Informatika | Hálózatok » Az AX.25 protokoll

Alapadatok

Év, oldalszám:2000, 23 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:100

Feltöltve:2009. június 28.

Méret:88 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

AZ AX.25 PROTOKOLL TARTALOMJEGYZÉK 2. AZ AX25 KAPCSOLATI SZINTŰ PROTOKOLL SPECIFIKÁCIÓJA 3 2.1 A PROTOKOLL CÉLJA ÉS HATÓKÖRE 3 2.2 A KERET-STRUKTÚRA 3 2.22 A címmezõ 4 2.23 A vezérlõmezõ 4 2.24 A protokollazonosító mezõ (PID mezõ) 4 2.25 Az információmezõ 4 2.26 A bit beszúrás 4 2.27 A keretellenõrzõ bitsorozat 5 2.28 A bitátvitel sorrendje 5 2.29 Az érvénytelen keret 5 2.210 A kerettörlés 5 2.211 A keretek közötti idõ kitöltése 5 2.213 A címmezõ kódolása 5 2.2131 Az átjátszás nélküli címmezõ kódolása 5 2.21311 A címzett almezõjének kódolása 6 2.2132 2-es szintû átjátszó címkódolása 7 2.2133 Többszörös átjátszás üzemmód 8 2.3 AZ ELJÁRÁS ELEMEI 9 2.31 Az eljárás elemeit azoknak a mûveleteknek a meghatározásával de- 9 finiáljuk, amelyek a vétel során jelentkeznek. 9 2.32 A vezérlõmezõ formátumai és az állapotváltozók 9 2.321 A vezérlõmezõ formátumai 9 2.3211 Az információátviteli

formátum 10 2.3212 A felügyeleti formátum 10 2.322 A vezérlõmezõ paraméterei 10 2.323 A sorszámok 10 2.324 Keretváltozók és sorszámok 10 2.3241 Az adási állapotváltozó V(S) 10 2.3242 Az adási sorszám N(S) 10 2.3243 A vételi állapotváltozó V(R) 10 2.3244 A vételi sorszám N(R) 10 2.33 A nyugtázáskérés/vége (P/F) bit funkciói 11 2.34 A vezérlõmezõ kódolása parancs és válasz esetén 11 2.341 Az információ-parancskeret vezérlõmezõje 11 2.342 A felügyeleti keret vezérlõmezõje 11 2.3421 A vételkész (RR) parancs és válasz 11 2.3422 A vevõ nem vételkész (RNR) parancs és válasz 12 2.3423 A visszautasítás (REJ) parancs és válasz 12 2.343 A számnélküli keret vezérlõmezõi 12 2.3431 Aszinkron kiegyenlített üzemmód beállítása (SABM) parancs 13 2.3432 Lebontás (DISC) parancs 13 2.3433 Csomaghiba (FRMR) válasz 13 2.3434 Számnélküli keret nyugtázás (UA) válasz 14 2.3435 Szétkapcsolt állapot (DM) válasz 15 2.3436

Számnélküli információ (UI) csomag 15 2.35 Kapcsolati hibajelzés és visszaállítás 15 2.351 DXE foglalt állapot 15 2.352 Adási sorszámhiba 15 2.353 Visszautasítás (REJ) utáni ismétléskérés 15 2.354 Idõzítési hiba utáni visszaállítás 16 2.3541 Visszatérés T1 idõzítõ miatt 16 2.3542 Visszatérés T3 idõzítõ miatt 16 2.355 Érvénytelen csomag vagy kontrollszumma hiba 16 2.356 Csomagvisszautasítási állapot 16 2.4 AZ AX25 PROTOKOLL ELJÁRÁSAINAK LEÍRÁSA 16 2.41 A címmezõvel végzett mûveletek 16 2.411 A címinformáció 16 2.412 Parancs/válasz eljárás 17 2.42 A nyugtázás kérés/vége bittel végzett mûveletek 17 2.43 Az összeköttetés felépítésére és lebontására használt eljárások 18 2.431 A LAPB módosú összeköttetés felépítése 18 2.432 Az információátviteli fázis 18 2.433 A kapcsolat lebontása 18 2.434 A lebontott állapot 18 2.435 Ütközési helyreállítás 19 2.4351 Ütközés félduplex

környezetben 19 2.4352 Számnélküli parancsok ütközése 19 2.4353 DM ütközése SABM vagy DISC parancsokkal 19 2.436 Kapcsolat nélküli mûködés 19 2.44 Az információátviteli ejárások 20 2.441 I keretek adása 20 2.442 I keretek vétele 20 2.443 Sorrendhibás keretek vétele 20 2.444 Hibás keretek vétele 20 2.445 Nyugtázás vétele 20 2.446 Visszautasítás vétele 21 2.447 RNR keret vétele 21 2.446 Foglaltság jel küldése 21 2.449 Nyugtázásra várás 21 2.45 Keretvisszautasítási állapot 22 2.46 Alaphelyzetbe állítási eljárás 22 2.47 A rendszermeghatározó paraméterek felsorolása 22 2.471 Idõzítõk 23 2.4711 T1 nyugtázás idõzítõ 23 2.4712 T2 válasz késleltetõ idõzítõ 23 2.4713 T3 inaktív kapcsolat idõzítõ 23 2.472 Ismétlések maximális száma (N2) 23 2.473 Az I mezõn belüli byte-ok maximális száma (N1) 23 2.474 A kezelésre váró I keretek maximális száma 23 2 2. AZ AX25 KAPCSOLATI SZINTŰ PROTOKOLL

SPECIFIKÁCIÓJA 2.1 A PROTOKOLL CÉLJA ÉS HATÓKÖRE Annak érdekében, hogy két terminál közötti megbízható adatátviteli mechanizmust biztosítsunk, definiálni kell azt a protokollt, mely adni és venni tud adatokat különbözõ kommunikációs kapcsolatokon keresztül. Az AX.25 kapcsolati szintû protokollt arra tervezték, hogy – függetlenül attól, hogy más szint létezik vagy sem - ezt a szogáltatást biztosítsa. Ez a protokoll figyelembe veszi az ISO 3309 4335-ös ajánlásait - beleértve a DAD 1 és 2-t - valamint a 6256 magas szintû adatkapcsolat vezérlést (HDLC-t). A protokoll az ezekben a dokumentumokban található terminológiát hasznája. Figyelembe veszi az ANSI X366-t is, amely a kiegyenlített üzemmódú ADCCP-t írja le A protokoll elvileg a CCITT X.25 ajánlását követi, a kiterjesztett címmezõ és számnélküli információcsomag hozzátételének kivételével. Követi a CCITT-nek a Q921 (LAPD) ajánlásának elveit is a címmezõvel

megkülönböztetett, egyetlen csatornán történõ többszörös kapcsolatok használatában. A definíció szerint ez a protokoll egyformán jól fog mûködni félduplex vagy duplex amatõr rádiós viszonyok között. A protokollt arra tervezték, hogy egyformán jól mûködjön két amatõr állomás közötti közvetlen kapcsolat vagy egy állomás és egy multiporttal rendelkezõ kontroller közötti kapcsolat esetén. Jelen protokoll engedélyezi, ha az eszköz erre alkalmas, eszközönként egynél több kapcsolati szintû összeköttetés létrehozását. Jelen protokoll nem tiltja az önmagával való összekapcsolódást. Õnmagával való összeköttetésrõl akkor beszélhetünk, amikor az eszköz a csomag forrásaként és címzettjeként saját címét használva saját magával hozza létre a kapcsolatot. ( Ez ad lehetõséget a berendezés élesztésekor, hogy egy átjátszó állomás segítségével saját berendezéásünket teszteljük. A legtöbb kapcsolati

szintû protokoll elfogadja, hogy egy általában DCE-nek vagy adatáramköri végberendezésnek nevezett elsõdleges (vagy master) eszköz egy vagy több, vagy általában DTE-nek vagy adatvégberendezésnek nevezett egy vagy több mádodlagos (vagy slave) eszközhöz kapcsolódjon. Az ilyen típusú kiegyenlítetlen üzemmód az osztott RF amatõr rádiós körülmények között nem praktikus. Ehelyett az AX.25 feltételezi, hogy az összeköttetés mindkét végzõdése azonos osztályú Ilymódon az AX25 kiküszöböli azt, hogy két különbözõ osztályú berendezést használjanak. A DXE kifejezés jelen protokoll specifikációban az amatõr csomagkapcsolt rádióban található, kiegyenlített típusú berendezés leírására szolgál. Valamennyi fejezet 2-vel kezdõdik, amely az OSI protokoll szintet jelzi. 2.2 A keret-struktúra A kapcsolati szintû csomagkapcsolt rádiónál az adatokat keretnek (vagy csomagnak) nevezett kis adatblokkokban történik az átvitel. Minden

keret (csomag) több, mezõnek nevezett kisebb csoportból áll Az 1 sz. ábrán látható a keret három alaptípusa Az elsõ átvitt bit az ábra bal oldalán található Elsõ elküldött bit Flag Cím Vezérlés FCS Flag 01111110 112/560 bit 8 bit 16 bit 01111110 -----------------------------------------------------------------------1. a) sz ábra U és S típusú keret felépítése Elsõ elküldött bit Flag Cím Vezérlés PID Információ FCS Flag 01111110 112/560 bit 8 bit 8 bit N*8 bit 16 bit 01111110 -----------------------------------------------------------------------1. b) sz ábra Információs keret felépítése Mindegyik mezõ egy byte hosszú. Mivel a flag mezõ feladata a keret határolása, minden keretnek mind az elején, mind a végén megjelenik. Két keret osztozhat ugyanazon a flagen, amely jelöli az elõzõ keret

végét és a következõ elejét. A flag áll egy darab zérusból, az azt követõ 6 db egyesbõl és az egészet lezáró újabb 3 zérusból, vagyis 01111110 (hexa 7E) lesz. A bitbeszúrás eredményeként (lásd a 226 sz fejezetet) ez a bitsorozat (szekvencia) a teljes kereten belül sehol máshol nem jelenhet meg. 2.22 A címmezõ A címmezõ a keret (a csomag) forrásának és címzettjének azonosítására szolgál. Eznkívül a címmezõ tartalmazza a parancs/nyugtázás (válasz) információt és azt, hogy szükség van-e 2 szintû átjátszási mûveletre. A címmezõ kódolását a 2213 fejezet írja le 2.23 A vezérlõmezõ A vezérlõmezõ az átvitt keret típusának azonosítására szogál. 1 byte hosszú, kódolását a 2321 fejezet írja le. 2.24 A protokollazonosító mezõ (PID mezõ) A protokollazonosító csak az információtartalmú kereten (I vagy UI) belül jelenik meg. Ez azt azonosítja, hogy - ha egyáltalán erre szükség van - milyen fajta 3-as

szintû protokollt használ a rendszer. Maga a PID nincs benne a 8 bites sorozatokból összeálló teljes informá ciómezõben. A PID kódolása a következõ: yy01yyyy yy10yyyy 11001100 11001101 11110000 11111111 Implementált 3-as szintû AX.25 Implementált 3-as szintû AX.25 Implementált belsõ protokoll szerinti táviratot tartalmazó 3-as szintû réteg. Implementált 3-as szintû cím felbontó protokoll Nincs implementált 3-as szint Escape karakter. A következõ byte további 3-as szintû protokoll informácót tartalmaz Megjegyzés Az y valamennyi használt kombinációt jelzi. A fentebb felsoroltaktól eltérõ yy11yyyy és yy00yyyy valamennyi formája jelenleg a jövendõ 3-as szintû protokoll számára van fenntartva. Ezeknek a formátumoknak elosztása az amatõrök megegyezésének kérdése. Javasoljuk, hogy azok, akik a 3-as szintû protokoll létrehozásával foglalkoznak, a javasolt kódolási rendszer ügyében foruduljanak az ARRL Digital Communications Ad

Hoc Bizottságához. 2.25 Az információmezõ Az információmezõ feladata az adatok továbbítása az összeköttetés egyik végétõl a másikig. Az információmezõ (1 mezõ) csak három típusú kereten belül megengedett: az I típusú , az UI típusú és az FRMR típusú kereten belül. Az I mezõ maximum 256 byte hosszú lehet, a byte-ok egész számú többszörösébõl épül fel. Ezek a megszorítások az információ bitbeszúrás elõtti állapotára vonatkoznak, amint azt a 2.26 fejezet lentebb potosan leírja Az információmezõben (1 mezõben) levõ minden információ változtatás nélkül halad át az összeköttetésen, kivéve a nulla bitbeszúrást (lásd 2.26-t), mely ahhoz szükséges, hogy megadadályozza a flag byte-ok véletlen megjelenését az információmezõben. 2.26 A bit beszúrás Annak érdekében, hogy a fentebb említett flag szekvencia sehol se jelenjen meg véletlenül a kereten belül, az adóállomás figyeli a bitsorozatot és minden

ötödik "1" után beszúr egy "0" bitet. A keret vételekor valahányszor egymás után öt darab "1" -t vesz a vevõ, az öt darab "1" értékû bitet követõ "0" bitet kidobja. 4 2.27 A keretellenõrzõ bitsorozat A keretellenõrzõ bitsorozat (FCS) egy 16 bitbõl álló szám, amelyet mind az adó, mind a vevõállomás a csomagból számol ki. Ezt arra használják, hogy biztosítsák, a keretet nem hamisítja meg az az átviteli közeg, amelyen az adótól a vevõig eljut a keret. Az ISO 3309 (HDLC) ajánlásai szerint kell kiszámítani ( az eljárás hasonló mint a paritásképzésnél, de annál jóval bonyolultabb, viszont sokkal jobb hatásfokkal jelzi a hibát. 2.28 A bitátvitel sorrendje Az FCS mezõ kivételével az AX.25 keret valamennyi mezõje úgy kerül adásra, hogy valamennyi byte legkisebb helyértékû bitje az elsõ adásra került bit. Az FCS mezõ esetén a legnagyobb helyértékû bit kerül elõször

adásra. 2.29 Az érvénytelen keret A nyitó és a záró flageket is figyelembe véve, minden 136 bitnél rövidebb keretet, nyitó- vagy záróflag nélküli, vagy nem egész byte-okból ( a byte-ok nem egész számú többszörösébõl) felépülõ valamennyi keretet a kapcsolati szinten érvénytelen keretnek tekintenek. Lásd még 2444-t 2.210 A kerettörlés Ha egy keretet idõ elõtt törölni kell, legalább 15 db "1"-t kell folyamatosan küldeni bit-beszúrás nélkül. 2.211 A keretek közötti idõ kitöltése Amikor arra van szükség, hogy a DXE az adóját bekapcsolva tartsa akkor is, amikor valójában nem ad kereteket, a keretek közötti idõt egymást követõ flagekkel kell kitölteni. 2.213 A címmezõ kódolása Valamennnyi keret címmezejébe mind a forrás, mind a címzett amatõr hívójelét be kell írni. A másoldlagos állomásazonosító (SSID) kivételével a címmezõ csak nagybetûs alfa (A. Z) és numerikus ASCII (0. )) karkaterekbõl

állhat. Ha 2-es szintû amatõr "átjátszókat" használnak, az õ hívójelüknek is benn kell lenniük a címmezõben. A HDLC címmezõ egy byte-nál hosszabbra ki van terjesztve olymódon, hogy minden byte legkisebb helyiértékû bitjét " kiterjesztõ bit"- nek jelöli ki. A kiterjesztõ bitet minden byte végén "0" értékûre állítják, hogy azt jelezzék, a következõ byte további címinformációt tartalmaz, illetve "1" értékûre állítják, hogy azt jelezzék, a HDLC címmezõben ez volt az utolsõ byte. Annak érdekében, hogy helyet teremtsenek ennek a kiterjesztõ bitnek, az Az Amatõr Rádió hívójel-információja egy bittel balra van tolva. 2.2131 Az átjátszás nélküli címmezõ kódolása Ha 2-es szintû átjátszók nem kerülnek felhasználásra, a címmezõt a 2. sz ábra szerint kell kódolni A címzett címe annak az amatõr rádióállomásnak a hívójele és SSID-je, amelynek a csomagot címezték, míg a

forrás címe a csomagot küldõ állomás amatõr hívójelét és SSID-jét tartalmazza. Ezek a hívójelek csak a 2-es szintû AX.25 összeköttetés két végének a hívójelei 5 Az elsõ elküldött byte A keret címmezõje |----------------------------------|------------------------------------| | A címzett címe | A forrás címe | |----------------------------------|------------------------------------| | A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 | A8 A9 A10 A11 A12 A13 A14 | |----------------------------------|------------------------------------| 2.sz ábra Az átjátszás nélküli címmezõ kódolása Az A1-tõl A14-ig terjedõ 14 db byte a címmezõn belül két cím-almezõt alkot. A címzett alcíme egy byte hosszú (A1-tõl A7-ig). Ez kerül elõször adásra Ez a cím-bitsorozat a csomagok vételét végzõ vevõk számára a csomag többi részének vétele alatt idõt biztosít arra, hogy megvizsgálják a címzett cím almezejét, vajon nem nekik címezték-e a csomagot. Ezután

kerül adásra a forrás címe az A8-tól az A14-ig terjedõ byte-okban Mindkét almezõt hasonló módon kell kódolni, kivéve a címmezõ utolsó byte-ját, melynek HDLC címkiterjesztõ bitjét "1"-be kell állítani. Mindegyik cím-almezõ végén áll egy byte, amely a másodlagos állomásazonosítót (SSID) tartalmazza. Az SSID almezõ lehetõvé teszi az amatõr állomás kezelõjének, hogy egynél több csomagkapcsolt állomás dolgozzon azonos hívójellel. Ez például akkor hasznos, amikor az amatõr az adóállomása mellett egy átjátszót is akar üzemeltetni. A C biteket (lásd a 2412-t) és a H bitet (lásd a 2.2132-t) szintén tartalmazza ez a byte A byte-on belül a késõbbi felhasználás céljaira még fenn van tartvakét további bit. A 3 a) ábra egy tipikus AX25 keretet mutat átjátszó nélküli üzemmód esetére: -------------------------------------------------------------byte ASCII Bináris adatok Hex adatok

-------------------------------------------------------------Flag 01111110 7E A1 K 10010110 96 A2 8 01110000 70 A3 M 10011010 9A A4 M 10011010 9A A5 0 10011110 9E A6 betûköz 01000000 40 A7 SSID 11100000 E0 A8 W 10101110 AE A9 B 10000100 84 A10 4 01101000 68 A11 J 10010100 94 A12 F 10001100 8C A13 I 10010010 92 A14 SSID 01100001 61 Control 1 00111110 3E PID nincs 11110000 FO FCS 1. rész xxxxxxxxx HH FCS 2. rész xxxxxxxxx HH Flag 01111110 7E -------------------------------------------------------------Bit-pozíció 76543210 -------------------------------------------------------------3.a) ábra Átjátszás nélküli keret Az ábrán egy I típusú keret (csomag) látható, amely a WB4JFI-tõl (SSID= 0) nem megy át 2-es szintû átjátszón a K8MMO felé (SSID=0) 3-as szintû protokoll nincs. A P/F bit be van billentve, a vételi sorszám - N(R) - értéke 1, az adási sorszám - N(S) - értéke pedig 7. 2.21311 A címzett almezõjének kódolása A 3. sz ábrán látható, hogyan

helyezkedett el az amatõr hívójel a címzett almezõjében, amely az A1-A7 byteokat foglalja el 6 --------------------------------------------------------------Byte ASCII Bináris adatok Hex adatok --------------------------------------------------------------A1 W 10101110 AE A2 B 10000100 84 A3 4 01101000 68 A4 J 10010100 94 A5 F 10001100 8C A6 I 10010010 92 A7 SSID CRRSSID0 --------------------------------------------------------------Bit-pozíció 76543210 --------------------------------------------------------------3. sz ábra A címzett mezõjének kódolása Ahol (1) A felsõ byte (A1) az elsõ adásra kerülõ byte. Mindegyik byte-nál a 0-ás bit kerül elõször adásra, a 7-es bit pedig utoljára. (2) Mindegyik byte elsõ bitje (LSB vagy 0-ás bit) a HDLC címkiterjesztõ bit, amely mindig zérus értékû a címmezõ utolsó byte-jának kivételével, ahol értéke 1. (3) Az "R" jelû bitek a tartalék bitek, amelyek egyéni hálózatokban megegyezéses

alapon használhatók fel. Ha nem használják, "1" értékûre kell állítani. (4) A "C" jelû bit az AX.25 keret parancs/válasz bitjeként kerül felhasználásra a 2412 szerint (5) A hívójel karakterei a szabványos hétbites ASCII kód (csak a nagybetûk), amelyek a byte hét baloldali bitjeként szerepelnek, hogy helyet biztosítsanak a címkiterjesztõ bitnek. Ha a hívójel hatnál kevesebb karaktert tartalmaz, akkor be kell iktatni ASCII betûközöket a hívójel utolsó karaktere és az SSID byte közé. (6) A 0000 SSID az elsõdleges AX.25 állomás számára van fenntartva Ez szabványos SSID-t vezet be azon "közönséges" állomások számára, amelyeket elsõdleges állomásként használnak. 2.2132 2-es szintû átjátszó címkódolása Ha a csomag 2-es szintû csomagkapcsolt átjátszón vagy átjátszókon megy át, a címmezõ végéhez egy további cím-almezõt csatolnak. Ez a kiegészítõ almezõ a felhasznált átjátszó,

illetve átjátszók hívójelét, illetve hívójeleit tartalmazza. Ez lehetõvé teszi, hogy egynél több átjátszó dolgozzon ugyanazon az RF csatornán Ha ez az almezõ létezik, úgy a forrás almezõjének utolsó byte-jában a címkiterjesztõ bit nullára van állítva, jelezve ezzel, hogy további címmezõ adat következik. Az átjátszó cím-almezõ ugyanúgy van kódolva, mint a címzett és a forrás cím-almezõ, kivéve az utolsó byte "H" bitnek nevezett MSB bitjét. A H bit azt jelzi, hogy a csomag átjátszásra került vagy sem. Annak érdekében, hogy valamilyen módon jelezzék, ha egy csomag átjátszásra kerül, az átjátszó felé futó csomagban a H bitet zérus értékûre állítják. Az átjátszó a H bitet egyes értékûre állítja, amikor a csomagot átjátszotta. Az állomások figyelik a H bitet és figyelmen kívül hagynak minden, átjátszó felé haladó csomagot (felmenõ ági csomag), amikor átjátszón keresztül dolgoznak. A 4

sz ábrán látható, hogyan kell az átjátszó címalmezõt kódolni. A 4 a) sz ábra egy példát mutat be az átjátszás utáni teljes csomagra. ----------------------------------------------------------------------Byte ASCII Bináris adatok Hex adatok ----------------------------------------------------------------------A15 W 10101110 AE A16 B 10000100 84 A17 4 01101000 68 A18 J 10010100 94 A19 F 10001100 8C A20 I 10010010 92 A21 SSID HRRSSID1 ----------------------------------------------------------------------Bit-pozíció 76543210 ----------------------------------------------------------------------4. sz ábra Átjátszó címkódolása 7 Ahol: (1) A felsõ byte az elsõ adásra kerülõ byte, és mindegyik byte-nál a 0-ás bit kerül elõször adásra, a 7-es bit pedig utoljára. (2) Amint azt fentebb a forrás és a címzett cím-almezõjénél tárgyaltuk, mindegyik byte 0-ás bitje a HDLC címkiterjesztõ bit, amely mindig "0" értékû, kivéve az utolsó

címbyte-ot, amelynél "1" értékû lesz. (3) Az "R" bitek hasonló módon vannak fenntartva, mint a forrás és a címzett almezõjénél. (4)A "H" bit az átjátszást jelzõ bit. Értéke mindig "0", amikor a csomag nem volt átjátszva, és az átjátszó "1" értékre állítja a csomag átjátszásakor. ----------------------------------------------------------------Byte ASCII Bináris adatok Hex adatok ----------------------------------------------------------------Flag 01111110 7E A1 K 10010110 96 A2 8 01110000 70 A3 M 10011010 9A A4 M 10011010 9A A5 0 10011110 9E A6 betûköz 01000000 40 A7 SSID 11100000 E0 A8 W 10101110 AE A9 B 10000100 84 A10 4 01101000 68 A11 J 10010100 94 A12 F 10001100 8C A13 I 10010010 92 A14 SSID 01100000 60 A15 W 10101110 AE A16 B 10000100 84 A17 4 01101000 68 A18 J 10010100 94 A19 F 10001100 8C A20 I 10010010 92 A21 SSID 11100011 E3 Control PID üres 11110000 F0 FCS 1.rész xxxxxxxx HH FCS 2.rész

xxxxxxxx HH Flag 01111110 7E ----------------------------------------------------------------Bit-pozíció 76543210 ----------------------------------------------------------------4. a sz ábra AX.25-ös csomag átjátszás üzemmódban A fenti csomag azonos a 3. a sz ábrán láthatóval, kivéve a hozzátett átjátszó címalmezõt (WB4JFI, SSID=1) A H bit értéke "1", ami azt jelzi, hogy a csomag az átjátszó kimenetérõl érkezik. 2.2133 Többszörös átjátszás üzemmód A kapcsolati szintû AX.25 protokoll egy egyszerû keretirányító mechanizmust alkalmazva megengedi az üzemelést egynél több átjátszón keresztül. Az átjátszó cím-almezõt kiterjesztve maximum 8 átjátszó használható. Amikor egynél több átjátszócím szerepel, a forrás cím-almezeje után közvetlenül következõ átjátszó címet a többszörös átjátszósor elsõ átjátszójának címeként kell figyelembevenni. Amint a csomag áthalad az átjátszók során minden

egymás után következõ átjátszó a H bitet (az átjátszást jelzõ bitet) az SSID bytejában "1" értékûre állítja, amellyel jelzi, hogy a csomagot sikeresen átjátszotta. A csomagot semmilyen másmódon nem változtatják meg, kivéve FDS, vagyis a keret ellenõrzõ bitsorozat szükségessé váló újbóli kiszámítását. A címzett állomás a címmezõ vizsgálatával meghatározhatja a csomag által megtett útvonalat. 8 Az átjátszó címeinek száma változó. Az utolsót kivéve valamennyi átjátszó cím címkiterjesztõ bitje "0", egyedül az utolsó átjátszó cím SSID-t tartalmazó byte-ja kivétel. Az utolsó átjátszó cím utolsó bytejánál a címkiterjesztõ bit "1" értékû lesz, jelezve a címmezõ végét. Meg kell jegyezni, hogy a különbözõ idõzítõk (lásd 2.47-et) úgy állítandók be, hogy kiegyenlítsék azt a járulékos késleltetést, amely a csomagnak a többszörös átjátszó gyûrûn való

áthaladásakor és az ugyenezen az úton a forráshoz visszaérkezõ nyugtázás áthaladásakor jelentkezik. Látható, hogy a többszörös átjátszás mûvelete ideiglenes módszer távoliállomások összekapcsolására, mindaddig, míg a 3-as szintû protokoll nem kerül alkalmazásra. Mihelyt a 3-as szintû protokoll rendszeresítésre kerül, az átjátszó gyûrû módszere fokozatosan meg fog szûnni. 2.3 Az eljárás elemei 2.31 Az eljárás elemeit azoknak a mûveleteknek a meghatározásával definiáljuk, amelyek a vétel során jelentkeznek 2.32 A vezérlõmezõ formátumai és az állapotváltozók 2.321 A vezérlõmezõ formátumai A vezérlõmezõ feladata az adásra került csomag típusának azonosítása, és egyben az összeköttetés egyik végétõl a másikig továbbítja a parancsokat és nyugtázásokat annak érdekében, hogy biztosítsa az összeköttetés megfelelõ vezérlését.Az AX25-nél használt vezérlõmezõ a kiegyenlített üzemmódhoz

(LAPB) a CCITT X.25 vezérlõmezõjét hasznája föl egy, az ADCCP-bõl vett kiegészítõ vezérlõmezõvel együtt, hogy lehetõség legyen a kapcsolat nélküli és a konferencia jellegû üzemre. Az AX25 keretnek három fõ típusa van Ezek az információs keret (I-keret), a felügyeleti keret (S-keret) és a számnélküli keret (U-keret). Az 5 sz ábrán a vezérlõmezõ alapformátuma látható az említett típusú keretekkel együtt. -------------------------------------------------------Vezérlõmezõ A vezérlõmezõ bitjei típus 7 6 5 4 3 2 1 0 -------------------------------------------------------I keret N(R) P N(S) 0 S keret N(R) P/F S S 0 1 U keret M M M P/F M M 1 1 -------------------------------------------------------- 5. sz ábra A vezérlõmezõ formátuma Ahol: (1) A vezérlõmezõ "0"-ás bitje kerül elõször és a 7-es bitje kerül utoljá ra adásra. (2) Az N(S) az adási sorszám (az 1-es bit az LSB) (3) Az N(R) a vételi sorszám (az 5-ös

bit az LSB) (4) Az "S" bitek a felügyeleti funkciót megvalósító bitek. Ezek kódolását a 2342 tartalmazza (5) Az "M" bitek a számnélküli keret módosító bitek. Kódolásukat a 2343tárgyalja (6) A P/F bit a nyugtázás kérés/vége bit. Funkcióját a 33írja le A parancs és válasz, következésképpen a P és az F bit között a 2.412-ben leírt címzési szabályokkal lehet különbséget tenni 9 2.3211 Az információátviteli formátum Valamennyi I keret vezérlõmezõjének "0"-ás bitje zérusba van állítva. N(S) az adó adási sorszáma (ennek a keretnek az adási sorszáma). N(R) az adó vételi sorszáma ( a következõ várt, vételre kerülõ keret sorszáma) Ezeket a sorszámokat a 2.324 írja le Ezenkívül a P/F bitet úgy kell használni, hogy a 242 leírja 2.3212 A felügyeleti formátum Az ellenõrzõ kereteket az jelzi, hogy a vezérlõmezõ 0-ás bitje "1" értékû, az 1-es bitje pedig "0"

