Gazdasági Ismeretek | Nonprofit szféra » Kalas György - Adatvadászat, terítéken az üvegzseb

Adatvadászat Terítéken az üvegzseb BEVEZETÉS Az információs jogok jelentősége „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” /Alkotmány 61.§ (1) bekezdés/ Füzetkénk tehát mindenki jogáról szól – mindenkinek. Demokráciában élünk, amely garantálja, hogy a közérdekű adatokat bárki megismerhesse és terjeszthesse. Alkotmányban biztosított információs jogokról van szó – nem pedig a hivatal kegyéről. Ha valaki (hozzáférhető) közérdekű adat megismerésére vágyik, annak indokolnia sem kell, hogy mi okból és célból van neki arra szüksége. Kíváncsi fajta oszt kész Feladata csupán annyi, hogy kérését pontosan megfogalmazza – amit aztán az adatkezelő szerv köteles teljesíteni. Ha pedig a kérést a Szerv alaptalanul megtagadja, akkor majd a bíróság segít a polgárnak. Az Alkotmány idézett passzusa

egyébként jelzi, hogy a tárgyalandó „információs jog” valójában összetett fogalom. A szabad véleménynyilvánítás joga – mint anyajog – lényegében felöleli a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot (az információs szabadságot). Felöleli, körbefogja – e két jog kölcsönösen feltételezi egymást. Az Alkotmánybíróság eddig több határozatában értékelte az „információs jogok” küldetését, tartalmát és korlátait. A 34/1994 sz AB határozat megfogalmazása szerint a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés, „a nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam

működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.” Az információs jogok érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok nyilvánossága – mint a hatalom egyik „ellensúlya” – olyan alkotmányos alapjog, melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni. Ennek hiányában az állam ösztönszerűen építi ki információs monopóliumát – elzárva a polgárt az alkotmányos jogai gyakorolásához szükséges ismeretektől. Csak a megfelelően informált nyilvánosság képes az állami szervek ténykedésének ellenőrzésére; a kontroll nélküli állam – mint tapasztaltuk – könnyen a diktatórikus berendezkedés útjára téved. Ez az egyik történelmi tény. A másik az, hogy a nyilvánosság – az átláthatóság alapvető eleme – általában zavarja az állami szervek tevékenységét. A közigazgatási apparátus és a

magán-gazdaság természete már csak ilyen: utálják, ha bárki bármit is meg akar tudni róluk. Különösen tetten érhető ez errefelé, a volt „keleti blokk” országaiban. Ne csodálkozzunk! Egy élete nagy részét titkosított, antidemokratikus rendszerben töltött, „packázáshoz szokott” bürokratáknak nem könnyű megérteni az információs szabadság nagyszerűségét, vagy azt, hogy ki van kiért. Maradjunk abban, hogy a régi igazság: „az információ – hatalom” soha nem volt időszerűbb, mint a mai (információs) társadalomban. Szerzői titok: Magyarázat a harmadik kiadáshoz Az információs szabadság problémáját 2002-ben dolgoztuk fel az ”Adatvadászat” című brosúránkban. Természetesen nem foglalkoztunk mindenféle adattal, hanem csak az Alkotmányban szabályozott információs jog egyik elemét, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés problémáját jártuk körbe. A címben azt jeleztük, hogy ugyan mindenkit érintő és

megillető (közérdekű) adatokról van szó – azok megszerzése azonban ma még leginkább a vadászat rítusával jár. Adatvadászat 1. oldal Először is nem árt az adatbeszerző aktusra lelkileg ráhangolódni, idegileg rápihenni. Azután az adatot be kell cserkészni (megismerhető-e, hol található, az adatkezelő gazdinak milyen szokásai vannak) – majd jól koncentrálva megcélozni (a kérelmet pontosan megfogalmazni). Találat csak így remélhető A füzet azért íródott, mert tapasztalataink szerint nálunk a polgárok és a civil szervezetek többsége még nem ismerte fel a közérdekű adatokhoz való hozzáférés fontosságát, lehetőségeit. Ennek oka összetett Az egyik ok kétségtelenül a jogi zűrzavar, ami azonban – úgy tetszett - az EU-csatlakozás folyamatában lassan eloszlik. Aztán mégsem oszlott. Azaz mégis, de termelődött helyette új Egy biztos, az Alkotmánybíróságnak, az Ombudsman Hivatalnak és a bíróságoknak lesz még

