Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számviteli alapelvek

Számviteli alapelvek A vállalkozás folytatásának elve: a vállalkozás o a belátható jövőben fenn kívánja és tudja tartani a működési tevékenységét, o folytatni tudja a működési tevékenységét, o nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkenése 2. Teljesség elve: minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, könyvelni kell, a fordulónap és mérlegkészítés időpontja között ismertté váltakat is. Vélelmezi és megköveteli a bizonylatok teljeskörű feldolgozását. 3. Valódiság elve: a beszámolóban, a könyvvezetésben rögzített tételeknek megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenni, és ezt a vagyont a Számviteli törvény szerint kell értékelni. 4. Világosság elve: a könyvvezetésnek és a beszámolónak áttekinthetőnek, érthetőnek kell lennie, a Számviteli törvény által előírt rendezettségűnek kell lennie. 5. Következetesség

elve: a beszámoló tartalma és formája, valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6. Folytonosság elve: biztosítja az előző évi zárómérleg és a következő évi nyitómérleg közötti összefüggést. A vagyon értékelése és az eredmény számbavétele csak a Számviteli törvény által meghatározott szabályok szerint változhat. Feltételezi az állandóságot az értékelésben és az eredmény számbavételében. Ha mégis van változás e téren, annak hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. 7. Összemérés elve: az időszak eredménye egyenlő az időszaki teljesítések elismert bevételei (függetlenül a pénzmozgástól), mínusz a teljesítésekkel szembeállítható költségek, ráfordítások (függetlenül a pénzmozgástól). A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8. Az óvatosság elve:

nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, de az előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget el kell számolni értékvesztés vagy céltartalék-képzés formájában, akkor is, ha a fordulónap és mérlegkészítés között vált ismertté. Az értékvesztéseket és értékcsökkenéseket a nyereségtől és veszteségtől függetlenül is el kell számolni. 9. Bruttó elszámolás elve: egymással szemben nem számolhatók el és nem vonhatók össze a bevételek és a költségek (ráfordítások), a követelések és a kötelezettségek. A megbízható, valós összképet a „nettósítás” eltorzítaná, a vagyon és az eredménykimutatás félrevezető lenne, vagy legalábbis hiányos információkat tartalmazna. 10. Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásokban és egyedileg kell értékelni. 11. Időbeli elhatárolás elve: a

több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt kihatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási (beszámolási) időszak között. 12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben: a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, nem pedig a jogi formula alapján, figyelembe véve a Számviteli törvény alapelveit és vonatkozó előírásait. 13. Lényegesség elve: lényeges minden olyan információ, melynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. 1. 14. Költség-haszon összevetésének elve (= gazdaságosság elve): a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel