Történelem | Középiskola » A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc

A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc A tizenötéves háború 1591-1606-ig tartott. A török birodalom belső válságát újabb hódításokkal akarta ellensúlyozni. 1591-től ismét betörtek Horvátország területére, majd 1593-ban a dunántúli végvárakat támadták meg. Ausztria ellen irányuló támadás miatt a Habsburgok segítséget kértek a pápától és az észak-olasz hercegségektől. Az így létrehozott Szent Liga jelentős összegekkel, hadvezérekkel segítette a Habsburgokat, akikhez 1594-ben Báthory Zsigmond erdélyi és Vitéz Mihály román fejedelem is csatlakozott. Az egyesült seregek először sikereket értek el, s több végvárat visszafoglaltak, 1595-ben Vitéz Mihály Bocskai István seregeinek támogatásával gyurgyevónál nagy győzelmet aratott a törökök felett. A császári csapatok Mansfeld vezetésével is sikereket érnek el Magyarország középső részén és megközelítették Budát. A szultán békét kért, de a

Habsburg udvar elutasította 1596ban a császári és erdélyi csapatok vereséget szenvednek Mezőkeresztesnél Eger is elesett, de a törökök nem tudták kihasználni sikereiket. A Habsburgok nem voltak képesek számottevő eredményt elérni a törökök ellen. Gyengén ellátott zsoldosaik nagy pusztítást végeztek Magyarországon, s Erdélyben is. Bécs ellenségesen nézte a reformációt, s a kincstár is kifogyott. Hűtlenségi pereket indított, mellyel nagy vagyonokat kobzott el. 1604-ben a legnagyobb tiszántúli birtokos, Bocskai István bihari várait kezdték ostromolni, aki erre sértett hajdúkat fogadott, s szétkergette a királyi sereget. A váratlan sikerek nyomán a főurak zöme és a megyei nemesség is Bocskai pártjára állt. A szerencsi országgyűlésen 1605. február 21-én fejedelemmé választották Bocskai a törökökkel való szövetséget csak kényszerűen vállalta, mert nem tudott volna kétfelé hadakozni. Habsburgokkal pedig békét akart

kötni, ami sikerült is röviddel halála előtt Bécsben 1606ban. Ebben biztosították a protestáns vallásszabadságot, s hogy az országgyűlés ismét nádort választhasson. A Habsburg uralkodó elismerte Erdély függetlenségét, evvel érvényét vesztette az 1570-es speyeri egyezmény. Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613-1629) a király támadta Erdélyt, de 1615. május 6-án némi kompromisszum árán sikerült lezárni Nagyszombaton a fegyveres konfliktust. Két év múlva azonban a harcok ismét kiújultak. Világossá vált, hogy nem csak Erdély önállósága, hanem a magyar alkotmány is veszélyben forog. Bethlen a magyar államegységet vissza akarta állítani, szövetségesként a harmincéves háború cseh felkelőire számított. 1619 októberében Pozsony városa a kezére jutott a magyar királyi koronával együtt. 1620 augusztus 20-án Besztercebányán összegyűlt országgyűlés királlyá választotta. 1620 november 20-án a Habsburg-seregek döntő

győzelmet arattak a cseh felkelők ellen, s Bethlen magyarországi hívei is megijedtek. Békekötésre kényszerültek Nikolsburgban (1622), melyben Bethlen lemondott a királyi címről, cserébe viszont élete végéig hét felsőmagyarországi vármegyét csatolhatott Erdélyhez