Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Makroökonómia és nemzetközi gazdaságtan

KÖZGAZDASÁGTAN Makroökonómia és nemzetközi gazdaságtan I. Makroökonómia Nemzetgazdaság Aggregálás Mérleg Nominálkibocsátás Reálkibocsátás Potenciális kibocsátás Makrojövedelem Beruházás Aggregált kereslet Aggregált kínálat Árszínvonal Háztartások szektora Vállalati szektor Államháztartási szektor Makro(nemzet)gazdaság homogén csoportokba összefogott gazdasági szereplőinek viselkedését, a köztük lévő jövedelmi és egyéb kapcsolatokat elemzi Egy ország gazdasági szereplőinek, a gazdasági tevékenységet folytató egyéneknek, vállalkozásoknak és intézményeknek az összessége, a köztük kialakult kapcsolatok és kölcsönhatások bonyolult rendszere Kisebb gazdasági egységek és folyamatok nagyobb egységekbe való összevonása, összegzése Kétoldalú kimutatás, bal oldalon az eszközök felhasználásuk szerint, jobb oldalon az eszközök forrásuk szerint összesítve egy meghatározott időpontban és

értékben Egy bizonyos időszak alatti összkibocsátás folyó (mindenkori) áron Egy bizonyos időszak alatti összkibocsátás változatlan (bázisévi) áron Makrogazdaság maximális kibocsátási szintje melyet adott tényezőellátottság mellett azok teljes kihasználásával elérhet Makroszinten realizált kibocsátások összessége Tartós használatú (amortizálódó) eszközök pótlására és bővítésére fordított tőkejavak Jószágmennyiség, melyet a gazdaság szereplői adott árszínvonal mellett szándékoznak megvásárolni Jószágmennyiség, melyet a gazdaság szereplői adott árak mellett hajlandók és képesek előállítani A makrogazdaságban a javak árainak súlyozott számtani átlaga Természetes személyek, mint gazdasági alanyok, legnagyobb létszámú, önálló egységekből álló csoportja Termelő és szolgáltató tevékenységet folytató önálló szervezetek, pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó pénzügyi szervezetek, nem

profitérdekelt szervezetek Központi kormányzat költségvetési szerveiintézményei, helyi önkormányzatok szerveiintézményei, elkülönített állami pénzalapokat kezelő szervezetek, társadalombiztosítási szervezetek, állami vagyont kezelő szervezetek 2 Ágazati osztályozási rend- A gazdasági tevékenységek jelleg (tevékenységi elv) szerinti besorolása szer Nemzeti Számlarendszer, a javak összesítésekor SNA rendszer minden létrehozott terméket, szolgáltatást és szervezett tevékenységet számításba vesz Adott ország területén keletkezett teljesítmény “Hazai” teljesítmény Adott ország állampolgárainak teljesítménye “Nemzeti” teljesítmény Minden teljesítményt teljes értéken vesz számba, Bruttó teljesítmény mind térbeli, mind időbeli halmozódást tartalmaz A bruttó értékből levonjuk a folyó termelő Félnettó teljesítmény felhasználást (térbeli vertikális halmozódást) (SNA bruttó mutató) Az

amortizációt is levonjuk, vagyis kiszűrjük az Nettó teljesítmény időbeli halmozódást is (SNA nettó mutató) Folyó termelő felhasználás Termelőfogyasztás Elhasználódás Amortizáció Folyó termelő felhasználás Térbeli halmozódás Amortizáció Időbeli halmozódás Bruttó hazai termék GDP Bruttó nemzeti jövedelem GNI Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem GNDI Folyamat mutató, időtartamra vonatkozik Flow-jellegű mutató Állomány mutató, adott időpontra vonatkozik Stock-jellegű mutató A nemzetgazdaság teljesítményének felhalmozott Nemzeti vagyon része, továbbá azok az erőforrások, melyek adottságként az ország rendelkezésére állnak A gazdaságban megtermelt áruk (termékek) és Reálfolyamatok szolgáltatások természetes mértékegységük és anyagi jellemzőjük alapján történő mozgása, mely tartalmazza létrehozásukat, forgalmazásukat és felhasználásukat (elfogyasztásukat) A reáljavak értékesítését

feltételezi, és az értük Jövedelmi folyamatok kapott jövedelem (pénz) mozgásaként jelenik meg, a reálfolyamat “tükörképe”, mindig pénzáramlás Kétoldalú kimutatás, egy szektor jövedelmeinek Folyó tétel számla összetételét (forrásait) és felhasználását tükrözi 1./ Értelmezze a különbségeket a mikroökonómia és a makroökonómia között A mikroökonómia és a makroökonómia a gazdaság más-más keresztmetszetét (dimenzióját) vizsgálja, ugyankkor egymást kiegészítő ismereteket közöl az egységes egészként működő gazdaságról A mikroökonómia az egyéni (egyes) piaci szereplők (egyes háztartás, egyes vállalat) optimális gazdálkodási és cselekvési lehetőségeit és ennek feltételeit vizsgálja. A makroökonómia a makrogazdaság (nemzetgazdaság) homogén csoportokba összefogott (aggregált) gazdasági szereplőinek viselkedésével, a köztük lévő jövedelmi és egyéb kapcsolatok elemzésével foglalkozik,

elméleti alapot nyújt a kormányzati gazdaságpolitika számára. 2./ Sorolja fel és értelmezze a makroökonómia által vizsgált célokat, eszközöket és szektorokat. 3 Célok: Hogyan lehet a reálkibocsátás és a fogyasztás minél magasabb szintjét elérni, biztosítani ezek folyamatos és gyors növekedését. Hogyan biztosítható minél nagyobb reálkibocsátás elérése a lehető legmagasabb szintű foglalkoztatás (alacsony munkanélküliség) mellett. Hogyan lehet az árszínvonal stabilitást (alacsony inflációt) piaci viszonyok között fenntartani. Milyen feltételekkel valósítható meg a belső (államháztartási) és külső (fizetési) mérleg egyensúlya és az árfolyamstabilitás. Eszközök: Költségvetési politika: a kormány által felhasznált központi pénzalap, a költségvetés bevételeit (adók) és kiadásait (transzferkifizetések, kormányzati vásárlások) határozza meg. Monetáris politika: a pénzkínálat szabályozásával

különösen a kamatlábakat és a hitelmennyiségeket befolyásolja. Jövedelempolitika: az ár- és bérdöntéseket közvetlenül befolyásoló kormányzati tevékenység. Külgazdaság-politika: elsősorban a belső és külső gazdasági egyensúly biztosításával kapcsolatos. Szektorai (gazdasági szférák): Háztartások: lakosság (jövedelemfelhasználó fogyasztói egység), egyéni vállalkozók (SZJA szerint adóznak), adószámmal nem rendelkező vállalkozói tevékenységet végzők, saját fogyasztásra termelő háztartások. Vállalatok: termelő és szolgáltató tevékenységet végző önálló szervezetek (társasági adó), pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó pénzügyi szervezetek (bankok, biztosítók), non-profit szervezetek (alapítványok, pártok, stb.) Államháztartás (kormányzati szféra): központi kormányzat költségvetési szerveiintézményei, helyi önkormányzatok szervei-intézményei, elkülönített állami pénzalapokat kezelő

szervezetek, társadalombiztosítási szervezetek, állami vagyont kezelő szervezetek (ÁPV Rt.) Külföld: mindazon személyek és szervezetek, akik nem állandó lakosai az adott országnak, vagy tevékenységük nem integrálódott szervesen a nemzetgazdaság belső gazdasági folyamataiba. 3./ Melyek a makrogazdasági teljesítmény mérésének szempontjai A számbavétel egyik kiindulópontja a megtermelt javak, az anyagi és nem anyagi szolgáltatások összessége, melybe beszámítható javak körét eltérő elvek alapján határozták meg az egyes országok számbavételi rendszerei. MPS (material product system) rendszer: alapvetően az anyagi termelését és szolgáltatásokat értelmezi, nem veszi figyelembe a nem anyagi szolgáltatások (oktatás, egészségügy, államigazgatás, stb.) eredményeit (pl. volt KGST országok) SNA (system of national accounts) rendszer: a javak összesítésekor minden létrehozott terméket, szolgáltatást és szervezett

tevékenységet számításba vesz (ENSZ által kidolgozott, nemzetközi rendszer). A számbavétel másik kiindulópontja a gazdasági szereplők teljesítményének megkülönböztetése. Hazai output (jövedelem): az adott ország területén keletkezett teljesítmény függetlenül attól, hogy az hazai vagy külföldi szereplőtől származik. Nemzeti output (jövedelem): az adott ország állampolgárainak teljesítménye függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak. 4 4./ Csoportosítsa és értelmezze az SNA rendszer mutatóit Bruttó hazai termék (GDP – gross domestic product): egy országban adott évben előállított, végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. Nettó hazai termék (NDP – net domestic product): az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege (GDP mínusz amortizáció). Bruttó nemzeti jövedelem (GNI – gross national income): az oszrág állampolgárai által adott évben realizált összes

elsődleges jövedelem (módosított GDP). Nettó nemzeti jövedelem (NNI – net national income): a bruttó nemzeti jövedelem amortizációval csökkentett része. Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (GNDI – gross national disposable income) az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege (a GNI transzfermozgásokkal módosított formája). Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI – net nationat disposable income) a bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem amortizációval csökkentett része. 5./ Vázolja fel a két- és négyszereplős modell jövedelemáramlását Kétszektoros modell: Szereplői: a háztartások és a vállalatok. (az állam nem szereplő, csak a magánszférában mozog a modell.) Háztartási szféra költségvetési egyenlete: W (tényezőjövedelem) = C (fogyasztási kiadások) + SH (háztartások megtakarításai) Vállalati szféra költségvetési egyenlete: C (vállalati

bevétel) + I (beruházás) = W (tényezőjövedelem) + SV (vállalati megtakarítás) Banki szférán keresztül áramló pénzmozgás egyenlete: I (beruházási hitel) = SH + SV Makrojövedelem egyenlete: Y (makrojövedelem) = C + SH + SV = C + S, vagyis az aggregált kiadás egyenlő az aggregált bevétellel. Négyszektoros modell: Szereplői: háztartások, vállalatok, állam, külföld. Háztartási szféra költségvetési egyenlete: W (tényezőjövedelem) + TR (transzfer) = C (kiadás) + TH (adó) + SH (megtakarítás) Vállalati szféra költségvetési egyenlete: C (fogyasztás) + I (beruházási hitel) + G (állami vásárlás) + EX (export-import egyenleg) = W (tényezővásárlás) + TV (adó) + SV (megtakarítás) + IM (import) Állami szféra egyenlete: TH (háztartási adó) + TV (vállalati adó) + TK (vám) = TR (transzfer) + G (állami vásárlás) +SA (állami megtakarítás) Külföld egyenlete: IM import ellentételezése) = EX (export kifizetése) + SK

(külföld megtakarítása) (+ TK (vám)) Banki szférán keresztül áramló pénzmozgás egyenlete: I (beruházási hitel) = SH + SV + SA + SK Makrojövedelem egyenlete: Y (makrojövedelem) = C (fogyasztás) + S (megtakarítás) + T (transzfer) = C (fogyasztás) + I (beruházás) + G (állami vásárlás) + (EX (export ár) – IM (import ár)), vagyis a makrogazdasági jövedelem egyenlő a makrokiadással. 5 6./ Mutassa be a folyó tétel számlákon a két- és négyszereplős modell jövedelemáramlását. Kétszereplős modell folyó tétel számlái T (tartozik, kiadás) (követel, bevétel) K C ¦ W SH ¦ ¦ T (tartozik, kiadás) (követel, bevétel) K W ¦ Y SV ¦ ¦ háztartási számla W (tényezőjövedelem/bér) = C (fogyasztási kiadások) + SH (háztartások megtakarításai) vállalati számla Y (jövedelem) = C (fogyasztási kiadások) + I (beruházás) = W (tényezőjövedelem) + SV (vállalati megtakarítás) A (aktívum) (passzívum) P Y ¦ C ¦ I ¦

(passzívum) P A (aktívum) I ¦ SH ¦ SV ¦ GDP (összevont) számla Y (makrojövedelem) = C (fogysztási kiadások) + I (beruházási hitelek) tőke számla I (beruházási hitelek) = SH (háztartások megtakarításai) + SV (vállalati megtakarítás) Négyszektoros modell folyó tétel számlái T (tartozik, kiadás) (követel, bevétel) K C ¦ W ¦ TR SH TH ¦ T (tartozik, kiadás) (követel, bevétel) K ¦ Y W SV ¦ TV ¦ T (tartozik, kiadás) (követel, bevétel) K TR ¦ TH ¦ TV G SA ¦ TK háztartási számla W (tényezőjövedelem) + TR (transzfer) = C (kiadás) + TH (adó) + SH (megtakarítás) vállalati számla W (tényezővásárlás) + TV (adó) + SV (megtakarítás) = Y (makrojövedelem) állami (költségvetési) számla TR (transzfer) + G (állami vásárlás) +SA (állami megtakarítás) = TH (háztartási adó) + TV (vállalati adó) + TK (vám) 6 T (tartozik, kiadás) (követel, bevétel) K EX ¦ IM SK ¦ = TK ¦ A (aktívum) (passzívum) P Y ¦ C