értékû. Az S keret biztosítja a felügyeleti kapcsolatvezérlést, beleértve az I keretek ismételt adásának kérését és nyugtázását, valamint a kapcsolati szintû adatfolyam vezérlést. Mivel az S kereteknek nincs információmezõjük, az adó adási változója és a vevõ vételi változója S keret esetén nem inkrementálódik. Egyébként a P/F bitet úgy kell használni, ahogy a 2.42 leírja 2.322 A vezérlõmezõ paraméterei 2.323 A sorszámok Minden AX.25 I keretet modulo 8 szerint 0-tól 7-ig sorszámoznak Ez lehetõseget ad arra, hogy 2-es szintû adatkapcsolat esetén egyszerre maximum 7 I keret legyen a csatornában. 2.324 Keretváltozók és sorszámok 2.3241 Az adási állapotváltozó V(S) Az adási állapotváltozó olyan változó, amely a DXE-n belül található és sohasem kerül adásra. Ez az adásra kerülõ következõ I keret következõ sorszámát tartalmazza. Ez a változó minden egyes I keret átvitelekor az új állapotnak

megfelelõen módosításra kerül. 2.3242 Az adási sorszám N(S) Az adási sorszám valamennyi I keret vezérlõmezõjében megtalálható. Ez az adásra kerülõ I keret sorszámát tartalmazza. Közvetlenül az I keret továbbítása elõtt az N(S) az új helyzetnek megfelelõen úgy módosul, hogy egyenlõ legyen az állapotváltozóval. 2.3243 A vételi állapotváltozó V(R) A vételi állapotváltozó olyan változó, amely a DXE-n belül található. Ez tartalmazza a következõ várt, vételre kerülõ I keret sorszámát. Ez a változó minden olyan hibamentes U keret vételekor az új állapotnak megfelelõen módosul, amelynek adási sorszáma egyenlõ a pillanatnyi vett adási változó értékével. 2.3244 A vételi sorszám N(R) 10 A vételi sorszám mind az I, mind az S keretben megtalálható. Az I vagy az S keret adása elõtt ez a változó úgy módosul, hogy egyenlõ legyen a vételi állapotváltozóval, így implicit módon nyugtázza valamennyi I keret

helyes vételét N(R)-1-el bezárólag. 2.33 A nyugtázáskérés/vége (P/F) bit funkciói A P/F bit mindegyik fajta (típusú) keretnél felhasználásra kerül. Parancs (nyugtázáskérés) üzemmódban arra használják, hogy egy keretre sürgõs (azonnal történõ) választ kérjenek. A választ erre a nyugtázáskérésre az jelzi, hogy a megfelelõ keret válasz (F) bitjét 1-be állítják. Irányonként egyszerre csak egyetlen kezelésre váró nyugtázáskérési állapot megengedett.A P/F bittel kapcsolatos mûvelet leírását 242 tartalmazza 2.34 A vezérlõmezõ kódolása parancs és válasz esetén A DXE a vezérlõmezõik kódolásával jelzett következõ parancsokat és válaszokat használja: 2.341 Az információ-parancskeret vezérlõmezõje Az információ (I) parancs funkciója az, hogy információmezõt tartalmazó folyamatosan sorszámozott kereteket továbbítson az adatkapcsolaton keresztül. Az információkeret vezérlõmezõjének kódolása a 6. sz

ábrán látható Ezeket a kereteket az N(S) almezõ sorszámmal látja el, hogy vezérelni tudja a kapcsolati szintû összeköttetésen való áthaladásukat. -----------------------------------------A vezérlõmezõ bitjei -----------------------------------------7 6 5 4 3 2 1 0 -----------------------------------------N(R) P N(S) 0 -----------------------------------------6. sz ábra Az I keret vezérlõmezõje 2.342 A felügyeleti keret vezérlõmezõje A felügyeleti keret vezérlõmezõjének kódolása a 7. sz ábrán látható ------------------------------------------------------------A vezérlõmezõ bitjei 7 6 5 4 3 2 1 0 ------------------------------------------------------------RR Vételkész N(R) P/F 0 0 0 1 RNR A vevõ nem vételkész N(R) P/F 0 1 0 1 REJ Kidobás N(R) P/F 1 0 0 1 ------------------------------------------------------------7 sz. ábra Az S keret vezérlõmezõje 2.3421 A vételkész (RR) parancs és válasz A "Vételkész"-t a

következõkre használják: 11 (1) Annak jelzésére, hogy az RR küldõje képes további I keretek vételére (2) A helyesen vett I keretek nyugtázására, melyek száma N(R)-1 lehet (3) Egy RNR parancs által létrehozott korábbi foglaltsági állapot törlésére Az össezköttettés másik végén levõ DXE státusza az RR parancskeret melynek P bitjét "1" értékûre állították adásával lekérhetõ. 2.3422 A vevõ nem vételkész (RNR) parancs és válasz A "Vevõ nem vételkész"-t arra használják, hogy jelezzék az I kereteketküldõ állomásnak, hogy a fogadó DXE pillantnyilag foglalt és nem tud fogadni több I keretet. N(R)-1 -ig a kereteket nyugtázzák Bármely N(R) vagy annál nagyobb sorszámú I keret, melynek feldogozása folyamatban volt, de az RNR parancs küldése idején nincs nyugtázva, az nem is kerül nyugtázásra. Az RNR állapotot az UA, RR, REJ, illetve SABM keret adásával lehet törölni. Az összeköttettés másik

végén levõ DXE státusza RNR parancskeret - melynek P bitjét "1" értékûre állították - adásával lekérhetõ. 2.3423 A visszautasítás (REJ) parancs és válasz A visszautasító keretet, arra használják, hogy N(R)-el kezdõdõen az I keretek ismételt adását kérjék. Bármelyik, N(R)-1 vagy annál kisebb sorszámú keretet nyugtázza. További I keretek csatolhatók az N(R) keret ismétlet adásával, ha egyáltalán vannak. Mindegyik irányban egyiejûleg csak egyetlen visszautasító parancs megengedett. Az állapotot azon I keretek helyes vétele törli, amelyek tartalmazzák az állapotot elõidõzõ I keretet is. Az összeköttetés másik végén levõ DXE státusza "1" -be állított P bitû REJ parancskeret adásával lekérhetõ. 2.343 A számnélküli keret vezérlõmezõi A számnélküli keret vezérlõmezõi vagy parancsok vagy válaszok. Az U kereteknek a protokollon belül implementált felépítése a 8. sz ábrán látható

Ú-----------------------------------------------------------------------¿ ³ A vezérlõmezõ bitjei ³ ³ Vezérlõmezõ Típus 7 6 5 4 3 2 1 0 ³ Ã-----------------------------------------------------------------------´ ³ Aszinkron kiegyen- Parancs 0 0 1 P 1 1 1 1 ³ ³ lített üzemmód ³ ³ beállítása ³ ³ (SABM) ³ ³ ³ Ã-----------------------------------------------------------------------´ ³ Szétkapcsolás Parancs 0 1 0 P 0 0 1 1 ³ ³ DISC) ³ ³ ³ Ã-----------------------------------------------------------------------´ ³ Szétkapcsolt ál³ ³ lapot (DM) Válasz 0 0 0 F 1 1 1 1 ³ ³ ³ Ã-----------------------------------------------------------------------´ ³ Számnélküli keret ³ ³ nyugtázás (UA) Válasz 0 1 1 F 0 0 1 1 ³ Ã-----------------------------------------------------------------------´ ³ Csomaghiba (FRMR) Válasz 1 0 0 F 0 1 1 1 ³ Ã-----------------------------------------------------------------------´ ³ Számnélküli

inBármelyik 0 0 0 F 0 0 1 1 ³ ³ formáció (UI) ³ À-----------------------------------------------------------------------Ù 8. sz ábra 12 Az U keret vezérlõ mezõi 2.3431 Aszinkron kiegyenlített üzemmód beállítása (SABM) parancs A SABM parancsot arra hasznáják, hogy a 2 DXE-t aszinkron kiegyenlítettüzemmódba állítsa. Ez a kiegyenlített üzemmód LAPB-ként ismert, ahol mindkét eszköz egyenlõ. Az információmezõk a SABM-parancsokból ki vannak zárva. A SABM parancs kiadáskor kezelésre váró minden I-csomag (keret) nyugtázatlan marad. A DXE egy UA válaszkeretnek a lehetõ legkorábban történõ adásával igazolja a SABM parancs vételét és elfogadását. Ha a DXE nem képes a SABM parancs elfogadására, egy DM csomaggal (kerettel) kell reagálnia, amennyiben ez lehetséges. 2.3432 Lebontás (DISC) parancs A DISC parancsot arra használják, hogy két állomás közötti kapcsolatot megszüntessenek (lebontsanak). A DISC parancskeret nem

