Gazdasági Ismeretek | Globalizáció » Érdekegyeztetés és érdekszervezetek, tételek

ÉÉSZ II. - 2002 1. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A FOGLALKOZTATÁS FOGALMA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI - - Számos cikk, tanulmány, könyv születik a globalizáció negatív hatásairól, a vélt vagy valós következményeiről. E szerzők a globalizáció káros hatásának tartják: 1. A multik ijesztő gazdasági-pénzügyi hatalma 2. Az Állam kiszolgáltatottsága 3. Az egyén kiszolgáltatottsága o Prognózisuk: csökken a munkaerő, demoralizált társadalom  politikai instabilitás. o Érveiket a szélsőséges pártok felhasználják: a globalizáció felborítja a hagyományos foglalkoztatási rendet. A globalizáció definíciója: o A globalizáció kulcszereplői a multinacionális vállalatok. o Multinacionális vállalat = transznacionális vállalat. (ENSZ definíció)  Gazdálkodási tevékenységüket 2 vagy több országban folytatják.  Centralizált döntéshozatali rendszer jellemzi őket.  Globális stratégiát folytatnak.  A különböző országokban

működö alegységek között az információkat, a forrásokat és a felelősséget megosztják. o o o Árva László – Diczházi Bertalan: A globalizáció és a külfödi tőke beruházások Magyarországon. A globalizáció gazdasági értelemben azt jelenti, hogy a termelési egységek (gazdasági vállalok) tulajdonosai és irányítói világszerte egyre inkább más országok, vagy földrészek polgárai. A külföldi beruházás lehet: 1) Portfólió beruházás.  X vállalatban 1 külföldi társaság értékpapírok, részvények vásárlásával szerez tulajdonrészt. (értékpapír, részvény = közvetítő eszköz)  Ezek a nyílt részvénytársaságok.  Ezek a tőzsdén kötött üzletek rendkívül gyorsak. (vásárlás – eladás) A tulajdonosi szerkezet így gyorsan változhat. A pénzáramlás egy országba nagyon gyors: ki és be egyaránt. Pl: Argentina, Mexikó, Ázsiai válság  A befektetői bizalom nagyon fontos tényező. Rugalmas és

bizonytalan  Mekkora a befektetési bizalom? Ez az ország politikai-gazdasági stabilitásától függ.  Ez csak kritikus esetekben (tőkekivonás) hat a foglalkoztatás szerkezetre. 2) Külföldi közvetlen tőkeberuházás.  FDI Foreign Direct Investment.  A külföldi tőkebefektető tulajdont szerez az adott vállalatban és közvetlenül részt vesz a vállalat irányításában.  Ez rendkívül fontos a foglalkoztatás szerkezetére nézve: o Új munkahelyeket teremtenek, vagy régieket szüntetnek meg. o X – a megvásárolt – vállalat munkahelyei megmaradnak, bűvülnek, csökkennek. o X vállalatnak vannak helyi beszállítói (Y, Z. stb) Ezekben is munkahelyek teremtődnek. (sőt itt a több) o Ha kivonulnak: egész térségekben omolhat össze a munkaerőpiac.  Nagyon látványosak ezek a beruházások: IBM, Audi, General Motors. stb A multik a világ munkahelyeinek 3%-ával rendelkeznek. A többség a kis és középméretű vállalatok, amelyek

beszállítanak. o Pl. A Suzuki alkatrészek 50%-a magyar beszállítóktól érkezik o Renault gyár bezárása. o BMW felvásárolta a Rovert  kvázi megzsarolja az angol kormányt.  A XX. század végén az FDI mennyisége jelentősen nőtt Ez minőségi változást hozott a világgazdaságban. Okai: 1. 1970-es évek vége óta neoliberális gazdságpolitika Monetarizmus Privatizáció, dereguláció. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 1  o o Elegendő mennyiségű magántőke áll rendelkezésre a stratégiai ágazatok privatizálásához és működtetéséhet. (pl távközlés, energiaszektor) 2. Technikai- tudományos forradalom  Információs forradalom. Real Time  Szállítás olcsó, gyors, infomációhoz való hozzájutás stb. 3. A jóléti állam csődje  Megszűnik az 1970-es évekig tartó Keynes-i gazdaságpolitika és ezzel a menniyégi munkavállalás. (fordizmus) A szakképzett, minőségi munkavállalás kerül előtérbe. Hans Peter Martin

és Harald Schuman az 1. – 2 – 3 hatásait negatívan mutatja be a könyveiben. (pl A globalizáció csapdái)  Nő a munkanéküliség NYEU-ban.Munkahelyek szűnnek meg  Oka: a termelés kihelyezése az alacsonyabb bérköltségű területekre.  Az 1970-es évek reálbéreihez képest az 1990es ávek dolgozói kevesebbet kapnak.  Emiatt vesztes a fejlett ország és fejletlen egyaránt. Csak a multik nyernek  NYEU: nincsen munkahely.  Másutt: éhbérért dolgozik.  Az állam is vesztes, mert ha egy multi kivonul, akkor töménytelen szociális problémát kell megoldania.  Az államok versenyeznek a multik kegyeiért az alcsony adókkal. Ez ördögi kör, a tőke pedig mobilis, a munkaerő pedig kötött.  Még az EU-ban is csak a munkaerő 1,5-2%-a mobil, pedig a jogi feltételek adottak. DE nyelvi, kultúrális, szociális okok  A politikai erők lejáratódnak, megerősödnek a szélsőségesek.  a demokrácia elveszti a legitimációját.

Arató Krisztina: Globalizáció és foglakoztatás.  Árnyalja ezeket a dolgokat.  Nem minden ágazat válhat globálissá. Pl mezőgazdaság Építőipar  A multik csak a legvégső esetben vonulnak ki 1 országból, mert azzal elveszíthetik a piacot is.  Nemcsak az alacsony munkabér fontos. Fontos még a know how, a szaklképzettség, az infrastruktúra.  A multik csak a világ munkavállalóiknak 3%-át foglalkoztatják. DE: a világ GDP-jének az 50%-át állítják elő. A beszálítókkal még 10%-át teszik ki a foglalkoztatottaknak  Tények:  A munkaerőpiac átstrukturálódik. A probléma az, hogy már a tercier szektor is kibocsájt munkanélkülieket. Kifogja őket alkalmazni???  Az állam kiszolgáltatottsága.  a nemzetállam válsága  Megoldási lehetőségek. 1) A multik valamilyen szabályozása. o Az ENSZ keretén már foglakoztak vele. o Code of contact of Multinationals. Ez egy viselkedési szabályzat lett volna. o 1998. WTO:

Multilateral Agreement of Investment Ez a fejlődő országok akkadályozták meg. 2) Bezárkózás.  Nehézkes.  Nyitott gazdaság fogalma = nem tud minden szükséges terméket megtermelni a otthon. 2. A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA - - A pártok foglalkoztatáspolitikájának középpontjában áll a munkanélküliség kérdése. A munkanélküliség kutatásához 2 adat együtt használható: 1) Munkanélküliségi ráta. 2) Foglalkoztatási ráta. Mo-n a munkanélküliségi ráta kb 5% a foglakoztatási rára csupán 52% EU: a munkanélküliségi ráta: átlagosan 10% a fogalakoztatási ráta 65% a terv a 70% elérése. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 2 - - 1. 2. 3. 4. Ki a munkanéküli? o Aki keres munkát, de nem tálál. Így az egyetemista, a kismama nem az o Nem fedi le a munkanélküliek össszességét a munkanélküli nyílvántartás. Pl: van aki évek óta munkanélküli. + vagy egyéni vállalkozó A munkanélküliség fajtái: 1) Abszolút

munkanélküliség.  A társadalomban 1 adott régióban a munkát keresők száma nagyobb, mint a munkahelyek száma.  Kitörés lehetősége: csak a munkahelyteremtés. Pl Mo észak-keleti része Feltétlenül kell a beruházások ösztönzése.  Segélyezés, közmunkaprogram. 2) Strukturális munkanélküliség.  A régióban a felkínált állások jellege nem egyezik meg a keresett állásokéval.  Vagyis: a munkát vállalni kívánók képzettségi struktúrája nem felel meg a felkínált állások tudásigényének.  Kitörés: át vagy továbbképzés. (tudásalapú társadalom, élethosszig tartó tanulás)  Pl. olyan körzetek ahol a nehézipar felszámolása teremtett sok munkanélkülit  Ez az EU-ban is a munkanélküliség legfőbb oka. 3) Surlódásos munkanélküliség.  A munkaerő kereslete és kínálat megegyező, de a munkavállalók és a munkaadók nem találnak egymásra.  A munkaváltoztatásnál 2-3 hónapig ideiglenesen

