedő készlete termék információ Az értékesítési rendszer a termékek a gyártótól a fogyasztóhoz való eljutását biztosító szervezetek és funkciók összessége. Az értékesítéssel kapcsolatos feladatok sokrétűsége miatt sok vállalat úgy dönt, hogy nem saját maga végez minden értékesítéssel kapcsolatos tevékenységet, hanem valamilyen formában megosztja más vállalatokkal. Ebben az esetben a rendszer megtervezése különösen kényes, hiszen a részt vevő vállalatokkal el kell fogadtatni azt az üzletpolitikát és a vevőorientációt. A közvetítők és kereskedők bevonása a termelés-értékesítés-fogyasztás rendszerébe lényegesen hatékonyabbá teszi a disztribúciós tevékenységet. Ha a termelő

közvetlenül a végső felhasználóknak értékesít, akkor zérószintű csatornáról vagy közvetlen, direkt marketingről beszélünk. A termék tulajdonjoga egyenesen a végső felhasználóhoz kerül. Indirekt értékesítéskor a termelő és a fogyasztó közé közvetítők (kereskedők, ügynökök, közreműködők) ékelődnek. Értékesítési csatornák felépítése a különféle termékeknél: Fogyasztási cikkek GY F GY GY GY Ü K F N K F N K F 8. Értékesítési rendszer kialakításának fázisai és módszerei 19. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Szervezeti piac árui GY GY F Ü GY GY Ü F N F N F Szolgáltatások Sz Sz F Ü F GY: gyártó Sz: szolgáltató Ü: ügynök N: nagykereskedő K: kiskereskedő F: fogyasztó Az értékesítési út megtervezésének lépései a következők: 1. Az értékesítési út (csatorna) hosszának meghatározása 2. Az értékesítés intenzitásának meghatározása 3. Az egyes

közvetítők kiválasztása A csatorna hossza függ attól, hogy miként akarják átjuttatni a terméket az értékesítési úton. Két fő értékesítési stratégia létezik: a push- és a pullmegoldás. Push stratégia esetén a terméket úgy tolják végig az értékesítési rendszerben, hogy a gyártóhoz közvetlenül kapcsolódó partnereket (nagykereskedőket, közvetítőket) győzik meg a közreműködésről. A pullstratégiánál az eladók az értékesítési csatorna végső láncszemére, a fogyasztóra koncentrálnak, s bennük keltik fel a termék iránti igényt, hogy aztán a fogyasztói szükséglet végigmozgassa a kereskedelmi lánc minden elemét. Ezek mellett létezik az ún. pass-stratégia, amelyet azokon a piacokon alkalmaznak, amelyeken a vállalat nem a végső felhasználók számára értékesít, s a piacot nem a szereplők védik. Az értékesítés intenzitása azoknak az eladási pontoknak a számával és sűrűsségével mérhető, ahol a

termék megvehető. Intenzív elosztásról akkor van szó, ha az árut minden olyan üzletben árulják, ahol a potenciális vevők megfordulhatnak. Szelektív értékesítésnél több, de nem minden közvetítőt bíznak meg a termék eladásával. Exkluzív értékesítésnél a termék egyedi jellege, különleges minősége, magas ára vagy a hozzá kapcsolódó szolgáltatások miatt csak nagyon kevés számú vagy csak egyetlen boltban vásárolható meg. A csatorna hosszára és az értékesítés intenzitására vonatkozó döntések után történik meg a konkrét szereplők kiválasztása. A kiválasztás nemcsak az értékesítési út közvetítőinek meghatározását jelenti, hanem a velük való kapcsolat, az érdekeltségi rendszer és az ellenőrzés megtervezését is. A gyártónak folyamatosan motiválnia kell a kereskedelmi közvetítőket, mert ők elsősorban a vevő beszerzési ügynökeként cselekszik. 8. Értékesítési rendszer kialakításának fázisai

és módszerei 20. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 9. A reklám hatásmechanizmusa és menedzselésének főbb kérdései A reklám az eladótól a vevő felé irányuló információkibocsátás annak érdekében, hogy a vevő attitűdjét és magatartását befolyásolja. A kommunikációs folyamat Kibocsátó Vállalat eladója Reklámügynökség Kódolás Képek Szavak Zene Gesztusok Témák Média Tévé, rádió Sajtó Prezentáció Csomagolás Dekódolás Attitűdök Ismeretek Érzékelés Tanulás Befogadó Vásárlók Fogyasztók Közvélemény Visszacsatolás Válasz Elutasítás Tetszés Vásárlás Lojalitás A marketingkommunikáció céljait három fő csoportba sorolhatjuk: Tájékoztató reklámmal új terméket vagy a termék új felhasználási módját, különleges előnyét mutatják be a célcsoportnak, hogy annak kipróbálását ösztönözzék. A hirdető változást akar elérni a fogyasztó beállítódásában és

magatartásában, új szokás (magatartás, cselekedet) felvételére próbálja rávenni, amihez gyakran előítéleteket és tévhiteket kell legyőzni. Egy új termék kipróbálására nehezebb rávenni a fogyasztókat, mint azt elérni, hogy többet vásároljanak egy már addig is fogyasztott termékből. Meggyőző reklámmal a márka (vállalat) iránti szelektív keresletet kívánják kialakítani. A legtöbb reklám ebbe a kategóriába tartozik: a hirdető emocionális vagy racionális befolyással törekszik a márkapreferencia kialakítására. (Egyik típusa az összehasonlító reklám.) Emlékeztető reklámot akkor használnak, amikor a fogyasztók vásárlásai megfelelő szinten stabilizálódnak, a hirdető célja az aktuális fogyasztói mentalitás és magatartás rögzítése. A reklám hatását és a fogyasztókban lezajló folyamatokat többféleképpen magyarázzák. Több válaszhierarchia-modell létezik, amelyek a fogyasztói válaszreakcióknak más-más

szakaszát hangsúlyozzák a reklám működésében: az ATR-modell, az innovációelfogadási modell, az FCB-modell, a hatáshierarchia-modell, stb. 9. A reklám hatásmechanizmusa és menedzselésének főbb kérdései 21. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 AIDA-modell: a tipikus fogyasztó a figyelem, érdeklődés, a vágy és a cselekvés szakaszain halad végig. A reklámbefolyás eléd erős ahhoz, hogy az embereknek információt adjon át, megváltoztassa attitűdjüket. Nem értelmezhető azokra a termékekre, amelyeket különösebb érzelmi intenzitással vásárol a fogyasztó. Azt sem mutatja meg, hogyan működik a reklám az ismételt vásárlóknál. Az ATR-modell szerint a reklám gyengébb befolyással bír az emberek döntéseiben, mint az erős válaszhierarchia-modellek állítják. A tipikus fogyasztó először kipróbálja a terméket és csak utána kezd kötődni hozzá, vagy elutasítja a továbbiakban. A reklám működési mechanizmusaira

vonatkozó modellek egyike sem egyedüli, mindent átfogó és megmagyarázó elmélet. A vállalat úgy kíván hatni a marketingkommunikációval, hogy a fogyasztó rendelkezésére álló információk birtokában kedvezően vélekedjék a márkáról, lojális maradjon a vállalathoz, rendszeresen megvegye a terméket vagy igényelje a szolgáltatást. A reklám hatása a fogyasztókra Rekláminput Üzenet, média, ismétlés Szűrők Motiváció, képesség, érdekeltség Vevők Ismeret, érzelem, tapasztalat Vásárlói magatartás Választás, fogyasztás, lojalitás, szokás A fogyasztók egyéni válaszai a reklámra több tényezőtől függnek. Az emberek motiváltsága, képességei, a termékvásárlásba való bevonódásuk, s az információfeldolgozás folyamata olyan szűrők, amelyek radikálisan átalakíthatják vagy módosíthatják a marketingkommunikáció hatását. Ezen túl a reklámhatás nagymértékben függ attól, hogy milyenek a célszemély

ismeretei, érzései, és a termékkel, szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatai. Az egyéni válaszok összességéből alakul ki a piaci kereslet, így következtetni lehet a reklám hatására. Nehézséget okoz viszont, hogy a keresletingadozások nem csak a reklámtevékenységtől függnek. A kampány intenzitása, meggyőző volta, a közönség típusa és a versenytársak tevékenysége változatossá teszik a kommunikációval kiváltott reakciókat, de alapvetően kétfélle függvény modellezi a reklám keresletre gyakorolt hatását. Az S alakú függvény szerint a kontaktusok számának el kell érnie egy izonyos küszöbértéket ahhoz, hogy a célközönség reagáljon a reklámra, ennek elérése után gyors forgalomnövekedés várható, majd eléri a maximumát, amelyen túl már nem fokozható újabb impulzusokkal a forgalom növekedése. A küszöbérték eléréséhez minimum három kontaktus szükséges egy négyhetes kampány alatt. 9. A reklám

hatásmechanizmusa és menedzselésének főbb kérdései 22. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 S alakú hatásgörbe Eladások Eladások Konkáv hatásgörbe Reklámkiadások Reklámkiadások A konkáv modell szerint a gazdaság egyéb területein is megfigyelhet csökkenő hozadék törvénye érvényesül a reklám eladásokra gyakorolt hatásában is. Ezek elméleti modellek, nagyszámú, hosszú ideig tartó adatgyűjtés szükséges ahhoz, hogy végleges, komplex modellt kapjunk. Reklámkerülésnek nevezzük azt a fogyasztói magatartást, amellyel a marketingkommunikáció célközönsége elhárítja a felé áramló reklámokat. A magyar lakosság három csoportra osztható: reklámokra nyitott fogyasztók (14%), reklámkerülők, akik nem zárkóznak el teljesen (58%) és aktív reklámkerülők (28%). Az emberek többsége nem általában a reklámot, hanem az unalmas dömpinget utasítja vissza. A reklámzaj a médiumok reklámokkal való

telítettsége. Három típusát különböztetjük meg: a teljes piaci reklámzajt (adott periódus alatt megjelenő hirdetések összessége), a versenypiaci reklámzajt (konkurens márkák hirdetései) és a médiazajt (adott médium hirdetései). 9. A reklám hatásmechanizmusa és menedzselésének főbb kérdései 23. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 10. A modern pénz teremtésének mechanizmusa, bankrendszerek és a jegybanki szabályozás, monetáris politika. A modern pénz teremtésének módjai: Hitelnyújtás: ha a gazdálkodó szervezet megkapja a kért hitelt, akkor a betétszámláján jóváírják az elkölthető összeget, ezzel egy időben pedig a hitelszámlájára könyvelik a tartozást. Így kereskedelmi bankpénz születik, mely az adott bank ügyfélkörén belül alkalmas fizetésre. Ha ezen az ügyfélkörön kívül szeretne fizetni, akkor a két bank közötti kapcsolatot a jegybank jelenti, amely mindkét pénzintézet számára

számlát vezet. A pénz megsemmisülése a hitel visszafizetésével történik. Devizavásárlás: Tegyük fel, hogy egy vállalat x svájci frank értékben exportált. A frank a svájci pénzügyi rendszer része, ezt valamilyen módon a hazai rendszer keretei, közé kell illeszteni. A bank megvásárolja a devizát, és ellenértékét jóváírja a vállalat számláján. A bank ebben az esetben a deviza ellenében teremtett pénzt A megsemmisülése a deviza eladásakor történik. Bankrendszer: adott nemzetgazdaság összes pénzintézetét és ezek működését szabályozó jogszabályok összessége. Szerveződés alapján két csoportra oszthatjuk: Kétszintű bankrendszer: az egyszerű gazdálkodók nem állnak kapcsolatban a központi bankkal (jegybankkal). KpB KB G KB G KB G G G KB G G Egyszintű bankrendszer: - ha a gazdaságban csak egy bank van: monobankrendszer (fejletlen) - a kereskedelmi bankok állnak kapcsolatban egymással, a központi bank nem

utasíthat (pl. Honkong) - centralizált: a nagyvállalatok tartoznak a központi bankhoz. N N KpB KB G KB G KpB: központi bank G KB G K: kereskedelmi bank G: gazdálkodók G N: nagyvállalatok A modern bankrendszer szereplői: - központi bank - kereskedelmi bankok 10. A modern pénz teremtésének mechanizmusa, bankrendszerek és a jegybanki szabályozás, monetáris politika. 24. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 - nem monetáris pénzintézetek A kereskedelmi bankok feladata, hogy a pénzügyi közvetítés lebonyolításában, a megtakarítók és a megtakarítások felhasználói közötti kapcsolat létrehozásában szerepet vállaljanak. Központi bank (jegybank) tevékenysége és feladatai: Általában részvénytársasági formában működnek, a részvények állami kézben vannak. Fő feladata két fontos tényezőből áll össze: őrködik az ország pénzének értékállandósága felett és biztosítja az ország fizetőképességét. A

jegybank tevékenysége: Pénzkibocsátás (emisszió): a jegybankpénz kibocsátása a központi monetáris hatóság jogosítványa, emellett a monetáris politika eszközeivel folyamatos hatást gyakorol a gazdaság egészének pénzmennyiségére, a pénzügyi folyamatokra. Bankok bakja: pénzintézeti számlák vezetése, számukra likviditási szolgáltatás biztosítása. Ha a kereskedelmi bank azonnal esedékes kötelezettségei meghaladják a rövid lejáratú forrásokat, akkor átmenetileg jegybanki forráshoz juthat. Csak jó fedezet mellett ad hitelt, magas kamatra. Állam bankja: a központi költségvetésen keresztül az államháztartással finanszírozási kapcsolatot tart fenn. Hiteleket vehet fel külföldön Árfolyam politika kialakítása, devizatartalékok menedzselése: árfolyam politikai döntések meghozatala, esetleges devizapiaci intervenciós kötelezettség végrehajtása. Arany- és devizatartalékok menedzselése. A monetáris politika: A monetáris

politika a pénzkínálat szabályozását és ezzel antiinflációs politika folytatását tűzte ki célul. )A pénz kínálata: a monetáris bázis és a multiplikátor szorzata) Eszközei: Direkt eszközök: a központi monetáris hatóság közvetlenül a szabályozandó tényezők (monetáris bázis, multiplikátor) értékét határozza meg. Indirekt eszközök: - kötelező tartalék: a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. Ennek segítségével határozzák meg a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait. (Ha növelik, a kereskedelmi bank nem tud annyi hitelt nyújtani, a pénz mennyisége csökken.) - refinanszírozási politika: a kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött jegybanki forrás áll, mely a hitelnyújtási lehetőségeket növeli. (Ha a hitelkeretet növelik, akkor a pénzintézet hitelkihelyezési lehetőségei nőnek.) - kamatpolitika: a refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a piaci

szereplők pénzkeresletén keresztül kívánnak hatni a pénzmennyiség alakulására. - nyíltpiaci műveletek: segítségével a pénzmennyiség azonnali változtatására nyílik lehetőség. Nem más, mint állampapírok adása, vétele -dorgálás: ejnye-bejnye  Álatlában megbeszélések, tárgyalások, melyeket nem tárnak a nyilvánosság elé. 10. A modern pénz teremtésének mechanizmusa, bankrendszerek és a jegybanki szabályozás, monetáris politika. 25. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 11. A kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei Aktív és passzív bankügyletek. A kereskedelmi bankok kialakulása Már sok száz évvel ezelőtt, amikor a kereskedelem és a pénzforgalom alapját a nemesfémek jelentették, felmerült a különböző letéti intézmények létrehozásának gondolata. Kezdetben a reguláris betéteket használták, a betét tulajdonosa fizetett az őrzésért és ugyanazt kapta vissza, amelyet elhelyezett. Tehát ezek a

kezdetleges pénzintézetek 100%-os tartalékot képeztek. Utána az irreguláris betét terjedt el, amikor nem ugyanazt, hanem ugyanannyit kapott vissza az ügyfél. Felismerték, hogy nagy valószínűséggel a betétesek nem egyszerre jelentkeznek a pénzükért, kialakult a résztartalékolás. Ezek után csak egy lépés volt a betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető és a hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámoló intézmények. A bankcsődök hatásainak kivédése végett létrehozták a betétbiztosítási alapokat központi szabályozással. Magyarországon 1993-ban kezdte meg működését az egymillió forintos értékhatárig garanciát nyújtó Országos Betétbiztosítási Alap. Aktív bankműveletek: a banknak követelése keletkezik ügyfeleivel szemben. 1. Hitelnyújtás: a hitel pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások határozott időszakra történő átengedése, visszafizetési illetve visszaszolgáltatási kötelezettség mellett,

kamatfizetés ellenében. Csoportosítás: a, lejárat alapján: rövid- (max. 12 hó), közép- (max 36-48 hó) és hosszúlejáratú (38-48 hón túl) b, fedezet szerint: fedezettel bíró hitelek, fedezet nélküli hitelek c, a hitel tárgy alapján: forgóeszközhitel, beruházási hitel d, a visszafizetés forrása alapján: árbevételből, jövedelemből, egyéb forrásból e, üzleti feltételek mellett vagy kedvezményesen kapott hitel f, hitelszerződés tartalma szerint: pénzhitel, kötelezettségvállalási hitel 2. Betételhelyezés: más bankoknál vagy a jegybanknál 3. Követelést megtestesítő értékpapír vásárlása: a hitelnyújtás speciális formája 4. Tőkeérdekeltségek szerzése: nagy kockázatú, hosszú idő alatt térül meg Passzív bankműveletek: betéti kötelezettsége keletkezik a banknak. 1. Betétgyűjtés Csoportok: - más bankok, biztosítótársaságok és pénzügyi intézmények - költségvetési szervek (amelyek saját bevétellel

rendelkeznek) - gazdálkodó szervezetek - társadalmi szervezetek - alapítványok - egyéb szervezetek - lakosság Csoportosítás a, lejárat szerint: rövid-, közép, hosszú lejáratú b, tulajdonosok szerint: háztartások, gazdálkodó szervezetek, egyéb szervezetek c, lekötési időtartam szerint: látra szóló, lekötött és takarékbetétek d, betét feletti rendelkezési jog szerint: bemutatóra szóló, fenntartásos/névre szóló betétek e, kezelési forma szerint: folyószámla-, takarékbetétek, értékpapírok, egyéb f, pénznemek szerint: hazai pénz, deviza g, önként vagy előírás okán elhelyezett: 2. Banki értékpapír kibocsátása: pl pénztárjegy, letéti jegy, záloglevél 3. Hitelfelvétel más banktól: bankközi hitelfelvét - külön fedezet nélkül nyújtott hitel - lombardhitel: értékpapír vagy aranyfedezet 11. A kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei Aktív és passzív bankügyletek 26. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd.

inf 2006 - a bank saját váltóinak vagy az általa leszámítolt váltóinak viszontleszámítoltatása Indifferens műveletek: 1. Fizetési forgalom lebonyolítása 2. Egyéb banki szolgáltatások: széfbérlet, letétkezelés, befektetési tanácsadás, biztosítás, vagyonkezelés, információátadás, értékpapírügyletek, stb. 11. A kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei Aktív és passzív bankügyletek 27. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 12. Fizetési módozatok, elektronikus banki szolgáltatások A belföldi gyakorlatban választható fizetési módozatok a következők: - átutalás: gyakori, bármilyen gazdasági tartalmú kiegyenlítés megvalósítható általa. A kötelezett írásban ad megbízást a banknak, formanyomtatványon. - beszedési megbízás (inkasszó): a jogosult ad megbízást a banknak. Lehet határidős inkasszó (értesítik a kötelezettet, kifogással élhet), azonnali inkasszó (nem értesítik a kötelezettet),

váltóinkasszó és csoportos inkasszó - okmányos meghitelezés (akkreditív): a vevő megbízásából egy bank kötelezettséget vállal a kedvezményezettel szemben, hogy javára fizetést teljesít, váltóit elfogadja. - készpénz helyettesítő fizetés: csekk, csekk-kártya, hitelkártya, bankkártya. - készpénzfizetés Elektronikus banki szolgáltatások: - ATM POS Mobil-banking: WAP, SMS, GPRS alapú Telebanking Call center (csak egy része elektronikus: az IVR Interactive Voice Response) Faxbank Set top box PC-banking Egyéb multimédiás eszközök 12. Fizetési módozatok, elektronikus banki szolgáltatások 28. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 13. Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. Állami funkciók: - Allokációs funkció: erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást - Elosztási funkció: korrigálja a piaci folyamatokból és

tulajdonjogok örökléséből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat - Stabilizációs funkció: célja az egyenletes gazdasági növekedés elősegítése, a megfelelő szintű foglalkoztatottság biztosítása. Az állam legfontosabb, tisztán gazdasági feladatai: - Biztosítania kell a piaci működéshez nélkülözhetetlen termelési és fogyasztási feltételeket - Szabályoznia kell a piaci struktúrát - Meg kell teremtenie a piaci ösztönzőket, mérsékelve a külső tényezők hatását - Mérsékelnie kell a környezetszennyezést - Meghatározó szerepet tölt be a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartásában és szociálpolitikai célok megvalósításában. A feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük. Nem egységes egész, hanem alrendszerein keresztül működik. Az állami feladatok csoportosíthatók központi, helyi és konkrét egyedi feladatokra. Ennek megfelelően az államháztartás is

központi és helyi költségvetésekre tagozódik, amelyben az egyes szintek viszonylag nagy önállósággal, saját bevételekkel és kiadásokkal rendelkeznek. A központi kormányzat alrendszerei A központi költségvetés (Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összessége. ) Tartalmilag az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, formailag az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása. A jövőre vonatkozó legjelentősebb pénzügyi terv, szisztematikusan tagozódik és mérlegként kerül publikálásra. jogilag kötelező érvénye van, azaz parlamenti felhatalmazáson alapul. Alapelvek: - jogi jellegű alapelvek - gazdálkodási alapelvek - elszámolási alapelvek A szociális biztonság alrendszerei Részei a kötelező társadalombiztosítás (szolgáltatásai: nyugdíj, egészségügyi ellátás, táppénz, anyasági és

gyermekgondozási segély, álláskeresési támogatás), az önkéntes pénztárak (nyugdíjpénztár, önsegélyező pénztár, egészségpénztár), a kiegészítő és a magánbiztosítás. Az elkülönített célalapok Az állam egy előre meghatározott konkrét gazdasági vagy közösségi célra a költségvetéstől elkülönített pénzalapot hozhat létre. Előnyei: önállóság, az állampolgárok és a vállalatok könnyebben járulnak hozzá. Hátrányai: ellenőrzés minimális, független a gazdasági helyzettől, nem lehet kialakítani prioritás szerinti forráselosztást. 13. Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés 29. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A non-profit szervezetek, alapítványok Nem tartoznak a szűken vett államháztartás körébe, de szorosan kapcsolódnak ahhoz. Lehetnek közhasznú szervezetek, önhasznú szervezetek és érdekképviseletet ellátó szervezetek. Helyi

önkormányzatok Kötelezően ellátandó feladatai: - egészséges ivóvízellátás - alapfokú oktatás - egészségügyi alapellátás - szociális alapellátás - közvilágítás - helyi közutak fenntartása - köztemető fenntartása - nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása A feladatok megoldásának módjáról a helyi önkormányzat maga határoz. Az anyagi-pénzügyi lehetőségeket alapvetően meghatározza: - az országban megtermelt összes jövedelem - az ellátandó közszolgáltatási feladatok - a centralizált jövedelem elosztásának aránya a központi és az önkormányzati költségvetés között. Az állami támogatás megállapítása kétfajta módon történhet: Az egyik módszer szerint az állam településenként megállapítja a feladatok ellátásához szükséges kiadásokat, az ehhez helyben fellelhető forrásokat és a különbséget állami támogatásként biztosítja. Ez kiadásorientált rendszer A másik,

forrásorientált rendszerben nem az állam állapítja meg felülről a helyi kiadásokat. Az állam ilyenkor nyílt, normatív megállapítási rendszert alkalmaz Az önkormányzatok bevételei: - saját bevételek (helyi adók, működési pénzeszközök, egyéb saját bevételek) - átengedett központi adók - normatív állami hozzájárulás - társadalombiztosítási támogatás - állami támogatás (címzett, cél, kiegészítő) - hitel bevételek, ár- és díjbevételek, átvett A központi költségvetés Bevételei: adók és adójellegű bevételek, nem adójellegű bevételek (illetékek, bírságok), tőkebevételek, adományok és juttatások. Kiadásai: - funkcionális osztályozás szerint: általános közösségi szolgáltatások, védelem, közrend és közbiztonság, oktatás, egészségügy, TB és jóléti feladatok, energetika, mezőgazdaság, bányászat, ipar, távközlés, egyéb - közgazdasági osztályozás: 1. árukkal és szolgáltatásokkal

kapcsolatos kiadások 2. kamatfizetések 3. támogatások és egyéb folyó transzferek 4. folyó kiadások (1+2+3) 5. tárgyi eszközök beszerzése 6. készletek vásárlása 7. föld és immateriális javak beszerzése 8. tőketranszfer 13. Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés 30. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 9. tőkekiadások (5+6+7+8) 10. visszafizetéssel csökkentett belföldi és külföldi kölcsön nyújtása Fő kiadási tételek: támogatások, fogyasztói árkiegészítés, felhalmozási kiadások, társadalmi közös fogyasztás, a közjavak, adósságszolgálat, nemzetközi kapcsoatokkal összefüggő kiadások Fiskális politika A költségvetési (fiskális) politika általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása, mely igen sok összetevőből áll. Eszközei az adózási politika és a közkiadások kérdései. Ha a gazdaságban recesszióra utaló jelek merülnek

fel, akkor egyrészt az adókat csökkentik, és a monetáris politika eszközeivel növelik a pénzmennyiséget. Amikor pedig a gazdaság felpörögni látszik, akkor emelik az adókat és csökkentik a pénzmennyiséget. Automatikus eszközök: álláskeresési támogatás és a progresszív (sávos) adózás Diszkrecionális eszközök: amikor beavatkozásra van szükség. Közmunkák, adókulcsok változtatása, különböző eseti kifizetések. 13. Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés 31. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése. Nemzetközi pénzügyi intézmények A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban kulcsszerepe van a nemzetközi pénzügyeknek, mert a nemzetközi tőkemozgás legalább olyan fontos, mint a nemzetközi árumozgás. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése szükségszerűen kialakította azokat a

pénzügyi kereteket, szokásokat, mechanizmusokat és intézményeket, amelyekre támaszkodva az áruk és szolgáltatások adás-vételével, az országhatárokat átlépő fizetésekkel, a pénz és tőke kölcsönzésével kapcsolatos ügyletekre sor kerülhetett. A nemzetközi valutáris rendszernek természetesen az idők folyamán különböző formái alakultak ki. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon a ’80-as évek óta soha nem látott mértékű forgalom bonyolódik. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók volumene messze meghaladja a tényleges nemzetközi áru-s szolgáltatás forgalom pénz igényét. A piacokon mind több szereplő jelent meg, s e szereplők növekvő hányada érkezik a nem hivatalos (magán) szférából. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók menetébe a hivatalos szervek egyre kevésbé szólnak bele. A fejlett és hatékonyan működő nemzetközi piac jellemzője, hogy valamennyi ügylettípus végzésére lehetőséget nyújt; deviza adás-vétel