tartalmazhat információmezõt. Mielõtt a DISC keretre hatást gyakorolna, a vevõ DXE egy UA válaszkeret lehetõ legkorábban történõ kiadásával igazoja a DISC elfogadását. A DISC parancsot adó DXE az UA válasz vételekor szétkapcsolt állapotba kerül. Ezen parancs hatására minden fennmaradó nyugtázatlan I keret nyugtázatlan marad. 2.3433 Csomaghiba (FRMR) válasz 2.34331 Az FRMR nyugtázáskeret adásával azt jelzik, hogy a keret vételekor nem tudták az adott keretet megfelelõen feldolgozni, és hogy a hibaállapot a sérült csomag újbóli adásával nem javítható. Ez az állapot tipikusan akkor lép fel, amikor a következõ körülmények egyike mellett vesznek egy FCS-hiba nélküli csomagot: 1.) Érvénytlen vagy nem implementált parancs, vagy válaszcsomag vétele 2) Olyan I keret vétele, amelynek információmezõje hosszabb a megengedettnél. (lásd 2473-t) 3) Helytelen N(R) vétele. Ez rendszerint akkor történik, amikor az N(R) keretet már

elküldték és nyugtázása is megtörtént, vagy amikor az N(R) nem a várttal megegyezõ sorszámú. 4) Olyan információmezõt tartalmazó keret vétele, amelynek nem szabadna rendelkeznie információmezõvel vagy nem az elõírásoknak megfelelõ hosszúságú U vagy S keret vétele. A 2.34332-ben leírt W és Y biteket egyes értékûre kell állítani, hogy ezt az állapotot jelezzék. 5) Egyes értékûre állított F bittel rendelkezõ felügyeleti keret vétele, kivéve, ha ez az idõzítõ visszaállítás-állapota (lásd 2.449-t) alatt történik, ill. egyesbe állított P bittel továbbított parancskeretre adott válasz kivételével. A 234332-ben leírt W bitet egyesbe kell állítani. 6) Nem várt UA vagy DM válaszkeret vétele. A W bitet egyesbe kell állítani 7) Érvénytelen N(S)-sel rendelkezõ keret vétele. A W-bitet egyesbe kell állítani Az érvénytelen N(R) úgy definiálható, mint az a sorszám, amely olyan I keretre mutat, mely már korábban

továbbításra került és nyugtázták is, vagy olyan I keretre, amely még nem került adásra, és nem is a következõ, soron lévõ adásra váró I keret. 13 Az érvénytelen N(S) úgy definiálható mint olyan N(S), amely egyenlõ az utolsó továbbított N(R)+k-val és egyenlõ a vételi állapotváltozóval, V(R)-el, ahol k a lekezelésre váró információ keretek maximális száma, amint azt a 2.474definiálja Az érvénytelen vagy nem implementált parancs, illetve válasz úgy definiálható, mint az ezen keretet (csomagot) vevõ készülék számára ismeretlenvezérlõ mezõvel rendelkezõ keret. 2.34332 Amikor egy FRMR keret kerül adásra, egy információmezõt adnak hozzá a kerethez, amely a probléma helyét jelzõ további információt tartalmaz. Ez az információ három byte hosszú, A 9 sz ábrán látható. Ú------------------------------------------------------------------------¿ ³ Az információmezõ bitjei ³ ³ 2 2 2 2³ 1³ 1³ 1³ 1³ 1 1 1³

1³ 1 1 ³ ³ ³ ³ 3 2 1 0³ 9³ 8³ 7³ 6³ 5 4 3³ 2³ 1 0 9³ 8³ 7 6 5 4 3 2 1 0 ³ Ã-----------³--³--³--³--³--------³--³--------³--³------------------------´ ³ ³ ³ ³ ³ ³ ³ C³ ³ ³ ³ ³ 0 0 0 0³ Z³ Y³ X³ W³ V(R) ³ R³ V(S) ³ O³ Visszautasított keret ³ ³ ³ ³ ³ ³ ³ ³ ³ ³ ³ vezérlõ mezõ ³ À-----------Á--Á--Á--Á--Á--------Á--Á--------Á--Á------------------------Ù 9. sz ábra Az FRMR keret információmezõje Ahol 1) A visszautasított keretvezérlõ mezõ hordozza a keretnek azt a vezérlõmezõjét, amely létrehozta a visszautasítási állapotot. Ezt a mezõt az információmezõ 0-7-es bitjei tartalmazzák. 2) V(S) a visszautasítást jelzõ eszköz pillanatnyi adási állapotváltozója. (a 9-es bit a legkisebb helyértékû) 3) A CR bit nullára van állítva, hogy jelezze, a visszautasított keret (csomag) parancs volt, vagy egyesre van állítva, ha az válasz volt. 4) V(R) a visszautasítást jelzõ eszköz pillanatnyi

vételi állapotváltozója ( a 13-as bit a legkisebb helyértékû). 5) Ha W "1"-be vam állítva, a vett vezérlõmezõ érvénytelen vagy implementálatlan volt. 6) Ha X "1" -be van állítva, úgy a visszautasítási állapotot okozó keretet (csomagot) érvénytelennek tekintették, mivel az információmezõt tartalmazó U vagy S keret volt, amely viszont nem megengedett. Az X biten kívül W bitnek is "1" -nek kell lennie. 7) Ha Y "1" -be van állítva, a vett keret (csomag) információmezõje meghaladja jelen ajánlás 2.473pontja által megengedett maximumot 8) Ha "1"-be van állítva, a vett és a 1-8-as bitekkel visszaküldött vezérlõmezõ érvénytelen N(R)-t tartalmazott. 9) A 8-as, és a 20-30 -as bitek 0-ba vannak állítva. 2.3434 Számnélküli keret nyugtázás (UA) válasz Az UA válaszkeretet a SABM vagy DISC parancskeret vételének és elfogadásának nyugtázása érdekében küldik. Mindaddig, míg az UA

válaszkeretet nem továbbították, a vett parancs ténylegesen nem kerül feldogozásra. Az információmezõ az UA kereten belül nem engedélyezett 14 2.3435 Szétkapcsolt állapot (DM) válasz Szétkapcsolt állapotban levõ DXE mindig szétkapcsolt állapottal válaszol, ha SABM vagy UI kerettõl eltérõ keretet (csomagot) vesz. Akkor is adásra kerül, amikor üzemmód beállító parancsot kérnek, vagy, hogy jelezzék, az adott pillanatban nem tudja felvenni a kapcsolatot. A DM válasz nem tartalmaz információmezõt Valahányszor egy SABM keret (csomag) vételére kerül sor, és amennyiben akapcsolatfelvétel nem lehetséges, egy DM keret (csomag) kerül elküldésre. Ez azt fogja jelezni, hogy a hívott állomás ebben az idõpontban nem tudja elfogadni (felvenni) a kapcsolatot. Mindaddig, míg a DXE szétkapcsolt állapotban van, minden SABM vagy UI kerettõl eltérõ parancsra egy olyan DM válasszal fog reagálni, amelynekP/F bitje "1" -be van állítva.

2.3436 Számnélküli információ (UI) csomag A számnélküli információcsomag PID-et és információmezõket tartalmaz. Ez a keret a csatornán át a szokásos információvezérlésen kívül történõ információ továbbításra szolgál. Ez lehetõvé teszi, hogy az információmezõk az adatáramlás vezérlését megkerülve oda és vissza áramoljanak azösszeköttetésen át. Mivel ezek a csomagok nem nyugtázhatók, ha valamelyik megsérül, nincs mód a visszaállítására. Egy beállított P bittelrendelkezõ UI csomag vételének hatására egy válasz kerül adásra. Ez a válasz szétkapcsolt állapotban egy DM keret, információ átviteli állapotban pedig egy RR (vagy értelemszerûen RNR) keret lesz. 2.35 Kapcsolati hibajelzés és visszaállítás Több kapcsolati rétegû hiba létezik, melyek a kapcsolat lebontása nélkül visszaállíthatók. Ezek a hibahelyzetek a DXE-n belüli hibás mûködés eredményeként jelenhetnek meg, vagy akkor, ha átviteli

hiba lép fel. 2.351 DXE foglalt állapot Amikor a DXE ideiglenesen képtelenné válik I kerete vételére - mint amikor pl. a vevõbuffer tele van - a vevõ nem vételkész (RNR) csomagot (keretet) küld. Ez a másik DXE-t arról informálja, hogy ez a DXE nem tud kezelni ebben az idõpontban több I keretet. Ezt az állapotot rendszerint az UA, RR, REJ vagy SABM parancskeret továbbítása törli. 2.352 Adási sorszámhiba Ha egy egyébként hibamentes vett I keret (csomag) adási sorszáma nem esik egybe a vételi állapotváltozóval, V(R)-el, adási sorszámhiba jelentkezik, az információmezõ pedig visszautasításra kerül. A vevõ sem ezt a keretet, sem egyetlen más I keretet nem fog nyugtázni mindaddig, amíg N(S) nem fog egybeesni V(R)-el. A hibás I keret(ek) vezérlõmezõje úgy kerül elfogadására, hogy a kapcsolati felügyeleti funkciók, mint pl. a P/F bit ellenõrzése mindazonáltal végrehajtható. Ezen a pillanatnyi helyzetnek megfelelõ állapotba való

kerülés következtében sz ismételten továbbított I keret a pillanatnyi helyzetnek megfelelõ P bitet és N(R) -t tartalmazhatja. 2.353 Visszautasítás (REJ) utáni ismétléskérés A REJ-et arra használják, hogy N(S) adási sorszámhiba detektálását követõen az I keretek (csomagok) ismételt adását kérjék. Egyidejûleg csak egyetlen kezelésre váró "adás visszautasítás ("sent REJ") állapot 15 megengedett. Ez az állapot a kért I keret vétele után törlõdik A REJ parancsot vevõ DCE ezt az állapotot mindazon kezelésre váró I keret ismételt adásával törli (egészen az ablakméretig), melyek sorszáma a REJ parancskeretben megadott N(R)-el kezdõdik. 2.354 Idõzítési hiba utáni visszaállítás 2.3541 Visszatérés T1 idõzítõ miatt Ha átvételi hiba következtében a DXE nem veszi (vagy vesz, de visszautasítja) az egy I keretet vagy az I keretek sorozatában levõ utolsó I keretet, nem fogja detektálni az adási

sorszámhibát és így nem fogja továbbítani REJ-et. Az a DXE, amely a nyugtázatlan I keretet(eket) adta, a T1idõzítési idõ lejárta után el fogja végezni a megfelelõ visszaállítási mûveletet, annak érdekében, hogy meghatározza, mikor fog kezdõdni az I keret ismételt adása, ahogy az a 2.449-ben le van írva Ezt az állapotot az elküldött keret(ek), csomag(ok) nyugtázásának vétele vagy a kapcsolat újrainicializálása törli. Lásd 246-t 2.3542 Visszatérés T3 idõzítõ miatt A T3 idõzítõt arra használják, hogy biztosítsák a kapcsolat fenntartását a lassú információátviteli periódus alatt. Amikor T1 nem fut (nincs kezelésre váró I keret), T3-at arra használják, hogy periódikusan lekér dezzék a kapcsolat másik DXE-jét. Amikor a T3 idõ lejár, a parancsként "1"-be állított P bittel rendelkezõ RR vagy RNR keret kerül továbbításra. A nyugtázási várási eljárás (lásd 2449-t) ezután kerül végrehajtásra 2.355