¦ I ¦ G ¦ EX – IM A (aktívum) (passzívum) P I ¦ SH ¦ SV ¦ SA ¦ SK külföldi számla EX (export kifizetése) + SK (külföld megtakarítása) + TK (vám) IM import ellentételezése) GDP (összevont) számla Y (makrojövedelem) = C (fogyasztás) + I (beruházás) + + G (állami vásárlás) + (EX (export ár) – IM (import ár)) tőke számla I (beruházási hitel) = SH + SV + SA + SK II. Egyes vállalatok munkakeresleteinek összegzése Reálbér növekedésének hatása a munkaerőkeresletre Reálbér növekedésének következménye a munka Helyettesítési hatás tőkével történő folyamatos helyettesítése Az összes háztartás választási lehetőségeinek és Makroszintű munkakínálat szándékainak meghatározása Az ember biológiai fenntartásához, fizikai Fiziológiai idő állapotának megőrzéséhez szükséges idő Jövedelemszerző munkaidő és háztartásgazdaságMunkával eltöltött idő ban eltöltött idő Kultúrálódásra,

szórakozásra, sportra, társasági Szabadidő életre, stb. fordított idő A munkakínálat csökken, mégis növekszik a Tiszta jövedelmi hatás fogyasztás (életszínvonal) Csak megnövelt munkakínálattal érhető el nagyobb Tiszta helyettesítési hatás fogyasztás (életszínvonal) Klasszikus munkapiaci e- A bérek és árak tökéletes rugalmassága folytán a piaci egyensúly automatikusan létrejön gyensúly Keynes-i munkapiaci egyen- A bérek és árak mozgása lefelé merev, ami sok esetben nem teszi lehetővé a piaci egyensúlyt, mely súly semmiképpen sem jön létre automatikusan Fogyasztási cikkek és beruházási javak együttes Termékpiac piaca Fogyasztás és beruházás Termékpiaci kereslet Fogyasztásra szánt jövedelmek és megtakarítások Termékpiaci kínálat Makroszintű munkakereslet Mérethatás 7 A háztartások fogyasztási cikkekre irányuló makrokereslete A bővítő (nettó) jellegű beruházásokhoz szükséges Beruházási kereslet

(I) tőkejavak iránti kereslet Keynes-i abszolút jövede- A fogyasztás csak a jelenlegi jövedelmek függvénye lemhipotézis Minden adott jövedelemhez a tervezett fogyasztást Fogyasztási függvény rendeli hozzá Fogyasztási határhajlan- Megmutatja, hogy mennyivel nő a tervezett fogyasztás, ha a jövedelem egy egységgel nő dóság Adott jövedelem és a belőle megvalósított Fogyasztási hányad fogyasztás aránya Jövedelemtől független fogyasztási kereslet Autonóm fogyasztás Beruházás diszkontált Egy beruházás nettó jövedelme a keletkezés időpontjaira (egymást követő évekre) külön-külön hozama diszkontálva, majd öszesítve A diszkonttényezők azon nagysága, mely mellett a Tőke határhatékonysága beruházási költség megegyezik a várakozások alapján számított diszkontált hozammal A fix kamatjövedelem és az árfolyam hányadosa Piaci kamatláb Makrogazdasági beruházási Adott egyéb feltételek között a beruházási függvény

független a makrojövedelemtől függvény Minden makrojövedelemhez a tervezett Megtakarítási függvény megtakarítást rendeli hozzá Tervezett megtakarítások és a makrojövedelem Megtakarítási hányad aránya A reáljövedelem és a kamatláb összes, egyensúlyt IS görbe biztosító pontjának halmaza koordinátarendszerben Adott kamatláb mellett csak egyetlen jövedelem Egyensúlyi jövedelem biztosít egyensúlyt Megmutatja, hogy a beruházások egységnyi Beruházási multiplikátor változása milyen változást okoz az egyensúlyi jövedelemben Rövid távú (egy évnél rövidebb lejáratú), illetve Pénzpiac hosszú távú (több éves vagy lejárat nélküli) kölcsöntőkék piaca Makrogazdasági pénz- Egy gazdaságban adott időszak alatt keresett pénz mennyiségét a gazdasági szereplők pénztartási kereslet igényei szerint határozzuk meg Gazdasági szereplők igénye, hogy különböző Pénztartási igény gazdasági tevékenységükhöz szükséges

pénz mindig rendelkezésükre álljon A gazdaság szereplői által vásárlásaik és Tranzakciós pénzkereslet tartozásaik kiegyenlítésére szánt pénzmennyiség Az a pénzmennyiség, melyet a gazdaság szereplői Óvatossági pénzkereslet előre nem látható, váratlan kiadásaik fedezésére szándékoznak tartani A piaci kamatláb negatív (csökkenő) függvénye Spekulációs pénzkereslet Azon reáljövedelem – kamatláb kombinációk LM görbe összessége, melyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal Fogyasztási kereslet (C) 8 Pénzpiaci egyensúly A makro-pénzkereslet pénzkínálattal megegyezik a makro- 7./ Sorolja fel a makroszintű munkapiac sajátosságait, egyszerűsítéseit Sajátosságai: Munkáltatók (vállalatok): akik a munkakínálatot megvásárolják, Munkavállalók: akik eladják munkaszolgáltatásukat, Munkapiac: ahol a két fél találkozik, és köztük a foglalkoztatás feltételeiben, többek közt a

munkabérben, megállapodás születik, Minden munkakínálat fizikai és minőségi jellemzőiben teljesen egyforma, és létrehoz egy egységes bérnagyságot (bármely munkavállaló egyórai munkaszolgáltatásának ára), A bérnagyság külső adottság (kompetitív piaci viszonyok). Egyszerűsítései: A munkaszolgáltatás ára csak a munkabér, A munkakínálat homogén, ezért a munkapiac egységes bérekkel működik, Az éppen érvényesülő bér egyénileg nem befolyásolható, Rövid távon az árak és bérek változatlannak tekinthetők, A rövid távon termelt javak (output) mennyisége csak a felhasznált munkamennyiség függvénye. 8./ Vezesse le a munkakeresletet meghatározó tényezőket Versenypiac esetében a vállalat kibocsátásnak növelése addig indokolt, míg MC (határköltség) = MR (határbevétel), ami munkapiacra értelmezve W (utolsó foglalkoztatott nominálbére/határköltsége) = MPL (munkája határterméke) P (piaci ára/határbevétele),

vagyis a profitmaximumra törekvő vállalatok munkakereslete minden reálbér mellett akkora kell legyen, hogy a reálbér még éppen megegyezzen a munka határtermékével. A reálbér (-) tehát az egyik fontos tényező, mely a makrogazdaságban a munkakeresletet meghatározza, a másik tényező a termékpiaci kereslet (+), a harmadik a tőkepiaci kínálat (+-), a negyedik a munka határtermékének változása (+). 9./ Értelmezze a munkakínálatra ható tényezőket A reálbér (+) a munkakeresletre való hatásán keresztül egyik tényezője a makrokínálatnak, mivel az egyénnek a munkajövedelem az egyetlen forrása, és maximális hasznosságot igyekszik elérni, ezért növekvő reálbérek mellett nő a munkakínálat. Másik tényező a munka határterméke (+) itt is, valamint a kamatláb (+). Befolyásolják még a népesség demográfiai folyamatai (+-), a népességvándorlás egyenlege, az aktívak-inaktívak aránya, az egyes társadalmi rétegek

munkavállalási hajlandóságának alakulását befolyásoló nem jövedelmi tényezők (pl. női munkavállalást elősegítő tényezők), valamint az oktatási rendszer kibocsátási jellemzői (munkáltatói igényeknek való megfelelése). 10./ Hasonlítsa össze a munkapiaci egyensúly klasszikus és Keynes-i felfogását. A munkapiacot egyensúlyban lévőnek tekintjük, amikor a munka aggregált kereslete (LD) megegyezik aggregált kínálatával (LS), és ezt a munkakeresleti és munkakínálati függvények metszéspontjával definiáljuk. Klasszikus felfogás: 9 A bérek és az árak tökéletesen rugalmasak, ezért a kereslet-kínálat változásaira rövid távon is olyan irányba mozdulnak el, hogy a piaci egyensúly automatikusan létrejön. A bérek és árak alakulása csak piaci tényezőktől függ, és ezek alakulásáról a piaci szereplők tökéletesen informáltak. A munkáltatók által foglalkoztatott létszám (munkakereslet) maximuma ott van, ahol

W/P=MPL. A tökéletesen rugalmas árak és bérek mozgása miatt a munkapiacon mindig teljes a foglalkoztatás, nem létezik ún. kényszerű munkanélküliség Keynes-i felfogás: A bérek és az árak nem rugalmasak, mozgásuk jellemzően lefelé merev, ez sok esetben nem teszi lehetővé a piaci egyensúlyt, ami semmiképpen sen jön létre automatikusan. A bérek és árak alakulása jórészt nem piaci tényezőktől függ. Az árakat monopolista erőpozíció mozgatja, a béreket béralku és az állam adminisztratív befolyása. A munkakereslet maximumát itt is a W/P=MPL feltétel határozza meg. Az árak és bérek merevsége miatt létezik a munkapiacon kényszerű és tartós munkanélküliség. 11./ Hogyan határozódik meg a reálbér a makrogazdaságban A reálbér a munkaerő relatív ára, szintje a piacon alakul ki, mint minden más ár. Alakulásában sok piacon kívüli tényező is szerepet játszik. Ezek egy része a nominálbérre hat, más részük a piaci

árakra (árszínvonalra). A reálbér mozgásának két alapesete van: Változatlan nominálbérek mellett az árszínvonal változása okozza a reálbér változását, Változatlan árszínvonal mellett a nominálbérek változása lesz a reálbérváltozás oka. Vagyis adott árszínvonal mellett és a mindenkori nominálbérek ismeretében meghatározható a reálbér. A nominálbér végső fokon tárgyalások eredményeként alakul, az árszínvonal ezzel szemben kifejezetten a gazdaságban (termék- és tényezőpiacon) alakul ki. 12./ Értelmezze a fogyasztás (C) hatását a termékpiac keresleti oldalára Leegyszerűsítve a fogyasztás csak a jelenlegi jövedelem függvénye (Keynes-i abszolút jövedelemhipotézis). A fogyasztási függvény minden adott jövedelemhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá (C=C(Y)). A mikroökonómiai tapasztalathoz hasonlóan egyes javak fogyasztása a jövedelem növekedésével csökken, mivel a fogyasztásával elérhető

határhaszon is a fogyasztás növekedésével csökken, a telítettségi pontban 0. A makrogazdaságban hasonlóan alakul a fogyasztás, a jövedelmek egy bizonyos szinten felüli növekedésével a tervezett fogyasztás növekedésének lassulása következik be. A fogyasztási határhajlandóság megmutatja, mennyivel nő a tervezett fogyasztás, ha a jövedelem egy egységgel nő, č(c tető) = dC/dY (fogyasztási függvény jövedelem szerinti deriváltja), nagysága 0 és 1 közötti. A fogyasztási hányad az adott jövedelem és a belőle megvalósított fogyasztás aránya, C=C/Y. A fogyasztási hányadnál a teljes jövedelemhez, a fogyasztási határhajlandóságnál a jövedelemváltozáshoz viszonyítjuk a tervezett fogyasztás nagyságát. 10 Akkor is létezik valamiféle kereslet (C0 – autonóm fogyasztás), ha a háztartások (egyének) makrojövedelme 0, mivel saját fenntartásukra nyilvánvalóan fogyasztaniuk kell, számukra a társadalom transzferjövedelmet

biztosít, mely fogyasztási keresletet támaszt. Így a fogyasztási függvény általános alakja C(Y) = C0 + čY, mely a valóságban csökkenő, mivel a fogyasztási határhajlandóság is csökkenő. 13./ Értelmezze a beruházások (I) hatását a termékpiac keresleti oldalára Beruházási tevékenység a tartós használatú (ezért amortizálódó) termelési eszközök pótlása és bővítése. A beruházási kereslet a bővítő (nettó jellegű) beruházásokhoz szükséges tőkejavak iránti kereslet, mely származékos kereslet. A vállalkozói jövedelem (szabad pénzeszköz) optimális felhasználása csak akkor fog beruházás keretében megjelenni, ha annak haszna kedvezőbb az egyéb alternatív lehetőségekhez (bankbetét, fogyasztás) képest. 14./ Magyarázza meg, mely tényezők befolyásolják a termékpiac kínálati oldalát Makroökonómiában a kínálatot jövedelemként értelmezzük, mely mint a fogyasztásra szánt jövedelmek (C) és a

megtakarítások (S) együtteseként jelenik meg. A megtakarításokat mint negatív fogyasztást foghatjuk fel, a jövedelem el nem fogyasztott része, azaz S = Y – C(Y) = S(Y). A fogyasztásnál megállapítottuk, hogy növekvő jövedelem esetén csökkenő ütemben nő, a megtakarításokra ennek fordítottja igaz. A megtakarítás meredeksége megmutatja a megtakarítási határhajlandóság mértékét, hogy mennyivel nőnek a megtakarítások, ha a makrojövedelem egy egységnyivel nő, š(s tető) = dS/dY (megtakarítási hányad első deriváltja). A fogyasztási és megtakarítási függvények összehasonlításával megmutatkozik, hogy Az autonóm fogyasztás egyenlő az autonóm megtakarítással (C0 = S0), A megtakarítási határhajlandóság š = 1 – č, A fogyasztási és megtakarítási határhajlandóság összege minden jövedelemnagyságnál éppen 1, azaz č + š = 1. 15./ Mutassa be a termékpiaci egyensúlyt az IS görbe segítségével Az IS-görbe