munkanélküli lehet valaki.  Kitörés: hatékony információ ármalás. (Munkaügyi központ stb)  Pl. Budapest 4) Speciális típusok. 1. ifjúsági munkanélküliség: o Pszichológiailag legkárosabb (család és életkezdés) kábítószer, bűnözés o Pályakezdők, demoralizáló hatása van o Reménytelenség, később nehéz lesz rábeszélni a munkavállalásra. 2. tartós munkanélküliség: o Mo: akik 26 hétnél tovább munkanéküliek. o Középosztály, amely nem tudott bekapcsolódni az informatikai forradalomba o Magas NyEu-ban és Mo-on is, A rajna-vidéki modellben a munkanélküliek 40%-a ilyen. o Ebből lesz az inaktív, munkát vállalni akarók tömege. 3. női munkanélküliség: o Nőket könnyebben és gyakrabban bocsájtják el őket o a nők kisebb tragédiaként élik meg nyugaton o könnyebben találnak feladatot a családban (jobban tudják kezelni az adott szituációt) o könnyebben találnak új munkát (pszicho) o EU 1996-os

irányelv a részmunkaidőt illetően 4. regionális munkanélküliség: o pl.: Szabolcs-Szatmár-Bereg vs Győr-Moson-Sopron o Az országos átlag óriási regionális külünbségeket mutathat. o Ezt kezelik az EU strukturális és kohéziós alapjai. Mi okozza a munkanélküliséget? A gazdasági növekedés.  A gazdaság dinamikája . Új beruházások: munkahelyteremtés  Mindig vannak hanyazló iparágak.  Ha nincsen növekedés, hanem recesszió vagy stagnálás van akkr látványosan nőhet a munkanélküliség. Demográfiai hatások.  Vannak népesebb generációk.  A II. VH után többen születnek, belőlük lesz a 68-as generáció stb Egyszerre léptek be a munkaerőpiacram ha ez éppen recesszió alatt történik akkor problémát okoz. Technikai fejlődés.  Már a luddisták is megmondták. Szakszervezetek Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 3 -  Amikor munkaerőhiány volt, akkor óriási kedvezményeket harcoltak ki.  Ők merevítették meg

a brit munkerőpiacot. Thatcher letöri őket  Csökken a befolyásul NYEU-ban.  A tudásipar nem kedvez nekik. (nincsenek munkavállalói tömegek) A munkanélküliség kezelése. o A kormányzatnak van befolyásoló szerepe. Lehet olyan környezetet teremteni, amely segíti a munkahelyteremtést. o Passzív eszközök: 1.) passzív foglalkoztatásnál: az állam munkahelyet teremt pl.: New Deal: közmunka képzetleneknek 2.) állami intézményrendszer, amely segíti a munkahelyek teremtését  jobcenter GB-ben: álláslehetőség, átlépések 3.) hátrányos helyzetűek munkalehetőségének növelése 4.) munkanélküli ellátórendszer o Aktív eszközök 1.) munkaidő csökkentése: pl Fr 35 óra több embert kell alkalmazni munkaadók tiltakoznak 2.) nyugdíj-korhatár változtatása: csökkentés  új pályakezdők munkavállalása, DE egyre kevesebb embernek kell eltartani egyre több embert  elöregedő társadalom  3,54m munkavállaló és

66,5m passzív emberke (Mo.) 3.) képzésben résztvevők számának növelése  EU-ban: 50% járjon 2010 a felsőoktatásba  DE ezáltal felhígul az oktatás  egyre többen maradnak legálisan inaktívak  csökken a munkanélküliek száma  készüljenek fel az információs társadalomra 4.) beavatkozás, iparágak, térségek munkapolitikájába (ÁLLAMI)  iparágak fellendítése munkahelyek száma nő  regionális befektetések  általános segítség: a foglalkoztatás feltételei kedvezőbbek lesznek a munkaadók számára  áttelepülési támogatások: emberek mozgatása egyik megyéből, helységből a másikba (lakástámogatás pl.) 5. Ki és bevándorlás szabályozása Magyarországon: o 1950-1989: tejles foglalkoztatottság deklarálása.  kapun belüli munkanélküliség o 1989. jan 1: bevezetik a munkanélküli segélyt o 1993. a legrosszabb év 3. MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁG  1945-48: sajátos körülmények, mert

munkaerő-hiány volt az újjáépítésnél  férfiak száma megapadt  lakosok része vidékre menekült  közmunka kötelezettség: 4 nap/hó  1946-tól munkanélküliség 1950-re normalizálódott a helyzet  a KP alkotmányos joggá tette a munkához való jogot  a gazdasági alap persze nem volt meg  KMK: rendőr beírja  megjelent a tervgazdaságban a Tervhivatal, amely a munkaerőpiac igényeit is megpróbálta tervezni  egyetemi és főiskolai. ezzel szabályozás  az 1950-es években mindenkinek megszabták, hogy hol kell dolgozni  a nagy többségnek nem volt lehetősége „lobbizni”  megjelent a kapun belüli munkanélküliség is  1980s: csekély mértékű piacgazdaság megkérdőjelezte a 100%-os foglalkoztatottságot  1983: GMK Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 4  másodállás terjedése és nagy probléma a fölösleges munkaerő foglalkoztatottsága  1989. jan 1: munkanélküli segély megjelenik a

munkanélküliség  1985-től próbálnak átképzési programokat indítani  a munkanélküliség legrosszabb éve 1993, amikor a keletim piacok összeomlottak (50%)  nem tudták már megfizetni keleten  nyugaton még nem vették meg (a minősége miatt)  ma 70-80% az EU-val (gazdi kapcsolat)  a munkanélküliség csökkent a korai nyugdíjba vonulással 4-5. AMERIKAI-MODELL, RAJNAI-MODELL ÉS KIEGÉSZÍTÉSE  azokat a tradíciókat és a gazd. történettel összefüggő állami szerepvállalást megalapozza  David Smith közgazdász, Sunday Times gazd. szerkesztője  4 modellt állít fel a szerző:  amerikai-modell: angolszász-modell, de csak a thatcheri modell után  Rajna-vidéki-modell: Skandináviára és 1-2 mediterrán országra is jó  Hollandia: 80s során komoly változás az állami foglalkoztatás területén  japán-modell: nem távolkeleti; triáda (U.S (NAFTA) + EU + Japán) I. amerikai-modell  csekély a

munkanélküliségi ráta: 4-6% akik az adott pillanatban munkanélküli segélyen vannak  a foglalkoztatási rátát is hozzá kell nézni: 75% (magas)  volt olyan időszak amikor a 4-6% magasnak számított az EU-hoz képest (60s)  70s második fele: 10% EU; USA-ba nincs változás (magyarán jóval kiegyensúlyozottabb)  EU célkitűzése: lisszaboni stratégia a foglalkoztatási rátát 2010-re 70%-ra kell felküzdeni (61-ről; Mo-on: 58%)  az amerikaiak 24,5%-al többet dolgoznak, mint a németek; alacsonyabb a szabadság, magasabb a termelékenység  munkahelyek száma: 1960-1990 megduplázódás vs. EU (20%-os növekedés)  miből adódnak a különbségek?   az állami tulajdon aránya alacsonyabb az USA-ban  nem jóléti állam  a GDP 30%-a munkakiadások USA  a GDP 50%-a munkakiadások EU   a szakszervezeteknek kisebb a befolyása az USA-ban  a szakszervezeti ráta: 16% USA  a szakszervezeti ráta:

30-40-50-60% EU  participáció nincs  kollektív szerződések száma alacsonyabb   alacsonyabb a munkanélküli juttatásoknak a szintje  26 hétig kapják a fizetésük 60%-át, ezután csak a gyermek után lehet segélyt kapni ösztönzés a munkakeresés   alacsonyabb a munkahely teremtés költsége és viszonylag rugalmasak a szabályok  egyéni biztosítások megkötését várják el  a munkajog kevésbé munkavállaló-párti 1-20-as skála: 20-as a munkavállalók védettsége, I 19 ESP 16 AU 15 D 7 GB Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 5 1 USA  az USA-ban a munkahely-teremtés ösztönözve van  a munkabérek nagyarányú elértéktelenedése az USA-ban  a keresők legalsóbb szintje az EU-ban 44%-al többet keresnek  egyre több McJob teremtődik: alacsony kersetet kínáló, képzetlen munkaerőt foglalkoztató  a szakképzett állásokban a fizetés jelentősen leszakad polarizáció  a munkavállalók

kiszolgáltatottsága magas II. Rajna-vidéki-modell  No. a mintaállam  az USA teljes ellentéte  magas szakszervezett és védettség  a munkanélküliségi ráta magas marad  munkanélküliek száma: 4m  a 60s alacsony, de recesszióban csak növekvő költségekkel lehet megszabadulni  a németek ki vannak szolgáltatva a munkavállalót védő jogoknak  tartós munkanélküli: 6 hónapnál hosszabban szorul ki  EU: 50%;  USA: 10%  a vállalkozói kultúra a 2 térségben eltér  a kis- és középvállalkozások teremtenek munkahelyet (a lissszaboni-egyezmény is támogatja) NYEU  banktisztviselők finanszírozzák  induló tőke szükséges  bürokratikus elbírálás  GB a legrugalmasabb USA  tőzsdei kapitulációrészvények  erős a kockázati tőke jelentősége  „risk capital” bevonása a lisszaboni egyezmény egyik sarokpontja III. Holland-példa  rugalmatlan, nagyarányú kiszolgáltatottság  80s:

