Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalatgazdaságtan vizsgakérdések

Vállalatgazdaságtan Vizsgakérdések 1. A gazdálkodó egységek jellemzői Profil: amit az alapítólevélben, társasági szerződésben, alapszabályban megfogalmaznak. Ez az idők folyamán változhat. Kapacitás: gépi és emberi erőforrások halmazából adódó tervezési, gyártási, szolgáltatási lehetőség. A tényleges kapacitás értékét a technikai színvonal jelentős mértékben befolyásolja. Technikai színvonal: A tervező, termelő berendezések technikai jellemző adata. Minőséget, kapacitást a költségek összetételének alakulását befolyásoló tényező. A termelés rendszere: miszerint dolgozik a cég. Rendelésre vagy raktárra történik a gyártás A géppark összetételét, a termelési terv készítését módosító tényező. Rugalmasság: hogyan tud idomulni a változó környezeti feltételekhez, a szabályozó törvények módosításához. Tőkeerő: a fejlődés lehetőségeit befolyásoló paraméter. A jelenlegi hitelfelvételi

lehetőségek rendkívül kockázatosak, vállalkozásellenesek. A vállalkozás formája: vonatkozik a vállalkozás jellegére, szervezeti felépítésére egyaránt. Vállalkozási formák: Egyéni vállalkozások ténylegesen egyéni vállalkozások családi vállalkozások egyéni ipari vállalkozások Társas vállalkozások szövetkezetek holdingok Gazdasági társaságok bedolgozó formák állami vállalatok 2. Költségtani alapfogalmak A költségek kategorizálása A pótlékoló kalkuláció és problémái Költség: termékek előállítására, szolgáltatások nyújtására fordított emberi munka pénzben kifejezett ellenértéke. Időszakra és szervezeti egységre vonatkozó adat Dimenziója: Ft/év, Ft/hó stb. Önköltség: meghatározott termék egységének előállítására, szolgáltatás nyújtására fordított munka ellenértéke. Dimenziója: Ft/db, Ft/kg stb Ráfordítás: Azonnali felhasználásra történő pénzköltés. Kiadás: amikor a cég

későbbi felhasználásra vásárol. Lényege, csak azok a ráfordítások költségek, amelyek átlagos technikai munkarend mellett szükségesek. Ebben a felfogásban az ezen túl valamilyen okból felmerülő költségeket veszteségnek hívjuk. Veszteség: normán felüli költség. Nyereség: ha az árbevétel nagyobb mint az összes költség. N= Á-K ö ( ha ez az érték természetesen nagyobb mint 0) Költségszint: Az árbevétel és az összköltség viszonya. K sz =K ö /Á x100 Költségnemek szerinti csoportosítás: Anyagjellegű ráfordítás alapanyagok félkész, késztermékek segédanyagok egyéb anyagok Személyi jellegű ráfordítás törzsbér kiegészítő fizetések pótlékok TB járulék Értékcsökkenési járulék (amortizáció) A leírási kulcsot üzemidőtől függetlenül kell használni. A leírás formája szabadon választható. Lényege, hogy a munkához vásárolt tartós eszközök értékét elnyújtva kifizettetjük a vásárlókkal. A

leírás módjai a következők lehetnek: lineáris degresszív progresszív maradvány értékű Egyéb költségek: anyagjellegű költségek (újítás, találmány) bérjellegű költségek (jubileumi díjak) nem anyagjellegű költségek (hirdetések, megbízások) Költséghányad: költségnem/összköltség x 100 Közvetlen költségek: egyértelműek, kimutatható, hogy melyik munka miatt merültek fel. Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Bérjárulékok (TB+pótlékok) Gyártási különköltség Értékesítési különköltség Egyéb közvetlen költség Közvetett (általános, állandó, fix) költségek: egy gazdasági rendszer létezésének, fenntartásának, működésének költségei. Ezek fenntartás jellegű pénzek, mindenképpen kell fizetni. Relatívan munkafüggő pénzek, minél nagyobb a leterhelés, egy munkára annál kevesebb általános költség jut. Fontos a kapacitások minél jobb kihasználása Értéke állóeszköz

eladás-vásárlás, vagy külső beavatkozás (áremelések) következtében változhat. Ezek szervezeti egységek költségei. épületekkel összefüggő pénzek gépekkel összefüggő pénzek egyéb költségek (amortizáció, karbantartási költségek, havidíjasok bére, szállítási költségek, raktározási költségek, fűtés-világítás, víz-csatornadíj, büntetések, bírságok stb.) Tömegszerűség hatása: egyféle termék, minden arra írható többféle termék, a költségek elszámolhatósága a cég adottságától függ. A költségelszámolás hierarchiája: a költséghelyekből (szervezeti egységekből) adódik üzemi általános költség (üzemi adottságok, le kell bontani termékekre) gyáregységi általános költség (a gyáregységek irányítási és egyéb költségei) központi irányítás (a központi irányítás költségei Költségviselő: adott termék vagy szolgáltatás. A költségeket a lehető legnagyobb pontossággal

egyértelműsíteni és lebontani szükséges a különböző munkákra. Pótlékoló kalkuláció: Közvetlen költségek közvetlen anyagköltség közvetlen bérköltség bérjárulékok gyártási költség értékesítési különköltség egyéb közvetlen költség közvetlen költségek (önköltség) összesen üzemi általános költségek selejt (a szűkített önköltség százalékban Szűkített önköltség központi irányítás általános költségei Elkülönített költségek műszaki fejlesztés (anyagköltséggel csökkentett ár százalékban) garancia egyéb elkülönített költség Teljes önköltség nyereség (az ár százalékban) - Termelői (nettó) ár - Pótlékoló kalkuláció problémái. - A kalkuláció rendszeréből adódóan egy évközi fizetésemelés veszteségessé tehet munkákat. Problémát okozhatnak az évközben bekövetkező különféle áremelések is A pótlékoló kalkuláció a költségeket megadott szabály szerint

felosztja termékekre. Lényeges, hogy számunkra kiindulási alap a cég eredmény kimutatása legyen, ha ez pozitív eredményű, különösebb gondunk nincs. Ráérünk ezután foglalkozni a részletekkel Előfordulhat ugyanis, hogy a kalkuláció a rendszer szempontjából jónak minősíthető terméket veszteségesnek ítél meg. Ha ilyen termék gyártását abbahagyjuk, nagyobb kárt okozunk, mintha nem csinálnánk semmit. 3. Az amortizáció A gazdálkodó egységek eredmény kimutatása, főbb értékelő mutatói. Árformák, árrendszerek Eszközök: Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzeszközök Tárgyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Tárgyi eszközök élettartama: Fizikai, erkölcsi. Használati idő: hány évig tartjuk üzemben. Meddig használjuk Elszámolt amortizáció Leírási módszerek Lineáris módszer: A=B-M/n Degresszív módszerek Maradvány módszer. Leírási kulcs=1/n x a kulcsok