dolga bőven, ha fel akarja oldani a nyitva maradt jogértelmezési- és jogalkalmazási kérdéseket. Aztán itt tornyosul az információs szabadság kiteljesedése előtt a többi akadály is: a bürokrácia ösztönös ellenállása, a polgárok „állam bácsitól” való hagyományos félelme, a társadalom közönye, a környezettudatosság és a jogi kultúra hiánya. Na, ezek feloldása még nehezebbnek tűnik A mostani brosúránk címe egyszerre hivatott közvetíteni a folyamatosságot és a változást. Főcímünk jelzi, hogy a téma és feldolgozott probléma továbbra is aktuális, és hogy egy változatlan utánnyomás követően ismét szükségét érezzük az újbóli megjelentetésnek. Az eseményeket követve a szövegbe beledolgoztuk ezúttal az adatvédelmi biztos utóbbi két évben született intézkedéseit, valamint a témánk szempontjából kiemelkedően fontos 2003. évi „üvegzsebtörvény csomag” rendelkezéseit Erre utal a harmadik kiadás

„Terítéken az üvegzseb” alcíme. Kibővítettük az adathozzáférés általános és speciális lehetőségeit tárgyaló II. és V fejezetet Kiemelkedő jelentősége miatt továbbra is külön tárgyaljuk - a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos információk (III. fejezet) - és a környezet állapotára vonatkozó közérdekű adatok beszerzését (IV. fejezet) A rendszerváltás után (1992-ben) született magyar adatvédelmi törvény egyébként magasra tette a mércét. Bár a két szabályozás közelített egymáshoz, a hazai adatvédelmi szabályozás néhány passzusa még ma is szigorúbb az EU direktívákban foglalt rendelkezéseknél. Elmondhatjuk, hogy az Avtv kiemelkedő alkotása volt az információs szabadság kiteljesedését segítő jogi szabályozásnak. Az más dolog, hogy (a kerettörvényi szabályozás joghézagai miatt) a magunkfajta „adatvadászoknak” továbbra is gyakran kell segítséget keresni az információs jogot

sajátosan értelmező adatkezelő apparátussal szemben. Ezért van az, hogy füzetünkben folyamatosan hivatkozunk majd az Alkotmánybíróság döntéseire és az adatvédelmi biztos állásfoglalásaira. Rövidítések jegyzéke Avtv. 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról („adatvédelmi törvény”) Kvtv. 1995. évi LIII törvény a környezet védelmének általános szabályairól („környezetvédelmi törvény”) Ötv. 1990. évi LXV törvény az önkormányzatokról Áe. 1957. évi IV törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól Btk. 1978. évi IV törvény a Büntető Törvénykönyvről „Üvegzsebtörvény”: 2003. évi XXIV törvény AB hat. Omb. Alkotmánybíróság határozata Adatvédelmi biztos (ombudsman) intézkedése Adatvadászat 2. oldal II. Az adathozzáférés általános szabályai Mi számít közérdekű adatnak? Az „adatvédelmi

törvény” új megfogalmazása szerint: „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat.” * Főszabály szerint tehát mondhatnók azt is, hogy az állami és önkormányzati szervek által kezelt adatok közül mindaz közérdekű, amely nem minősül személyes jellegűnek. Kiegészítésként hozzá lehet tenni, hogy „közérdekűként viselkednek” továbbá a nem állami és önkormányzati szervek által közölt közérdekből nyilvánosnak minősülő adatok is – és azt, hogy a közérdekűség nem jelent automatikusan hozzáférhetőséget. Az adatok egy részének nyilvánossága ugyanis törvényileg korlátozott (pl. amelyeket titkosítottak) Ezeket a fogalmakat a későbbiekben külön tárgyaljuk majd. Az Avtv.-ben megjelenő „közérdekű adat” fogalom

jelentésében egyébként önmagán túlmutat (magába foglalja például a konkrét közigazgatási határozatok megismerhető részét is). A nemzetközi gyakorlat alapján talán kifejezőbb lenne nálunk is a közérdekű irat, dokumentum kifejezést rendszeresíteni.* Hivatkozás: * Avtv. 2§ 3 pont,* Omb. 1116/K/2003 Ki igényelhet adathozzáférést, és mi célból? A hozzáférés meglehetősen csúnya szó, de nem mi találtuk ki, hanem a jogalkotó. Egyébként alapvető állampolgári jogról lévén szó, a közérdekű adatokhoz mindenkinek (bárkinek) joga van hozzáférni. Jóska Pistának (természetes személy) éppúgy, mint az Aggódó Kiscserkészek Klubjának (nem jogi személy) vagy a települési Üvegzsebvizslató Egyesületnek (jogi személy). Az Avtv szerint az adatkezelő szerveknek kötelessége biztosítani, hogy az általuk kezelt (és megismerhető) közérdekű adatokhoz bárki hozzáférjen.* Az adatkezelő szervnek (továbbiakban: a Szervnek) nincs