(Investment-Saving, beruházás-megtakarítás) a reáljövedelem és a kamatláb összes egyensúlyt biztosító pontjának halmaza koordinátarendszerben, meredeksége negatív. Kifejezi, hogy a termékpiaci egyensúly növekvő/csökkenő kamatlábak mellett csak csökkenő/növekvő reáljövedelemmel valósulhat meg. i (kamatláb) SI i0 E0 11 i1 E1 Y0 Y1 Y (makrojövedelem) A termékpiaci egyensúly megvalósul, ha YD = YS, amikor C(Y) I(i;ç) = C(Y) + S(Y), tehát I(i;ç) = S(Y), vagyis a szándékolt beruházások egyenlőek a szándékolt megtakarításokkal, az egyensúly függ a kamatlábtól, a reáljövedelemtől és a várakozástól. A termékpiaci egyensúly csak meghatározott kamatláb – jövedelem kombinációban létezik, ezeket koordinátarendszerben ábrázolva kapjuk az IS-görbét. 16./ Mi határozza meg a makrogazdasági pénzkeresletet a klasszikus és a Keynes-i felfogásban. Egy gazdaságban adott időszak alatt keresett pénz mennyiségét a

gazdasági szereplők pénztartási igényei szerint hatáUozzwk mťg. ?lasszikus vélemény: A pénztartás csak annyiban racionális, amennyiben egy későbbi vásárlás vagy beruházás érdekében történik. A pénzkereslet független a kamatlábtól, azaz elsősorban csak a jövedelem függvénye. Keynes-i vélemény: A tranzakciós pénzkereslet a gazdaság szereplői által vásárlásaik és tartozásaik kiegyenlítésére szánt pénzmennyiség. Az óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, melyet a gazdaság szereplői előre nem látható, váratlan kiadásaik fedezésére szándékoznak tartalékolni. A spekulációs pénzkeresleti döntés a jelenleg érvényes és a jövőre vonatkozó (elvárt) piaci kamatláb összehasonlítása alapján történik, a piaci kamatláb csökkenése (növekedése) esetén a spekulációs pénzkereslet nő (csökken). A makrogazdasági pénzkereslet a tranzakciós, az óvatossági és a spekulációs pénzkereslet összesített

hatásaként adódik. 17./ Értelmezze a pénzpiaci egyensúlyt az LM görbe segítségével A pénzpiacon akkor beszélünk egyensúlyról, ha a makro-pénzkereslet megegyezik a makro-pénzkínálattal. MD(Y;i) (pénzkínálati reálmennyiség) = M2 (nominált pénzmennyiség) / P (árszínvonal) Vagyis csak meghatározott jövedelem – kamatláb kombinációk mellett áll fenn pénzpiaci egyensúly. Az LM-görbe (Liquidity – Money) azon reáljövedelem – kamatláb kombinációkat tartalmazza, melyek mellett a pénzkínálat megegyezik a pénzkereslettel. A megnövekedett makrokereslet megnöveli a kamatlábat, tehát a kamatláb a jövedelem pozitív (növekvő) függvénye, vagyis növekvő reáljövedelem mellett a pénzpiaci egyensúly csak növekvő kamatlábak mellett biztosítható, és fordítva. 12 i (kamatláb) LM i1 E1 i0 E0 Y0 Y1 Y (makrojövedelem) III. Makrokereslet (YD) Makrokínálat (YS) Aggregált egyensúly IS-LM rendszer Klasszikus függvény

Klasszikus függvény Keynes-i függvény Keynes-i függvény A gazdaság összkibocsátásnak felhasználási tételei A gazdaság összkibocsátásának realizálásából származó összjövedelem A nemzetgazdaság egészére értelmezett olyan kitüntetett állapot, melyben a szándékolt összkereslet megegyezik a szándékolt összkínálattal Az IS és LM görbe egy koordinátarendszerben ábrázolva, megmutatja a termék- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosító reáljövedelemkamatláb (Y*;i) páros helyét, mely a két görbe metszéspontjában van munkakeresleti munkakínálati makrokeresleti makrokínálati Egyensúlytalanság a munka- A kereslet nagyobb, mint a kínálat, illetve a kínálat nagyobb, mint a kereslet piacon Az a személy, akinek az adott pillanatban nincs Munkanélküli munkája, de aktívan munkát keres Munkanélküliséget kiváltó okok szerinti tipizálás Munkanélküliségi típusok A regisztrált munkanélküliek számának és a

Munkanélküliségi ráta gazdaságilag aktívak számának hányadosa Tényleges munkaerőkínálatot alkotó népesség Gazdaságilag aktívak Ahhoz, hogy a munkanélküliség rátáját 1 %-ponttal Okun törvénye csökkentsük, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyítva 3 %-kal kell növekednie A gazdaság összes terméke és szolgáltatása adott Árszínvonal időpontban érvényes árának súlyozott számtani átlaga 13 Az árak időszakok közötti mozgását (változását) fejezi ki A gazdaság egészére jellemző, tartósan és folyamatosan növekvő árindex Fogyasztói árak változását mutatja meg, egyben inflációs ráta Az inflációs ráta nagyságától függő tipizálás Az árak alakulásának tükörképe, kifejezi, hogy egy pénzegységen mekkora mennyiségű áru vásárolható A keresleti infláció egyik típusa A keresleti infláció másik típusa Kínálati infláció A munka- és pénzpiac viszonyát fejezi ki a

munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta kapcsolatának elemzésével Hosszú távon stabil munkanélküliségi ráta Árindex Infláció Fogyasztói árindex Az infláció típusai A pénz vásárlóereje Árinfláció Pénzinfláció Költséginfláció Phillips-összefüggés Munkanélküliség természetes rátája 18./ Rajzolja fel az IS-LM rendszert, és magyarázza el a termék- és pénzpiac együttes egyensúlyának kritériumait. Mindkét piac a kamatláb és a reáljövedelem függvénye, vagyis ha az árszínvonalat és a pénzmennyiséget változatlannak feltételezzük, akkor I (i;ç) = S (Y) a termékpiac vonatkozásában, és MD (Y;i) = M/P a pénzpiac vonatkozásában A két görbét egy koordinátarendszerben ábrázolva, adott reálpénzállomány és a várakozások ismeretében a megoldás egy olyan Y*-i pár, mely mindkét piaci egyensúly feltételének eleget tesz. i IS LM i* Y* Y A fogyasztás a makrojövedelem függvénye, a beruházás

viszont a kamatlábtól függ. A kamatláb a beruházásokon keresztül meghatározza a makrojövedelmet is. A megtakarítás a makrojövedelem függvénye, mely meghatározza a beruházást. A kamatlábat meghatározó piac az értékpapírpiac, ahol az értékpapírpiac mechanizmusán keresztül a kamatláb a reáljövedelem függvénye. A termékpiacon a kamatláb határozza meg a makrogazdasági reáljövedelmet, a reáljövedelem viszont a pénzpiacon determinálja a kamatlábat. 19./ Elemezze a klasszikus-neoklasszikus makrokeresleti és makrokínálati függvényt. P P YS 14 P0 YD(M0) Y0 Y Ypot Y Klasszikus makrokeresleti függvény Klasszikus makrokínálati függvény Klasszikus makrokeresleti függvény: a javak nominális kereslete a pénz mennyiségének függvénye (P x Y). Bármely gazdasági szektorban bekövetkező keresletnövekedés nem lesz hatással a makrokeresletre, mivel az ilyn módosulásokat a kamatláb (i) megváltozása azonnal korrigálja. A

kamatláb stabilizáló szerepe így biztosítja, hogy a makrokereslet változatlan maradjon. Klasszikus makrokínálati függvény: A munkapiaci kereslet és kínálat itt is csak a reálbérek függvénye, miután pedig a nominálbér tökéletesen rugalmas, gyorsan egyensúlyba hozza a keresletet és a kínálatot. Ennek következménye a teljes foglalkoztatás, mely adott tőkeállomány mellett és rövid távon a gazdaság maximális kibocsátás adja (potenciális kibocsátás). A potenciális kibocsátás pedig független mind az árváltozástól, mind a makrokereslettől. 20./ Fogalmazza meg a klasszikus elmélet egyensúlyfelfogásának megállapításait. A gazdaság önszabályozásra képes, ami biztosítja a teljes foglalkoztatást, és ennek következményeként a kibocsátás potenciális szintjét. A potenciális kibocsátás szintje nem függ a keresleti tényezőktől, csak kínálat-oldali meghatározottságú. Mindezek miatt nincs szükség a kormányzat aktív

pénzügyi és költségvetési beavatkozására. A megváltozó kereslethez az árszínvonal megváltozása biztosítja az új makroegyensúlyt. Az árak és bérek korlátlan rugalmassága miatt a munkaerőpiacon olyan egyensúlyi reálbér alakul ki, mely mellett a teljes foglalkoztatás érvényesül. A teljes foglalkoztatás és a gazdaság adott tőkeállománya meghatározza a kínálatot, mely egyben a potenciális kibocsátás. Ez a kibocsátás adott nominálpénz mennyiség mellett meghatározza az egyensúlyi árszintet. Az eddigiektől független termékpiacon kialakuló kamatláb egyensúlyban tartja a megtakarításokat és a beruházási keresletet. Ezek a jövedelmekkel együtt meghatározzák a fogyasztási keresletet. Az így adódó összkereslet kerül eg ensúlyb` az össpkínálatpal az egyensúlyi árszinten és potenciális kibocsátáson. A kormányzati b`avatkozŕs káros és szükqégtelen. 21./ Rajzolja függvényt. fel és P elemezze YS P” E”

Y”D P’ P E’ E Y’D a Keynes-i makrokeresleti-makrokínálati 15 YD Yreal Y’real Y”real Ypot Y A Keynes-i feltételek között működő gazdaságban a potenciális kibocsátás alatti szinteken (Yreal) is megvalósulhat a makrogazdasági egyensúly (E), de ez állandó munkanélküliséggel és a kapacitások kihasználatlanságával jár. 22./ Foglalja össze a Keynes-i egyensúlyi modell megállapításait Az árak-bérek rugalmatlansága mellett a munkapiacon a bérekre számos nem gazdasági tényező hat, melyek miatt a kialakuló reálbér nem biztosít teljes foglalkoztatást. Ha nincs teljes foglalkoztatás, az adott tőkeállomány is kihasználatlan, és a gazdaság reálkibocsátása a potenciális alatt marad. A jövedelemszinttől és a kamatlábtól függő reálpénzkereslet találkozik egy reálpénzkínálattal, és a pénzpiacon kialakul a kamatláb. A kamatláb és a jövőre vonatkozó várakozások meghatározzák a beruházási keresletet,

mely nem szükségszerűen egyezik meg a megtakarításokkal. A beruházási kereslet és a jövedelemtől függő fogyasztási kereslet pedig meghatározza az összkeresletet (makrojövedelmet). Ez az összkereslet azonban elmarad a potenciális kibocsátástól, azaz a gazdasági állandó munkanélküliség és kapacitás-kihasználatlanság mellett működik. A kormányzati beavatkozás hasznos és szükséges. 23./ Vezesse le az I=S egyenlőség megbomlásának következményeit A klasszikus egyensúlyi elmélet szerint a kamatláb-mechanizmus működése a megtakarítási és beruházási oldalt mindig egyensúlyban tartja. Keynes ennek az egyensúlynak az automatikus megvalósulását elvetette. Ha a beruházások meghaladják a megtakarításokat (I > S), akkor az adott összjövedelemből többet akarnak elfogyasztani, mert relatíve csökken a megtakarítás. A növekvő fogyasztás megnöveli az aggregált keresletet, melynek eredménye, hogy előbb-utóbb a kibocsátás