összege Kumulált módszer. Annyit lehet leírni amennyiért megvettük, ezen túlmenően a későbbi bővítés, felújítás, stb. költségei Ha a maradványérték felett értékesítünk valamilyen berendezést a későbbiekben, a vételár és az eladási ár közötti különbség adóköteles pénz. A gazdálkodó egységek eredményének kimutatása, főbb értékelő mutatói. I. Költségstruktúra rendszerű eredmény kimutatás: 1) Árbevételek 2) közvetlen költségek + eladott árúk beszerzési költsége 3) fedezeti részarány 4) általános költségek 5) eredmény 6) + - egyéb bevételek/kiadások 7) nyereség (bruttó) Ez a kimutatás kitűnő lehetőséget nyújt a nyereségérzékenység elemzésére áremelés, közvetlen és általános költségek változtatása volumenváltozás esetében II. Mérleg Statikus eredmény kimutatás, mindig egy adott időpontra vonatkozik. Egy adott év zárómérlege egyben a következő év nyitómérlege. A mérleg

adataiból a cégre számos következtetést lehet levonni. Tőkehozam = mérlegszerű eredmény/vagyon x100% Ez arra jó, hogy megmutatja fektessünk pénzt a cégbe vagy nem. Ha értéke nagyobb mint a bankkamat, akkor igen Likviditás I= likvideszközök / rövidlejáratú kötelezettségek Ha értéke kisebb 1-nél a cég fizetésképtelen. Ebben az esetben nem célszerű ide dolgozni menni Likviditás II. = likvideszközök / rövidlejáratú kötelezettség Ez azt jelzi, hogy folyamatos munkarend mellett fizetőképes-e a cég. Ha értéke egynél akkor igen Árformák, árrendszerek. 1. Termelői ár: valamilyen termék előállítása, vagy szolgáltatás nyújtása, összes költség + nyereség. 2. Monopol ár: amikor egy termelő vagy szolgáltató van a piacon Ebben az esetben annyit kér, amennyit akar. (pl Magyar Posta, Elektromos Művek) 3. Árkartell: amikor néhány hasonló profilú szolgáltató van a piacon Ezek rövid idő alatt megegyeznek áraikban. ( pl

biztosító társaságok) 4. A piac értékitélete által kialakított ár: a piac hatása az ár alakulására 5. Megállapodott ár: az ár alku tárgya a vevő és az eladó között 6. Fogyasztói ár: példa a meghatározására: Fogyasztói ár = termelői ár + ÁFA + árrések + egyéb adók. 4. Befektetések forrásai A pénz időértékével kapcsolatos számítások A befektetések forrásai 1) Saját erőből történő befektetés: a legkényelmesebb forma. Nem vagyunk kitéve a pénzintézetek magas kamatainak. Egy követelmény, hogy a pénzünket minél gyorsabban költsük el, főleg ha magas az infláció, az időérték okozta többletigény miatt. 2) Hitelfelvétel: jelenleg nem ajánlott, a magas hitelkamatok miatt. Ha mindenféleképpen hitelfelvételre kényszerülünk, minél rövidebb időre vegyük fel a hitelt, a visszafizetendő összeg nagysága miatt. 3) Külföldi tőke bevonása: viszonylag kedvező. Ha az idegen tőke részaránya a 30%-ot

meghaladja, erre a részre a cég meghatározott időre adókedvezményt kap. 4) Állami nagyberuházás: hatásfoka viszonylag alacsony. A pénz időértékével kapcsolatos számítások. A pénz jövőértéke: FV = C *(1+R)N, ahol FV a pénz jövőértéke, C a mai pénznem, R a kamat, N pedig az évek száma. A kamat és az infláció értéke gyakran megegyezik. Amennyiben a kamatok vagy az infláció értéke évről évre változnak a képlet az alábbiak szerint módosul: FV = C *(1+R1)(1+R2).(1+Rn) A Pénz jelenértéke: PV = C* 1/ (1+R)N, ahol PV a pénz jelenértéke. Nettó jelenérték: NPV = -C 0 + 0 + C 2 / (1+R)2 + C 3 / (1+R)3 +.+ C N / (1+R)N Annuitásszámítás: T/ H *(1+R)N R / (1+R)N–1, ahol T az éves törlesztő részlet, H a felvett hitel nagysága, R a kamat, N az évek száma. Annuitás jelenértéke: NPV A = C *(1+R)N–1 / R, ahol C az évente befizetett összeg, R az ígért kamat ( hozam), N az évek száma. 5. Határköltség számítás A számítás

alapgondolata: versenypiaci környezetben az ár nem kizárólagosan a vállalat belső ügye, az ár a piacon dől el, az ár vagy árverseny, vagy piaci áralku tárgya. Felépítése: Közvetlen költségek összesen Fedezeti részarány Realizált ás (piaci ár) Kiegészítések: • A realizált ár a piac értékítéletének mérőszáma. • Alsó határa a közvetlen költség (mint határköltség), felső határa az áralku eredménye. • A határköltség és a realizált ár különbsége a fedezeti részarány. • A fedezeti részarány tartalmazza a hozzájárulás mértékét, azaz a termék azon képességét, hogy milyen mértékben tud hozzájárulni az általános költségek egalizálásához és a nyereségképzéshez. • A termék fedezeti részaránya időben változó lehet (akár 0 is). Következésképpen önmagában nem minősíti a vállalat jövedelmezését. • A vállalat jövedelmezőségét a hozzájárulás mértékének tömege biztosítja. 6. A

fedezeti költségszámítás alapelve Az ÁKFN struktúra felépítése A fedezeti költségszámítás abban különbözik a tradicionális költségszámítási módszerektől, hogy jobban figyelembe veszi a különböző költségfajták természetét, a különböző költségfajták reagálását a volumenben bekövetkezett változásokra. Probléma a reagálás mértékének meghatározása. Mi és mennyire függ a termeléstől Költségreagálások: fontos a munka (termelés) során előírt anyag és időérték betartása. Eltérés esetén többletköltség (veszteség) keletkezik.Az ÁKFN struktúra A gazdálkodás pénzbe kerül. A gazdálkodó egység eredményét pénzben jellemezni és ábrázolni kell. 1. Vállalati eredmény: Nyereség: a vállalat egészére vonatkozó mutató, amely a gazdálkodás egy adott pillanatára vonatkozik. A rendszer bevételeinek és kiadásainak különbségét mutatja meg N = Á-K ö 2. Statikus eredmény: pl a mérleg Egy adott

pillanatban jelzi a vállalat vagyoni helyzetét A könyvvitel funkciója: egész évben regisztrálja a vállalat vagyoni helyzetében bekövetkező változásokat. 3. Dinamikus számítási modellek: ismerni kell a vállalat egészére vonatkozó proporcionális és fix költségek összességét. (közvetlen általános költségek) A vállalat egészére vonatkozó δ -t megkapjuk a δ = K p / K ö alapján. Az ÁKFN struktúra szerkezete Komponensei: Á-K p =F F-K f = N Á = Σ ái * x i K p = Σ K pi * x i K f = constans A fedezet fogalma: F = Σ f i * x i Kettős funkciója: Á – K p =F, F = K f – N Grafikus ÁFKN struktúra: Á Á Kp Kf F N F Kp Kf F +N -N KÖ A fedezet grafikus megjelenítése: Á Á Kp Kf F N N Kp Kf 7. Költségreagálások, különböző költségstruktúrákkal rendelkező vállalatok reagáló képessége. A fix költségekkel kapcsolatos megfontolások 1. Proporcionális (közvetlen) költségek: azokat nevezzük, amelyek a munka

(gyártás) leállásával megszűnnek. Elvileg 1:1-ben követik a termelés változását. • • • • • Alapanyag költségek Bérköltség Technológiai energia (bizonyos esetekben nem mérhető) Külön költségek Stb. Kp Kp Ft/év Volumen 2. Progresszív költségek: általában túlterhelés miatt keletkeznek (túlóra, drágább anyag, stb) Kprog Ft/év Volumen 3. Degresszív költségek: a költségek a volumennel nem 1:1 arányban nőnek A degresszív költség költségintervallumára jellemző. (pl a bérköltség bizonyos % után degresszív) Kdeg V1 V2 Volumen 4. Fix (általános) költségek: a munkától (gyártás, szolgáltatás, egészségügy, stb) függetlenül fizetni kell, vagy megjelennek, mint költségek. • Bérlrti díjak • Havi díjasok bére, TB-je • Fűtés, világítás • Karbantartás • Amortizáció • Adók • Stb. Ábrázolva: Kfix Ft/év Im Fajlagosan ábrázolva: Kfix Iim IIIm Volumen Ft/év Volumen