joga azt vizsgálni, hogy a kérelmező miért kíváncsi a kért adatokra – miként azt sem, hogy mit akar majd a megszerzett adatokkal kezdeni.* Ez így van rendjén, hiszen az Alkotmány 61.§ (1) bekezdése nemcsak a közérdekű adatok megszerzésére biztosít jogot mindenkinek, de annak terjesztésére is. A gyakorlat egyébként sajnos azt mutatja, hogy míg a polgárok csak elvétve kérnek ki adatokat a hatóságoktól, a vállalkozók üzleti célú adatbegyűjtése rohamosan nő. Hivatkozás: * Avtv. 19 § (3) bek, * 19/1995. (III28) AB hat Szükséges-e igazolni az adatkérőnek a személyazonosságát? Minthogy a közérdekű adatok megismerésére bárki jogosult – az adatkérőnek nem szükséges felfednie kilétét. Két okból azonban célszerűnek tetszik: - ha a kérelmező levélben kérte a közérdekű adatok (másolat) megküldését, akkor nem árt megadnia nevét, lakcímet – ahová a választ várja. - de jogosan igényelheti a név, cím

megküldését az adatkezelő is, hiszen az adatszolgáltatással felmerült költségeit csak ismert személytől vasalhatja majd be. Hivatkozás: Omb. 254/K/1999 Kitől lehet a közérdekű adatokat beszerezni? Közérdekű adatot mindig az adatkezelő szervtől kell kérni. Adatkezelő szervként az Avtv „az állami és helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervet” nevesíti.* Ez idáig rendben lenne, ha az adatkérő dolgát nem nehezítenék meg a számára áttekinthetetlen hatásköri megosztások. Az adatkiszolgáltatási eljárásra az Avtv. szabályai vonatkoznak, ahol – ellentétben az Áe rendelkezéseivel – nincs áttételi kötelezettség. Vagyis ha rossz címhez fordulunk, ha attól kérjük az adatokat akinél nincs is – akkor az feltehetően meg fogja tagadni a kérést. Mégpedig okkal Annak viszont nincs akadálya, hogy – próba, szerencse – adatkérő levelünket egyszerre több helyre

küldjük meg. Hivatkozás: * Avtv. 19§ (1) bek Adatvadászat 3. oldal Van-e az adatkérésnek kötelező formai tartalmi kötöttsége? Formai előírás nincs. A kérés előterjeszthető szóban, személyesen eljárva, telefonon és írásban is – faxon, elektronikus formában, vagy levélben egyaránt. A határidők követhetősége végett ez utóbbi a legbiztosabb, főleg, ha a levelet ajánlva adjuk fel. Egy példányt pedig tartsunk meg magunknak Sosem lehet tudni A levelünk végén az adatkezelőben nem árt nyomatékosítani, hogy miről is van szó. Nem a Szerv hogyléte után érdeklődünk, vagy hogy ma menyibe kerül náluk a büfében a hamburger Tehát az Avtv.-re hivatkozással jelezzük, hogy márpedig ez egy igazi közérdekű adatot kérő beadvány, melynek 15 napon belül szíveskedjen eleget tenni.* Hivatkozás: * Avtv. 20§ (1) bek A megkeresés tartalma Alkotmányos alapjogról lévén szó az adatkérőtől nem követelhető meg a szabatos

fogalmazás. Ha az adatigénylés tárgya a beadványból meghatározatható – akkor azt teljesíteni kell.* A kérelem pontos megfogalmazása azonban saját érdekünk, hiszen az megkönnyíti és egyértelművé teszi majd a teljesítést (megtagadást) is. Jelezzük tehát konkrétan, hogy milyen közérdekű adatot kérünk és milyen formában, máskülönben adatküldés helyett jönnek majd a kifogások, a félreértelmezések és a bíróság előtt már hiába próbáljuk a kérést átfogalmazni. Ha tényleg pongyolán fogalmaztunk, akkor tegyünk eleget az adatkezelő kérésének és pontosítsuk igényünket. Hasonló kérelem egyébként többször is beadható, ha folyamatosan mért adatokról van szó, akár hetente is.* Annak sincs jelentősége, hogy az adatkezelő hogyan tárolja az adatokat.* Irat fénymásolása éppen úgy kérhető, mint hangszalag átjátszása, vagy számítógépen lévő adatok letöltése. Az azonban fontos, hogy másolat kérése esetén