Érvénytelen csomag vagy kontrollszumma hiba Ha érvénytelen csomag vagy FCS hibával (kontrollszumma hibával) rendelkezõ csomag kerül vételre, minden további feldolgozás nélkül visszautasításra kerül. 2.356 Csomagvisszautasítási állapot A csomagvisszautasítási állapot akkor lép fel, amikor különben hibamentes csomagot vettek a 2.3433-ban felsorolt körülmények egyike mellett. Ha egyszer a visszautasítási hiba fellép, több I csomagot (keretet) nem fogad el a rendszer ( eltekintve a P/F bit vizsgálatától) mindaddig, míg a hiba fennáll. A hiba állapotot a másik DXE-nek egy FRMR válaszkeret küldése jelzi, Lásd 2.45-t 2.4 Az AX25 protokoll eljárásainak leírása A következõkben leírjuk két DXE állomás közötti kiegyenlített kapcsolat felvételére, a kapcsolat fenntartására és lebontására használt eljárásokat. 2.41 A címmezõvel végzett mûveletek 2.411 A címinformáció 16 Valamennyi adásra került csomag (keret)

rendelkezik címmezõvel, ahogy ezt a 2.213 leírja Valamennyi csomag címmezeje tartalmazza a címzett és a forrás címét. A címzett címe szerepel elõl Ez lehetõvé teszi, hogy több összeköttetést vigyenek át ugyanazon az RF csatornán. Az címzett címe mindig annak az állomásnak vagy állomásoknak a címe (hívójele), amelynek a csomagot vennie kell, míg a forrás címe annak a berendezésnek a címe (hívójele), amely a csomagot küldte. A címzett címe lehet egy csoport neve vagy egy klub hívójele ha pont -több pont (állomás) közötti mûködés megengedett. Az amatõr hívójelektõl eltérõen képzett címekkel való mûködés késõbbi tanulmányok tárgya 2.412 Parancs/válasz eljárás Az AX.25 20 változata a parancs/válasz információt a címmezõben tartalmazza Annak érdekében, hogy megtartsa kompatibilitását az AX.25 elõzõ változataival, a parancs/válasz információt két bit tartalmazza Egy felfelé kompatibilis AX.25 DXE a címzett

és a forrás cím-almezeinek SSID byte-jaihoz tartozó 7-es bit által tartalmazott parancs/válasz bit információt megvizsgálva képes annak meghatározásra,hogy a jelen protokoll egy régebbi változatot használó DXE-vel kommunikál-e. Ha mindkét C bit nulla értékû, a berendezés régebbi protokollt használ. A protokoll újabb változatánál ezen két bit valamelyike mindig egy értékû, a másik pedig zérus attól, függõen, hogy a keret parancs vagy válasz. A parancs/válasz információ a 10 sz. ábrán látható módon van kódolva a címmezõben -----------------------------------------------------------------------Csomag (keret) típus Címzett SSID C bitje Forrás SSID C bitje -----------------------------------------------------------------------Elõzõ változatok 0 0 Parancs (V.20) 1 0 Válasz (V.2) 0 1 Elõzõ változatok 1 1 -----------------------------------------------------------------------10. sz ábra Parancs/válasz kódolása Mivel

minden csomagot (keretet) vagy parancsnak, vagy válasznak tekintenek, a berendezés mindig köteles az egyik bitjét egybe, a másikat pedig nullába állítani. A parancs/válasz információ használata az AX.25-ben lehetõvé teszi, hogy az S keretek vagy parancsok, vagy válaszok legyenek. Ez elõsegíti az összeköttetés megfelelõ vezérlésének fenntartását az információátviteli állapotban. 2.42 A nyugtázás kérés/vége bittel végzett mûveletek Az "1" értékû P bittel rendelkezõ SABM vagy DISC parancsra a DXE által adott válaszkeret olyan UA vagy DM válasz lesz, amelyeknél az F bit 1 értékre van állítva. Az információátvitel alatt vett, és 1 értékû P bittel rendelkezõ I keretre ( csomagra) adott válaszkeret olyan RR, RNR vagy REJ válasz, amelyeknél az F bit 1 értékre van állítva. Az "1" értékû P bittel rendelkezõ S vagy I parancs keretre (csomagra) adott, és szétkapcsolt állapot alatt vett válaszkeret olyan DM

válaszkeret lesz, amelynél az F bit "1" értékre van állítva. A P bitet a 2.354-ben tárgyalt idõzítési hiba utáni visszaállítási állapotnak megfelelõen hasznáják, melyet a 2.354 tárgyal Amikor nem használják, a P/F bit zérus értékûre van állítva 17 2.43 Az összeköttetés felépítésére és lebontására használt eljárások 2.431 A LAPB módosú összeköttetés felépítése Amikor egy DXE egy másik DXE-vel kapcsolatot akar létesíteni, egy SABM-parancs csomagot küld annak, és elindítja a T1 idõzítõt. Ha a másik DXE ott van és képes összeköttetésbe lépni, egy UA válaszkerettel fog válaszolni és mindkét belsõ állapotváltozóját, V(S)-t és V(R)-t alaphelyzetbe fogja állítani. Az UA válaszkeret vételekor a másik oldalon levõ, a kapcsolatot kezdeményezõ DXE törli a T1 idõzítõt (alaphelyzetbe állítja azt) és a belsõ állapotváltozót nullázza. Ha a másik DXE T1 lejárta elõtt nem válaszol, a

kapcsolatot kérõ berendezés újra SABM csomagot fog küldeni, és újból elindítja T1-et. A DXE tovább fog próbálkozni a kapcsolat felépítésével egészen addig, amíg N2-szõr nem próbálkozott vele sikertelenül. N2-t a 2472 definiálja Ha a SABM parancs vételekor a DXE úgy dönt, hogy nem tud belépni a jelzett állapotba, DM csomagot kell küldenie. A SABM-t küldõ DXE a DM válasz vételekor törli a T1 idõzítõjét és nem lép be az információátviteli állapotba. A SABM-t parancsot küldõ DXE a SABM, DISC, UA és DM csomagok kivételével a másik DXE-tõl érkezõ minden csomagot figyelmen kívül hagy és eldob. A vett SABM-ra adott, és az UA és a csomagoktól eltérõ minden keret kapcsolat felépítése után és akkor kerül elküldésre, ha nincs kezelésre váró SABM. 2.432 Az információátviteli fázis Az adatkapcsolat felépítése után a DXE belép az információátviteli állapotba. Ebben az állapotban a DXE a 2.44-ben leírt eljárás

szerint veszi és továbbítja az I és S csomagokat Információátviteli állapotban SABM parancs vételekor a DXE a 2.46-ban leírt resetelési eljárást hajtja végre 2.433 A kapcsolat lebontása 2.4331 Az infromációátviteli állapotban az egyik DXE DISC parancs keret küldésével és a T1 idõzítõ elindításával (lásd 2.47-t) jelezheti, hogy a kapcsolat lebontását kéri 2.4332 A DXE érvényes DISC parancs vételére egy UA válaszkeretet küld és belép a lebontott állapotba A DXE a továbbított DISC parancsra adott UA vagy DM válasz vételekor törli a T1 idõzítõt és belép a lebontott állapotba. 2.4333 Ha az UA vagy DM válasz megsérült a T1 idõzítésének lejárta elõtt, úgy a DISC keretet ismételten továbbítani kell, és a T1 idõzítõt újból el kell indítani. Ha ez N2-szer történik meg, a DXE belép a lebontott állapotba. 2.434 A lebontott állapot 2.4341 A DXE a lebontott állapotban figyeli a vett parancsokat és reagálni fog a SABM

vételére, ahogy ezt 2.431 leírja és a DISC parancsra válaszul egy DM keretet küld 2.4342 A lebontott állapotban a DXE elindíthatja a kapcsolat felépítését, ahogy azt 2431 leírja Válaszolhat a SAMB vételére és létrehozhatja az öszeköttetést vagy figyelmen kívül hagyhatja a SABM-t 18 és helyette DM-t küld. 2.3343 Bármelyik DXE vesz a SABM vagy az UI kerettõl eltérõ olyan parancs keretet, amelynél a P bit egybe van állítva, olyan DM kerettel kell válaszolnia, amelynél az F bit egybe van állítva. Az ettõl eltérõ kereteket figyelmen kívül fogja hagyni. 2.4344 Amikor egy hibaállapot után a DXE belép a szétkapcsolt állapotba, vagy ha egy belsõ hiba lép fel a szétkapcsolt állapotban levõ DXE-ben, a DXE-nek ezt a tényt DISC keret helyett DM válasz küldésével kell jeleznie, és ezután végrehajtja a 2.4333-ban leírt összeköttetés lebontási eljárást A DXE ekkor megkísérelheti a 2.431-ben leírt kapcsolatfelépítési