és külföldi devizákban folyó hiteltevékenység, illetve a legkülönbözőbb féle tőketranzakciók egymást kiegészítve párhuzamosan zajlanak. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI ALAPFOGALMAK Valutakonvertibilitás A nemzetközi fizetéseket valutákban, illetve devizákban eszközlik. Valutának tekintjük egy ország törvényes fizetési eszközét, magát a bankjegyet, amely a kibocsátás helyén a pénzfunkciókat betölti. Devizának tekintjük a külföldi valutára szóló pénzhelyettesítőket, a külföldi pénzeszközökre kiállított tartozást vagy követelést megtestesítő értékpapírokat. Nemzetközi valuta: nemzetközi valutáról akkor beszélünk, ha a valuta kibocsátásáról, használati köréről, feltételeiről stb. alapvető kérdésekről nem egy ország, egy adott nemzeti monetáris hatóság dönt, hanem egy kollektíva. A devizapolitika egyik kiemelt feladata, hogy meghatározza a hazai valuta nemzetközi forgalomképességét. Ez alapvetően két

formát ölthet: a) a valuta mindenféle korlátozás nélkül beléphet a nemzetközi forgalomba – konvertibilis valuta b) csak a hatóság által megszabott módon kerülhet a valuta nemzetközi forgalomba – kötött valuta A nemzetközi valuták természetes módon vesznek részt a nemzetközi fizetése forgalomban. A nemzetközi valuták konvertibilitása a gazdaság, az üzleti szereplők számára a döntési rugalmasságot biztosítja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a valuta korlátozás nélküli bevezetése a nemzetközi forgalomba minden ország számára elérhető lenne. Erre a lépésre csak igen kemény feltételek mellett vállalkozhat egy ország A konvertibilitás alapvetően három féle lehetőséget kínál a valuta felhasználására. Természetesen felhasználható a valuta áru és szolgáltatás vásárlására, átváltható valamilyen más eszközre, illetve jelenlegi felhasználásáról lemondva a tulajdonos a tartalékolás mellett is dönthet. A

konvertibilitás deklarálására tehát akkor kerülhet sor, amikor a tulajdonos gazdaság reálteljesítményét és pénzügyi stabilitását pozitívan értékelik a partnerek. 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 32. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A valuta nemzetközi forgalomképessége különböző mértékű lehet. Általában a kormányok nemzetközi pénzforgalmi politikáját az óvatosság, s így a fokozatosság jellemzi. Általában először a valuta-külföldiek számára biztosítják a valuta szabad nemzetközi felhasználhatóságát, fokozatosan bővítve azon fizetési jogcímek jogkörét, ahol élhetnek a lehetőséggel. Ezt követően, legalább is a külső részleges konvertibilitás működése után kerül sor a valuta-belföldiek felé a konvertibilitás

bevezetésére. A teljes konvertibilitás tehát azt jelenti, hogy az adott valutát mindenki, valuta kül- és belföldiek egyaránt, a nemzetközi fizetések valamennyi területén szabadon használhatják. Nemzetközi fizetési mérleg A fizetési mérleg egy adott ország állampolgárai és a külvilág közötti ügyletek számszerű összegzése. Régebben egy adott ország fizetési mérlegének alakulásában döntő szerepe volt a (kül)kereskedelmi mérleg alakulásának. Ez a mérleg egy adott ország meghatározott időszak összes exportját és összes importját állítja szembe, függetlenül attól, hogy az áru ellenértékének kiegyenlítése megtörtént –e vagy sem. A külkereskedelmi mérleg aktív, ha az export nagyobb, mint az import, fordított esetben pedig passzív. A fizetési mérleg a nemzetgazdaságok jövedelemszámításának szerves részét képezi. A mérleg felöleli a valuta bel- és külföldiek között létrejött valamennyi tranzakciót. A

fizetési mérleg a nemzetgazdaságot egy sajátos „vállalkozásnak” tekinti. A fizetési mérleg legfontosabb funkciója, hogy átfogó képet adjon az ország devizamozgással járó tranzakcióiról. Ennek segítségével lehetővé válik a valuta árfolyamának előrejelzése, illetve az ország jövőbeni nemzetközi fizetőképességének felmérése. Függetlenül a kormányok mindenkori törekvéseitől, vagy nemzetközi szervezetek egyensúlyi elvárásaitól, a fizetési mérleg szinte törvényszerűen egyensúlyhiánnyal zárul. A mérleg szaldójának ismerete sorsdöntő lehet, hiszen napjainkban biztosra vehető, hogy az egyensúlyhiány növekedése előbb-utóbb meghatározott politikai lépéseket eredményez. A „kettős könyvelés” lényege A kettős könyvvitel elvei alapján, a fizetési mérleg mindig 0 szaldóval zárul. A könyvelési null szaldó közgazdasági értelemben véve természetesen nem jelenti a nemzetközi fizetések egyensúlyát, ehhez

a mérleg végső tartalmát kell elemezni. A mérleget egyaránt jellemzik a flow és a stock jellegű adatok. A mérleg sorokból és két oszlopból áll. Pozitív előjellel szerepelnek azok a tételek, melyek tőkebeáramlással járnak, a negatív tételek pedig az országból kiáramló tőke volumenét összegzik. Értelmetlen tehát fizetésimérleg-deficitről beszélni. Kivételként csak az adományok, segélyek említhetők, mint ellenszolgáltatással nem járó tételek. Könyvelési szempontból azonban ennek is van ellentétele, hiszen az adománnyal egyező mértékben csökkennek a tartalékok. Kereskedelmi mérleg deficitről abban az esetben beszélhetünk, ha az importőrök egy rész nem fizetett reáltermékkel a behozott árukért. Reál vagy pénzügyi aktívák eladása külföldre egyaránt tőkeimportot eredményez, értéke a pozitív előjelű oszlopba kerül. Reál vagy pénzügyi aktívák vétele viszont az ország számára tőkekiáramlással jár,

mely a fizetésimérleg passzívumot növeli. Eltekintve attól az esettől, amikor a kormány interveniál, a magánszféra tőke importjának meg kell egyeznie a kereskedelmi mérleg deficitjével. Fizetésimérleg-típusok Az egyes fizetésimérleg-típusok könyveléstechnikai szempontból abban különböznek, hogy más módon választják szét a szaldót kialakító, valamint a szaldót egyenlegező tételeket. 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 33. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A legszűkebb területet a kereskedelmi mérleg fedi le, hiszen a szaldót kizárólag az áruexport illetve import alapján számítja ki. Minden más tételt egyenlegezőnek tekint Tágabb kört ölel fel a folyó fizetési mérleg, mely a tőkeáramlásokat tekinti egyenlegező tételeknek, de a

szaldót az összes egyéb fizetési jogcím figyelembevételével határozza meg. Ha a vonalat a hosszú lejáratú tőketételek alatt húzzuk meg, tehát a szaldószámításból csak rövid lejáratú tőkemozgásokat zárjuk ki, akkor kapjuk az alap fizetési mérleget. Bizonyos országok esetében indokoltnak tűnhet a rövid lejáratú tőkeáramlások szétválasztása és aszimmetrikus könyvelése. Likviditási típusú fizetési mérlegnél a rövid lejáratú tőkeexport-szaldót meghatározó tétel, míg az ével belüli tőke beáramlást egyenlegező tételnek tekintik. Folyó fizetési mérleg Tartalmazza a teljes áru és szolgáltatás kereskedelmi ügyletett, a nemzetközi jövedelem transzfert, valamint az egyoldalú átutalásokat. A pozitív előjellel elkönyvelt exporttételeket általában FOB árakon veszik figyelembe, ami azt jelenti, hogy a szállítás, biztosítás stb. export ügylettel kapcsolatos költségeket nem tartalmazza a mérleg Az

importtételeket viszont általában a járulékos költségekkel növelt értéken könyvelik el, tehát CIF árakkal kalkulálnak. A szolgáltatás kereskedelmet, s az abból adódó fizetéseket általában elkülönítik a hagyományos árukereskedelemtől. Hagyományos értelemben a szolgáltatások az áruk rendeltetési helyre való eljuttatásával kapcsolatos tevékenységeket jelentik. Az egyoldalú átutalások vagy egyoldalú „juttatások” azon összegeket tartalmazzák, melyeket a valutabelföldiek ellenszolgáltatás nélkül kapnak. Ide sorolandók például a külföldről kapott ajándékok valamint a külföldön dolgozó vendégmunkások által hazautalt összegek is. A hivatalos szférát illetően az adományok, a teljesen térítésmentes segélyek említhetők meg. A folyó fizetési mérleg végeredményben egy nemzetgazdaság nemzetközi jövedelemtermelő képességét tükrözi. Tőkemérleg A tőkemérleg minden olyan nemzetközi ügyletet tartalmaz,

mely a valutabelföldiek külföldi magánszemélyekkel szembeni követeléseinek vagy tartozásainak az értékét módosítja. A tőkeforgalmi mérlegben szereplő ügyletek ilyen értelemben állományváltozást jeleznek; a magánszféra külföldi aktíváinak illetve passzíváinak állományában bekövetkező változást számszerűsítik. A tőkeforgalmat különböző szempontok szerint csoportosítják. Az elhatárolásnak közismerten legfontosabb szempontja az eszközök hivatalos vagy magán jellege, az eszközök lejárata illetve az ügyleteket direkt és portfólió befektetések szerint bontják. A direkt befektetések olyan külföldi aktívák megvásárlását jelentik, ahol a befektető a vállalkozást bizonyos mértékben ellenőrizni tudja. A portfólió beruházások esetén a befektető tőkerészesedése nem teszi lehetővé az ellenőrzést. A kölcsöntőke ügyletek lejárat szerinti bontását az indokolja, hogy a fizetési mérleg szempontjából igen

eltérő a rövid, illetve a hosszabb lejáratú befektetések hatása. A rövid lejáratú ügyletek a fizetési mérlegnek igen labilis, a jövőt illetően bizonytalan hatású tényezői. A külföldi aktívák vásárlása, függetlenül a befektetés portfólió vagy direkt jellegétől, a fizetési mérleg tőkeforgalmi részmérlegében a tartozások között szerepel, hiszen minden esetben tőke kiáramlást eredményez. A hivatalos tartalékok mérlege E harmadik részmérlegben szerepelnek általában az ún. egyéb tételek, melyek egyértelműen egyetlen címszó mögé sem sorolhatók be, illetve a tévedések és kihagyások sora. E részmérleg legfontosabb eleme kétségtelenül a hivatalos tartalékok állomány változása, valamint a külföldi hivatalos szervekkel szembeni kötelezettségek 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális

politika, központi kormányzati költségvetés. 34. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 tétele. A tartalékokat alapvetően külföldi devizákban tartják, illetve bizonyos mértékben aranyat halmoznak fel a jegybankok. A fizetésimérleg-szaldó értelmezése Bármely irányú egyensúlyhiány alakuljon is ki egy országra nézve, a fizetésimérlegszaldó üzenete azonos: valami rosszul alakul a gazdaságban. Általában a fizetésimérlegdeficitet negatívan értékelik, amíg az aktívummal rendelkező ország pozícióerősödéséről beszélnek. Az egyensúlyhiány reális értelmezése, illetve minősítése érdekében feltétlenül foglalkoznunk kell a fizetési mérleg ún. autonóm és igazodó tételeivel Azon tranzakciókat tekintik autonóm jellegűnek, amelyek volumene teljesen független az egyéb fizetésimérleg-tételektől. Az igazodó tételek viszont egyértelműen levezethetők valamilyen más fizetési jogcímből, azaz más ügyletek

logikus következményeinek tekinthetők. Fentiek alapján a fizetésimérleg-szaldót közgazdasági szempontból az autonóm tételek alapján vizsgálhatjuk. Devizapiaci ügyletek-árfolyamtípusok A devizapiac központi kategóriája az árfolyam. A devizák adás-vétele történhet prompt, avagy azonnali fizetéssel. Ebben az esetben az ügyletkötés én annak teljesítése között maximum két munkanap telik el. Amennyiben az ügylet teljesítésére csak a kötést követő 3. munkanapon vagy később kerül sor, határidős vagy termin üzletről beszélünk Fontos, hogy a határidős árfolyamot az üzletkötéskor rögzítik. A devizapiac egyik legfontosabb ügylete a swap megállapodás. Egy két lépcsős üzletről van szó, egy prompt és egy határidős megállapodás kombinációjáról. A felek azonnali ügylet keretében kicserélik valutáikat, majd rögzítik a visszacserélés feltételeit. Ismertek az ún. jövőbeni, vagy futures üzletek, ahol az üzlet

megkötése és teljesítése a határidős ügylethez hasonlóan időben elválik, de a teljesítésre nem egy bizonyos periódus elteltével, hanem egy előre rögzített jövőbeni időpontban kerül sor. A devizaárfolyam két módon jegyezhető: megadható az a külföldi valuta mennyiség, amely egységnyi hazai valutáért megszerezhető, vagy azt a hazai valuta mennyiséget tüntetik fel, amelyért egységnyi külföldi valuta vásárolható. Az árfolyam makro- és mikrogazdasági jelentősége A valutaárfolyam valamennyi termék küldő piaci versenyképességének döntő tényezője. Ha a hazai valuta ára túlzottan magas, a külföldi devizában kifejezett termékárak is magasak lesznek. A túlzottan alacsony árfolyam hatása a fentiekkel ellentétesek, általában javítja a fizetési mérleget. Az indokolatlanul alacsony árfolyam a nemzetgazdaság külsőpiaci versenyképességét a valóságos szint felé emeli. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy még olyan

termékeket is sikeresen exportálhatnak, amelyeket ésszerűbb lenne a külső piacokról beszerezni. Továbbá a hazai aktívák árát rendkívüli mértékben csökkentve igen erőteljes tőkeimportot indukálhat. Makrogazdasági szempontból tehát meghatározó jelentősége van annak, hogy az árfolyam a „reális” szint közelében legyen. Mikrogazdasági szempontból, a túlzottan magas árfolyam miatt az ország relatív árszintje emelkedik, azaz az exportőrök külsőpiaci ár-verseny képessége gyengül. Az exportőrök a következő lehetőségek közül választhatnak: Szinten tartják az áraikat, beletörődve abba, hogy az exportértékesítés jövedelmezősége romlik • • • Ragaszkodnak a külsőpiaci értékesítés korábbi jövedelmezőségéhez, s így a deviza áraik emelésére törekednek Megkísérlik költségeik csökkentését Piaci orientációjukat módosítják 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer

fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 35. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Hasonló döntési kényszer elé kerülnek a termelők a túlzottan alacsony árfolyam kialakulása esetén is. Ebben az esetben az export jövedelmezőség a korábbi szint felé emelkedik. A külső piaci értékesítés fajlagos hozamának növekedését a termelők csak akkor képesek valóban kiaknázni, ha az export volumen is növelhető. Alulértékeltség esetén az exportőrök döntési kényszere az alábbi kérdéseket illetően áll fenn: • • • Mennyiben kívánják kiaknázni az árfolyam helyzetéből előnyöket? Milyen mértékű devizaár csökkentésre vállalkoznak? Hogyan tudják kivédeni költségeik növekedését? fakadó potenciális Összefoglalva megállapítható, hogy az egyensúlyhiányt fokozó irreális árfolyam rövid időn belül beindítja

a piaci vagy hivatalos védekező mechanizmusokat. Nagy országok esetében a külgazdasági ügyletek árfolyamkockázata kisebb terhet jelent a gazdasági szereplők számára. Az árfolyam változás lehetőségét azonban ők sem hagyhatják figyelmen kívül. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER FEJLŐDÉSE A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődéstörténete A XIX. század legfejlettebb kapitalista aranypénzrendszer (aranystandard) volt. államainak belső pénzrendszere az Az aranystandard rendszer jellemzői: • • • • A nemzetközi kereskedelemben résztvevő országok nemzeti pénzei bármikor aranyra válthatók A pénz ekkor már nemcsak aranyérme, hanem a nemzeti jegybank által kibocsátott bankjegy. A nemzeti pénznek egymáshoz viszonyított arányát a pénzek tényleges aranytartalma határozza meg. A valutaárfolyamok stabilnak tekinthetők és ez előnyösen hatott a külkereskedelemre. A rendszer legfontosabb problémája az aranybányák

termelékenységének korlátja. Az aranystandard-rendszer bomlása A szabadversenyes kapitalizmus egyenlőtlen fejlődést eredményezett. Megélénkültek a nemzeti törekvések, megjelentek a monopolszervezetek. A felszínen ez csupán a rendelkezésre álló nemesfémkészlet és a forgalom pénzszükséglete közötti szakadék formájában jelentkezett. Megnőtt a pénzhelyettesek szerepe Az I. világháború után az aranystandard rendszer megszűnt Az új gazdasági gyakorlat megfosztotta az aranyat a forgalmi eszköz funkciójától, sőt jelentősen korlátozta fizetési eszköz funkcióját is a belső forgalomban. Ezt követően felgyorsult a pénzvilág és az áruvilág különválása. A gazdasági válság átrendezte a tőkés világ erőviszonyait Anglia hegemón pozícióját az USA vette át. A valutaválság A szilárd pénz hiánya súlyosan érintette a nemzetközi kereskedelmi forgalmat. Ezért a nemzetállamok törekedtek a stabilizációra. 14. Nemzetközi

pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 36. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Az aranydeviza-standard rendszer (1944-1971) A II. világháború alatt az Egyesült Államok hegemón pozíciója megerősödött A háborúban résztvevő országok az amerikai hadiszállásokat aranytartalékaikból finanszírozták. A II világháború befejezése után a világ aranytartalékainak 71%-ával az USA rendelkezett. Az amerikai gazdaság versenytárs nélküli szállító maradt a helyreállítás időszakában. Az új rendszer tervezete Nemzetközi pénzügyi szempontból két jelentősebb tervezet született, egyrészt Keynes nemzetközi kliringuniója, valamint White stabilizációs alapja, azonban mindkét fél saját országának gazdasági és politikai érdekeit tartotta szem előtt. • • A Keynes

által kidolgozott tervezet egy olyan klíringunió létrehozásán alapult, amelyben a résztvevő országok valutáris önállósága biztosított, a fizetéseket pedig egy mesterséges nemzetközi pénz segítségével bonyolítanák. A White-i tervezet hosszú távra burkoltan biztosítani akarta a II. világháború alatt megszerzett amerikai gazdasági fölényt azáltal, hogy az USA nemzeti pénzének, a $-nak szánta a kulcsvaluta pozíciót. Bretton Woods-ban elfogadták White tervezetét és megalkották az aranydeviza-standard rendszert. A kialakult rendszer célja • • • • • A rendszer célja, hogy visszaállítsa a tagországok közötti zavartalan kereskedelmi forgalmat Az országok közötti konvertibilitás megteremtése Átmeneti deficitek kiegyenlítése hitellehetőségek révén Gondoskodni kívánt a nemzetközi pénzügyi tartalékeszközök bővítéséről, elősegítve ezzel a világkereskedelem fejlődését Keretet biztosítani a háború utáni

újjáépítéshez és a gazdasági növekedéshez A Bretton Woods-i rendszer alapelvei • • • Egy belső értékkel nem rendelkező nemzeti hitelpénzt nemzetközi pénz rangjára emeltek. Az amerikai dollár tartalék és kulcsvaluta lett A későbbiek során az arany szerepe csökkent, részben az aranytermelés korlátozottsága, valamint az arany egyre bővülő ipari felhasználása miatt. Az amerikai kormány biztosította jegybanki szinten a dollár aranyra váltását. Minden valuta csak a dolláron keresztül kapcsolódott az aranyhoz. Fix árfolyamrendszert vezettek be. Az IMF valamennyi tagállama köteles volt valutájának piaci árfolyamát a $-ban megállapított paritásos árfolyam közelében tartani. A valuták konvertibilitásának megteremtése A rendszer szakaszai 1958-ig 1968-ig aranyra 1968-1971-ig a A dollár stabilitása biztosította a rendszer működését Nyugat-Európa és Japán felzárkózott. A túlértékelt dollárt tömegesen akarták

váltani. Az amerikai aranytartalékok vészesen csökkentek A rendszer bukásának időszaka 1968-tól gyakorlatilag nem lehetett a dollárt aranyra váltani. 1971-től már 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 37. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 jogi lehetőség is megszűnt. Pénzügyi rendszer 1971-1976 1971-től szabályozás nélküli állapot létezett a nemzetközi pénzvilágban. Ekkoriban jelent meg az ún. eurovaluta, amely úgy keletkezik, hogy a valutatulajdonos valutáját kamatozó betétként nem a kibocsátó ország, hanem más ország bankjában helyezi el, természetesen nagyobb kamatra. A dollárstandard rendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer újraszabályozása 1976-ban a Kingstonban megtartott konferencián történt. Az új rendszer néhány ország

valutájának szabad lebegését teszi lehetővé (pl.:USA), néhány fejlett ország az irányított lebegést vezeti be (pl.:Japán) A kisebb országok valutájukat egy másik, erősebbhez kötik, más országok pedig valutaövezetet hoznak létre. A pénzügyi szakemberek a lebegő árfolyamrendszer előnyét abban látták, hogy a reális árfolyamok kialakulása révén a nemzetközi fizetési mérlegek egyensúlyba kerülnek. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK Nemzetközi Valutaalap (IMF) Feladatai: • • Egyrészt, hogy felügyelje a nemzetközi monetáris rendszer működését, a valutaárfolyamok stabilitását és a kívánatos árfolyam-politikák folytatását Másrészt hogy segítse a tagállamokat átmeneti fizetésimérleg-nehézségeik áthidalásában Az IMF tagjai gazdaságuk fejlettsége alapján megállapított kvóták szerint kötelesek hozzájárulni a Valutaalap tartalékolt alaptőkéjéhez, amelyből ugyancsak kvótájuk arányában vehetnek fel

hiteleket. Sőt, a szavazati jogok is a kvóták nagysága szerint minősítettek, vagyis súlyozottak. A Nemzetközi Valuta Alap hitelezési és tartalékolási rendjében a leglényegesebb változás az eredetihez képest, az ún. Különleges Lehívási Jogok (SDR) bevezetése volt Elsősorban az új és kevésbé fejlett gazdaságú vagy éppen eladósodott tagállamok problémáira, az IMF új finanszírozási módozatokat, kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket vezettek be. Monetáris felügyeleti hatáskörét valójában csak a kevésbé fejlett gazdaságú deficites országok irányába tudja érvényesíteni. Hitelnyújtáshoz fűzött követelmények és elvárások: • • • • Keresletorientált Kínálatorientált Növekedésorientált Összevont A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), illetve a Világbank (WB) AZ IBRD legfőbb feladata eredetileg a háború utáni európai újjáépítés programjainak és a hadigazdálkodásról a

békegazdálkodásra való mielőbbi hitelekkel való segítése, finanszírozása. EBRD 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 38. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A Bank hivatalos megnyitójára 1991 áprilisában került sor székhelyén, Londonban. Megalakulásakor 39 tagja volt, és tagja az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank is. A Bank az általa segített átalakuló országok gazdaságpolitikáját segítendő összehasonlító statisztikákat közöl, fontos elemzéseket ad. Az EBRD célja a nyitott, piacorientált gazdasági rendszerre történő átmenet folyamatának támogatása az átalakuló országokban úgy, hogy egyúttal a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elvei terjednek el azokban. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a

környezetvédelmi vállalkozásoknak is. Az EBRD egyebek között a következőket végzi: • • • • Kölcsönöket nyújt Befektet vállalatok alaptőkéjébe Elősegíti magánvállalatok megjelenését a belföldi és a nemzetközi tőkepiacokon Finanszíroz olyan infrastrukturális teljesítményeket is, amelyek a piacgazdaságba történő átmenethez szükséges infrastruktúra újjáépítését és fejlesztését szolgálják. Nemzetközi fizetések bankja (BIS) Tulajdonképpen a majdani OECD elődje. A BIS kiterjedt műveleteket végzett több évtizeden át az aranytartalékokkal. A Nemzetközi Fizetések Bankjának működési alapelvei, feladatai Feladata, hogy elősegítse a különböző jegybankok együttműködését. Működése során a BIS a jegybankok bankjaként tevékenykedik, ilyen minőségben monetáris műveleteket végez, aranyat, devizát vásárol és elad. A Nemzetközi Fizetések Bankjának tehát nincs bankjegy kibocsátási joga. A BIS-nek mint

részvénytársaságnak nem tagjai, hanem részvényesei vannak és ezek nem kormányok, hanem jegybankok. Az intézmény politikailag független 14. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése Nemzetközi pénzügyi intézmények.13 Államháztartás és alrendszerei Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés. 39. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 15. Az európai monetáris integráció TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) a gazdasági integráció formáinak legfejlettebb fokozata. Az euró készpénz formában való bevezetésével az Európai Unió 2002 első heteiben jutott el a Gazdasági és Monetáris Unió kiépítésének utolsó szakaszába. A monetáris integráció fontos kritériuma a közös vagy az egyetlen valuta bevezetése vagy létrehozása, s a gazdasági integráció ezzel egészül ki monetáris unióvá. Az első EMU programot a Werner-terv alapján 1971. január

elsejével be is indították, de a világgazdasági folyamatok válságos jellege az 1970-es évtizedben nem kedvezett a gazdasági uniónak sem. AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER (EMS) Az 1970-es évek elején elvetélt monetáris integrációt az Európai Közösségekben 1979 márciusában az ún. Európai Monetáris Rendszerrel élesztették újjá Elsődleges célja a „monetáris stabilitás övezetének” megteremtése volt. Az EMS központi törekvése hasonlóan az EMU tervhez kiindulópontként a tagországok valutái árfolyamának stabilizálása maradt. Az EK Miniszterek Tanácsa 1972 márciusában az árfolyamok fokozatos stabilizálása mellett foglalt állást, s a valutáik egymással szembeni lebegési sávjait 4,5%-ról plusz-mínusz 2,25%-ra szűkítette. EMS egyik fő összetevője az árfolyam-szabályozási mechanizmus (ERM), az ún. központi paritás volt, amelyet valamennyi valutára a nemzeti központi bankok kölcsönösen állapítottak meg. Az EMS fontos

újítása az Európai Valutaegység (ECU) létrehozása volt. Az elszámolási egységet meghatározó valutakosár 1999. január 1-ig maradt érvényben, amikor az ECU átalakult az unió egyetlen valutájává (euró). Az árfolyameltérések jelzése szempontjából külön jelentősége volt az ún. eltérési küszöbnek, amelyet a valuták az ECU-vel szembeni maximális lebegési határnak már 75%-ánál elértek. Az évek során az ECU nemzetközi pénzfunkciói fokozatosan bővültek. A korábbi elszámolási egységekkel szemben az ECU több volt, mint egyszerű elszámolási pénz. Mint kosárvaluta, távlatilag az EU közös valutája alapjának volt tekinthető. Az ECU-t kezdettől a tagállamok központi bankjai közötti elszámolásokra és hitelezésre használták. Az ECU, mint bankszámlapénz jelent meg, de készpénz vagy érme formájában nem létezett. Az EMS-ben eredetileg sem sikerült a tagországok teljes részvételét biztosítani. AZ EURÓPAI MONETÁRIS

RENDSZER ÉRTÉKELÉSE Az EMS feladatát az 1990-es évek elejéig többé-kevésbé sikeresen teljesítette. Az 1970es évek végétől reális igényeket elégített ki és fontos funkciót töltött be A szélsőségesen ingadozó árfolyamok megfékezésében és a valutapiacok stabilizálásában valamennyi tagország érdekelt volt. Az EMS kétségtelenül hozzájárult a monetáris stabilitáshoz, valamint az inflációs ráták Közösségen belüli konvergenciájához. Az 1979 utáni időszak adatai arra utalnak, hogy az EMS hozzájárult a gazdasági teljesítmények konvergenciájához, az országok többségében az árak mellett a termelési költségek is közeledtek egymáshoz. Az EMS a nemzeti valutaárfolyamok stabilitásával kedvező légkört teremtett mind a beruházások, mind a kereskedelem bővülése számára. 15. Az európai monetáris integráció14 Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése. Nemzetközi pénzügyi

intézmények13 Államháztartás és alrendszerei. Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés 40. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A fentiekkel ellentétben a bírálók az EMS számos negatív következményére hívták fel a fegyelmet. A gazdasági növekedés az 1980-as évek nagy részében nyomott maradt, s a kedvezőbb inflációs teljesítményért lassúbb növekedéssel kellett fizetni. Viszonylag kedvezőtlen volt a közösségi országok teljesítménye a munkanélküliség tekintetében is. Hasonlóképpen kedvezőtlenül alakult a tagországok nagy részének külgazdasági egyensúlya. Az EMS fejlődése azt bizonyítja, hogy az intervenciók terhei elsősorban a gyengébb valutájú országokat érintették. Az EMS működésének másik fő asszimetriája az ún német „árfolyamprotekcionizmussal” kapcsolatos, ami lehetővé tette, hogy az NSZK egyre nagyobb exporttöbbletet érjen el partnereivel szemben. A GAZDASÁGI ÉS