Költségreagálások számszerűsítése: A költségváltozási tényező: δ = K p / K össz Fix költség esetén (független a volumentő) δ Kfix = 0 Közvetlen (proporcionális) költség esetén δ kp = 1 Progresszív költség esetén: δKPROG >1, ennek alkalmazására általában nem kerül sor. Degresszív költség esetén: 1> δdeg > 0 Ennek megfelelően az alábbi variációk fordulhatnak elő: 1) K ö = K p + K f 2) K ö = K p + K deg , ahol K deg = K pred + K fred 3) K ö = K pere det i + K deg + KFere det i , ahol K deg = K pred + K fred Ezek tervezési számításoknál nehezen kezelhetők. Egyszerű ott a dolgunk, ahol csak főleg közvetlen és általános költségekkel kell csak számolni. Kp = δ * Kö K F = (1-δ) K ö Degresszív költségek esetén: K pr = δ * K deg K Fr = (1-δ) * K deg Fix költségekkel kapcsolatos számítások. Ha növeljük a termelést ehhez második, illetve harmadik műszakra, vagy befektetésre van szükség. Ez fix

költségnövekedéssel jár A fix költség belépése csökkenti a nyereséget, ez csak bizonyos volumennövelés után áll helyre. Alapelvek a fíx költségek kezeléséhez: 1. A termelés mennyiségének növekedéséből kapott eredmény haladja meg a beruházási összegek értékét. 2. Változtatni kell a fix költségek belső összetételén (a magas technikai színvonalú gépek miatti fix költségeknek kell növekedniük). 3. Jól kell ismerni a kapacitás adatokat, nehogy felesleges gépvásárlással növeljük a fix költségeket. 8. Termékkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos számítások Fajlagos fedezetek ABC analízis. A rendszermátrix felépítése Termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos számítások. A hagyományos költségtan célja a termékek és szolgáltatások fajlagos teljes önköltségének megismerése. Sarkalatos pontja az általános költségek felosztásának mikéntje, s ehhez kapcsolódó vetítési alapok. Nem szerepel benne

jellemző értékként az ár Hibái: 1) A bérigényes termékeket mutatja rosszabbnak (ha a vetítési alap a közvetlen bér) 2) Nem mutatja a termékszerkezet váltás következményeit 3) Pozitív cégeredmény esetén negatív kalkulációjú, de a rendszer szempontjából jónak minősíthető terméket rossznak ítél. Ennek elhagyása azonban a gazdasági rendszerüket még rosszabb helyzetbe hozza. 4) Minden változás minden munkára hatással van. Fváll = Σfi * xi Gyártmánykarakterisztikák A termék jóságának fokáról, a rendszerbe való illesztésükről ad képet. A termék jóságát érzékeltető mutatók. 1. Fedezetbonitás: - Fajlagos fedezettömeg: f(ft/db. - Fedezettömeg: F = Σf i *x i - F/á*100% viszonyítani a vállalati F/Á100% értékhez. - Előállítási fedezetek f/munkaigény, pl. f/gó, f6nó, f/ütemidő stb 2. Prioritási mutató F/ á *F Az ABC analízis. Megmutatja, hogy az egyes termékcsoportok fedezeti összege hogyan járul hozzá

a vállalati fedezettömeg képződéséhez. f6 f2 T2 T6 Árbevételekkel kapcsolatos számítások. Kiindulás a gazdasági kalkuláció. Az árbevételek tervezéséhez a fedezetek ismerete szükséges. A fedezetek értéke a kövezkező lehet: abbahagyni a gyártást f = 0 ha van szabad kapacitás, gyártani kell itt rangsorolni szükséges. Jellegzetes erőforrás – termék kapcsolatok: 1. Nem konvertálható Egy gép egy termék. Cél gyártani, ha a fedezet +, vagy 0 (szabad kapacitás esetén). Ha a fedezet negatív, értékesítési minimumot gyártani, ha nincs a gyártást abba kell hagyni. 2. Egy gép több termék Azonos gépóra igénybevételével: rangsor a fedezet abszolút értéke alapján. Különböző gépóra igénybevétel: rangsor a -f/gépóra alapján. Rangsor mindig csak az értékesítési minimumok (kötelezettségek) teljesítése után lehetséges. Több gép több termék: Van gyártási szűk keresztmetszet: Rangsor az előző pont alapján.

Nincs szűk gyártási keresztmetszet: Rangsor optimum számítás alapján. A rendszermátrix felépítése. 1. Gyártási operációs tér: E/T E1 E2 E3 T1 a 11 a 21 a 31 T2 a 12 a 22 a 32 T3 a 13 a 23 a 33 Tn Σgó B1 B2 B3 Em a m1 a m2 a m3 a mn Bm 2. 3. Piaci adottságok: Min. Max. xxxxx xxxxx 4. Gazdasági adatok: fedezet f/gó xxxxx xxxxx Ahol : E 1 , E 2 .erőforrás csoportok T 1 , T 2 .termékek a 11 , a 12 melyik termék melyik gépen mennyi időt vesz igénybe. (gó/db) Min. gyártási kötelezettségek Max. gyártási lehetőségek (mennyit lehet eladni) 9. Az információs és döntési rendszerek összefüggései A döntési folyamat elemei Az információs és a döntési rendszer összefüggései. A vállalati információs rendszer feledata: a vállalat irányításához, a vezetési döntésekhez szükséges információknak megfelelő időben és megfelelő helyre történő juttatása. Szükséges ezen információk minél gyorsabb

feldolgozása, ezért alapvetően fontos a cégeknél a korszerű információs rendszerek kialakítása. Döntés, döntési folyamat, döntési rendszer. Döntés az akaratképzési folyamat végső fázisa, egy választás eredménye legalább két cselekvési lehetőség között. Indulat, vagy ösztönszerű cselekvés estén nem beszélhetünk döntésről. Mivel a döntés kapcsán akaratképzésről beszélünk, a döntéshozatal tulajdonképpen egy folyamat. A döntési folyamat modellje (elemei): A probléma (a döntési helyzet) felismerése A döntési probléma megfogalmazása A döntést hozó Tényállapotok Akcióparaméterek Cselekvési változatok Alternatívák kidolgozása Választás (a döntés) meghozatala Intézkedés, a döntés közlése Végrehajtás (folyamat) Külső körülmények, állapotjelzők A probléma felismerése: egy adott folyamat (külső vagy belső) állapotának megfigyelését és következtetések levonását jelenti. A

probléma megfogalmazása akkor válik szükségessé, ha a megváltozott helyzet döntést kíván. Ekkor meg kell határozni a döntés célját és fel kell ismerni a tevékenység, a beavatkozás alternatíváit. A döntést hozó: lehet egy személy, vagy csoport. Az egyszemélyi döntés sok esetben függ a döntést hozó személyiségétől. A csoport döntések hatásfoka, színvonala általában jobb Alternatívák kidolgozása során különbséget kell tenni problémát jelentő akció paraméterek és az állapotjelző paraméterek között. A rendszer teljesítménye (P) mindkettőtől függ. P = f (C i , U j ) Ahol C (i, l,.n) U (j =1,.n) A kidolgozás során meg kell keresni, hogy az U lehetséges halmazához milyen C értékek tartoznak. Bonyolult döntési helyzetekben előfordulhat, hogy a lehetséges alternatívák halmaza olyan nagy, hogy nincs lehetőség, vagy nem gazdaságos az összes alternatíva kidolgozása. A lehetséges alternatívák között adott

