Alapadatok
Év, oldalszám:2009, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:50
Feltöltve:2009. június 20.
Méret:78 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Különleges alakú közömbösségi görbék A jól viselkedő közömbösségi görbék esetén a termékek helyettesítik egymást, de nem tökéletesen. Azaz egyszerre helyettesíthetők is egymással (hajlandó vagyok lemondani valamennyi almáról valamennyi körtéért cserébe), és egyszerre egészítik ki egymást (szeretem az almát a körtével együtt). A jól viselkedő közömbösségi görbék esetén a helyettesítési határráta (MRS) csökkenő, mivel érvényesül a csökkenő határhaszon elve. Vannak olyan jószágok, amelyek a fogyasztó számára tökéletesen helyettesítik egymást. Persze elég ritkán fordul elő, hogy valaki azt mondja: "teljesen mindegy, melyiket fogyasztom", de előfordul. Pl mindegy, hogy kék vagy fekete tollal írok meg egy levelet Az ilyen termékek esetén a közömbösségi görbe negatív meredekségű egyenes lesz. Az alábbi ábrán a fogyasztó számára 1 db savanyú uborka pont ugyanolyan hasznossággal bír, mint
1,5 db kovászos uborka. Ezt a két terméket különböző kombinációkban hajlandó fogyasztani, a hasznossága ennek megfelelően változik, de a "váltószám" mindig 1,5 lesz. Tehát ugyanolyan hasznossággal bír számára a következő három kombináció: 4 db savanyú uborka, vagy 2 db savanyú és 3 db kovászos uborka, vagy 6 db kovászos uborka. Minél többet fogyaszthat ezekből, annál nagyobb a hasznosságérzete. A helyettesítési határráta végig egyenlő 1,5-del, mivel a "közömbösségi görbe" érintője egybeesik magával az egyenessel. Arra is tudunk példát mondani, hogy valamely termék egy fogyasztó számára semleges. Nem fogyasztja, de nem azért, mert utálja, csak egyszerűen nincs rá szüksége, semmilyen érzetet nem kelt benne a dolog. Ilyen lehet pl egy antialkoholista embernek a bor A számára hasznos üdítő nem helyettesíthető a borral, tehát ha csökken az elfogyasztható üdítő mennyisége, az nem
kompenzálható a bor fogyasztásának növelésével. Ebben az esetben a közömbösségi görbe vízszintes vagy függőleges egyenes, attól függően, hogy melyik tengelyen ábrázoljuk a semleges jószágot. A helyettesítési ráta 0 vagy végtelen a "görbék" elhelyezkedésétől függően. A közömbösségi görbe mindig a semleges jószágot ábrázoló tengellyel párhuzamos. A hasznosságérzet pedig mindig a hasznos jószág mennyiségétől függ. Vannak olyan termékek, melyek a fogyasztó számára csökkentik a hasznosságot, azaz károsak, de előfordulhat, hogy mégis fogyasztania kell. Az alábbi ábrán az látható, hogy utaznod kell, az utazás hasznos jószág, de ha mindezt Trabanttal kell tenned, akkor a kényelmetlenség és a füst káros jószág lehet. Ilyen esetben annál kisebb a hasznosság, minél nagyobb a kényelmetlenség és a füst. Az utazás természetesen növeli a hasznosságot A közömbösségi görbék tehát pozitív
meredekségűek lesznek. Különleges alakjuk van a tökéletesen kiegészítő termékeket ábrázoló közömbösség görbéknek is. Akkor beszélhetünk tökéletes kiegészítésről, ha két terméket csak meghatározott arányban hajlandó összepárosítani a fogyasztó, ettől eltérő arányban nem jelent más hasznosságot. Pl egy db jobb cipőt egy db bal cipővel tudunk hordani, és nem jelent számunkra nagyobb hasznosságot, ha valamelyikből több van. A közömbösségi görbék ilyenkor L alakúak A görbék sarokpontjait összekötő egyenes meredeksége mutatja a rögzített arányt, és egyben a lehetséges fogyasztási mennyiségeket is, ez lesz a fogyasztó számára a releváns tartomány. Végül bemutatom, milyenek a közömbösségi görbék akkor, ha a fogyasztó a szélsőséget preferálja az átlaggal szemben. A jól viselkedő görbéknél láthattuk, hogy két termék kombinációját fogyasztja a fogyasztó, később azt is megmutatom, hogy