szintje is emelkedni fog. A kibocsátás szintjének növekedéséhez viszont a termelőkapacitások növelése, a kapacitáskihasználás fokozása, a foglalkoztatás növelése is szükséges lehet. Ez a folyamat élénkíti a gazdaságot, a reálkibocsátás közeledik a potenciális kibocsátás szintjéhez. Ha a beruházások kisebbek a magtakarításoknál (I < S), akkor a gazdaság szereplői többet szeretnének megtakarítani, tehát jövedelmük kisebb részét fogyasztják el, így az aggregált kereslet csökkeni fog. A kereslet csökkenését egy idő után követi a kínálat csökkenése, a kapacitások kihasználása csökken, a munkanélküliség nő. Ez a folyamat visszaveti a gazdaságot, a reálkibocsátás távolodik a potenciális kibocsátás szintjétől. 24./ Rajzoljon le és értelmezzen egy túlkínálatos makroszintű munkapiacot W/P LS (kínálat) (W/P)’ (W/P)e 16 LD (kereslet) L’ Le L Ha a reálbér az egyensúlyi bér felett van, többen

szeretnének munkába állni, mivel mindenki az elérhető legnagyobb jövedelemre törekszik, de (a rövidebb szakasz elve miatt) a gazdaság csak a kínálkozó létszámnál kisebb létszámot tud adott bér mellett foglalkoztatni, vagyis az egyensúlyi bérnél magasabb reálbér munkanélküliséget okoz. 25./ Soroljon fel tartós munkanélküliséget okozó tényezőket A gazdaság fellendülő szakaszában elért megemelkedett reálbéreket a gazdasági visszaesés időszakában nem csökkentik le az egyensúlyi szintre, többnyire a szakszervezetek ellenállása miatt. Sok munkáltató saját érdekében óvakodik a bércsökkentés alkalmazásától, félve a magasan kvalifikált munkaerő elvesztésétől. A gyakran béralkuban kikötött bérért elvárt teljesítmény vállalása nem garantálja a későbbiekben a teljesítmény megfelelő szintjét, így a munkavállaló vagy az egyensúlyinál magasabb bért fizet, mely csökkenti a foglalkoztatást, vagy pótlólagos

díjazással egészíti ki az alacsony bért, mely szintén drágítja a foglalkoztatást. Adott nominális bérszínvonal mellett a bérekre rakódó számos közteher látszólagos többletköltségként jelentkezik, így kisebb foglalkoztatási szándékhoz vezethet. A minimálbérek központi szabályozása is okozhatja a foglalkoztatás csökkenését, mivel egyes területeken ez meghaladhatja az adott részpiac egyensúlyi bérét. 26./ Értelmezze a munkanélkülit és a munkanélküliségi típusokat Munkanélküli: az, akinek az adott pillanatban (az elmúlt négy hétben) nincs munkája, de aktívan munkát keres (és készen áll arra, hogy 30 napon belül munkába álljon). Típusai: Frikcionális (súrlódásos) munkanélküli: önkéntességen alapul, állásukat valamely (pl. személyi) konfliktus miatt hagyták ott, a munkapiacra újonnan szándékoznak belépni (pl. pályakezdők), a munkapiacra vissza akarnak lépni (pl. gyermekgondozás, tanulmányok, stb miatt)

Strukturális munkanélküli: kényszerűségen alapul, pl. szezonális munkakereslet, nem jól megválasztott iskolatípus okozta elhelyezkedési nehézség, vagy piacpépes szakmával rendelkező munkakereső lakhelyének elérhető közelében nincs megfelelő munkahely. Konjukturális munkanélküli: kényszerűségen alapul, fő kiváltó oka a gazdaság teljesítményének hullámzó jellege, mely a piacvesztés és az ebből fakadó kibocsátás csökkenés esetén kevesebb munkaerő fo?lal?oztatásával jár (globális munkanélküliség). 17 Kereslet-elégtelenségi munkanélküli: kényszerűségen alapuló, globális típus, ha a munkapiacon a bérek (árak) merevsége miatt az egyensúlyinál magasabb reálbér tartósan fennmarad, a piac tartós állapota lesz a túlkínálat. 27./ Fogalmazza meg Okun törvényét Ahhoz, hogy a munkanélküliség rátáját 1 %-ponttal csökkentsük, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyítva 3 %-kal kell növekednie.

28./ Értelmezze az infláció mérését és mértékét Az árak időszakok közötti mozgását (változását) az árindexszel fejezzük ki, ami lehet növekvő vagy csökkenő. A gazdaság egészére jellemző, tartósan és folyamatosan növekvő árindex az infláció. Ha az árindex csökken, deflációról beszélünk Az általános árszínvonal változását leggyakrabban a fogyasztói árak változásával azonosítják. Az infláció alakulásának mérésére használt inflációs ráta tehát egyben a fogyasztói árindex is. Pt (jelen időszaki árszínvonal) – Pt-1 (előző időszaki ár)színvonal) ÄP (árszínvonalváltozás) p = --------------------------------------------------------- = ----------------------Pt-1 (előző időszaki árszínvonal) Pt-1 (bázisárszínvonal) Mértékétől függően: Kúszó infláció: az inflációs ráta néhány százalék (egyszámjegyű), viszonylag stabil, a gazdaság szereplői még megbízható kalkulációra

(előrelátásra) képesek. Vágtató infláció: az inflációs ráta évi 2-3 számjegyű, a gazdaság szereplői ekkor már vagyonukat kevésbé inflálódó külföldi pénzben, vagy értékálló vagyontárgyakban (ékszer, ingatlan) tartják, a termékek iránti keresletet mesterségesen növeli (felvásárlási láz). Hiperinfláció: az inflációs ráta oly mértékű, hogy a gyakorlatban megszünteti a pénz funkcionalitását az árucserében, helyébe közvetlen termékcsere vagy más eszközök lépnek, szétzilálja a gazdasági kapcsolatokat, a gazdasági döntések minden objektív alapot nélkülöznek, súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezethet. 29./ Sorolja fel az inflációt okozó tényezőket, és ábrázolja az egyes tényezők hatását az IS-LM rendszerben. Keresleti infláció: árinfláció és pénzinfláció. A makrokeresletet közvetlenül növeli: az autonóm fogyasztás növekedése, a nominálbérek áraknál gyorsabb emelkedése (fogyasztási

kereslet növekedése és ár-bér spirál), a beruházási kereslet növekedeése, a kormányzat túlköltekezése (költségvetési deficit növekedése). A makrokeresletet közvetetten növeli: az expanzív pénzpolitika (a nominális pénzmennyiség túlzott növekedése), az anticipált infláció, a monopolista árképzés és árpolitika, a hazai valuta leértékelése. 30./ Melyek a költséginfláció tényezői, ábrázolja hatásukat Kínálati infláció: költséginfláció. 18 Általános esete, hogy a termelési költségek megemelkednek, miközben a gazdasági hatékonyság és termelékenység nem nő a megfelelő mértékben. A költségek növekedésekor az aggregált kínálati függvény balra, felfelé tolódik el, mert a megnövekedett költségek kellő kompenzáció hiányában a termelőknél profitcsökkenést okoznak, ezért visszafogják kibocsátásukat. Költséginflációt okozó tényezők: nyersanyagok, alapanyagok hirtelen áremelkedése, az

importtermékek árának emelkedése (az infláció importja), a bér-ár spirál hatása a költségemelkedésre, a kormányzat adópolitikája, az inflációs várakozások (anticipált infláció), a hazai valuta leértékelése. 31./ Értelmezze a rövidtávú Phillips-görbét, mit mutat a görbe hosszú távon A Phillips-görbe a munka- és pénzpiac viszonyát fejezi ki a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta kapcsolatának elemzésével. p (%) inflációs ráta 5.5 % u (%) munkanélküliségi ráta Eredeti Phillips-görbe: Angliára vonatkozó, empirikus adatok alapján levont következtetés, hogy kb. 6 %-os munkanélküliség mellett a nominálbérek stabilizálódnak, miközben növekvő nominálbérek csökkenő munkanélküliséggel járnak együtt. Gyakorlatilag ugyanez az összefüggés igaz az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta kapcsolatában is. Gaz?aságpolitikai jelentőségű felismerés, hogy csökkenő munkanélküliséget ígérni

csak növekvő infláció előrevetítésével lehet, és fordítva. p p2 D E p1 B C p0 A u1 uh=u0 u Hosszú távú Phillips-görbe: kiinduló inflációs ráta p0, munkanélküliségi ráta u0. A kormány munkahelyteremtő beruházások finanszírozására plusz pénz bocsáttat ki a központi bankkal. A nominális pénzmennyiség megnövekedése növeli az árszínvonalat (p1-re), de csökkenti a munkanélküliséget (u1-re), a Phillips-görbe mentén A-ból B-be mozdulunk el. A munkanélküliségi ráta csökkenése azonban az infláció megnövekedése miatt a reálbérek csökkenésével jár, megindul a harc a bérek növeléséért, melynek alapja egy megnövekedett anticipált inflációs ráta, az új bérmegállapodásokat már ezzel a megnövekedett inflációs rátával kalkulálják. Az új nominálbérek növelik a reálbéreket, emiatt csökken a munkakereslet, a munkanélküliség nő a korábbi reálbéreknek megfelelő (uh) szintre, a gazdaság a C 19

pontba kerül. Ez így folytatódik hosszú távon, a folyamat ismétlődik A Phillips-görbe hosszabb távon így függőlegessé válik, mert a munkanélküliségi ráta csökkenhet egy ideig, de végső fokon vissza fog térni egy korábbi szintre. Ez a hosszútávú stabil munkanélküliségi ráta tekinthető a munkanélküliség természetes rátájának. IV. A gazdaság egyik szereplője Stabilizációs, elosztási, allokációs feladatok Az állam nézetei, elhatározásai, rendszeres döntései, melyeket az állam politikai, társadalmi céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz Belső cél a gazdasági jólét növekedése Gazdaságpolitikai célok Gazdaságpolitikai eszközök A gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló tényezők, melyeket a gazdaságpolitikusok szabadon alkalmazhatnak Gazdaságpolitikai irány- A gazdaságpolitikai céloknak megfelelő típusú gazdaságpolitikai irányvonal vonalak Gazdaságpolitika

egyik központ? es?köz? Pénzügypolitika Az állami gazdálkodás kerete, irányító, szervező és Á?lamháztartás gazdasági tevékenységek összessége, valamint gazdálkodási rendszer Központi (állami) költség- Az állam bevételeit és kiadásait szembeállító mérleg, mely meghatározott időszakra vonatkozik vetés Állami kiadások és bevételek mérlege Költségvetés mérlege A kiadások meghaladják a bevételt Deficit A bevételek meghaladják a kiadásokat Szufficit Az állam legfontosabb bevételi forrása, mely az Adó állam egyoldalú akaratával keletkezik és fizetése kikényszeríthető Fizetőképesség elve, horizontális igazságosság Az adóztatás elvei elve, vertikális igazságosság elve, haszonelv, fejadó-elv Egyenes adó, az adó alanya és az adó viselője Közvetlen adók ugyanaz a gazdasági szereplő Az adó alanya és az adó viselője nem ugyanaz a Közvetett adók gazdasági szereplő A jövedelem meghatározott aránya

Jövedelemtől függő adók A jövedelem nagyságától független adók Fix adók A jövedelem növekedésével növekvő adókulcsok Progresszív adókulcs A jövedelem növekedésével mérséklődő adókulcsok Degresszív adókulcs Állandó mértékű adókulcs Lineáris adókulcs Az adóköteles jövedelem legmagasabb sávjában Marginális adókulcs alkalmazott adókulcs A kormány áru- és szolgáltatás vásárlása Kormányzati vásárlások Állam Állam gazdasági feladatai Gazdaságpolitika Transzferkiadások Ellenszolgáltatás nélkül a gazdasági szférához juttatott jövedelmek 20 Költségvetés bevételi tételei Legfontosabbak a gazdálkodó szervezetek befizetései és a fogyasztáshoz kapcsolt adók Költségvetés kiadási tételei Legfontosabbak az államháztartás egyéb alrendszereinek támogatása, a kamatkiadások és az egyéb kiadások A költségvetési kiadások által kiváltott jövedelemnövekedés Kifejezi, hogy egységnyi

adónövekedés hány egységnyi jövedelemcsökkenést von maga után Az egyensúlyban lévő költségvetés éppen a kiadások nagyságával növeli a makrojövedelem nagyságát A deficitfinanszírozással megvalósított állami beruházások csökkentik a magánberuházásokat A költségvetés olyan bevételi és kiadási tételei, melyek külön intézkedés nélkül anticiklikus, valamint stabilizációs hatást fejtenek ki Egyedi kormányzati intézkedések A pénzpolitika és annak gyakorlata, melynek elsődleges feladata a pénz- és tőkepiacon a pénz és a hitel iránti kereslet egyensúlyának megteremtése, ezzel a gazdaság stabilitásának elősegítése. A monetáris politika keretében a forgalomban lévő pénzmennyiség (pénzkínálat) szabályozása történik A pénzintézeteknek likviditásuk (fizetőképességük) és a bankközi fizetések lebonyolítása érdekében a jegybanknál elhelyezett jegybanki betét Keretében a jegybank a pénzintézetek

kihelyezhető pénzforrásait befolyásolja, melynek révén a bankok likviditása (pénzkihelyező képessége) nő vagy csökken a konkrét refinanszírozási eszköz alkalmazásakor A pénzintézetek tulajdonában lévő értékpapírok jegybank által történő megvásárlása Keretében a jegybank értékpapírt (jellemzően állampapírt), devizát vagy aranyat vesz vagy elad saját számlájára A pénzmennyiség és az aggregált kereslet viszonyának meghatározása a klasszikus közgazdaságtanban A mennyiségi pénzelmélet alapegyenlete Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor Haavelmo-tétel Kiszorítási hatás Automatikus stabilizátorok Diszkrecionális eszközök Monetáris politika Kötelező jegybanki tartalék Refinanszírozás Rediszkontálás Nyílt piaci műveletek Mennyiségi pénzelmélet Cambridge-i egyenlet 32./ Értelmezze az állam gazdasági feladatait, a gazdaságpolitika céljait és eszközeit. Feladatai: Stabilizációs feladatok: az

