Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Czene János - Az előzetes normakontroll

A dolgozatot készítette: Czene János ( I.évfolyam ; 2 szemeszter ; RF tagozatos hallgató ) Az előzetes normakontroll Az előzetes normakontroll, vagyis a törvények és esetlegesen más jogalkotói aktusok előzetes alkotmányossági vizsgálata az Alkotmánybíróság által ritkán gyakorolt, ám annál több problémát felvető hatásköre.1 Mint a szerző helyesen megfogalmazta az Alkotmánybíróság, ezen hatásköre sok problémát vet fel, melynek orvosolására születtek különböző elképzelések, melyek a kényes pontokat megváltoztatva tennék működőképessé és ezáltal jobbá a jelenlegi Alkotmánybíróság előzetes normakontrollhoz fűződő viszonyát. Erről a dolgozatomban, a későbbiekben még lesz szó Visszatérve a normakontroll intézményéhez, miért is volt szükség ezen intézmény bevezetésére, egyáltalán miért előzetes normakontroll a neve? Az előzetes normakontroll hatáskörének létrehozása, azért vált szükségessé, hogy

ezáltal a jogalkotási folyamat lerövidüljön, a jogalkotási produktumok időtállósága, valamint a jogbiztonság is növekedjen. A törvények előreláthatósága, nagyban növeli a törvény elé támasztott alkotmányossági követelmények meglétét. A jogbiztonság – így a jogállamiságfontos eleme többek között a jog kalkulálhatósága2 Ez a kvázi jogbiztosítási rendszer nyilvánvalóan elengedhetetlen egy olyan jogállamban, ahol már a tervezetben lévő törvényeknek is igen nagy – néha már túl nagy – jelentőséget adnak. Ám, ezen célok elérésére a jogalkotó nem csupán az előzetes normakontroll intézményét alkotta meg, hanem a törvények alkotmányossági ellenőrzésének egy másik típusát is az ún. utólagos normakontrollt. E két típusnak további altípusai is vannak Mivel e dolgozatnak nem témája az utólagos normakontroll tárgyalása, ezért annak altípusaira nem térek ki. A két normakontroll közötti alapvető

különbség abban áll hogy az adott ellenőrzési forma a jogalkotási produktum kihirdetése előtt, vagy azután kerül gyakorlásra. Az előzetes normakontroll mint nevéből is kitűnik, a vizsgált aktus kihirdetése, hatályba lépése előtt történik. Így például elkerülhető az alkotmányellenes törvények hatályba lépése és esetleges alkalmazása, valamint ezen hatáskör gyakorlásával, megelőzhető a jogviszonyok ex tunc hatállyal való megváltoztatása, semmissé tétele. Nézzük az előzetes normakontroll egyes formáit: 1 :Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése. Pécs, 2003 : Petrétei József: Jogállam és hatalommegosztás. Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből Pécs, 1996. 2 A dolgozatot készítette: Czene János ( I.évfolyam ; 2 szemeszter ; RF tagozatos hallgató ) - Az előzetes normakontroll a törvényjavaslat vonatkozásában. - A már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény

előzetes alkotmányossági vizsgálata. - Nemzetközi szerződés egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálata. - A Házszabály (egyes rendelkezéseinek) előzetes alkotmányossági vizsgálata. Az előzetes normakontroll a törvényjavaslat vonatkozásában. 1998 óta nem szerepel az Alkotmánybíróság hatáskörei között, ám mégis érdemes néhány szóban leírni ezt a típusát is az előzetes normakontrollnak, mivel az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági okfejtés szerint, mely tanulságokkal szolgálhat az Alkotmánybíróság hatáskör-értelmezésére, az alkotmányvédelem megnyilvánulási lehetőségeire és korlátira, valamint a testület államszervezetben betöltött helyére vonatkozóan. Az előzetes normakontroll rendeltetése, hogy megelőzze az alkotmányellenes törvény megszületését, valamint védje a törvényalkotó tekintélyét.3 Először a mondat utolsó fordulatát nézzük meg egy kicsit alaposabban. A

törvényalkotó tekintélyének megóvása. Veszít-e a törvényalkotó tekintélyéből akkor, ha egy törvényjavaslatot, vagy egy törvényt az alkotmánybíróság – akár egyes részeiben akár az alkotás egészében – alkotmányellenesnek minősít. Kiindulva abból, hogy a törvényt nem alkotmányjogászokból álló testület fogadja el, nem állítható biztosan a törvényalkotó tekintélyének csorbulása azáltal, hogy az ellenőrzésre küldött törvényt az Alkotmánybíróság megvizsgálja és azt az alkotmányellenes részek, kijavításával visszaküldi a törvényhozóknak. Mindez természetesen csak akkor igaz, ha mindez nem sorozatosan történik. A törvényjavaslatok Alkotmánybírósági előzetes vizsgálatával kapcsolatban felmerülő aggályok miatt nem szerepel az Alkotmánybíróság hatáskörei között. Ilyen probléma az, hogy amikor megküldenek az Alkotmánybíróság számára egy törvényjavaslatot előzetes normakontrollra,