miért pont a közömbösségi görbék középtáján szoktunk fogyasztani. Amennyiben a fogyasztó valami miatt a szélsőséget preferálja, akkor negatív meredekségű, de konkáv görbéket kapunk. Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy a fogyasztó szereti a tejet és a sört is, de inkább külön, mint együtt a kettőt. Tehát magasabb hasznosságot jelent számára a jószágkosár, amiben csak az egyik termék van, még akkor is, ha esetleg kevesebb van benne, mint ha mindkét termékből kell fogyasztania
1,5 db kovászos uborka. Ezt a két terméket különböző kombinációkban hajlandó fogyasztani, a hasznossága ennek megfelelően változik, de a "váltószám" mindig 1,5 lesz. Tehát ugyanolyan hasznossággal bír számára a következő három kombináció: 4 db savanyú uborka, vagy 2 db savanyú és 3 db kovászos uborka, vagy 6 db kovászos uborka. Minél többet fogyaszthat ezekből, annál nagyobb a hasznosságérzete. A helyettesítési határráta végig egyenlő 1,5-del, mivel a "közömbösségi görbe" érintője egybeesik magával az egyenessel. Arra is tudunk példát mondani, hogy valamely termék egy fogyasztó számára semleges. Nem fogyasztja, de nem azért, mert utálja, csak egyszerűen nincs rá szüksége, semmilyen érzetet nem kelt benne a dolog. Ilyen lehet pl egy antialkoholista embernek a bor A számára hasznos üdítő nem helyettesíthető a borral, tehát ha csökken az elfogyasztható üdítő mennyisége, az nem
kompenzálható a bor fogyasztásának növelésével. Ebben az esetben a közömbösségi görbe vízszintes vagy függőleges egyenes, attól függően, hogy melyik tengelyen ábrázoljuk a semleges jószágot. A helyettesítési ráta 0 vagy végtelen a "görbék" elhelyezkedésétől függően. A közömbösségi görbe mindig a semleges jószágot ábrázoló tengellyel párhuzamos. A hasznosságérzet pedig mindig a hasznos jószág mennyiségétől függ. Vannak olyan termékek, melyek a fogyasztó számára csökkentik a hasznosságot, azaz károsak, de előfordulhat, hogy mégis fogyasztania kell. Az alábbi ábrán az látható, hogy utaznod kell, az utazás hasznos jószág, de ha mindezt Trabanttal kell tenned, akkor a kényelmetlenség és a füst káros jószág lehet. Ilyen esetben annál kisebb a hasznosság, minél nagyobb a kényelmetlenség és a füst. Az utazás természetesen növeli a hasznosságot A közömbösségi görbék tehát pozitív
meredekségűek lesznek. Különleges alakjuk van a tökéletesen kiegészítő termékeket ábrázoló közömbösség görbéknek is. Akkor beszélhetünk tökéletes kiegészítésről, ha két terméket csak meghatározott arányban hajlandó összepárosítani a fogyasztó, ettől eltérő arányban nem jelent más hasznosságot. Pl egy db jobb cipőt egy db bal cipővel tudunk hordani, és nem jelent számunkra nagyobb hasznosságot, ha valamelyikből több van. A közömbösségi görbék ilyenkor L alakúak A görbék sarokpontjait összekötő egyenes meredeksége mutatja a rögzített arányt, és egyben a lehetséges fogyasztási mennyiségeket is, ez lesz a fogyasztó számára a releváns tartomány. Végül bemutatom, milyenek a közömbösségi görbék akkor, ha a fogyasztó a szélsőséget preferálja az átlaggal szemben. A jól viselkedő görbéknél láthattuk, hogy két termék kombinációját fogyasztja a fogyasztó, később azt is megmutatom, hogy
miért pont a közömbösségi görbék középtáján szoktunk fogyasztani. Amennyiben a fogyasztó valami miatt a szélsőséget preferálja, akkor negatív meredekségű, de konkáv görbéket kapunk. Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy a fogyasztó szereti a tejet és a sört is, de inkább külön, mint együtt a kettőt. Tehát magasabb hasznosságot jelent számára a jószágkosár, amiben csak az egyik termék van, még akkor is, ha esetleg kevesebb van benne, mint ha mindkét termékből kell fogyasztania