állam, illetve képviseletében a kormány biztosítja a gazdaság működését, megteremti a működéshez szükséges jogi és intézményi feltételeket, gazdaságirányító tevékenységet végez, hogy az egyes gazdasági folyamatokat (pl. infléció, gazdasági növekedés ingadozása) megfelelő irányba terelje. 21 Elosztási (redisztribúciós) feladatok: a jövedelmek átcsoportosításához kapcsolódnak, melyek ellátásához az államnak jüvedelemre van szüksége. Az egyes gazdasági szférákban megtermelt jövedelem egy részét az állam elvonja és más területre csoportosítja át, ily módon tartja fenn a hadsereget, rendőrséget, támogatja a szociálisan rászorulókat. Allokációs feladatok: melyeket a magánszféra nem vállal magára, mert vagy jelentős tőkebefektetést igényelnek, vagy nem profitabilisak. Az állam allokációs funkciójának ellátása konkrétan az utak, repülőterek, iskolák építésében, a környezetszennyezési károk

megszüntetésében, stb. nyilvánul meg Céljai: belső célja a gazdasági jólét növekedése, mely szükségszerűen több konkrét gazdasági célt is megfogalmaz: A gazdasági stabilitás megőrzése, elősegítése (árszínvonal, foglalkoztatás, fizetési egyensúly), A gazdasági növekedés elősegítése, A gazdasági struktúraváltás elősegítése, A jövedelemelosztás befolyásolása, korrekciója. Eszközei: Instrukcionális rendelkezések (jog, intézmények), A gazdálkodókra vonatkozó törvényes korlátozások (tilalmak, engedélyezési eljárások), Állami vállalatok működtetése, Költségvetési politika, Monetáris politika, Árfolyampolitika, Jövedelem(bér-, ár-)politika, Foglalkoztatáspolitika,Szociálpolitika,Külkereskedelmi politika,Egyeztetési eljárások, megállapodások az állam és egyéb szervezetek között,Közvetett befolyásoló hatású információk nyújtása az állam részéről.33/ Sorolja fel az államháztartás

alrendszereit, és elemezze a központi költségvetés mérlegét, bevételeit és kiadásait.Az államháztartás alrendszerei:Központi kormányzat költségvetése,Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése,A helyi önkormányzatok költségvetése,A társadalombiztosítás költségvetése.Központi költségvetési mérleg: az állam bevételeit és kiadásait szembeállító mérleg, mely meghatározott időszakra vonatkozik.Bevételei: Vállalati adókHáztartások adójaKiadásai:Transzferek: Ellenszolgáltatás nélkül a gazdasági szférához juttatott jövedelmekKormányzati megrendelések (vásárlások): A kormány áru- és szolgáltatás vásárlásaÁllami megtakarítások: alakulását a bevételek és kiadások nagyságrendje befolyásolja34./ Fogalmazza meg a költségvetési politika alkalmazásának módját és eszközeit.Költségvetési (fiskális) politika: az állami költségvetés bevételei és kiadásai révén megvalósuló

gazdaságirányító és -befolyásoló intézkedések összessége.Alkalmazásának módjai:Bevételek szabályozása (adóztatás),Kiadások szabályozása (kormányzati kiadások),Bevételek és kiadások együttes szabályozása. Eszközei: Adóztatás (kormányzati bevételek): az állam legfontosabb bevételi forrása, az állam egyoldalú akaratával keletkezik és fizetése kikényszeríthető. Kormányzati kiadások: a kormányzati vásárlások (a kormány áru- és szolgáltatás vásárlásai) és a transzferkiadások (ellenszolgáltatás 22 nélkül a gazdasági szférához juttatott jövedelmek, pl. segélyek, támogatások, adókedvezmények, stb.) 35./ Magyarázza el, melyek az adóztatás feladatai, elvei, funkciói Az adóztatás feladata: a gazdaság szereplőinek a közös fogyasztás költségeihez való hozzájárulása. Elvei: Fizetőképesség elve: a hozzájárulás mértéke a jövedelmi és vagyoni helyzet függvénye, Horizontális igazságosság elve:

az azonos teljesítőképességgel rendelkezők azonos adót fizessenek, Vertikális igazságosság elve: az eltérő fizetőképességgel rendelkezők eltérő adót fizessenek, Haszonelv: az állam bevételeihez a gazdaság szereplői olyan mértékben járuljanak hozzá, amilyen mértékben a közjavakból részesednek, Fejadó-elv: az adózó gazdasági szereplők teherviselő képességüktől függetlenül azonos összegű adót fizetnek. Funkciói: Pénzügypolitikai funkció: az állam költekezéseihez bevételi forrás, Gazdaságpolitikai funkció: az állam az adókon keresztül próbálja meg gazdaságpolitikai céljait elérni (pl. gazdasági növekedés, foglalkoztatás ösztönzése, stb.) 36./ Értelmezze az adók különböző fajtáit Adóviselés alapján: Egyenes adó: az adó alanya (akinek adóval kapcsolatos kötelezettségei vannak) és az adó viselője (akinek jövedelmét a befizetett adó csökkenti) ugyanaz a gazdasági személy (pl. jövedelemadó,

társasági adó). Közvetett adó: Az adóalany és az adó viselője nem ugyanaz a gazdasági szereplő (pl. forgalmi adó, fogyasztási adó) Jövedelemhez való viszony alapján: Fix adó: a jövedelem nagyságától független (pl. gépjármű súlyadó) Lineáris (proporcionális) adó: az adókulcs mértéke állandó (pl. általános forgalmi adó). Progresszív adó: a jövedelem növekedésével az adókulcsok is nőnek (pl. személyi jövedelemadó). Degresszív adó: a jövedelem növekedésével az adókulcsok mérséklődnek (pl. társadalombiztosítási hozzájárulás). 37./ Miből állnak a kormányzati kiadások, és mi a hatásuk a makrojövedelemre Értelmezze a költségvetési kiadási multiplikátort. Kormányzati kiadások: Kormányzati vásárlások (a kormány áru- és szolgáltatás vásárlásai), melyek során az állam az inputpiacról von el erőforrásokat (munkaerőt, földet, gépet, ingatlanokat) a magánszféra elől, és ezeket a közjavak

előállítására használja fel. A kormányzati vásárlások az árakat és jövedelmeket ugyanúgy befolyásolják, mint a magánszféra költekezései, vagyis a makrokeresletet és -kínálatot alakítják. 23 Állami alkalmazottak bére révén kiáramló jövedelem keresletnövekedés megsokszorozó hatást vált ki, melynek eredményeként a makrogazdasági jövedelem is növekszik, és magasabb szint mellett alakul ki az egyensúlyi szint. Állami beruházás révén nő a termelési eszközök iránti kereslet, mely szintén keresletnövekedés megsokszorozó hatást vált ki. Transzferkiadások (ellenszolgáltatás nélkül a gazdasági szférához juttatott jövedelmek, pl. segélyek, támogatások, adókedvezmények, stb), melyekhez a megtermelt jövedelmeket az egyik rétegtől elvonják a különböző adók révén, és más elosztási szempont alapján a társadalom más rétegeihez juttatják, vagyis újraelosztás történik, mely a makrojövedelemre nincs

hatással. Költségvetési kiadási multiplikátor: a költségvetési kiadások által kiváltott jövedelemnövekedést előidéző keresletnövekedés megsokszorozó hatás. Értéke a fogyasztási határhajlandóságtól függ, képlete 1/(1- č). 38./ Elemezze az adóztatás hatását a makrojövedelemre Értelmezze az adómultiplikátort. Az adóbevételek növelik az állami költségvetést. A fogyasztóknak a jövedelmükből kell kifizetniük az adókat, ezért elkölthető jövedelmük kisebb lesz: C = C0 + č (Y – T). Makrogazdasági egyenletbe behelyettesítve: Y = C + I = (C0 + čY – čT) + I, melynek átrendezésével kapjuk 1 č Y = (C0 + I) ------- – T ------1-č 1-č č A ------ hányados az adómultiplikátor. 1-č Az adómultiplikátor kifejezi, hogy egységnyi adónövekedés hány egységnyi jövedelemcsökkenést von maga után. 39./ Elemezze az egyensúlyi és a deficites költségvetés hatását a makrojövedelemre. Egyensúlyi (ficites)

költségvetés: ebben az esetben G (állami kiadás) = T (adóbevétel) ekkor a kiadási oldal jövedelemnövelő hatása YG = (1 / (1- č)) G, a bevételi oldal jövedelemcsökkentő hatása YT = (č / (1- č)) T, a nettó jövedelemnövelő hatás, ezért Yn = YG – YT, vagyis Yn = (1 / (1- č)) G – (č / (1- č)) T, így mivel T = G, ezért Yn = G, tehát az egyensúlyban lévő költségvetés éppen a kiadások nagyságával növeli a makrojövedelem nagyságát (Haavelmo-tétel). Deficites költségvetés: ebben az esetben G > T, a deficit nagysága (BD) = G – T. a deficit csökkentésének módjai: csökkenteni az állami kiadást, ebben az esetben a G1 mértékben csökkentett költségvetési kiadások G1 mértékű kezdeti keresletcsökkenést idéznek elő, növelni az adóbevételeket, ebben az esetben a T1 mértékű adóbevétel növelés čT mértékű kezdeti kereslet csökkenést idéz elő, 24 vagyis nem a költségvetési deficit nagyságától, hanem a

deficit megszüntetése érdekében tett lépésektől függ a költségvetési politika gazdasági hatása. 40./ Vezesse le a deficitfinanszírozás hatását a makrojövedelemre Deficites költségvetés: ebben az esetben G > T, a deficit nagysága (BD) = G – T. a deficit csökkentésének módjai: csökkenteni az állami kiadást, ebben az esetben a G1 mértékben csökkentett költségvetési kiadások G1 mértékű kezdeti keresletcsökkenést idéznek elő, növelni az adóbevételeket, ebben az esetben a T1 mértékű adóbevétel növelés čT mértékű kezdeti kereslet csökkenést idéz elő, vagyis nem a költségvetési deficit nagyságától, hanem a deficit megszüntetése érdekében tett lépésektől függ a költségvetési politika gazdasági hatása. 41./ Hogyan töltik be szerepüket az automatikus stabilizátorok és a diszkrecionális eszközök. Automatikus stabilizátorok: a költségvetés olyan bevételi és kiadási tételei, melyek külön

intézkedés nélkül anticiklikus, valamint stabilizációs hatást fejtenek ki. Diszkrecionális eszközök: az egyedi kormányzati intézkedések, melyek lehetnek expanzív (kiterjesztő), valamint restriktív (visszafogó) jellegűek. 42./ Fogalmazza meg a monetáris politika lényegét, és elemezze eszközrendszerét. Monetáris politika: a pénzpolitika és annak gyakorlata, melynek elsődleges feladata a pénz- és tőkepiacon a pénz és hitel iránti kereslet egyensúlyának megteremtése, ezzel a gazdaság stabilitásának elősegítése. A monetáris politika keretében a forgalomban lévő pénzmennyiség (pénzkínálat) nagyságának szabályozása történik. Eszközrendszere: Kötelező jegybanki tartalék: a pénzintézetek likviditásuk (fizetőképességük) megtartása és bankközi fizetések lebonyolítása érdekében a jegybanknál jegybanki előírás alapján jegybanki betétet helyeznek el, melynek mértékét az összes betétállomány (passzíva) %-ában

a jegybank elnöke határozza meg, ez valamennyi pénzintézetre nézve egységes. A kötelező tartalékráta a jegybanki tartalék és a banki betétek aránya. Refinanszírozás: keretében a jegybank a pénzintézetek kihelyezhető pénzforrásait befolyásolja, formái: Értékpapír viszontleszámítolása (rediszkontálás): a pénzintézetek tulajdonában lévő értékpapírokat a jegybank megvásárolja. Refinanszírozási hitel nyújtása: az üzleti bankok kihitelezhető forrás megszerzése érdekében finanszírozási hitelkérelemmel fordulnak a jegybankhoz. 25 Nyílt piaci műveletek lebonyolítása: a jegybank értékpapírt (jellemzően állampapírt), devizát vagy aranyat vesz vagy ad el saját számlájára. Kamatszabályozás: a jegybank a kamatlábak nagyságának változtatásával befolyásolja a pénzpiac pénzellátási kínálatát. Rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetben lévő pénzintézetnek: a betétesek érdekének védelmében a jegybank

