Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Jakab Gyula - A fosszilis energiahordozók

1. Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók nem megújuló energiaforrások. Közéjük tartozik a kőszén, kőolaj és földgáz is. A nem megújuló energiaforrás azt jelenti, hogy a Földön egy bizonyos mennyiségben megtalálhatók, de nem termelődnek újra; így ha felhasználtuk őket, akkor végleg elfogynak. A kőszén keletkezése: A kőszén a régen elhalt növényi anyagokból alakul ki a mocsaras vidékeken. A víz megakadályozza, hogy az elhalt növény levegővel érintkezzen, így nem fog oxidálódni. Ezen kívül a gombáktól és a lebontó szervezetektől is megvédi Kezdetben ez az anyag a tőzeg, amiben még a növényi anyag felismerhető. A további üledékek rárakódásakor válik kőszénné Többféle kőszenet különböztetünk meg: A barnakőszén csak legfeljebb 3 km-es mélységben, 100°-ig képződik. A feketekőszén 100-400°-ig alakul ki A feketekőszénnek nagyobb a fűtőértéke, mert a széntartalma 100%. A kőolaj és a

földgáz is oxigénmentes helyen keletkezik. A folyamat során a növények szerves anyaga alkotóelemeire lebomlik. Évtizedeken belül kimerülnek a Föld tartalékai, ezért sürgősen kellene a megújuló energiaforrásokat aktivizálni. Ezen kívül az ilyen energiaforrások elégetésével szén-dioxid szabadul a levegőbe, ezzel fokozva az üvegházhatást. A nem megújuló energiaforrásoknak (főképp a kőolajnak) viszont politikai szerepük is van, mert nem egy ország él (a Közel-Keleten pl.) az olajból Megújuló energiaforrásnak nevezzük azt az energiát, ami nem használódik el. Ilyen a napenergia, a szélenergia, és a vízenergia. A Napenergiát főleg az olyan országokban lehet hasznosítani, ahol értelem szerűen a napsütéses órák száma magas. A napenergia hasznosítására több lehetőség is rendelkezésünkre áll A napkollektor a napfény erejét hőenergiára alakítják át. A napelemek pedig elektromos energiát fejlesztenek. A szél erejét

leginkább a szélturbinákkal lehet kihasználni, amelyek a forgáserejüket elektromos árammá alakítják át. Jó példa erre Dánia, ahol az éves elektromos áramtermelésnek az egy ötödét a szél erejéből nyerik és ezen kívül a szélturbinák gyártásában is elsők a világon. Az atomreaktorok az atommag hasadásakor felszabaduló energiát használják fel. A baj az, hogy radioaktív hulladékot termelnek, ami nem vagy csak hosszú évek alatt bomlik le, és veszélyezteti a környezetet. Ezért rossz a köz véleménye az atomerőművekkel kapcsolatban, mert félnek a radioaktív hulladéktól. Magyarországon legnagyobb mértékben a Paksi Atomerőmű szolgáltatja az energiát. Nemsokára bővíteni akarják az erőművet Azért van energiaválság a világon, mert a fosszilis energiahordozók nagy részét már 400 évvel ezelőtt elkezdték ipari méretben hasznosítani. Mostanra ezek a tartalékok kifogytak, illetve a kifogyás szélén állnak. Ezen kívül a

környezet szennyező hatásuk is mind kijött ez idő alatt és most már nem csak azért kell áttérni a megújuló energiaforrások használatára, mert kifogytak a fosszilis energiahordozók tartalékai, hanem a környezet védelem miatt. Azonban a környezetkímélő megoldások még mindig drágák, így nem csoda, hogyha az államok csak kis mértékben akarnak beruházni megújuló energiaforrások kiépítésére. Az emberek gondolkodása is sokat változtathatna a helyzeten, ha ők is megismerkedhetnének ezekkel az „új” módszerekkel. Magyarország rendkívül gazdag vizekben. A talajvíz van a legközelebb a felszínhez, ezért az leginkább szennyezett, ezért ivóvíz ellátására nem alkalmas. A mélyebb rétegekben képződő rétegvizek viszont már alkalmasak erre. Magyarországon vékonyabb a földkéreg, ennek következtében nem kell olyan mélyre ásni, hogy forró vizet kaphassunk. 20-22 méterenként 1C°-ot emelkedik a víz hőmérséklete. Ezeket a