nevezzük meg pontosan a közérdekű adatot tartalmazó iratot, közgyűlési jegyzőkönyvből pedig azt a részt (napirendi pontot, hozzászólást, határozatot), amelyikre kíváncsiak vagyunk.* Hivatkozás: * Omb. 254/K/1999, * Avtv. 20§ (1) bek, * BH 1996. 581 Mit kell tudni az adatszolgáltatás módjáról? Az ember általában iratbetekintést, adatmegküldést, tájékoztatást kér, és fénymásolatban vagy hajlékonylemezen várja a kért információkat. A Szervet köti az adatkérés módja, attól (hacsak nincs elháríthatatlan akadálya) egyoldalúan nem térhet el.* Nyilvánvalóan nem követelhető azonban olyan technikai teljesítés, amely nem áll az adatkezelő rendelkezésére (például nem kérhető a dokumentum word formátumban, ha azt pdf-ben kezelik). Más a helyzet akkor, ha az igényelt közérdekű adatok alapvetően rendelkezésre állnak ugyan, van technika is – de az információk számítógépre vitele, vagy a „nyers adatok” további

feldolgozása jelentős plusz munkát és költséget jelentene. Ilyen esetekben a feleknek közösen kell megegyezni a teljesítés módjáról és a fizetendő költségtérítésről – nem feledve azt az Avtv. előírást, hogy az adatkezelő a megkeresést köteles „közérthető formában” teljesíteni.* Hivatkozás:. * 254/K/1999, 19/1995. (III28) AB határozat, Omb 1116/K/2003 Irat (adat)betekintés teljesítésének módja Az iratbetekintés nem a legnépszerűbb műfaj. Be kell mennünk a Szervhez, ahová bemenni nemigen akaródzik. Úgy kell tennünk, mint aki kérincsél, pedig csak jogunkat gyakoroljuk Szóval néha tényleg nehéz elviselni a hivatal packázását, az ügyintézők „halivúdi mosolyát”. A személyes iratbetekintésnek azonban több előnye is van. Például az, hogy a kérelmező a teljes dokumentációt megismerheti, ha nem ért valamit elmagyarázzák neki, és hogy valóban csak a számára fontos iratokat jegyzeteli ki, másoltatja le.

Vagyis idő és pénz takarítható meg, ráadásul az aktacsomóból néha nem várt értékes információk bukkanhatnak elő. Adatvadászat 4. oldal A személyes iratbetekintés időpontját ajánlatos a hivatallal előzetesen egyeztetni. Legjobb az írásbeli kérelem várható beérkezése után rögtön felhívni a hivatalt. Így a Szerv joga sem sérül, hiszen lehetősége van az adathozzáférés 15 napon belüli teljesítésére vagy 8 napon belüli megtagadásra Jelen lehet-e az adatbetekintésnél a Szerv képviselője? Ha akar, akkor igen,* hiszen egy aktában lehetnek nem nyilvános (titkosnak minősülő) információk is. Közelítsük meg tehát pozitívan a dolgot. Egy magunkfajta betekintő általában nem szakember, a jelenlévő ügyintéző viszont intézkedhet a fénymásolásról, jóindulatúan felhívhatja a figyelmet erre-arra, segíthet az adatok szakmai értelmezésében. Erre nyugodtan meg is lehet őt kérni, hiszen az Avtv 20§ (1) bekezdésében

foglaltak szerint az adatkezelő – mint tudjuk- a kérelemnek „közérthető formában” tesz eleget. Hivatkozás: * 19/1995. (III28) AB határozat Mennyi idő alatt kell az információ hozzáférést megtagadni vagy teljesíteni? Az adatkezelőnek 8 nap áll rendelkezésére a kérés megtagadására, amit azonban mindig indokolni köteles. Egyéb esetben a kérésnek a „legrövidebb időn belül”, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget kell tennie (az Avtv. napot említ, ami naptári napként értelmezendő)* A fenti időpontok természetesen a kérelem tudomásra jutásától (a kérés beérkeztétől) számítandók. Hivatkozás: * Avtv. 20§ (1 ) és (2) bek Meghosszabbíthatók-e az Avtv.-ben előírt határidők? Elméletileg nem, de a gyakorlatban mégis előfordulhat, hogy csak később juthatunk adatközelbe. Vagy azért, mert a Szerv időt kér, hogy az adatokat az általunk kért formában szolgáltathassa, vagy a költségek ügyében kell még alkudoznunk