rendkívüli hitelt nyújthat szükséghelyzetben lévő banknak, ha azt fizetésképtelenség fenyegeti, vagy a bank saját tőkéje egy meghatározott mértéket meghaladóan csökkent. Kötelező likviditási tartalék: a pénzintézetek összes betéteik után likviditási tartalékot kötelesek képezni, mely kötelezően előírt mértékének mindennap meg kell felelniük. A jegybank a likviditási tartalék mértékének meghatározásával szabályozni tudja a bankok pénzteremtő képességét, illetve likviditási zavarok esetére védi a befektetők érdekeit. 43./ Hogyan fejtik ki a szabályozására. A pénzmennyiség és az klasszikus közgazdaságtan Cambridge-egyenlet monetáris eszközök hatásukat a pénzmennyiség aggregált kereslet viszonyának meghatározására a a mennyiségi pénzelméletből indul ki. Az alapegyenlet a 1 M-- = PY, k ahol M a pénzmennyiség, Y a reáljövedelem, k a jövedelem azon hányada, melyet a gazdasági szereplők pénzformában

tartanak (rövid távon állandó), 1/k (=V) a pénz forgási sebessége, P az árszínvonal. Az egyenlet átrendezve M (=MD) = kPY Vagyis egyensúlyi helyzetben a pénzkereslet egyenlő a pénzkínálattal. Ebből kiolvasható, hogy azonos árszínvonal mellett a pénzkínálat növekedésével a makrokereslet is nő. 44./ Magyarázza el a monetáris politika hatását a klasszikus elmélet alapján A klasszikus közgazdaságtan szerint a pénzkínálat közvetlenül meghatározza az összkereslet nagyságát, de az egyensúlyi makrojövedelmet csak az aggregált kínálat határozza meg. A klasszikus modell szerint a pénz tehát semleges, mivel a pénzkínálat növekedése növeli ugyan az összkeresletet, de nem befolyásolja a foglalkoztatás szintjét és a makrokínálatot, csupán az árszínvonalat változtatja meg. 45./ Magyarázza el a monetáris politika lényegét a Keynes-i elmélet szerint A pénzmennyiség növelése (változatlan árszínvonal mellett) csökkenti a

kamatlábat, ezáltal növeli a beruházási kedvet, melynek következménye a kereslet növekedése. Keynes elmélete szerint szükségszerű az állam gazdasági beavatkozása a költségvetési és monetáris politika alkalmazásával, mert ezekkel az eszközökkel befolyásolni lehet a foglalkoztatás szintjét, a makrojövedelem szintjét és az árszínvonalat. V. 26 Gazdasági fejlődés Gazdasági növekedés A társadalom gazdasági szférájának minőségi paramétereiben hosszú távon bekövetkező változás A társadalom nemzeti kibocsátásának bővülése, a nemzet anyagi gazdagodása, a kibocsátás növekedése a termelési kapacitások növekedéséből ered A termelés növelése a meglévő termelési kapacitások révén érhető el, azaz az adott termelési lehetőségek határgörbéjén belül növekszik a termelés A makrokibocsátási mutató (pl. GDP) valamely Növekedési ráta időszak alatt bekövetkezett növekményének ugyanezen mutató

megelőző időszaki értékéhez történő viszonyítás Folyó áron számított növekedési ráta Nominális növekedési ráta Változatlan áron számított növekedési ráta Reál növekedési ráta Gazdasági növekedés Egy főre eső összkibocsátással fejezhető ki színvonala Gazdasági növekedés A gazdasági növekedést befolyásoló társadalmi, gazdasági körülmények, melyek függvényszerű tényezői kapcsolatban vannak a növekedéssel Termelési tényező, melynek hatására a termelés Technikai haladás állandó ráfordítások mellett is nő Autonóm technikai haladás A technikai haladást a saját törvényszerűségei szerint alakuló műszaki és tudományos fejlődés határozza meg A gazdasági, társadalmi vagy politikai körülmények Indukált technikai haladás által megkövetelt technikai haladás A növekedési modellben külső adottságként Exogén technikai haladás szerepel a technikai haladás, azaz a termelési függvény külön

változója A technikai haladás nem külön változó, hanem az Endogén technikai haladás erőforrások hatékonyságának emelkedésében jelenik meg Extenzív gazdasági A termelés növekedését valamely termelési tényező mennyiségének növelésével érik el növekedés Intenzív gazdasági Ha a kibocsátás növekedése a termelési tényezők adott mennyisége mellett következett be, illetve a növekedés termelési tényezők növekedési üteme kisebb, mint a kibocsátás növekedési üteme, azaz a termelési tényezők hatékonysága nőtt Gazdasági növekedés Azok a körülmények, melyek önmagukban nem vezetnek kibocsátáshoz, de nélkülük nem lehet feltételei (katalizátorai) termelni, tehát növekedni sem Egységnyi jövedelemtermeléshez szükséges Tőkeigényesség tőkeállomány nagysága Gazdasági expanzió 27 Akcelerátor hatás Beruházások hatékonysága Domar-féle növekedés átlagos egyensúlyi Harrod-féle biztosított egyensúlyi

növekedési ütem Növekedés üteme természetes Aranykori növekedés Helyettesítés rugalmassága Munkaigényesség Tőke parciális termelési rugalmassága Munka parciális termelési rugalmassága Műszaki potenciál Korszerűsödési ráta Gazdasági trend Harmonikus növekedés Erőltetett növekedés Gazdasági csoda A termelés növekedése és a beruházások alakulása közötti kapcsolatot fejezi ki, a termelés növekedésénél nagyobb mértékben növekedik a beruházási eszközállomány Az egységnyi beruházásra jutó makrojövedelemnövekmény A beruházások egyensúlyi növekedési üteme egyenlő a megtakarítási hányad és a beruházások átlagos hatékonyságának szorzatával Az a növekedési ütem, mely mellett a beruházási szándék és a megtakarítási szándék egyensúlyban van, és az összkereslet együtt nő az össztermeléssel A hosszú távon fenntartható legnagyobb növekedési ütem, melyet a népesség szaporodása és a

technológiai újítások lehetővé tesznek Ideális növekedés, ha a tényleges, a természetes és a biztosított egyensúlyi növekedés üteme azonos Megmutatja, hogy a helyettesítés határrátájának 1 %-os változásával a tőke-munka arány hány százalékkal változik Egységnyi kibocsátásra jutó munka A tőke egy százalékos változása által előidézett termelésváltozás A munka egy százalékos változása által előidézett termelésváltozás Megfelelő szervezéssel elérhető maximális teljesítmény Az új és a régi technika műszaki potenciáljának hányadosa A gazdaság hosszú távú fejlődési vonala, mely a korszerűsödési ráta hosszú távú tendenciájával egyezik meg A kritikus pont elérése után a magas növekedési ütem véget ér, a trendnek megfelelő szintet követi a gazdaság, a további fejlődés alapját a korszerű beruházások adják A kritikus pont elérése után sem torpan meg a beruházások növekedése, sőt a

korábbi túlfeszített növekedést fenn kívánják tartani, ebben az esetben rövid távon a trendet meghaladó lehet a növekedés, de szükségszerű visszaesés következik be, melynek oka, hogy az erőltetett beruházási tevékenység zöme korszerűtlen technikai színvonalat képvisel, ami a növekedés ütemét a trend alatt tartja A kritikus pontnál a korábbi növekedési ütemet csökkentik, a felszabadult erőforrásokat a gazdaság más területeire koncentrálják, a gazdasági növekedés minőségi feltételeinek megváltoztatását helyezik a gazdaságpolitika középpontjába, ezen tényezőknek köszönhetően a trendet meghaladó növekedés érhető el 28 46./ Magyarázza meg a kapcsolatot a gazdasági fejlődés és gazdasági növekedés, valamint a termelési lehetőségek határa és a gazdasági növekedés között. Gazdasági fejlődés: a társadalom gazdasági szférájának minőségi paramétereiben hosszú távon bekövetkező változás.

Gazdasági növekedés: a társadalom nemzeti kibocsátásának bővülése, a nemzet anyagi gazdagodása, a kibocsátás növekedése a termelési kapacitások növekedéséből ered. Termelési lehetőségek határa: szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással járó haszonáldozatot. 47./ Értelmezze a gazdasági növekedés mértékét és színvonalát Gazdasági növekedés: a társadalom nemzeti kibocsátásának bővülése, a nemzet anyagi gazdagodása, a kibocsátás növekedése a termelési kapacitások növekedéséből ered. Mértéke: növekedési ráta, mely a makrokibocsátási mutató (pl. GDP) valamely időszak alatt bekövetkezett növekményének ugyanezen mutató megelőző időszaki értékéhez történő viszonyítása. áy = (Yt – Yt-1) / Yt-1 , ahol Yt az adott időszak makrokibocsátási szintje, Yt-1 a megelőző időszak makrokibocsátási szintje. Nominális gazdasági növekedési ráta: folyóáron számított

gazdasági növekedési ráta, Reál gazdasági növekedési ráta: változatlan áron számított gazdasági növekedési ráta. A gazdasági növekedés színvonala: az egy főre eső összkibocsátással fejezhető ki: növekedés színvonala = Y / N, ahol Y a makrokibocsátás, N a népesség lélekszáma, makrogazdasági egyensúly esetén az összkibocsátás és az összjövedelem megegyezik, tehát ekkor az egy főre jutó kibocsátás azonos az egy főre jutó jövedelemmel. 48./ Fejtse ki a gazdasági növekedés tényezőinek szerepét és a növekedés típusait. A gazdasági növekedés tényezői: a gazdasági növekedést befolyásoló társadalmi, gazdasági körülmények, melyek függvényszerű kapcsolatban vannak a növekedéssel. A gazdasági növekedési tényezők típusai és szerepük: A kifejtett munka: alapvető forrása valamennyi jószág előállításának. A gazdaság rendelkezésére álló tőkeállomány: a munkaerő hasznosításának foka

elsősorban a rendelkezésre álló tőkeállománytól függ. A természeti erőforrások (ezen belül a földterület): adott időpontban minden nemzetgazdaság meghatározott mennyiségű és összetételű természeti erőforrással rendelkezik, melyek hosszabb távon változnak, egy részük nem újratermelhető, ezek mennyisége csökken, a kutatások eredményeként új feltárásokkal az erőforrás állomány növelhető, illetve korábban a termelés szempontjából haszontalan anyagok hasznos erőforrássá alakíthatók. A technikai (műszaki) haladás: az a termelési tényező, melynek hatására a termelés állandó ráfordítások mellett is nő. Megnyilvánulás szempontjából: 29 Megtestesült technikai haladás: új gépekben, berendezésekben, általánosságban jobb minőségű tőkejavakban jelenik meg. Meg nem testesült technikai haladás: a munkafolyamat jobb megszervezésében, hatékonyabb irányításban jut kifejezésre. Motiváció szerint: Autonóm

technikai haladás: a technikai haladást a saját törvényszerűségei szerint alakuló műszaki és tudományos fejlődés határozza meg. Indukált technikai haladás: a gazdasági, társadalmi és politikai körülmények által megkövetelt technikai haladás. Növekedési elmélet szerint: Exogén technikai haladás: a növekedési modellben külső adottságként szerepel a technikai haladás, azaz a termelési függvény külön változója. Endogén technikai haladás: a technikai haladás nem külön változó, hanem az erőforrások hatékonyságának emelkedésében jelenik meg. A gazdasági növekedés típusai: Extenzív növekedés: a termelés növekedését valamely termelési tényező mennyiségének növelésével érjük el. Intenzív növekedés: ha a kibocsátás növekedése a termelési tényezők adott mennyisége mellett következett be, illetve a termelési tényezők növekedési üteme kisebb, mint a kibocsátás növekedési üteme, azaz a termelési

tényezők hatékonysága nőtt. 49./ Miként határozódik meg az egyensúlyi növekedés üteme Domar növekedési modelljében. A domari növekedési modellben a beruházások növekedése határozza meg a gazdasági növekedés folyamatát. A beruházások nyomán nő a termelés kapacitása, de egyben nő a kihasználásához szükséges kereslet is. A teljes kapacitást biztosító növekedésnél a termelés “s?” ütemben növekszik. A Domar-féle egyensúlyi növekedés időben mindaddig fennmarad, amíg a megtakarítási hányad (s) és az átlagos beruházási hatékonyság (?) időben nem változik. Megtakarítási hányad s = S(összes megtakarítások)/Y(makrojövedelem) Beruházás átlagos hatékonysága: d = dY(makrojövedelem növekménye)/I(egységnyi beruházás) , vagyis egységnyi beruházásra jutó makrojövedelem növekmény. Meg kell találni azt a beruházási (tőkeállomány) növekedési ütemet, mely mellett a piacbővítő és a kapacitásnövelő

hatás megegyezik. YS (makrokínálat) = YD (makrokereslet) ? dYS = dYD dYS (makrokínálat várható kínövekménye) = I ä, ahol I az előző időszak beruházása dYD (makrokereslet várható növekménye) = 1/s dI, ahol 1/s a beruházási multiplikátor, dI a beruházások várható növekménye egyensúly esetén dYS = 1/s dI = I ä = dYD átrendezve megkapjuk a beruházások növekedési ütemét, mely egyben az egyensúlyi növekedés üteme is e modell szerint: dI / I = s d 50./ Milyen kapcsolat van Harrod növekedési modelljében a biztosított, a tényleges és a természetes növekedési ütemek között. 30 Biztosított egyensúlyi növekedési ütem: az a növekedési ütem, mely mellett a beruházási szándék és a megtakarítási szándék egyensúlyban van, és az összkereslet együtt nő az össztermeléssel. Tőkeigényességi koefficiens (Cr): kifejezi, hogy egységnyi jövedelemnövekmény mekkora beruházásigényt hoz létre. Az egyensúlyi növekedési