MONETÁRIS UNIÓ KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A monetáris unióra vonatkozó újabb ún. Delors-terveket 1989 áprilisában tették közzé A Delors-terv szerint a monetáris uniót az 1990-es évtizedben három szakaszban kívánták megvalósítani. Ezt az ütemtervet szentesítette az 1991 decemberi maastrichti csúcstalálkozó. Az integráció három alapfeltétele: • A nemzeti valuták teljes és visszavonhatatlan konvertibilitása. • A tőkeátutalások teljes liberalizálása, a bank- és pénzpiacok teljes integrációja mellett. • Az árfolyam-lebegési sávok szűkítése és végül a valuta paritások visszavonhatatlan rögzítése. Az első szakasz beindítására már 1990 júliusában sor került. 1994 január 1-ig szabaddá tették a Közösség valamennyi országában, valamint a tagállamok és harmadik országok között a tőkék áramlását és megszűntették az árfolyamellenőrzéseket. A monetáris unióba való részvétel feltételeként a

tagállamok felé szigorú konvergenciakritériumokat határoztak meg, melyek a következők: • A tagországoknak magas fokú árstabilitást kell elérniük. Az infláció, amit a fogyasztói árindexszel mérnek, a vizsgált 1 éves időszakban nem térhet el 1,5% pontnál többel a három legjobb inflációs teljesítményű tagország színvonalától. • Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók értelmében kívánatos, hogy a költségvetési deficit a GDP 3%-át, valamint az államadóság a GDP 60%-át ne haladja meg. • A kamatok konvergenciáját úgy értelmezik, hogy a vizsgált 1 évben az átlagos, nominális hosszú lejáratú kamatráta nem tér el 2%-nál többel a három legjobb teljesítményű országétól. • Az EMS árfolyam mechanizmusában a nemzeti valuta stabil, vagyis két éven belül nem szükséges a leértékelés egyetlen másik tagország valutájával szemben sem. A monetáris kritériumok szigorú körülhatárolása tehát azt a szándékot

tükrözte, hogy a tagországok manőverezési terét úgy szűkítsék, hogy teljesítményjavulást elvileg csak a reálszférában lehessen elérni. Fontos tétel a maastrichti protokollban a visszafordíthatatlanság elve, amivel azt igyekeznek elérni, hogy egyetlen tagország se legyen képes az egységes valuta bevezetését megvétózni. A második szakasz 1994 január 1-én kezdődött. Létrehozták az ún Európai Monetáris Intézetet. Az intézet erősítette a monetáris kooperációt a központi bankok között, ellenőrizte az EMS működését, elősegítette a tagállamok közötti pénzügypolitikai koordinációt az árstabilitás érdekében és támogatta az ECU használatát. Az EMU harmadik szakasza 1999. január 1-jével kezdődött Első lépésként visszavonhatatlanul rögzítették az euroövezet 11 tagállamának valutái és az euró közötti átváltási kulcsokat. Az ECU-t 1:1-ben váltották át euróra Az euró 2002 január 1-ig csak

számlapénzként funkcionált. Az euró bankjegyek és érmék ekkor kerültek forgalomba és néhány héten keresztül a nemzeti pénzekkel még párhuzamosan használták őket. 15. Az európai monetáris integráció14 Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése. Nemzetközi pénzügyi intézmények13 Államháztartás és alrendszerei. Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés 41. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Az Európai Unió Tanácsa továbbra is figyelemmel kíséri a közösségek egységes gazdasági és monetáris politikáját. E tevékenység folyamán: • A Tanács minden évben átfogó gazdaságpolitikai irányelveket és irányszámokat határoz meg az inflációra, a költségvetésre és az árfolyam stabilitásra. • Eldönti, hogy az euro övezetben résztvevő országban kialakult –e túlzott mértékű deficit és ha igen, ajánlásokat tesz az érintett országnak a helyzet

felszámolására. • Az eddigi „sokoldalú ellenőrző” hatalmánál fogva, azután, hogy az eurót bevezették, joga lesz arra, hogy büntető intézkedéseket hozzon az övezet az országaival szemben, amelyek túlzott mértékű kereskedelmi és/vagy fizetési mérleghiánnyal rendelkeznek. A tagállamok 1997-ben fogadták el az ún. Stabilitási és Növekedési Paktumot, ami szerint a tagállamok több éves stabilitási program mellett kötelezték el magukat. A Maastrichti Szerződés intézkedik a független Európai Központi Bank (ECB), valamint a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) felállításáról. Az ESCB az Európai Központi Bankból és a nemzeti központi bankokból áll. Az ECB fő feladata, hogy őrködi az árstabilitás fenntartásán. Az ESCB hatásköre, hogy meghatározza és végrehajtja a közösség monetáris politikáját, külföldi valutaműveleteket folytat, kezeli a tagállamok hivatalos valutatartalékait és biztosítja a pénzügyi

rendszer zökkenőmentes működését. Az árfolyam-politikai döntések a Miniszterek Tanácsa hatáskörében maradnak. Az euró tényleges pénzzé vált, amit az európai integráció egyik legfontosabb fejleményének tartanak. A kívül maradottak számára az ún ERM-2-ben való részvétel adódik, melynek célja szinten az ár-folyamstabilitás fenntartása. 15. Az európai monetáris integráció14 Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése. Nemzetközi pénzügyi intézmények13 Államháztartás és alrendszerei. Fiskális politika, központi kormányzati költségvetés 42. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 16. Értékpapírpiaci alapfogalmak, értékpapírfajták A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták. Koncentrált piac, ahol megvalósul v. a kereslet, v a kínálat, v mindkettő koncentrációja : - Vásárok, kiállítások (kínálati koncentráció odavonzza a keresletet) - Árverés

(Csak keresleti koncentráció valósul meg.) - Tender v. versenytárgyalás - Tőzsde (mindkettőt egyszerre koncentrálja) C- kezdeti befektetés, n- idő, r- kamatláb Pénz időértéke FV=C(1+r)n PV=Cn(1/(1+r)) n NPV= -Co+PV Kockázat: várt esemény és a tényleges közötti különbség (CAMP modell) Értékpapírok (jelenbeli pénz cseréje jövőbeni pénzre v. pénzáramlásra) - jog - hozam - lejárat - átruházhatóság 1. Jog: - Követelést megtestesítő: hitelviszonynak feleltethető meg, összeget megkapja, de nem szólhat bele a vállalat ügyeibe, pl. kötvény v váltó - Tulajdonlást megtestesítő értékpapír (tagsági-, vagyoni jellegű jogok, pl. részvény, élvezeti jegy) - Áru feletti rendelkezés (pl. közraktárjegy) 2. Hozam - Kötött (tudom milyen nagyságú jövedelemhez jutok) - Nem kamatozó (névérték alatt vásárolom meg diszkontálással) pl. diszkont kincstárjegy, váltó - Fix kamat (klasszikus hitelezői jogok) pl. kötvényű -

Változó kamat( jövedelem megszerzésekor tudom meg mennyi) pl. részesedést jelentő papírok - Átmeneti - Átváltható (sima hitelviszony, mely részvényre váltási joggal rendelkezik) - Lebegő kamat (a jövőbeni piaci kamatok határozzák meg a kamat nagyságát) 3. Lejárat - rövid (<1év, váltó) - közép (1-5év, kötvény) - hosszú (>5év, kötvény, záloglevél) - lejárat nélküli 4. Átruházhatóság - Bemutatóra szóló - Névre szóló (stratégia szempontból fontos a személyes ismeretség és a bizalom A valamire szóló azt jelenti, hogy meghatározott jogtechnikai feltételei vannak az átruházhatóságnak. - Rendeletre (hitelviszony, de a hitelezők száma változhat a későbbiekben) 5. Egyéb értékpapírok - Letéti jegy (forrást biztosít a névintézetnek a megvásárlással, meghat névértékben; futamidő 1-3év, bemutatóra v. névre szóló) - Állampapír: - deficit finanszírozása, kockázatmentes - legkisebb hozam, Lejárata:

16. Értékpapírpiaci alapfogalmak, értékpapírfajták A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták. 43. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 - Rövid (T-bill) - kincstári váltó Közép (T-note) – kincstárjegy Hosszú (T-bond) – államkötvény Közraktárjegy (árujegy + zálogjegy) Záloglevél (zálogjel hitelezés, ingatlanokra bejegyzett jog, mely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezik tulajdona felett) Kötvények: - hitelviszonyt jelentő értékpapír - fix hozamú, közép v. hosszútávú Árfolyama: = a származó jövedelem jelenértékével Tényezői: - Piackamatláb Piackamatláb> névleges kamatláb az árfolyam névérték alatt van; Piackamatláb <névleges kamatláb az árfolyam névérték felett van; Piackamatláb = névleges kamatláb az árfolyam egyenlő a névértékkel; Tehát a piaci kötvény árfolyam a piaci kamatláb változással ellentétes irányba mozdul. - Időtényező - Idő előre

haladtával az árfolyam változik. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam (piaci és névleges, kamatláb viszony) + hozzáadódó felhalmozódott kamat Adott napon mennyiért adhatom el ill. vehetem meg a kötvényt - kockázat változása Standar&Poors (AAA,AA,A,BBB,BB,B,CCC,CC,C,D) Moodys (AAA,AA,A,BAA,BA,B,CAA,CA,C) Fajtái - Lebegő kamatozású Nagy árfolyam stabilitás, kamatot a rövid lejáratú állampapírok hozama határozza meg + a kockázat függő kamat prémium. Papírok nettó árfolyama stabil, elkerülhető a nagy árfolyamnyereség vagy veszteség. - Zérókupon kötvény Diszkont kötvény (diszkonttal kerül kibocsátása), jóval névérték alatt, de tudom mennyit hoz a végén. Adózás szempontjából kedvező (csak futamidő végén fizetek adót), de a lejáratig semmit sem kapok. - bóvli kötvény Hitelből történő vállalat felvásárlása esetén LBO, MBO(Leverage, Management Buy Out), Hitelfelvétel - általában nagyobb kockázatú kötvény,

hozam magasabb. Részvények - Szerzett részesedést igazolja, - Változó hozam, - Nincs lejárat (végleges pénzelköltés) Névértéke az alaptőke adott hányada, ez alapján részesedem, korlátozott a felelőssége. Részvényes jogai: - Tagsági (beleszólási lehetőség az éves közgyűlésen a 0 tulajdonjog hányadában) - Vagyoni - osztalékfizetés - időszakban elért eredmény alapján - részvény-elővételi jog - alacsonyabb áron vehetek új részvényt - likviditációs hányad - ha a cég megszűnik, akkor a maradó összeg egy részvényre jutó hányada) Fajtái: - Bemutatóra szóló (ha mind ilyen akkor nem lehet követni a tulajdonosokat) - Névre szóló (közgyűlés előtt adott időig igazolni kell a tulajdonjogot, ez a joggyakorlás egyik előfeltétele) 16. Értékpapírpiaci alapfogalmak, értékpapírfajták A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták. 44. Államvizsgatételek - BMF-KGK Gazd. inf 2006 Elsőbbségi

(elsőbbséget élvez osztalékfizetéskor ill. a vállalat megszűnésekor) Fix, előre meghatározott jövedelem, de jogai korlátozva vannak pl. szavazati jogról lemond. Törzsrészvényes (jövedelem felosztása esetén a sor végén van). Legkockázatosabb, de övé a legnagyobb hozam. Tőzsde Vásárokból alakult ki 13-14sz., arany szállítása helyett utalvány Fogalma: A kereskedelem alapintézménye, mely sajátosan szervezett, szigorú szabályok szerint működik. Értékmérő intézmény, információs központ Megvalósul kereslet és kínálat koncentrációja. Effektív üzlettípus: valaki valamit venni akar, Spekulatív ügylet: lényege a pénzügyi nyereség. Ügyletet kötni csak a tőzsde időszakban, csak a parketten, csak az ott bevezetett árura, csak a tőzsdei szokványok szerint, csak tőzsdetagoknak lehet. A tőzsdén forgalmazott áru csak homogén helyettesíthető áru lehet.(Teljesen fiktív az egész.) Fajtái: - Árutőzsde: - általános -

speciális - árucsoportra (gabona, hús stb.) - egyedi árura (pl. a londoni gumi tőzsde) - Értéktőzsde: - nemesfém - deviza - értékpapír Kereskedési kategóriák - Klasszikus jegyzett A jéghegy csúcsa, ide a legjobb, pénzügyileg stabil vállalatok papírjai kerülnek. A tőzsdén csak tőzsdetag cégek üzletkötői (brókerek) köthetnek üzletet, hisz a tőzsdei forgalom nagy összegei szakszerűséget, gyorsaságot, megbízhatóságot követelnek. - Nem jegyzett Megbízható, a tőzsdei jegyzést elérni szándékozó vállalatok papírjaival kereskednek (ez a forgalmazott kategória, a BÉT-en ez is megtalálható). Tágabb mozgásteret és rugalmasabb feltételeket teremt (nem szabályozott értékpapírpiac). Legfontosabb része az OTC (over the counter - pulton keresztül), ahol meghatározóak a kis- és középvállalatok, valamint a pü-i intézmények részvényei és a tartozást megtestesítő állami és vállalati értékpapírok. Meg kell említeni a

harmadik piacot (third market), ahol a tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskedik tőzsdén kívüli, nem szervezett formában. A fejlett országokban alakult ki, ügyfelei a befektetési alapok, a biztosítók, a nyugdíjalapok. Kereskedés módjai: Nyílt kikiáltás Kézjegyekkel és hangos szóval hozzák egymás tudomására a vételi és eladási szándékot. - Kétoldalú jegyzés A tőzsdeügynök a kapott feladatot teljesítendő felkeresi a piacon működő specialistákat, akik egy-két értékpapír forgalmazására specializálódtak. A tőlük kapott eladási és a vételi árlisták alapján köti meg a legkedvezőbb ügyletet vmelyik specialistával. - Szakaszos ügyletkötés Összevetik az összes aktuális vételi és eladási ajánlatokat, és ha van két ugyanolyan papírra, árfolyamra, mennyiségre vonatkozó ajánlat, akkor az üzletet megkötöttnek tekintik. Ezután új ajánlattételek következnek, újra összegeznek, és ha van egyező ajánlat, akkor

megint megkötik az üzletet. - Elektronikus üzletkötés 16. Értékpapírpiaci alapfogalmak, értékpapírfajták A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták. 45. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Az értékpapírok számítógépes jegyzése és forgalmazása. A brókerek az otthoni terminálokon figyelik az üzletmenetet ill. lépnek fel eladási és vételi ajánlattal Megbízási módok: - Időszakra vonatkozó (szólhat teljesítésig ill. visszavonásig) - Időpontra vonatkozó (adott naptári napra) - Limitáras megbízás (az a határárfolyam, melynél csak kedvezőbben lehet teljesíteni) - Átlagáras megbízás (ha nagy tételű üzlet lebonyolítása a cél és nem lehet v. nem célszerű egyben teljesíteni) - Küszöbáras megbízás (ha az árfolyam adott érték alá ill. fölé kerül) 16. Értékpapírpiaci alapfogalmak, értékpapírfajták A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták. 46.

Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 17. Finanszírozási stratégia alapelvei, fajtái A belső és a külső finanszírozás formái és főbb jellemzői. A vállalati pénzügyek magába foglalja a pénzügyi stratégiát és a rövid távú pénzügyi tervezést és elemzést. A pénz gyarapítás a pénzügyi menedzsment feladata. A pénzügyi stratégia. 2 részből áll: - finanszírozási stratégiából - befektetési stratégiából. A finanszírozási stratégia a vállalkozás hosszú távú elképzeléseit és az ezekhez szükséges eszközöket jeleníti meg, míg a befektetési stratégia azzal foglalkozik, hogy hova fordítják az előbbieket. A vállalati fin. a vállalati tevékenység folytatásához szükséges pénzeszközök rendelkezésre bocsátását és azok felhasználását jelenti. A fin.-i str fő kérdése a finanszírozási forma és az optimális tőkeösszetétel elérése A) A finansízrozási formákat csoportosíthatjuk: I. a tőke

származási helye alapján és II. a tőke rendelkezésre állásának időtartama szerint I. A tőke származási helye szerint lehet: 1. belső vagy 2. külső fin-ú a vállalkozás 1. A vállalkozás belső fin-ának formái: a) Forgalmi bevételekből történő fin. (másként leírási bevételek) b) Tartalékolásból történő fin. c) A tárgyévi nyereség visszatartása révén megvalósuló fin. a) forgalmi bevételekből történő fin. A folyamatos működéshez szükséges pénzkiadások fedezetének árbevételen keresztüli realizálódását jelenti. Az egyes termékek és szolgáltatások értékesítési árának legalább az előállítással, forgalmazással kapcsolatos költségeket, valamint az elvárt jövedelemigényt tartalmaznia kell. Az árbevétel bankszámlákon történő megjelenése után valósulhat meg az ún. forgalmi bevételekből történő belső fin. Mivel az árbevételben az amortizáció is megjelenik, így ez a pénzmennyiség is

felhasználható lesz a vállalkozás fin-ására. Az értékcsökkenési leírás csak akkor válik a vállalkozás számára ténylegesen felhasználható pénzzé, ha realizálódik az árbevételben. A leírási bevétel nagysága a realizálhatóságon kívül 1-1 elszámolási időn belül a tárgyi eszköz bruttó értékétől, használati idejétől, valamint a tőkebefektetés törlesztésének módszerétől függ. A vállalkozás szabadon dönthet a leírás módszeréről, melyet számviteli politikájában rögzítenie kell. b) tartalékolásból történő fin. A vállalkozás adózott erdményének egy részét vagy kifizeti osztalékként, vagy tőkésítik, azaz tartalékba helyezik, eredménytartalékot képeznek. Az így képzett eredménytartalék a jövőben szintén belső fin. forrásként használható fel. c) tárgyévi nyereség visszatarása révén megvalósuló fin. A vállalkozás mérleg szerinti eredményének újra tőkésítését jelenti, mely

megegyezik az adott évi nyereség-ági cash-flow-val. A nyereség-ági cash-flow-t alakító tényezők: 17. Finanszírozási stratégia alapelvei, fajtái A belső és a külső finanszírozás formái és főbb jellemzői. 47. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 o o o o Vállalat nyeresége A nyereség adóztatásának módja Az adókedvezmények, Vállalat osztalékpolitikája belső: a vállalat maga teremti elő a működéséhez szükséges forrásokat + − − − működésből eredő (forgalmi bevételből eredő) amortizáció tartalékok adott évi nyereség (függ: adó politikától és az osztalék politikától) + vagyonátcsoportosítás − − feleslegessé váló tárgyi eszközök és készletek értékesítése működő eszközállomány hatékonyabb kihasználása A vállalkozások önfinanszírozásának mértéke természetesen nemcsak az ugyanolyan gazdasági környezetben, hasonló tev-et folytató váll. esetében tér el

egymástól, hanem egy konkrét váll-ra vonatkozóan különböző időpontokban is eltérő lehet. Összegzésként tehát a vállalkozás számára az önfinanszírozás elsődleges forrása az adózás utáni eredménye kell legyen. Magas fokú önfin nagy tömegű adózás utáni eredményből valósítható meg, ami elengedhetetlen feltétele, hogy a váll. megfeleljen azon céljuknak, hogy hosszú távon, stabilan fennmaradjanak. 2. Külső finanszírozás külső + teljesítmény kapcsolaton alapuló hitelezés (általában rövidtávú) − vevőtől származó előleg − szállítóknak tartozás − tartós passzívák (adó-, TB-, munkabér tartozás) + pénzpiacok (pénzpiaci források) • részesedés finanszírozás − részvények • pénzpiaci hitelek − bankhitel  rövidlejáratú forgóeszköz hitel  hosszúlejáratú projekthitel vagy fejlesztési hitel − kötvény kibocsátás − váltó kibocsátás − lizing II.A tőke rendelkezésre állásának

időtartama szerint: Lehet: Rövid: 1 éven belüli (lásd fent) Közép: kötvény (3-5 év), lízing, 3-5 éves banki hitel Hosszú: projekt hitel, 5 évnél hosszabb futamidejű 17. Finanszírozási stratégia alapelvei, fajtái A belső és a külső finanszírozás formái és főbb jellemzői. 48. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 18. Befektetési stratégia, reálbefektetések és fináncbefektetések fogalma, motiváló tényezői. A dinamikus tőkebefektetési számítások A vállalati pénzügyek magába foglalja a pü-i stratégiát és a rövid távú pü-i tervezést és elemzést. A pénz gyarapítás a pü-i menedzsment feladata. A pü-i str. 2 részből áll: - finanszírozási str-ból - befektetési str.-ból A fin. str A vállalkozás hosszú távú elképzeléseit és az ezekhez szükséges eszközöket jeleníti meg, míg a bef. str azzal foglalkozik, hogy hova fordítják az előbbieket Beruházások gazdaságossági számítások: Két

szemlélet létezik: a) statikus beruh. gazdaságossági számítások b) dinamikus beruh. gazd szám A) Statikus: a) Bj mutató: beruházások jövedelmi mutatója (nem egyenlő a jöv.indexszel (PI)) (Évi eredmény/összes beruh-i költség) * 100 Jelentése: Az éves eredmény hány százalékát teszi ki a beruházás összes költsége b) Bm mutató: statikus megtérülési időmutató Beruházási költség/évi eredmény Jelentése: Az éves eredményekből hány év alatt téül meg a beruházás összes költsége c) Bs mutató: beruházási pénzeszközök megtérüléi gyakoriságának mutatója Hasznos üzemidő/Bm Beruházás eredménye: R: árbevétel R-C: árbevétel-folyamatos költségek R-C+beruh.maradványérték Beruházás költsége: I: egyszeri beruh-i költég C: folyamatos ráfordítás (állandó költség, rezsi költség) B) Dinamikus: a) Költség összehasonlítás módszere: b) Diszkontált hozadékszámítás: (tőkérték számítás) NPV számítás

c) Beruházások közötti döntés hozam-költség (BCRI, BCRII) aránymutatókkal BCRI = PV®/(PV+PV(I)) (kövér) BCRII = (PV®-PV)/PV(I) (sovány) Ha BCR > 1, akkor megtérül a beruházás Ha NPV = 0, akkor BCR = 1 Ha NPV > 0, akkor megtérül a beruh. d) IRR (belső megtérülési ráta vagy belső kamatláb) Mennyi a tényleges hozama az adott beruházásnak? ERR: gazdasági megtérülési ráta FRR: pénzügyi megtérülési ráta Az ERR-t akkor használjuk, ha makrogazdasági, az FRR-t ha mikrogazdasági szemüvegen keresztül kívánjuk látni az eredményt. 18. Befektetési stratégia, reálbefektetések és fináncbefektetések fogalma, motiváló tényezői A dinamikus tőkebefektetési számítások. 49. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Kettőközti különbség az externáliák, illetve hogy bizonyos dolgok a vállalatnak költség míg az államnak nem. IRR: azzal a kalkulatív kamatlábbal egyezik meg, amelyiket ha behelyettesítem az NPV

számításába és azzal visszadiszkontálom az összes negatívot, nullát kapok (ENNEK NÉZZETEK UTÁNA MERT NEM BIZTOS A DEF. BOCSI  ) e) beruházási tervek rangsorolása (annuitás számítás) • költség egyenértékes • nettó jelenértékes egyenértékes • járadék képző feltétel: egymást kölcsönösen kizáró, különböző élettartamú beruházási tervek ugyanazt a feladatot látják el PV Költség egyenértékes Nettó jelenérték Nettó jelenértékes egyenértékes Azonos eredmény + + - Azonos költség - Azonos időtartam + + - Költség egyenértékes: átlag, mely figyelembe veszi az időértéket. Akkor számolok vele, ha azonos eredményt adnak, de nem azonos ideig működnek. Pl: r: 20:% A B n: 4 év 14000 9000 4000 6000 4000 6000 4000 6000 4000 6000 4000 PV(A)=11667+2778+2315+1929+1608=20297 PV(B)=7500+4167+3472+2894+2411=18000 PV(Annuitás)=C*AF(annuitás faktor) AF=1/r*(1-1/(1+r)n) AF(A)=2,99 AF(B)=2,6 C(A)=20297/2,99=6788

C(B)=18000/2,6=6923 Nettó jelenértékes: Ha eltérő eredményt produkálnak, de azonos időtartamra szólnak. Pl: r=20% n=2 NPV=PV®-PV A PV PV® B PV PV® 9000 13000 4167 5833 4861 9028 587 6366 3858 3376 2411 2813 1674 2009 18. Befektetési stratégia, reálbefektetések és fináncbefektetések fogalma, motiváló tényezői A dinamikus tőkebefektetési számítások. 50. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 1116 összesen 13167 19707 NPV(A)= 19707-13167=6540 NPV(B)=25266-18833=6433 Az a jobb, amelyik több NPV-t produkál. 18833 1674 25266 PI (jövedelmezőségi index): hányszor térül meg a beruházás (dinamikus megtérülés gyakoriságra is válasz) PI= PV®/PV PI(A)= 1907/13167=1,497 PI(B)= 25266/18833=1,342 Nettó jelenértékes egyenértékes: Akkor használjuk, ha a beruházások eltérő eredményt produkálnak, és eltérő időtartamra szólnak. Pl: r=10% PV(A)=2 PV(B)=2 PV=9 PV=C*AF AF(A)=3,79 AF(B)=3,79 AF=4,35 C=PV/AF C(A)=0,53 C(B)=0,53

C=2,07 Járadékképző: Járadék: rendszeres időközönként ismétlődő azonos nagyságú vagy azonos mértékben növekvő pénzáramlások sorozata. Járadéktag: esedékes pénzáramlás Járadékköz: két járadéktag kzött eltelt idő Örökjáradék: PV=C/r A pénzáramlási sorozat az idők végezetéig esedékes (egyenletes időközönként azonos összeg) Növekvőtag örökjáradék: PV=C 1 /(r-g) ahol r>g Olyan pénzáramlások sorozata, amelynél a járadéktagok állandó ütemben növekednek (g%-kal) Annuitás: meghatározott időtartam alatt egyenlő járadékközönként esedékes azonos járadéktagú pénzáramlások sorozata, véges időtartamra szóló járadék. Annuitás jelenértéke: 2 örökjáradék különbségéből áll elő (PV=C*AF) 18. Befektetési stratégia, reálbefektetések és fináncbefektetések fogalma, motiváló tényezői A dinamikus tőkebefektetési számítások. 51. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 19.

Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv. Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata Vezetői rendszerszemlélet Vállalat, mint gazdasági rendszer A gazdasági rendszerek jellemzői: Munkamegosztás révén anyagi és szellemi erőforrások felhasználásával jönnek létre. Kialakításukat, működésüket megszűnésüket, társadalmi szükségletek befolyásolják. Egyik legfőbb elemük az ember. Meghatározott gazdasági cél elérése érdekében működnek. A rendszer irányítási funkcióját a vezetés biztosítja. A gazdasági rendszerek néhány jellegzetes tulajdonsága: 1. Hierarchikus szerkezet (alá, fölérendeltségi viszony, információáramlás) 2. Önszervező, öntanuló képesség (alkalmazkodni tud a változó környezethez, szabályait megváltoztatni

képes). 3. Önszabályozó képesség (saját működését a környezethez tartozó rendszer optimumhoz igazítja. A rendszer része az irányítást végző belső egység) A rendszer és környezetének kapcsolata Azokat az elemeket, amelyek nem tagjai a rendszernek, a rendszer környezetének nevezzük. A gazdasági rendszerek környezete rendkívül összetett Ide tartoznak többek között a minisztériumok, APEH, TB., a termékeket felvevő piacok, együttműködő partnerek, versenytársak, szállítók, stb. A rendszerre környezete meghatározóan hat. Működését befolyásolja, sok esetben korlátozza is A gazdasági rendszer folyamatai. A rendszerben észlelhető változássorozatokat következők lehetnek: • • folyamatoknak nevezzük. Ezek a működési fejlődési folyamatok. A működési folyamatok a rendszer illetve a szervezet kapcsolatait nem változtatják meg. Általában ismétlődő tevékenységekről van szó, pl. ügyviteli, termelés

előkészítési, munkák, stb. A fejlődési folyamatok maradandóan megváltoztatják a rendszer szerkezetét, egyensúlyát. A folyamatok gazdasági tartalmuk szerint lehetnek: • alapvető (anyag, átalakítási, stb.) folyamatok, • kapcsolódó (pl. információs) folyamatok A gazdasági rendszer szerkezete. A gazdasági rendszer szerkezetét az határozza meg, hogy milyen típusú folyamatokkal rendelkezik, a folyamatokhoz milyen funkciók kapcsolódnak, s a funkcióknak milyen a struktúrájuk. Pl termelési folyamat estén a következő elemekről beszélhetünk: - átalakítandó anyagok illetve energiák 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 52. Államvizsgatételek - BMF-KGK Gazd. inf 2006 az átalakítást

végző elemek az átalakítást irányító elemek. A gazdasági rendszer felső irányítóinak feladata a részrendszerek működését - fenntartani optimális szintre szabályozni egymással való kapcsolataikat összehangolni. Így biztosítható, hogy a gazdasági rendszer a kitűzött céloknak megfelelően működjön. A rendszerek irányítása. Az irányítástechnika feladata és tevékenysége a gazdasági rendszerek irányítási problémáinak megoldása, ami nem más, mint a folyamatokba való beavatkozás, azok elindítására, fenntartására, szabályozására, illetve megállítására. Az irányítástechnika két alapvető művelettípusra osztható, vezérlésre és szabályozásra. A vezérlés: A vezérlés olyan irányítási folyamat, amely a rendszer egy vagy több jellemzőjével (mint bemenő jellemzőkkel) a rendszer működésének törvényszerűségei alapján más jellemzőket megváltoztathat. A vezérlés hatáslánca nyitott, a beavatkozó jel

függ a rendelkező jeltől, de fordítva nem. Maga a rendszer nem hat vissza saját megváltozott működésére. A rendelkező jel lehet belső, de rendszeren kívüli, a folyamattól független környezeti jel is. Vállalkozási alapfogalmak Az emberek a történelem során különböző feladatokat különböző módszerekkel közösen igyekeztek megoldani. A közösen végzett munka hatékonyságát jelentős mértékben növeli, ha az egyének tevékenységét (munkamegosztás) a közös cél érdekében összehangolják. Ezt a fel-adatmeghatározó, összehangoló tevékenységet vezetésnek hívják. A vezetés minősége jelentős mértékben befolyásolja a közösen végzett munka hatékonyságát. Ennek érdekében különböző technikákat, módszereket dolgoztak ki a vezetők számára. A modern vállalkozási formák kialakulása magával hozta a tulajdon, a vezetés és a menedzselés szétválasztásának szükségességét, ezzel együtt egy viszonylag önálló

irányító, vezetői réteg, a menedzsment kialakulását. Vállalkozás: Egyéni, illetve kollektív tevékenység profitszerzés céljából. Bármiféle munkavégzésre való törekvés végül is vállalkozásnak tekinthető. Ezek egy része tőkeigényes, más része nem. Hogy milyen vállalkozási formát választunk, az függ a szakmai ismeretünktől, illetve a tőkeerőnktől. A vállalkozások jellemző ismertető jelei: • • • nagyfokú döntési szabadság profitérdekeltség kockázati tényezők vállalása. A vállalkozó: 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 53. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Olyan személyiség, aki egy adott vállalkozást felelősségteljesen alapít, irányítja,

befektet, kockázati tényezők vállalása mellett. A vállalkozó összetett személyiség Kockázati tényezők a következők lehetnek • anyagi, • pszichikai • egyéni és kollektív szociális. Egyéni vállalkozó: Összetett személyiség, maga vállalja el a munkát, maga készíti el, menedzseli saját magát, és általában ő készíti el az elszámolásokat a munkaadó és különböző szervek felé. A vállalkozások indításánál figyelembe veendő szempontok: • • • • • • • • • Mihez értek Mihez van jogosultságon Mire szerezhetek jogosultságot Mire akarom használni a vállalkozást Mennyi pénzem van Milyen termékre, szolgáltatásra látok igényt Milyen vevőkört veszek célba Egyéni, vagy társas vállalkozásról van e szó. Vonatkozó szabályok és rendeletek ismerete és betartása. Menedzser: valamilyen cél elérése, eléretése érdekében tevékenykedik. A menedzselés irányulhat személyre, (pl. Lékó, Kokó) csoportra,

(klub, zenekar) képzőművészeti alkotásra, tevékenységre, szervezetre. (vállalat) Az egyénre irányuló hatást inkább leadershipnek, a szervezetekre való hatást pedig menedzsmentnek nevezik. A menedzserek nagy többsége nem tulajdonos. Menedzsment: szakemberekből álló csoport, mint a vállalkozások belső érintettjeinek egyike. Érdekük a cég eszközállományának minél jobb kihasználása (a szervezetek vezetése) Céljuk tehát egy szervezet, gazdasági egység hatékony működtetése. Az állam: a gazdálkodás kereteit határozza meg, szabályozza. • A külső és belső egyensúly biztosításával. • Jogi feltételek meghatározásával. • Piacteremtéssel. • Pénzügyi, gazdasági szabályozással. • A non-profit, állami szférák finanszírozásával. Önkormányzatok: adott szervezését végzik. területeken a működés, gazdálkodás, a szociális ellátás Befektetők, hitelezők: pénztulajdonosok, akik vállalkozásokat

finanszíroznak különböző ideig, saját tőkéjük gyarapítása érdekében. A bankok kamatfizetés ellenében finanszíroznak vállalkozásokat. Üzletemberek: ez a kifejezés eléggé tág fogalmat jelent. Ilyenek a vállalkozókon kívüli befektetők, akik csak a pénzüket forgatják. Ide értendők a pénzügyi szféra nyereségérdekelt tevékenységet folytató szakemberei is. Szállítók: a vállalkozáshoz szükséges eszközöket közvetlenül, vagy a piac közvetítésével mások rendelkezésére bocsátják. Vevők: cégek, illetve magánszemélyek (fogyasztók) akik a vállalkozások eredményét 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 54. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 igénybe veszik, illetve

megvásárolják. Alkalmazottak: szellemi és fizikai munkavállalók, akik adott vállalkozás keretén belül fizetésért és egyéb juttatásokért munkát végeznek. (ez is vállalkozásnak tekinthető) A vállalkozások tevékenységi blokkjai. Az üzleti vállalkozások, mint már az anyag elején említettük, egyéni és kollektív tevékenységeket jelentenek profitszerzés céljából. A vállalkozások ezen túlmenően különböző szükségletek kielégítésére is irányulnak. Az üzleti vállalkozások főbb tevékenységi blokkjai (az életciklus alatt előforduló tevékenységei) a következők: Az üzleti elképzelés kialakítása. A vállalkozás átfogó jellemzőinek és induló szervezeti kereteinek meghatározása. Cégalapítás, szervezet-formálás Erőforrás biztosítás, gazdálkodás Folyamatos üzemvitel számításai A cég szempontjából kiemelten fontos tényezők mozgásban tartása. Stratégiai tervezés, marketing, innováció, controlling,

szervezeti kultúra. Piaci együttműködés és versengés. Belső és külső piaci kapcsolatok Árpolitika, taktika, magatartás. Tőke, költség és eredménygazdálkodás A cég válsága, a válság menedzselése. A vállalkozás befejezése. A vállalkozások választható formái: Vállalkozások Egyéni vállalkozások Ténylegesen egyéni Családi vállalkozás Társas vállalkozások Egyéni ipari vállalkozás Szövetkezetek Gazdasági társaságok Holdingok Állami vállalkozások Bedolgozók 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 55. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Gazdasági társaságok Nem jogi személyű Betéti társaság Közkereseti társaság Jogi személy által alapított

Egyesülés Közös vállalat Jogi személyű Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Néhány megjegyzés az ábrákhoz: Akár az egyéni vállalkozásokat, akár a gazdasági társaságokat nézzük, két dolog állapítható meg. Balról jobbra haladva a tőkeigény nő, az egyén felelőssége pedig csökken. Ez a megjegyzés az egyéb társas vállalkozásokra nem jellemző Az egyes vállalkozási formák főbb jellemzőinek rövid összefoglalása: Ténylegesen egyéni vállalkozások: Általában szakmához kötött vállalkozások. (TV javítás, szobafestés-mázolás, stb) a tőkeigény viszonylag alacsony, a szakma műveléséhez szükséges szerszámokat, eszközöket kell biztosítani Viszont a vállalkozó összetett tevékenységet végez. Ő vállalja, készíti a munkát, ő számol el a rendelővel, az adóhatósággal és a TB-vel. Az hogy mennyi munkát kap, függ a munkavégzése minőségétől, áraitól és pontosságától. Tulajdonképpen

saját magát menedzseli. Családi vállalkozás: Például ilyenek egy család által üzemeltetett kis éttermek. A tőkeigény nagyobb, mind a megvalósításhoz, mind az üzemvitelhez szükséges pénzmennyiség szempontjából. Az egész család, sőt kisegítők egész napos fárasztó tevékenységét igényli. A szabadságra menetel lehetősége is korlátozott. Eredményességüket mindenképpen javítja, ha alkalmazzák a nagy forgalom kis haszon elvét (ez jó ízeket és szolid árakat jelent) Egyéni ipari vállalkozások. Az indításhoz szükséges tőkeigény nagy. Meg kell venni egy vállalatot, vagy annak egy részét. (lásd PEKO művek) Fontos követelmény a vállalkozóval szemben, hogy elsősorban jó menedzser legyen, jó menedzsmenttel vegye körbe magát, legyen megfelelő szakember is, de nem fontos, hogy az adott szakmában ő legyen a legjobb. Felelőssége egyéni és kollektív egyaránt. Felelős saját és családja vagyoni helyzetéért, (tejes

vagyonával felel a vállalkozás eredményéért), de egyben felel az alkalmazottak sorsáért is. Az indítás előtt alaposan elemezni kell a konkurencia helyzetét és lehetőségeit. Ennek elmulasztása nagy valószínűséggel bukást eredményez Szövetkezetek. Sokféle formája létezik. Termelő, lakás, takarék, stb A szövetkezet jogi személy Működéséért, veszteségeiért a szövetkezet saját vagyonával felel, a szövetkezet tagja nem. Belépéskor a tag részjegyet köteles jegyezni, ez másra nem ruházható át, kilépés esetén ellenértékét ki kell adni. A tag rendelkezhet szövetkezeti üzletrésszel is, ez átruházható és örökölhető. Mindkét papír részesedésre jogosít A szövetkezeteknél érvényesül az egy tag egy szavazat elve. A tisztségek betöltése nem függ a vagyoni hozzájárulás mértékétől. Holdingok. 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata.

Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 56. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Reáltevékenységet nem végző pénzügyi központok. Más társaságok részvényeinek forgalmazásával foglalkoznak. A holdingok gyakorolják a tőkebefektetés és vagonkezelés jogát, általában több iparágba fektetik be pénzüket. Az európai gyakorlatban jogot kérnek az üzletpolitikába való beleszólásba. Bedolgozók. Általában nagyvállalatok beszállítói. A kisebb szervezet miatt általában olcsóbbak Több nagy cég esetében (például az autógyárak) viszont kemény feltételek között dolgoznak. Jó minőséget kell biztosítaniuk, és napi szállításra kötelezettek. Az autógyár nem készletez, a bedolgozóra hárítja a készletezés költségeit. Állami vállalatok. Tulajdonos hiányában látszatönállósággal

rendelkeznek. Nagyon alárendelt szerepük van a mindenkori pénzügyminiszter rendelkezéseivel szemben. Gazdasági társaságok. Rendkívül változatos képződmények. Vállalatalapítás Lépései a következők: I. Az üzleti elképzelés kialakítása 1. 2. 3. 4. Milyen vállalkozásra készülök. Milyen vállalkozási formát választok. Ötletek szisztematikus keresése. Értékesíthető találmány, stb. Jogi formák közötti választás: (a lehetőségek figyelembevétele) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Az induláshoz szükséges tőke nagysága. A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség. Irányításban való részvétel. Finanszírozási lehetőségek. Adózási szabályok. A külső ellenőrzés mértéke. A befektetési cél. Alapítási költségek. A tőkekivonás lehetősége. A telephely kiválasztása. Alapvető szempontjai a következők: 1. 2. 3. 4. - Nemzetközi szint: melyik országba. Regionális szint: országon belül hová.

Lokális szint: városon belül hová. Vállalati szint: az egyes egységek hol legyenek. nyersanyagok közelsége. közlekedési szempontok. munkabérek nagysága. infrastruktúra. környezetvédelmi szempontok. adózási szabályok. értékesítési szempontok. 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 57. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Üzleti terv készítése. Szempontok az üzleti terv elkészítéséhez. Az üzleti terv tulajdonképpen a vállalkozás jövőjének elképzelése. Lehetőleg mi készítsük el, de mindenképpen nézessük át. A külső tőketulajdonos szeretné a pénzét biztonságban tudni. Amennyiben az indításhoz hitelfelvétel szükséges, a bankok hitelgaranciát kérnek. Felépítése:

1. Tartalomjegyzék 2. Összefoglalás 3. A vállalat általános leírása 4. A vállalat kulcsemberei és szervezete 5. Piacelemzés, forgalmi előrejelzés 6. Marketingterv 7. Termelési terv 8. Kockázatbecslés 9. Pénzügyi terv 10. Finanszírozás 11. Függelék 5. 5 1 A vállalatalapítás menete (ügyintézés) 1. Társasági szerződés, illetve alapszabály (RT-nél) - cég neve telephely, székhely választott társasági forma. induló tőke. 2. Cég neve - vezérnév. - alaptevékenység megnevezése. - jogi forma megnevezése. Pl. Bokros és társai Pénzügyi tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Lehet rövidítést is használni. Fantázianév esetén utána kell nézni, hogy van e már ilyen 3. Közjegyző Aláírási címpéldány elkészítése. - cégbíróság - adóhatóság - számlavezető bank. 4. Alapító okirat, alapszabály közokiratként közjegyző ) - cégbíróság - APEH - számlavezető bank. ellenjegyeztetése ( ügyvéd,

jogtanácsos, vagy 19. Vezetői rendszerszemlélet A vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 58. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 5. Adószámot a cégbírósági beadás előtt megszerezni, cégjegyzéki nyomtatványon feltüntetni. 6. Alapító okirattal Adószámmal Aláírási címpéldánnyal Banknál folyószámlanyitás (számlaszám) Benyújtani az APEH-nek. 7. Bélyegző, levélpapír stb készítése 8. Indulhat a vállalkozás Az 1998. évtől mindezeket egy helyen intézik Megtagadás esetén a Polgári jog szabályai szerint kell elszámolni. (korlátlan felelősséggel) További ügyintézést jelent az önkormányzati, Köjál, környezetvédelmi engedélyek beszerzése, valamint a TB. ügyintézés 19. Vezetői rendszerszemlélet A

vállalat, mint gazdasági rendszer A rendszer és környezetének kapcsolata. Vállalkozási alapismeretek, fogalmak A vállalkozások tevékenységi blokkjai. A vállalkozások választható formái Üzleti terv Vállalatalapítás A vállalkozás folyamata. 59. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 20. A szervezés fogalma, szükségszerűsége, menete Szervezési ismeretek tagozódása. Vállalkozások szervezése Szellemi alkotótechnikák Döntési folyamat és elemei. A szervezés fogalma, szükségszerűsége, folyamata. A szervezés az a tevékenység, amely több ember céltudatos együttműködésének biztosításához szükséges valamilyen cél elérésének biztosításához. A szervezés tehát a cél elérésének tudománya. A szervezés tudatos vezetői tevékenység A vezetői tevékenységek legfontosabb elemei a következők: • a tervezés • a szervezés • a közvetlen irányítás • a koordinálás • az ellenőrzés. A vezetői funkciók az

egyszemélyi és a testületi vezetésre egyaránt érvényesek. A szervezési ismeretek tagozódása: 1. Szervezéselméleti ismeretek 2. A szervezés módszertana A szervezés elmélete összefoglalja, hogy az idők folyamán milyen elképzelések alapján, milyen tudományos ismeretanyag felhasználásával kívántak szervezési feladatokat megoldani, milyen szervezési irányzatok alakultak ki, ezekből mi a hasznos, maradandó értékű. Foglalkozik továbbá a jelenkor szervezési tevékenységeinek elméleti alapjaival, a szervezetek és folyamatok kialakításának szabályaival. Munkájához felhasználja a a társtudományok eredményeit is. A szervezés módszertana a szervezési tevékenységek végrehajtásához nyújt segítséget különböző modellek, résztechnikák segítségével. A szervezési munka menete, folyamata. Jellege kettős. Meghatározott esetekben a feladatot csak egyszer kell elvégezni, más esetekben a szervezési feladat folyamatos tevékenységet

kíván. Szervezési tevékenységekre főleg az első jelleg a jellemző. A szervezés folyamata általában az alábbi lépésekből áll: 1. Döntés a szervezés indításáról Általában fejlesztési feladatok megvalósításánál, átszervezéseknél, veszteségek feltárásánál és kiküszöbölésénél, stb. alkalmazzák 2. A szervezési cél kijelölése 3. A résztvevők kijelölése Minden olyan személyt be kell vonni a munkába, akiket a szervezési feladat végrehajtása érinthet. 4. A feladatok megfogalmazása A cél eléréséhez szükséges résztevékenységek megfogalmazását jelenti. 5. A szerevezési tevékenység végzése Az adott tevékenység(ek) végrehajtása, a munkát elősegítő résztechnika segítségével. 6. Időszakos ellenőrzés, értékelés Az esetleges hibák kiküszöbölése a munka előrehaladása során. 7. Az eredmények bevezetése 20. A szervezés fogalma, szükségszerűsége, menete Szervezési ismeretek tagozódása

Vállalkozások szervezése. Szellemi alkotótechnikák Döntési folyamat és elemei A szervezési tevékenység 60. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Megvalósítási szakasz, az egyszeri tevékenységek lezárulnak. 8. Ellenőrzés, értékelés A kapott eredmények összevetése a kitűzött céllal. Ugyanakkor ellenőrizni kell a szervezés eredményességét, hatékonyságát is. Ez folyamatos tevékenységet kíván Az általános szervezési modell felépítése. Sorszám A tevékenység megnevezése. Ki végzi 2. Vezető Csoport A szervezés alapvető jellegének meghatározása, döntés az X X indításról. A szervezési cél meghatározása. X X 3. A szervezést végzők kijelölése. 4. A jelenlegi helyzet megismerése és értékelése. X 5. Koncepció variánsok készítése. X 6. Vezetői döntés a kiválasztott variánsról. 7. Részletes szervezési javaslat kidolgozása. 8. Vezetői értékelés a javaslatban leírtakról. 1. 9.

X X X X X X Végrehajtási utasítás és működési szabályzat kidolgozása. 10. Vezetői végső ellenőrzés, X 11. Betanítás, kísérletek, próbaüzem. X 12. A rendszer széleskörű, általános bevezetése. X 13. A célelérés ellenőrzése. X 14. Vezetői minősítés, értékelés. X X A szellemi alkotó technikák Az alkotástechnikai módszerek, szellemi alkotó technikák használata jelentős mértékben elősegíti a menedzserek munkáját. Alapfeltétele a csoportmunka alkalmazása Az eredményes team munka három legfontosabb szabálya a következő: - A team tagoknak állandóan kapcsolatban kell lenniük egymással és állandóan tájékoztatniuk kell egymást. - Késznek kell lenni mások véleményének elfogadására. - Az eltérő vélemények bővítik a megoldási lehetőségek repertoárját. A kollektív, csoportos döntéseket elősegítő technikai eljárások. Alkalmazhatók döntések előkészítésénél, folyamatok

elemzésénél, veszteségfeltárásoknál többek között. Alkalmazásuk során mindig figyelembe kell venni a csoportmunka szabályait. A szellemi alkotó technikákat két fő csoportra osztják: - brainstorming típusú eljárások, valamint 20. A szervezés fogalma, szükségszerűsége, menete Szervezési ismeretek tagozódása Vállalkozások szervezése. Szellemi alkotótechnikák Döntési folyamat és elemei 61. Államvizsgatételek - BMF-KGK Gazd. inf 2006 kauzális típusú eljárásokra. Brainstorming típusú eljárások. Brainstorming: A brainstorming módszer a csoportokban együttműködő ember sajátságos pszichológiai akcióit és reakcióit veszi alapul, ily módon biztosítja az emberi agyakban rejlő ismeretek oly mértékű feltárását, ami egyéni munka keretében szinte kizárt. A brainstorming megbeszélések során csak újabb és újabb ötletek merülhetnek fel, kritika nem hangozhat el. Rövid, néhány szavas tippeket kell adni,

magyarázat, indoklás nélkül A vitát vezető hosszabb felszólalást nem engedhet. Korántsem káros, ha a résztvevők egészen szélsőséges ötleteket is mondanak, mert lehet, éppen serkentik a további ötletet szolgáltatókat a gyakorlatban is jól használható ötletek kimondására. A brainstorming tehát a korlátlan ötletfeltárásra, az ötletek asszociatív kapcsolatára épít. Oly gondolatok összekötését indukálja, amelyek egy adott összefüggésben még soha nem jelentek meg. Ezt acélt csak úgy tudja elérni, ha felszabadítja a csoport valamennyi tagjának gondolatát a különböző korlátozó kötöttségektől. Ezáltal válik lehetővé a probléma sokoldalú megvilágítása, számtalan ötlet feltárása. Az ötletek spontán és ellenőrizhetetlen kifejezésével a vizsgált problémához kapcsolódó és tudatalatti elemek kerülnek felszínre, amelyek gondolattársítási folyamattal fejlődnek és kapcsolódnak össze a csoport munkájával.

635 módszer: Lényegében a brainstorming továbbfejlesztése, elnevezését onnan nyerte, hogy 6 fős csoport három problémával kapcsolatos felvetést 5-ször továbbfejleszt. Lényege: A feladat megfelelő differenciálása és elemzése után a résztvevők 3 gondolatot felírnak egy lapra. Körülbelül 5-6 perc után lapját mindenki tovább adja szomszédjának A szomszéd vagy továbbfejleszti a három problémát, vagy azokat újabb 3-mal kiegészíti. 6 résztvevő esetén ezt a játékot addig célszerű folytatni, ameddig az első három felvetés minden lapon további 5*3-mal kiegészül, vagy asszociatíve továbbfejlődik. Ennél a módszernél is az egyik ötlet gerjeszti a másikat, amely a lépéstársítási láncolat nagyszámú alternatíváját eredményezi. Itt is fontos az ötletek nagy száma, amelyet a brainstorminghoz hasonlóan rendezni kell. Philips 66 módszer. 6 fős munkacsoportok a veszteségfeltárás megoldására 6 perces megbeszélést

folytatnak. A feltárt ötletek összegyűjtésre és értékelésre kerülnek A kiértékelt javaslatokat minden csoport ismerteti a többi résztvevővel. Ezután a csoportok eltérő összetételben ismét összeülnek és az ötleteket célszerűen továbbfejlesztik. Delphi típusú módszer: A módszer lényege: egy adott probléma megoldására vegyes összetételű csoportot kérünk fel. Írásban elkészített javaslataikat összegyűjtjük, összegezzük és értékeljük Az eredményt a észtvevőkkel közöljük és őket újabb vélemény kialakítására kérjük. Az eljárást a közös megoldás kialakításáig folytatjuk. A módszer alkalmazásának gyakori formája a kérdőíves forma. A kauzális módszer alapelve a brainstorminggal teljesen ellentételesnek látszik, mert a gondolkodás szigorúan szabályozását követeli meg, de csak meghatározott szintig. E módszer lényege az okozati összefüggések állandó és szinte programvezérelten visszatérő

kutatása. 20. A szervezés fogalma, szükségszerűsége, menete Szervezési ismeretek tagozódása Vállalkozások szervezése. Szellemi alkotótechnikák Döntési folyamat és elemei 62. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A kauzális módszer szerepe a feltárt veszteségek rendezése. A módszer alkalmas arra, hogy ok-okozati összefüggések szisztematikus kutatásán keresztül eljussunk a veszteségek forrásáig. NCM azaz Nominális Csoport Módszer: Valójában vegyes alkotótechnika, a módszer különböző szakaszaiban felváltva alkalmaz kötetlen, illetve szabályozott technikákat. Az - NCM levezetésének folyamata: Kérdésfeltétel.(pl milyen veszteségek vannak egy adott folyamatban) Az elgondolások szótlan jegyzése.(mindenki külön lapra) Az elgondolások feljegyzése: táblára, körbejáró módon. Összevonások. Az azonos jellegű felvetések kiszűrése Az elgondolások egyéni rangsorolása: Az adott halmaz alapján mindenki azonos

számú felvetést rangsorol. Kollektív rangsor. Az egyéni rangsorok összegzése, kiértékelés, javaslattétel A szinektika módszere: Lényege az előbbi módszertípusok differenciáltabb továbbfejlesztése. Jellegzetessége az új ötlet keresése. Ennek elérése érdekében más és más területekről vett analógiák útján gondolattársításon keresztül jutnak el a megoldáshoz. Alkalmazási területe korlátozott Döntési folyamat és elemei: Akaratképzés folyamata Az akaratérvényesítés folyamata Az ellenőrzés folyamata 1. 2. 3. 4. 5. 6. A döntési helyzet felismerés A döntés előkészítése A döntési variánsok értékelése A döntés Utasítás a megvalósításra Ellenőrzés 20. A szervezés fogalma, szükségszerűsége, menete Szervezési ismeretek tagozódása Vállalkozások szervezése. Szellemi alkotótechnikák Döntési folyamat és elemei 63. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 21. Költségkontrollig Kontrolling,

mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN). A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások Megtérülés, illetve hozamszámítások. A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása A költségek foglama: Költség: a tevékenység érdekében történő élő- és holtmunka felhasználás pénzben kifejezett értéke (összköltség). Önköltség: a termék egységére vagy meghatározott mennyiségére vonatkozó költség (átlagköltség). Átlagköltség =összköltség/kibocsátás Határköltség: a kibocsátás újabb egységének előállításához szükséges többletköltség, az egymást követő kibocsátások különbsége. Költség és kiadás közötti különbség: Költség: a tevékenység érdekében történő élő- és holtmunka felhasználás pénzben kifejezett értéke. Kiadás: pénzügyi fogalomként értelmezve, tényleges pénzkiadást, kifizetést jelent.

(Cash-flow kategóriához kötött). Ráfordítás: az adott időszak értékesítéséhez, a kibocsátott teljesítmények előállításához szükséges erőforrások mennyisége. Vannak elemei, amelyeket az eredmény terhére számolunk el, illetve olyan elemei, amelyeket korábban számoltunk el költségként (saját termelésű készletek állományváltozása). Költségek osztályozása: • • • Költségnemek szerint (megjelenési forma szerint): • Anyagköltség: azok a ráfordítások, amelyek korábbi termelési folyamatban keletkeztek, és amelyeket áruvásárlással szerztek be (pl.: alap-, segéd-, üzemanyag, energia, alkatrészek). • Bérköltség: élőmunka ellenértékeként a dolgozók részére kifizetett pénzösszeg és természetbeni járandóság együttes értéke. • Bérek járulékai: a vállalattól független mértékű kifizetendő összeg. • Értékcsökkenési leírás: tárgyi eszközök elhasználódásának amortizációs

költségként való elszámolása. Mértéke a leírási kulcs, amely százalékos formában fejezi ki, hogy a tárgyi eszközök bruttó értéke után mennyi értékcsökkenést kell költségként elszámolni. • Egyéb költségek: • Anyag- és bérjellegű egyéb költségek • Nem anyagjellegű szolgáltatások • Bankköltségek Összetettség szerint: • Egyszerű költségek: anyag, bér, bérek járuléka. • Összetett: rezsi (általános költségek). Termelési volumenhez való viszony szerint (vezetői döntések megalapozását szolgálja): 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 64. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Változó költség Egységköltség • Fix vagy állandó

költségek : amely költségek a termelés volumenétől bizonyos határok között függetlenek, állandó költségeknek nevezzük. Ezek nulla kibocsátásnál is felmerülnek. • Változó költségek: azok a költségek, melyek a termelési volumen változásától függnek. • Proporcionálisan (lineárisan) változó: a termelés változásával egyenes arányban változik (pl.: közvetlen anyagköltség) • Progresszíven változó: a költség növekedése a termelés mennyiségi növekedését meghaladja (pl: túlóra). • Degresszíven változó: a termelésnövekedés mértéke a költségnövekedést meghaladja (pl. gépek üzemeltetési költsége) Egységköltségek alakulása: a proporcionálisan változó költségek egységekre jutó része állandó, az állandó költségeké pedig csökkenő. A vállalat összes költsége egy termékre nézve lehet proporcionális, progresszív vagy degresszív. • • Elszámolás módja szerint: • Közvetlenül

elszámolható: egyértelműen megállapítható, hogy melyik költségviselőt milyen mértékben terheli. • Közvetetten elszámolható: felmerülésük időpontjában nem határozható meg, hogy melyik költségviselővel van kapcsolatban, csak a felmerülés helye meghatározható. Gazdasági tartalom szerint: • Alapköltség: közvetlenül elszámolható. • Általános költség: rezsi. A modern költség és teljesítményelszámolás alapjai és céljai: A hagyományos számvitel nem szolgál controlling célokat. Ennek legfőbb oka, hogy nem jövőorientált. A hatékony, vezetésorientált számvitel célja, hogy támogassa a tervezést és a döntéshozást és a jövőre irányuljon. A költségszámítás célja a vállalati termelési folyamat számszerű megadása az egész folyamaton keresztül. Tárgya mindig valamely tevékenység vagy teljesítmény. A költségszámítás követelménye a jövőre orientáltság. Ez lehet teljes vagy részköltségszámítási

rendszer, de időtávok alapján lehet bázis, terv vagy tényköltség számítás. A kalkuláció fogalma, célja, feladata 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 65. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Fogalma:erőforrás allokációját és felhasználását,a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. A rendelkezésre álló erőforrásokat milyen tevékenységre fordítsuk, hogy a legnagyobb eredményt érje el a vállalat. Kalkuláció alatt: gazdasági kalkuláció vmint az ön költségszámítás keretében végzett tevékenységek,eljárások és módszerek összességét értjük. A gazdasági kalkuláció a vezetésorientált költségszámítás eszköze.