eljárással újra létrehozni a kapcsolatot 2.435 Ütközési helyreállítás 2.4351 Ütközés félduplex környezetben A keretek félduplex környezetben történõ ütközésére két dolog felügyel: A T1 idõzítõ újraindíthatósága és az ismétlési számláló. Semmi más intézkedésre nincs szükség 2.4352 Számnélküli parancsok ütközése Ha a továbbított és a vett SABM, illetve DISC parancskeretek ugyanazok, mindkét DXE-nek az elsõ alkalommal UA választ kell küldeniük, majd ezután mindkét eszköznek a jelzett állapotba kell kerülniük. Ha a továbbított és vett SABM, illetve DISC parancsok különbözõek, mindkét DXE-nek be kell lépnie a lebontott állapotba és az elsõ alkalommal DM keretet kell továbbítania. 2.4353 DM ütközése SABM vagy DISC parancsokkal Amikor kérés nélkül kerül továbbításra egy DM válaszkeret, ütközés jöhet létre közte és a SABM vagy DISC között. Annak érdekében, hogy megelõzzék ennek a DM-nek

hibás értelmezését, minden kérés nékül továbbított DM keretet nullára állított F bittel kell adni. Minden SABM és DISC keretet egyes értékû P bittel kell adni. A DM keretek vételekor ez minden zavart meg fog akadályozni 2.436 Kapcsolat nélküli mûködés Az amatõr rádiózásban létezik még egy további üzemmód, amely a 2-es szintû összeköttetést használva nem valósítható meg. Ez a konferencia üzemmód, amelynek során több amatõr kapcsolódhat össze egyetlen beszélgetés keretében. Ezt az üzemmódot az AX25 kapcsolati szintû összeköttetés nem alkalmazhatja A konferencia üzemmód technikailag nem tartozik az AX.25 kapcsolati réteghez, de az AX25 keret struktúráját használja. Az AX.25 erre az üzemmódra egy speciális csomagot (keretet), a számnélküli UI csomagot (keretet) használja. Amikor ezt az üzemmódot használják, a címzett címmezõjébe egy kódszót kell elhelyezni annak érdekében, hogy ennek a sajátos konferencia

üzemmódnak felhasználóit megakadályozzák abban, hogy az osztott RF közegen áthaladó valamennyi csomagot lássák. Példaként szolgálhat erre az, hogy ha az amatõrök egy csoportja a csomagkapcsolt rádión keresztül konferencia üzemmódban a csomagkapcsolt rádióról beszélget, kapcsolatban van egymással, a címzett címébe be tudják tenni azt a szót, hogy PACKET, úgy, hogy csak az egymástól érkezõ csomagokat fogják venni ennek a beszélgetésnek keretében. Az AX25 ilyen módon történõ használatának további elõnye az, hogy minden csomag forrása megtalálható a forrás cím almezejében, úgy hogy olyan software írható, amely automatikusan kiírja, melyik információ kitõl származik. Mivel ez kapcsolat nélküli üzemmód, nem jelentkezik igény a hibás csomagok ismételt adására. Felléphetnek ütközések is, úgy hogy potenciálisan elveszhetnek azok a csomagok, amelyek ütköztek. 19 2.44 Az információátviteli ejárások Ha egyszer

egy kapcsolat a fentebb leírt módon létrejött, mindkét berendezés képes venni az I, S és U csomagokat. 2.441 I keretek adása Amikor a DXE-nek I keretet kell továbbítania, úgy fogja küldeni, hogy a vezérlõmezõ N(S)-je egyenlõ lesz a pillanatnyi adási állapotváltozóval, V(S)-el. Ha az I keret már adásra került, az állapotváltozó eggyel megnövekszik, Ha T1 idõzítõ nem fut, azt el kell indítani. A DXE nem küldhet több I keretet, ha adási állapotváltozója egyenlõ a mások oldalról vett utolsó N(R) plusz héttel. [V(S) = N(R)+J] Ha további I kereteket küldene, az adatfolyamatvezérlési ablakot túllépni, és ennek eredményeként hiba lépne fel. Ha a DXE foglalt állapotban van, még mindaddig tud adni I kereteket, amíg a másik eszköz is nem válik foglalttá. Ha a DXE csomaghiba állapotban van, leállítja az I keretek adását. 2.442 I keretek vétele 2.4421 Ha a DXE érvényes I keretet vesz (helyes FCS-el és amelynek adási sorszáma

egyenlõ a vevõ vételi állapotváltozójával) és nincs foglalt állapotban, elfogadja a vett I keretet, inkrementálja a vételi állapotváltozót és a következõ módok egyike szerint fog mûködni: 1) Ha egy adásra váró I keret van, ez az I keret a V(R) vételi állapotváltozóval egyenlõ N(R) vételi sorszámmal továbbítható (így nyugtázza a vett keretet). Az eszköz felváltva küldhet olyan RR keret, amelynél az N(R) egyenlõ a V(R)-el, majd utána küldheti az I keretet. 2) Ha nincs kezelésre váró I keret, a vevõ berendezés olyan RR keretet fog küldeni, amelynél N(R) egyenlõ V(R)-el. A vevõ DXE az RR keret továbbítása elõtt rövid ideig várhat, hogy megbizonyosodjon, további I keretek nem kerülnek adásra. 2.4422 Ha a DXE foglalt állapotban van, figyelmen kívül hagyhatja a vett I kereteket anélkül, hogy a foglalt állapot ismételt jelzésén kívül más módon is jelezné ezt az állapotot. Ha a foglaltság állapot fennáll, a

foglaltságállapotjelzést vevõ DXE-nek periódikusan le kell kérdeznie a foglaltság állapotot küldõ berendezést mindaddig, míg a foglaltság állapot meg nem szûnik. A DXE a foglalt DXE állapotát 1-be állított P bitû RR vagy RNR keretekkel kérdezheti le periódikusan. Zérus hosszúságú információmezõt tartalmazó I keretek vételét az AX.25 jelzi a következõ rétegnek, de az információmezõ nem kerül továbbításra 2.443 Sorrendhibás keretek vétele Amikor helyes FCS-el kerül vételre egy I keret, de N(S) adási sorszáma nem felel meg a pillanatnyi vevõ vételi állapotváltozónak, a keretet vissza kell utasítani. A REJ keretet olyan vételi sorszámmal kell küldeni, amely eggyel nagyobb (modulo 8), mint az utolsó jól vett I kereté, feltéve, hogy elõzõleg nem jött létre egy törlés néküli N(S) sorszámhiba. A visszautasított keret vett állaptváltozóját és a poll (lekérdezés) bitjét ellenõrizni kell és szükség esetén még a

keret eldobása elõtt figyelembe kell venni. 2.444 Hibás keretek vétele Ha a DXE hibás FCS-el vett egy keretet, vagy érvénytelen keretet, vagy helytelen címmel rendelkezõ keretet vett, azt a keretet figyelmen kívül kell hagyni. 2.445 Nyugtázás vétele 20 Valahányszor egy I vagy S csomagot helyesen vesznek, még foglaltság állapotban is, a vett csomag N(R)-ét ellenõrizni kell annak érdekében, hogy világos legyen, vajon tartalmaz-e egy kezelésre váró I keretre adott nyugtát. A T1 idõzítõt törölni kell, ha a vett keret ténylegesen nyugtázza az elõzõleg nem nyugtázott kereteket. Ha a T1 törölve van és még van néhány olyan továbbított keret, amely nincs nyugtázás vétele elõtt, a berendezésnek el kell kezdenie a 2.449-ben leírt ismétlési eljárást 2.446 Visszautasítás vétele REJ keret vételekor az adó DXE az adási állapotváltozóját úgy fogja beállítani, hogy azonos legyen a REJ keretnek a vezérlõmezõben levõ vételi

sorszámával. A DXE ismételten továbbítani fogja a kezelésre váró kerete(ke)t a következõ olyan lehetõségnél, amely megfelel a következõknek: 1) Ha a DXE éppen nem ad és a csatorna szabad, a berendezés azonnal hozzákezdhet az I keret(ek) ismételt adásához. 2) Ha a DXE duplex csatornán dogozik, és UI vagy S keretet ad, amikor egy REJ keretet vesz, befejezheti az UI vagy S keret adását, majd utána ismételten adja az I keret(ek)et. 3) Ha a DXE duplex csatornán dolgozva másik I keretet ad, amikor egy REJ keretet vesz, megszakíthatja azt az I keretet, amelyet éppen továbbít, és azonnal újra elkezdheti továbbítani a kért I kereteket. 4) A DXE csak a kezelésre váró I keretet továbbíthatja, vagy a jelzettnél több keretet küldhet, ha a nyugtázatlan keretet további I keretek követték, feltéve, hogy az összes továbbításra váró keret mennyisége nem haladja meg az adatfolyam vezérlési ablakot (7 keretet). Ha a DCE bebillentett poll bittel

rendelkezõ REJ keretet vesz, bebillentett vége bitû RR vagy RNR kerettel kell válaszolnia, mielõtt ismételten továbbítaná a kezelésre váró I keret(ek)et. 2.447 RNR keret vétele Amikor a DXE egy RNR keretet vesz, abahagyja az I keretek adását mindaddig, míg a foglaltság állapot nem törlõdik. Ha a T1 idõzítése az RNR vétele után jár le, a 2449-ben leírt nyugtázásra várás folyamatát kell végrehajtani. A poll bit az S keretekkel együtt használható arra, hogy ellenõrizzék, nem történt-e változás a foglalttá vált DXE állapotban. 2.446 Foglaltság jel küldése Amikor a DXE belép a foglaltság állapotba, ezt RNR válasz adásával a következõ alkalommal jelezni fogja. Amíg a DXE foglalt állapotban van, az S kereteket fogadhatja és feldolgozhatja, és ha a vett S keret P bitje egybe van billentve, a DXE-nek a következõ lehetséges alkalommal olyan RNR keretet kell küldenie, amelynek F Bitje egybe van billentve. Annak érdekében, hogy a