korlátok, vagy tapasztalat alapján előzetes szelektálást végzünk és csak ezeket dolgozzuk ki részletesen. A probléma megoldásának ez a módszere az ún. heurisztikus eljárás A választás. (a döntés meghozatala) Az alternatívák közül ki kell választani a döntési paraméterek szerinti legjobb változatot. A döntési folymat illetve valamely mozzanat lehet: Programozott döntések esetén: - az információk elegendőek a döntéshez - a döntéshozatal kapcsán semmiféle kockázatot nem vállalunk - a döntés rutinjellegű, meghatározott eljárás, algoritmus, szabályozás szerint keletkezik. Programozatlan döntések esetén: - nem áll rendelkezésre elegendő információ - ezért meghozatalához személyes alkotóképességre van szükség - nem rutinjellegű, számítógéppel csak segíthető. Döntéshozatal a vállalati szervezetekben számos szintén, jó néhány ún. döntési ponton történik. Döntési rendszer alatt értjük a döntési pontok

hálózatát és azoknak a legfontosabb döntési jogköröknek meghatározását, amelyek a vállalat egyes vezetőit illetik. Az információs és döntési rendszerek egymástól elválaszthatatlanok. A döntésnek mint vezetési funkciónak kiinduló elemét az információk képezik. Ebből következik, hogy az információnak a döntést, az információ rendszernek a döntési rendszert kell kiszolgálni. A gazdálkodó szervezeteknél különböző döntési szinteket különböztetünk meg, amelyeket döntési hierarchiának nevezünk. 1) Stratégiai döntések szintje felső vezetés szintje hosszútávra kiható jelentőségű kockázatvállalással jár nem algoritmizálható. 2) Taktikai döntések szintje. középvezetők szintje már konkrétabb információk állnak rendelkezésre, végrehajtásuk kisebb kockázattal jár a döntés előkészítés és hozatal részben algoritmizálható. 3) Operatív döntések szintje. közvetlen termelésirányítók szintje

gyakran ismétlődő, rutinjellegű algoritmizálható. Az információs rendszereknek az egyes döntési szinteket másképpen kell kiszolgálnia. Minél magasabb a döntési szint, annál koncentráltabb információk szolgáltatására van szükség. 10. Piac és piaci viszonyok A piac valamilyen termék, termékcsoport gyártóiból értékesítőiből és vevőiből tevődik össze. Ezek egy gyártói, értékesítői, felhasználói lánc tagjai, akik a folyamat különböző pontjain csere céljából kerülnek kapcsolatba egymással. Egy adott vállalkozás céljainak meghatározásakor már azokat a piacokat is kijelöli, ahol tevékenykedni kíván. Eldönti, milyen termékekkel, szolgáltatásokkal jelenik meg, ehhez milyen erőforrások kellenek, milyen vevőkört céloz meg. Mindezek mellett figyelembe veszi, milyen versenytársakkal áll szemben. A piacra történő be és kilépés. A vállalkozás alapvető érdeke, hogy helyesen határozza meg az ún. releváns

piacot Minél pontosabban fogalmazza meg a kielégítendő igényeket, határolja be térben és időben a vevőkört. Ez határozza meg ugyanis a piac érintettjeit Döntésüket az egyes piacok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják. A mérlegelés tárgya mindig a hosszú távú jövedelmezőség kell, hogy legyen. A piacra lépés során az alábbi korlátokkal kell számolnunk: - állami szabályozás - méretgazdaságosság - termékdifferenciálás - tőkekorlátok - az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége - a partnerváltás költségei A kilépés indokai lehetnek többek között: - új, gazdaságosabb környezetbe való település - elképzeléseink nem váltak valóra - ízlésváltozás, eszközeink nem konvertálhatóak - erős konkurencia megjelenése piacról való kilépésnek jogi szabályai vannak. Lehetőleg kultúrált körülmények között, gazdaságosan kell végbemennie. Árupiac, erőforráspiac. Egy adott cég különböző

piacokon jelenhet meg. Árupiac számára az, ahol termékeit értékesíti, erőforrás piac pedig az, ahol a működéshez szükséges tényezőket beszerzi. A piac az áruk és szolgáltatások cseréje mellett az erőforrások elosztását és cseréjét is szabályozza. A piaci szerkezetek: A kínálat oldal A kereslet oldal szereplői szereplői Sok Kevés Egyetlen Sok Szabad verseny (1) Korlátozott kereslet Monopol kereslet (3) (2) Kevés Korlátozott kínálat Kétoldalú Korlátozott keresleti (4) oligopólium (5) monopólium (6) Egyetlen Monopol kínálat (7) Jellemzők: 1) 2) 3) 4) Tökéletes verseny. Erős verseny a vevők kegyeiért. Verseny a vevők kegyeiért. Erős törekvés az eladók megegyezésére. Korlátozott kínálati Kétoldalú monopólium (9) monopólium (8) 5) Piacmegosztás, versenykorlátozás. 6) Vevő versenyeztetheti a szállítókat. 7) A megszerveződés lehetőségének korlátozása. 8) Az erőfölény kihasználásának korlátozása. 9)

Partnerverseny, vagy árkartell. Piacok földrajzi kiterjedése. Helyi piacok: a kisvállalkozások jellemző területei. A piac szereplői közül a helyi közösségek jelennek meg, mint fogyasztók. A vállalkozások élénkítésének alapvető feladata az erős helyi piac. Számukra problémát jelentenek a nagy cégek megjelenése Körzeti piacok: gazdaságfejlesztési szempontból alapvetők. Kialakulhatnak spontán, vagy különböző szándékok alapján. Sok helyen átveszik a helyi piacok szerepét Nemzeti piac: itt találkozik legjellemzőbben a piac és az állam gazdasági szabályozó szerepe. Pénzpiac szempontból ez minden gazdaságban döntő szereppel bír. A nemzeti piacok védelmét különböző gazdasági szabályozó eszközökkel biztosítják. Regionális piacok: jelentőségük a gazdasági integráció elterjedésével megnőtt. A nemzeti piacok bizonyos funkciói is ide kerülnek. Világpiac: oka a globalizáció. Következményei csak később kerülnek

felszínre Közvetett hatása már érzékelhető: lásd távközlés. A folyamat gyorsuló ütemű 11. Vállalkozási alapfogalmak. Az üzleti vállalkozások tevékenységi blokkjai Alapfogalmak. Vállalkozás: egyéni illetve kollektív szükségletek kielégítése profitszerzés céljából. Bármiféle munkavégzésre való törekvés végül is vállalkozásnak tekinthető. Ezek egy része tőkeigényes, más része nem. Vállalkozások jellemző ismertető jelei: - nagyfokú döntési szabadság - profitérdekeltség - kockázati tényezők vállalása. A vállalkozó: olyan személyiség, aki egy adott vállalkozást felelősségteljesen alapít, irányítja, befektet, kockázati tényezők vállalása mellett. A kockázati tényezők a következők lehetnek: - anyagi - pszichikus - egyéni és kollektív szociális. A vállalkozások indításánál figyelembe veendő szempontok: - mihez értek - mihez van jogosultságom - mire szerezhetek jogosultságot - mennyi pénzem van