Tárgya:termék és az ezzel összefüggő tevékenység A kalkuláció fajtái,módszerek A gyárt.folyamat különb szakaszaiban készül ettől függően más célt szolgál E szerint lehet: - elő kalkuláció – közbenső - utó kalkuláció Elő kalkuláció: a várható ön költség meghat.-ra irányul,műsz-gazd-i tevékenységen alapul. Készülhet: új termékre, saját beruházás, fejlesztés ktg tervezése, váll. költség,fedezet és nyereség tervezési munkákhoz,feladatok tervezett költség meghatározására. Előkalk. készíthetünk a bázisköltség-és tervköltségszámítás területére: - norma szerinti: költségtényezőket gyártási műveletenként kell meghat. -terv kalkuláció:norma szerinti kalk. költség tényezőket a tervezett beruházási, fejlesztési intézkedések hatásával korrigáljuk. Közbenső kalkulácó: a gyártással egyidőben készül,operativ célokat szolgál.Feladata a tervezett és tényleges költségek ill. az

önköltség megfigyelése az eltérés okainak elemzése és a szüks. intézkedések megtétele Adatai az utókalk is használhatok Utókalkuláció: a tényleges önköltség meghat. a termelés,a befejezett termelés költségeinek és az előáll. termék összevetésével Alapbizonylatok és könyvviteli adatok alapján készítjük. Lehetőséget teremt a váll árpolitikájának, költséggazdálkodásának megítéléséhez. Hazai kalk.eljárások: - osztókalkuláció - pótlékoló kalkuláció – gépórakalkuláció - normativ kalkuláció Osztókalk.: felmerült összes költség/termelt mennyiség Lehet: - egyszerű osztókalkuláció:egyfajta termék előállítása esetén alk. - egyenértészámos osztókalkuláció:azonos alkotórészből álló termékéknél. Az egyenértékszám kidolgozásánál jell. paramétert kapnak a termékcsoportok - fázisonkénti osztókalkuláció: tech.-i fázisonként hat meg az ön költséget Pótlékoló kalkuláció: a közvetlen

költséget felmerüléskor elszámoljuk a termékre.,az ált. költségeket számlákon gyüjtjük a vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel az előáll. termékre Vetítési alapok: normaóra, ktlen bérktg, felh anyagmennyiség / érték, gépi normaóra. Pótlékkulcs:ált költség/vetítési alap összege Gépóra kalkuláció: Célja, az üzemi általános ktgek egy részének (gépktgnek) a termék ktlen ktgei közé sorolása. - meghat a gépek,berendezések egy órai üzemeltetése során felmerülő költségeit. - megállapítjuk, hogy a gépet mennyi ideig vesszük igénybe 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 66. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Normativ kalkuláció: a termék

utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalk. összeállításával hat. meg Az utókalk. az érvényes normák és változások összevont kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza. Utókalkulált önktg meghatározása: 1. 2. 3. 4. 5. Alapkalkuláció szerinti önköltség ± Normaváltozások Norma szerinti önköltség ± Normaeltérések Utókalkulált tényleges önköltség Gazdasági kalkuláció: tárgya a termék és az azzal összefüggő tevékenység. Információit az önköltségszámítás biztosítja. Olyan módszer, amely a nyereségesség növelését nem a volumen növelésében keresi. Gyakorlatilag fedezetszámítást jelent Segítségével a termékek előnyösségi sorrendbe rendezhetők fedezettermelő képességeik szerint. Azok a termékek gazdaságosabbak, amelyek fajlagos fedezeti hányaduk (fedezet/egységár) nagyobb. Módszere: Á-Kv=F Az ÁKFN struktúra elemzése és grafikus ábrája: Az ÁKFN struktúra alkalmas, hogy a

vállalati működés változásainak pénzérték vetületét nyújtsa. Minden vállalatnak más az ÁKFN struktúrája Az összköltség függvény peremfeltételei: • egyfajta (összegezhetô) termék előállítása, • adott kapacitáshatárok, amely felső határa a maximális teljesítés, • változó költségek eredôje lineáris. A költségfüggvény megmutatja, hogy a termelési teljesítményt mekkora összköltséggel lehet elôállítani. Alakja lineáris, induló értéke az állandó költségek összege, meredeksége a változó költségek egysége. Az árbevétel függvény is egyenes Az origóból indul és meredeksége a termék egységára. Á K Ny Árbevétel K fix Fedezet F Összköltség K változó Veszteség Nyereség Q Q krit 2.5 ábra: A fedezet számítás alapjai 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A

befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 67. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Az ÁKFN struktúra összetevői: • Árbevétel (Á): a termék azon ellenértéke, amelyen az a piacon gazdát cserél. Ha a nyereségesség mezőjében termelünk, akkor versenyárról van szó. Egyéb árak lehetnek: monopol, értékarányos (felül vagy alúl értékelt), dömping, behatolási ár. • Költség (K): a tevékenység érdekében történő élő- és holtmunka ráfordítások pénzben kifejezett értéke. • Fedezet (F): a fedezeti elv abból indul ki, hogy a fix költségek nem oszthatók fel pontosan a termékek között. Ezért ezeket a nyereséggel együtt kell kezelni Folyamata: az árbevételből a közvetlen költségek levonása után a fennmaradó rész bekerül a "közös kasszába", amelyből fedezik a fix költségeket. Ami ebből marad, az a nyereség. A

nyereség és fix költség összege a fedezeti összeg Számítása: Árbevétel – Változó költség = Fedezeti összeg – Fix költség = Nyereség. Fedezeti összeg: Nyereség + Fix költség = Árbevétel – Változó költség. Fedezeti (F) pont: az árbevétel és összköltség függvények metszéspontja, az a pont, ahol a vállalatnak sem nyeresége, sem vesztesége nincs. A termékegység fedezete: Egységár – Termékegységre jutó változó költség. Kritikus termékmennyiség (Q krit): a fedezeti ponthoz tartozó termékmennyiség. A pont feletti termékek fajlagos fedezetei adják a nyereséget, az alatta lévő termelés pedig a veszteséget. Relatív fedezet: szűk keresztmetszetek esetén szükséges alkalmazni. • Nyereség (N): a vállalkozás eredményességének mérésére szolgál. Növelni lehet áremeléssel, volumen növeléssel, proporcionális vagy fix költség csökkentéssel. Gyakorlati alkalmazás lehetőségei: • Termelés megtervezése:

olyan termelési és értékesítési tervek készítése, hogy az értékesített mennyiség meghaladja a kritikus értéket. (Qért>Qkrit) • Termék sorrend meghatározása: gazdasági kalkuláció alapján a termékesorrend felállítása fedezettermelô képességük szerint. Azok gazdaságosabbak, amelyeknek fajlagos fedezeti hányada - fedezet/egységár – nagyobb. • Árpolitika meghatározása (versenyár, engedmény): összköltség és árbevétel függvények által meghatározott, nyereség megtartása mellett a termékre adható árengedmény mértéke a termék fedezeti összege. A versenyár alsó határa a termék változó költségszintje. Break even chart gykorlati alkalmazása (likviditási pont): A fedezeti pont (break-even point) az, a pont ahol a nyereség nulla, és az árbevétel éppen fedezi a változó és fix költségeket. A fedezeti elemzést kiegészíthetjük a likviditási pont meghatározásával. Itt fontos figyelembe venni a kiadás és a

költség közötti különbséget. A likviditási pont az összes kiadást fedező termelési mennyiséget mutatja meg. Mindig alacsonyabb kapacitásnál van, mint a fedezeti pont, mert a költségek meghaladják a kiadásokat. 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 68. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Költség Árbevéte 17 15 Fedezeti 12 Likviditá si 10 Nem kiadási Fix költségek 75 Kiadási 50 Változó 25 10 20 30 40 50 60 70 Volumen (db) A váll. Életében különös jelentőséggel bírnak a beruházási döntések Ezek a stratégiai döntések a váll-ok jövőbeni sorsát határozzák meg. A váll a beruházás időpontjában arról dönt, h jelenlegi és jövőbeni erőforrások

felhasználásával, milyen termékkel v szolgáltatással kíván a piacon megjelenni. A beruházási elképzelések vizsgálatánál körültekintően kell eljárni. Attól függően, h az időtényezőt milyen módon kezeljük, megkülönböztetünk statikus és dinamikus mutatókat. A, Statikus módszerek: A statikus vizsgálatok egyetlen korlátozottan vesszük figyelembe. Statikus eljárások:  Költség-összehasonlító  Nyereség-összehasonlító  Jövedelmezőségi számítás  Megtérülési periódus periódusra vonatkoznak. Az időtényezőt nem v Költség-összehasonlító: A beruházások felmerülő költségeinek összehasonlítására szolgáló módszer. Az az alternatíva a legkedvezőbb, ahol periódusonként vagy teljesítményegységenként a ktg-ek a legalacsonyabbak. A módszer alkalmazása az alábbi tényezőktől elvonatkoztat:  Nem vizsgálja a hozamokat  Az összehasonlítás időhorizontja rövid  A tőke jövedelmezőségét

nem méri  A régi berendezések maradvány ért-ét nem veszi figyelembe  Alternatívánként a beruházás gazdaságossága nem értékelhető A módszer előnye, h a beruházással előállított termék egységére jutó közvetlen v teljes ktg-ét határozza meg. Elsősorban az alternatív pótlólagos beruházások kiválasztására alkalmas, de csak akkor, ha a hozamok és ráford-ok nem mutatnak ingadozást. Jövedelmezőségi: Eme alkalmazása a tőkeszegény gazd-ban a beruházási eszk. Optimális befekt-ét elősegíti. 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 69. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Megtérülési periódusszámítás: Ez a tőkebefektetés előnyösségéről, és a

beruházás hasznáról nyújt tájékoztatást. A módszer hozzásegít a befekt-i kockázat kezeléséhez, melynek értelmében le kell építeni a jövő bizonytalanságából eredő veszélyeket. Infót nyújt a beruházás likviditást befolyásoló hatásairól a jövőben. Rendelkezik a statikus számítás hibáival, de leginkább elterjedt a gyakorlatban. B, Dinamikus módszerek: Ezek a módszerek a beruházások élettartamára vizsgálják a beruházás előnyösségét. Az időtényezőt, mint a növekedés közegét számításba veszik. 3 módszer:  nettó jelenérték  belső kamatláb  annuitási számítás Nettó jelenérték módszer: Az egyik legelterjedtebb a gyakorlatban. A befektetések révén képződő jövedelmek diszkontált összege és a kezdő befekt. különbsége. 2 dologra következtethetünk: egyrészt arra, h a jövőbeni jövedelmekből megtérül-e a befektetés, másrészt, h a befektető vagyona gyarapodik-e a beruházás révén.

Képlete: NPV = C 0 + ∑ Ci (1 + r )n Egyértelmű, ha egy befekt. NPV-je negatív, akkor a jövőbeni jöv-ből a befekt nem térül meg. Ha egy befekt NPV-je 0, akkor a befektetett összeg éppen megtérül a jövőbeni jövből A pozitív NPV nemcsak a kezdő befekt megtérülését, hanem a vagyon gyarapodását is biztosítja. Az NPV-t a következőképpen értékeljük: NPV=0, a beruházó befektetett tőkéje megtérül. A beruházás éppen kifizetődő NPV<0, ha a befektető beruházna, veszteséget könyvelne el. NPV>0, a befektető visszanyeri a tőkéjét és többletre tesz szert->előnyös Ezt a mutatót sem lehet mechanikusan alkalmazni. Különösen olyan esetekben kell a döntések helyességét más módon is ellenőrízni, ha egymástól lényegesen kül-ő élettartamú befektetéseket értékelünk. Belső megtérülési ráta: A belső kamatláb úgy definiálható, mint az a kláb, amellyel a befektetés révén képződő cash flow-kat

diszkontálva azok nettó jelenértéke 0-val =! Azt fejezi ki, h fogadjuk el azokat a befektetési terveket, amelyek belső kamatlába nagyobb, mint a hasonló kockázatú bef-i lehetőségek hozama. Azonban felvetődnek bizonyos problémák. Olyan befek-ek esetén, amelyek élettartama 2 periódusnál hosszabb, a belső kamatlábat csak szgépes progi segítségével v közelítő módszerrel határozhatjuk meg. A belső kláb meghatározása történhet grafikusan v közelítő eljárással. Képlet: NPV + C1 (1 + r )n =0 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 70. Államvizsgatételek r= BMF-KGK Gazd. inf 2006 c1 =1 c0 az a diszkontáláshoz felhasznált megtérülési ráta, amely mellett az NPV 0,

éppen a keresett hozammutató értékének felel meg. A hosszú élettartamú beruházások valódi hozamának def-ra nincs tökéletes módszer, a diszkontált hozamot és az IRR-t használjuk. Annuitás módszer: A beruházás 1 adott kalkulációs kláb esetén akkor előnyös, ha az átlagos éves befizetések és kifizetések közötti különbség =0-val. Egy beruházás annuitása: a =C⋅ r 1 − (1 + r ) t Az eredménykimutatós előirt tagolása (összköltség eljárással) "A" változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (0l+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés O5. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08.

Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesnés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-1V-V-VI-V1I) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből:

kapcsolt vállalkozásnak adott 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 71. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19120+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C+D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele

osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (~+22-23) 21. Költségkontrollig Kontrolling, mint a vezetés eszköze Tradicionális költségszámítás problémái. A fedezeti költségszámítás Költségreagálások (AKFN) A befektetésekkel kapcsolatos megfontolások. Megtérülés, illetve hozamszámítások A gazdálkodó egységek eredmény-kimutatása. 72. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 22. A menedzsment és szakterületi eljárásai Menedzsment iskolák A menedzsment feladatai. Értékteremtő tevékenységek menedzsmentje Menedzsment iskolák. Három fő irányzat különböztethető meg: Folyamatelvű irányzat A folyamatelvű irányzat a vezetési feladatok általánosítása mellett foglal állást. Ugyanis azt vallják, hogy minden vezetői területen és feladatban ugyanazok a tevékenységek léteznek, csak más intenzitással és tartalommal. Arra keresik a választ, milyen fontos értékek

léteznek a vezetők és vezetettek számára. Filozófiájuk kialakítása segíti a vezetőt az anyagi folyamatok és az emberi kapcsolatok rendszerének megértésében és kialakításában. A tevékenységeket funkciók köré csoportosítják, főbb funkcióknak a tervezést, a szervezést, a rendelkezést, a koordinálást és az ellenőrzést tekintik. A menedzsment folyamatát a menedzsment feladatok összességeként értékelik. Az egyes funkciók elemzésével vezetési elveket fogalmaznak meg, például: a tervezés elsődlegessége, a felelősség megoszthatatlanságának elve, a kivételek elve, stb. Ez az irányzat sikereit annak köszönheti, hogy alapelve a folyamatos elemzés és tanulás. Döntésközpontú irányzat. A döntésközpontú irányzat a vezetés tevékenységsorozatát matematikai, logikai eszközök olyan összességének tekinti, amelyek elősegítik a vezetőket döntéseik meghozatalában. Komoly figyelmet fordítanak a problémák

megfogalmazására, munkájuk leglényegesebb része a döntéshozatal. A megoldásra tudományos módszereket alkalmaznak. A problémamegoldás folyamata szerintük a következő: Célmegha tározás Probléma felvetés Megoldási eljárások Megoldási módok Célelérés Matematikai Számítástechnimodellek kai támogatás A problémamegoldás modellje a döntésközpontú irányzat szerint. Magatartástudományi irányzat. A magatartástudományi irányzat az egyének szerepét a csoportok képződését és működését vizsgálja. Pszichológusok, szociológusok, társadalomkutatók találhatók közöttük. A viselkedéstudományi irányzat az emberi magatartásra koncentrál Elve, hogy a menedzserek – mivel másokat irányítanak – megértsenek bizonyos tényezők fontosságát: motivációk, szükségletek, személyiség, team munka szabályai, stb. A magatartástudományi irányzat a tapasztalatokra támaszkodik, alulról építkezik. A menedzsment feladatai.

Menedzsmenttel az élet valamennyi területén találkozunk, ahol az emberek közös cél elérése érdekében együtt tevékenykednek, közösen munkát végeznek. A menedzselés irányulhat személyre, csoportra, cégre, szervezetre. A menedzselés során különböző tevékenységeket, feladatokat különböztethetünk meg, ezek közül a legjellemzőbbek a következők: 22. A menedzsment és szakterületi eljárásai Menedzsment iskolák A menedzsment feladatai Értékteremtő tevékenységek menedzsmentje. 73. Államvizsgatételek • • • • • • BMF-KGK Gazd. inf 2006 Tervezés Szervezés Vezetés Irányítás Koordinálás Ellenőrzés. A szervezés külön feladatként kezelendő, ugyanis a menedzselés minden fázisában megtalálható. A vezetés úgyszintén külön területnek tekinthető, ugyanis az emberek általános befolyásolását jelenti. Menedzsment feladatköröknek, tevékenységnek a következők tekinthetők: • • • • • • •

Vállalkozási célok kijelölése Vállalkozások létrehozása A vállalkozások folyamatos üzemvitelének biztosítása A vállalkozások technikai, minőségi fejlesztése A vállalkozások átszervezése Döntések előkészítése, értékelése A vállalkozások megszüntetése. 22. A menedzsment és szakterületi eljárásai Menedzsment iskolák A menedzsment feladatai Értékteremtő tevékenységek menedzsmentje. 74. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. A stratégiai menedzsment A stratégia a jövő tervezésének eszköze. Folyamatos tevékenység, hosszabb távot ölel át. Stratégiai tervezés: a vállalkozás nyerő helyzetbe hozása, változások időbeni beindítása. A stratégiai tervezés jellemzői: • Jövőbe tekintő • Kreatív • Rugalmas •

Aktív • Akciókra építő • Változtatásorientált • Tartós sikerre építő. A stratégia szintjei: Felsővezetői szint 1. üzletág Összvállalati stratégia 2. üzletág K+F Humán Pénzügy Termelés Marketing Innováció Projekt Nemzetközi Üzletági stratégiák K+F Humán Pénzügy Termelés Marketing Innováció Projekt Nemzetközi Funkcionális stratégiák A stratégiák kapcsolati rendszere Az egyes stratégiai tervek kidolgozásakor mindig az adott gazdasági egység szervezeti felépítéséből kell kiindulnunk. Összvállalati stratégia: A cég jövője. Melyik piacon, milyen termékkel jelenünk meg Üzletági stratégiák: Üzletágak helyzete. Hová települjünk, milyen versenystratégiákat alkalmazzunk Funkcionális stratégiák: Milyen technológiai változtatásokat valósítsunk meg. 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing

menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 75. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A stratégiai tervezés rendszere: Környezeti lehetőségek Jövőkép, értékek. Akciók Környeze ti, társadalm Adottságok Emberek Folyamatos vezetői támogatás Tudás Erőforrások Szervezet. A stratégiai tervezés folyamata Jellemzői: • • • • • A stratégiai tervezés elemei egymással szoros összefüggésben vannak A külső és belső elemek befolyásolják egymást A tevékenység a célok, a lehetőségek és az adottságok megfogalmazásával, összevetésével kezdődik A megvalósításban a különböző erőforrások mellett a kiemelkedő szaktudás jelentős szerepet játszik Fontos a folyamatos vezetői támogatás, különösen az alsóbb szinteken megvalósított stratégiáknál A stratégiai tervezés lépései Kreatív szint (új ötletek): • Jövőkép • Stratégiai célok kijelölése • Emberekre vonatkozó stratégiák

kidolgozása • Akciótervek kialakítása • Akciók megvalósítása Technológiai szint: • Környezet elemzés. • Belső adottságok elemzése és értékelése • Az erőforrások elemzése és értékelése • Gazdasági szempontok elemzése és értékelése Kiemelt szempontok a vállalati stratégiákban Területek Jellemzők Termék/szolgáltatás A stratégia adott terméket, szolgáltatást helyez középpontba. Ezeknél a cég általában előnnyel rendelkezik Új termékek és szolgáltatások is megjelenhetnek. A cég adott vevőkörre koncentrál. Igényeiket folyamatosan elemzi és értékeli. Olyan terméket fejleszt, amelyek ezen vevőkör igényeit Vevők/piacok. 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 76. Államvizsgatételek Technológia Termelés BMF-KGK Gazd. inf 2006 kielégíti. A

sikert a vevőkör elégedettségével méri és azzal, mennyire hű a vállalathoz. A cég arra összpontosít, hogy egyedülálló és értékes technológiai képességekkel dolgozzon. Az új termékek ezekre a technológiai képességekre alapozva készülnek. A gazdaságos sorozatnagyságra alapozva a vállalat költségcsökkentést és profitnövelést ér el. A vállalat arra törekszik, hogy kapacitásait minél jobban kihasználja. Olyan termelésszervezésre koncentrál, amely a legjobb minőséget eredményezi. Stratégiai célok Általánosabb jövőképhez kapcsolódó mérföldkövek, amelyek elérését a vállalat adott idő alatt tervezi. A célok hierarchiát alkotnak szintek és időhorizontok szerint egyaránt Főbb stratégiai célok Összvállalati szinten foglalkozni kell: • Az elérendő piaci pozíciókkal: milyen szerepet kíván a cég vállalni adott piacokon, vagy adott szegmensekben. • A technológiai pozícióval: vállalkozhat e élenjáró

pozícióra és milyen területeken. • Gazdasági pozícióval: a különböző hatékonysági mutatók elérendő szintjével. Az üzletági pozíciók a következő területekre vonatkozhatnak: • Piaci részesedés nagysága • Bevezetendő termékek és szolgáltatások • Adózás utáni nyereség maximálása • Új piacok megszerzése • Hatékonysági mutatók javítása • Új vevőkör megszerzése. Funkcionális célok lehetnek: • Selejt csökkenés • Minőség javítás • Pontos szállítás • Technológiai szint fejlesztése • A vevők jobb kiszolgálása. • Stb. A stratégiai elemzés módszerei A legfontosabb elvégzendő elemzéseket a SWOT módszer foglalja össze. Lényege a környezet és a belső helyzet átfogó, jövőorientált elemzése. (erős és gyenge pontok elemzése) A módszer elemei: Környe -zet Vállalat Társadal mi STRATÉGIA Jövőkép felelősség 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A

stratégiai Értékek tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing Célok alapfogalmak és kapcsolatok. 77. Erőforrások Erős és gyenge pontok Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Kockázat viselők A SWOT módszer helye a stratégiai tervezés folyamatában. A vállalati környezet elemzése A környezet elemzésénél a következőkre kell kiemelten figyelni: • Az adatgyűjtés minél részletesebb legyen • Az információgyűjtés gyors legyen • Mind a gyűjtés, mind a feldolgozás folyamatos legyen A makrokörnyezet fontosabb elemei: • A nemzeti/nemzetközi gazdasági helyzet • A technológiai/tudás környezet • Kormányzati/politikai környezet • Természeti környezet • Társadalmi környezet • Kulturális környezet A mikrokörnyezet főbb elemei: • A vevők • A szállítók • Együttműködő partnerek • Versenytársak A piac lehetséges struktúrái: Piaci jellemzők Tökéletes verseny A

piacra lépés NINCS és elhagyás korlátai Termék NINCS differenciált-ság Koncentráció ALACSONY Oligopólium JELENTŐS KÖZEPES NAGY ERŐS A cégek száma KEVÉS KETTŐ SOK KÖZEPES NAGY Duopólium vagy KÖZEPES NAGY ERŐS Monopólium vagy NAGYON NAGY belépési korlátok vagy VÁLTOZÓ ABSZOLÚT EGY A marketing menedzsment A marketing fogalma: Többféle módon közelíthető meg. 1. Tudatos vállalati cselekvés és vezetői magatartás 2. A vállalat piacképességének fejlesztése 3. Politika, stratégia, üzleti magatartás 4. A megtermelt termék eljuttatása a fogyasztóhoz - kinek - mikor 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 78. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 - hova - mennyiért. Marketing alapfogalmak és kapcsolatok:

Szükséglet-----Igény-----Kereslet-----Termék-----Hasznosság-----Csere-------Piac----Marketing-----Marketing mix-----Marketing menedzsment. A döntés vezérelve a szükségesség és a hasznosság. A marketing menedzsment a tervezés és a végrehajtás folyamata. Termékek létrehozása, árazása, eladásösztönzés, elosztás. Hogy miért van szüksége marketingre a műszakiaknak, ahhoz mindig a termékből kell kiindulni. A marketingtevékenység kiindulópontja a szükséglet A marketing megmutatja, hogy a szükségletet bizonyos áru vagy szolgáltatás hogyan tudná kielégíteni. A kereslet tulajdonképpen fizetőképes szükséglet, fizetőképes vásárlóerő. A termék a szükséglet-kielégítés lehetséges eszköze. Az árú a csere során jut el a fogyasztóhoz. A cserefolyamatok lebonyolításához pedig piac kell Ezen tevékenységek létrehozása kitartó munkát igényel. Ennek alappillére a marketing menedzsment Az ipari marketing rendszere: Az ipari

vásárlókat és tevékenységi körüket az alábbiak szerint lehet csoportosítani: Eredeti egységeket előállító cégek Ezek elsősorban részegység-beszállítók. Marketing feladat itt az, hogy tudatni, a megvásárolt egységek, fogyasztási cikkek részeként kerülnek kapcsolatba a vásárlókkal. Itt nagyon fontos a minőség. Felhasználó vállalatok Ezek a cégek a vásárolt termékeket saját munkájukhoz használják. (pl termelőeszközök, szerszámok) Ipari elosztó vállalatok Ezek általában forgalmazó cégek. Más, pl külföldi gyártó cégek áruit terítik (pl TIFOR kft.) Speciális ipari vásárlók, kormányzati szervek • helyi önkormányzatok, közterület fenntartók, stb. • Állami kormányzati szervek, oktatás, útépítés, egészségügy, vízügy, rendőrség, stb. • Katonai vásárlók, civil és katonai vonatkozásban egyaránt. A marketing menedzsment folyamata: a, A piaci lehetőségek elemzése. • hosszú távú lehetőségek •

rövidtávú lehetőségek o mikrokörnyezet ( szállítók, vásárlók, fogyasztók, kereskedők, versenytársak stb. ) o makro környezet ( demográfiai tényezők, fejlődés, társadalmi felépítmény stb. ) Kiindulópont mindig a konkurencia és a piac ismerete. b, Célpiacok felkutatása és kiválasztása. 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 79. Államvizsgatételek Lényege ennek kialakítása. BMF-KGK Gazd. inf 2006 a piac csoportosítása, célcsoportok kiválasztása, piaci stratégia c, Marketing-stratégiák kidolgozása. • Támadó stratégia fellendülő gazdasági helyzetben. • Védekező stratégia visszaeső gazdasági helyzetben, vagy jelentős konkurencia esetén. • Feladó stratégia kivonulás a piacról, a veszteségek mérséklése miatt. • Vegyes stratégia