reformok bevezetése el lehet mozdulni a merev struktúrától  alacsony bérek adójának csökkentése  minimálbér: 7% (Mo.: 20%=min szja)  nem csökkentették a legmagasabbat=60%  TB-járulék 8% lett (Mo.: 41%)  munkanélküli segély folyósításának: időtartama és összege csökken  nem lehet korlátlan számba visszautasítani a munkaügyi központ által felajánlott munkát  ez a reformfolyamat eltért az amerikaitól, mert súlyosan sért érdekeket  kollektív makró-szintű tárgyalások a kormány oldaláról  konszenzus-orientált poli szociális békétlenség minimalizálása  1990: 5%-os munkanélküliség (korábban:9%); foglalkoztatottság: 67,5% (korábban:62%) IV. Japán-modell  sajátos, EU-kult. számára ismeretlen gazdi felépítés  hatalmas konszernek (Matsusita)  a vállalatok családként működnek  munkahelyhez való kötődés egy egész életre szól  idősek tisztelet (hagyomány)  az idősek,

akik nem „up to date”-ek is munkában vannak kapun belüli munkanélküliség  a foglalkoztatás meg 75%, de ez hosszútávon nem tartható  vállalati szakszervezet csak Japánban van, ahol kapun kívül nem lép senki  Mo-on a Suzukival volt rossz kapcsolata a Vasas Szakszervezetnek  a munkavállalói csoportok a problémát egy munkaerővel kapun belül megoldást találni (What is it???)  a japán-modell Eu-nak nem jelent kiutat Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 6  a holland kísérletben lehet bíznicsak!? 6. PASSZÍV ÉS AKTÍV ESZKÖZÖK A FOGLALKOZTATÁS Passzív eszközök: 5.) passzív foglalkoztatásnál: az állam munkahelyet teremt pl.: New Deal: közmunka képzetleneknek 6.) állami intézményrendszer, amely segíti a munkahelyek teremtését  jobcenter GB-ben: álláslehetőség, átlépések 7.) hátrányos helyzetűek munkalehetőségének növelése 8.) munkanélküli ellátórendszer Aktív eszközök 5.) munkaidő

csökkentése: pl Fr 35 óra több embert kell alkalmazni munkaadók tiltakoznak 6.) nyugdíj-korhatár változtatása: csökkentés  új pályakezdők munkavállalása, DE egyre kevesebb embernek kell eltartani egyre több embert  elöregedő társadalom  3,54m munkavállaló és 66,5m passzív emberke (Mo.) 7.) képzésben résztvevők számának növelése  EU-ban: 50% járjon 2010 a felsőoktatásba  DE ezáltal felhígul az oktatás  egyre többen maradnak legális munkanélküliek  csökken a munkanélküliek száma  készüljenek fel az információs társadalomra 8.) beavatkozás, iparágak, térségek munkapolitikájába (ÁLLAMI)  iparágak fellendítése munkahelyek száma nő  regionális befektetések  általános segítség: a foglalkoztatás feltételei kedvezőbbek lesznek a munkaadók számára  áttelepülési támogatások: emberek mozgatása egyik megyéből, helységből a másikba (lakástámogatás pl.) 

lehet játszani a bevándorlás politikával  legtöbbször az aktív állami szerepet és a munkavállalás szabályának változásaival kapcsolatban módosul 7. MUNKAÜGYI VITÁK ÉS RENDEZÉSÜK INTÉZMÉNYEI 1. KONFLIKTUS FOGALMA.     Konflikusok 1. típusa: versengésre, érdekellentétre épülő konfliktus A játék zéró összegű A vitát csak erőszak döntheti el. Munkaügyben ilyen a gyárbezárás 2. típusa: nem zéró összegű A vita stratégiája az erőforrások megosztása Pl: bérharc Fontos felismerés: első típusú konfliktus konvertálható a másik típusba. Minden konfliktusban van: konstruktív (érték létrehozást segítő) és destrukítv (értékromboló) elem. A konsruktivitás: változások kezdeményezése, felek identitását növeli, integráció, csoportkohézió, új normák kialakulását segíti Fő kérdés: hogyan képes egy adott rendszer az újra termelődött konfliktusait kezelni? Konfliktusok típusai: A.) Formai

tipológia szerint:  Nyílt konfliktusok.  Álkonfliktusok.  Áttételes konfl.  Tévkonfl.  Látenskonfl. B.) szereplők szintje alapján  Egyéni. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 7   2. MUNKAÜGYI VITA FOGALMA, TÍPUSAI.    3.  Szervezeti.  Szervezetközi konfl. C.) Tartalmi tipológia  Izlés  Nézet  ÉRTÉK  Jogi Munkahelyi konfliktus: 1 adott munkaszervezetben a munkavállalók (mv) egymás közötti, a mv- k és a vezetés közötti, a tulajdonosok közötti együttműködési viszonyaiból, a munkavégzés feltételeinek eltérő megitéléséből eredő konfliktusok. Érdek ellentététen alapul Nem mindegyike munkaügyi konfliktus. Munkaügyi konfliktus: munkaügyi kapcsolatok ellentétes érdekű, de egymásra utalt szereplői között a munkaszervezetben nyílt, manifesztált vagy rejlett. Alapja: a szereplők antagonisztikus érdekellentétei. Formái: közvetlen v direkt akciók (sztrájk), bojkott, szabotázs,

vita, hiányzás A.) Nyílt mü- i konfl  Ha a felek elismerik a konfl létét és nyílt akciókat szerveznek. Szabályozására intézmények (sztrájkjog) kellenek. B.) Látens  Nincs intézményesített kifejezés. Pl: hiányzások Mü- i vita: a munkaviszonnyal (közvetve v közvetlenül) összefüggő intézményesített konfliktusok, amelyek egyrészt a munkaadók (ma) és érdekszervezeteik, másrészt a munkavállalók (mv) és érdekszervezeteik között keletkeznek. Típusai: A.) Egyéni mü- i vita  Ha a vita egyelten mv-t vagy a mv-kat egyénileg érinti. Pl: létszám leépítés B.) Kollektív  Mv- i és ma- i szervek közötti konfl. Pl: ma-k és szakszervezet v ÜT között C.) Jogvita  Jogszabályban, kollektív szerződésben v egyéni munkaszerződésben már rögzített jog érvényesítésére vonatkozik. D.) Érdekvita  A vita 1 jog jövőbeni megalakulására vonatkozik. Mindig kollektív (ma és mv szervezetei között). Gyakran a kollektív

tárgyalás (kt) kudarca esetén keletekezik. Célja: foglakoztatási feltételek új rendjének megalalakítása Leggyakoribb formák: egyéni jogvita, kollektív jogvita, kollektív érdekvita. MUNKAÜGYI VITÁK RENDEZÉSE ÉS ESZKÖZEI.   Eszközök különböznek attól függően, hogy A.) Milyen típusú a vita? B.) Milyen szereplők vesznek benne részt? C.) Milyen a szereplők kompetenciája? D.) Melyik szektorban (gazd- társ) kerül sor a vitára? E.) Milyen a történelmi kontextus? A piacgazd-ban a viták rendezésére 4 fő intézmény, eljárás alakult ki: A.) A bírói eljárás  Vmely bírói fórum jogerős határozata dönti el a vitát.  Általában vagy csak egyéni vagy csak kollektív vitákkal foglalkoznak.  Viták eldöntésénak legrégibb módja.  Ma: speckó munkaügyi bíróságok működnek. B.) Panaszeljárási rendszer  Jogviták rendezésére egy belső (szervezeten belüli) jogorvoslati mechanizmus.  Cél: ma és mv a

kereteken belül önállőan oldja meg a problémát.  Legtöbb esetben többlépcsős a folyamat. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 8  Az eljárás rendszerét, konkrét formáját, alkalmazását a felek a kollektív szerződésben (ksz) rögzítik. C.) Ténymegállapítás  A holtpontra jutott vitázó felek egy független, külső 3. személyt vonnak be A 3. személy megvizsgálja a helyzetet, az álláspontokat és a tényeket Utána tisztázza véleményeket, álláspontokat lényegretörően megfogalmalmazza és beterjeszti a vitázóknak. A feltárt tények alapján megoldási javasatot tesz (ez a szuper egyeztetés).  USA- ban népszerű. D.) Egyeztetés v békéltetés (konsziliálás)  1. értelmezése: jogviták (egyéni v kollektív) bírói útra terelése elötti autonóm egyeztetés.  2. értelmezése: félautomóm, nem autonóm, állami vagy paritásos egyeztetés, amikor a kollektív vitában lévő feleknek egyeztetést kell végrehajtaniuk azt

