Nyelvtanulás | Magyar » Nyelvtan érettségi tételek, 2009

Nyelvtan érettségi tételek 2009 Ember és nyelv 1. A nyelv mint jelrendszer 2. A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal Kommunikáció 3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal 4. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei A magyar nyelv története 5. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával 6. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere és hatása 7. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése Nyelv és társadalom 8. Főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek 9. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre Nyelvi szintek 10. A magán és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk 11. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal 12. A szófajok

rendszere és a szóalkotás módjai 13. A mondat szerkezete: teljes/hiányos, tagolt/tagolatlan, egyszerű/összetett Szöveg 14. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek 15. A továbbtanuláshoz, a munka világában szükséges szövegtípusok 16. Szállóigék, szólások, közmondások Retorika 17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: bizonyítás, cáfolat, néhány érvtípus 18. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései Stílus és jelentés/ Stilisztika 19. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése 20. A tudományos és szakmai stílus sajátosságai 1. Nyelv, mint jelrendszer Jel: - fizikai jelenség érzékszervekkel felfogható többletjelentést hordoz általánosító jelentése van mindig valamilyen jelrendszer tagja mindig megállapodás eredménye Csoportosítás : - természetes - mesterséges Jel+ Jelölt dolog viszonya szerint: - ikon: hasonlóság

van a két fogalom között - index: ok-okozati kapcsolat, nincs hasonlóság - szimbólum: nincs kapcsolat, megállapodás után jön létre Nyelv felépítése : - hang – fonéma szóelem- morféma szó- lexéma szószerkezet – szintagma mondat szöveg – textológia Nyelv jelentése : - denotatív : elsődleges - konnotatív : másodlagos 2. A nyelv A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal Nyelv: - adott beszélő számára állapot - jelrendszer - változó rendszer 2 nyelvvizsgálat: - nyelv állapotát rögzíti + vizsgálja : szinkrón - nyelv fejlődését, változását vizsgálja : diakrón Nyelvi változások módjai: - köznyelvben jelentkezik - szókincs formálódása ( gazdagodás / kihalás ) Szóalkotás : meglévő szó változtatása Szóteremtés: teljesen új szavak alkotása meglévő szavak új jelentéssel való bővítése (király, kontár, gázos) Szinkrón vizsgálat: nyelvváltozatok vizsgálata: - köznyelv,

szaknyelvek - társadalmi, területi tagoltság Diakrón vizsgálat: népünk nyelvtörténetének fejlődési korszakai - ősmagyar-kor - honfoglalásig - ómagyar-kor – mohácsi vészig - középmagyar-kor – felvilágosodásig - újmagyar-kor – napjainkig Példák: Halotti beszéd: menyi milotszben terümtevé elevé miü isemüköt, Ádámot és odutta valá neki paradicsumut házoá. Nyelvi állandóság: még most is érthető a halotti beszéd nagy része Változás: Szavak hangalakja: űt, terümtevé, etc Nyelvtani változások: odutta vola - adta, terümtevé - teremtette 3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal A kommunikáció tényezői:        Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk. Feladó: megformázza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszélőnek, írás esetén írónak nevezzük. Címzett: felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután

válaszol rá, így kicserélődnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak nevezzük. Csatorna: amin keresztül az információ halad, a közvetítő közeg. Ez beszédnél a levegő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír. Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl: mimika, kézmozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás) Beszédhelyzet, kontaktus: az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje. Valóságháttér: a világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom A kommunikáció funkciói: 1. Érzelemkifejező: érzéseink, vágyaink közlése A lírában gyakran használják Pl.: szeretlek, gyűlöllek 2. Tájékozató, közlő: információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés Jellemző rá a

kijelentő mód. Pl.: Most süt a nap Kék az ég 3. Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni. Jellemző rá a felszólító mód Pl.: Egyél! Igyál! Gyere már! 4. Poetikai, esztétikai: a gyönyörködtetés a célja Művészi megformáltságú ßà A művészetben használják. Pl.: -bármilyen irodalmi mű5 Értelmező, metanyelvi: magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk Például mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére. Pl.: Hogy is mondjam? Mit jelent az, hogy? Hogy értetted azt, hogy? A kapcsolatot befolyásoló funkciók: 1. Kapcsolatteremtő: a kommunikáció elkezdésekor használjuk Például köszönünk, megszólítunk. Pl.: Szia Jó napot Szólni szeretnék 2. Kapcsolatfenntartó: a kapcsolatot igyekszik megerősíteni, az érdeklődést fenntartani. Pl.: Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép időnk van, ugye? 3. Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása,

elbúcsúzás Pl.: Viszlont látásra Még látjuk egymást Akkor holnap 4. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 1.) - A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. - A nyelvi elemkészletekből válogatva alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget. - Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik - A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk. - A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten. - A nem nyelvi, nem verbális kommunikáció jelei szóban: hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a külső és a csend. - Írásbeli kommunikációban az elrendezés, a margó, a tagolás, a sorok, a

sortávolság, a betűköz, a betűtípus, a színek, a keret és a javítások 2.) A nem nyelvi jelek szerepe: - tájékoztatják a hallgatót a beszélő érzelmi állapotáról, a közléshelyzethez való viszonyáról - a hallgató is állandó visszajelzést ad a beszélőnek - felerősítik szavakkal mondottakat 3.) A szóbeli kommunikáció nem nyelvi jelei: - hangjelek: mondanivalónk értelmét megerősíthetik vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei. A hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa, a szünetek - tekintet: a szemkontaktussal kapcsolatot létesítünk és később a kapcsolattartásnak is egyik fő kifejezője. A szem hangulatot, érzelmi állapotot tükröz - arcjáték (mimika): általában nem tudatosan élünk vele. Az arc 3 részének: homlok, szem, száj jelzései együtt értelmezhetők - gesztus: a fej, a kéz, a kar, a láb mozgásait közös szóval taglejtésnek vagy gesztusnak nevezzük - testtartás:

érzelmi állapotra utal. A kapcsolat felvételére és zárására utalhat - térköz: a térközt befolyásolja a partnerünk közötti viszony, a szituációk és a kommunikáció célja - embléma: a külsőre vonatkozó jellemzők, hajviselet, ruházat, ékszerek, smink összefoglaló neve - csendes kommunikáció: az elhallgatások a szünetek is érzelmeket fejeznek ki. Az egyes beszédszakaszokra mennyi időt fordítunk. 5. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával Nyelvrokonság kutatása : nem a magyarokhoz kapcsolódik először - II. Pius pápa nevéhez köthető / Don-folyó/ 1400-es évek első fele lengyel pap / Káma ter. / 16 sz finnugor hasonlóság / Szamosközi István / 16. sz alapos vizsgálat / 18. sz Sajnovics János / latin nyelvű tanulmány /magyar+lapp nyelv / 1770 - Gyarmathi Sámuel / magyar+ északi nyelvek / 1790 - Budenz József / nyelvész / 1850 körül Az osztrák hatalmi politika tudatosan támogatta a finnugor- magyar

nyelvrokonság kutatását (nemzeti öntudat leverése ) MTA-n a magyar tudósok helyét osztrák, német és cseh tudósok veszik át Magyar-török szótár : Vámbéri Ármin – 1869 – visszavonja tanulmányát Elfogadják a finnugor rokonságot . Bizonyítékok: - Nyelvi rendszer Nyelvtípusok ( mindkettő agglutináló ) Szókincs Nyelvemlékek Toldaléptípusok Hangmegfelelések (k-h, p-f) Hangok fejlődése Nyelvtan Fonetika Hangtörvények (mgh. harmónia) Gazdag ragrendszer Finnugor sajátság : - Jelző előzi a jelzett szót Nincs nyelvtani nem (ffi,nő) Számnevek után egyesszámot használunk Birtokos személyragozás Tárgyas igeragozás Őshaza megállapítása : méh + cirbolya szavakból Szabályos hangmegfelelések három > kolme , kéz > käsi , hab > kumpua 6. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere és hatása - A nyelvújítás, mint fogalom a nyelvfejlődés mesterséges irányítása, a nyelv tudatos és

