Nyelvtanulás | Magyar » Összetett szavak

Összetett szavak Összetett szavak A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót egyetlen új szóvá kapcsolunk össze. Az így létrejött szókészleti elem az összetett szó. Pl: vasvilla (vas+villa) Ha az új szó alkotóelemei már magukban is összetett szavak, szervesek szervetlenek akkor többszörösen összetett szóról beszélünk. Pl: miatyánk, közvélemény-kutatás. bárki, egyszeregy Az összetett szavakat csoportosíthatjuk az elő- és utótag viszonya alapján. A szerves összetett szavak két nagy csoportja az alárendelő és a mellérendelő összetett szavak. - Az alárendelő összetett szók két önálló szó összetételéből mellérendelők jöttek létre. Nevüket onnan kapták, hogy az előtag az alárendelők - alanyos: napsütötte - kettőztetés: már-már utótagnak alárendelt bővítménye. Az utótaggal ezért - tárgyas: favágó - ikerítés: gizgaz - két önálló szó rákérdezhetünk az előtagra, és az

adott feleletből kiderül, - határozós: földönfutó - jelzős: gyorsvonat összekapcsolásával: dúl-fúl hogy milyen viszony van közöttük. Pl: igazmondó; mit jelentéssűrítő: sarokház mondó? : igazat (tárgyas). Az alárendelő összetett szavakat süt-főz mindig egybe írjuk. Az alárendelő összetett szavakat a tagjaik közötti szószerkezeti viszony alapján csoportosítjuk. Lehet alanyos, tárgya, határozós és jelzős Aszerint, hogy ennek a viszonynak van-e nyelvi jelölője, megkülönbözetünk jelölt és jelöletlen összetett szavakat. Jelölt pl az ellentmond szó, mert tartalmazza a tárgy ragját. A jelöletlen összetett szavak nem tartalmaznak a két tag viszonyára utaló jelet. Pl: névadó 1. Az alanyos összetett szók előtagja alanya az utótagnak Ez az összetett szó mindig jelöletlen, mert az alanynak a mondatban nincsen nyelvi jele. Pl: napsütötte Kevés alanyos összetett szavunk van. 2 A tárgyas összetett szók előtagja azt a

dolgot, jelenséget jelöli, amelyre az utótagban megnevezet cselekvés irányul, vagy amely e cselekvés eredményeként létrejön. A tárgyas összetett szók nagy része jelöletlen. Pl: favágó (fát vágó) Kisebb részük jelölt Pl: sokatmondó. Ezek a mondaton belül keletkeztek 3. A határozós összetett szók utótagjában kifejezett jelentéstartalom valamilyen körülményét jelöli meg az előtag. A jelöltek többnyire mondatban keletkeztek Pl: rendbehozatal A jelöletlenek általában mondaton kívül keletkeztek, s ma is szép számmal alakulnak. Pl: munkaképes. 4. A jelzős összetett szók három fajtáját különböztetjük meg aszerint, hogy az előtag az utótagnak minőség-, mennyiség- vagy birtokos jelzője. Közülük a minőség- és mennyiségjelzősek a jelöletlenek, mert ezeknek a mondatban nincsen nyelvi jelük. Jelzős összetett szók ma is gyakran alakulnak. Minőségjelzős összetett szók: gyorsvonat, jegyespár, borospohár.

Mennyiségjelzős összetett szók: húszéves, sokszög, tízperc A birtokos összetett szók közül a jelöletlenek ma is gyakran keletkeznek. Utótagjukon birtokos személyjel mutatja a tagok szintagmatikus viszonyát. Pl: városháza 5. A jelentéssűrítő összetett szavak esetében csupán azt tudjuk megállapítani, hogy az előtag az utótagnak alá van rendelve, az alárendelő viszony minőségét azonban nem lehet meghatározni. Többnyire a mondaton kívül keletkeztek, jelentéstartalmukat valamilyen alárendelő szerkezettel oldhatjuk fel. Pl: sarokház (sarkon álló ház) - A mellérendelő összetett szavak közös tulajdonsága, hogy elő és utótagjuk szófaj és mondatrész szempontjából legtöbbször azonos értékű. Különválasztva ugyanabban a mondatban ugyanolyan mondatrészek volnának. Pl: Egész nap süt-főz -- Egész nap süt Egész nap főz. A mellérendelő összetett szavak háromféleképpen keletkezhetnek: egyetlen szónak a

megkettőződésével, ikerítéssel és két külön szó összekapcsolásával. 1. Kettőzéssel létrejött szóismétlések közül azokat tartjuk összetett szóknak, amelyekben jelentéskülönbséget tapasztalunk az alkotó tagokhoz viszonyítva. kevés ilyen szó van nyelvükben. Pl: egyszer-egyszer, ki-ki, csak-csak, már-már, no-no 2. Ikerítésnek nevezzük azt a sajátos szóalkotásmódot, amely valamely szót saját, hangalak tekintetében módosított fűz egybe új szóvá. Az így létrejött ikerszók nyelvünk játékos, tréfás alkotásai, amelyek második szavának kezdő mássalhangzója rendszerint ajakkal képzett (labiális jellegű). Ikerítésre példa: irkafirka 3. Két önálló szó összekapcsolásával is keletkeznek mellérendelő összetett szavak Ezek egy csoportja hangalak tekintetében az ikerszókhoz áll közel, mert ugyanolyan összecsengéseket mutat. Pl: súg-búg Álikerszóknak nevezzük ezeket a szóösszetételeket, mert két önálló

szó egybekapcsolásával jöttek létre, nem az előtag hangalaki változásával. A másik csoportot a laza szerkezetű összetett szók alkotják. Nevüket onnan kapták, hogy mindkét tagjuk toldalékolható. Összetevő elemeik ellentétes és rokon értelműek is lehetnek: süt-főz, él-hal A harmadik csoport tagjaira az a jellemző, hogy összetevő elemeik teljes mértékben összeforrtak, és csak az utótag vehet fel toldalékot. Ezért ezeket valódi mellérendelő összetett szavaknak nevezzük. Ide tartoznak: dúsgazdag, árvíz