megelőzően, hogy direkt akciókat (sztrájk) szervezzenek.  3. értelmezése: békéltetés, a felek egy harmadik személyt (közvetítőt) kérnek fel a vita rendezésére. Az egyeztetés olyan eljárás, amelynek során bár bevonnak egy 3. felet, de ajánlata nem kötelezőa békéltető megpróbálja kommunikációra bírni a feleket, hogy maguk találják meg az egyezményt. A békéltető csak segíti a folyamatot, nem jogosult igazságot tenni, kidolgozni a megoldás javaslatát. Nem szerepe, hogy itélkezzen A felek megőriz a döntési kompetenciájuk, de autonómiájuk csökken. E.) Közvetítés (mediálás)  Sokban hasoníl D-hez.  Semleges fél bevonása a mü- i vitába. A közvetító javaslatát beterjeszti a feleknek. Vitázó felek autonómiája csökken  Leggyakrabban az érdekvitákat kezelik így. F.) Döntőbíráskodás (arbitrálás) Ha sehogysen tudnak megegyezni a felek, akkor arra kényszerülnek, hogy problémájukat egy arbitrátor elé

vigyék. Arbitrátor: semleges döntőbíró Olyan eljárás, amelynek keretében a vitás kérdést egy független személy elé viszik, aki a vitában kötelező erejű döntést hoz. A vita lehet jogi v érdek is. Az eljárás lehet önkéntes v kötelező (kormány adott esetben kötelezővé teheti) Lehet: „normál”, „gyorsított” és” végső ajánlat” módszere az arbitrálás. Mao-n az arbitrálást csak kollektív érdekviták eldöntésére lehet alkalmazni. 8. SZTRÁJK ÉS MUNKÁSKIZÁRÁS DIREKT AKCIÓK. Ma és mv kapcsolata tele van konfliktussal. A viták általában a kt során elsímulnak, de van,h ogy nagyobb a gáz. Ilyenkor eszköz: közvetlen v direkt akciók (többek között a sztrájk és a munkáskizárás) Direkt akció: szakszervezetek v mv- i csoportok által alkalmazott, általában legitim nyomásgyakorló eszközöket, intézményeket tekintjük alatta. Alapformái: sztrájk, munkáskizárás Jogi szabályozás szűkszavú. Csak alapelveket

fektet le általában A direkt akciók szabályozása politikailag érzékeny terület, de korlátozzák a gazd miatt. SZTRÁJK.    Szűkebb értelemben: több, munkaviszonyban álló mv által, közösen végrehajtott munkabeszüntetés a ma-ra történő nyomásgyakorlás miatt távolmaradás a munkahelyről. Típusai: amerikázás (munkafolyamat lassítása), buzgósági sztrájk (mindent aprólékosan betartanak), túlóratilalom, ülősztrájk (mv- k elfoglalják a munkahelyet). ILO def: a mv-k 1 v több csoportja v a szakszervezet által kezdeményezett időleges munkabeszüntetés annak érdekében, hogy a mv-k kikényszerítsenek vmit, ellenállásukat, támogatásukat v szolidaritásukat fejezzék ki. SZTRÁJKOK CSOPORTOSÍTÁSA. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 9 A.) Cél szerint:  Ma-ra irányul Pl: bér- v harci- v munkajogi sztrájk.  Másik szakszervezetre irányul. Pl: hatásköri sztrájk  Ma-nak bizonyítsa erejét. Pl: hatalmi sztrájk 

Szolidarutás kinyílvánítása miatt.  Figyelmeztető sztrájk.  Demonstrációs sztrájk.  Fordított sztrájk. A ma termelést leállító döntése ellenében a mv- k folytatják a munkát. B.) Irányítása szerint:  Szakszervezeti v legális sztrájk.  Vad sztrájk. (spontán) C.) Terjedelme szerint:  Általános sztrájk.  Politikai tömegsztrájk.  Teljes sztrájk.  Részleges sztrájk. D.) Természete szerint:  Védő, a ma vmely döntése ellen.  Támadó, a ma vmely követelése miatt.  Szolidaritási. E.) Jogi megitélés alapján:  Jogszerű  Jogszerűtlen. F.) Hatóköre szerint:  Helyi  Ágazati  Regionális  Országos Akit ez jobban érdekel: Bevezetés a munkaügyi kapcsolatokba 229. o SZTRÁJK SZABÁLYOZÁSA.  1. lehetőség: sztráktilalom Lehet közvetett vagy közvetlen Pl: ha részvétel bűncselekmány Sztrájk teljes tilalma ellentétes a nk-i jog elveivel.  2. lehetőség: sztrájk szabadság Nem is

tiltott, de nem is szabályozott A sztrájk mindenkinek szíve- joga, de utána a ma szabadon ki is dobhatja állásából a mv-t. Pl: N- Br  3. lehetőség: van sztrájkjog Magasrendű jogszabályban foglalt Törvény korlátozhatja: vannak formális követelmények, amiket be kell tartani, politikai sztrájk tilos (már ahol), közszolgálat másképp szabályozva. Cél elkülöníteni a jogszerű sztrájkot a jogszerűtlentől SZTRÁJKOK KÖVETKEZMÉNYEI.  Munkajogi, polgári jogi v bűntető jogi lehet.  Vitatott kérdés: ki viseli a felelősséget a sztrájk alatt okozott kárért? A mv egyénileg v a szakszervezet? MUNKÁSKIZÁRÁS (LOCK OUT).  Munkáskizárás: ma-k harci eszköze.Az üzem bezárása által a mv-k munkavégzésének tömeges megszűntetése. Egy sztrájkra reagálva a ma nem enged be mv-t a cég területére vagy nem fizet bért. A sztrájkjog ma-i megfelelője  Munkáskizárás típusai (krimicsau): o Áltlános lock out. o Vállalati lock out.

o Szimpátia lock out. o Rafinált lock out. (szzaklékos kizárások) o Sztrájkot követő lock out. o Bővebben: 236. o  Szabályozása: országonként eltérő, de ritkán alkalmazzák. Általában több korlátozás alá esik, mint a sztrájk. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 10 9. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ÉS EGYÉB NYALÁNKSÁGOK NAGY-BRITANNIÁBAN  tárgyalások: bipartit módon az állam feladata itt: éjjeliőr; a kereteket biztosítja  előzmények: gazdasági és jogi háttér A.) Gazdasági háttér  1945: fordulat a konzervatívok veresége: Munkáspárt  ideológiájuknak + a nemzetközi trendeknek + a keynes-i elméletnek megfelelően  államosítás: Bank of England (45); légiközlekedés (45); szállítás, vas- és acélipar, energiaszektor (51);  az államosítás indoklása mindezek stratégiai ágazatok  ezek folyamatos konjuktúra/dekonjuktúra folyamatoknak voltak (vannak) kitéve  a termelés biztonsága a társadalmi

béke szempontjából jelentős (sok embert foglalkoztatnak ezek az ágak)  NHS létrehozása: mindenki részesüljön alapellátásban (még a nem fizetők is)  az ideológiai eltéréstől függetlenül azt mondhatjuk: közmegegyezés volt a keynes-i gazdpol folytatása mellett  Churchill kör:  Brit Nemzetközösség  angol nyelvterület  Nyugat Európa  az 50s, 60s: NyEu-t csak a harmadik helyre sorolták, pedig itt lettek volna komoly versenytársak  a termelés mennyisége/minősége nem követte a nemzetközi terndeket  munkaerőhiány betelepítés (nemzetközösség országaiból bizonyos későbbi konfliktusok alapjai)  70s: 2 esemény is történt, melyek nagy hatással voltak: vége az „aranykornak” 1.) 1973 2.) EU-hoz való csatlakozás a.) a Vámunió már létezett a biztos piacnak annyi b.) szabad a verseny: a francia, német árukkal kellett felvennie a versenyt (probléma: lsd 50s/60s) c.) mezőgazdaság támogatása

az EU-n belül  e két folyamat együtt hatott a GB-ra  1979: Margaret Thatcher  monetarizmus, neoliberalizmus meghirdetése privatizálni, deregulálni kell  gazdaságpolitikai, társadalompolitikai változások  csökkent a mezőgazdaság és az ipar (textil, vas- és acélipar) súlya  DE nőtt a szolgáltatóipar szerepe  területi ellentmondások: válságkörzet: Északon (Sheffield), Dél-Wales vs. siker: Dél-Anglia B.) A jogi háttér  Angliában nincsenek kötelezően létrehozott szervezetek/kamarák  autonóm megállapodások vannak a felek között (pl.: pozitív sztrájkjog sem létezik)  a munkatvkezés is már elindult (a konzervatívok ágálása után)  2 szinten zajlik (mármint az egyeztetés): a.) munkahelyi b.) ágazati  nincsenek külön munkaügyi bíróságok polgári bíróságok  Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat létezik (ACAS)  Thatchernek mindig sok baja volt a szakszervezetekkel