szándékos alakítása és bővítése. A szándékosság három irányban nyilvánult meg Az első a nyelv bővítése, a második az idegen elemektől (német, latin) való megtisztítása, illetve a harmadik a stilisztikai javítás. A magyar nyelv elmaradottságának középpontba kerülését II. József német nyelvrendeletének köszönheti. Az ország felháborodása elérte, hogy a magyar nyelv rendes tantárggyá váljon, illetve a közhivatalnokoktól megkövetelte a magyar nyelv tudását. A nyelv azonban a megfelelő kifejezések, szakszavak nélkül alkalmatlan a feladatra. A nyelvújító mozgalom vezéralakja Kazinczy Ferenc lett nemcsak a szókincs bővítését tűzte ki célul, hanem ízlésújítást, stílusreformot is. Egy olyan egységes irodalmi nyelv, „fentebb stíl” megteremtése, mely a művelt olvasókhoz szóló irodalom eszköze lehet. 1811-ben jelent meg Tövisek és virágok című munkája, amely egy 43 darabból álló epigrammagyűjtemény.

Továbbá ez az a mű, amelyik kirobbantja a nyelvújítási harcot, és kiélezte a vitát az ortológusok, az újításokat ellenzők, és a neológusok, a mozgalom támogatói között. Az ortológusok 1813-ban egy gúnyiratot szerkesztettek Mondolat címmel, és egy terjedelmes szójegyzéket mellékeltek hozzá. Ezzel próbálták bizonyítani a nyelvújítás képtelenség. Erre válaszul Kölcsey és Szemere Pál 1815-ben kiadták Felelet a Mondolatra című pamfletjüket. Kazinczy maga is belelendült a vitákba, bár támogatói közül többen is óvták a szélsőségektől, végül többen szembefordultak vele. Ekkor már ő is hajlott a megegyezésre és 1819-ben megjelentette Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányát. Ezzel befejeződött a nyelvújítás harca A nyelvújítást több vita is végigkísérte. Ilyen volt a jottisták és az y-isták vitája, a szóelemző, illetve a kiejtés szerinti írásmód közötti különbség(

mondja vagy mongya???), melynél az első vált általánossá. Továbbá, hogy melyik nyelvjárás legyen az alapja a nyelvújításnak, illetve az élőbeszéd vagy az ősi magyar nyelv alapján újítsák meg a nyelvet.1810 körül, 19 sz-ban - Ok: szegényes volt a magyar szókincs, ezért bővíteni kellett - Szóalkotás + szóteremtés ( pl. hangutánzó szavak) A mozgalom kb. 10000 új szót alkotott A szókincs - a szavak összerántásával (cső+orr = csőr, híg + anyag = higany), - elavult szavak felújításával (év, fegyelem, hon), - tájszavak általánosításával (betyár, hulla), - idegen szavak lefordításával (hangverseny, - Spiegelei= tükörtojás), - szóképzéssel: iromány, közlemény, cukrászda, bölcsőde, lelenc, tanonc, - elvonással (fogyaszt, illeszt, mulaszt, ipar) bővült. Akadt jó pár túlkapás is, például a kenguru, mint fiahordó górugrány, nyakkendő melltekerészeti nyakfekvenc,Szóösszetétel - Szerepe: alkalmas a nyelv

eredeti mű alkotására, külföldi fordítására - Magyar-magyar szótárak 7. A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése A nyelvművelés célja és tartalma nem örök és változatlan, feladatait mindig az adott társadalom szükségletei határozzák meg. A magyar nyelvművelés szerepe és feladatai változtak az idők során Napjainkban a nyelvművelés legfőképpen arra irányul, hogy a nyelv minél alkalmasabb legyen a világos, árnyalt nyelvi közlésre, a kommunikációra, a beszélő (író) ember pedig minél jobban ismerje a nyelv törvényszerűségeit, használati szabályait. A nyelvművelés feladata, célja      Újítás és őrzés Ápolni a nyelvet: az idegen szó helyett magyar szót használjunk, ha lehet! Kiejtés Mondatalkotás Grammatika Nyelvhelyességi hibák     A feltételes mód E/1 „–nék” helyett „–nák”-ot használnak. (például: Olvasnák egy könyvet.) Ezt nevezzük „nákolásnak” A

felszólító mód kijelentő módra való alkalmazása. (Például: Szeressük ezt a fagyit.) Ezt nevezzük „suksükölésnek” Az „szt” végű igéket használják helytelenül. (Például: Kiossza a könyveket) Ezt nevezzük „szukszükölésnek”. Névutóállomány bővülése: Például: Könyvleadás tekintetében. (a tekintetében helytelen, s nem kell!)           Terpeszkedő kifejezések: Például: 11 óra magasságában, módosítást eszközöl, elintézést nyert, vizsgálat tárgyává tesz stb. Befejezett melléknévi igenév, határozói igenév gyakori használata: Például: ez a feladat megoldott, a macska fel van mászva. A vonatkozó névmások helytelen használata: aki, ami, amely. Például: (az alábbi mondatokban helyesen van alkalmazva): Megérkeztek a könyvek, amelyeket a múlt héten rendeltél. A gyerekek gyakran tesznek olyat, amit maguk is megbánnak. Voltak lapok, amelyek, lehet, hogy jók voltak Idegen

szavak használata: feeling, happy stb. Szómagyarosítás: spray: permet; grapefruit: citrancs; hot-dog: pornóka; body bilding: testépítés; solarium: fényfürdő; jet-ski: vizi-robi; surf: szélvitorlás; snack bar: gyors harapó. Pongyola stílus: Ennek két fajtája van: pleonazmus (szófelesleg) például: menettérti returtn: azért ismétli, mert nem tudja, hogy mit jelent. És a tantológia (felesleges szóismétlés): Például: nem kielégítő és nem elégséges. Trágárság Túlszabályozott: (hiperkorrekt) A szótagok kihangsúlyozása. Például: Lát-ja Valamint az ellensuksükölés: Például hallgatjuk csak! Névelők helytelen használata: Kell névelő az országrészek, tájegységek, címek, intézmények és a több szóból álló államnevek elé. Igekötők helytelen használata: kiolvasta (helyesen: olvasta), kihangsúlyoz (helyesen: hangsúlyoz), bepótolni (helyesen: pótolni), leellenőriz (helyesen: ellenőriz.) 8. Főbb nyelvváltozatok: a nyelvi

sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek Minden nyelv különböző változatokban él. Több nyelvváltozatot (nyelvréteget) használunk. Például az egységes köznyelvet és valamelyik nyelvjárást vagy szakmánkat tekintve valamelyik szaknyelvet, életkorunkból adódóan esetleg az ifjúsági nyelvet. A nyelvváltozatokat nem lehet élesen elhatárolni egymástól, hatnak egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak. A köznyelv és egy adott nyelvjárás együttes használatából alakult ki az adott tájegység regionális köznyelve, amely átmeneti nyelvváltozat. A területi és társadalmi megoszlás szerint nyelvváltozatoknak jó esélyük van arra, hogy idővel önálló nyelvvé alakuljanak, különösen akkor, ha saját irodalmuk van, ez történt a holland, portugál nyelv esetén. A nyelvváltozatok hatására minden embernek kialakul a sajátos, csak rá jellemző egyéni nyelvhasználata