foglaltsági állapotot törölje, a DXE-nek attól függõen, hogy az utolsó I keretet helyesen vette vagy sem, olyan RR vagy REJ keretet kell küldenie, amelynél a vételi sorszám egyenlõ a pillanatnyi vételi állapotváltozóval. 2.449 Nyugtázásra várás Ha a továbbított I keretre a másik DXE-tõl érkezõ nyugtázásra várva T1 idõzítõ idõzítése lejár, a DXE újraindítja a T1 idõzítõt és egy egyesbe állított értékû P bittel rendelkezõ megfelelõ felügyeleti parancs keretet (RR-t vagy RNR-t küld.) Ha a DXE helyesen veszi a felügyeleti válasz keretet - amely válaszkeret F bitje be van billentve és N(R)-je az utolsó vett N(R) és az utolsó továbbított N(S) plusz 1 értékek közé esik -a DXE újra fogja indítani a T1 idõzítõt és adási állapotváltozóját, V(S)-t a vett N(R)-el egyenlõvé teszi. Ezután a berendezés az I keret adá- sával vagy ismételt adásával folytathatja az eljárást. Ha másrészt a DXE helyesen veszi a be

nem billentett F bittel rendelkezõ felügyeleti válaszkeretet, vagy egy I keretet, vagy egy felügyeleti parancskeretet, amelynek N(R)-je az utolsó vett N(R) és az utolsó továbbított N(S) plusz 1 értékek közé esik, a DTE nem fogja újból elindítania T1 idõzítõt, ha - nem a vett N(R)-t úgy fogja használni, mint ami az N(R)-1el bezárólag sorszámozott és továbbításra került I keretek nyugtázását jelzi. Ha a T1 idõzító idõzítése a bebillentett F bittel rendelkezõ felügyeleti válaszkeret vétele elõtt lejár, a DXE ismételten továbbít egy olyan megfelelõ felügyeleti parancskeretet (RR-t vagy RNR-t), amelynek P bitje be van billentve N2 kísérlet után, 21 hogy a másik DXE-tõl bebillentett F bittel rendelkezõ felügyeleti válaszkeretet szerezzen, a DXE elindítja a2.46-ban leírt kapcsolat visszaállítási folyamatát 2.45 Keretvisszautasítási állapot A DXE akkor kezdeményezi a keret resetelési eljárást, amikor információ

átviteli állapot alatt helyes FCSE-el és címmezõvel a 2.3433-ban leírt feltételek egyikének, vagy közülük többnek fennállása mellett vesz egy keretet. Ilyen körülmények fennállása esetén a DXE egy FRMR keretnek a 2.463-ban leírt módon történõ továbbítása arra kényszeriti a másik DXE-t, hogy helyreállítsa a kapcsolatot. Az FRMR keret adása után az azt továbbító DXE belép a keret visszautasítási állapotba. Ez az állapot akkor törlõdik, amikor az a DXE, amely az FRMR keretet küldte, egy SABM vagy DISC parancs, vagy egy DM válaszkeretet vesz. A DXE keret visszautasítási állapota alatt vett minden más parancs csak újabb, olyan FRMR küldését fogja kiváltani, amelynek információmezõje ugyanolyan, mint az eredetileg küldötté. Keretvisszautasítási állapotban további I keretek adására nem kerül sor, és a vett I és S kereteket a DXE eldobja. Az a DXE, amely az FRMR keretet továbbította, az FRMR elküldése után el fogja

indítani a T1 idõzítõt. Ha az idõzítõ lejárta elõtt nem került sor SABM vagy DISC keret vételére, az FRMR keret ismételten adásra kerül, és a T1 idõzítõ a nyugtázásra várás fejezetben (2.449) leírtak szerint újból elindul Ha az FRMR N2 alkalommal sikertelenül került továbbításra, a kapcsolatot alaphelyzetbe kell állítani. 2.46 Alaphelyzetbe állítási eljárás 2.461 Az alaphelyzetbe állítási eljárást arra használják, hogy nem javítható hiba megjelenése esetén a mindkét irányú adatáramlást inicializálja. Ezt az alaphelyzetbe állítási eljárást csak az AX25 szerinti kapcsolat információátviteli állapotában használják. 2.462 A DXE mindig el fogja kezdeni az alaphelyzetbe állítási eljárást, amikor nem várt UA válasz keretet vagy nem kért válaszkeretet vesz, amelynek F bitje egybe van billentve. A DXE elkezdheti az alaphelyzetbe állítási eljárást egy FRMR keret vételekor is. Egyébként DXE az FRMR-re az

összeköttetésnek egy DISC kerettel való lebontásával is válaszolhat. 2.463 A DXE a kapcsolatot egy SABM keret küldésével és a T1 idõzítõ elindításával fogja alaphelyzetbe állítani. Az attól a DXE-tõl érkezõ SABM keret vételekor, amellyel a kapcsolat már korábban fennállt, a SABM keretet vevõ berendezésnek a legelsõ alkalommal UA keretet kell visszaküldenie, adási és vételi állapotváltozóit, V(S)-t és V(R)-t nullára kell állítania és T1-t le kell állítania, kivéve, hogyha maga is SABM-t vagy DISC-t küldött. Ha az UA-t helyesen vette az eljárást kezdeményezõ DXE, akkor alapállapotba helyezi a saját adási és vételi állapotváltozóit, V(S)-t és V(R)-t, és leállítja T1 idõzítõt. Valamennyi korábban fennállott foglaltsági állapot törlõdik. Ha DM választ vesz, a DXE belép a szétkapcsolt állapotba és leállítja a T1 idõzítõt. Ha a T1 idõzítõ idõzítése még az UA vagy DM válaszkeret vétele elõtt lejár, a

SABM ismételten adásra kerül és a T1 idõzítõ újból el lesz indítva. Ha a T1 idõzítõ idõzítése N2-szer lejár, a DXE belép a szétkapcsolt állapotba, és minden korábbban fennállott adatkapcsolati állapot törlõdik. A DXE az alaphelyzetbe állítási eljárás befejezése elõtt vett minden egyéb parancsot és választ figyelmen kívül hagy. 2.464 Az egyik DXE kérheti, hogy DM válaszkeret küldésével a másik DXE alaphelyzetbe állítsa a kapcsolatot. A DM keret továbbítása után az azt továbbító DXE belép a szétkapcsolt állapotba 2.47 A rendszermeghatározó paraméterek felsorolása 22 2.471 Idõzítõk Az AX.25 2 szintû összeköttetése integritásának fenntartása érdekében ezen idõzítõk használata ajánlott 2.4711 T1 nyugtázás idõzítõ Az elsõ idõzítõ, a T1 feladata az, hogy biztossá tegye, DXE nem fog örökké várni az általa küldött csomagra (keretre) adott válaszra. Ennek az idõzítésértéke nem fejezhetõ ki

abszolút idõvel, mivel a csomagok küldéséhez szükséges idõ erõsen függ az 1 szinten használt sebességtõl. A T1-nek legalább kétszer olyan hosszúnak kell lennie, mint a leghosszabb csomagnak a másik DXE-hez való továbbításához szükséges idõ és a megfelelõ válaszkeretnek a másik DXE-tõl való visszaérkezéséhez szükséges idõ összegének. Ez elegendõ idõt ad a másik DXE számára, hogy mielõtt válaszolna, bizonyos feldolgozást elvégezhessen. Ha 2es szintû átjátszók is felhasználásra kerülnek, a T1 értékét azon átjátszók számának megfelelõen kell beállítani, amelyeken a csomag áthalad. 2.4712 T2 válasz késleltetõ idõzítõ A DXE-ben egy második, T2 idõzítõ is alkalmazásra kerülhet, hogy meghatározza azt a maximális késleltetési idõt, amelyet a vett keret idõpontja és az erre adott válasz továbbításának idõpontja közé célszerû beiktatni. Ennek a késleltetésnek a beiktatása lehetõvé teszi a vételt

végzõ DXE-nek, hogy egy rövid ideig várjon, hogy eldöntse, vajon egynél több keretet (csomagot) továbbítottak-e feléje. Ha több keretet (csomagot) vesz, a DXE 7 darabig egyszerre tudja õket nyugtázni, ahelyett, hogy egyenként nyugtázná õket. T2 használata nem kötelezõ, de a csatorna jobb kihasználása érdekében ajánlott. Megjegyezzük, hogy a duplex csatornán a nyugtázásokat nem kell k/2 keretnél jobbaan késleltetni ahhoz, hogy maximális átvitelt érjünk el. A k paramétert 2.474 definiálja 2.4713 T3 inaktív kapcsolat idõzítõ A harmadik, T3 idõzítõt a kapcsolat integritásának fenntartására használjuk akkor, amikor T1 nem fut. Azt javasoljuk, hogy amikor nincsenek kezelésre váró nyugtázatlan I keret vagy F bites keretek (az információátviteli állapot idején) egybe billentett P bitû RR vagy RNR keretet kell küldeni minden T3 idõegységben, hogy lekérdezzék a másik DXE állapotát. A T3 periódusát helyileg kell meghatározni,

de jelentõs mértékben függ az 1-es szintû mûvelettõl. T3-nak T1-nél nagyobbnak kell lennie, és nagyon megbízható csatornán nagyon nagy is lehet. 2.472 Ismétlések maximális száma (N2) Az ismétlések maximális száma a T1 idõzítõvel összhangban kerül felhasználásra. 2.473 Az I mezõn belüli byte-ok maximális száma (N1) Az I mezõ byte-jainak megengedett maximális száma 256. Ezeknek szintén egész számú byte-oknak kell lenniük. 2.474 A kezelésre váró I keretek maximális száma A kezelésre váró I keretek maximális száma pillanatnyilag hét. 23