állandóan többet akarnak (teljes (szinte) foglalkoztatottság esetén a szakszervezetek nyomásgyakorló képességei erősebbek, mint ellenkező esetben)  50s, 60s erős szakszervezetek baromi sokat sztrájkolnak (sok közülük ún.: vadsztrájk volt)  szerinte (Margaret) ők (szakszervezetek) okozták az infláció megerősődését azzal, hogy erős pozíciókat felhasználva magas béreket csikartak ki Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 11  legfontosabb feladat: szakszervezetek visszaszorítása jogi eszközökkel (80, 82, 84, 86)  gyengítették a „close shop” intézményét ( megszavaztatás után 80%-al lehetett felállítani)  korlátozták az immunitást (sztrájkok esetén), 1984-től meg kell szavaztatni a sztrájkot, általában 80% szükséges  megtiltották a nemzetközi szolidaritási sztrájkot  megtiltották a munkahely előtti demonstráció intézményét + egy sor hasonló intézkedés A munkaadók szerkezete  a

kis- és középvállalkozások száma nő, a nagyoké csökken (EU is ilyet képzel el)  a nemzetközi tőke szerepe magas (a konzervatív politika eredménye) pl.: 80s a NyEu-ba érkező japán tőke 40%-a GB-be  a munkaadói szövetségek általában ágazatonként szerveződnek  csúcsszerv: Brit Iparszövetség (1965) a kormányzattal szemben lobbytevékenység folytatása pl.: eurozónához való csatlakozást forszírozzák A másik oldal: a szakszervezetek  erős szakszervezeti hagyományok (szakmunkások, munkások, white colour)  szervezettség: közepesen magas (70s: 50%; 80s: 40%)  legmagasabb a közszférában  legalacsonyabb: kisvállalkozók, szolgáltatói szféra  az önfoglalkoztatók aránya magasabb, mint az EU átlag + a részmunkaidősök  ezek nem szakszervezeti tagok  csúcsszerv: TUC Blackpool erős kapcsolatok a Munkáspárttal (bevétele fele TUC-ből)  participáció = 0  1974 (v.44?): Európai Üzemi

Tanácsokról szóló irányelv 98-tól alkalmazzák GB-ben  lényege: 1.000 főnél többet foglalkozató vállalatnál létre kell hozni az ún: Eu-i Üzemi Tanácsot  kollektív tárgyalások: bipartit módon  Blair hatalomra kerülése nagy remények: majd visszakapják a jogaikat fityiszt  Blair beszéde Blackpoolban: nem kíván változtatni a szakszervezetek pozícióján  1998: el sem ment (ennek a felesége sem örült)  szakszervezeti stratégia:  toborzás  csökkenteni kellene a szakszervezetek számát (azaz a fragmentációt sokszor egymás ellen dolgoznak)  munkaadókkal való kapcsolatok bővítése  jogi háttér elfogadása 11. ILO (International Labour Organisation)  munkásmozgalmak kialakulása az 1800-as években  nemzeti és nemzetközi szerepek között is szorgalmazták a munkajog kialakítását (NO., Fr, GB)  3 csoportba lehet sorolni a munkajog létrehozásának okait: 1.) a munkásság helyzetének

javítása 2.) sztrájkjog a társadalmi béke megteremtése 3.) munkakörülmények nemzetközi szabályozása, mert a munkakörülményeket alacsonyan tartják  ez gazdasági érdek volt a szabályozás a munkaadónak a költségébe fog kerülni a termék ára nő  ezzel hátrány érheti őket a gazdasági versenyben, abban az esetben ha mindez nincs egységesen (értsd: nemzetközileg) szabályozva  a civil egyesületek bombázták a kormányokat ezzel, de nincs hatása ezért  No.-ban és Svájcban: magánkezdeményezések és konferenciák  1897: International Assoction for the Legal Protection of Partners 2 munkajogi egyezmény a.) nők munkakörülményeinek javítása b.) foszfor gyufagyári alkalmazásának szabályozása eü-i szabályozás Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 12  az egyház hallgatólagos támogatása  1917. okt: Forradalom Oroszországban megváltozik a hozzállás  a proletárforradalom létező alternatíva,

nemcsak Oroszországban  az I.vh alatt még tovább romlanak az állapotok I.)  1919: 29 aláíró ILO megalakulása; jelenleg 175 tag  a döntéshozatalban tripartit jelleg érvényesül  kormányzatok  szociális partnerek a.) munkaadói b.) munkavállalói szakszervezetek  ILO felépítése: 1.) International Labour Coneference az összes tagállam delegálja 2.) Govering Body 3.) International Labour Office Genf; Juan Somalia chilei muki a főnök II.) ILO  évente egyszer üléseznek  minden tagállam négy főt delegálhat (kormányzati szerv; 1 munkaadói; 1 munkavállalói)  a szocializmusban a munkavállalókat beengedték, mert nem akartak politizálni és a munkaadókat is beengedték  Mo. nagyfokú pluralizmus napjainkban ki menjen a konferenciára  rotációs alapon küldenek küldötteket  2 dokumentum-típust tud kibocsájtani: 1.) nemzetközi munkaügyi egyezmények: kötelezőek azokra az ILO, akik ratifikálják

őket; akkor lép életbe, ha legalább 5 helyen letétbe helyezték az okiratot;  a csatlakozás folyamatos 2.) nemzetközi munkaügyi ajánlások  az egyezmények elfogadásának menete:  általában egyhangúságra törekednek  2/3-ossal is el lehet fogadni: az egyezményt és az ajánlást is  az államok többfelé is szavazhatnak  ILO annyira heterogén, hogy ált. Európa nem találkozik olyan egyezményekkel vagy ajánlásokkal, amelyeket ne tudnának teljesíteni  184 egyezmény és 192 ajánlás, amelyek ált. az egyezményekhez kapcsolódnak  az egyezmények nagyon általánosak, mert heterogénak az országok  az ajánlás = elvárások, melyek a.) technikai szabályozások b.) egyezményen túli elvek III.) Hogyan érvényesítik az egyezményeket?  az egyezményeket ratifikálni kell by compedent authority általában a parlament  optimális esetben 12-18 hónapon belüli elfogadás  ha nem is kerül elfogadásra, de be kell

terjeszteni a parl. elé 1.) jelentések  az egyezmények ratifikációján túl érvényesíteni is kell tudnia azt az államnak  minden negyedévben jelentés a módosított munkajoggal és következményeivel kapcsolatban  a jelentéseket a munkaadónak és munakvállaóknak is meg küldeni véleményezésre  a nem ratifikált egyezményekről is jelentést kell írni  meg kell magyarázni, hogy mi akadályozza a ratifikációt 2.) Szakértők Bizottsága  felkért munkajogászok és politikusok ellenőrzik ezeket a jelentéseket  2 féle reakció: a.) megfigyelések (observations): a jelentések és a realitás között Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 13 b.) kérések (requets): enyhe kritika, ha a jelentés és a gyakorlat között eltérés van; ez a legerősebb szankcionálási lehetőség 3.) felszólalás és panasz  a szociális partnerek tehetik a saját kormányuk ellen a felszólalást  panaszos eljárás:  kormányok panaszolják be

egymást  latin-amerikai országok szokták egymást, mert a szabályok be nem tartása gazdi előnyökkel járhat 4.) különleges eljárás az egyesülési jog területén  az egyesülési jog a nemzetek munk. szerv működésére van hatással  olyan országoknál is számonkérjék az egyesülési jogot, amelyek ezt még nem vették fel a belső joganyagukba  1993-ban a Munkástanácsok Országos Szövetsége kezdeményezett eljárást az ILO-nál, mert állításai szerint kirúgták a MOSZ tagjait állásukbólmunkaadókat szólított fel, hogy a szakszervezeti vezetőket nem lehet kirúgni 5.) a munka világáról szóló alapvető elvekről szóló nyilatkozatok  1998-ban jött létre  ILO-CEET (Central European Team) Mozsár utca 6.  érvényesíteni akarja a :  kollektív tárgyalásokhoz és szervezkedéshez való jogot  gyermekmunka tilalmát  kényszermunka tilalmát  megkülönböztetés megszűntetését  évente minden