(hogy vállaljuk-e) - vagy pedig a kérésünket szükséges utólag pontosítani, ha mégsem egyértelműen fogalmaztunk. Néhány terméketlen levélváltás után felmerülhet bennünk gyanú esetleg, hogy a Szerv csak az időt húzza, valójában esze ágában sincs a kért adatot kiadni. Ezt alappal lehet megtagadásként értelmezni és további alkudozás helyett a bíróságtól kell kérni a teljesítésre való kötelezést.* Hivatkozás: * Avtv. 21§ (1) bek Mi történik akkor, ha az adatkezelő szerv nem válaszol? Nyilván van az úgy, hogy a hivatalnak sok dolga van, néhány Szervnek azonban a hallgatás kifejezetten a kedvenc sportja. A hallgatás közérdekű adatok esetében viszont öngól Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ugyanis az adatkezelő hallgatása az Avtv. alapján a kérés megtagadásaként értelmezendő* Vagyis ha mindkét törvényi határidő válasz nélkül telik el, az adatkérő a rendelkezésre álló 30 napon belül (!) a

bírósághoz fordulhat. Hivatkozás: * Omb. 16/A/95 Elévül-e a hozzáférés joga? Ilyen nincs. Maga a jog osztja az információ sorsát: a közérdekű adatokhoz (iratok megismeréséhez) való jog időben nem korlátozható. Vagyis egészen addig jogunk van a hozzáféréshez, amíg az iratokat ki nem selejtezték. Hivatkozás: 19/1995. (III28) AB hat Információszolgáltatásért érvényesíthető költségek Ez az adatvédelmi törvény egyik sarkalatos pontja. Az Avtv megfogalmazásában: „a közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg.”* Az „állapíthat meg” értelmezésünkben azt jelenti, hogy a költségfelszámítás nem kötelező. Ha viszont a Szerv megállapít, akkor viszont csak a közléssel ténylegesen felmerült költségek jöhetnek számításba – az adatszolgáltatásért más címen jogszerűen térítés nem

kérhető. Az adatkezelőnél már egyébként is rendelkezésre (nyers) álló adatokat feltételezve személyes adatbetekintés, illetve számítógépes adatmásolásnál (ha az saját lemezre történik) tulajdonképpen nem is merül fel „közlési költség”. Írásos adatkikérésnél alapesetben költségként jelentkezhet a postázással járó díj és a másolati illetékek. Az előbbi megsaccolható – az utóbbiról pedig az illetéktörvény előírásaihoz* igazodóan önkormányzati rendeletek, vagy belső szabályozások rendelkeznek. Adatvadászat 5. oldal Amennyiben a nem egyszerű adatmásolásról van szó kétségtelen, hogy adatközléssel összefüggésben felmerülő költségeként jelentkezik a meglévő (nyers) adatok rendszerezése és feldolgozása is. Ennek várható árát jobb, ha a kérelmező előre megtudakolja, egyébként meglepetés érheti. Gyakori ugyanis, hogy „adatfeldolgozás” címén több ezer forintos mérnökóradíjakat

számláznak le. Ennek oka nagyrészt az, hogy a hatóságoknak ma már bevételi tervei is vannak, és az adatközlést sajnos egyfajta bevételi forrásnak tekintik.* Az egy dolog, hogy senki sem akarja ingyen agyondolgoztatni az amúgy is túlterhelt Szervet – de igazándiból az sem megnyugtató, ha maguk a hivatalok szabják meg az információszabadság árát, és a polgárokkal fizettetik meg technikai fogyatékosságaikat, vagy éppen trehányságukat. A tapasztalat szerint egyébként költségfelszámolásnál nincs kialakult gyakorlat. A számla összege leginkább alku kérdése és az nagyban függ a hivatalvezető hozzáállásától, a személyes kapcsolatoktól. Már csak ezért is érdemes előre megkérni a várható költségek közlését (amit az adatszolgáltató köteles előre megadni).* Hivatkozás: *Avtv. 20§ (3 bek), * 1990. évi XCIII törvény ( melléklet IV pontja),* Omb.185/K/2002 Az információszabadság korlátai az Avtv. alapján Az Avtv.