(idiolektus), illetve egy adott, kisebb közösségre, családra jellemző családi (familiáris) nyelvváltozat. Nyelvváltozatok Területi megoszlás szerint Nyelvjárások A nyelv területi változatai. Elsősorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvtől (pl. északkeleti, mezőségi, csángó, dél-alföldi nyelvjárás). Kisebb mértékben nyelvtani rendszerük is eltérhet a köznyelvtől. Az egységesség igénye jegyében (normatív) Társadalmi tagolódás szerint Köznyelv A nemzet nagy többsége által használt, beszélt igényes változata Szaknyelv Egy-egy szakterület, tudomány saját szó- és kifejezéskészlete (szakszókincs) pl. orvosok, színjátszás, sportolók nyelve Társalgási nyelv A köznyelv kötetlenebb kevésbé igényes, családias változata. Hobbinyelv Egy-egy szabadidős tevékenység, hobbi sajátos szó- és kifejezéskészlete Irodalmi nyelv A köznyelv írott változata. Jobbára a köznyelv szavait

használja, de eredeti, művészi a szó- és szövegalkotása. Rétegnyelv A nyelvnek életkor és társadalmi rétegek szerinti változata. Pl: az ifjúság, az értelmiség nyelve. Néhány rétegnyelv jellemzése (társadalmi tagolódás) Gyorsan változik, jelentős a köznyelvre gyakorolt hatása. Stílusa Az ifjúság nyelve határozott, őszinte, szókimondó, gyakran ironikus. Hangvétele időnként nyers vagy akár harsány. Pl: doga, diri, kispályás, Argó A bűnözői csoport saját nyelvváltozata. A beavatottakon kívül más nem érti. Létrejöttének oka a lelepleződéstől való félelem, célja a csoporthoz tartozás kifejezése. Pl: cucc, buli, kaja Szleng Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Cél az egyéni színezésmegtalálása, a stílus variálása, élénkítése, egyénisítése, a köznyelvi normától való elszakadás. Pl.:csaj, csóró, pia Nyelvjárások A nyelvnek földrajzi területekhez kötődő

változatai. Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különböző nyelvjárást beszélők. A magyar nyelvjárások főként hangzókészletben különböznek egymástól, szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé. A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (pl. Deme László, Imre Samu) E két kutató rendszerében (A magyar nyelvjárások atlasz) 18 tiszta és 10 kevert nyelvjárástípust különít el. Ezekből jellemez néhányat a következő táblázat A nyelvjárás neve Területi behatárolása Jellemzői Nyugati Északnyugat Dunántúl Zárt e. Nyitódó kettőshangzók (pl szó>szuo, lő>lüő) Sok helyzetben rövid magánhangzót ejtenek (pl. tiz, husz, tüz) Dunántúli Északkeleti Dunántúl Zárt e. A főnévi igenév képzője: ni>-nyi, -nya Déli A Duna két oldalán Zárt e helyett ő-zés (pl. öszik, mögy, szedök)

Dél-Magyarországon Tiszai Tiszántúl középső része, a körös-vidék Palóc Ajakkerekítés nélküli a. A köznyelvi á helyett A Dunakanyartól rövid a hangot ejtenek. Az ly betű lágyított lészakra eső területek lel való ejtéseŰ hang helyett gyakran ejtenek (pl. Nógrád megye) i-t (pl kilső, siket) A val/vel rag nem hasonul az előtte lévő msh-hoz (pl. szekérvel) Zárt e. Az ó,ő,é hangok helyén záródó kettőshangzót ejtenek (pl. jou, lőü) Erős í-zés (pl. felesíg, víres) Az ó,ő,é helyén záródó ou, öü, éi van (pl. vaut-vout, szeép-széip) Gyakran megrövidül az í, ó, ő hang (pl. víz, út, szür) Kijelentő mód E/3-ban megjelenik az –n rag (pl. leszen, veszen, teszen) Északkeleti ÉszakkeletMagyarország Mezőségi O helyett a hangot ejtenek (pl. malam, szaba) Hosszú mgh helyett annak rövidebb változata Erdély középső része él a toldalékokban (pl. hazbol, mellöl) Az elbeszélő múlt megmaradása. (pl mene,

jövék) Székely Erdély déli része A keleti székelyek nyelve sok hasonlóságot mutat a nyugat magyarországi nyelvjárással. O helyett a hang használata. Van elbeszélő (pl mene) és régmúlt (pl. mentem volt) is Csángó Székelyföld déli része és Moldva Van beszélő múlt (pl. mene, kére)és régmúlt (pl. ment vala, kért vala )is 9. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre Információs társadalom: szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra Következményei ma még beláthatatlanok:  pozitív o elvben mindenki hozzáférhet a médiumhoz és publikálhat, így egyre nehezebb lesz bárkinek valótlanságokat állítani, mert mindenki, aki ismeri az igazságot, nyilvánosan bizonyíthatja a tényeket  negatív o a gyakorlatban a szegények és gazdagok közötti űr növekszik, lévén ennek a fejlődésnek egy olyan infrastruktúra

az alapja, amely a szegény régiókban és a harmadik világban még hiányzik o a publikált tartalomban a szólásszabadság jegyében az emberi gyarlóság teljes spektruma burjánzik A megváltozott kommunikációs lehetőségek a személyes és a tömegkommunikáció keveredését hozták létre  internet – személyes honlap, személyes adatgyűjtés  online  e-mail – hivatalos és személyes levelezés  sms A tömegkommunikáció általában egyközpontú – a hivatalos, elismert, központi nyelvváltozatban beszél Média – az egyik legnagyobb oktatási, művelődési eszköz Bulvársajtó, kereskedelmi média  elsődleges szempontja a tömeghatás, a minél nagyobb olvasó-, hallgató- vagy nézőszám elérése  harsány, hangzatos, hatáskeltő eszközökkel dolgoznak a tömegízlés kiszolgálására  botrányos témák, hangi, képi és nyelvi agresszivitás, szleng A tömegkommunikáció az informatika hatására gyökeresen átalakul  a

számítógépes szövegszerkesztésnek a szövegre gyakorolt hatása  lazább szerkesztésmód, szövegek átvétele  az új technikának köszönhetően bárki kiadóvá válhat  internetes kommunikáció  új nyelvi formák, létmód  online-újságok, hírportálok, internetes rádiók, televíziók, webkameraszolgáltatások   SMS: tömör, rövid: soxor, minden6ó, 1ház  kiejtés utáni írás: LM=elem  szleng  helyesírási hibák; terjednek (nyelv romlik), (gyorsabb gépelés miatt is)  vizuális jelek: J (smiley): emotív/felhívó funkció  elektromos ügyintézés: rövidítések terjedése 10. A magán és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk - a beszéd legkisebb eleme a hang - minden nyelvnek sajátos hangrendszere van, meghatározott számú hanggal - beszédhang képzése: beszélőszervek (tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg, nyelvcsap, orrüreg, szájüreg) - magyar

beszédhangok képzése kilégzés közben - hangok többsége szájhang; orrhang: m, n, ny - írásban a hangokat betűvel jelöljük, de a betű nem mindig azonos a hanggal (pl. látja) - magánhangzó     tizennégy darab nyelv mozgása szerint mély (a, á, u, ú, o, ó) és magas (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű) ajak működése szerint ajakkerekítéses (a, o, ó, u, ú, ü, ű) és ajakréses (á, e, é, i, í) időtartam szerint hosszú és rövid - magánhangzótörvények    hangrendi harmónia: eredeti és egyszerű szavak egy része csak magas (felleg, lélek, fenyő) vagy csak mély (anya, hajnal, magyar), vegyes hangrendűek idegen eredetűek (tinta, kréta, kávé, rádió) illeszkedés törvénye: kétalakú toldalékok hangrendben illeszkednek (-nak, -nek), háromalakú a magason belül ajakréses és ajakkerekítéses (-hoz, -hez, -höz hiátustörvény: két mássalhangzó esetén ejtéskönnyítő j-hangot toldunk be (fiú, dió) -