tagállamban vizsgáljanak felül egy területet 4 éva alatt az össz.  az éves vizsgálatok alapján az ILO-nak meg kell határoznia, hogy mit kell tenni  EU és ILO normái összefüggnek, mert az EU szoc. jogalkotása hivatkozik az ILO egyezményeire  1999-ben az otthoni munkára elfogadott egyezménynél nem tagállami szabályozás  mindenki csatlakozott az ILO-egyezményhez Érdekegyeztetés  kollektív tárgyalások  sok modell, az ILO nem akar modellt állítani  1949. 1 : kollektív alkura vonatkozó egyezmény; 89-es egyezmény  összefüggésben a jóléti  def. kollektív alku: munkaadók + munkavállaók bipartit tárgyalása  1960/ 113-as ajánlás: ágazati szintű párbeszéd és kollektív szerződések  volt ellenállás  1976/144:  tripartit tanácskozások szorgalmazása  kiköti a témát: ILO-egyezmények  152-es ajánlás a 3 oldalú konzultációra  már létező 3 oldalú szervek tárgyalják az ILO témákat

 külön 3 oldalú testület az ILO témára  1990-től az Országos Érdekegyeztető Tanács megfelelt ennek a formának  1998-tól a Társadalmi Párbeszéd rendszere is megfelel ennek 12. TÉTEL SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD AZ EURÓPAI UNIÓBAN - Általános tudnivalók az Európai Unióról: (jegyzet) o EU = gazdasági integrációs célzattal létrejött szervezet.  1957. 6 tagállam hozza létre (NSZK, Fro, Olaszo, Benelux)  Ma már 15 tagállam.  Az alapításkor a szociális ügyek nem tartoztak a Közösség hatáskörbe. Így a szociális párbeszéd sem. o Neofunkcionalizmus: Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 14  o o o o - „Spillover” / „hólabda effektus” = ha egy területen megindul az integráció, akkor ez újabb terülteket hoz magával. (lavina) (TK 42-43)  A fogalmat Haas vezeti be. Az integráció folyamata aelsősorban a Közösségi szintre emelt szakpolitikák bővülésével, illetve más politikai területekre való

áttrejedésével magyarázható. Így az integráció folyamat előregördül, egyre elválaszthatalanabbá téve a tagállamokat és azok szereplőit egymástől.  Haas megkülönböztetei:  funkcionális spillover = gazdaság, szakpolitikák LD fenti def.  politikai spillovert. = o a funkcionáis spillover hatása miatt a nemzeti szuverenitás egyre nagyobb része tolódik fel szupranacionális szintre. o A politikai elitek, lobbicsoportok a szupranacionális szintre helyezik az elvárásaikat, lojalitásukat.  Az elméletet tovább fejlesztik:  intézményi spillover = közösségi intézmények integrációs hatása (Bizottság)  földrajzi spillover = az intergráció folyamatos bővülése (talán mi is)  kulturális spillover. = a nemzeti identitás mellett megjelenik az európai identitás is Az Európai Szociális párbeszéd az 1990-es évekre alakul ki. A fejlődése az 1970-es 1980-as években is zajlott, + a terminológiát visszamenőleg is

alkalmazzák az alapítás idejére. A „spillover” elméletet igazolni tudja az európai szociális párbeszéd fejlődési folyamata. Az EU nem monopolizál minden területet.  Szubszidiaritás elve: = a felelősség megosztása egy sor szakpolitikai területen.  EU szint – tagállami szint – tagállam alatti szintek (pl. régió) Az EU nem homogén:  NBr és Ausztria is EU tagállam. A szabályozás teljesen más Ég és föld  Az Eu nem szól bele. Az Európai szociális párbeszéd. o Ez EU szinten létezik, az EU a saját intézményrendszerébe és döntézhozatalába enged beleszólást.  Az EU intézményi struktúrája folyamatosan változik, emellett erősödik a szociális partnerek szerepe. o Országjelentések:  Az EU bírálja a magyar érdekegyeztetést.  DE nincsen ideálkép, „eurokonform” elvárás. Ami van: 1. A társadalmi párbeszéd intézményrendszerének kialakítása - Csak a munkavilágára korlátozódott. - Gyengítette vs.

EU erősítette - Hamarosan változik. 2. A szociális partnerek konszenzusa alapján álljon fel a rendszer - Mo-n nem volt konszenzus. - Ez a felállításra és a működtetésre is vonatkozik. o Az Európai szociáis párbeszéd története: 1993. Tárgyalások és  megállapodások redszere 1985. Autonóm Párbeszéd 1979. Concertation 1957. Konzultácó    o A szociális párbeszéd célintézménye az Európai Bizottság:  Helyszín: Brüssel, feledata: a közösségi jogszabályok előkészítése  A bizottsági szakaszban lehet a leghatékonyabban befolyásolni.  A Bizottság körül szerveződik a legtöbb érdekegyeztető jellegű feladat. 1) A KONZULTÁCIÓ RENDSZERE:   Ez 1957 óta létezik. Fogalma: =  A javaslatról a különböző jellegű szociális partnerek „beszélgetnek”.  A szociális partnerek véleményének megiemerése, mérlegelése, figyelembe vétele. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 15   A szociális

partnerek módisításokat javasolhatnak, de nem kötelesek figyelembe venni.  Az EU legitimitása miatt fontos, hogy a lehető legtöbb érdekcdoportnak feleljen meg. Mert: a közösségi jog primátusa a nemzeti jog felett  Ennek hátránya: a nagy megfelelésben, a sok módosítás során elveszhet a jogszabály eredeti célja. Különböző fórumokat hoztak létre: eredetileg 3 féle bizottságot: 1. TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG ADVISORY COMMITTEES  Ebből 6 db. Van Fokozatosan jöttek létre Feladatuk: segítség az Európai Bizottság döntés-előkészítői és döntésvégrehajtó tevékenységét. 1. Európai Szociális Alap Tanácsadó Bizottság 1960 2. Szakképzési Tanácsadó Bizottság 1963 3. Személyek Stabad Áramlása Tanácsadó Bizottság (TB) 1968 4. Migráns munkások TB 5. Munkahelyi Biztonság Munkahelyi higénia & Egészségvédelem TB 6. Nők és férfiak Közötti egyenlő esélyek TB 1981  Tripartit alapon szerveződnek. Tagállami munkaadói +

tagállami munkavállalói szövetségek képviselői + a tagállami kormányzati szervek delegáltjai vesznek részt. (2+2+2)  A Közösség egyes munkavállalással kapcsolatos általános (ÁTFOGÓ) szabályozási területein alakultak meg ezek a Bizottságok.  A Tanács által elfogadott rendelettel v. határozattal jöttek létre  Mit csinálnak? o Tanácsot adnak a Bizottságnak a szóban forgó szakpolitik kialakításának és végrehajtásának tárgyában. o Biztosítják az információ és véleménycserét. o Kialakítják saját véleményüket, jelentést állítanak össze. o Hatástanulmányokat készítenek. o Előterjezstéseket készítenek a Bizottság számára. o Biztosítják, hogy a tagállami szakigazgatási szervek, a szakszervezetek ill. a munkaadói szervezetek megfelelő információ birtokába jussanak a közösségi intézkedésekről. 2. ÁGAZATI KÖZÖS BIZTOTTSÁGOK JOINT COMMITIES  Ezek szintén az 1960-as évek eleje óta alakulnak. 

Ezek is jogszabály és döntéselőkészítő feladatokkal rendelkeznek.  1999 után az Ágazati Párbeszéd Bizottságok veszik át a szerepüket.  Ebből 9 db. van Csak példák: (TK 83old) o Mezőgazdasági Közös Bizottság (KB) o Közúti közlekedési KB o Tengeri Halászati KB o Távközlési Szllgáltatások KB. stb  A Közös Bizottságok az Európai Közösségek egy ágazatában tevékenykednek.  Létrejöttük szorosan kapcsolódik egy szakpolitika közösségi szintre emelkedéséhez. PL: o 1960-as évek CAP (közös mezőgazd. Politika)  Mezőgazd KB o 1970s Közös Halászati Politika  Tengeri Halászati KB  A KB-ket minden esetben az Európai Bizottság határozata hozza létre.  Az Ágazati Közös Bizottságok bipartit felépítésűek. Az EU-i Bizottság képviselői csak a bizottságok munkájának az előkészítésében vesznek részt, adminisztratív segítők.  Mit csinálnak? o Vélemményt formálnak, adnak ki. o Elősegítik a

párbeszédet, egyeztetést. o Tanulmányokat készítenek. o Biztosítják, hogy minden érdekelt fél tudomást szerezzen a tevékenységükről.  Háromféle dokumentumot bocsájtanak ki: o Vélemény - Opinion Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 16 Közös nyilatkozat – joint declaration Ajánlás – recomendation Ezeket nem köteles a EU-i Bizottság figyelembe venni. DE a szaktudásuk miatt fontosak ezek az ajánlások. Informális Munkacsoprtok. Nem minden közösségi komzultációs dialógut folytató fórum rögzített közösségi jogszabályban. Ezekből nagyon sok van. (ágazati alapon szerveződnek) o o o 3.   2) A CONCERTATION.           3) Ez a közös politika formálás és megvalósítás. Itt már a javaslat kialakításákor is együtt dolgoznak a szociális partnerek. 1970-es évek: gazdasági, foglalkoztatási válság, europesszimizmus időszaka. Foglalkoztatási Állandó Bizottság megalakulása.  Standing