(támadó/védekező) új piac megnyerése. A marketing szervezet felépítése, tevékenysége jelentős mértékben függ az adott cég nagyságától, jellegétől. A marketing eszközrendszere A McCarthy féle 4P ill. 5P koncepció elemei a következők: • Product ( termék ) : áru , szolgáltatás, vagy ezek kombinációja. • Price (ár ) : alapár, árrések, adók, árváltoztatás, árdifferenciálás. • Place (elosztási csatorna): értékesítés, a folyamat alanyai és helye. • Promotion (marketing kommunikáció) az emberek tájékoztatása, hirdetés, vásárok, kiállítások, stb. • Personal realing (személyes eladás) ez egy speciális terület. reklám, Az ár szerepe a marketingben Az ár sok elemen keresztül hoz hasznot. Az árak kialakításánál az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: a, Demográfiai tényezők. • a lehetséges vevők csoportnagysága, • a földrajzi elhelyezkedés, • vásárlói típusok (viszonteladó,

fogyasztó) • fizetőképes kereslet. b, Lélektani tényezők. • Az esetleges árváltozásokat hogyan fogadják a vásárlók. c, Árrugalmasság. • Az árak kialakításánál a fogyasztók érzékenységét, valamint a cég gazdálkodásának végeredményét kell figyelembe venni. (ha a gazdálkodás összeredménye pozitív, akkor a leterheltség is szempont lehet). d, Árpolitikai célok. • Fedezettartalom, nyereségtartalom, stabil, instabil árak, piacrészesedés, vevőkör, versenytársak árai és minősége, e, Költségtényezők az ár kialakításához. • Milyenek a költségösszetevők, (közvetlen és általános költségek) milyen a technikai színvonalam. f, Termékjellemzők az árban. • Romlandóság, szavatossági idő. Itt az idő csökkenti az árat. Megkülönböztethetőség. Árfelhajtó szerepe lehet Stb g, Környezeti tényezők szerepe. • Versenytársak száma, nagysága, árukínálata, költségstruktúrája. Törvényi előírások, a

lakosság anyagi lehetőségei, stb. • Az árdöntéseknél az egyik legfontosabb feladat a vállalat költségeinek összhangba hozása a környezet vásárlóinak anyagi lehetőségeivel. Az elosztási csatornák A termékek, termelőeszközök, szolgáltatások " terítése, értékesítése " lényegesen eltér egymástól Itt tulajdonképpen az értékesítési, kereskedelmi lánc kiépítéséről, jellegéről 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 80. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 van szó. Gyártó-nagykereskedő-kiskereskedő-fogyasztó, stb Minél rövidebb a lánc, általában annál kisebb az ár. A piac természete módosító hatással van az értékesítési lánc jellegére. Marketing kommunikáció Tulajdonképpen a vásárló meggyőzése arról, hogy a mi termékünket

válasszák. Alapelemei: Reklám Nemzetközi, kiskereskedői, kereskedelmi, szakmai, ipari, intézményi, cégreklám, stb. Személyes eladás A vásárló és az eladó személyesen kommunikál. Eladásösztönzés Speciális közlési eljárás. • áruküldések, minták. • szemléltető eszközök. • szakmai programok, kiállítások. • képzési programok. Speciális ajánlatok • árengedmények, készpénz visszatérítés, jutalom. Közlemények, népszerűsítés Külső és belső emberi kapcsolatok kialakítása. Belső PR a vállalat és alkalmazottainak viszonya. (az emberek hasznosnak érezzék magukat). Külső PR a vállalat és környezete. • üzleti kapcsolatok. • felügyeleti szervekkel történő együttműködés. • befektetési kapcsolatok ápolása. • általános kapcsolatok ápolása. • sajtókapcsolatok. • nemzetközi kapcsolatok. A termék Bizonyos igényelt funkciók megjelenített formája. Többek között három jellegzetes paraméter

kapcsolható hozzá: funkciók, ár, életciklus. Az első kettő között szoros összefüggés van, bizonyos gazdasági feltételek teljesülése esetén. A harmadik négy részre osztható: bevezetés (nagy ráfordítás, alacsony jövedelmezőség), növekedés (jelentős forgalomnövekedés), érettség (nagy jövedelmezőség), hanyatlás (forgalom, árcsökkenés, minél kisebb veszteséggel elhagyni a piacot). 23. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 81. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 24. A projektmenedzsment Fogalmi meghatározások A projekt fázisai A projekt célok meghatározása. A projekt végrehajtása A projekt értékelése Projektek és pályázatok. Projekt: Az olyan egyedi, egyszer megvalósítandó, összetett munkákat, amelyek jól körülhatárolt, érthető, konkrét céllal,

rögzített határidőkkel, előre meghatározott erőforrás igénnyel rendelkeznek, projektnek nevezzük. Projekt jellemzői: • • • • • • A projekt minden egyes munkafázisának van felelőse. A munkavégzésben dominál a tervszerűség és a tervezettség. Egyéni (szakértői) és csoportos (team) munkából tevődik össze. Jól meghatározható, fel nem cserélhető nélkülözhetetlen lépései vannak. Van előélete, előtörténete, kapcsolódik a korábbi szervezeti működéshez. Utóhatásai vannak a szervezet és környezetének életére. A projekt alapkövei (sarokkövei): • • • Végrehajtandó cél Erőforrások Határidők A projekt fázisai: Valamennyi projekt jól definiált, előre meghatározott lépésekből áll, bármilyen feladatról legyen szó. Ezek sorrendje általában kötött, a hozzá kapcsolódó résztechnikákat a feladatnak megfelelően értelemszerűen kell alkalmazni. A projektek általában a következő fázisokból

állnak: • Projektkezdeményezés (ötletfelmerülés) • Célmeghatározás • Projekttervezés • Projektvégrehajtás • A projekt lezárása • A projekt értékelése A projektkezdeményezés fázisai: Egy adott szervezet működése során számos megoldásra váró feladattal találkozik. Ezekkel kapcsolatban a következő döntéseket kell meghozni ebben a fázisban: • Reálisan érzékelem a problémát? • A mi szervezetünket érinti a probléma? • Kapcsolható –e a megoldás szervezetünk céljaihoz? • Szeretnénk ezzel a problémával foglalkozni? • Készítsünk –e megvalósíthatósági tanulmányt, célszerű –e alternatív megoldásokat kidolgozni? (ennek elkészítése esetleg többe kerülhet, de még mindig kevesebbe, mint egy rossz megoldás megvalósítása) 24. A projektmenedzsment Fogalmi meghatározások A projekt fázisai A projekt célok meghatározása. A projekt végrehajtása A projekt értékelése Projektek és pályázatok23 A

stratégiai menedzsment. A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 82. Államvizsgatételek • BMF-KGK Gazd. inf 2006 A probléma megoldására milyen szervezeti szintű választ akarunk adni (átszervezés, a szervezet átalakítása, a feladat megoldását meglévő szervezeti egységgel oldjuk meg, vagy projekt team-et hozzunk létre) A projekt kezdeményezés általános lépései: 1. A probléma felismerése: Nagyon fontos a helyes helyzetértékelés, ez minden további munka alapja. 2. Szervezeti szintű elvárások pontosítása A tulajdonos, fenntartó, a szervezet tagja és/vagy a vezetés kinyilvánítja elképzeléseit az eredménnyel kapcsolatban. (mit vár a projekttől?) Megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Ezek a tanulmányok tartalmazzák: • A megoldási alternatívák módozatait, • A hozzávetőleges költségeket,

• A megvalósítás időtervét. 3. Minősítések, döntés A megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a szervezet céljainak megfelelő elvek alapján hoznak döntést a megoldás módjáról, valamint a megvalósítandó variánsról. Amennyiben a döntés projekt indítását jelenti, tömören kell megfogalmazni az elérendő célt, valamint minden esetben hozzá kell rendelni a szükséges költség, idő és teljesítmény adatokat. 4. A várható elvárások felmérése (Megelőző tájékozódás) Meg kell ismerni az induló projektre vonatkozó törvényi kereteket, szabályokat, a termékkel illetve szolgáltatás sikerességével kapcsolatos elvárásokat. A projekt célok meghatározása. • • • Konkrét, mérhető célokról legyen szó Szükséges megadni a projekt határait. (pl a tanfolyam célja adott szakképzettség megszerzése, és nem ezzel együtt állás biztosítása) A projekt részei (részfeladatai) is mérhetőek legyenek. A definíciók nem

tartalmazhatnak általánosságokat. Ezeket meg kell hagyni a politikusoknak (pl nem lehet az meghatározás, hogy célunk a helyi cigányság felemelkedésének biztosítása. Hogyan, hová, mennyire) A projekttel kapcsolatban feltétlenül meg kell határozni a következőket: 1. Végeredmények és részeredmények 2. Fő és résztevékenységek 3. Az előbbiekhez határidőket 4. Meghatározni a várható költségigényeket és a szükséges adatokat. A feladatok elvégzéséhez ütemterv készítése. erőforrás A célok mérhetősége. A megbízóval a projekt elfogadásakor a mérhetőséget is jóvá kell hagyatni. A projekttermék leírása. 24. A projektmenedzsment Fogalmi meghatározások A projekt fázisai A projekt célok meghatározása. A projekt végrehajtása A projekt értékelése Projektek és pályázatok23 A stratégiai menedzsment. A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing

menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 83. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A projekt termékét (részletes műszaki terv, vagy egyéb dokumentáció) akkor szabad elkészíteni, ha a rendelést már megkaptuk. Ekkor viszont a megbízóval el kell fogadtatnunk. Projekttervezés. A projekt részletes megtervezése nagyban garantálja a projekt sikeres végrehajtását. A tervezés menetében, ha kellő alapossággal járunk el, részletesen végig kell gondolnunk a reánk váró feladatokat, azok sorrendiségét, a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat, azok ütemezését, a főbb döntések helyét, idejét, az előre látható kockázatokat és a szükséges kommunikációs feladatokat. A projekt terv készítésének menete. 1. Végrehajtási struktúra, a nagyobb munkafázisok tervének elkészítése Itt kell a főbb tevékenységcsoportokat meghatározni, valamint ezek lebontását megfelelő mélységig elkészíteni. A feladatok lebontása

olyan mélységig történjen, hogy az egyes elemekre az erőforrások becsülhetők legyenek. 2. Erőforrások tervezése Ide emberi, technikai, pénzügyi erőforrások egyaránt tartoznak. Termelési feladat esetén a határidők miatt minden esetben egyeztetni kell a termelésprogramozással. 3. Logikai, illetve időterv készítése A feladatok logikai kapcsolatának meghatározását, időadatok hozzárendelését, a határidők számítását kell elkészíteni. Rögzíteni kell a kiemelten kezelendő események (mérföldkövek, döntési pontok) adatait. 4. Kockázatelemzés Meg kell határozni a várható problémákat, a lehetséges elkerülés módozatait. 5. Kommunikációs terv készítése Milyen adatszolgáltatási, jelentési kötelezettségek adódnak és ezeknek milyen a gyakoriságuk. A projekt e szempontok szerint elkészített tervét el kell fogadtatni a megbízóval. A projekt végrehajtása. Ez általában valamilyen termék létrehozatalát, vagy

szolgáltatás nyújtását jelenti. Itt történik meg egyben a tervvel való összehasonlítás is. Rendkívül összetett, bonyolult feladatok esetén komoly menedzsment, kommunikációs feladatok megoldását kell biztosítani. Menedzsment tevékenységek: • • • • A tevékenységek összehangolása, időadatok, kapacitások biztosítása, a határidők, a végrehajtás ellenőrzése. A feladatokhoz erőforrások rendelése a már lekötött kapacitások figyelembevételével. A csoporthelyzetek, szituációk kezelése. A megjelenő konfliktusok, változások kezelése. A projekt lezárásának folyamata. 24. A projektmenedzsment Fogalmi meghatározások A projekt fázisai A projekt célok meghatározása. A projekt végrehajtása A projekt értékelése Projektek és pályázatok23 A stratégiai menedzsment. A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és

kapcsolatok. 84. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A projekt termékének, vagy eredményének átadása a megbízó (felhasználó) felé: Tartalmazza az átadás/átvételi dokumentumokat, és a megkívánt vagy szükséges egyéb dokumentációt. (pl műszaki terméknél kezelési, karbantartási utasításokat, összeállítási és egyéb dokumentációkat) Jogi megállapodás: Megállapodás a garanciális időre, pótalkatrész ellátásra, karbantartási tevékenységekre, a felelősség szabályozására. A projekttagok reintegrációja: Ennek keretében történik meg a projekt szervezet feloszlatása, a tagok visszahelyezése eredeti szervezeti egységeikhez. Az erőforrások reintegrációja: A projekt rendelkezésére bocsátott eszközök visszakerülnek eredeti helyükre, illetve döntés születik további használatukról. Utókalkuláció: A projekt végrehajtása utáni elszámolás elvégzése, költségfajták szerinti bontásban és

összesítésben. lehetőleg projektfázisok és Lezáró elemzés: Lezáró elemzés készítése a projekt tartalmára, a célok elérésére, és a végrehajtási folyamatra. Ezzel egyben ellenőrizzük a hatékonyságot és az alkalmazott módszerek helyességét is. A tapasztalatok rögzítése: A projekt folyamán nyert új ismeretanyagot, megoldásokat, tapasztalatokat össze kell foglalni, rendszerezni kell, és lehetővé tenni hasznosításukat más, jövőbeni projektek számára. Ez tartalmazza a dokumentáció összeállítását, összefoglalását, archiválását is Lezáró értekezlet, jelentés: Úgynevezett projektzáró értekezlet, ahol a projekt folyamatát, eredményeit értékelik. A projektről záródokumentumot kell készíteni, amely tartalmazza a folyamatot, főbb, máshol is hasznosítható lehetőségeit, és az eredmények összegezését. A projekt értékelése. A projekt értékelése a következő szempontok szerint történik: 1. Az elért

eredmények elemzése a rögzített célok, kritériumok és a megbízás tartalma szempontjából. 2. A projekt folyamatának értékelése az idő és költségkeretek betartása szempontjából. 3. Az együttműködő partnerek elemzése a projekt teamon belüliek és kívüliek (szervezeti egységek, beszállítók, felhasználók) viszonylatában. 4. A projekt végrehajtását befolyásoló tényezők, problémák, a megtett intézkedések hatékonyságának értékelése. 5. Mindezekről összefoglaló jelentés készítése A projekt team értékeli még a továbbiakban a következőket: 1. A csoportok szerepét, a csoportcélok megvalósulását, az egyéni elégedettséget 24. A projektmenedzsment Fogalmi meghatározások A projekt fázisai A projekt célok meghatározása. A projekt végrehajtása A projekt értékelése Projektek és pályázatok23 A stratégiai menedzsment. A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés

módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 85. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A résztvevők értékelik egymás munkáját. A projekt eredményének kimutatása, a projekt lezárásának folyamata A projekt termékének, vagy eredményének átadása a megbízó (felhasználó) felé: Tartalmazza az átadás/átvételi dokumentumokat, és a megkívánt vagy szükséges egyéb dokumentációt. (pl műszaki terméknél kezelési, karbantartási utasításokat, összeállítási és egyéb dokumentációkat) 24. A projektmenedzsment Fogalmi meghatározások A projekt fázisai A projekt célok meghatározása. A projekt végrehajtása A projekt értékelése Projektek és pályázatok23 A stratégiai menedzsment. A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment Marketing alapfogalmak és kapcsolatok. 86. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 25.

Az innováció és menedzselése Új termék kifejlesztésének tevékenységsora és gazdasági jellemzői. Az újdonságok védelme A vállalatok életének része az újítás. Az új termékek és szolgáltatások magas szinten rögzítik a forgalmat, hozzájárulnak a vállalat növekedéséhez és megteremtik a diverzifikáció lehetőségét, amellyel több lábon álló céget kreálnak. Ugyanakkor nagy kockázatot is jelent, jelentős erőforrásigénnyel jár, aminek megtérülésére nincs garancia. Újítás lehet műszaki találmány, de a társadalomra és a gazdaságra vonatkozó ötletek és elképzelések is felfoghatók innovációként. Az innováció az üzlet szerves része, nagyobb vállalatoknál külön kutatási és fejlesztési részlegeket hoznak létre. Az innovációk felhasználásakor nem feltétlenül a feltalálók elképzelése szerint alakul a termék életgörbéje. A termékfejlesztési tevékenységnek piacorientáltnak kell lennie, előre kell

látni, hogy a termék vagy szolgáltatás olyan vevőkhöz is eljut, olyan piacokra is elér-e, amelyekre senki nem gondolt. A termékfejlesztés folyamatán az új ötletek keresésétől a termék piaci bevezetésig tartó tevékenységek összességét értjük. A folyamat lépcsői: 1. Termékötletek szelektálása: Kifejleszthető? Gyártható? Kell hozzá beruházni? Lesze piaca? Kétféle hibát kell elkerülni: nem szabad elutasítani olyan ötletet, amely piaci sikernek bizonyul akkor, amikor valaki más megvalósítja, vagy az ellenkezője: a vállalati vezetőség vérszegény ötletek kifejlesztéséhez ad szabad utat. 2. Gazdaságossági számítások: Várható bevételek és költségek közti különbség becslése. Termelési költségek felosztása. Fedezetszámítás: Ennek segítségével határozzák meg azt a kibocsátási volument, amelynek elérésekor a termék előállítási költségeit már fedezi a termékértékesítésből származó árbevétel. A

fedezeti ráta vagy fedezeti százalék azt mutatja meg, hogy egységnyi árbevételből mekkora a fedezet nagysága. Egyéb feltételek azonossága esetén azt a gyártási eljárást kell alkalmazni, amelynél a fedezeti ráta magasabb. A pénzforgalom tervezése: cash-flow elemzés. Itt kiderül a gyártmányfejlesztés következtében fellépő maximális veszteség (terhelés maximuma), ha a termék nem lesz sikeres. Kiderül még, hogy mennyi a megtérülési idő 3. A fejlesztés: az innováció legdrágább szakasza Elkészül a termék prototípusa, majd ezt tesztelik, ezután a nullszéria gyártása következik a gyártás technológiai hibáinak felszínre kerülése és korrigálása végett. A nullszériára azért van szükség, mert a prototípus egyedi gyártmány, annak előállítása során nem lehet ellenőrizni az üzemszerű termelés technológiai tervét. A folyamat a konstrukciós és a technológiai dokumentáció összeállításával zárul. 4. Piaci

tesztelés A termék várható keresletére és minősítésére vonatkozó vásárlói és felhasználói vélemények összegyűjtése. Két fő célkitűzése: meghatározza a termék piaci elfogadását és tesztelje a marketingváltozók lehetséges szintjeit. A tesztelésről bővebben a 4 tételben. Az újdonságok védelme Újítások. Az innovációs folyamat sajátos kategóriája. A különböző eredményekben, a gyakorlatban dolgozó ember tapasztalatai érvényesülnek. Ezek az eredmények tervezési eljárásokhoz, 25. Az innováció és menedzselése Új termék kifejlesztésének tevékenységsora és gazdasági jellemzői. Az újdonságok védelme23 A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment. Marketing alapfogalmak és kapcsolatok 87. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 gyártási módokhoz és termékekhez egyaránt kapcsolódhatnak. Az

újítások védelméről jogszabályok gondoskodnak, amelyeket a vállalkozások belső szabályozásai pontosítanak Találmányok. Jelentősebb értékű műszaki és egyéb megoldásokat tartalmaznak, amelyek több esetben világviszonylatban is újnak tekinthetők. Ezeket oltalom alá kell helyezni A szabadalmaztatási eljárás bonyolult technikai és jogi folyamat. Magas szakképzettségű és jogosítvánnyal rendelkező szakemberek alapos vizsgálat után adják meg azt a jogot, amely a szabadalomra kizárólagosságot biztosít az adott országban. Nemzetközi szabadalom esetén Európa vagy PCT szabadalmi bejelentést kell tenni. Ebben az esetben egyetlen alapos vizsgálat után valamennyi nyugat-európai országra szabadalmi jogot engedélyeznek. PCT bejelentést az illető ország saját hivatalában lehet megtenni, a bejelentés területét a későbbiekben módosítani lehet. Ennek hátránya az igen bonyolult adminisztráció. A szabadalmi eljárásban, vagy az elnyert

szabadalomban a feltalálónak különleges jogai vannak. Mivel ő hozta létre az újdonságot, az az illetőtől elidegeníthetetlen. A szabadalom szerzőjének munkájáért anyagi haszon jár, amelyet jogszabályok tartalmaznak. A szabadalom tisztaságára, támadhatatlanságára, mivel abból a feltalálónak és a felhasználónak is anyagi haszna van, mindenhol nagyon ügyelnek. Amennyiben egy már egy már kizárólagossági jogot biztosító megoldásról kimutatható, hogy a szabadalom megadásának időpontjában nem tett eleget az előírásoknak, vagy egy másik szabadalommal ütközik, akkor azt bírói határozattal megsemmisítik. Az utánzást szabadalombitorlásnak tekintik, és úgyszintén szigorúan büntetik. Szabadalmi ügyekben célszerű jogi képviselőt alkalmazni Know-how. A feltaláló, vagy valamilyen megoldás létrehozója, találmánya, vagy megoldása egészét, vagy részleteit a felhasználónak anyagi juttatás ellenében átadja. Az alkotó ebben

az esetben rajz, technológiai dokumentáció átadásával, vagy betanítással teljesít. Így a felhasználó, mivel nem kell mindent újra kezdenie, kisebb anyagi ráfordítással jut új ismeretanyaghoz. Ipari mintaoltalom. Azok a termékek részesíthetők ipari mintaoltalomban, ahol a külső megjelenési forma új, és a praktikum által elvárt kialakítástól esztétikai formában eltér. Itt kizárólag a megjelenési formát vizsgálják. Védjegy. A védjegy minőségre és származásra nem utaló fantáziaszó, ábra, vagy a kettő kombinációja. Ezzel találkozik a vásárló leginkább Pl SONY, Pierre Charden, Apple, stb Ezek bevezetése az engedélyezési eljáráson túl milliós propagandaköltségbe kerül. De a védjegy köztudatba kerülése a cégnek jelentős anyagi haszonnal jár. 25. Az innováció és menedzselése Új termék kifejlesztésének tevékenységsora és gazdasági jellemzői. Az újdonságok védelme23 A stratégiai menedzsment A stratégia

szintjei Stratégiai célok A stratégiai tervezés menete. A stratégiai elemzés módszerei A marketing menedzsment. Marketing alapfogalmak és kapcsolatok 88. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei. Érdekegyeztetés A szervezeti kultúra menedzsmentje Az emberi erőforrás menedzsment a menedzsment vezetési funkciójának olyan működése, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik. Célja, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását a szervezeti és az egyéni célok magas szintű megvalósítása érdekében. A személyügyi menedzsment támogatást nyújt a menedzsmentnek a megfelelő munkaerő biztosításával a szervezeti célok eléréséhez. Tevékenységét pedig a hatékonyság és humánum jellemzi. Az EEM alapfeladata a munkakör és a munkavállaló közötti összhang megteremtése. Az EEM tevékenységei: •

• • • • • • • Az emberi erőforrások tervezése Munkakörelemzés és értékelés Toborzás és kiválasztás Teljesítményértékelés Munkaerőfejlesztés, karriertervezés Bérezés, jutalmazás Fegyelem, kiválás, leépítés Munkakapcsolatok kezelése Az EEM egyik legfontosabb feladata a munkaerő motiválása. Értékelés terén megkülönböztetünk ellenszolgáltatásokat, valamint a javadalmakat. Az ellenszolgáltatás a vállalatnál végzett munkaért járó bármilyen értékes jutalmakat foglalja magában (juttatások, munkatársak elismerése, megélhetés biztonságának biztosítása). A javadalmakra a következők a jellemzők: anyagi javadalmazás, szolgáltatások, kedvezmények, amelyeket a dolgozók a vállalattól kaphatnak. Ösztönzésmenedzsment Célja, olyan ösztönzési politika, stratégia és eljárások kidolgozása, amelyek elősegítik • • • • • A szervezet céljainak megvalósulását A megfelelő emberek megszerzését

és megtartását A munkaidő kihasználását A szaktudás és képesség fejlesztését Rugalmas alkalmazás lehetőségét Az ösztönzésnek elsődleges formája a javadalmazásokban testesül meg, amelyet a bér, annak különböző kiegészítései valamint a juttatások jelentenek. A bérrel szemben a következő követelmények támaszthatók; egyrészt, legyen versenyképes a munkapiacon, másrészt legyen méltányos a szervezeten belüli más munkakörökhöz képest, valamint legyen összhangban az elvégzett munkával. A javadalmak szerkezete A javadalmakat alapvetően két nagy csoportra bonthatjuk, egyrészt a közvetett, másrészt pedig a közvetlen javadalmakra. A közvetett javadalmak: érdekvédelmi programok, fizetés a le nem dolgozott időre, szolgáltatások és előjogok 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés. A szervezeti kultúra menedzsmentje 89. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf

2006 A közvetlen javadalmak: alapbér, teljesítmény pótlék, bónuszok, költségtérítés A bérrendszer kialakításának lépései: • • • • Bérszínvonal meghatározása Bérszerkezet kialakítása Bérmegállapítás Bérszint A bérszint nem más, mint a munkakörökhöz kapcsolódó fizetések átlagos mértéke. A bérszint meghatározása A bérszint befolyásoló hatása a dolgozók viselkedésére: • Belépnek a céghez • A vállalatnál maradnak • Kifejezik elégedettségüket a bérezéssel • A megfelelő bérszint meghatározása • Azonosítjuk a versenytársakat és a munkaköröket • Felderítjük a bérszintet • Meghatározzuk a vállalati bérszintet A bérszerkezet: a munkakörök egymáshoz viszonyított bérszínvonala a vállalaton belül A bérszerkezet meghatározása A bérszerkezet hatása a dolgozókra: • Mobilitás • Kézségek fejlesztése • Elégedettség kifejezése Kialakítása: • • • Eldöntjük, hogy mely

tényezőkért fizetünk Mérjük a tényezőket Összehasonlítjuk Dolgozók motiválása a jelenlegi munkakörükben való nagyobb teljesítményre A munkakörben tanúsított tényezők: • • • • • Erőfeszítés Teljesítmény Rangidősség Készségek Csoportteljesítmény A SZERVEZETI KULTÚRA MENEDZSMENTJE A Credo A vállalat meghatározza saját credo-ját, amelyet kötelező érvénnyel be kell tartani és amely nem másolható valamint a cégre teljes egészében illeszkednie kell. A Credo-től függ a szervezet sorsa, a dolgozók élete, a fogyasztói igények kielégítése valamint a vevők kényelmének való megfelelés. A küldetés meghatározásánál a következőket kell átgondolni: • • • Kik a legfontosabbak Kikért vagyunk felelősek Kiket kell tisztelnünk 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés. A szervezeti kultúra menedzsmentje 90. Államvizsgatételek • • BMF-KGK

Gazd. inf 2006 Kikkel tudnak a dolgozók azonosulni Kikkel szükséges foglalkozni A vállalati image • • • • Képzetek Vélemények Elképzelések A fogyasztók, valamint a felhasználók részéről is Az arculati elemek Tartalmi és stiláris Objektív Formai Személyi (egyéni) Objektív jegyek: • Múlt • Méret • Valós helyzet • Létszám • Termék/szolgáltatás • Minőség Tartalmi, stiláris jegyek: • Ügyfélkezelés • Kommunikáció • Információs-csatornák • Piaci szegmensek • Hangvétel, stílus, reagálás • Tárgyalás Formai jegyek: • Név, logo, embléma • Zászló, lobogó • Színvilág • Épület • Névjegykártya stb. Személyi jegyek: • Képesség • Képzettség • Felkészültség • Magatartás • Modor stb. 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés. A szervezeti kultúra menedzsmentje 91. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Az

egyedi arculattervezés funkciói és összetevői: • • • • Mint stratégia koordinált, integrált kommunikáció Mint egységes, kidolgozott rendszer sajátos, összetéveszthetetlen jegyeket mutat kifelé, befelé Mint folyamat vélemény, hangulat kialakítás, formálás kívül, belül; adott állapotot tükröz Mint eredmény az a kép, vélemény, amit a vállalat magáról kialakít Az egyedi arculattervezés lépései: • • • • Helyzetelemzés Célcsoport kijelölése A kívánt arculatjegyek meghatározása Az arculat kialakítása: o Arculati kódex o Az arculat bevezetése a szervezetben o Párbeszéd a belső/külső ügyfelekkel o Visszacsatolás a credo-hoz 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés. A szervezeti kultúra menedzsmentje 92. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 27. A termelésmenedzsment Piac és piaci viszonyok A termelés tervezése, szervezése. A termelési

terv összeállítása A vállalkozások fejlesztése A változások menedzselése. A termelésmenedzsment Piac és piaci viszonyok A piac fogalmát sokféle módon lehet meghatározni. Pl piac valamilyen termék, termékcsoport gyártóiból, értékesítőiből és vevőiből tevődik össze. Ezek egy gyártói, értékesítői, felhasználói lánc tagjai, akik a folyamat különböző pontjain csere céljából kerülnek kapcsolatba egymással. Egy adott vállalkozás céljainak meghatározásakor már azokat a piacokat is kijelöli, ahol tevékenykedni kíván. Eldönti, milyen termékekkel, szolgáltatásokkal jelenik meg, ehhez milyen erőforrások kellenek, milyen vevőkört céloz meg. Mindezek vizsgálatakor figyelembe veszi, milyen versenytársakkal áll szemben. A piacra történő be és kilépés A vállalkozás alapvető érdeke, hogy helyesen határozza meg az ún. releváns piacot Minél pontosabban fogalmazza meg a kielégítendő igényeket, határolja be térben és

időben a vevőkört. Ez határozza meg ugyanis a piac érintettjeit Döntésünket az egyes piacok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják. A mérlegelés tárgya mindig a hosszú távú jövedelmezőség kell, hogy legyen. A piacra lépés során az alábbi korlátokkal kell számolnunk: • állami szabályozás • méretgazdaságosság • termékdifferenciálás • tőkekorlátok • az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége • a partnerváltás költségei • stb. A kilépés indokai lehetnek többek között: • új, gazdaságosabb környezetbe való település • elképzeléseink nem váltak valóra • ízlésváltozás, eszközeink nem konvertálhatóak • erős konkurencia megjelenése A piacról való kilépésnek jogi szabályai vannak. Lehetőleg kultúrált körülmények között, gazdaságosan kell végbemennie. Árupiac, erőforráspiac Egy adott cég különböző piacokon jelenhet meg. Árupiac számára az, ahol termékeit