mássalhangzók    huszonöt darab hangszalagok állása: zöngés (b, d, g, dz, dzs, gy, v, z, zs, m, n, ny, l, r, j), zöngétlen (p, t, k, c, cs, ty, f, sz, s, h) időtartam: hosszú, rövid - mássalhangzótörvények       hasonulás: az egymás mellett lévő mássalhangzók megváltoztatják az eredeti hangsort részleges hasonulás: zöngésség szerinti (mosdó), képzés helye szerinti (azonban) teljes hasonulás: írásban jelöletlen (hagyja), írásban jelölt (képpel) összeolvadás: két különböző képzésű mássalhangzó a kiejtésben egy harmadik hanggá olvad össze (tanítja) rövidülés: a rövid mássalhangzó melletti hosszú mássalhangzót röviden ejtjük (otthon) hangkivetés: ha a szó belsejében kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, akkor a hangcsoport középső tagja az ejtésben kiesik (mindnyájan) 11. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal A helyesírás olyan

szabályrendszer, amely a nyelv írásbeli rögzítését irányítja. A magyar helyesírás hangjelölő (fonematikus), betűíró, latinbetűs, értelemtükröző. Helyesírásunk négy alapelvre épül: 1. 2. 3. 4. a kiejtés elve, a szóelemzés elve a hagyomány elve, az egyszerűsítés elve A kiejtés elve: - az egyes szóelemeket a kiejtés szerint írjuk le, vagyis a leírt betű jelöli a kiejtett hang rövidségét, hosszúságát (pl. asztal, út, másképpen, híd, eltör, később) A szóelemzés elve: - ha egy szó több szóelemből épül fel (toldalékos vagy összetett szó), akkor az egyes elemeket eredeti alakjukban kell leírni, és nem ahogy kiejtjük, - az írásnak tükröznie kell az eredeti szótövet és a toldalékot (képzőt, jelet, ragot), különösen akkor fontos ez, ha valamilyen mássalhangzótörvény is végbemegy kiejtés során (pl. menjen, színpad, kétszer, éljen) A hagyomány elve: - néhány régi családnév írásában érvényesül ez

az elv, illetve a ly írásában, - a ly-nek ma már nincs önálló hangértéke, egybeesik a j-vel, de szavaink írásában megőriztük (pl. folyó, mosolyog, gömbölyű, Balogh, Kovách, Rácz) Az egyszerűsítés elve: - a kétjegyű betűk írásakor alkalmazzuk, ha a kétjegyű betűk hosszú hangot jelölnek (pl. asszony) – kivétel: az összetett szavak (pl. kulcscsomó, díszszázad) - ha hosszú mássalhangzóra végződik az alapszó, és a toldalék is ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, akkor nem írunk le három azonos mássalhangzót, hanem csak kettőt (pl. toll + val = tollal, sakk + val = sakkal) – kivétel: a családnevek és az összetett szavak, ebben az esetben kötőjelet használunk (pl. Kiss-sel, Papp-pal, Bükkkel (a keresztnevekre ez nem érvényes: Anettel, Mariannal), balett-táncos) Mássalhangzótörvényekre a szóelemzés elvénél ügyelünk: - a mássalhangzók közvetlen a szomszédos hangjaikra hatnak, - hasonulás, összeolvadás,

rövidülés, kiesés 1. Hasonulás: két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik úgy változtatja meg a másikat, hogy egy új fonéma keletkezik Fajtái: a) Részleges hasonulás: egyetlen képzési mozzanat tekintetében változtatja meg a másikat - zöngésség szerinti részleges hasonulás (pl. vasgolyó - vazsgolyó) - képzés helye szerinti részleges hasonulás (pl. azonban – azomban) b) teljes hasonulás: az egymás mellett lévő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá alakítja a másikat (két egyforma hangot ejtünk) - írásban jelölt: virággal, széppé, - írásban nem jelölt: anyja, éljen 2. Összeolvadás: két különböző mássalhangzónak egy harmadik, hosszú mássalhangzóvá való átalakulása (írásban nem jelöljük) (pl. szabadság – szabaccság, látja – láttya 3. Rövidülés: akkor jön létre, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé, ilyenkor a hosszú

mássalhangzó megrövidül a kiejtésben (pl. hallgat, szálldos, otthon) Kiesés: három különböző mássalhangzó közül az egyik kiesik az ejtés során (pl. mindnyájan, mondta, ajánlkozik) 12. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai Szófajtan : - jelentés - mondatbeli szerep - alak Csoportosítás: - alapszófajok : van önálló jelentésük toldalékolhatóak mondatrészek lehetnek ( ige,főnév,melléknév,számnév,névmás,határozószók,igenevek) - viszonyszók: önálló fogalmi jelentésük nincs legtöbbjük nem toldalékolható önmagukban sohasem mondatrészek (igekötő,kötőszó,névelő,névutó,segédige,módosítószók) - mondatértékű szavak indulatszavak önmagukban használhatóak Az alapszófajok közé tartozó szavak a szövegben szószerkezeteket alkotnak - predikatív-alanyi, állítmányi- alárendelő - mellérendelő Átmeneti szófaj: igenév Főnévi,melléknévi, határozói igenevek Igei tulajdonságokkal rendelkező f;m;h.

Nyelvünkben a meglévő elemek felhasználásával is alkotunk új szavakat, így bővítjük szókincsünket. Egyik a módja a szóalkotás A szóalkotásnak többféle fajtáját különböztetjük meg:    szóösszetétel szóképzés ritkább szóalkotási módok. A szóösszetétel Az összetett szavak lehetnek kéttagúak vagy többtagúak, előtagra és utótagra bonthatjuk fel őket. A szóösszetételek típusait foglalja össze a következő táblázat: SZÓÖSSZETÉTELEK Szerves szóösszetételek Szervetlen szóösszetételek (Miatyánk, csakhogy) Alárendelő összetételek: Mellérendelő összetételek: alanyos szóösszetételek (napsütötte, nyakatekert) valódi mellérendelő összetételek (búbánat, aprajanagyja) tárgyas összetételek (lábtörlő, egyetért) szóismétlések (alig-alig, nőttönnő) határozós összetételek (magasugrás, célbadobás) ikerszók (ugrabugrál, fidresfodros) jelzős szóösszetételek (tejfölösszájú,

tízperc, háztető) jelentéstömörítő szóösszetételek (patyolatfehér, csigalépcső) A szóképzés Amikor egy szótőhöz valamilyen képzőt illesztünk, akkor egy új szót, egy képzett szót kapunk. Pl.: ház + as = házas alapszó + képző = képzett szó Egy alapszóhoz több képzőt is kapcsolhatunk, az így létrejött szóalak a továbbképzett szó. Pl.: ház + as + ít + ás = házasítás A képzett szó jelentésének a magvát mindig az alapszó jelentése adja meg. A képző megváltoztathatja az alapszó szófaját. A képzők csoportosítása:      igéből igét képzők: mos + akodik, beszél + get igéből névszót képzők: néz + és, fél + énk, fest + mény névszóból névszót képzők: szép + ség, asztal + os, kert + ész névszóból igét képzők: szép + ít, szép + ül, tavasz + odik igéből igenevet képzők: ír + ni, ír + ó, kér + t, kér + endő, ír + va A ritkább szóalkotási módok Új szavak nemcsak

szóképzéssel és szóösszetétellel keletkezhetnek, hanem egyéb szóalkotási módokkal is. Szóelvonás Így keletkezett a gyárt igéből a gyár főnevünk, a szóvégi –t hangot ugyanis képzőnek vélték, s elhagyták, azaz elvonták a szótól. További példák: vádol à vád, tapsol àtaps. Szórövidülés Elterjedt szóalkotási mód. Így keletkezett a tulajdonosból a tulaj, a tökéletesből a tök (nem a zöldség), a csoki, a töri, a pari, ubi stb. Napjainkban ez a fajta szóalkotási mód túl elterjedt, s a nyelvművelők szerint gügyögővé teszi a nyelvet, ezért érdemes kerülnünk. Szórövidítés továbbképzése A beceneveknél fordul elő gyakran ez a szóalkotási mód. Pl.: Péter à Pet –ike, Mária à Mar –csi Szóvegyülés (kontamináció) Azt a szóalkotási módot nevezzük így, amikor két azonos vagy rokon jelentésű szó hangalakjának a keveredésével új szó jön létre, és ennek a jelentése hasonló vagy megegyező az