ütemet a megtakarítási hányad és a tőkeigényesség határozza meg, Gw = dY / Y = s / Cr Tényleges növekedési ütem (G): a megtakarítási hányad és a tényleges tőkekoefficiens (C’r) hányadosa Ha G > Gw, akkor C’r < Cr, a szándékolt beruházás túlszárnyalja a szándékolt megtakarítást, az összkereslet az összkínálatot, a gazdaságban fellendülés alakul ki, ennek oka, hogy a kereslet erős növekedése folytán a felszereléseket túlzottan kihasználják, a raktárkészleteket leépítik, a termékegység termeléséhez kevesebb tőkét használnak fel. Ha G < Gw, akkor C’r > Cr, a növekedés tényleges üteme a szándékolt megtakarításnálnál kisebb beruházást indukál, azaz a fogyasztási és beruházási kereslet együttesen kisebb a termelésnél, ez a vállalkozókat a termelés további csökkentésére ösztönzi, G egyre inkább Gw alá csökken, a szándékolt beruházás egyre inkább a szándékolt megtakarítás alá

esik, az összkereslet egyre jobban elmarad az összkínálattól, a gazdaságra a hanyatlás folyamata jellemző. A növekedés természetes üteme (Gn): a hosszú távon fenntartható legnagyobb növekedési ütem, melyet a népesség szaporodása és a technológiai újítások lehetővé tesznek, hosszú távon nem lehet túlszárnyalni. Átmenetileg a termelés Gn-nél nagyobb ütemben is nőhet, ha munkanélküliség van. A teljes foglalkoztatás megvalósulásával azonban G már nem lehet nagyobb, mint Gn. A tőkés gazdaságnak nincsenek olyan automatizmusai, melyek teljes foglalkoztatást biztosítanak, azaz Gn növekedési ütemet. 51./ Melyek a neoklasszikus növekedési modellek jellemzői A kínálat elemzésére építik modelljeiket, a keresleti oldalt teljesen figyelmen kívül hagyják. A termelést makroszinten vizsgálják, és bevezetik az aggregált termelési függvény fogalmát. A modellekben találkozunk a helyettesítés rugalmasságával, mely megmutatja,

hogy a helyettesítés határrátájának 1 %-os változásával a tőke-munka arány hány százalékkal változik. A termelés növekménye a termelési tényezők mennyiségének és a technikai haladásnak a függvénye. Tagadják a tőkeigényesség változatlanságát, azaz a tőkekoefficienst rugalmasnak tekintik. Léteznek olyan automatizmusok, melyek révén a termelési tényezők kihasználtsága megvalósul, és az egyensúlyi növekedés a természetes növekedéssel megegyezik. 52./ Jellemezze a Jánossy-féle növekedési modellt Műszaki potenciál: a megfelelő szervezéssel elérhető maximális teljesítmény. Korszerűsödési ráta: az új és a régi technika műszaki potenciáljának hányadosa. 31 Gazdasági trend: a gazdaság hosszú távú fejlődési vonala, amely a korszerűsödési ráta hosszú távú tendenciájával egyezik meg. Meredeksége nő a tömeges innovatív beruházásokkal, meredeksége csökken a tömeges korszerűtlen beruházásokkal.

Gazdasági ciklusok: a gazdaság tényleges növekedése rendszeresen eltér a gazdaság hosszú távú fejlődési vonalától. Katasztrófa: a gazdaság fejlődése egy trendet követ, mely trendtől időnként jelentős eltérések tapasztalhatók, ezek valamilyen rendkívüli okra, katasztrófára vezethetők vissza. Kritikus pont: az az időpont, melyben a katasztrófa után a gazdaság visszatér a katasztrófát megelőző szintre. Y (makrokibocsátás) Trend tényleges növekedés kritikus pont helyreállítás katasztrófa t1 t2 t3 t4 t (idő) Jánossy Ferenc elméletéra a technikai haladás endogén (belső törvényszerűségeket feltáró) ábrázolása jellemző. A modell bemutatja a gazdasági trendvonalat és a helyreállítás periódusát. A kritikus pontban különböző gazdaságpolitikai koncepciók alkalmazhatók a tényleges növekedésre. Harmonikus növekedés: a kritikus pont elérése után a magas növekedési ütem véget ér, a trendnek megfelelő

szintet követi a gazdaság, a további fejlődés alapját a korszerű beruházások adják. Erőltetett növekedés: a kritikus pont elérése után sem torpan meg a beruházások növekedése, sőt a korábbi túlfeszített növekedést fenn kívánják tartani, ebben az esetben rövid távon a trendet meghaladó lehet a növekedés, de szükségszerű visszaesés következik be, melynek oka, hogy az erőltetett beruházási tevékenység zöme korszerűtlen technikai színvonalat képvisel, ami a növekedés ütemét a trend alatt tartja. Gazdasági csoda: a kritikus pontnál a korábbi növekedési ütemet csökkentik, a felszabadult erőforrásokat a gazdaság más területeire koncentrálják, a gazdasági növekedés minőségi feltételeinek megváltoztatását helyezik a gazdaságpolitika középpontjába, ezen tényezőknek köszönhetően a trendet meghaladó növekedés érhető el. VI. 32 Konjuktúraciklusok Ciklusok csoportosítása Trend Kisimított trend

Megélénkülés (expanzió) Fellendülés (prosperitás) Visszaesés (recesszió) Konjuktúra Dekonjuktúra Klasszikus konjuktúraciklus Konjuktúra-dekonjuktúra váltás mechanizmusa Szándékolt készletek Nem szándékolt készletek Stagfláció Ingaszerűen ismétlődő ciklikus ingadozások, egy adott gazdaság kibocsátásának periodikusan ismétlődő alakulása, amennyiben az ingadozás a gazdaság több ágazatában megfigyelhető Ciklusok osztályozása különböző szempontok szerint A gazdaság hosszú távú fejlődési vonala A konjuktúraingadozás elemzésénél a relatív, azaz a trendhez viszonyított ingadozást vizsgáljuk, ebben az esetben a termelés hosszú távú alakulását állandónak vesszük A gazdasági növekedés üteme kezd felgyorsulni, de a trend értékét nem éri el A gazdasági növekedés üteme a trend fölé emelkedik A gazdasági növekedés üteme már a trend alá csökkent és csökkenése tovább tart, de egyre kisebb mértékben

A megélénkülés és a fellendülés szakasza együtt A hanyatlás és recesszió szakasza együtt Négy fázisra tagolt ciklus, melynek fázisai meghatározott sorrendben állandóan követik egymást A ciklus leszálló ágában megteremtődnek a feltételek a felszálló szakasz létrejöttéhez, és a folyamat megfordítva is igaz Olyan felhalmozások, melyet a termelési tevékenység zavartalan folytatása érdekében valósítanak meg A megtermelt áruk eladhatatlanságából keletkezik A gazdasági növekedés stagnálása melletti infláció 53./ Csoportosítsa a ciklikus ingadozásokat különböző szempontok szerint A trendtől való eltérés fajtája szerint: Véletlenszerű ingadozás: semmiféle szabályszerűség nem fedezhető fel. Szabályos ingadozás: okai nem gazdasági jellegűek, de az ingadozások meghatározott időszakonként jelentkeznek. Ciklikus ingadozások: ingaszerűen ismétlődnek (konjuktúraciklusok). A ciklikus mozgás jelentkezésének

területe szerint: Üzleti ciklusok Agrárciklusok Pénzügyi ciklusok Beruházási ciklusok A periódus hossza alapján: Kitchen-ciklus: kb. 40 hónapos periodicitással főleg a pénz- és hitelszférában, illetve a készletek alakulásában jelentkezik. Klasszikus konjuktúraciklus: hossza 8-10 év. Kuznets-ciklus: hossza 18-20 év. Kondratyev-ciklus: hossza 40-60 év. Szuperhosszú ciklusok: a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termékek árainál fedezhetők fel. A ciklusok oka szerint: 33 Beruházási ciklus: alapja a beruházási javakban keresendő. Gazdaságpolitikai ciklus: állami döntések hatására keletkezik. Monetáris ciklus: ennek során a forgalomban lévő pénzmennyiség változása gyakorol hatást a kereslet-kínálat alakulására. Szubjektív (pszichológiai tényezőkön alapuló) ciklusok, Politikai tényezők által determinált ciklusok. 54./ Sorolja fel a klasszikus ciklus fázisait és jellemezze azokat Konjuktúra: Megélénkülés

(expanzió): a gazdasági növekedés üteme kezd felgyorsulni, de a trend értékét nem éri el. Fellendülés (prosperitás): a gazdaság növekedési üteme a trend fölé emelkedik. (felső fordulópont) Dekonjuktúra: Hanyatlás: a gazdaság megtorpan, a növekedés üteme egyre kisebb mértékű, de a trend értékére még nem csökken le. Visszaesés (recesszió): a csökkenés tovább tart a trend értéke alatt, de egyre kisebb mértékben. (alsó fordulópont) 55./ Vezesse végig egy klasszikus konjuktúraciklus mechanizmusát a felső fordulóponttól. Megtörik a növekedési ütem, a termelés növekedése kapacitáskorlátokba ütközik. A beruházások további munkaerőt igényelnének, de mivel nincs elegendő és megfelelő szabad munkaerő, ezért szükségszerű a beruházások csökkentése. A multiplikátor és akcelerátor (azaz kumulatív) folyamatokon keresztül a termelés csökkenése következik be, mely a beruházások újabb csökkenését váltja ki. A

szándékolt készletek alakulása csökken, a nem szándékolt készletek alakulása a termelés csökkenésével együtt növekszik. A termékek iránti kereslet csökken, a termelők kereslete a beruházási javak iránt is csökken, mert a megtermelt áruk értékesítése már nem biztosított. A beruházási javak termelése csökken, a felesleges munkaerőállomány nő. A kumulatív folyamat megint felerősödik, de most lefelé, míg el nem jut az alsó fordulóponthoz. 56./ Jellemezze a II világháború utáni világméretű ciklikus ingadozásokat Első szakasz: 1945-1970-es évek eleje Jellemző tulajdonságok: A gazdasági növekedés üteme jelentősen felgyorsul, különösen gyorsan fejlődik az NSZK, Ausztria, Olaszország, Japán. Az USA-ban a válságok gyakran követik egymást. A nyugat-európai országokban a termelés visszaesései kisebbek. A visszaesések nem érintik valamennyi ország termelését, és időben nem egyszerre jelentkeznek. Az USA-ban a

válságok viszonylag enyhék voltak és rövidebb ideig tartottak. A ciklust meghatározó tényezők: Ideiglenesen ható tényezők: a II. Világháború utóhatása, az elpusztult kapacitásokat újra kell termelni, az elhalasztott kereslet tömegesen jelentkezik. Tartós tényezők: strukturális változások a gazdaságban, a szolgáltatások részaránya jelentősen megnő. E területek kevésbé ciklusérzékenyek, mint a termékek előállítása. Az állam gazdasági szerepe megnövekedik. 34 Második szakasz: az 1970-es évektől napjainkig Jellemző jegyei: Nem ciklikus és nem periodikus válság. Kialakulásának fő okai az állam restriktív gazdaságpolitikája, valamint a világpiaci árrobbanás. Lefolyásának menete: világpiaci árrobbanás az energiahordozók területén › a kőolajat, nyersanyagot importálók külkereskedelmi és fizetési mérlege jelentős passzívummal zárt › a nyersanyag- és kőolajimport behozatal jelentősen csökkent › a

feldolgozóipar költségei jelentősen nőttek › az import csökkenése az export visszafogásával járt együtt › a költségvetés költekezései visszaszorultak › a beruházásokat csökkentették › a profit nagysága csökkent Az árszínvonal nem csökkent. A jegybank diszkontlába nem csökkent. A tőkeimport növekedett. VII. Együttműködés és összetartozás Munkamegosztás A gazdasági kapcsolatok olyan világméretű rendszere, melyben a nemzetközi munkamegosztás alapján sokoldalúan kapcsolódnak össze a nemzetgazdaságok Áruk és szolgáltatások nemzetközi áramlása Külkereskedelem Árucsoportok nemzetközi áramlásához kapcsolódó Láthatatlan export szolgáltatások Tőkejavak rendszeres mozgása az országok között Tőkeáramlás Munkaerő rendszeres mozgása az országok között Munkaerőmozgás világgazdaság reálfolyamatainak fontos Nemzetközi pénzügyi A jelzőrendszere, egyben befolyásolja is rendszer Gyarmati típusú munka- Az

egyik oldal a centrum országokban létrejött a modernizációt biztosító, technikai fejlődést hordozó megosztás feldolgozóipar, a másik oldalon, a periféria országaiban az ezek forrását biztosító nyersanyagés kitermelőipar A centrum és a periféria országai között létrejött Aszimmetrikus függés egyoldalú függés Klasszkus protekcionizmus A belső ipar gyors kiépülése és megerősödése érdekében az állam védettséget biztosított a külföldi vállalatok versenyével szemben, eszköze a védővámok alkalmazása A gazdasági liberalizmus egyik eleme, amikor a Külkereskedelmi gazdasági erők szabad kibontakozása nemcsak a liberalizmus nemzetgazdaságon belül, hanem a nemzetek közti forgalomban is a legelőnyösebb Részben a nagyvállalati szféra extraprofitját védte, Modern protekcionizmus részben a piaci egyensúlytalanságok csökkentését szolgálta Kooperáció Specializáció Világgazdaság 35 Ellátási motiváció