- mire akarom a vállalkozást használni - milyen termékre, szolgáltatásra látok igényt - milyen vevőkört veszek célba - egyéni, vagy társas vállalkozásról van –e szó. Az üzleti vállalkozás tevékenységi blokkjai: Az üzleti elképzelés kialakítása. A vállalkozás jellemzőinek és szervezeti kereteinek megválasztása. Cégalapítás, szervezetformálás. Erőforrás biztosítás, gazdálkodás Reálgazdasági folyamatok ellátása A kiemelten fontos hajtóerők mozgásban tartása. Stratégiai tervezés, marketing, innováció, controlling, szervezeti kultúra Piaci versengés és együttműködés. Árpolitika, taktika, magatartás Tőke, költség és eredménygazdálkodás. Belső és külső piaci kapcsolatok A vállalkozások válsága, válságmenedzselés 12. A vállalkozások választható formái, főbb jellemzői. A kisvállalat és főbb A vállalkozás a cég tevékenységének befejezése. jellemzői. A vállalkozások érintettjei

és céljaik Vállalkozások Egyéni: Ténylegesen egyéni Családi Egyéni ipari vállalkozás Társas: Szövetkezetek Holdingok Gazdasági társaságok Bedolgozó formák Állami vállalatok Gazdasági társaságok: 1) Nem jogi személyű: Betéti társaság Közkereseti társaság 2) Jogi személyek által alapított: Egyesülés Közös vállalat Jogi személyű: - Korlátolt felelősségű társaság - Részvénytársaság. Gazdasági társaságok működésével kapcsolatos feltételek: - meghatározás - státus - alapítás - megszűnés - tagok felelőssége - szervezet Betéti Társaság BT Meghatározás Státus A társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan a többi beltaggal egyetemlegese n a társaság kötelezettségei ért, s legalább egy tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Alapítás Megszűnés Induló

vagyon Nem jogi Jogi A Pénzapport ( személyisé személy, társaságtól a pénzt, a gű jogalany természetes megváló helyettesíthe tagoknak a tő és az személy, társasági vagyonrész elhasználhat szerződésse t három ó dolgot a l hónapon társaság belül ki tulajdonába, kell adni, egyéb illetve ha a dolgokat társaság használatába megszűnik, kell adni). a fennmarad ó vagyont vagyoni hozzájárulá s arányában szét kell osztani. Tagok felelőssége A beltag, elsősorban a társaság saját vagyonával felel, ha ez nem elegendő, a tagok közvetlenül és korlátlanul és egyetemlege sen A kültag vagyoni betétje erejéig Szervez et Képvis eletre csak beltag jogosult Közkereseti Társaság (KKT) Meghatározás Státus Alapítás A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettség et, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenysége t folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésér e

bocsátják. Megszűnés Induló vagyon Nem jogi Jogi A Pénzapport személyisé személy, társaságtól ( a pénzt, a gű jogalany természete megváló helyettesíth s személy tagoknak a ető és az társasági vagyonrészt elhasználha szerződéss három tó dolgot a el hónapon társaság belül ki kell tulajdonába adni, illetve , egyéb ha a dolgokat használatáb társaság megszűnik, a kell adni). a fennmaradó vagyont vagyoni hozzájárulá s arányában szét kell osztani. Egyesülés Meghatározás Státus Jogi Jogi személyek személy. által saját gazdálkodásu k eredményessé gének előmozdításár a és gazdasági tevékenységü k összehangolá sára alapított gazdasági Alapítás Megszűnés Induló vagyon Jogi A Vagyonról személyek fennmaradó nincs társasági vagyont a rendelkezés szerződésse tagok . l. egymás között egyenlő mértékben, vagyoni hozzájárulá s esetén annak arányában kell felosztani. Tagok felelőssége Elsősorban a

társaság saját vagyonával felel, ha ez nem elegendő, a tagok közvetlenül és korlátlanul és egyetemlege sen. Szervezet Tagok felelőssége Az egyesülés a vagyonával, ezen belül a tagok korlátlanul és egyetemlege sen. Szervezet Minden tag jogosult képviseletr e. Tulajdonosi (irányító) szervezet: igazgató tanács, tagonként egy képviselő. Általában egy tag egy szavazat, kivéve a szolgáltató és gazdálkodási tevékenységné l, valamint a társaság, szolgáltató és gazdálkodási tevékenysége t is folytathat. Közös Vállalat (KV) Meghatározás Státus megszűnésnél, átalakulásnál, ahol a szavazati jog a vagyoni hozzájárulás arányában alakul. Operatív irányító és képviselő az igazgató. Ellenőrző szerve a felügyelő bizottság. Alapítás Megszűnés Induló Tagok vagyon felelőssége Jogi személyek Jogi Jogi A Alaptőke + A közös által alapított személy. személyek fennmaradó egyéb vállalat olyan társasági

vagyont a vagyon. vagyonával, gazdasági szerződésse tagok ezen felül a társaság, amely között a tagok l. tagjai által vagyoni vagyoni rendelkezésre hozzájárulá hozzájárulás bocsátott s arányában uk arányában alaptőkével és kell kezesként. felosztani. egyéb vagyonával felel kötelezettségei ért. Szervezet Tulajdonosi (irányító) szervezet: igazgató tanács, esetleg meghatározott időtartamra igazgatóság, az igazgató tanács tagjai közül. Szervezeti jog vagyoni hozzájárulás arányában. Operatív irányító és képviselő igazgató. Ellenőrző szerv: felügyelő bizottság legalább három tagból. kötelező ha főfoglalkozású dolgozók száma a 200 főt meghaladja. Korlátolt felelősségű társaság (KFT) Meghatározás Státus Alapítás Olyan Jogi gazdasági személy társaság, amely előre meghatározot t törzsbetétekb ől álló törzstőkével alakul és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetéténe

k szolgáltatásai ra és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásr a terjed ki Jogi személy, természetes személy. A KFT-t bárki alapíthatja, egyszemélye s is lehet. Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni (személyegy esülés jellegű). A társasági szerződés és a cégbírósági bejegyzés feltétele, hogy a pénzbetétek felét (egyszemély Megszűnés A fennmaradó vagyont a pótbefizetések et vissza kell téríteni, további részt a tagok között a törzsbetétek arányában kell felosztani. Induló vagyon Meghatározo tt törzsbetétek ből álló törzstőkével. Törzstőke minimális összege 3 millió Ft. Alapításkor a pénzbetét 30%-át minimum 1.5 millió Ftot, bejegyzéskor legalább a felét (egyszemély esnél a teljes összeget) s a bejegyzéstől számított egy éven belül a pénzbetét teljes Tagok felelőssége A kívülállókkal szemben a társaság felel, a tag a társaság

kötelezettsége iért nem felel. A tag csak a bevitt vagyonnal felel. A tag törzsbetét befizetésére, esetleg egyéb vagyoni hozzájárulásra köteles. Szervezet Tulajdonosi szerve: közgyűlés. Minden tagnak legalább 10 szavazata van. A törzsbetét minden 10 ezer Ft-ja egy szavazatra jogosít. Ügyintéző, képviselő szerve: ügyvezetők. (tag vagy kívülálló határozott időre, a társasági szerződésben kell megnevezni.) Ellenőrző szerve: felügyelő bizottság. (legalább 3 fő.) Kötelező ha a tagok száma 25 főnél több, vagy a főfoglalkozású es esetén a teljes összeget) befizették, s a nem pénzbeli betét teljes egészében a társaság rendelkezésé re bocsátották. összegét be kell fizetni. A törzstőke törzsbetétek ből áll, ezen utóbbi minimális összege 100 ezer Ft. dolgozók éves átlagos létszáma 200 főnél magasabb. Egyszemélyes kft-nél könyvvizsgáló kötelező. Részvénytársaság RT Meghatároz Státus ás