vizeket fel lehetne használni a lakóházak fűtésére pl, de legfontosabb lenne az ivóvíz készleteink megőrzése. - Az atmoszféra több rétegre osztható. Az első szint a troposzféra Itt találhatók a felhők, itt folyik a csapadékképződés, a vízgőz 90%-a is itt van. Ezután jön a sztratoszféra, ahol nincs csapadékképződés, légmozgás, itt található az ózonréteg. A mezoszférában a hőmérséklet tovább csökken, itt van a légkör leghidegebb hőmérséklete (-120C°), itt égnek el a meteorok. A következő szinten a termoszférában a hőmérséklet megnő. Itt keletkezik a sarki fény, itt keringenek az űrhajók, ez vezeti legjobban az elektromos áramot. A légkör legfelsőbb rétege az exoszféra, itt már a légkör keveredik a bolygóközi térrel. - Az üvegházhatás megértéséhez először a légkört kell tanulmányoznunk. A légkör tartalmaz különböző gázokat: nitrogén (71%), oxigén (21%), szén-dioxid, és néhány nemesgázt is:

hélium, argon, neon. - Az atmoszférában van még ózon, vízgőz, szén-monoxid, kén-dioxid és ammónia is. Az üvegháztatás természetes dolog, nélküle a mai légkör ki sem alakulhatott volna, és az átlaghőmérséklet akár 30C°-kal alacsonyabb lenne. Mikor a Nap sugarai a Földet érik, akkor a sugárzást a felület visszaveri. Minél kisebb a beesési szög, annál nagyobb mértékben veri vissza a Föld a Nap sugarait Ezért a sarkokon, ahol a jégfelület van, ott a legnagyobb a mértéke a sugárzás visszaverésének. Azonban ha a légkörben lévő üvegházhatást előidéző gázok (CO 2 , metán, dinitrogén-oxid) mennyisége megnő, akkor ahogy a Földre érkező napsugarakat a felszín visszaveri, ugyanúgy ezek a gázok sem engedik visszajutni a bolygóközi térbe a sugarakat és másodszorra is visszaverik a földre, ami hatására a hőmérséklet emelkedik. - Emberi tevékenység hatására leginkább a szén-dioxid mennyisége nő meg. A fosszilis

energiahordozók elégetésével a növényekben maradt szén-dioxid felszabadul, és a levegőbe kerül. Az ózon a sztratoszférában jelenlévő védőréteg, ami elnyeli a Nap káros sugarait változó mértékben.(UVA, UVB, UVC) Ha az ózon a troposzférában található, annak lehet káros hatása: légúti megbetegedések, akár rák kialakulása is. Az ózon nélkül viszont nem létezne a földi élet, mert a Nap sugarai az élőlények DNS-ét felbontaná. - A CFC-k (klór, freon, bróm) és a HFC-k olyan üvegházhatású gázok, amelyek a légkörben atomjaikra hullanak, és bontják az ózont. 1985-ben felfedezték az ózonlyukat Azért az Antarktisz felett képződött az ózonlyuk, mert a klór pl. -43C°-on a „leghatékonyabb” és az Antarktisz a leghidegebb tehát ott bontja legnagyobb mértékben az ózont. Ezeket a gázokat régen hűtőfolyadéknak, tűzoltási eszköznek használták, ám a montreali egyezmény pont azért jött létre, hogy visszafogják a

