Oktatás | Könyvtári ismeretek » Szabó József Mihály - Olvasónapló

Olvasónapló Készítette: Szabó József Mihály Informatikus – könyvtáros- számítástechnika I. évfolyam A mű központi témája az egyiptomi történelem rekonstruálása. Egyiptom esetében a történésznek sokkal nagyobb mértékben kell támaszkodnia a vallástörténetre, mint más országoknál. Az egyiptomi emlékanyagra jellemző a túlnyomóan vallásos jelleg, akár szövegről, akár tárgyi emlékekről van szó. Sokkal többet tudunk arról, hogyan képzelték el a fáraók lelkének sorsát, mint arról, milyen tetteket hajtottak végre életükben. A vallásos irodalom Egyiptomban rendkívül komplex, szerteágazó, ebből lehet kiszűrni a filozófia egy kezdeti formáját, ez foglalja magába világnézetüket, s rejti magában a természettudomány egy részét is. A modern egyiptológia születési dátumának 1822-t tekintjük, mikor is a kopt nyelv alapos ismeretében Jean-François Champollionnak sikerült a hieroglif, a hieratikus és a

démotikus írás jeleinek feltérképezése és rendezése. 1822 szeptemberében írta meg Champollion a megoldást tartalmazó nevezetes levelet Dacier-nek, a francia akadémia titkárának. A reneszánsz kora óta egyfolytában próbálkoztak a hieroglifák megfejtésével, de téves úton haladtak, mivel a képírás felől kezdték el vizsgálni azt. Az igazság viszont, hogy az egyiptomi hieroglif írás képszerű jeleket alkalmazó mássalhangzós írás. 1799-ben megtalálják az ún. rosette-i követ, mely Napóleon egyiptomi hadjárata során került elő. A kő felső részén hieroglifákkal írt szöveg, alatta démotikus, ez alá pedig görög feliratot véstek. Mint kiderült, mindhárom szöveg azonos volt. Egy papi gyűlés határozatait örökítették meg benne, melyet Ptolemaiosz Epiphanész király tiszteletére hoztak. A megfogalmazás időpontja is meghatározható (i.e 196) Champollion elsősorban a rosette-i követ használta fel a megfejtéshez. Feliratok

tömkelegét másolta le és értelmezte. A feliratok, melyeket találtak díszítettek, dekoratívak voltak. Az írásban nagy számban láthatók emberek, állatok, fák, növények és a legkülönfélébb tárgyak képei. Ezeknek általában meghatározott hangértékük van, de vannak olyan jelek is a szavak végén, melyek csak az olvasás, az értelmezés megkönnyítésére szolgálnak. Ezek az ún magyarázó jelek (determinatívumok). Az egyiptomi szövegekben a szavak kiejtését a legtöbb esetben nem ismerjük. Jelenleg a szövegeket értjük, szókincsük legnagyobb része is értelmezhető, de kiolvasni, átírni csak a mássalhangzókat tudjuk. Hogy a mássalhangzó-torlódást ki lehessen ejteni, a gyenge mássalhangzókat magánhangzóknak ejtik, írják, más szavakban pedig egyszerűen „e” betűt iktatnak közbe. A hieroglif írás többnyire jobbról bal felé halad, de volt olyan is, mikor balról jobbra történt az írás. Ez főleg a díszítő jellegeknél

volt fellelhető Az irány maga könnyen megállapítható volt, mivel az élőlények mindig a sor eleje felé néztek. A képformákból kiindulva a legegyszerűbb szöveget sem lehet lefordítani. Az ó- és középbirodalmi feliratok elolvasásához kb 700 jel ismerete volt szükséges. Később a hieroglifák száma egyre nőtt, a formai elemekkel együtt meghaladta az 5000-et. A hieroglif szó görögül szent vésetet jelent. 24 egyiptomi alaphieroglifa található. A hieroglif írást a napi életen felül álló mondanivaló megörökítésénél használták. Főleg templomokon, sírfalakon, de oszlopokon, kisebb-nagyobb kőlapokon is megtalálhatjuk. A hieratikus írás rendszere ugyanaz, mint a hieroglif, ugyanazokat az írásjeleket is alkalmazza, de erősen leegyszerűsíti azokat. Az írás maga mindig jobbról-balra történt. A görög elnevezés (hieratikosz = szent, papi) azzal magyarázható, hogy az i.e I évezred második felétől már csak vallásos

szövegek lejegyzésére használták. A harmadik egyiptomi írás a démotikus írás (i.e 8-7 Század) A hieratikus írásból alakult ki. Erősek a rövidítések, nehezen olvasható Neve annyit jelent, mint népi. Az i.sz 2-3 századtól Egyiptomban elterjedt a kopt írás A görög ábécén alapul, a magánhangzókat is jelöli, alkotói 7 jelet vettek át a démotikus írásból. A kopt írás legismertebb kutatója Athanasius Kircher volt A hieroglifák megfejtésével nem járt sikerrel, de utat mutatott a koptológiai tanulmányok számára. A kopt nyelvnek nagy szerepe volt a hieroglifák megfejtésében. Írással nagyszámú írnok foglalkozott, de voltak még alacsonyabb rendű kézművesek, akik alacsony fokon, de tudtak írni, olvasni. A legfontosabb egyiptomi íróanyag a papirusz volt, a legtartósabb fekete festék pedig az egyiptomi fekete tinta volt. Az egyiptomi emlékekről, feliratokról, szobrokról a napóleoni expedíció során készültek hivatalos

dokumentációk. Mohamed Ali uralma kedvezett mind Egyiptomnak, mind a külföldieknek. Sorra alapították Európában a nagy egyiptomi gyűjteményeket (British Múzeum, Torino, Berlin). Létrejön Auguste Mariette kezdeményezésére Kairóban a Service des Antiquités, a ma is fennálló egyiptomi régészeti hivatal, mely ellenőrizte a külföldiek ásatásait, s engedélye nélkül elvileg nem lehetett semmit sem kivinni Egyiptomból. Richard Lepsius expedíciót indít Egyiptomban. Ennek fontossága főleg az erre az expedícióra készült albumokban, részletes leírásokban található, mivel ma már elpusztult építmények rajzait is megörökítette. Egyre több, nagyobb felfedezés került napvilágra. Egyre több rejtekhelyet tárnak föl. Nagy mennyiségű leletanyagot osztanak szét a külföldi múzeumok között. Feltárják a Királyok Völgyét, ahol számos sír található. Templomokat, katakombákat találnak Magyarország is részt vett 2 alkalommal az

egyiptomi helyszíni feltárásban. Az első alkalom Back Fülöp üzletember, a második pedig Szentléleky Tihamér nevéhez fűződik. Az utóbbi különösen fontos, mivel ő tárta fel a szombathelyi Ízisz templomot. Az egyiptológia azonban nem csupán az ásatások által fejlődik. Ez csak az első lépés. Ezután következik a leletanyagok feldolgozása, majd az eredmények kiértékelése, mely akár évekbe, évtizedekbe is telhet. Egy-egy adat valódi jelentősége gyakran csak hosszú idő múltán válik világossá. Ré fiai: az ókori Egyiptom története és kultúrája/ Kákosy László. – 2bőr, átd kiad – [Budapest]: Százszorszép: BUK, 1993. – 454 p , [116]t: ill, részben színes, részben térk. ; 23 cm Bibliogr.: p 394-403 ISBN 963-7673-11-3 kötött: 1300, Ft *Egyiptom 932 930.85 (32)