Előre Jogi meghatároz személy. ott összegű és névértékű részvények ből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag (részvényes ) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékéne k vagy kibocsátási értékének szolgáltatás ára terjed ki. Alapítás Jogi személy, természetes személy. (Egyszemély est kizárólag az állam, zártkörű alapítás csak jogi személy részvételével .) Megszűnés Induló vagyon A Az alaptőke fennmarad névértékéne ó vagyont k összege a minimum részvényes 20 millió ek között Ft. A részvényei részvény – k a tagsági arányában jogokat kell megtestesít felosztani. ő értékpapír – minimális összege 10 ezer Ft vagy ennek 10 ezerrel osztható többszöröse . A részvény csak a cégjegyzék be történt bejegyzés és az alaptőke teljes befizetése után adható ki. Tagok felelőssége Tagok a részvény névértékéne k befizetésév el. Szervezet Tulajdonosi

szerve: a közgyűlés, amelyben 1 részvény 1 szavazat. A szavazat mértéke névértékhez igazodik. Ügyvezető szerve: igazgatóság (3-11 tagú). Tagjai az igazgatók. (részvényesek vagy más személyek, a közgyűlés választja.) Ellenőrző szerve: felügyelő bizottság. (315 tag), létszáma mindig kötelező. 200 főfoglalkozás ú dolgozó esetén egyharmadát a dolgozók választják. Legalább egy könyvvizsgál ó kötelező. A kisvállalat és főbb jellemzői. Egy vállalat akkor tekinthető kisvállalatnak ha: - kiskereskedelmi és szolgáltató vállalatok esetében az éves bevétel a .m Ft-ot nem haladja meg - nagykereskedelmi és gyártó vállalatok esetében, ha az alkalmazotti létszám az (X) főt nem haladja meg. - raktározó cégek esetében ha éves bevételük nem haladja meg a . m Ft-ot - építőipari cégek esetében ha éves bevételük nem haladja meg a . m Ft-ot - mezőgazdasági vállalatok esetében ha éves bevételük nem haladja meg a .

m Ft-ot Természetesen ezeket a számokat évről évre változtatják. Ez azért történik, mert a vállalat a paraméterek alapján kap adókedvezményt, vagy támogatást. Kategorizálás: - mikro vállalat: 0-9 fő között - kisvállalat: 10-99 fő között - közepes vállalat: 100-499 fő között - nagyvállalat: 500 fő felett. Másik definíció szerint a kisvállalat egy független tulajdonban lévő és független irányítás alatt álló cég, amely nem tölt be vezető szerepet saját tevékenységi területén. A kisvállalkozások gazdasági szerepe: Versenyhelyzetet teremtenek. Képesek a vásárlók kisebb csoportjainak igényeit is kielégíteni Mint alvállalkozók, beszállítók, részt vesznek nagy cégek munkájában. Gazdálkodásukkal nyereséget termelnek, ezáltal jelentős mértékű adót fizetnek a költségvetésnek. Fontos szerepük van a foglalkoztatási problémák megoldásában. A kisvállalkozások jelentős mennyiségű technikai újítást

hoznak létre. Sokkal hatékonyabb a kultúra-fejlesztésre fordított pénzek hasznosításában, mint a nagy cégek. A kisvállalkozások előnyei: Gyorsabban reagálnak a kereslet kínálat változásaira. Alapításuk könnyebb Rugalmas munkaszervezésre, önálló munkára építenek. A munkaerő maximális kihasználtságát biztosítják. A lekötött eszközöket jól hasznosítják Lehetőségük van a személyes kapcsolattartásra a vásárlókkal. Kisebb a bürokrácia is A vállalkozások érintettjei és céljaik. Belső érintettek: Tulajdonosok Menedzserek Alkalmazottak Külső érintettek: Fogyasztók Szállítók Versenytársak Együttműködő partnerek Állami intézmények Helyi közösségek Céljaik: A tulajdonos célja befektetett tőkéjének gyarapítása, tehát erős profitérdekeltség jellemzi A menedzser technikai – gazdasági – szervezői ismereteit (szellemi tőkéjét, tudását) viszi a vállalkozásba. Érdeke a vállalat eszközeinek hatékony

működtetése Az alkalmazott képességét szaktudását viszi a vállalkozásba, érdeke a személyi jövedelmének növelése és a biztonság. A fogyasztó célja mindig magasabb igényeinek kielégítése, ehhez a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell. A versenytársak innovációra, technikai fejlesztésre ösztönöznek. A piaci verseny a fejlődés motorja. A szállító sok esetben kiszolgáltatott helyzetben van. Versenyben áll a többi szállítóval, naprakészen, pontosan, jó minőségben kell szállítania. Az együttműködő partneri viszony általában átmeneti érdekszövetséget takar. Az állami intézmények és cégek között a viszony sajátos. Az állam céljai érdekében korlátozza vagy tágítja a cégek mozgásterét. A különböző résztvevők céljai egymásnak ellentmondanak. 13. Vállalatalapítás A vállalkozás válsága és megszüntetése Üzleti elképzelés kialakítása 1. Milyen vállalkozásra készülök 2. Milyen

vállalkozási formát választok 3. Ötletek szisztematikus keresésé 4. Értékesíthető találmány, stb Jogi formák közötti választás. 1. Az induláshoz szükséges tőke nagysága 2. A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség 3. Irányításban való részvétel 4. Finanszírozási lehetőségek 5. Adózási szabályok 6. A külső ellenőrzés mértéke 7. A befektetési cél 8. Alapítási költségek 9. A tőkekivonás lehetősége A telephely kiválasztása. 1. Nemzetközi szint: melyik országba 2. Regionális szint: országon belül hová 3. Lokális szint: városon belül hová 4. Vállalati szint: az egyes egységek hol legyenek - nyersanyagok közelsége - közlekedési szempontok - munkabérek nagysága - infrastruktúra - környezetvédelmi szempontok - adózási szabályok - értékesítési szempontok. Üzleti terv készítése. Szempontok az üzleti terv készítéséhez. Az üzleti terv tulajdonképpen a vállalkozás jövőjének

elképzelése. Lehetőleg mi készítsük el, de mindenképpen nézessük át. A külső tőketulajdonos szeretné pénzét biztonságban tudni. Amennyiben az indításhoz hitelfelvétel szükséges a bankok hitelgaranciát kérnek. Felépítése: 1. Tartalomjegyzék 2. Összefoglalás 3. A vállalat általános leírása 4. A vállalat kulcsemberei és szervezete 5. Piacelemzés, forgalmi előrjelzés 6. Marketingterv 7. Termelési terv 8. Kockázatbecslés 9. Pénzügyi terv 10. Finanszírozás 11. Függelék A vállalatalapítás menete. 1) Társasági szerződés illetve alapszabály (RT-nél). - cég neve - telephely, székhely - választott társasági forma - induló tőke. 2) Cég neve, - vezérnév - alaptevékenység megnevezése - jogi forma megnevezése 3) Közjegyző. Aláírási címpéldán elkészítése. - cégbíróság - adóhatóság - számlavezető bank. 4) Alapító okirat, alapszabály ellenjegyeztetése (ügyvéd, jogtanácsos, vagy közokiratként