CFC-k pusztító hatását. - A savas eső rendkívül káros a környezetre. Ha a savas eső a vizeket szennyezi, akkor az alacsony pH érték miatta a halak elpusztulnak. Ha a talaj válik savassá, akkor a benne lévő tápanyagokat felbontja és a talaj kevésbé lesz termékeny. Ezzel együtt a mérgező anyagokat is kioldja, ami a növényeket veszélyezteti. Közvetlenül a növények leveleit, gyökerét pusztítja a savas eső, kevésbé lesznek ellenállóbbak a természeti jelenségekkel szemben. Leginkább az erdőknél fordul elő nagymértékű pusztítás. A savas eső keletkezése: a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során kén jut a levegőbe, ami vízzel egyesül és csapadék formájában lehullik. - A zuzmótérkép segítségével meg lehet vizsgálni egy adott terület légszennyezettségét. Bizonyos zuzmó fajok ugyanis nem élnek meg olyan területen, ahol túl magas a kén-dioxid tartalom. Az olyan zuzmó fajtákba, amelyeknek nincs kutikulájuk a

vízpárával reakcióba lépő kén-dioxid kénsavvá alakul és könnyen roncsolja a növényt. - A los angelesi szmog nyáron alakul ki, leginkább a délelőtti órákban, amikor a nagyvárosokban csúcsforgalom van. A sok gépkocsi által kibocsátott gáz nagymennyiségű nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, szénhidrogéneket tartalmaz Ezek a levegőbe kerülve a napfény hatására elbomlanak és atomos oxigén is keletkezik. Ez délután pedig egy oxigén molekulával reagál és ózon (O 3 ) jön létre A talaj közeli ózon pedig veszélyes az élő szervezetekre. A londoni szmog ezzel szemben főleg télen alakul ki, amikor hideg van és viszonylag magas a páratartalom. Ugyanúgy a gépkocsik által kibocsátott gázokkal indul a folyamat, ami során a kén-dioxid a páratartalom miatt kénsavvá válik. Ez lecsapódhat savas eső formájában. Budapesten mind a kettő szmog lehet jellemző évszaktól eltérően, ám inkább a los angelesi, ami gyakrabban fordul elő. 3.

Talajszennyezés -A talaj a földkéreg legkülső rétege. A legfontosabb tulajdonsága a termékenység A termékeny talaj gazdag humuszban. A humusz sötét színű szerves vegyületcsoport A növények ebből táplálkoznak. Az sem mindegy, hogy ennek az anyagnak milyen a minősége és mennyisége A talajt szintekre is bonthatjuk. A legfelsőbb szint az „A” szint, ami a leggazdagabb a tápanyagokban Ezután jön a „B” szint, ahol már kisebb a humusztartalom és kevesebb az élőlény. talajformáló hatása leginkább az éghajlatnak van. Ahogy változik az éghajlat, úgy változik a talaj is Ettől függ a növénytakaró is. A talajok kialakulása övezetes (zonális) is lehet Tehát például a tundrán ún tundratalaj fordul elő, ami általában egész évben fagyott és nyáron, ha egy kicsit felenged, akkor mocsaras lesz. Vagy a valódi mérsékeltövi tájakra a barna erdőtalaj jellemző A talajképző tényezők a klíma, a domborzat, az élővilág és az

alapkőzet. - Ott képződik talaj, ahol szilárd a felszín, és van víz. A talaj kialakulásában a talajképző kőzet fontos szerepet játszik. Minőségétől függően (laza, tömör) más talaj képződik A műtrágyázással próbálják a mezőgazdászok pótolni a kimerült talajt. A baj a műtrágyával az, hogy nem tartalmaz humuszképző anyagokat. Nagy mennyiségben még mérgező is, mert sok nitrát van benne A szikes talajok nátriumsókban gazdagok. Főleg száraz területeken jönnek létre, ahol a párologtatás miatt nem lúgozódnak ki. Ezért a talaj elszikesedik - A talajerózió a talaj minőségének víz által való romlását jelenti. Sok minden ronthatja még a talaj minőségét: szél, jég, vagy akár az emberi tevékenység. Ha túl sok csapadék van, akkor az kimoshatja a talaj legfelső rétegét és beszivároghat a talaj mélyébe ezáltal csuszamlásokat okozhat. A szél leginkább a homokos területeken tud károkat okozni a humusz