eredeti szavakéval. Pl.: csupa + kopasz = csupasz, csokor + bokréta = csokréta vagy zavar + kerget = zargat, ordít + kiabál = ordibál, motor+ hotel = motel. Szóösszerántás Ez a szóalkotási mód annyiban különbözik az előzőtől, hogy két, különböző jelentésű szó hangalakjából keletkezik egy új, harmadik szó, melynek jelentése is eltér az előző szavakétól. Pl. cső + orr = csőr Szóhasadás Gyakori, hogy egy szónak két vagy több alakváltozata is él a nyelvünkben egymás mellett, s ezek idővel jelentésükben is elkülönülhetnek egymástól – ez a folyamat a szóhasadás. Pl.: család ~ cseléd, csekély ~ sekély, neje ~nője , kever ~ kavar Mozaikszó-alkotás Leginkább az intézménynevek körében elterjedt szóalkotási mód. Két fajtája van:  betűszó: a szókapcsolatok kezdőbetűiből alkotott szavak. Pl. MÁV – Magyar Államvasutak, MTA – Magyar Tudományos Akadémia ELTE. Ritkábban, de előfordulnak köznévi

betűszók is: áfa – általános forgalmi adó.  szóösszevonás: nemcsak a szókapcsolat kezdőbetűiből jön létre, hanem betűcsoportokból alakul ki az így alkotott szó. Pl.: Mahart – Magyar Hajózási Részvénytársaság, közért – Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság. Tulajdonnevek köznevesülése Greta Garbó – ruhadarab> garbó Earl of Cardigan > kardigán Gustav Jäger – ruhadarab jégeralsó Gerbeaud (zserbó sütemény, Gerbeaud Emil budapesti francia cukrász nevéből) MacAdam (makadám kövesút, szilárd alapú útburkolat, J. L MacAdam skót mérnök nevéből) Mansard (manzárd padlástér beépítésű tetőtípus, Fr. Mansard francia építész nevéből) Panama (panama sikkasztás, csapás) 13. A mondat szerkezete: teljes/hiányos, tagolt/tagolatlan, egyszerű/összetett Az egyszerű mondat Az egyszerű mondat lehet tagolt vagy tagolatlan, attól függően, hogy felbontható-e alanyi-állítmányi szószerkezete.

Tagolatlan mondatok a megszólítások az indulatszók, a módosítószók, a szerkezeten névszós szerkezetek és sok köszönésforma: Barátom! Jaj! Dehogy. Szépség, okosság, igazság Szia Tagolt mondatok lehetnek teljesek vagy hiányosak. A hiányos mondatok a szövegkörnyezetből egészülnek ki. Akkor hiányos a mondat, ha a 3 személyű határozott alany (hasból beszél.), az állítmány (Bölcset beszédéről) vagy az alaptag mellől a kötelező vonzat hiányzik. Elmaradhat a határozott ragozású ige mellől a határozott tárgy mind kötelező vonzat (Megcsináljuk.), vagy hiányozhat a mondatból a határozó is mint kötelező vonzat(Bence áskálódik.) A teljes mondatok között megkülönböztetünk tőmondatokat, melyek csak alanyiállítmányi szószerkezetből állnak (Tettek beszélnek.), és bővítményeket is tartalmazó bővített mondatokat (Anyja nyelvén beszél a gyermek.) Teljes mondatnak tekintjük az alanytalan (Pirkad.), a határozatlan alanyú

(Építik az utcát) és az általános alanyú mondatokat is (a szót nem adják pénzért.) Megkülönböztetjük a minimális szerkezetű és a bővített mondatot. A minimális szerkezetű mondat alanyból és állítmányból, valamint a kötelező vonzatokból áll (Jancsi hisz a jóakaratban.) ha ezen kívül bővítményeket is tartalmaz a mondat, akkor bővített mondatról beszélünk. Összetett mondat Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen a kapcsolat. Két tagolatlan mondat vagy egy tagolatlan és egy tagolt szerkezetű tagmondat között mindig szervetlen a kapcsolat (Balázs, beszélj vele!). Két tagolt tagmondatot szerves viszony fűz egymáshoz: alárendelő (Oly egyenes a beszédje, mint a kasza.) vagy mellérendelő kapcsolat (Beszélj vele, de ne hebegj!). Alárendelő összetett mondatok: tagmondatai nem egyenrangúak, a mellékmondat a főmondat valamelyik mondatrészét fejti ki. A főmondatban a mutató névmással

kifejezett utalószó mondatrészi szerepe jelzi, hogy milyen típusú a mellékmondat Így megkülönböztetünk alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzői mellékmondatokat. A főmondatot és a mellékmondatot a mellékmondat élén álló hogy, mint, mert, kötőszó vagy vonatkozó névmás (aki, ami, ahol stb.) fűzik össze De alkotunk utalószó nélküli és kötőszó nélküli alárendelő mondatokat is. Az alárendelő összetett mondatok között vannak olyan mondatok, amelyek mellékmondatai nemcsak a főmondat valamely mondatrészét (alanyát, állítmányát, tárgyát, határozóját, jelzőjét) fejtik ki, hanem még valamilyen sajátos jelentéstartalmat: hasonlítást, feltételességet, következményt és megengedést is kifejeznek A megengedő és a feltételes mellékmondatok nem mindig mondatrészkifejtők: Bár kérte, nem szólt érdekében. Felhívlak, ha örülsz neki Mellérendelő összetett mondatok: tagmondatai között valamilyen

tartalmi-logikai viszony van. A tagmondatok egyenrangúak A mellérendelő összetett mondatok fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető Többszörösen összetett mondat A kettőnél több tagmondatból álló többszörösen összetett mondatokban lehet alárendelés és mellérendelés is. A főmondathoz vagy főmondatokhoz különféleképpen kapcsolódnak az alárendelt mellékmondatok. 14. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek A szöveg fogalma A nyelv, a beszéd legnagyobb egysége. A mondatnál magasabb szintű nyelvi egység, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egység. Terjedelme: egyetlen mondattól – egész regényig.   Tartalom szempontjából: teljesség; Megformáltság szempontjából: kerekség, lezártság érzete. Szerkezete: Kisebb egységekre tagolódik: fejezetek, bekezdések, mondatok. Bevezetés, tárgyalás, befejezés. Szerkezettípusok: lineáris,

párhuzamos vagy ellentétező, mozaikszerű vagy keretes, asszociatív (képszerű) A szöveget a mondatok véletlen halmazától az összetartó erő különbözteti meg. Ez a szövegkohézió, vagy szövegösszetartó erő. A szöveg megformáltságát két alapvető tényező befolyásolja. Új jelentéssel gazdagítja az elsődleges, szövegszerű jelentést   Szövegösszefüggés (kontextus): nyelvi környezet, az összefüggések, körülmények együttese. Beszédhelyzet (szituáció): Aktuális, konkrét helyzet (hely, idő, szándék, partner stb.) A szövegösszetartó erő összetevői: · Nem nyelvi tényezők (a szövegalkotást és a befogadást határozzák meg) · Jelentésbeli kapcsolóelemek · Nyelvtani kapcsolóelemek A szövegkohézió fajtái: Lineáris kohézió (vonalas, egyenes vonalú): Nyelvtani (grammatikai) kapcsolóelemek, melyek a szavak, mondatok közötti nyelvtani összefüggést biztosítják. Eszközei: kötőszó, rámutató szó,