közjegyző) - cégbíróság - APEH - számlavezető bank. 5) Adószámot a cégbírósági beadás előtt meg kell szerezni, cégjegyzéki nyomtatványon feltüntetni. 6) Alapító okirattal Adószámmal Aláírási címpéldánnyal Banknál folyószámla nyitás (számlaszám). Benyújtani az APEH-nek 7) Bélyegző, levélpapír stb. készítése 8) Indulhat a vállakozás. Vállalkozás válsága megszűnése. 1. A válság okai: A válság okai sok féle tényező összejátszásából adódhatnak, többek között az alábbiakban felsoroltak is lehetnek: - körülmények szerencsétlen alakulása - vezetési hibák - piaci ízlés váltás - kulcstermék nem adható el - tulajdonos váltás - pénzügyi egyensúly megbomlása (adós nem fizet) - sztájk - kedvezőtlen nemzetközi esenények - kitolás (megveszik, hogy ne legyen konkurencia) 2. A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere - hitelezők érdekvédelme - az adós érdekvédelme (ne az első vagy az

legerősebb rabolja le a céget) - tulajdonváltás jogi lehetősége - működjenek a tőke és pénzpiacok. 3. Fizetésképtelenség: - elismert tartozását 60 napon belül nem egyenlíti ki - felszólításra a lejárt tartozását 30 napon belül nem fizeti ki, tartozását nem vitatja, de nem ad tájékoztatást - eredménytelen volt a végrehajtási eljárás - a csődeljárás egyességét nem teljesítette. 4. Vállalkozások megszüntetésének formái Csődeljárás: a fizetésképtelen cégek talpra állításával foglalkozik. Adós kezdeményezi (a tulajdonos engedélyével) Melléklet: - mérleg - tartozások, hitelezők, lejárt időpontja - közzétételi költség befizetésének igazolása - volt –e három éven belül hasonló eljárás. Bíróság: közlönyben közzéteszi. 90+30 napos fizetési moratórium. (autómatikus fizetési haladék) 15 napon belül össze kell hívni a hitelezőket, a moratórium csak a hozzájárulásukkal érvényes. Nem

érvényes a moratórium: munkabérekre, juttatásokra, végkielégítésre, tarásdíjra, életjáradékra, SZJA előlegre, ÁFÁ-ra, víz-csatornadíjra. Vagyonfelügyelő választása a hitelezők közül: - ellenőrzi a pénzügyi helyzetet - megtámadhat előnytelen szerződéseket. A cég vezetői: Csődegyeztetési program: - átütemezés kérése - végrehajtási program, ellenőrzés módja - határidők módosítása, követelések átvállalása – elengedése. Sikertelen eljárás esetén felszámolás. Felszámolási eljárás: fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetését jelenti. Felszámolás A cégbíróság F.a jelzéssel látja el a céget - minden tartozás lejárttá válik - a beszámítható tartozásokat a követelések kiegyenlítésére fordítják - a cég vezetői mellékszereplők. (felszámolási biztost neveznek ki) A felszámolási biztos feladatai: - felmérés készítése - követelések nyilvántartása - ütemterv

készítése - hitelezők tájékoztatása - nyilvántartás a felszámolás költségeiről és eredményéről Végelszámolás: eredményesen működő cégek megszüntetése, vagy áttelepülése gazdaságosabb helyre. Végelszámolás: általában jól működő cégek kedvezőbb gazdasági feltételek közé települnek, a szabályok betartásával. 14. A stratégiai menedzsment A stratégia szintjei A stratégiai tervezés rendszere A stratégiai elemzés módszerei. A stratégiai menedzsment. A stratégia a jövő tervezésének eszköze. Folyamatos tevékenység, hosszabb távot ölel át Stratégiai szervezés: A vállalkozás nyerő helyzetbe hozása, változások időbeni beindítása. A stratégiai tervezés jellemzői: • Jövőbe tekintő • Kreatív • Rugalmas • • • • Aktív Akcióra építő Változtatásorientált Tartós sikerre építő A stratégia szintjei: A stratégiák kapcsolati rendszere Felsővezetői szint 1. üzletág K+F Humán

Pénzügy Termelés Marketing Innováció Projekt Nemzetközi Összvállalati stratégia 2. üzletág K+F Humán Pénzügy Termelés Marketing Innováció Projekt Nemzetközi Üzleti stratégiák Funkcionális stratégiák Az egyes stratégiai tervek kidolgozásakor mindig az adott gazdasági egység szervezeti felépítéséből kell kiindulni. Összvállalati stratégia: a cég jövője. Hová települjünk, milyen versenystratégiákat alkalmazzunk. Funkcionális stratégiák: Milyen technológiai változásokat valósítunk meg. A stratégiai tervezés rendszere: Környezeti lehetőségek Jövőkép, értékek Emberek Tudás Akciók Környezeti, társadalmi felelősség Folyamatos vezetői támogatás Erőforrások Adottságok Szervezet Jellemzői: - A stratégiai tervezés elemei egymással szoros összefüggésben vannak. - A külső és belső elemek befolyásolják egymást. - A tevékenység a célok, a lehetőségek és az adottságok megfogalmazásával

összevetésével kezdődik. - A megvalósításban a különböző erőforrások mellett a kiemelkedő szaktudás jelentős szerepet játszik. - Fontos a folyamatos vezetői támogtás, különösen az alsóbb szinteken megvalósított stratégiáknél. A stratégiai tervezés lépései: Kreatív szint: - Jövőkép - Stratégiai célok kijelölése. - Emberekre vonatkozó stratégiák kidolgozása. - Akciótervek kialakítása. - Akciók megvalósítása. Technológiai szint: - Környezet elemzés. - Belső adottságok elemzése és értékelése. - Az erőforrások elemzése és értékelése. - Gazdasági szempontok elemzése és értékelése. Területek Termék/szolgáltatás Vevők/piacok. Technológia Jellemzők A stratégia adott terméket, szolgáltatást helyez középpontba. Ezeknél a cég általában előnnyel rendelkezik. Új termékek és szolgáltatások is megjelenhetnek. A cég adott vevőkörre koncentrál. Igényeiket folyamatosan elemzi, értékeli. Olyan

termékeket fejleszt amelyek ezen vevőkör igényeit kielégíti. A sikert a vevőkör elégedettségével méri és azzal, mennyire hű a vállalathoz. A cég arra összpontosít, hogy egyedülálló és értékes technológiai képességekkel dolgozzon. Az új termékek ezekre a technológiai képességekre alapozva készülnek. Termelés A gazdaságos sorozatnagyságra alapozva a vállalat költségcsökkentését és profilnövelést ér el. A vállalat arra törekszik, hogy kapacitásait minél jobban kihasználja. Olyan termelésszervezésre koncentrál, amely a legjobb minőséget eredményezi. A stratégiai elemzés módszerei: A legfontosabb elvégzendő elemzéseket a SWOT módszer foglalj össze. Lényege a környezet és belső helyzet átfogó, jövőorientált elemzése. A módszer elemei: A SWOT módszer helye a stratégiai tervezés folyamatában. Környezet Társadalmi felelősség STRATÉGIA Kockázat viselők A vállalati környezet elemzése: A környezet