alapján az állami vagy önkormányzati szervek által kezelt azon adatok, amelyek nem személyesek, és amelyeknek nyilvánosságát a törvényi rendelkezések nem korlátozzák, mindenki számára hozzáférhetőek. A fenti főszabály első kitétele szerint tehát nem közérdekűek, azaz nem nyilvánosak a személyes jellegű adatok. Ezek csak az érintett beleegyezésével vagy törvényi rendelkezések alapján kerülhetnek nyilvánosságra (Avtv 3 § (1) bekezdés) A személyes adatok fenti védelme azonban nem abszolút, ami azt jelenti, hogy a polgárok közérdekű adatok megismeréséhez való joga kivételesen „überelheti” azt.* Ez elsősorban a közhatalmat gyakorlókra, vagy politikai közszereplést vállaló személyekre nézve indokolt, de csak akkor, ha a kért közérdekű információ tevékenységük megítélése szempontjából jelentőséggel bír.* Erre az önkormányzati részben még feltétlenül visszatérünk. Hivatkozás:. * 60/1994. (XII24) AB

hat, * Omb. 26/K/1999, Titkok, titkok, titkok Az Avtv. által jelzett másik kivétel az, mikor a közérdekű adatok nyilvánosságát törvényi rendelkezés korlátozza. Maga az Avtv háromféle korlátozást nevesít: az államtitkot, a szolgálati titkot, valamint a belső használatra készült, és a döntés-előkészítéssel összefüggő adatot.* Az államtitokkal kapcsolatos szabályokat az erről szóló 1995. évi LXV törvény rögzíti, mellékletében pontosan felsorolva az államtitokká minősíthető adatfajtákat (titokköri jegyzék). A titokköri jegyzékben szereplő adat azonban még csak lehetőség – az akkor válik igazi államtitokká, ha a törvényben arra felhatalmazott személy, az ott meghatározott minősítési eljárás előírásai szerint annak is nyilvánítja. Az államtitkot tartalmazó irat minden lapján szerepeltetni kell a „Szigorúan titkos!” feliratot. A szolgálati titkot tartalmazó irat lapjai a „Titkos” feliratból

ismerhetőek fel. A szolgálati titkokkal kapcsolatos főbb szabályokat is a fenti titoktörvény tartalmazza. Itt is van nevesített minősítő személy, van szigorú eljárási rend is – a különbség az, hogy a szolgálati titokkör jegyzékét nem a törvény, hanem maga a minősítő állapítja meg ( és jogszabályban hozza nyilvánosságra). Így gyakorlatilag minden miniszter, országos hatáskörű szerv adott ki saját rendeletet a szolgálati titokköri jegyzékről. Igaz, némelyik lista inkább az információs szabadság megcsúfolásának nevezhető. Hivatkozás: * Avtv. 19§ (3) bek Üzleti titok Az „üzleti titok” fogalmát az Avtv. sokáig nem is ismerte Mivel azonban más törvényi szabályozásokban (pl a versenytörvényben) megjelent, az adatmegtagadó szervek és cégek szívesen hivatkoztak rá. A probléma eredője az, hogy az üzleti titkok elsősorban a cég gazdasági tevékenységéhez kapcsolódnak, védelmük érthető okokból elsősorban az

érintett cég érdeke és kötelessége. Mivel ő maga a minősítő szerv is – ha rajta múlik, nyilván az összes számára kényelmetlen termelési, környezetterhelési stb. adatot titkosítana Ami viszont az információszabadság ellen való dolog. Adatvadászat 6. oldal Az üzleti titok és az adatnyilvánosság ütközésének feloldására az adatvédelmi biztos korábban több állásfoglalásában is kitért. Véleménye szerint a cégek által a hatóságoknak (mint adatkezelőnek) kötelezően szolgáltatott információk nem minősíthetők üzleti titoknak. Más a helyzet a cég saját használatára gyűjtött adatokkal, illetve a hatóságnak önként kiszolgáltatott információkkal. Egy másik mérvadó álláspontja szerint „minden olyan cég, amelyik az állammal, önkormányzattal a közpénzeket érintő üzleti kapcsolatba kerül vagy ilyen vagyonnal gazdálkodik, köteles eltűrni az üzleti titokhoz fűződő jogának korlátozását.”* Jogilag