Committee on Employment.  Még nem a világgazdasági válság miatt jön létre.  Ok: Werner jelentés: a gazdasági és pénzügyi únió megvalósításáról. A Concertation fogalma = a közös politikaformálás esetében a felek egyenrangúak, azaz a szociális partnerek elvben ugyanolyan mértékben befolyásolhatják a döntéseket, mint az EU-i Biztottság. A Foglakoztatási Állandó Bizottság:  Résztvevői: o Tanács: tagállamok miniszterei, kormányok képviselői. o Bizottság: munkatársai o A Szociális partnerek képviselői.  Munkaadói oldal UNICE, CEEP  Munkavállalói oldal: az ETUC még nem létezik, így kijelölt ágatati szakszervezetek. (német, Fr)  Feladatai: o Folyamatos párbeszéd, közös intézkedés, konzultáció biztosítása a felek között. (bármilyen variációban) o Ennek a óKözösség célkitűzéseivel összhangban kell lennie. 1974. elfogadják a közösség első Szociális Akcióprogramját  Politikai deklaráció:

fontos az emberek életminősége. A gazdasági válság leveszi a napirendről a kérdéseket. 1980s közepe: Jacques Delors reformjai alatt aktivizálódik újra mind a bizotság, mind a módszer. Majd az amsterdami szerződés után bontakozik ki Eredményei: (TK 89old van még)  Elősegítette a szociális partnerek megszerveződését. Pl ETUC létrejötte 1973-ban. AZ AUTONÓM PÁRBESZÉD   1980-as évek: leszakadás az USA és Japán mögött.  Munkanélküliség, GDP, méretgazdaságosság: „big is beautiful elv”  Tudásalapú gazdaság. (az NSZK, Olo, Fro még együt is kevesebbet költ, mit az USA innovációra) Egyre hatékonyabb gazdáság kell.  1985. Fehér könyv: az egységes piac programja (határok leépítése, adminisztratív kolátozások kiiktatása.)  1986. Egységes Európai Okmány (Single European Act) o Az EK nagyobb szerepet kell, hogy vállaljon.  a szociális partnereket is be kell vonni.  Az olcsóbb hatékonyabb

termelésnek és gazdálkodásnak szociális kihatása lesz. Ez elsősorban a tagállamokra hárul  „szociális dömping fogalma” = o a munkaadók természetes érdekeiket követve az alacsonyabb bérkültségű régók felé mozdulnak el. o A munkaerő viszont a magasabb szintű szociális ellátást biztosító régiók felé áramlik. o Ez persze az elmélet, a gyakorlatban egyikük sem ennyire mobil. LD még 1 tétel. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 17      4) A szociális kohézió megteremtésének jelszava a 12-ek közvéleménye számára is szipatikus program lehet. (Delors) Delors törekedett a gyakorlati megvalósításra is. Val Duchesse-i folyamat:  Ez egy kastély Brüssel mellett.  1985 2-szer is találkoznak az ETUC, a UNICE, és a CEEP képviselői.  Együttműködési szándék a szociális partnerek között. Az autonóm párbeszéd lényege:  Az európai szintű szociális partnerek önállóan – a Bizottság

kezdeményeztése vagy aktív részvétele nélkül – megvitatják a számukra legfontosabb kéréseket.  A Bizottságtól való függetlensége miatt kapta az „autonóm” jelzőt. Közös Állásfoglalásokat bocsájtanak ki. (joint oppinion)  Nem rendszeresen.  Ezek a dokumentumok kifejtik a 3 európai szövetség közös véleményét a foglalkoztatás, a munkaerőpiaci mobilitás, stb témákban.  Ezek nem kötelezőek. A viselkedési kódex részei lettek Közösségi Charta a Munkavállalók alapvető szociális jogairól  11 tagállam írja alá.  Az aláíró államok deklarálták szociális elkötelezettségüket  kezdődhet az érdemi munka. A TÁRGYALÁSOK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK RENDSZERE.        1992. Maastricht: Európai Uniós Szerződés  Áttörést hoz a szociálpolitika egészének és a szociális párbeszéd területén. Az amsterdami szerződés szociáis fejezete. TK 98olv Rögzíti az európau Bizottság azon

kötelezettségét, hogy a szociális kérdésekben (! Csak itt!!) konzultáljon a szociális parrnerekkel. Nélkülük nincsen szociálpolitikai szabályozás az EU-ban. A Bizottság közleményben határozta meg a szociális partnerek azon körét, akikel konzultál. A kiválasztás kritériumai:  A szervezet ágazatközi képviseletet lát el, európai szintű szervezettel rendelkezik.  A tagszervezeteik a tagállamok érdekegyeztetési rendszerének elismert tagjai.  Megfelelő struktúrával rendelkeznek. Kétféle módon lehet megegyezni. (eljárás)  Autonóm tárgyalásokat kezdeményeznek. Ezeken a tárgyalásokon megállapodások születhetnek. 1. Megállapodás  A szociális partnerek a maguk eszközeivel érvényesítik.  Ez az új modszer. 2. Jogszabályi út  Ez a szokásos, a megállapodást előterjesztik az Európai Bizottsághoz.  Általában irányelv lesz belőle. Témák: szülői szabadság, részmunkaidő, határozott idejű munkavégzés.

(idénymunkás) A közösség a plurális érdekegyeztetési modelltől a neokorporatív berendezkedés felé mozdult el. 13. TÉTEL AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK - Arató Krisztina TK, 117-131old A közösségi szintű szociális párbeszéd a gyakorlatban: Az Európai Üzemi tanácsok című írányelv. Ez egy esettanulmány. A tárgyalások és megállapodások rendszerét tárgyalja (Maastricht) - Miért ezt az irányelvet vizsgálja? Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 18 1) A Maastricht-i szerződés Szociális Megállapodása alapján működő rendszernek ez az első irányelve. 2) Nem általános szociálpolitikai rendelkezés, hanem: o Európai üzemi tanács = olyan participációs fórum, amely biztosítja a közösségi szintű (multinacionális) vállalatoknál a munkavállallók információs és konzultációs jogait. o Az ETUC és az Európai Bizottság régi törekvése volt:  Oka: az egységes belső piac.  Ez növelte a vállaltok mozgásszabadságát,

és ezzel párhuzamosan a munkaerő kiszolgáltatottságát is.  A megállapodás a kiszolgáltatottság csökkentését és a „munkahelyi demokrácia” megteremtését tűzte ki célul. o 3) Az ETUC és a UNICE teljesen eltérő álláspontot képviselt, érveik fontosak lehetnek. - Az Európai Üzemi Tanácsok Irányelv Háttere: o Az európai integráció mélyülése. o A globalizáció.  A globalizáció kulcszereplői a multinacionális vállalatok.  Multinacionális vállalat = transznacionális vállalat. (ENSZ definíció)  Gazdálkodási tevékenységüket 2 vagy több országban folytatják.  Centralizált döntéshozatali rendszer jellemzi őket.  Globális stratégiát folytatnak.  A különböző országokban működö alegységek között az információkat, a forrásokat és a felelősséget megosztják.  A multinacionális vállalatok nagy hatással vannak az érintett országmunkaügyi kapcsolataira: 1) A munkavállalók és a

szakszervezetek nem egyenrangú partnerei a vállalatoknak.  A vállalat viszonylag rövid idő alatt át tudja csoportosítani a gyártási kapacitását.  A munkavállalók alapvetően helyhez kötöttek.  Ez utóbbi miatt a multik előretörésével gyengül a tárgyalási pozíciója a munkavállalóknak. 2) A multik egyre nagyobb része „japán termelésszervezési eljáráskat” alkalmaz.  Közvetlen menedzsment – munkavállaói csoport kapcsolattartás következtésben kiiktatódnak a szakszervezetek.  A munkavállalói szolidaritás helyett maga a vállalat kerül a lojalitás középpontjába. o A munkavállalói pozíciók kiegyensúlyozására az Európai Közösség is törekedett:  Az 1970-es évek eleje óta 3 féle módszer alakult ki. 1) A vállalatszervezés szabályozásán keresztül. a. 1970. „Az Európai Vállalat Alapszabálya”  a vállalatok feügyelőbizottsága tripartit összetételű lett volna.  Munkaadók + Munkavállalók +