értékesíti, erőforráspiac pedig az, ahol a működéséhez szükséges tényezőket beszerzi. A piac az áruk és szolgáltatások cseréje mellett az erőforrások elosztását és cseréjét is szabályozza. A piaci szerkezetek: A kínálati szereplői Sok oldal A keresleti oldal szereplői Sok Kevés Szabad verseny (1) Korlátozott (2) Egyetlen kereslet Monopol kereslet (3) 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés. A szervezeti kultúra menedzsmentje 93. Államvizsgatételek Kevés Egyetlen BMF-KGK Gazd. inf 2006 Korlátozott kínálat Kétoldalú (4) oligopólium (5) Monopol kínálat (7) Korlátozott kínálati monopólium (8) Korlátozott keres-leti monopólium (6) Kétoldalú monopólium (9) Jellemzők: 1. Tökéletes verseny 2. Erős verseny a vevők kegyeiért 3. Verseny a vevők kegyeiért 4. Erős törekvés az eladók megegyezésére 5. Piacmegosztás, versenykorlátozás 6. Vevő

versenyeztetheti a szállítókat 7. A megszerveződés lehetőségének korlátozása 8. Az erőfölény kihasználásának korlátozása 9. Partnerverseny, vagy árkartell A piacok földrajzi kiterjedése Helyi piacok: a kisvállalkozások jellemző területei. A piac szereplői közül a helyi közösségek jelennek meg, mint fogyasztók. A vállalkozások élénkítésének alapvető feladata az erős helyi piac. Számukra problémát jelentenek a nagy cégek (pl bevásárlóközpontok) megjelenése. Körzeti piacok: gazdaságfejlesztési szempontból alapvetők. Kialakulhatnak spontán, vagy különböző szándékok alapján. Sok helyen átveszik a helyi piacok szerepét Nemzeti piac: itt találkozik legjellemzőbben a piac és az állam gazdasági szabályozó szerepe. Pénzpiac szempontjából ez minden gazdaságban döntő szereppel bír A nemzeti piacok védelmét különböző gazdasági szabályozó eszközökkel biztosítják. Regionális piacok: jelentőségük a

gazdasági integráció elterjedésével megnőtt. A nemzeti piacok bizonyos funkciói is ide kerülnek. (lásd: EK) Világpiac: oka a globalizáció. Következményei csak később kerülnek felszínre Közvetett hatása már érzékelhető: lásd távközlés. A folyamat gyorsuló ütemű A gyártás tervezése A termelés folyamatosan ismétlődő és egyben fejlődő tevékenység. Ehhez folyamatosan biztosítani kell a szükséges feltételeket és tényezőket, gondoskodni kell a felügyeletről és irányításról, valamint a zavaró tényezők kiküszöböléséről. A termelési feladatok tervezése, előkészítése, programozása, a végrehajtás előírása és ellenőrzése a termelésmenedzsment feladata. A gyártástervezés feladatai: Olyan tevékenységek, amelyek a termékek gyártáshelyes és gazdaságos előállítását biztosítják. • darabjegyzékek készítése • anyagtervezés • gyártási folyamattervezés • gyártóeszközök tervezése •

időadatok meghatározása • CAD/CAM adatok • költségtervezés • új gyártási eljárások tervezése A gyártásirányítás feladatai Olyan tevékenységek, amelyek biztosítják a rendelések átfutását, a termelési terveknek megfelelően. 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés. A szervezeti kultúra menedzsmentje 94. Államvizsgatételek • • • • • • BMF-KGK Gazd. inf 2006 beszerzések biztosítása nettó szükségletek meghatározása saját gyártás programozása anyagdiszpozíció terhelésvizsgálat finomprogramozás 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés. A szervezeti kultúra menedzsmentje 95. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A gyártástervezés feladatai 1. terület 2. terület 3. terület 4. terület 5. terület 6. terület Új módszerek és gyártási eljárások tervezése és

kidolgozása. (pl új technológiák, gyártási eljárások, stb. ) Anyagok kiválasztása, egységenkénti anyagfelhasználás tervezése, (nyersméret, alak, súly) . . Anyagraktár tervezé-se, cikkcsoportosítás, készletszintek, tároló-helyek, diszpozíció, stb.) Gyártmánycsaládfa gyártáshelyes kialakítása, . . Gyártási sorrendtervek, művelettervek, műveleti utasítások, CNC, CAD-CAM programok. ( utasok a munka végzéséhez ) . . Művelet, mozdulatelemzések, munkahelyek kialakítása . . . Normaidők kialakítása. Költségelemzések. Egységenkénti anyag-költség, egységenkénti gyártóeszközköltség. . . Előkalkuláció, közbeeső kalkuláció, utókalkuláció Beruházások tervezése. (termelőhelyek, gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök, stb.) Ezek lehetnek : kiegészítő beruházások, fejlesztés vagy rekonstrukció, terme-lékenység növelő beruházások, új beru-házás. Új gyártóeszközök tervezése és

fejlesztése. ( pl. különleges gépek, berendezések, mérőeszközök ,stb.) Gyártóeszközök készletezése, ellenőrzése, karbantartása. Beruházások tervezése. Gyártóeszközök tervezése. Gyártási gyártási fejlesztés. módszer, Anyagtervezés. rendszer Gyártási idő és tervezés. folyamat, Költségtervezés. határidő 26. Az emberi erőforrás menedzselése A munkaerő-gazdálkodás fő tevékenységei Érdekegyeztetés A szervezeti kultúra menedzsmentje 96. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A termelés tervezése A termelési terv összeállítása Gyártási rendszerek : Gyártási típusok : -műhely -egyedi -zárt term. csoport -sorozat -folyamatos gyártás -tömeg Ez nem sokat mond. • késztermékre, vagy alkatrészre vonatkozik • egyszerű gyártmányok esetén nem jó (pl. kötőelem) • többnyire több rendszer fut egymás mellett További ismérvek: mi alapján dolgozik a gyár 1. Rendelésre való gyártás

(hengerművek, mozdonygyárak) jellemző a műhelyrendszerű gyártás. • a gyártás a vevő igénye szerint folyik • a vállalat ajánlatkérés szerint dolgozik • a piac közvetett hatást gyakorol a vállalatra 2. Raktárra történő gyártás (tömegcikkek) Prognosztizált termelési terv alapján dolgoznak, konkrét termelési terv nélkül termelési tervet készítenek, ajánlattételt tesznek. A piac igényei szabják meg a termelési feladatot. A várható igények alapján értékesítési terv készül, amit egyeztetni kell a határidőtervezéssel és az anyagellátással. Az ajánlattétel Első feladat: az ajánlathoz szükséges adatok feldolgozása. Ezek alapján dönt a vezető Biztosítani kell a következőket: (közelítő számítással) • a megbízást én kapjam • a költségeim megtérüljenek, nyereség is legyen • átlagos munkafeltételek mellett lehessen dolgozni. Kétféle formája van : 1. A rendelő kívánságára 2. Katalógus alapján

Raktárra történő gyártásra jellemző a (2). Itt az ajánlat tartalmazza : • műszaki leírás • ajánlati ár • szállítási határidő • jogi feltételek Különleges esete: a vevő igényei szerint kidolgozott ajánlat. Készítik: • műszaki osztály • programozók • kereskedelmi részleg • jogi osztály A műszaki ajánlat feladata: • műszaki megoldás • előkalkuláció • határidőzés A készítés nehézségei: • a vevő bizonytalan, általánosságokban fogalmaz • az eladó nem rendelkezik kellő adatokkal az ajánlattételhez. Árajánlat (előkalkuláció) : Rendelésre történő gyártásnál problémás. Ugyanis nincs készen a megoldás, nem is érdemes megtenni, hátha nem lesz rendelés. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű

minőségirányítás fogalma(TQM) 97. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Ajánlati határidő: Becsléssel állapítják meg, ami hiba. Nem egyeztetnek a termelési programmal Tartalmaznia kell: • szállítási határidő • a rendelés feladásának legkésőbbi időpontját • az egyes részlegek tevékenységének tájékoztató időpontjait Itt sok bizonytalanság tapasztalható. A meghiúsult ajánlatok az összes ajánlat 5 - 20 % között mozognak. Minimális biztonság kell a cég számára a kapacitások lekötése érdekében. A bizonytalanság okai: • a végleges rendelés eltérhet az ajánlattól • a tervezéskor figyelemmel kell lenni a konkurencia helyzetére • nagy munkaráfordítás sokszor nem éri meg (nem lesz rendelés) • korlátozott a tervezési idő, ez a pontosságot befolyásolja • a már lekötött kapacitások terhelését nehéz módosítani. Határidők betartásánál nem szabad csúszni, ez rontja a cég hírnevét. A

gyártás programozása raktárra való gyártás esetén: Követelmény: max. szállítási készség biztosítása, biztonságos raktárkészlet alapján A termelés a várható rendelések alapján történik, ehhez jó prognosztika kell.(ismerve a konkurensek helyzetét is) Cél: készáru alapanyagraktár. Ütemes termelés, a szállítók pontosan, rövid határidőre szállítsanak, hogy ne legyen nagy raktárkészlet. A gépek terhelését ismerjük, módosításra csak jelentős eltérés esetén van szükség. Kivitelezési határidő tervezése rendelésre való gyártás esetén: Elsősorban rövidtávú tervezésről van szó. Fontos a határidők betartása, ez új piac esetén fontos, ill. megbízhatóságot jelent régi partnerekkel szemben Átfutási idő: I a = n∗m∗i h T átf = ∑ ∗ g sz (1 − v )% 100 teb + td s +t száll +t meo +. p% Az átfutási idő 20-30% - át lehet a gyártással befolyásolni. A normál termelésirányítás mellett célszerű

egy termelésirányító központot is bizonyos esetekben létrehozni. Előnyei: Már a tervezés stádiumában felismerhetők a problémák. • kapacitás-kihasználatlanság • átfutási idő problémák. Nekik lehet teljes áttekintésük az egyes részlegek állapotáról. A kapacitásnorma számítása: Kn= Ni Tmax % A kapacitásnorma tömeggyártás esetén: 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 98. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 teb + td s Kn= .100 idő/db Tmax % A gyártási kapacitás: C= Ia Kn Az átbocsátó képesség: I ax Á= x Kn Itt a tényleges adatokkal számolunk. Ahol: I a = időalap n = napok száma m = műszakok száma i h = a műszak hossza g sz = a gépek száma T átf = a technikai

átfutási idő t eb = előkészületi és befejezési idők t d = darabidő s = sorozatnagyság p % = a teljesítmény mértéke t száll = szállítási idő t meo = az ellenőrzés ideje K n = a kapacitás norma T max % = a teljesítmény százaléka C = a gyártási kapacitás Á = átbocsátó képesség. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai. Készletszintek meghatározása Minőségmenedzsment. Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek Minőség és megbízhatóság. A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) Logisztika az a tevékenység (tevékenységsorozat), amely biztosítja, hogy szervezeti, gazdálkodó egységek, vállalatok, stb. különböző folyamatai zavartalan ellátásához szükséges felszerelések, anyagok a megfelelő helyen és időpontban, megfelelő mennyiségben, választékban és minőségben a szervezeti egység rendelkezésére álljanak. Logisztikai rendszer: a készletek,

anyagi áramlások, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák kiépített rendszere. Logisztikai rendszer alatt tulajdonképpen egy adott szervezeti, gazdasági egység, valamint kapcsolódó területeinek erőforrásokkal, termékekkel való ellátását értjük. Erre jó példa a hadsereg, háború 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 99. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 esetén, vagy egy vállalati tevékenységsorozat a beszerzéstől az értékesítésig, beleértve a lakosság ellátását is. Az erőforrások sokfélék lehetnek, jelen fejezetben elsősorban az anyagi folyamatokkal foglalkozunk. Anyagi folyamatok: a különböző készültségi fokú anyagok, termékek vállalaton

belüli és cégek közötti áramlása. Készletek: a gazdasági egységnél egy adott időben rendelkezésre álló alapanyagok, félkész és késztermékek összessége. A logisztikai rendszer felépítése: Szállítók Vevők Beszerzés Készlet gazdálkodás Kereskedelmi tételek, raktár gazdálkodás Anyagi folyamatok Beszállítás, átvétel. Információ kezelés Szállítói nyilvántartások Termelés ellátás Értékesítés Feldolgozott Késztermékek készletek Belső anyagmozgatás. Késztermék kiszállítás. Termelés programozás adatai Értékesítési nyilvántartások Beszerzés: a termeléshez szükséges –külső cégektől, kereskedelemből beszerezhető tételek biztosítása. Termelésellátás: (gyártás előkészítés, gyártásirányítás) a termeléshez szükséges tételek folyamatos biztosítása. (bővebb értelemben lásd később) Értékesítés: a vevői igények kielégítése különböző csatornákon keresztül.

Logisztikai célok: Rendelkezésre állás: a logisztikai rendszer azon képessége, hogy kielégítse a jelentkező igényeket. Kiszolgálási idő: a rendelés beérkezésétől az igények kielégítéséig tartó idő. A kiszolgálás minősége: az a paraméter, hogy a felhasználó az igényeinek megfelelő árut kapott e, beleértve speciális elvárásait is. Az értékesítési stratégia attól függ, hogy a cég rendelésre, vagy raktárra dolgozik. (lásd: a termelés tervezése c. részben) Egy adott logisztikai rendszert többek között anyagi folyamatok, és a hozzá kapcsolódó készletekkel történő gazdálkodás is jellemez. A célszerűen, racionálisan kialakított rendszer egyszerre veszi figyelembe a gazdasági egységek, és a felhasználók (termelés, anyaggazdálkodás) érdekeit. Míg az előzőket a készletekben lekötött pénz értéke érdekli, addig az utóbbiakat a termeléshez szükséges rendelkezésre álló tételek mennyisége. Ezek között

kell megtalálni a helyes optimális értéket. Összefoglalva a vállalatokon belüli és a vállalatok, illetve a kereskedelem és a fogyasztók közötti anyagi áramlások, a különböző jellegzetes helyeken keletkező készletek, a hozzájuk tartozó információs és irányítási tevékenységek együtt alkotják a cégek logisztikai rendszerét. A logisztika célja, hogy a működéshez szükséges erőforrások megfelelő időben, megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak, figyelembe véve a gazdaságosság szempontjait is. A logisztikai rendszer értékelésekor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: • az általa nyújtott szolgáltatás színvonalát, • a működéshez szükséges költségek nagyságát. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és

megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 100. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Az anyaggazdálkodás feladatai. Önmagában zárt folyamatról van szó. Az anyaggazdálkodással foglalkozó szakemberek rendkívül összetett tevékenységeket végeznek. Munkájuk során sok tényezőre kell figyelmet fordítaniuk. Többek között a szállítók szállítási készsége, a tervezők igénye, az egyes igényekből adódó tételek összevonása egyszerre feladott tételek miatt, (felárak) az egyes raktárak készletszintje, a készletlekötés értéke, a termelésprogramozás információi, stb. A gyártás programozás a után lehet az alkatrészekkel, alapanyagokkal kapcsolatos utasításokat kiadni, utána lehet indítani a beszerzéseket. Összefüggés a gyártás programozása és a beszerzési határidők között: - néha előre kell beszerezni nagy mennyiségeket a felárak miatt a programváltozások zavarják a beszerzést

pénzűnk fekszik a készletekben. Beszerzés: 1. Nem saját gyártású tételek: 2. Saját gyártású tételek: Beszerzés Belső kooperáció Feladatok - darabjegyzék lebontás - határidő tervezés - diszpozició - sorozatnagyságok - rendelések kiírása További feladatok: - rendelési időpont kiírása /csatlakozva a termeléshez / szállítók kiválasztása árajánlatok bekérése mintadarabok bekérése szerszámok előkészítése minőségvizsgálatok nullszériákhoz anyagrendelés Célszerűen: szabványos alkatrészek: szerkezeti elemek : elemek: rövidtávú beszerzés középtávú beszerzés hosszútávu beszerzés Diszpozíció: a rendelésfeladás időpontját kell kiszámítani A szállítók kiválasztása: - szállítási nyilvántartólap alapján Tartalmazza: - szóba jöhető szállítókat - távolsági adatokat - megbízhatóságukat - fizetőképességüket - forgalmat 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az

anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 101. Államvizsgatételek - BMF-KGK Gazd. inf 2006 árakat minőséget határidők betartását A beszerzés különleges feladatai: - beruházási tételek, segédanyagok beszerzése - max / min készletek figyelése - ki és beszállítások figyelése - reklamációk, visszárú intézése - göngyölegek kezelése / drága anyagok esetén / A beszerzés kapcsolatai. a. Műszaki fejlesztés (információszolgáltatás) Milyen anyagok állnak rendelkezésre, milyen áron. - gyártmányfejlesztési ismeretekkel rendelkező beszerzők alkalmazása. - fejlesztők ideiglenes áthelyezése a beszerzésre. - beszerzők alkalmazása a fejlesztésen. - anyag, alkatrész jegyzék készítése a beszerzőknek. b. Értékesítés Vevői igények kielégítése. Ne

legyenek fölösleges készletek Ez elsősorban rendelésre történő gyártás esetében áll fenn. c. Termelés . Folyamatos anyag és alkatrészellátás. Áthidalni a termelés és a készletezés ciklikussága közötti ellentmondást. Beszerzési típusok: 1. Piaci típusú, ad hoc beszerzés (szabadpiaci beszerzés) 2. Szerződéses típusú, a programozott termeléshez igazodó 3. JIT (just in time) órára történő szállítás d. Pénzügy Ellentétes irányú érdekeltség. a beszerzés túlbiztosít a pénzügy igyekszik visszafogni. e. Minőségszabályozás ISO 9000-9003 szabványok. Olyan vállalatot kell keresni, ahol van folyamatos minőség biztosítási rendszer. f. Piackutatás Termelőeszközök -hazai - külföldi Itt ajánlatkérés, ajánlat feldolgozás. Alapanyagok -keretszerződések -tőzsdei beszerzések. g. Anyaggazdálkodás 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása.

Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 102. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Készletszintek meghatározása cikkszámonként. Raktárkészletek figyelése Fontos a készletállomány gazdálkodás törzsadatainak folyamatos karbantartása, ezek a következők: - Cikkszám - Mennyiségi egység - Egységár - Maximum, minimum készlet - Változás Az anyaggazdálkodás menete: A következő részben az anyaggazdálkodás belső és külső funkcionális kapcsolati rendszerével foglalkozunk. Fontos felismerni hogy valójában több, önmagában zárt munkafolyamatról van szó, amelyeken belül funkcionális szempontból csak meghatározott sorrendben végezhetők el az egyes tevékenységek. Ami például azt jelenti, hogy a gyártás programozása után lehet csak az alkatrészekkel és alapanyagokkal kapcsolatos utasításokat kiadni, majd ezt

követően indulhat a beszerzés. Sajnos gyakran előfordul, hogy már akkor be kell szerezni az anyagokat, amikor még nincs összeállítva a gyártás programja. Ez sokszor fölösleges programváltozásokat eredményez, nagy anyagkészletekhez és a termelési költségek növekedéséhez vezet. A készletszintek növekedését eredményezi az is, ha beszállítói vagyunk például egy autógyárnak, ő csak napi szállításokat fogad, nekünk viszont pl. 5000 darabot gazdaságos gyártásba adni. Magyarul a rendelő ránk terheli a készletlekötés értékét A készletszintek számítását periódusonként el kell végezni. A határidők az új programok kiadásának gyakoriságától, vagy a szállítási feltételek változásától függnek. A rendelési készlet gyors feldolgozására használnak egy egyszerűsített eljárást, csak azt vizsgálják, hogy egy adott tervidőszakra van e elegendő készlet. Ilyenkor beszámítják a minimális készletet is, hogy a

váratlan többletigényt ki tudják elégíteni. Ez viszont többletkészletet eredményez. Érdekes a gazdaságos sorozatnagyság kérdése is. Túl nagy sorozatok nagy raktárkészletet eredményeznek, a kis sorozatok viszont a rendelések gyakorisága miatt kedvezőtlenül befolyásolják a költségeinket. (lásd: JIT beszerzési típus, mit csináljak, ha tőlem csak napi mennyiséget fogadnak) Forgóeszközök, forgóeszköz lekötés, forgási sebesség. Forgóeszköz lekötés a termelés miatt van. Előnyös az olyan forgóeszköz lekötés, amely a vállalat valós szükségletét fejezi ki. Problémák a helyes készletszintek meghatározásánál: - lekötés , (túlbiztosítás ) , pénzünk fekszik benne. kismennyiségek, felárakat kell fizetni. Forgóeszköz szintek meghatározása: 1. Mérleg módszer: Nyitóállomány +állománynövekedés = állománycsökkenés +záró állomány Eszközféleségenként kell készíteni. 2. Forgási mutatókkal: A forgóeszköz

állomány az adott időszakban hányszor fordult meg. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 103. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 3. Üzemgazdasági módszer: • • • min készlet folyó készlet max készlet Mi Fk Ma 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 104. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A legfontosabb készletértékelési módszerek. Az egyes módszerek és jellemzőik: - Átlagos beszerzési ár/előállítási költség Egyszerű átlag vagy

mennyiséggel súlyozott átlag: egyszerűen alkalmazható, jelentős késéssel követi a készletek ár/költség változásait Specifikus költség: a készletelemre egyedileg állapítják meg nagyon értékes termékek esetén. (drága, de pontos) A FIFO módszer: (first-in-first-out) a legkorábban beszerzett termék értékével számolják el a készletváltozást. (felhasználást vagy eladást) A LIFO módszer: (last-in-first-out) a legkésőbb beszerzett termék értékével számolják el a készletváltozást. A HIFO módszer: (highest-in-first-out) a legmagasabb értékű termék értékén veszik számításba a készletváltozást. A LOFO módszer: (lowest-in-first-out) a legalacsonyabb értékű termék értékén veszik számításba a készletváltozást. Az egyes készletértékelési technikák komoly hatással vannak a vállalati gazdálkodás mutatóira (költség, nyereség, adó nagysága, stb.) ezért korlátozások érvényesek a készletelszámolásra (a

HIFO és a LIFO módszerek nem alkalmazhatók). Minőségmenedzsment. Jelen anyag rövid összefoglaló a minőségmenedzsment témakör egyes területeiről. Részletes ismertetést a témáról a „Controlling a gyakorlatban” szerk. Dr Maczó Kálmán c. műben található A minőség előtérbe kerülése néhány amerikai szakértőnek és Japánnak köszönhető. Japán jelenleg a világ egyik vezető gazdasági hatalma, amely a második világháborúból porig rombolva, ipari potenciálját elvesztve került ki. Természeti kincsei nem lévén, más utat kellett keresnie a gazdaság talpra állítására. Ez az út a megtermelt javakminőségének javításán keresztül vezetett, amelyhez jelentős segítséget nyújtott többek között Dr. W Edwards Deming és Dr Joseph M Juran Az ő általuk képviselt elképzelések gyökeresen új oldalról közelítették meg a minőségbiztosítás kérdését. A gyártás végén történő ellenőrzés helyett a termelő folyamatok

gondos ellenőrzését és megszervezését javasolták, amely garantálja a termék megfelelő minőségét végellenőrzés nélkül. Ennek a gondolatnak kialakítása vezetett el a Total Quality Management (TQM) koncepciójához, amelyet követve Japán a 80-as évek végére komoly ipari nagyhatalommá alakult át. A TQM alapkoncepciója a következő: - Vevőközpontúság, azaz a vállalattal kapcsolatos érdekeltek közül a vevőt helyezi a központba, arra a gondolatra alapozva, hogy a vevő elégedettségén keresztül vezet az út a profit növekedéséhez. - Folyamatos javítás (folyamat javítás), amely a folyamatokon keresztül közelíti meg a vállalat működését, és ezen keresztül igyekszik azt javítani. - Teljes körű elkötelezettség, amely azt a gondolatot teljesíti ki, hogy a vállalati siker nem csupán a vezetőkön múlik, hanem minden munkatárs együttesen felelős azért, és így a folyamatos fejlesztés mindenkinek a feladata. Minőségi díj

modellek. Az EFQM modell. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 105. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A Malcolm Baldrige modell (USA) európai megfelelője. Olyan magas szintű üzleti modell, amely a vállalat, üzleti egység vevőinek és dolgozóinak elégedettségét, társadalmi kihatását azon keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzletpolitika és stratégia alapján, és milyen módon menedzseli alkalmazottait, folyamatait és erőforrásait. A modellt a következő ábra alapján mutatjuk be: Dolgozók 50% Adottságok Dolgozói Eredmények 50% irányítása elégedett- Üzletpolitika Vevői és stratégia elégedettFolya- Vezetés Erőforrások és matok üzleti partnerek Társadal mi Kulcs

Eredmény mutatók Innováció és tanulás Az EFQM modell Az EFQM modell kilenc kritériuma két nagyobb csoportban található. Az adottságok vizsgálatánál (vezetés, dolgozók irányítása, üzletpolitika és stratégia, erőforrások és üzleti partnerek, folyamatok) a modell azt elemzi, hogy a szervezet hogyan és milyen tevékenységeken keresztül éri el eredményeit. Az eredmények elemzésénél (dolgozói elégedettség, vevői elégedettség, társadalmi kihatás, lényeges eredménymutatók) pedig a modell a MIT kérdésre ad választ. A folyamatos fejlődés elérésében az innováció és tanulás fontosságát jelzi, hogy a modellben külön ki is emelik, amelyet a visszamutató nyíl jelez, utalva arra, hogy az eredmények felől az adottságok felé történő visszacsatolást pontosan az innováció és a szervezeti tanulás biztosítja. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek

meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 106. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Az ISO 9001 szabvány. A minőségi kihívásokra Európa többféle módon reagált. Egyrészt megjelentek a TQM alapú programok, valamint kialakult az Európai Üzletág Kiválóság modell, másrészt az ISO 9000-es szabványsorozat létrehozásával egy új közelítésmód is megjelent. Az ISO 9001-es a minőségirányítási rendszer követelményeit tartalmazza. Azokat a követelményeket foglalja össze, amelyek bármely iparágban működő vállalat esetében biztosítják folyamatosan azonos minőségű termékek előállítását, illetve szolgáltatás nyújtását. Tulajdonképpen egy szabványcsaládról van szó, hiszen az ISO9001-es mellett jól használható a 9002-es és a 9003-as szabvány is, amelyek a vállalat funkcióinak kisebb

részére terjednek ki. A 9003-as a termék előállítására, illetve a szolgáltatás nyújtására, a 9002-es a vevőszolgálatra is. A 9001-es szabvány ezen túlmenően tervezésre és fejlesztésre vonatkozó követelményeket is tartalmaz. 6. 12 3 A vállalati menedzsment és a minőségügyi rendszerek A különböző, egymás mellett létező menedzsment egységek nem működhetnek elszigetelten, azokat integrálni kell. A gondolat jó néhány törekvésben tetten érhető, lásd: Tenner és DeToro2 TQM-ről szóló művében: (a minőség teljes kifejlődésének öt szakasza) A felső vezetés konszenzusa. Az egész cégre kiterjed a TQM oktatása, mindenki megismerkedik az alapmódszerekkel, mint például a PDCA ciklus alkalmazásával. A problémamegoldó és folyamat javító módszerek térhódítása. Az egész céget átható minőségtudatosság áttörést okozó eredményeket hoz. A minőségmenedzsment és az üzleti irányítás és stratégia eggyé válik,

nincs külön minőségügy, külön minőségügyi értekezletek, és elkülönített minőségügyi rendszerek, mindez tökéletesen egybeforr a vállalat irányításával Bár még kevés cég található az ötödik szinten, ennek elérését célul kell kitűzni minden gazdálkodó egység számára. A PDCA szabályozási kör. Különböző alrendszerek szabályozására használják. Plan Act Do Controll A PDCA ciklus. Első lépés: (PLAN) megtervezni a működést, tervezett értékek kitűzésével. Második működtetni (DO), a harmadik lépésben mérni, elemezni (CONTROLL), majd a negyedikben jelentős eltérés esetén beavatkozni (ACT). 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 107. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf

2006 A két modell integrálásához hozzájárul, hogy a minőségirányítás területén előtérbe került a folyamatalapú megközelítés, továbbá, hogy a teljesítménymérési modellek fejlődése az átfogóbb megközelítés felé mozdul el. A BSC (Balanced Scorecard) rendszer. A BSC a múlt teljesítményét tükröző, pénzügyi mutatókat kiegészítő, a jövő teljesítményét legjobban befolyásolható tényezőkről pontos információkat nyújtó stratégiai menedzsment rendszer. A célok és mutatók négy szempont alapján vizsgálják a vállalat működését: 1. Pénzügyi, hogyan látják a szervezetet a tulajdonosok, illetve a szervezet milyen üzleti eredményeket ér el. 2. Vevők (partnerek), miként látják a vevők a szervezetet, illetve az hogyan teremt számukra új értékeket. 3. Működési folyamatok, hogyan segítik elő a belső folyamatok a vállalati stratégia céljainak megvalósítását, azaz milyen területeken szükséges beavatkozni.