Hatékonysági motiváció Smith-Ricardo modell Abszolút előnyök (tana) Komparatív előnyök (tana) Munkaintenzív termék Tőkeintenzív termék Kooperációs előnyök Adaptációs előnyök Működő tőke Kölcsöntőke Nemzetközi pénzmozgás Valuta Deviza Valutaárfolyam Keresztárfolyam Egységes árak törvénye Alulértékeltség Felülértékeltség Vásárlőerőparitás Valutaleértékelés Valutafelértékelés Pénzügyi hidak Konvertibilitás Kulcsvaluta Nemzetközi pénzügyi mérlegek Külkereskedelmi mérleg Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg Hitelmérleg Aranystandard pénzügyi rendszer Aranyautomatizmus Alsó aranypont Egy ország lakosságának minél magasabb szintű ellátása a külföld segítségét igényli az országban létre nem hozható javak megszerzése miatt, a létrehozható javak választékának bővítése miatt, és az országban ésszerűen fel nem használható termékek és erőforrások miatt Lényege az abban való érdekeltség,

hogy a munkamegosztás eredményeként a belső gazdasági folyamatok hatékonysága javuljon, illetve ahhoz, hogy e motiváció nemzetközi téren megjelenjen, az szükséges, hogy a gazdaság belső viszonyaiban is jelen legyen Az egyes országok között megmutatkozó termelékenységbeli differenciákon alapul. A munkaráfordításokkal meghatározott eltérések munkamegosztásra ösztönzik az országokat, melyből kimutatható előnyök származnak Az országok között kialakuló nemzetközi munkamegosztás által motivált abszolút termelékenységbeli különbség 36 Felső aranypont Aranydeviza pénzügyi rendszer Lebegő árfolyamok rendszere Valutaövezet Nemzetközi Valutaalap (IMF) IMF hiteltípusai Világbank Project-jellegű finanszírozás Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) Nemzetközi fejlesztési Társaság (IDA) OECD Nemzetközi hitelek fajtái Eurohitel LIBOR Integráció Integráció-felfogások Integrálódás szintjei Szabadkereskedelmi társulás

Vámunió Közös piac Gazdasági unió Globalizálódás Globális problémák Bilateralizmus Multilateralizmus Nemzetközi vállalat Transznacionális vállalat Multinacionális vállalat Interkontinentális optimalizáció Makrointegráció Nemzetközi gazdasági egyezmények GATT Nemzetközi gazdasági intézmények Regionális gazdasági integráció Nyugat-európai integráció (EU) Római Szerződés EGK EK Az EU pillérei Az EU fejlődési szakaszai Egységes Európai Okmány 37 Egységes piac Maastrichti-szerződés Az EU kibővülési folyamata Az EU intézményei EFTA NAFTA EAEG 57./ Mi jellemezte a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat a XVI Század előtt 58./ Melyek a világgazdaság funkcionális területei és melyek jellemzőik 59./ Jellemezze a világgazdaság három fejlődési szakaszát 60./ Melyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok motivációi és főbb előnyei 61./ Értelmezze a Smith-Ricardo féle munkamegosztási modellt 62./ Mutassa be a

komparatív előnyök keletkezését 63./ Ismertesse a nemzetközi tőke- és munkaerőáramlás jellemzőit Nemzetközi tőkeáramlás jellemzői: A tőkeexport olyan értékkivitel, melynek célja, hogy az exportőr számára rendszeres profitot vagy kamatot biztosítson. Működőtőke esetén az exportőr közvetlenül anyagi-szellemi javakat fektet be, végeredményben magát a termelést exportálja, melynek elsődleges célja a profit. Kölcsöntőke esetén pénzkölcsön nyújtásáról van szó, mely után importálója kamatot fizet. Forrását tekintve mindkét tőkeforma lehet magántőke, állami tőke vagy nemzetközi tőke. A tőkeexport leggyakoribb oka, hogy a legerősebb gazdaságú országokban gyakran relatív tőkefeleslegek jönnek létre, és külföldre telepítésével extraprofit szerzésére nyílik lehetőség, melynek számos forrása lehet, pl. nyersanyag- és energiaforrások szerezhetők meg, alacsony munkabérekkel társult magasabb termelékenység,

vagy a munkaerő alacsonyabb bérterhei, különleges minősége, vagy más szubjektív tulajdonságai. A tőkeáramlás iránya a II. Világháború előtt a fejlett országokból a fejletlenek felé mutatott, a II. Világháború után az állami tőkekivitel súlya növekedett (segélyek). Az 1950-es évek végétől növekedtek a magántőke működőtőke beruházásai is Nemzetközi munkaerőáramlás jellemzői: A munkaerőmozgásban a gazdasági megfontolások mellett gyakran meghatározó jelentőségűek a piaci-szociális és a politikai tényezők. Gazdasági motívumai is komplexebbek, a foglalkoztatás feltételrendszereinek előnyei mellett számos kulturális, oktatási-szakképzési, lakhatási, stb. előnynek is fontos szerepe van. A mai világgazdaságban megnyilvánuló fő mozgásirány, a gyengébben fejlett országokból a fejlettek felé. A tőke és munkaerő importjának 38 pozitív közgazdasági hatása csak annak adaptálhatósága mellett bontakozhat

ki. Az alkalmazás-képesség akkor áll fenn, ha az importált tőke és munkaerő beépülése a hazai gazdaságba zökkenőmentes, működőképessége eléri a hazai átlagot, melynek számos technikai, infrastrukturális és piaci feltétele van, melyek meghatározzák a tőke- és munakerőimport gazdaságilag indokolt határait is. 64./ Sorolja fel és értelmezze a nemzetközi pénzügyek alapfogalmait Külkereskedelem: országhatárokat átlépő tevékenység, melynek során reálfolyamatként áruk és szolgáltatások áramlanak. Tőkeáramlás: keretében a nagy kereskedelmi többlettel rendelkező országok megforgatják bevételeiket a világ különböző térségeibe történő tőkebefektetéseken keresztül. Nemzetközi pénzügyi rendszer: az az együttműködési és megállapodási mechanizmus, melynek egyik alapvető feladata a nemzetközi pénzviszonyok stabilitásának biztosítása. Valuta: valamely ország törvényes fizetőeszköze más ország

állampolgárainak szempontjából. Valutaárfolyam: a valutának egy másik valutában kifejezett ára, a valuta vásárlóerejétől függ, a vásárlóerő-arányokat kell tükröznie. Hivatalos árfolyam: a valutát kibocsátó bank határozza meg. Piaci árfolyam: a kereslet-kínálat viszonyainak megfelelően a pénzpiacokon alakul ki. Deviza: valamely külföldi természetes vagy jogi személlyel szemben fennálló, azaz más ország valutájára szóló követelése. (váltó, csekk, átutalás, banki számla, stb.) Keresztárfolyam: az az árfolyam, melyet közvetett úton, más árfolyamok felhasználásával számítanak ki. Egységes árak törvénye: állítja, hogy a külföldi és hazai hasonló temék árának egyformának kell lennie. Vásárlóerő-paritás elmélete: két valuta árfolyama akkor egyensúlyi, ha megegyezik a két valuta belső vásárlóereje. Konvertibilitás: a valutának egyéb valutákra való átválthatósága, melynek nincsenek adminisztratív,

jogi korlátai. Kulcsvaluta: annak az országnak a valutája, mely a nemzetközi forgalomban meghatározó részesedést mutat, és a valuta értékállandósága miatt mindenhol szívesen fogadják az elszámolás eszközeként. Tatalékvaluta: a nemzetgazdaságok által felhalmozott fizetőeszköz, melyben az arany mellett a fizetőképességet biztosító tartalékokat elhelyezték. Nem konvertibilis valuták: azok a valuták, melynek kibocsátó bankja nem képes vagy nem hajlandó vállalni a konvertibilitással járó kötelezettségeket. Nemzetközi pénzügyi mérleg: adott ország tartozásainak és követeléseinek szembeállítását tartalmazza gazdasági, pénzügyi kapcsolatainak egy-egy területére vonatkozóan. Aktív, ha az export összege meghaladja az importét, fordított esetben passzív. 65./ Magyarázza el a valutaleértékelés és –felértékelés következményeit 66./ Ismertesse a nemzetközi fizetési mérleget 39 67./ Mi a feladata a nemzetközi

pénzügyi rendszernek Értelmezze az aranystandard pénzügyi rendszer lényegét. Nemzetközi pénzügyi rendszer feladata: Biztosítja a viszonylag stabil árfolyamok rendszerét, Meghatározza a rendszerben lévő tartalékok formáját és mennyiségét, Működteti a fizetési-mérleg hiányok kiegyenlítésének eszközeit és módszereit, Fenntartja a fentieket megvalósító piaci vagy intézményi mechanizmusokat. Aranystandard pénzügyi rendszer: alapvetően a szabadversenyes (kompetitív) piaci viszonyok nemzetközi pénzrendszere, bizonyos módosulásokkal az 1929-33-as világválságig érvényesült. A rendszer igazi pénze az arany, Az egyes országok valutáit (mint pénzhelyetteseket) szabadon lehet aranyra váltani, A valuták árfolyama aranyparitásuk összevetésén alapul. Az aranyautomatizmus a valutaárfolyamok stabilitását biztosító piaci törvény, melynek következtében az árfolyamok csak egy alsó és felső aranypont közötti sávban ingadozhattak.

Ez az aranypont-rendszer egyben fix árfolyamrendszert is jelentett, és azt is, hogy az aranystandard automatikus egyensúlyt teremt az országok fizetési mérlegében. 68./ hasonlítsa össze az aranydeviza-rendszert és a lebegő árfolyamok rendszerét. Aranydevizarendszer (Bretton Woods-i rendszer): Az arany közvetlenül nem vesz részt a forgalomban, A dollár lép az arany helyére és egyedül lesz aranyra váltható, A nemzeti valuták árfolyamát a dollárhoz rögzítik, Egységes és kötelező fellépéssel védik a rögzített árfolyamokat. A kulcsvaluta mögött nagy aranytartaléknak kell rendelkezésre állnia, a kulcsvaluta nem vagy csak kisebb mértékben inflálódhat, a kulcsvalutaország deficitje nem lehet lényegesen nagyobb, mint amennyi belőle a nemzetközi fizetésekhez és tartalékképzéshez szükséges. Lebegő árfolyamok rendszere: Lemond egy világméretű fix árfolyamrendszerről, és ezzel a piaci keresletkínálat nagyobb szerepet kap az

árfolyamok mozgásában, a valutaárfolyamok lebegtetésében Valutatípusai: Teljesen szabadon lebegő valuta (pl. dollár), Irányítottan lebegő valuta, árfolyammódosítását a jagybank beavatkozás jelenti (pl. brit font, kanadai dollár, japán jen, stb.), Cövekvaluta: egy külföldi valutához köti árfolyamát (főként fejlődő országok), Valutaövezetekbe tömörült valuták: egymás közt stabilizálják árfolyamaikat, de lehetővé teszik a világ többi részéhez képest a lebegtetést (pl. EU országok) A létező pénzügyi szervezetek szerepe is szükségszerűen módosul, tevékenységük fokozatosan kiterjed a nemzeti gazdaságpolitikák fontosabb elemeinek nemzetközi felügyeletére is. 40 69./ Beszéljen az IMF és a Világbank szervezetéről, működéséről, hitelezéséről 70./ Ismertesse a nyugat-európai integráció fejlődési folyamatát 71./ Jellemezze az Európai Unió alapintézményeit 72./ Mi jellemezte Magyarország és az EU

kapcsolatát az 1990-es évek előtt Hogyan alakul(t) az EU keleti kibővülési folyamata 1990. után