Független szakértők  Ez a vállalat szociális ügyeiben döntési jogosítványokkal rendelkezett volna.  Fogadtatása:  A munkaadók elutasítják.  A szakszervezetek tiltakoznak is.  Ez a német modell másolása lett volna, nem valósult meg. b. 1983. A Bizottság irányelvben kívánta szabályozni a munkavállalók participációs jogait az 500 főnél több főt foglalkoztató vállalatoknál. - Mivel irányelv lett volna, így a tagállamoknak kellett volna jogszabályt alkotni. - A Brit szakszervezetek participáció ellenességén elbukott. c. 1989-ben a Bizottság felújította az 1970-es elkéozelést, kudarc. 2) A speciális vállalati ügyekben történő munkavállalói részvétel biztosítása.  Ez már egy sikeresebb területe a Közösségnek.  1975. Tanács: elfogadja a munkavállalók bevonásának szabályozása tömeges létszámleépítés esetén.  1977. Irányelv: a munkavállalói részvétel biztosítása a vállalat

tulajdonosváltása esetén. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 19  3) - 1989. particiőációs jogosítványok a munkavédelem és a munkaegészség területén. A munkavállalók információs és konzultációs lehetőségeinek önálló általános szabályozása.  Ennek a folyamatnak ez eredménye az Európai Üzemi Tanácsok irányelv.  1980. Henk Vredeling (szociális főbiztos) a multik évente tájékoztassák dolgozóikat a cég struktúrájáról, gazdasági pénzügyi helyzetéről.  Ekkor még nem szerepelt az üzemi tanács kifejezés. o Az ETUC támogatja a javaslatot, ki is akarják terjeszteni + az Európai Bíróság joghatóságát kérnék ha a vállalat „rosszhiszemű magatartást tanusít”. o UNICE leutasítja. Kifogásolja a szabályozás kötelező jellegét, ronja a versenyképességet is.  NBr és Dánia leszavazza a Tanácsban. Tovább tárgyalnak  A kormányok a szociális partnereket oklják a kudarcért: o 1987 márc 6: az

autonóm párbeszéd szociális párbeszéddel foglalkozó albizottsága rögzíti: „ a szociális partnerek egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet”  1989. Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól c dokumentum. o 11 tagállam írja alá. o A dolumentum 17. pontja tartalmazza a munkavállalók munkahelyi információs és konzultációs jogairól szóló rendelkezéséket. o Ezeket ki kell bővíteni. o Ez „különösen „ vonatkozik a multikra. (2 vagy több tagállamban.) o Elfogadását segíti a munkadói oldal megosztottsága. Az UNUCE ellenzi, a European Roundtable of Industrialists támogatja.  Bizonyos vállalatoknál önkéntes alapon megindult a vállalati fórumok kialakítása. Ennek okai: o Az önkéntességel bizonyítani tudják elkötelezettségüket, így nincs is szükség közösségi szintű szabályozásra. o Fontos lehet a működőképesség szempontjából. o Franciaországban az állam támogatja az állami

vállalatok esetében: elébe mehetnek a szakszervezeti követeléseknek.  1990. A Bizottság előterjesztést készít az Európai Üzemi Tanácsok-nak nevezett participációs fórum közösségi szabályozásáról. o Alapja aVredeling javaslat. o Megvitatják, Maastricht után a vita folytatódik, már új feltételekkel. Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv vitája a tárgyalások és megállapodások rendszerében. o 1993 novemberében kezdődik. o Az ETUC álláspontja:  Az 1980-as Vredeling javaslat óta viszonylag állandó.  Kötelező erejű közösségi jogszabélyt kell alkotni.  A legszélesebb vállalati körre kívánták kiterjeszteni a tájékoztatás és a konzultáció kötelezettségét. (minél kevesebb fő alatt legyen participáció)  Minél egységesebb szabályozás legyen.  Szoros határidő a bevezetéséhez. o Az UNICE álláspontja:  Nagy változásokon ment keresztül.  1990-1993 a Bizottság javaslatát

elutasítják. Túl bürokratikus, merev, hatása a beruházások csökkenése lesz.  Ajánlás kellene inkább, minden államban a helyi viszonyokra jellemző szabályozás jöjjön létre. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 20  o o - 1993 ősze: kezd lezárulni a Maastrichti szerződés ratifikációja (ezzel a Tanácsban bevezetik a többségi döntést a szociálpolitikai kérdésekben). Megváltozik az UNICE álláspontja.  Tárgyalnak. A vita további részét nem részletezem. TK 124-125 oldal Bizottság- ETUC – UNICE – tagállamok. 1994 szeptember 22-én a Tanács elfogadta: a „Munkavállalók tájékoztatását és a velük történő konzultációt szolgáló Európai Üzemi Tanácsok vagy egy eljárás létrehozásáról közösségi szintű vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok esetén” című irányelvet. Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv tartalma: o 11 tagállam fogadja el. Elismerik az újonnan csatlakozó EFTA tagállamok,

majd 1998-ban NBR is o Célja:  Biztosítsa, a közösségi szintű vállalatok és vállalkozáscsoportok dolgozói számára a a tájékozódáshoz illetve a konzultációhoz való jogot. o A jogalkalmazó választhat: 1. Európai üzemi tanácsot hoz létre (EÜT) 2. A munkavállalók tájékozódását és a velük történő konzultációt biztosító eljárást kell bevezetni a vállalatnál. (kialakításának módja ua, mit az EÜT) o Közösségi szintű vállalalt vagy vállalatcsoport:  Tagállamokban legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztat és legalább 2 tagállamban 150 alkalmazottja van. o Az üzemi tanács kialakításása:  Az EÜT kialakításáért a vállaltvezetés felelős.  Ha nem a tagállamokban van a vállalat központja, akkor annak a vállalatnak a vezetősége köteles kialakítani, amelyik a legtöbb főt foglakoztatja a tagállamokban.  Ha a vállalat nem kezddeményezi az EÜT felállítását, akkor 100 munkavállaló írásos

kérésére meg kell kezdeni a tárgylásokat. o A Központi tárgyaló testület megalakítása. A vállalatnál kell megalakítani, feladata rögzíteni az ÜT hatáskörét, összetételét. o Az ÜT megállapodásnak minimálisan tartalmaznia kell:  A telephelyek meghatározása, amelyekre vonatkozik a megállapodás.  Az EÜT összetétele, tagjainak száma, hivatali ideje.  Az EÜT funkciói, eljárási rendje.  Az EÜT ülésezési rendje, gyakorisága, időtartama.  Az EÜT pénzügyi forrásai.  A megállapodás időbeli hatálya és újratárgyalásának rendje. o Az irányelv tág teret ad a tagllami jogalkalmazóknak és a vállalatoknak is. o A Melléklet.  Részletesebben meghatározza az EÜT kialakításához szükséges járulékos követelményeket.  Az EÜT létszáma min 3 max 30 fő.  Az EÜT és a vállalati menedzsment közötti kapcsolattartás szabályozása.  Az EÜT-nek joga van évente egyszer találkozni a vállalat központi

vezetőségével.  Ezeket a támákat kell érinteni:  A vállalkozás szerkezete.  A vállalat gazdasági és pénzügyi helyzete.  Az üzleti tevékenység, a termelés . előrelátható fejlődése  A foglakoztatással kapcsolatos kérdések. És várható alakulása  Az új munkamódszerek, eljárások bevezetése.  A termelés áthelyezése, a vállalat átszervezése, bezárása.  A kollektív elbocsájtások.  Az EÜT tagjainak kötelessége, hogy az információkat továbbadják a vállalat dolgozóinak.  Az EÜT költségeit a vállalat fedezi. o Az irányelv kötelező érvényű, de közvetetten végrehajtandó közösségi jogszabály.(tagállamok parlamentjei alkotják meg a nemzeti jogszabályokat.) o 3 év alatt be kell fejezni a EÜT-ök létrehozását. o A megkötött megállapodásokat egy szervezet folyamatosan vizsgálja. o Renault eset: Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 21      Vilvocorde-i gyár bezárása. Itt

már 1993-ban megalakították önkénttes alapon az Üzemi tanácsot. 1995-ben ezekből lettek az Európai Üzemi Tanácsok. 1997 február: a Renault bejelenti a gyár bezárását és a termlés Spanyolországba költöztetését. Az EÜT megállapodás alapján a managementnek tájékoztatni kellett volna a dolgozókat. Az EÜT bírósághoz fordult, nyert. Fél évvel elhalasztja a gyár bezárását Precedens. A bíróság arra hivatkozva marasztalta el a céget, hogy nem tett eleget tájékoztatási és konzultációs kötelezettségének. - Következtetések. (TK 128-130old) o Ez volt a tárgyalások és megállapodások rendszerének a főpróbája. 1. A szociális partnerek elfogadták a tárgyalások és megállapodások rendszerét 2. A három elismert partnerszervezet közül 2 folytat tárgyatásokat  ETUC + UNICE  A CEEP a közszektor vállalatainak a képviselője a szakszervezetekkel szemben a UNICE melett áll. 3. Az Európai Bizottság kulcsszereplővé

válása  Katalizátor szerepet játszik a tárgyalások és megállapodások rendszerében. 4. A szubszidiaritás elvének maradéktalan érvényesülése az EÜT irányelv kapcsán Az irányelv jelentős lépés az európai szintű munkaügyi kapcsolatok kialakulása szempontjából. Ambrus-Kónya-Szabó-Verebély 22