akkor a törvényjavaslat szövege még nem végleges, így az Alkotmánybíróság javaslatait kvázi beépítik a majdani törvénybe és ezáltal az Alkotmánybíróság a jogalkotás részesévé válik és némi felelősséget is átvállal a jogalkotótól. 3 : 16/1991.(IV) AB határozat A dolgozatot készítette: Czene János ( I.évfolyam ; 2 szemeszter ; RF tagozatos hallgató ) Ez viszont összeegyeztethetetlen az Alkotmánybíróság alkotmányos helyzetével. Takács Albert ezzel kapcsolatos okfejtése a következő: „a legkorábbi időpont, amelyben a jogalkotási folyamat eredménye alkotmányossági vizsgálat alá vethető, a jogszabály formális elfogadása. Igaz ugyan, hogy ezzel a jogszabály még nem jött érvényesen létre – a kihirdetés még hátra van – ám ez már olyan szakasz, amelyben az Alkotmánybíróság kvázi jogalkotó szerepe nem állapítható meg.”4 A törvényjavaslat vonatkozásában ezt a hatáskört az 1998. évi

Itörvény 1 §-a hatályon kívül helyezte. E hatáskör célját, jellemzőjét és gyakorlásának feltételeit a 16/1991. (IV20) AB határozat az alábbiakban határozza meg: - az előzetes normakontroll kivételes alkotmánybírósági hatáskör; - célja az alkotmányellenes jogszabály hatályba lépésének megelőzése, ám legfőképpen a törvényhozó tekintélyének védelme; - a formai eljárásra irányuló vizsgálat az elsődleges a hatáskör gyakorlásánál, amennyiben a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatáról van szó. Ezzel szemben a 22/1996. (VI25) AB határozat, módosít a korábbi álláspontján és úgy fogalmaz, hogy: „ az előzetes normakontroll a kivételes alkotmánybírósági hatáskörök közé tartozik, rendeltetése annak megelőzése, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt alkosson. Az előzetes normakontroll elejét veheti már kihirdetett és gyakorlatban alkalmazott jogszabály megsemmisítésének.”

Szembetűnő, hogy az időben későbbi rendelkezésében az Alkotmánybíróság, már nem értékeli kiemelten fontosnak a törvényhozó tekintélyének védelmét, hanem annál sokkal helyesebben előtérbe helyezi a hatáskör valódi célját, vagyis annak megelőzését, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt alkosson. 4 : Takács Albert: Az alkotmánybíróság Magyarországon-tegnap és holnap között. Budapest 1994 A dolgozatot készítette: Czene János ( I.évfolyam ; 2 szemeszter ; RF tagozatos hallgató ) Hasonló a helyzet a formai felülvizsgálat és a tartalmi felülvizsgálat problematikájával, míg az 1991-ben született határozatban a tartalmi felülvizsgálatra helyezték a hangsúlyt, azt részesítették előnyben, addig az 1996-os határozatban már a formai felülvizsgálat kapott elsődleges szerepet. A hatályos szabályozás szerint a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatára nincs lehetőség, tehát „ a

köztársasági elnök indítványozási joga csak az Országgyűlés által elfogadott, a parlament elnöke által aláírt és az államfőnek kihirdetés végett megküldött törvény esetében áll fenn”.5 A ma hatályos szabályozás tárgyalása előtt érdemes tisztázni az előzetes és az utólagos normakontroll tekintetében a vizsgálat alá vonható jogszabályoknál jelentkező különbséget. Az eltérés abban mutatkozik, hogy míg az utólagos normakontroll tárgya bármely jogszabály lehet, az előzetes normakontrollé csak a jogszabályok - fentiekben felsorolt - három típusa. ( kivétel természetesen a törvényjavaslattal kapcsolatos hatáskörgyakorlás, hiszen azt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte) A már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény előzetes alkotmányossági vizsgálata 1. Az Alkotmánybíróság általi vizsgálati kör és a kontrollszempontok Ebben a fejezetben előzetes normakontrollal kapcsolatban két