elhordásával. - Az emberi tevékenység alatt a mezőgazdasági művelést értjük. Ha az ember kihasználja a talajt, akkor az elvékonyodik és egyáltalán nem lesz termékeny. A defláció az erős szél talajromboló tevékenysége. -A futóhomok olyan homok tömeg, amelyet a szél tart mozgásban. Kiszáradt tavak alján, vagy olyan helyeken jön létre, ahol nincs ami megfogja, tehát a szél könnyen el tudja hordani. Az illegálisan lerakott szemét a talajt szennyezi. A talaj által a vizet, a levegőt is Ahogy az eső kimossa a szemetet úgy szabadulnak ki az ammónia tartalmú vegyületek, amik bejutnak a rétegvizekbe, így az ivóvizet is szennyezik. Az égetéssel pedig a légkörbe jutnak a káros anyagok Főleg a műanyag égetése veszélyes. 4. Vizek szennyezése -Évmilliókkal ezelőtt a Földre lecsapódott a légkörben lévő vízgőz. Onnantól kezdve volt jelent a ’víz körforgása’. - Ez a körforgás azzal kezdődik, hogy a Nap elpárologtatja a

vizet. Ezzel a légkörbe kerül vízgőz formájában, ami lecsapódik, ezzel feltöltve a felszíni és felszín alatti vizeket. - A víz létfontosságú az összes élőlény számára. A növényeknek a csírázásnál több vízre van szüksége. Az emberi szervezetben a víz szállítja a létfontosságú anyagokat Víz kell az ízületek összekapcsolódáshoz. A szerveink is olyan védőburokban vannak, amik vizet tartalmaznak A felszín feletti vizek a tengerek, tavak, folyók, gleccserek. Ezek a Föld felszínén találhatók Lehetnek sósak, vagy édesek. A felszín feletti vizekben élnek a vízi élőlények Felszín alatti vizeknek hívjuk az olyan víztömegeket, amelyek a felső vízzáró réteg alatt találhatók. A talaj szemcséit is víz öleli körül ez a talajvíz. Ezen kívül vannak még rétegvizek Ezek felduzzadnak, majd ezekből alakulnak ki a források, ahonnan a folyók erednek. Megkülönböztetünk időszakos és állandó vizeket is - Az ivóvízben

van vas, mangán, nitrát, nitrit, klorid, nátrium. Ezeknek van egy bizonyos határértéke, ami ha megváltozik, már káros lehet az egészségre. Az ivóvíznek átlátszónak, színtelennek, szagtalannak kell lennie. Ha zavaros, akkor homok, vagy más anyag került bele Más országokban az itthonitól eltérő határértékekkel találkozhatunk (pl. Törökország) ennek következményeképp a csapból folyó víz hashajtóhatású lehet. - Az arzén a vízbe a kőzetekből került. Az olajszennyezés rendkívül veszélyes dolog Leginkább a tengeri állatokat veszélyezteti, mert a tengeren keresztül szoktak szállítani olajat az olajfúró kutaktól. Amikor az olaj kiömlik a tengerbe az bevonatot képez a víz felszínén Ha nagyon sok olaj ömlik ki, akkor a vízi állatok nem tudnak emiatt lélegezni. Ezáltal kivetődnek a partra és megfulladnak. A madarakat is veszélyezteti, mert nem látják, hogy a víz szennyezett, ezért leszállnak rá, de így teljesen

beleragadnak az olajba. A víz tisztítása nagyon nehéz, leginkább úgy végzik, hogy repülőgépről szórnak olyan anyagokat a tengerbe, amik kis cseppekre bontják az olajat. 5. Hulladék -A hulladék és a szemét között az a különbség, hogy a szemetet nem lehet újrahasznosítani, a hulladékot pedig igen. Amikor kidobjuk a szemetet néha (legtöbbször) észre sem vesszük, hogy hulladékot is kidobtunk. A szemetet a mai magyar háztartásokban egy helyre gyűjtik, amit aztán minden válogatás nélkül a szemetes autó visz el. Ez a szemét bekerül a szeméttelepre (ha a főváros által fenntartott jármű viszi, akkor legálisra) és ott bomlik el. (vagy nem) - A szelektív gyűjtés lényege az, hogy ne dobjunk ki mindent, hanem hasznosítsuk, amit lehet. Több csoportot is megkülönböztetünk. A papírt könnyedén külön lehet válogatni és újra fel lehet használni. Van még üveg, (barna, fehér) amit ugyancsak be lehet olvasztani Talán a műanyag a