aztán a 2003-as üvegzsebtörvény tette helyére a dolgokat. Ez újrafogalmazta a Ptk-ból* is ismert üzleti titok rendeltetését, mibenlétét, - valamint azokat a kivételeket, amelyeknél az üzleti tikok ellenében is biztosítani kell a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szabadságát. Rendelkezésével egyértelművé tette, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos eljárásokban ezentúl, az üzleti titoknak a Ptk.-ban irányadó szabályozását kell alkalmazni.* A Ptk. 81§ (4) bek egyébként általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési források, EU támogatások felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságát az üzleti titokvédelem címén korlátozni nem lehet. Ezzel együtt meghatározza, hogy melyek azok az adatok (pl technológiák, műszaki megoldások, know-how stb.), amelyek továbbra is védelemben részesítendők Hivatkozás: * Omb. 499/K/1998, * Ptk. 81§ (2)

bek, * Avtv. 19§ (6) bek Belső használat? Döntés-előkészítés? Az Avtv. 19§ (5) bekezdése alapján a „belső használatra készült”, illetve a „döntés-előkészítéssel összefüggő adatok” 20 évig nem nyilvánosak. Ezen időn belül csak kérelemre és csak az adatkezelő szerv hozzájárulásával ismerhetők meg. Ez eddig – ha nem is lelkesítő – de egyértelmű. Az Avtv-ben kivételként nevesített két fogalom további pontosításáról azonban a jogalkotó sajnos megfeledkezett. Nincs meghatározva, hogy milyen iratokról is van szó, nincs kijelölve az érintett szervek köre, és hiányzik a megfelelő garanciális minősítési eljárás is. Talán nem véletlen, hogy az információk birtokosai leggyakrabban ezen a címen tagadják meg az adatkiszolgáltatást. Ilyenkor az ügy ura a Szerv vezetője, aki feltehetőleg nagy élvezettel nyomja rá az iratra a „Belső használatra” avagy „Nem nyilvános” feliratú bélyegzőjét. Persze

ha kegyes, akkor ez alól felmentést is adhat Az Avtv. 19§ (5) bekezdésben megjelenő fogalmak értelmezését az adatvédelmi biztos folyamatosan szorgalmazza. Álláspontja szerint egyébként nem minden belső használatra készült, illetve döntést előkészítő adat nyilvánossága korlátozható, hanem csak azoké, amelyek nyilvánosságra kerülése akadályozná a közfeladatot ellátó szerv működését, hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes gyakorlását. Államigazgatási ügyek tekintetében döntés-előkészítő, illetve belső használatra készült adatok körébe tartoznak tehát a határozattervezetek – testületi hatáskörbe tartozó döntések esetében pedig, a tanácskozásról, szavazásról készített jegyzőkönyvek. A nyilvánosság korlátozása azonban nyilván nem terjeszthető ki a nyilvános (közgyűlési, bizottsági) ülések döntés-előkészítéséhez készült mérési adatokra, szakvéleményekre. Az ilyen

dokumentumok nem belső eljárás során keletkezett döntés-előkészítő adatok, hanem a döntéshozatalhoz igénybevett adatok.* Hivatkozás: * Omb. 227/A/2001 Mi az a közérdekből nyilvános adat? Mint láttuk, az üzleti titkok körüli jogi homályt kihasználva a gazdálkodó szervezetek igen erős belső késztetést éreznek arra, hogy a számukra kényelmetlen adatokat, költségvetési kapcsolatokat „üzleti titoknak” minősítve zárják el a nyilvánosság elől. Ezt felismerve született az üvegzsebtörvény azon jelentős rendelkezése, amely – az üzleti titkok szabályozása mellett és ellenében- bevezette a „közérdekből nyilvános adat” fogalmát is.* „Közérdekből nyilvános adat minden olyan magánadat, amely magánszerv kezelésében van, illetve rá vonatkozik, és amely megismerhetőségét vagy nyilvánosságra hozatalát, a titokban tartáshoz fűződő magánérdek korlátozásával az információhoz jutás közérdeke alapozza