elemzésénél a következőkre kell kiemelten figyelni: - Az adatgyűjtés minél részletesebb legyen - Az információgyűjtés gyors legyen - Mind a gyűjtés, mind a feldolgozás folyamatos legyen A munkakörnyezet fontosabb elemei: - A nemzeti/nemzetközi gazdasági helyzet. - A technológiai/tudás környezet. - Kormányzati/politikai környezet. - Természeti környezet. - Társadalmi környezet - Kulturális környezet. A mikrokörnyezet főbb elemei: - A vevők - A szállítók - Együttműködő partnerek - Versenytársak. Vállalat Jövőkép Értékek Célok Erőforrások Erős és gyenge pontok Szervezet Emberek Kultúra Versenytársak elemzése: A piacon lévő versenytársak száma és stratégiája a nyereség legfőbb befolyásoló tényezője. A verseny a legkülönfélébb eszközökkel folyhat: - az árverseny - verseny az innováció területén - verseny a reklám területén. Ezeket kombináltan is alkalmazzák. Fontos jellemző a koncentráció, ami a

verseny szereplőinek számát és nagyságát méri. Minél koncentráltabb a piac, annál több esélye van a nagy cégeknek, hogy az árakat tetszés szerint alakítsák és a kis szereplőket a piacról kizárják. A versenytársak elemzése nem könnyű feladat. Versenytársak: Célok: - jelenlegi célok - elérésük mértéke - milyen változások várhatók Stratégia: - milyen versenystratégiákat alkalmaznak - milyen sikerrel Várható változások: Milyen stratégiai irányváltozások valószínűsíthetőek. Feltételezések: - milyen feltételezéseik vannak a környezetről, a versenyhelyzetről - mi a vélemény a saját képességekről Képességek: - melyek a különleges stratégiai képességek, versenyelőnyök - milyen irányban változnak Általános kép: - mi a vevők, a piac értékítélete - hogyan változik 15. A marketing menedzsment A marketing fogalma: Milyen reakciók várhatók az általunk bevezetett stratégiai változtatásokra.

Többféle módon közelíthető meg. 1) Tudatos vállalati cselekvés és vezetői magatartás. 2) A vállalat piacképességének fejlesztése. 3) Politika, stratégia, üzleti magatartás. 4) A megtermelt termékek eljuttatása a fogyasztóhoz. - Kinek - Mikor - Hova - Mennyiért. Marketing alapfogalmak és kapcsolatok: Szükséglet--------Igény-------Kereslet-------Termék--------Hasznosság--------Csere-------Piac------Marketing-----Marketing mix-------Marketing menedzsment. A döntés vezérelve a szükségesség és a hasznosság. A marketing menedzsment a tervezés és a végrehajtás folyamata. Termékek létrehozása, árazása, eladásösztönzés, elosztás A marketing menedzsment folyamata: A piaci lehetőségek elemzése. - hosszú távú lehetőségek - rövid távú lehetőségek mikrokörnyezet (szállítók, vásárlók, fogyasztók, kereskedők, versenytársak stb.) makro környezet (demográfiai tényezők, fejlődés, társadalmi felépítmény stb.) Kiinduló

pont mindig a konkurencia és a piac ismerete. Célpiacok felkutetása és kiválasztása. Lényege ennek a piac csoportosítása, célcsoportok kiválasztása, piaci stratégia kialakítása. Marketing-stratégiák kidolgozása. - Támadó stratégia fellendülő gazdasági helyzetben. - Védekező stratégia visszaeső gazdasági helyzetben, vagy jelentős konkurencia esetén. - Feladó stratégia kivonulás a piacról a veszteségek mérséklése miatt. - Vegyes stratégia (támadó/védekező) új piac megnyerése. A marketing szervezet felépítése, tevékenysége jelentős mértékben függ az adott cég nagyságától, jellegétől. A marketing eszközrendszere. A McCarthy féle 4P illetve 5P koncepció elemei a következők: - Product (termék): árú, szolgáltatás, vagy ezek kombinációja. - Price (ár): alapár, árrések, adók, árváltozás, árdifferenciálás. - Place (elosztási csatorna): értékesítés, a folyamat alanyai és helye. - Promotion (marketing

kommunikáció) az emberek tájékoztatása, reklám, hirdetés, vásárok, kiállítások, stb. - Personal realing (személyes eladás) ez egy speciális terület. Az ár szerepe a marketingben. Az ár sok elemen keresztül hoz hasznot. Az árak kialakításánál az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: a) Demográfiai tényezők. - lehetséges vevők csoportnagysága, - földrajzi elhelyezkedés - vásárlói típusok (viszonteladó, fogyasztó) - fizetőképes kereslet. b) Lélektani tényezők. Az esetleges árváltozásokat hogyan fogadják a vásárlók. c) Árrugalmasság Az árak kialakításánál a fogyasztók érzékenységét, valamint a cég gazdálkodásának végeredményét kell figyelembe venni. (ha a gazdálkodás összeredménye pozitív, akkor a lehetőség is szempont lehet). d) Árpolitikai célok. Fedezettartalom, nyereségtartalom, stabil, instabil árak, piacrészesedés, vevőkör, versenytársak árai és minősége. e) Költségtényezők az

ár kialakításához. Milyenek a költségösszetevők, (közvetlen és általános költségek) milyen a technikai színvonal. f) Termékjellemzők az árban. Romlandóság, szavatossági idő. Itt az idő csökkenti az árat Megkülönböztethetőség Árfelhajtó szerepe is lehet. g) Környezeti tényezők szerepe. Versenytársak száma,- nagysága,-árúkínálata, költségstruktúrája. Törvényi előírások, a lakosság anyagi lehetőségei, stb. Az árdöntéseknél az egyik legfontosabb feladat a vállalat költségeinek összhangba hozása a környezet vásárlóinak anyagi lehetőségeivel. Elosztási csatornák. A termékek, termelőeszközök, szolgáltatások „terítése, értékesítése” lényegesen eltér egymástól. Itt tulajdonképpen az értékesítési, kereskedelmi lánc kiépítéséről, jellegéről van szó. Gyártó- nagykereskedő- kiskereskedő- fogysztó, stb Minél rövidebb a lánc, általában annál kisebb az ár. A piac természete módosító

hatással van az értékesítési lánc jellegére Marketing kommunikáció. Tulajdonképpen a vásárló meggyőzése arról, hogy a mi termékünket válasszák. Alapelemei: Reklám. Nemzetközi, kiskereskedői, kereskedelmi, szakmai, ipari, intézményi, cégreklám, stb. Személyes eladás. A vásárló és az eladó személyesen kommunikál. Eladásösztönzés. Speciális közlési eljárás. - áruküldések, minták. - szemléltető eszközök. - szakmai programok, kiállítások. - képzési programok. Speciális ajánlatok. - árengedmények, készpénz visszatérítés, jutalom. Közlemények népszerűsítés. Külső és belső emberi kapcsolatok kialakítása. Belső PR a vállalat és alkalmazottainak viszonya. (az emberek hasznosnak érezzék magukat) Külső PR a vállalat és környezete. - üzleti kapcsolatok - felügyeleti szervekkel történő együttmúködés - befektetési kapcsolatok ápolása - sajtókapcsolatok - nemzetközi kapcsolatok. A termék. Bizonyos

igényelt funkciók megjelenített formája. Többek között három jellegzetes paraméter kapcsolható hozzá: funkciók, ár, életciklus. Az első kettő között szoros összefüggés van, bizonyos gazdasági feltételek teljesülése esetén. A harmadik négy részre osztható: bevezetés (nagy ráfordítás, alacsony jövedelmezőség), növekedés (jelentős forgalomnövekedés), érettség (nagy jövedelmezőség), hanyatlás (forgalom, ár csökkenés, minél kisebb veszteséggel elhagyni a piacot)