egyeztetés, toldalékok (igeragozás, birtokos személyjelek, birtoktöbbesítő jel, többes szám jele stb.), hiányos mondatok, határozott névelő használata, szórend és mondatrend (a tagmondatok sorrendje az összetett mondatokban). Globális kohézió (átfogó, az egészre vonatkozó): A mondatok között tartalmi, jelentés szintű összefüggést biztosítják. (leggyakrabban: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó következtető összefüggés) Eszközei: ismétlődő szószerkezetek, azonos valóságdarabra utaló szó (izotóp, pl.: rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú szavak, kifejezések), névmások, párhuzam, ellentét, logikai elrendezés, cím, kulcsszók, tárgyak, szereplők ismétlődő előfordulása. Téma-réma (ismert rész – új információ): Az ismert és az új információ arányát a kommunikáció tényezői és funkciói szabják meg. A beszédtempó fokozott szerepe: az ismert részt gyorsabban, a még ismeretlent

lassabban mondjuk. A szórendet is befolyásolhatja. Az új, fontos, hírértékkel rendelkező részt általában az állítmány elé helyezve emeljük ki. Összetett mondatokban a tagmondatok sorrendjét is meghatározza. 15. A továbbtanuláshoz, a munka világában szükséges szövegtípusok Szöveg: a nyelv legnagyobb egysége, információközlés, érzelemkifejtés. Szövegtípusok: A szövegeket csoportosíthatjuk:    Kommunikációs funkciók szerint, Kommunikációs helyzet szerint- továbbtanulás, nyilvános szövegek, Hordozó közeg, csatorna szerint- szóbeli vagy írásbeli Jellemzői: Hivatalos Választékos Logikus Formai követelmények: Fejléc Címzett (név, cím, rang) Megszólítás (helyesírás, megfelelő stílus) Tárgy Bekezdések: 1. kérés (helyzet tisztázása, pontos adatok) 2. indoklás, érvek 3. kérés megismétlése Záróformula: 1. Aláírás, tisztelettel, dátum 2. Kézírás 3. Melléklet (csatolt dokumentumok) Az

önéletrajz A modern formában megírt életrajzot a rövidség, az áttekinthetőség, a tagolt, vázlatszerű elrendezés jellemzi. Ebben nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok – a célmeghatározás kivételével. Ennek a típusú önéletrajznak a fő célja az adatok tényszerű, rövid közlése.     személyi adatok (születési hely, idő, a család adatai) az iskolák adatai (az iskolák neve, az időtartam, a szaktárgyak iránti vonzalom, az elért eredmények) az elért szakképzettségek (hol, mit, mikor) a munkahelyek, a beosztások, az eredmények, a kitüntetések     nyelvismeret (a nyelv megnevezése, a nyelvismeret szintje, az elért hivatalos minősítés) szakmai munkásság (az elért eredmények, a tanulmányutak) szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés. a cél kiemelése (miért készült az életrajz; a hivatásválasztást, a pályázást indokoló tényezők) Az életrajzot soha nem szabad

elfelejteni személyesen aláírni. A keltezés sem maradhat el. Előfordul, hogy az önéletrajzhoz fényképet is kérnek Ilyenkor a legmegfelelőbb egy arckép vagy egy félalakos, nem túlságosan régi kép. A kérvény A kérvény valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása. A kívánságunkat ügyesen indokoljuk, megfelelő érvekkel támasztjuk alá. Formai követelményei: a fejléc, a megszólítás, a keltezés, az elköszönés és az aláírás. A fejlécben, ha hivatalos személynek vagy szervnek küldjük, fel kell tüntetni a címzett személy vagy vállalat adatait. Amennyiben a levél konkrét személynek szól, akkor elsőként mindig az ő neve és beosztása szerepeljen, s csak ezután álljon a vállalat, intézmény neve és címe. A megszólítás állhat középen, de kerülhet bal oldalra is A keltezés lehet a jobb felső sarokban vagy balra lent. Az aláírás alatt szerepelhet az a minőségünk, beosztásunk, amelyben a levelet

írtuk, és – ha szükséges –, akkor az a cím, ahova a választ várjuk. A levél bal alsó részén a melléklet(ek)ben felsoroljuk, hogy milyen iratokat csatoltunk a levélhez. A pályázat Pályázatot akkor készítünk, ha valamilyen állás, ösztöndíj, tanulmányút stb. elnyerésére törekszünk. Gyakori, hogy a pályázathoz külön űrlapot kell kitöltenünk Ilyenkor az ott feltett kérdésekre kell értelemszerűen válaszolnunk. Akár álláshirdetésre, akár más jellegű pályázatra jelentkezünk, mindig célszerű egy levelet is mellékelnünk. A pályázati levél tartalma:      a bevezetőben hivatkozunk a pályázati felhívásra, megemlítjük, hol és mikor olvastuk, hallottuk azt kifejezzük készségünket, hogy hajlandóak vagyunk a meghirdetett feltételeket teljesíteni. Személyi adatainkból azt közöljük, ami alkalmassá tesz minket a pályázat vagy az állás megnyerésére. Ez el is maradhat, ha a pályázathoz külön

életrajzot is mellékelünk a záró részben megismételjük készségünket a feladat teljesítésére a levél mellékletében felsoroljuk azokat az iratokat (önéletrajz, bizonyítvány, pályázati anyag, ajánlások, támogatások, költségvetés), amelyeket a pályázathoz csatolunk a pályázati levél formájára is ugyanazok a követelmények vonatkoznak, amelyeket a kérvénynél megismertünk 16. Szállóigék, szólások, közmondások A nyelv szókészletébe nemcsak szavak tartoznak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák is. Ezeknek sokféle elnevezése ismeretes: szó értékű nyelvi elemek, kötött szókapcsolatok, állandósult szókapcsolatok, frazeológiai egységek, frazémák. (A frazeológia a szólás- és kifejezéskészletet, valamint az ezzel foglalkozó tudományágat jelenti.) Az állandósult szókapcsolatok (szószerkezetek, mondatok) legfontosabb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Jelentésük nem szó szerinti, hanem

átvitt Az állandósult szókapcsolatok egy része nem, másik része csak kis mértékben változtatható meg (pl. ragozható) Pl ez az igés szólás: a kancsó fenekére néz berúg a mondatban ragozható: Tegnap a kancsó fenekére néztem. Mikor néztél utoljára a kancsó fenekére? stb. A mondatszerű állandósult szókapcsolatok jó része nem változtatható meg, s idézetszerűen vagy szervetlen mondatrészként épülnek be a szövegbe. Az állandósult szókapcsolatoknak öt főbb típusát szoktuk megkülönböztetni. Ezek a következők: - szokványos kifejezésmódok, - szólások, - szóláshasonlatok, - közmondások, - szállóigék. A szokványos kifejezésmódok közé soroljuk a társalgási fordulatokat, vagyis - a közhelyeket (hogy vagy?, mi újság?), - a körülírásokat (számolja a napokat nagyon vár valamit ), - a metaforás kifejezéseket (háborút visel, szavába vág valakinek), - a népmesei fordulatokat (egyszer volt, hol nem volt , itt a vége;

fuss el véle) stb. A szólások alkotják az állandósult szókapcsolatok legszínesebb csoportját. Megkülönböztetünk - igés szerkezetű (nem teszi az ablakba, elveti a sulykot) és - párhuzamos szerkezetű (se füle, se farka; egyszer hopp, másszor kopp) szólásokat. A szóláshasonlatok külön csoportot alkotnak, mert alakilag egy főmondatból és egy hiányos szerkezetű hasonlító mellékmondatból állnak. A szóláshasonlat első fele tartalmazza a hasonlítót, a mellékmondat a hasonlítást. A mint és az akár kötőszó figyelmeztet a szóláshasonlatokra. Pl Szegény, mint a templom egere; Reszket, mint a nyárfalevél; Akár a baglyot vágom a falhoz, akár a falat a bagolyhoz, mindenképpen megdöglik az. A közmondások valamilyen általános érvényű megfigyelést, életigazságot, tapasztalatot tartalmazó mondatok. A közmondás annyiban több a szólásnál, hogy nemcsak egy fogalom helyettesítője, hanem ítéletet is tartalmaz. Pl Aki mer, az