legveszélyesebb, mert ez nem bomlik le csak több tízezer év alatt. Ezeket is újra lehet önteni és gyártani belőle műanyag üveget. Ami nagyon fontos lenne a szerves anyagok külön gyűjtése - Még ma is vidéken, akik kertes házban lakna van az udvaron ún. komposztjuk, ahova a szerves hulladékot lehet rakni. Amikor lebomlanak a szerves anyagok humusz lesz belőle, amit aztán ha van veteményes, akkor fel lehet használni. A hulladéklerakó hely egyik feltétele, hogy biztosítva legyen a terület. Bekerítve, és szigetelve legyen, hogy a szemét ne tudjon a talajba szivárogni Ezen kívül illetéktelenek ne mehessenek be rajta. - A veszélyes hulladék olyan hulladék, ami csak nagyon-nagyon hosszú idő alatt bomlik el, de a bomlás folyamata során különösen veszélyes az élőszervezetekre. Ilyen például a radioaktív hulladék, ami sugárzik. Ezért Paksi Atomerőmű hulladékától tartanak az emberek A sugárzás leginkább a rák kialakulásának

kockázatát emeli. - A biogáz az olyan gáz, ami a szerves anyagok anaerob környezetben való lebontása után képződik. Ez a biogáz nagyon sok mindenre hasznos Csökkenti az üvegházhatást, alkalmas energiatermelésre, magas nitrogéntartalma van, ami előnyös a trágyázásnál. 6. Természetvédelem és környezet védelem -A természetvédelem a természetes életközösségek, élőlényeknek, tájaknak megőrzésére hivatott. A környezetvédelem az ember által előidézett a természetre káros folyamatok megállításáért, lecsökkentéséért van. - A szennyező fizet elv azt jelenti, hogy az fizeti meg a kárt, aki okozta. Lehet ez pénzbüntetés, vagy az, hogy magának kell takarítania a szemetet. 3 környezetvédelmi egyezmény: -1997 Kiotói egyezmény Olyan nemzetközi egyezmény, amiben a szerződő felek aláírták, hogy a 1990-es alá szorítják a széndioxid kibocsátásának mértékét. -1989 Montreali egyezmény Az ózonréteg védelméről szól.

-1954 London Az egyezmény az tengerek olajszennyezésének megelőzéséről szól. - A nemzeti parkok szerepe a környezet teljes mértékű megőrzése. A nemzeti parkok azért jöttek létre, hogy az ott élő védett növények, és állatok nyugodt környezetben tudjanak élni. A nemzeti parkok nem lakóhely, pont azért, hogy az emberi pusztítás ne érhesse. - Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park Előre lépés, hogy Budapesten már sok helyen találhatunk szelektív hulladéklerakókat. 7. Környezetgazdálkodás - A környezetgazdálkodás magában foglalja a környezettel való foglalkozást, megőrzését, fejlesztését, védelmét. Az ökológia olyan tudomány, ami az egyed szint feletti élőlények kapcsolatát, egymásra való hatásukat

vizsgálja. Az ökonómia a környezettudatos gazdasági tevékenységeket foglalja magába. - A fenntartható fejlődés, hogy úgy termeljük ki magunk számára az élelmiszert és az energiát, hogy ne szennyezze a környezetünket és még a további generációnak is maradjon ezekből a tartalékokból. - A demográfiai robbanás azt jelenti, hogy hirtelen nagyon megnő az emberek létszáma valami következtében. Ilyen demográfiai robbanás volt az Ipari forradalom hatására, mert az életszínvonal növekedésével az egészségügyi helyzet javulásával egyre kevesebb elhalálozás és egyre több születés volt. Most is demográfiai robbanás van, rohamosan nő az emberiség létszáma Leginkább a fejlődő országokban tapasztalhatjuk ezt, mert ott a családtervezés nem nagyon elterjedt. - A családtervezés azt jelenti, hogy előre tudják az emberek, hogy mik akarnak és hány gyereket. Fogamzásgátló szereket használnak Sok fejlődő országban még a

