Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Külpiacra lépés fokozatai

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:72

Feltöltve:2009. június 20.

Méret:53 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Külpiacra lépés fokozatai Az alábbi fokozatok annak módjai, hogy egy vállalat hogyan léphet külpiacra, milyen módon. Ahogy haladunk előre a fokozatokban, annál nagyobb vállalati méretre van szükség, annál több pénzbefektetés szükséges és természetesen nagyobb a várható nyereség is, valamint nő a kockázat. (Természetesen nemcsak az exportra, hanem az importra is vonatkoznak ezek a lehetőségek.) A fokozatok tehát: 1.) Közvetett export: közvetítő segítségével történik a külpiacra lépés, gyakorlatilag annyiról van szó, hogy a vállalat termékét valaki külföldre viszi. Az is elképzelhető, hogy más márkanév alatt. A vállalat számára ez megfelel egyszerű értékesítésnek, akár az is elképzelhető, hogy nem is tudja: külföldre került a terméke. 2.) Közvetlen export: a vállalat saját termékeit saját maga forgalmazza külföldön Nem arról van szó, hogy kint boltot nyit, hanem arról, hogy külföldi nagykereskedőknek,

bolthálózatoknak árusítja a termékét, így kerül ki a külpiacra. Általában saját néven 3.) Licencek, know-how-k eladása: gyártási eljárások értékesítése külföldre Ezzel a módszerrel úgy kerül külföldre a termék és a márkanév, hogy a vállalatnak nem kell megjelennie az adott piacon. Tipikusan ilyen módszer a franchise, mint pl a McDonalds és társai. A márkanév ismert, ezért könnyen megvásárolják Aki ezen a néven akar termelni, komoly szabályoknak kell megfelelnie, a gyártás és az értékesítés során is. A licence eladója biztos bevételre tehet szert, ismertségét növelheti oly módon, hogy a hírnevére ő maga vigyázhat a folyamatos ellenőrzésekkel. 4.) Vegyes vállalat létrehozása: a terméket, a pénzt viszi a külpiacra lépő, a helyi ismereteket adja hozzá a helyi vállalat. A helyi ismeretek alatt értem a helyi jogrendszer, adórendszer, szokások, hagyományok, nyelv és egyéb ismeretét. 5.) Közvetlen külföldi

beruházás: vagy teljes vállalat megvásárlása külföldön, vagy ún zöldmezős beruházás - azaz telekvásárlás és ott nulláról egy vállalat felépítése. Esetleg e kettő kombinációja is szóba jöhet: egy vállalat megvásárlása majd átalakítása vagy épületek megvásárlása stb. Sok pénzbe kerül, lassan térül meg, de magas profitot jelenthet, ha a megfelelő helyen történik a beruházás. Leggyakrabban azért települ ily módon külföldre egy cég, hogy kihasználja az olcsóbb munkaerő vagy nyersanyag beszerzésének lehetőségét, esetleg nagy piacot sejt az adott országban. 6.) Teljeskörű nemzetközi termelés és marketing: minden külföldön ill az adott országhoz igazodva történik. Ott termelnek, ott értékesítenek, a marketinget is az országban élő hagyományokhoz, szokásokhoz alakítják. Pl a Coca-Cola cég busójárásos reklámja a világon sehol máshol nem mondott volna semmit, csak itt, Magyarországon. A termékpalettát

is az országban felmért igényekhez és lehetőségekhez alakítják, ennek köszönhetően a különböző üdítőital-gyártók más-más ízű termékeket gyártanak a világ különböző tájain. Nálunk jellemzően almát, szőlőt és málnát, míg máshol mondjuk papayát, mangót és egyéb egzotikus - esetleg számunkra teljesen ismeretlen - gyümölcsöket választanak. Bármely fokozatot is választja a vállalat, jól meg kell ismernie a körülményeket, a helyi szokásokat, jogrendszert, adórendszert stb, és a saját lehetőségeit is. Kis vállalatok csak az első egy-két fokozatot választhatják, a nagyobbak bármelyiket, a célnak megfelelően