nyer; Égett gyerek fél a tűztől; Nem jó nagy urakkal egy tálból cseresznyézni; Ki korán kel, aranyat lel stb. A szállóige nagyobb körben használt kijelentés, amelynek szerzőjét rendszerint ismerjük, irodalmi eredete kimutatható. Pl Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés (Shakespeare) Az állandósult szókapcsolatok: – kialakulás: a gyakori együtt használat során – jelentésük: túlmutat az alkotó tagok jelentésein, átvitt értelmet hordoznak (pl. szöget üt a fejébe) Szólások: átvitt értelemben használatosak, eredetük általában ismeretlen – némelyik: több száz éves nyelvi hagyomány (pl. egy gyékényen árul, vásárra viszi a bőrét) – állandó szókapcsolatok tagjaik nem felcserélhetők, de ragozhatók (pl. nyakába veszi a várost) – szóláshasonlatok: az átvitt értelmet hasonlat fejezi ki (pl. szidja, mint a bokrot) Közmondások: tapasztalatok, életbölcsességek, népi megfigyelések (tanító célzat); kötött alak

– pl. Legjobb az egyenes út Jobb későn, mint soha Lassan járj, tovább érsz Májusi eső aranyat ér. Szállóigék: irodalmi / történelmi / mitológiai idézetek, amelyeket sokan ismernek és használnak – pl. Ott hagyott csapot, papot (Petőfi); Az állam én vagyok! (XIV Lajos) – általában konkrét szerzőtől származnak, de ez gyakran elhomályosul Alkalmazásuk: – stílusélénkítő erő (Fölfogtad? / Leesett a húszfilléres?) nyelvi humor – tréfás célzat eltorzítás (Ép testben épp hogy élek.) – de: rossz használat képzavar (Leszállt a sült galamb.) 17. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: bizonyítás, cáfolat, néhány érvtípus Az élet különböző területein az emberek véleménye gyakran eltérő. Ilyenkor néha az is elegendő, ha mindenki kifejti a véleményét, megmagyarázza az álláspontját-nincs szükség megegyezésre. Van, amikor érvekkel kell meggyőznie egyik félnek a másikat, közös

nevezőre kell jutniuk (pl. ha egy döntéshez megegyezésre van szükség) És van, amikor az érveinkkel rábeszélünk: elhatározásra, tettre akarunk ösztönözni. Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény. Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz. Az érv felépítése: A kifejtett érv három elemből épül fel:  Tétel: Egy következtetés megfogalmazása.  Bizonyíték: A következtetés előzményei, magyarázatai.  Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. Például: 1. tétel Idén bajnok lesz a csapatunk 2.

bizonyíték Ebben az évben valamennyi mérkőzését nagy gólkülönbséggel nyerte meg. 3. az őket összekötő elem Mindig a legeredményesebb csapat nyeri a bajnokságot. A rövidített érv egyik eleme- az összekötő elem-nincs megfogalmazva, többnyire azért, mert a beszélő feltételezi, hogy a hallgatóság magától értetődőnek tartja. Az érvek fajtái:  1.A definícióból levezetett érvek: A definíció egy-egy fogalom (tétel) meghatározása, kifejtése, többnyire körülírással. Például úgy, hogy a fogalmat osztályba soroljuk és a meghatározó egyedi jegyei alapján a többi fogalomtól elhatároljuk, vagy leírhatjuk a fogalmat az összetevői alapján, továbbá példák felsorolásával is meghatározhatjuk. Valamennyi tudomány, illetve tudományos igényű munka törekszik arra, hogy a fogalmakat meghatározza. A definíciókhoz többnyire érvek, érvsorok is kapcsolódnak, az érvekkel elfogadtatják a tényeket, meggyőznek. A

meggyőzés, a hatásos érvelés alapfeltétele, hogy jól érthető és pontosan körülhatárolt fogalmakat használjunk. A fogalmak meghatározásában segítségül hívhatjuk az értelmező szótárakat, szakszótárakat.  2. Az ok-okozati összefüggésből származó érvek Az ember természetétől fogva kíváncsi, egyik leggyakoribb kérdésünk: a „miért”. Ezekre a kérdésekre az ok-okozati összefüggésből származó érveléssel felelhetünk. A tudományos gondolkodás és a tudományos érvelés alapvető módja az okfejtés: az okok feltárásával bizonyítunk, magyarázunk. Így magyarázhatunk például egy történelmi eseményt.  3. A körülményekből levezethető érvek A körülményekből levezethető érvekkel arról akarjuk meggyőzni a hallgatóinkat, hogy az általunk bemutatott körülmények elkerülhetetlenné tesznek (tettek) bizonyos lépéseket, cselekedeteket; más mód nem lehetséges (nem volt lehetséges) vagy nem elfogadható.

Az ilyen érvek jellegzetes mondatokban fogalmazódnak meg, általában így kezdődnek: „Nincs (nem volt) más választásunk, minthogy” stb. Gyakran előfordul, hogy egy-egy tévedésért, hibás intézkedésért, rossz cselekedetért a „körülményeket okoljuk”.  4. Az összehasonlításon alapuló érvek Az összehasonlítás, az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat). Igen gyakori módszere például az irodalomnak.  5. A bizonyítékokból származtatott érvek Állításunk bizonyítékaként utalhatunk tényekre, fölhasználhatunk statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, jelentéseket, beszámolókat stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.  6.Az ellentéten alapuló érvek Ha bizonyítani akarunk valamit, akkor az is elegendő, ha bizonyítjuk, hogy az ellenkezője

hamis - ellentéten alapuló érveket használunk. Az érvelésnek ez a formája a feszültségteremtés eszköze lehet például az irodalomban is.  7. Valószínűségen alapuló érvek Alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad. Pl.: Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél, vagy felhős az ég, dörög, villámlik, hamarosan nagy vihar lesz.  8. Tekintélyre vonatkozó érvek Egy tekintélyes ember szavaira hivatkozik. Az érvelés módszerei:  1. A dedukció módszerével először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket.  2. Az indukció módszerét alkalmazzuk akkor, ha az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést. Ügyelnünk kell arra, hogy megfelelő mennyiségű, tárgyszerű és pontos adatok (tények) alapján szabad csak általánosítani. A

cáfolat: Az érvelés része a cáfolat is. Ahhoz, hogy eredményesen és tisztességesen cáfolhassuk mások érveit, meg kell ismernünk és meg kell értenünk azokat, csak így tudjak megtalálni az érvelésük gyenge pontjait. Bírálnunk csak az érveket szabad, soha sem az ellenfél személyét. Bírálhatjuk például a források a források megbízhatóságát, a fogalmak meghatározásának pontatlanságát, az egyoldalú megközelítésmódot, a bizonyítékok hiányát vagy nem elegendő voltát, az érvek egyoldalúságát stb. Az érvelő szövegtípus: Kisebb-nagyobb nyilvánosságnak íródik, tudatos, gondos szerkesztés, világos, arányos, előrehaladó szerkezet. Érdeklődést keltőnek kell lennie. Fontos: erősebb tagolást kell alkalmazni. Gyakori az előre és visszautalás, ismétlés. Felépítése: Mint a szónoki beszédnél, a bevezető és befejező rész az érzelmekre hat, a közepe az értelemre.  1. Bevezetés: Meg kell nyerni a hallgatóság