fogamzásgátló módszerek is ismeretlenek. Ennek a következménye pedig nem csak a demográfiai robbanás, hanem a különböző nemi betegségek elterjedése. - Globális problémákat a fejlődő és fejlett országokban tapasztalhatunk, de ezek eltérnek. A fejlett országokban inkább a lakosság csökkenése a probléma. Ezen kívül a túltermelés, a környezet nagymértékű szennyezése. A fejlődő országokban inkább éhezés fordul elé, az oktatás rossz minősége, vagy hiánya, az emberi élet alacsony színvonala. Gabon, Malawi, Zimbabwe 8-9. Ökológia -A populáció az egy élőhelyen élő, egy fajba tartozó csoport összessége. Ökoszisztéma hazai jelentés: egy olyan rendszermodell, amit az ökológiai vizsgálatok során kapott eredményeket veti össze. A nemzetközi jelentés szerint az ökoszisztéma a társulást és az élőhelyet együtt jelenti - Többféle populációk közti kapcsolat van: versengés, szimbiózis, élősködés, kommenzalizmus pl.

A ragadozók és zsákmányállat közötti kapcsolatot több szempontból is lehet vizsgálni. A zsákmányállat populációjának érdeke is az, még ha nem is közvetlenül, hogy egy részük elpusztuljon. A természetes ragadozással lehet fenntartani az egyedállományt Ha az egyensúly megbomlik, akkor az nem csak a zsákmányállatok populációjára lesz hatással, hanem az élőhelyükre is. Ha a tundrán a rénszarvasok elszaporodnak, akkor a moháknak, zuzmóknak a száma, amiket esznek előbb-utóbb vészesen le fog csökkenni, mert a környezet eltartó képessége sem végtelen. - Az egyedsűrűség azt jelenti, hogy egy élőhelyen meghatározott területen (pl. 1 km2) hány egyed él. A természetes élőhely által eltartható mennyiségű élőlényt jelenti a környezet eltartó képessége. Egy tó megadott mennyiségű állatot tud ellátni ivóvízzel Ha ezek valami folyamán elszaporodnak, akkor többen akarnak inni, és lehet, hogy a tó el fog tűnni. -

Többféle táplálkozási kapcsolat van. Ragadozás, dögevés, mindenevés, növényevés Demográfiai vizsgálatok szerint a népesség száma a fejlődő és a fejlett országokban eltérő tendenciát mutat. - Míg a fejlődő országoknak fiatalodó társadalmuk van, addig a fejletteknek elöregedő. Ez azt jelenti, hogy a szegényebb országokban sokkal több gyerek születik (oktatás, fogamzásgátlás, családtervezés hiánya), míg az elöregedő társadalomban egyre kevesebb (gazdasági tényezők). A fejlődő országok törekszenek visszafogni ezt a robbanást, de mivel szegények ezért nehéz dolguk van. 10. Zöld forradalom -A zöld forradalom az a folyamat, amit a XX. század második felében ment végbe Ebben az időben próbáltak olyan növényeket kitermeszteni, amelyeknek nagyobb a hozamuk. Ezáltal több lett a termelés, demográfiai robbanás következett be. A sok műtrágyázás hatására a növények megkapják az aktuális tápanyag mennyiséget a

földből, de később a folyamatos műtrágyázás miatt természetesen már nem tud létrejönni. Ennek következménye a talajerózió, mert elsavasodik a talaj a sok kémiai anyag hatására. - Fontos lenne a természetes mezőgazdálkodásra visszatérni, ahol nem öli meg a talajt a műtrágya. A nagy hozam hátránya, hogy a növények kevésbé ellenállóak a kártevőkkel szemben - A bio állattenyésztés olyan állattenyésztést jelent, ahol az állatokat nem kínozzák, nem zárják szűk ketrecekbe, megfelelő életkörülményeket biztosítanak nekik. Ezért a csirke gyárak nem számítanak bio állattenyésztő farmoknak, mert kis helyen sok csirkét tartanak együtt, a táplálékuk pedig nem rendes fű, hanem táp. - A biotermék attól biotermék, hogy nem tartalmaz vegyszereket, biogazdaságból származik. A növényeket olyan védőszerekkel permetezik, amik nem szívódnak fel bennük. A hozam is kisebb, mert nem mesterségesen fokozzák a termelést,

ezért drágább a biotermékek ára