fontosabb problémát kell megemlíteni. Csak bizonyos esetekben van arra az Alkotmánybíróságnak lehetősége, hogy az előzetes normakontroll a nemzetközi szerződésbe való ütközés vizsgálatára irányuljon. Kritikaként jelent meg, hogy az előzetes normakontroll csak alkotmányossági vizsgálatra irányulhat de nemzetközi szerződésekkel való ütköztetésre nem. Nemzetközi szerződéssel való ütköztetésre csak abban az esetben van lehetőség, ha az adott jogszabály nemzetközi jogi kötelezettséget valósít meg és az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében leírtak szerint a belső jog összhangban van-e a nemzetközi joggal. A másik fontosabb kérdés lehet, hogy mire lehet tekintettel az Alkotmánybíróság az egyes jogszabályok alkotmányossági vizsgálata során. Kizárólag csak a törvény rendelkezéseiről foglalhat állást, tehát annak célszerűségét, gazdaságosságát nem vizsgálhatja, illetve az indokolásról és a törvény

koncepciójáról is csak annyiban foglalhat állást amennyiben ezek az aggályok a törvény szövege alapján is felvethetők. 5 : Petrétei József: Magyar alkotmányjog. Pécs 2001 A dolgozatot készítette: Czene János ( I.évfolyam ; 2 szemeszter ; RF tagozatos hallgató ) 2. A hatáskör gyakorlása a hatályos szabályozás szerint Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványára –melyet kézhezvételtől számított 15 napon belül, sürgősségi esetben 5 napon belül terjeszt elő és küldi meg a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak - az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenesnek vélt rendelkezéseinek vizsgálatát végzi és egyúttal az módosító javaslatot tesz az alkotmányellenes részek megszüntetése érdekében. Ha megállapítja az alkotmányellenességet, a köztársasági elnök addig nem hirdetheti ki az adott törvényt, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet

kiváltó okot nem szünteti meg. Nincs lehetőség az így módosított jogszabály újbóli alkotmányossági vizsgálatra való megküldésére. A köztársasági elnök ezután már köteles kihirdetni az Országgyűlés által megszavazott módosított jogszabályt. Az esetleges alkotmányossági csorbák kiküszöbölésére csak az utólagos normakontroll biztosít lehetőséget. A hatáskör jövőjét tekintve számos elképzelés merült fel, hogy milyen területeken és hogyan kellene módosítani az Alkotmánybíróság ezen hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket. Csak példálózó jelleggel egy változtatni kívánt tézis ismertetésével szeretnék némi képet adni a változások mibenlétéről. Az előzetes normakontroll meghatározását kettébontva külön hatásköri jogosítványként említi az Országgyűlés által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt és a nemzetközi szerződés alkotmányosságának megkötése előtti előzetes

vizsgálatát. Ezenkívül az Alkotmány módosított változata lehetőséget adna a Kormány által kezdeményezhető előzetes normakontrollnak. Nemzetközi szerződés egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálata Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány kérheti a nemzetközi megállapodás alkotmányossági vizsgálatát. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az adott szerződés addig nem erősíthető meg, amíg az ellentét fennáll. Az eljárás kezdeményezője a Kormány, a köztársasági elnök, valamint az Országgyűlés lehet. Ezen hatáskör célja, hogy ne jelenjen meg a jogrendszerben olyan nemzetközi szerződés, melynek egésze vagy egyes rendelkezései ellentétben állnak az alaptörvény előírásaival, valamint Magyarország hazai és nemzetközi tekintélyének megőrzése. A dolgozatot készítette: Czene János ( I.évfolyam ; 2 szemeszter ; RF tagozatos hallgató ) Amennyiben

ellentét mutatkozik a nemzetközi szerződés és az Alkotmány között, akkor annak kiküszöbölésére két lehetőség van. Az egyik a szerződés módosítása, másik pedig az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatása. A Házszabály egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálata Az Országgyűlés ügyrendjét Házszabálynak nevezzük. A Házszabályt elfogadás előtt annak egyes részeit megküldheti az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg, mennyire van összhangban az Alkotmánnyal. Az esetleges alkotmányellenes rendelkezéseket az Országgyűlés megszünteti. „A Házszabály előzetes alkotmányossági kontrollja az Országgyűlés – mint legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerv – Alkotmányhoz igazodó, azzal összeegyeztethető működésének kialakítására, védelmére irányul.”6 Célja a Házszabály és az Alkotmány teljes összhangba rendezése. Az Országgyűlés az Ügyrendet csak annak teljes

alkotmányellenességének megszüntetése után fogadhatja el. 6 : Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság hatásköre és működése. Pécs, 2003