jóindulatát, megszólítás, dicséret, fel kell kelteni a figyelmét a témaválasztás indoklásával, hangsúlyozni kell a téma fontosságát, újszerű téma-megközelítés, elő kell készíteni a beszédet, a téma megértését. A téma megjelölése, a fő gondolat, ami később részletezésre kerül.  2. Részletezés A tételek kifejtése bővebben Eszközök: -Fogalommagyarázat - Példák - Szemléltetés - Kitérők személyes élményekkel - Először a fő téma kifejtése - Ha nagyon ismert, akkor a részletezés elhagyható  3. Bizonyítás Az érvelő fogalmazás legfontosabb része. Álláspont igazságának bizonyítása érvekkel - Összegyűjtött adatok -Törvények -Tanúvallomások -Bizonyítékok segítségével érvelhetünk, utána következtetéseket vonhatunk le.  4.Cáfolás A velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése, megdöntése, megsemmisítése. Érvelni kell, levonható a

következtetés  5. Befejezés Ismétlése a fő gondolatoknak, összegzés. Netán felvillantja a megközelítés más módjait is. Lehet előretekintés a jövőbe Az olvasók érzelmeire hatással kell lennie, újra meg lehet szólítani őket, esetleg fokozni a felháborodást az ellentábor ellen. A saját elkötelezettség is hangsúlyozható. Az érvek elrendezése: Cél egy meggyőző és hatásos érvrendszer. Megvalósítása:  Egy erős érvre épülő érvelés: Az erős érv köré csoportosítjuk a gyengébbeket.  Fokozásos érvelés: A gyenge érvekkel kezdjük, fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet.  Lejtéses érvelés: Az erős érvvel kezdünk, a gyenge érveket hagyjuk a végére. Kevésbé hatásos érvelési módszer. 18. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései A beszéd felépítése: (BERBiCáB)      bevezetés: o a jóindulat megnyerése o figyelemfelkeltés o a

megértés előkészítése o a téma megjelölése o a kifejtés fölvázolása elbeszélés részletezés: tételmondatok megfogalmazása: o fogalmak, példák, kitérők bizonyítás: az álláspont bizonyítása érvekkel, példákkal cáfolás: ellentétes vélemény megfogalmazása befejezés:      érzelemre hatás a mű fő gondolatának megismétlése összegzés előre mutatás hallgatóságtól elköszönés A szónoki beszéd fajtái:    tanácsadó beszéd (pl.: politikai beszéd) törvényszéki beszéd (pl.: vádbeszéd, védőbeszéd) alkalmi beszéd (pl.: ünnepi beszéd) A szövegszerkesztés lépései:     témaválasztás, címadás: o szövegtípus kiválasztása o a beszéd kommunikációk körülményeinek felderítése (kinek?, hol?) anyaggyűjtés: o források: könyvek, folyóiratok, filmek, internet elrendezés: o a beszéd vázának kialakítása o tények, ismeretek csoportosítása o tételmondatok kiemelése o

felesleges információk kiejtése a szöveg kidolgozása: o a végleges mondatok megfogalmazása o stíluseszközök kiválasztása o jelentésbeli, grammatikai kapcsolóelemek használata  emlékezetbe vésés, előadás: o nem célszerű olvasni! o nem kell ragaszkodni az előre leírt mondatokhoz, a spontán hatás érdekében 19. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a hatásosság gyakori eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás. A képek csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek, és a képi ábrázolás e kettős szerepében rejlik stílushatásuk. A képek egyrészt dolgokat magyaráznak, szemléltetnek, tehát a megértést szolgálják. Másrészt a névcserével vagy névátvitellel elképzeltetnek, meglepetést keltenek, tehát érzelmi, hangulati hatásuk van. A képek jelentése három elemből tevődik össze:   

az azonosítottból az azonosítóból és az azonosítást jelző tulajdonságból A képalkotásra a köznyelvben is találunk példákat (Bogaram!, Nyulacskám!, a kancsó füle, a hegy gerince- így a fül és a gerinc szó(alkalmilag vagy állandósult jelleggel) többjelentésűvé válik) A szólásokban, közmondásokban is sok a képes kifejezés: Áll, mintha gyökeret vert volna a lába. A szóképek egy része névátvitellel (metafora), a másik részük névcserével történik (metonímia). A metafora a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján. Alakja szerint a metafora kétféle lehet: egytagú vagy kéttagú. A kéttagú metafora: (az azonosított és az azonosító is megjelenik a szövegben). Hálót fon az est, a nagy barna pók. (Juhász Gyula: Tiszai csönd) Az egytagú metafora: (csak az azonosító elemet tartalmazza) Vígan élem világom, Ne

ítélj meg, virágom! (Népdal) Más-más a metafora kifejezőereje a szófajtól függően is. Megkülönböztetünk főnévi, melléknévi (melléknévi igenévi) és igei metaforákat. A megszemélyesítés a metaforával rokon, ugyancsak hasonlóságon alapuló szókép. A megszemélyesítés élettelen dolgokat emberi elemmel ruház fel. Valami titkot súg a végtelenség.(Juhász Gyula: Tájkép) A szinesztézia különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben. Hull a sötét, de ne félj! megszólal a néma, ezüst éj. (Radnóti Miklós: virágének) Az allegória a metaforás névcserének azt a fajtája, amikor egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben, képsorban. Az allegória egy kibontott, hosszabb egységen át végigvitt metafora. A szimbólum ködösebb, homályosabb szókép az allegóriánál vagy a metaforánál, mert egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. (A

rabságot jelképező lánc, a házastársi hűséget jelképező gyűrű) A metonímia nem névátvitelre, hanem névcserére épül. Ha két fogalom között okokozati kapcsolat vagy bármilyen érintkezés van, akkor az egyik nevet fölcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használhatjuk. Nem hozok a házra semmi veszedelmet! (Arany János: Toldi) (ebben az esetben pl: a hely képviseli a benne élőket) A metonímia alfaja a szinekdoché, melynek több típusát szoktuk megkülönböztetni. A rész megnevezése jelöli az egész fogalmát, vagy a tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom cserélődik föl, vagy egyes számú szót használunk többes számú szó helyett. „Lélek az ajtón se be, se ki!” (Arany János) Összetett vagy komplex kép keletkezik, ha a szóképek és alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben. A szóképek célja hogy szemléletesebbé, kifejezőbbé tegyék beszédünket, írásunkat. 20. A

tudományos és szakmai stílus sajátosságai A tudomány a bennünket körülvevő világ jelenségeit, törvényszerűségét írja le és magyarázza. Mondataink szerkezete bármilyen lehet, de jobbára egyszerű mondatok és alárendelő összetett mondatok. Közülük a következtető és a magyarázó mondatok szerepelnek a tudományos munkákban. A tudományos stílus nyelve az irodalmi nyelv. A szóhasználatban a szakmai kifejezések (műszavak) nélkülözhetetlenek. Ezek biztosítják az egyértelműséget. A tudományos szöveg felépítésében követelmény az erőteljes tagolás, kiemelés (mind az élőszóbéli, mind az írott szövegekben). A tudományos szöveg írója gyakran hivatkozik mások kutatási eredményeire. A tudományos szöveg, művek közönsége:  szakemberek (szűkebb),  nem szakemberek (tágabb). A nem szakembereknek szóló műveket ismeretterjesztő műveleteknek nevezzük. - szakmák,tudományágak nyelve - szintjei: felső szint

– a szakma, tudomány képviselőinek írásai a szakma/tudományág képviselői számára középső szint – népszerűsítő, ismeretterjesztő jellegű alsó szint – beszélt, mindennapi változat - tipikus műfajai: előadás, felszólalás, ismertetés, cikk, értekezés, tanulmány, monográfia, esszé - kommunikációs funkciója: tájékoztatás, esetleg felhívás - hangnem: tárgyilagos - jellegzetességei: - terminus technicus logikai felépítés – általában lineáris ok-okozatiság hivatkozások, idézetek, lábjegyzetek tagolás kijelentő mondatok szakzsargon- szakszavak túlzott használata