Földrajz | Középiskola » A Dél-Dunántúl régió földrajza

A Dél-Dunántúl régió földrajza Határai : Balaton – régió, Ny-Dunántúli régió – Zala megye, Somogy északi része nem , Fejér megye, Duna vonala Délen Horváthország, Dráva, Mura folyó Tájegységei: Dunántúli dombség a legnagyobb, ennek tagjai: • Belső – Somogy – É-DNY vonalú Homok. Az Alpokalja előtere Nem alkalmas mezőgazdasági termelésre • Külső – Somogy – Balatonnal párhuzamos Lösz. Kedvező a mezőgazdasági művelésre • Somogyi dombság • Tolnai hegyhát- vastagabb lösz. Löszalakzatok Szakadékos és löszös. Mély utak Erózió hat • Zselic – dombság, túrázás • Völgység – dombság, túrázás • Mezőföld – Belóg ide, Alföld része. Kavicsos, löszös sík vidék Mecsek Gránit alapja van, felül részben homokkő és sok mészkő. Karsztosodás, barlangok, Orfű, Abaligeti barlang, Zengő 680 m Uránérc is van – Kővágószőlős Jakab hegyi babás formakincsek, a homokkő gömbölyű alakban pusztul

le, vöröses színű Karsztosodás: Zsombolyok: függőleges falú alnabarlangok, csak szakmai csoportok látogathatják Dolinasorok: beszakadt medencék Víznyelő Túrázáskor 3 szintet különböztetünk meg: régi röghegység. Mecsek déli lejtője mediterrán hatás uralkodik. Baranyai dombság – löszös, homok Villányi – hegység Szársomlyó 442 m Törésvonal mentén kiemelkedett, mészkő, szársomlyón egy szoborparkot rendeztek be. Siklósi márvány: ez mészkő Dráva mellék Alföldi terület. Az alföldhöz tartozik Dráva töltötte fel Éghajlata: Az egész országban és itt is nedves – kontinentális A Mecsek és a Villányi hegység déli lejtője mediterrán. Melegebb és szárazabb a nyár Mediterrán flóra és fauna alakult ki. Nemzeti Parkok Duna – Dráva NP (1996) 49 000 ha terület, nem egybefüggő. Mozaikszerűen helyezkedik el • Gemenci – erdő a legváltozatosabb • Béda – Karapancsa – Mohácsi –sziget környéke • Barcson

tájvédelmi körzet • Babócsa –II• Zákány – Őrtilos területe • Szaporca (Barcstól délre) Gemenci génszarvas állomány, kisvasút Béda – karop – legnagyobb sziget mo.-on, folyóágak és morotvák ártéri keményfa ligetek Barcson ősborókás Babócsa: Dráva itt húzódik. Legtisztább vizű folyója Mo-nak Ártéri növényzet Fekete gólya, gerecsensólyom, réti sas, kis csér Fő pihenő terület a madaraknak a Dráva Drávaszabolcstól délre Maty községben a kihalt madárfajok emlékére kopjafákat állítottak Vízrajz: Duna, Dráva – legtöbb halfaj itt él Mo-on Alsó Duna szakasz jellege van – lerakja a hordalékát és szigeteket épít Kikötők: Dunaföldvár, Paks, Gerjen, Fadd – Dombori (evezős pályák), Mohács Orfű – vizisportok Társadalmi adottságok: Aprófalvas, hátrányos helyzetű falvak (határmente) Lassan kihaló falvak, Nemzetiségek keveredése (szláv, német,) Régió központja: Pécs Gazdasági adottságok:

Közlekedési helyzete rossz, nincs autópálya, autóút. Átkelés nehéz a Dunán, csak Dunaföldvár és Baja. Mohácsnál komp van, Szekszárdnál híd épül Alacsony rendű utak, forgalmas a 6-os Ipar kis jelentőségű (inkább élelmiszeripar) Elsősorban szolgáltatás. Mezőgazdaság a fő foglalkoztató Gyógyvíz Harkány, Igal, Tamási, Kaposvár, Csokonyavisonta, Dombóvár – Gunaras, Csisztapuszta, Szigetvár, Babócsa, Sikonda, Magyarhertelend Harkány: a kénva bőrön keresztül szívódik fel, ezért nagy a hatékonysága Igal: fluoridos, nagy sókoncentrátum, mozgásszervi betegség, női betegségek