4. Tanulás és fejlődés, hogyan biztosíthatók a jövő céljainak elérése, milyen beruházásokkal lehet fejleszteni az embereket, a rendszereket és a technikát. A BSC modell: Pénzügyi szempont: Hogyan ítélik meg a Vevői szempont: Küldetés és stratégia Hogyan ítélik meg a vevők a vállalat lj í é é Működési folyamatok: Hogyan segítik elő a vállalati folyamatok a é i i él k Tanulás és fejlődés: Hogyan biztosítjuk a jövőbeni célok elérését. Az ábra összefoglaló jelleggel és kellő szemléletességgel mutatja be a négy nézőpont és a stratégia kapcsolatát. Minőségirányítási rendszer céljai. Jó minőség = korszerű minőségirányítási rendszer A minőség, megfelelés szintjei: Megfelelés az előírásoknak, szabványoknak megállapodásnak. (hibás termék ne kerüljön forgalomba) 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása.

Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 108. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Megfelelés a használati alkalmasságnak. Ezt a lehetőséget csak olyan minőségbiztosítási rendszer adja, amely a folyamatot szabályozza. Befolyásolja és megadja a minőségi gyártás feltételeit. Megfelelés a vevők természetes igényeinek. Ezt az elvárást csak teljes körű minőségbiztosítási rendszer tudja lehetővé tenni. Ez a minőségtervezést, minőségfejlesztést és a piaci minőségtevékenységeket is beépíti az egységes minőségrendszer kereteibe. (minőségkutatás, minőségmarketing, vevőszolgálat) Megfelelés a vevők rejtett igényeinek. Ezt a minőségszintet olyan teljes körű minőségirányítási rendszerek képesek biztosítani, amelyek minőségileg új elemeket visznek a minőségirányítás rendszerébe. 6. 12 5

Minőségellenőrzési módszerek 1. Passzív minőség-megállapítás Nagyobb minták, megbízhatóbb adatok (átlag, szórás) pontosabb mérési körülmények jellemzik. 2. Aktív minőségszabályozás Kisebb minták, gyorsabban kiszámítható mutatók, a gyakorlati lehetőségekhez történő alkalmazkodás jellemzi. 3. Teljeskörű minőség-ellenőrzés (mindendarabos ellenőrzés) Valamennyi termék összes jellemzőjét mérik. Ez gyakran az alkatrészekre is kiterjed Időigényes, nem valósítható meg minden esetben. (pl roncsolásos vizsgálat) 4. Műbizonylat alapján történő átvétel Az átvevő nem vizsgálja meg a szállítmányt Ez a módszer megbízható szállítókat feltételez, mivel minőségi bizonyítvány alapján veszik át a szállítmányt. 5. Matematikai statisztikai alapokra épülő eljárás Ez reális idő és költségigényű, megfelelő számú mintaelem alapján nagy megbízhatóságú következtetéseket lehet kapni a termék minőségi

jellemzőiről. Nem 100%-os megbízhatóságú, fontos a helyes mintavételi eljárás kialakítása. 6. Gyártásellenőrzés A termék előállítása közben végzik Legfejlettebb módszere a statisztikai minőség-ellenőrzés. A kapott adatok lehetővé teszik a megfelelő helyen történő beavatkozást a gyártás menetébe. Minőség és megbízhatóság. A minőség és megbízhatóság fogalma egymással szoros kapcsolatban van. A termékminőséget nem lehet azonosítani a gyártási minőség fogalmával. A termék minőségi paraméterei a használat során időben változnak. Ezt használati minőségnek nevezzük. A termék megbízhatóságán a műszaki megbízhatóságot értjük A megbízhatóság csak átfogó minőségbiztosítási rendszerrel érhető el. A stabil minőség feltétele a gyártási rendszer megfelelő szintű megbízhatósága. A termék megbízhatóságán a hibamentes működés mellett alapvető követelmény a javíthatóság és a karbantartás

lehetősége is. Feltétel továbbá a tartós működőképesség A megbízhatóság elemei. 1. Hibamentesség A termék azon tulajdonsága, hogy folyamatos működőképességét megtartja adott időtartam, vagy működés során. 2. Tartósság A termék azon tulajdonsága, hogy működőképességét javítások és megfelelő karbantartás esetén a határállapot bekövetkezéséig megtartja. 3. Javíthatóság A termék azon tulajdonsága, hogy meghibásodásának, sérülésének okai felderíthetők, megelőzhetők, a következmények javítással, karbantartással elháríthatók. 4. Tárolhatóság A termék azon tulajdonsága, hogy előírásos és működőképes állapotát a tárolás és szállítás ideje alatt és után, meghatározott feltételek betartása esetén megtartja. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési

módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 109. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 A kapcsolódó fogalmak értelmezése. Igénybevétel. Azoknak a meghatározott gyakorolnak. tényezőknek összessége, amelyek a termékre hatást Előírásos állapot. A termék azon állapota, amelyben megfelel a műszaki előírások által meghatározott összes követelménynek. Működőképes állapot. A termék azon állapota, amelyben alkalmas előírt funkcióinak teljesítésére, miközben megadott műszaki paramétereit megadott határok között folyamatosan megtartja Határállapot. A termék azon állapota, amelyben további felhasználását a következő okok egyikének bekövetkezése miatt be kell fejezni: - A biztonsági követelmények megsértése. - Az előírt adatokban bekövetkezett változás. - Az üzemeltetés hatékonyságának csökkenése a megengedett érték alá. - Közepes vagy nagyjavítás

elvégzésének szükségessége. Meghibásodás. Olyan esemény, amely a termék működőképességének elvesztését jelenti. Sérülés. Olyan esemény, amely a termék előírásos állapotának elvesztését jelenti. Üzemi működés. A termék tényleges működése az üzemelés megkezdésétől vagy a főjavítás utáni helyreállítástól számítva a határállapot bekövetkezéséig. Élettartam. A termék üzemeltetésének naptári időtartama az üzemeltetésének megkezdésétől vagy a főjavítás utáni helyreállítástól számítva a határállapot bekövetkezéséig. (néha a tényleges működés, pl. autók esetében a megtett kilométer, ennél többet mond) Tárolhatósági időtartam. A termék megadott feltételek közötti tárolásának és/vagy szállításának naptári időtartama, amely alatt és után az előírt adatok meghatározott értékek között maradnak. A meghibásodások kategorizálása. A bekövetkezés oka szerint. - Meghibásodás

túlterhelés következtében. A műszaki előírásban meghatározott határok túllépése miatt következik be. Független meghibásodás. A rendszer elemének olyan meghibásodása, amelyet nem más elem sérülése idéz elő. Függő meghibásodás. A rendszer elemének olyan meghibásodása, amelyet más elem sérülése, vagy meghibásodása idéz elő. Konstrukciós meghibásodás. Általában a hibás tervezésből adódó meghibásodás Gyártási eredetű meghibásodás. Az előírt technológia be nem tartásából eredő meghibásodás. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 110. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 - Üzemeltetési meghibásodás. Az üzemeltetés előírásainak be nem tartásából eredő

meghibásodás. A meghibásodás ideje szerint: - Váratlan meghibásodás. A termék egy vagy több paraméterének hirtelen meghibásodása. Fokozatos meghibásodás. A termék egy vagy több paraméterének fokozatos negatív irányba történő megváltozása. (például természetes elhasználódásból eredő kopás) A működőképes állapot elvesztésének mértéke szerint. - Teljes meghibásodás. Bekövetkezése estén a termék rendeltetés szerinti használata a működőképes állapot visszaállításáig nem lehetséges. - Részleges meghibásodás. Bekövetkezése esetén a termék korlátozott használata lehetséges, egy vagy több paramétere a tűréshatáron kívül esek. A helyreállításról mielőbb gondoskodni kell, mert következtében más egység is meghibásodhat. - Katasztrofális meghibásodás. Váratlan, egyben teljes meghibásodás A használat nem lehetséges. - Degradációs meghibásodás. Fokozatos, részleges meghibásodás A használat

javítás után lehetséges. 28. Az anyaggazdálkodás Logisztika, logisztikai rendszerek Az anyaggazdálkodás feladatai Készletszintek meghatározása. Minőségmenedzsment Minőségdíjak célja Minőségellenőrzési módszerek. Minőség és megbízhatóság A teljes körű minőségirányítás fogalma(TQM) 111. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 29. Környezeti gazdálkodás fejlődése Az EU fontosabb környezetjogi alapelvei Környezettudatos vállalati menedzsment műszaki; gazdasági; jogi feladatai. A környezetvédelmi gondolkodás változása, lépések a föld megóvására 1962 • 1968 • 1970. • 1972 • • • 1974 • • 1976 1983 • 1992 • 1993. • • 1995 1997 • Rahel Carsson: A néma tavasz a növényvédő szerek alkalmazása a madarak nagyszámú pusztulását eredményezte, beépültek a táplálékláncba! Római klub megalapítása egy olasz közgazdász alapította, tagjai a 100 leghíresebb tudós április 22. A föld napja

először csak az USA-ban ünnepelték, majd elterjedt Európában is Stockholmi konferencia (az ENSZ főtitkára hívja össze) 113 állam képviselője vett részt rajta lerakták a környezetpolitika, környezettudomány alapjait 22 alapelvet fogalmaztak meg: 1. Az embernek alapvető joga van szabadságban, egyenlőségben olyan környezetben élni, ami méltóságának, egészségének megfelel. Ünnepélyes kötelesség védelmeznie a környezetet a jelenben és jövőben élő nemzedékeknek 22. Az államok kötelesek együttműködni Az Európai Közösség első környezetvédelmi akció programja jelenleg az ötödik van érvényben ennek hatására készül el Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi programja (2002-ig van érvényben) Magyarországon megalkotják az első környezetvédelmi törvényt (1976. évi II törvény) Az ENSZ közgyűlése megbízza a norvég miniszterasszonyt, hogy dolgozzon ki egy környezetvédelmi programot 1987-re készül el, Közös jövőnk

címmel (tartalmazza a fenntartható fejlődés kifejezést) II. környezetvédelmi világértekezlet Rio de Janeiro-ban egyezmények születtek, pl a biodiverzitásról (biológiai sokszínűségről, a földünkön élő fajok sokszínűsége óriási értéket képvisel) január 1. Életbe lépett a Maastrichti szerződés létrejött az Európai Unió, az Európai Közösségből új, a környezetvédelem szempontjából fontos elveket fogalmaz meg:  szennyező vizek elve  megelőzés elve  védelem magas fokának elve Magyarország kiadja második környezetvédelemmel foglalkozó törvényét Kyotói Környezetvédelmi konferencia kiemelten foglalkozik az ózonlyuk, a globális felmelegedés, a légszennyezés kérdésével Az Európai Unió fontosabb környezetjogi alapelvei 1. Az egészséges környezethez fűződő jog alapvető emberi jog 2. Elővigyázatosság elve (a környezeti ártalmakat tudatosan meg kell előzni, a megelőzés eszköze a környezeti

hatáselemzés) 3. Magas szintű védelem elve (Nyugat-Európában a lehető legmagasabb szintű technikát kell alkalmazni a környezetvédelemre) 4. Integrálás elve (a környezetvédelmet a gazdaságpolitikába, a társadalmi tevékenységbe kell integrálni) 5. Kötelező a környezetvédelem oktatása 6. Szubszidiaritás elve (kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól) 29. Környezeti gazdálkodás fejlődése Az EU fontosabb környezetjogi alapelvei Környezettudatos vállalati menedzsment műszaki; gazdasági; jogi feladatai. 112. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 7. Helyettesítés elve (magasabb veszéllyel járó technikát alacsonyabb veszéllyel járóra kell cserélni) 8. Mérhetőség elve (termékeket a piac érdekében össze lehessen hasonlítani pl károsanyag tartalom egységes mérésével) 9. Biodiverzitás védelmének az elve 10. Együttműködés elve (információs kötelezettségek az országon belül, illetve az

országokon kívül) 11. Fenntartható fejlődés elve (a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy a következő nemzedékek is élhessenek) • a fenntartható ipar elvei:  mérgező anyagot ne tartalmazzon a termék  a termék alkatrészeiben és anyagaiban újrahasznosítható legyen  olyan terméket engedjen be a piacra aminek az élettartama elég hosszú  hulladékszegény technológiát alkalmazzon (vagy a hulladék hasznosításáról legyenek ismeretek)  a termelésbe való anyag, és energia bevitel csökkenjen  a használt termékek felújíthatóak legyenek • a fenntartható társadalom elvei:  életközösségek tisztelete és védelme  a nem megújítható erőforrások felhasználásának minimalizálása (olaj, földgáz, szén)  a közösség képessé tétele arra, hogy a környezetről gondoskodni tudjon  a globális együttműködés kialakítása a világban Az Európai Unió elvárja, hogy minden ország nemzeti

pénzügyi kereteket biztosítson a környezetvédelemhez. A környezettudatos vállalat ismérvei • van a vezetőben ilyen irányultság • hajlandóság a környezetirányítási rendszerek alkalmazására • hajlandóság környezetbarát termék előállítására • tiszta technológiákat alkalmaz • logikus, alapos energia racionalizálás (minimalizálja az energiafogyasztást) • életciklus elemzéseket próbál bevezetni (LCA)  jellemző ismérvei: cél a különböző technológiai folyamatok következményeinek meghatározása  felhasználható cégen belüli döntések előkészítésében: o anyagok kiválasztásához o különböző termékek összehasonlításához o folyamatok analízisében segítséget ad  komplex tevékenység, jogi, társadalmi vonatkozásokkal  módjai: o ökomérlegen alapuló életciklus elemzés, lépései:  célok meghatározása  ökomérlegek kialakítása (a kiinduló és a keletkező anyagok mennyiségének

számszerűsítése)  hatásvizsgálat (ISO14042-s szabványban utalások)  értékelés, döntés 29. Környezeti gazdálkodás fejlődése Az EU fontosabb környezetjogi alapelvei Környezettudatos vállalati menedzsment műszaki; gazdasági; jogi feladatai. 113. Államvizsgatételek o BMF-KGK Gazd. inf 2006 gazdasági eredmények vizsgálatán alapuló életciklus elemzés 29. Környezeti gazdálkodás fejlődése Az EU fontosabb környezetjogi alapelvei Környezettudatos vállalati menedzsment műszaki; gazdasági; jogi feladatai. 114. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek, képességek, szerepek és követelmények. Vezetési stílusok. A stílusban mindig a hatékonynak tekintett munkavégzés tükröződik. Ilyen szempontból az alábbi vezetési stílusok vannak: - Autokratikus Megengedő (laisses faire) Részvételen alapuló (demokratikus) Porosz Autokratikus vezetési stílus:

Alapelvük, hogy a vezetés a vezető tulajdonsága. Hatalom és pozíció a célelérés legfontosabb eszköze. - Döntéseiken csak ritkán változtatnak. - Rugalmasságot, engedékenységet gyengeségnek tekintik. - Saját maguk szeretik meghatározni, hogy mások mit és hogyan tegyenek. - Magukat lojálisnak tartják, de nem szeretik a véleményeltérést. - Többnyire írásban kommunikálnak - Fékezik a beosztottak kreativitását. - Azokat szeretik, akik betartják merev utasításaikat. - Nem szeretik a csoportmegbeszéléseket. Mi - az előnye az ilyen stílusnak? A döntések gyorsan születnek. (mert egy ember hozza azokat) Magabiztosságot tükröz. Erőteljesebbek a dicséretek. (de csak a vezetők felé) Az emberek csodálják az ilyen vezetőket. (de nem mindenki) Mikor jó az ilyen stílus? - Ha a vezető olyan emberekért felelős, akik nem szeretnek felelősséget vállalni. - Rutinmunkát végző csoport vezetőjének. - Változásokat nehezen viselő emberek

szeretik az ilyen stílust. - Krízishelyzetben, mert az embereket megnyugtatja az a tény, hogy van vezetőjük. - Ha nem kreatív munkavégzésre van szükség. (kreatív emberek nehezen viselik el az ilyen vezetőt) Negatív hatások: - Az emberek gyakran félelmükben teljesítenek. - A munkatársak úgy érzik, hogy nincs beleszólásuk semmibe, nincs a munkába önálló beleszólási joguk. - A munkatársak gyakran elszabotálják a vezető intézkedéseit. - A dolgozók között lazábbak az emberi kapcsolatok. - Alacsony a teljesítmény szintje. Megengedő (laisses faire) vezetési stílus. Alapelve: élni és élni hagyni. Akkor megfelelő az ilyen vezető, ha megbízható munkatársakkal veszi körbe magát. Egyébként sokszor a legfelületesebb vezetőknek tekintik őket. Tulajdonságai: 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek, képességek, szerepek és követelmények. 115. Államvizsgatételek - BMF-KGK Gazd. inf 2006 Általános

utasításokat ad ki és tovább nem törődik semmivel. A csoportját nem fegyelmezi. Gyakran a csoport végez minden munkát, hozza a döntéseket. (gyakran a vezető megkérdezése nélkül) Szemet huny a problémák felett. Haszna ennek a stílusnak a következő, hogy a vezetőnek: - Nem kell vezetnie. - Nem kell utasításokat adni. - Nem kell döntéseket hozni. - Nincsenek konfliktusai. - Nincs felelőssége. - Csoporttagként dolgozik, de vezetőként veszi fel a fizetését. Pozitív hatások: - Az emberek függetlennek érzik magukat. - Magasan kvalifikált emberek esetében nagyon jó. - Az emberektől nem kérik állandóan közvetlenül a hibáikat és hiányosságaikat. (hagyják őket békében dolgozni, ha fegyelmezettek és javítják hibáikat) Negatív hatások: - Az ilyen stílus fellazíthatja a csoportot. - Az emberek sokszor tehernek érzik a munkát és a felelősséget, főleg akkor, ha kevés a fizetésük. - A főnök és a beosztott között többször

kialakul a konfliktus veszélye. (főleg akkor, ha a képzettségi szint eltérő) Részvételen alapuló (demokratikus) vezetési stílus. Alapelve a csoportmunka. Jellemzői: - A demokratikus vezető a csoport minden tagjának szakértelmére és munkájára számít. - Erős csoportszellem alakul ki, mert intenzív a főnök és a beosztottak közötti kapcsolat. Nagyon sok a direkt (szóban és szemtől szemben) történő kommunikáció - Sok a megbeszélés. (mindent meg kell beszélni) Pozitív hatások: - Jó a csoportmunka. - Jók a munkakapcsolatok. - A feladat és a felelősség jól megosztott. - Jó a vezető és beosztott közötti kapcsolat. (a csoport részt vesz a döntésekben, de nem felelős értük) - A csoport elkötelezetté válik a feladatok megoldásában. Negatív hatások: - Kölcsönös bizalomra épül és ez gyorsan felbomolhat. - Nagy a veszélye annak, hogy a csoport véleményét kikérik, de nem hallgatják meg. - A fölösleges megbeszélések

hátráltathatják a munkavégzés hatékonyságát és a munkavégzésre fordítható időt csökkentik. Porosz vezetési stílus. Előnye, hogy nagy feladatok megoldására jól tudja ösztönözni az embereket. Hátránya annál több: - Ha a vezető nem fogékony az újra, a szervezet konzerválódik és lemarad más cégekkel szemben. 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek, képességek, szerepek és követelmények. 116. Államvizsgatételek - BMF-KGK Gazd. inf 2006 Ha nem történik munkamegosztás, a kisebb szinten dolgozó vezetők sokszor fölöslegesnek érzik magukat. Rendkívül hosszú a szolgálati út, emiatt az információ áramlás lassú és torzulhat. Az ilyen vezető alatt lévő szervezet (gazdálkodó egység, társadalmi rendszer) nagyon rövid idő alatt összeomolhat. Milyen tényezők hatnak a vezetési stílus megvalósulására. 1. Magának a vezetőnek a személyisége Milyen kulturális háttérrel rendelkezik,

milyen morális adottságai vannak, milyen az egyénisége, milyenek az ambíciói, ezek mind együttesen meghatároznak egy vezetési stílust. 2. Munkatársak tulajdonsága Személyesítés, szükségletek, motiváció a munkára, a vezetőről meghatároz egy stílust. 3. Külső hatások Milyen adottságokkal rendelkezik hirtelen változások, pl válsághelyzet, katasztrófák kezelésére. Motivációs elméletek. Maslow szükséglet-kielégítés motivációs elmélete. Ábrahám Maslow elmélete az egyik leghíresebb motivációs elmélet. Szerinte az embereket a szükségletek öt kategóriája motiválja. 1. Fiziológiai szükségletek Táplálkozás, víz, levegő, stb 2. Biztonsági szükségletek Biztonság, stabilitás, félelemmentesség, stb 3. Szociális szükségletek (emberi kapcsolatok szükséglete) Barátság, szerelem, elfogadás, másokkal való kapcsolat, stb. 4. Az önértékelés szükséglete Személyes teljesítés, sikerélmény, mások által való

elismerés, tisztelet, stb. 5. Önmegvalósítás szükséglete Olyan igény, hogy az ember az összes benne rejlő lehetőséget megvalósítsa. Mindezek sokszor rendkívüli tehetségeknek sem sikerült. Pl Bach, Beethoven, Einstein A szükségletek hierarchiájából adódik, hogy amíg az alacsonyabb rendű szükségletek nem valósulnak meg, addig a magasabb rendűek szóba sem jöhetnek. A munka jellege Önmegvalósítás Önértékelés Vezetési stílus, csoport Bérezési rendszer, Szociális szükséglet Biztonsági Szükséglet Fiziológiai megfelelő 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek, képességek, szerepek és követelmények. munkafeltételek 117. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 szükséglet Teljesítménymotiváció. A Maslowi elmélet bírálata. A valóság nem minden szempontból igazolja a Maslowi szükségletmodell működését. Például: - Az alacsonyabb rendű szükségletek kielégítésére mindenki

gondol. (enni kell, levegő kell, alvás kell) - De ha ez megvan, az emberek többsége nem követi a Maslowi hierarchiát. Ez főleg az alacsonyabb képzettségű és a lusta emberekre jellemző. Így nem mindenki jut el az önmegvalósításig. Sokszor a szorosan vett külső környezet is gátló hatással van az emberekre, mert abból nehéz kitörni. - Előfordulhat az is, hogy a legmagasabb szükségleti szint elérése újabb motivációt szül. Mit célszerű leszűrni a vezetőknek a Maslowi motivációs elméletből: 1. Szem előtt kell tartaniuk, hogy a motivációt mindig összetett szükségletek határozzák meg. 2. A vezetőknek ismerniük kell a beosztottak legfontosabb szükségleteit és ezek kielégítését össze kell kapcsolni a teljesítménnyel. 3. A vezetőknek tudniuk kell, hogy ami az egyik embert motiválja, az a másikat nem (nem minden ember egyforma) Herzberg kétfaktoros elmélete. Meginterjúvolt 203 mérnököt és megkérdezte tőlük, hogy miért

tartják munkahelyüket jónak vagy kevésbé jónak. A válaszok alapján a tényezőket két faktorba sorolta: 1. Motivátorok, mint például a teljesítmény, az elismerés, a munka maga, a felelősség, előremenetel, fejlődés, stb. 2. A higéniés faktorok, mint az ellenőrzés, a munkakörülmények, megfelelő fizetés, a cég vezetése, stb. Ezen túlmenően a főnök megközelíthetősége, kompetenciája, a munkakapcsolatok főnökkel, beosztottakkal, kollégákkal és más osztálybeliekkel. Szerepet játszott még a rang, cím, biztos állás, stb. Az elemzés során megállapította, hogy a munkával kapcsolatos megelégedettséget egészen más tényezők okozzák, mint az elégedetlenséget. Például a kellemetlen munkahelyi környezet megjelent az elégedetlenségi okok között, de az ellenkezője nem szerepelt az elégedettségi okok között. Ez azt jelenti, hogy a munkával kapcsolatos elégedettség és elégedetlenség nem egyszerű ellentétei egymásnak,

mint ahogyan azt hitték. Általánosítva: ami az embert motiválja vagy kielégíti, az nem ellentéte annak, ami elveszi motivációját és elégedetlenségének forrása. Ebből következtetve: csak a motivátorok okozhatnak elégedetlenséget a munkával kapcsolatban, a higéniés tényezők az elégedetlenséget csupán megalapozzák. Más szóval: 1. Amilyen mértékben tartalmaz a munka motivátorokat, olyan mértékben okoz elégedettséget. Fordítva nem igaz, a motivátorok hiánya nem okoz elégedetlenséget (pl. felelősség) 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek, képességek, szerepek és követelmények. 118. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 2. Amilyen mértékben hiányoznak a munkakörből a higéniés tényezők, olyan mértékben okoznak elégedetlenséget. Fordítva nem igaz, ha jelen vannak, megalapozhatják az elégedetlenség kialakulását, de nem vezetnek megelégedettséghez Herzberg bírálata: 1. Sokak

véleménye szerint nem lehet a dolgokat motivátorokra és higéniés tényezőkre bontani. Ezek együtt hatnak az elégedettségre, vagy elégedetlenségre 2. Az adott minta (Pittsburg környékén) reprezentatív volt e? Más helyeken volt, hogy ugyanezt az eredményt kapták, de voltak eltérő eredményű felmérések is. De tény, hogy más volt az eredmény kvalifikált és nem kvalifikált emberek között. Következtetések a vezetésre nézve: 1. Az ember egyszerre lehet elégedetlen és elégedett a munkájával (a mérnök nem szereti a munkáját, de a problémát megoldja, amikor megkapja a fizetési borítékot) 2. A vezetők hirtelen reakciója Ha a vezetés úgy érzi, hogy a dolgozók nem motiváltak, az esetek 90%-ában megváltoztatják a munkakörülményeket. 3. A két faktoros elméletből adódik, hogy a motivációt lehet fokozni, jó teljesítmény, jó elismerés, felelősségteljes munka, jó motiváció. Szükséges menedzseri készségek, képességek: 1.

Előrelátás 11. Elemző képesség 2. Energia (kitartás) 12. Empátia 3. Megbízhatóság 13. Konfliktuskezelés 4. Motiválni tudás 14. Kockázatvállalás 5. Ambíció 15. Nyitottság 6. Elkötelezettség 16. Emberségesség (humánum) 7. Objektivitás 17. Szakmai felkészültség 8. Együttműködési készség 18. Okosság 9. Döntéshozó képesség 19. Megjelenés 10. Képzelőerő 20. Intelligencia Minek alapján történik a vezetők kiválasztása: 1. Milyen képességekkel rendelkezik, milyen képessége van ahhoz, hogy saját magából a legtöbbet kihozza. 2. Mekkora kohéziót tud létrehozni a csoportban (mennyire tudja összefogni, összehangolni a csoport tagjait) 3. Mennyire stabil a jelleme, mentális állóképessége milyen Milyen a tűrőképessége 4. Viselkedése milyen, mennyire intelligens 5. Krízishelyzetben hogyan viselkedik Hogy mit kell tudni, illetve hogyan kell viselkedni egy vezetőnek, sok esetben az adott szituációtól függ. Vezetői

képességek: Technikai készség: az adott munkakörben előforduló szakmai jártasság. Humán készség: az emberi viszonyokban való jártasság az emberekkel való munkavégzés-irányítás feladatok megoldását jelenti. Koncepcionális készség: a szervezet, mint egész működésének megértése, és az, hogy a vezető saját egysége hogyan kapcsolódik az egészhez. Vezetői szerepek: 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek, képességek, szerepek és követelmények. 119. Államvizsgatételek BMF-KGK Gazd. inf 2006 Emberek közötti szerepek Információs szerepek Döntési szerepek - Nyilvános megjelenések - Főnöki szerep - Kapcsolatteremtő és –ápoló szerep - Információgyűjtő szerep - Információosztó szerep - Szóvivő szerep - Vállalkozói szerep - Zavarelhárító szerep - Erőforrásszétosztó szerep - Tárgyalómegegyező szerep 30. Vezetési stílusok, motiváció elmélet Menedzseri készségek,

képességek, szerepek és követelmények. 120