meg.”- írja a törvény indoklása A fogalom aztán – némi vitatható szűkítéssel- később beépítésre került az Avtv. értelmező rendelkezései közé is. Egy azonban vitathatatlan: a magánszféra közpénzek felhasználását és közvagyonnal való gazdálkodását érintő adatai közérdekből nyilvánosnak tekinthető (kikérhető, megismerhető, kikényszeríthető). Alapjában véve tehát itt olyan magánadatokról van szó, melynek nyilvánosságát az információhoz jutás közérdeke indokolja. Amíg a közérdekű adatok általában az állami vagy önkormányzati szerveknél lapulnak, a közérdekből nyilvános adatokat (minthogy rájuk vonatkoznak) magánszervnél, vagy személynél lehet becserkészni. Adatvadászat 7. oldal Hivatkozás: * Ptk. 81§ (3) bek Jogszabály tervezetek nyilvánosságának problémája A Szerv a készülő jogszabályaik tervezetét is előszeretettel nyilvánítja „döntés-előkészítéssel kapcsolatos” iratnak. A

felső sarokba nyalt „Nem nyilvános” felirat azonban ütközik a társadalmi szervezetek azon alapvető törekvésével, hogy a nehezen megszerzett jogszabálytervezeteket minél szélesebb körben (saját tagságukkal, az érintett lakossággal) megvitassák. Logikánk szerint ugyanis a jogalkotásról szóló törvényben számunkra biztosított véleményezési jog* eleve feltételezi a nyilvánosság bevonását. Az adatvédelmi biztos is érezte ezt az ellentmondást. Az ütközés feloldásához a törvényi szabályozás eredeti célját vizsgálta Álláspontja szerint a jogalkotói elvek nem sérülnek, ha a társadalmi szervezet a véleményének kialakításába tagságát (lakosságot) is bevonja – ám ehhez akkor is ki kell kérni a tervezetet készítő szerv hozzájárulását.* A faramuci helyzetet remélhetőleg feloldja majd a most készülő új jogalkotási törtvény, amely kötelezően írja elő a törvénytervezetek elektronikus nyilvánossá tételét.

Hivatkozás: *1987. évi XI tv,* Omb. 648/A/2000-2 Az adatkezelők felelősségéről Néha nem árt megismételni: jogállamban élünk, ahol a közérdekű adatok megismerhetősége alanyi jog. Mindenkit megillet. Az állami és önkormányzati szervek a birtokukban lévő közérdekű adatokat a nyilvánosság nevében kezelik. Vagyis nem a hivatal gyakorol kegyet, nem a polgárnak kell kérelmét indokolni, hanem az adatkezelőnek a megtagadás jogszerűségét. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy az olyan iratok nyilvánosságának korlátozása, – információk visszatartása, – melyek nem tartalmaznak állam-, vagy szolgálati titkot – alkotmányellenes. Az iratok minősítésénél pedig mindig azok tartalmából kell kiindulni A kívánatos állapot nyilván az lenne, ha az adatkezelőknek kötelezően írnák elő, hogy milyen környezeti-közegészségügyi adatokat kell a világhálón hozzáférhetővé tenni és milyen formában.

Alkotmányellenes továbbá az az önkormányzati, vagy hivatali belső szabályzat is, amely alaptalanul tiltja meg (korlátozza) a közérdekű adatok hozzáférhetőségét.* Ha egy adat (információ) nyilvánosságát a titokminősítő indokolatlanul korlátozta, vagy az irat minősítését az adatkérés beérkezte után rendelte el, akkor a bíróságtól, vagy az adatvédelmi biztostól lehet segítséget kérni.* Ha pedig egy adatkezelő szerv ismétlődően és nyilvánvalóan alaptalanul tagadja meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, akkor a tapasztalt adatvadász a Btk. 177/A §-ának f) pontját kezdi el emlegetni. Ennek értelmében „Az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, aki közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít, vétséget követ el és büntethető” Hivatkozás: * 32/1992. (V29) AB hat,* Omb. 50/K/2003 Ki fordulhat bírósághoz? Mint említettük az, akit adathozzáférési erőfeszítései közepette jogsérelem ért. Kérelmét

alaptalanul megtagadták, válaszra sem méltatták, az adatszolgáltatásra előírt határidő eredménytelenül telt el,* vagy nyilvánvalóan nem a kért adatokat szolgáltatták neki ki. Az Avtv 19§ (3) bekezdésben pontosan behatárolt megtagadási okokat az adatkezelő nem értelmezheti kiterjesztően. Ha tehát a kért iratokból (adatsorból) csak meghatározott adatok minősülnek titkosnak, akkor – azok kiemelése után – a többi adat hozzáférhetőnek minősül. A kiemelt (titkos) adatok helyettesítésére az adatkezelő nem köteles, hacsak más jogszabály (például a környezeti hatásvizsgálatról szóló*) ezt nem írja számára elő. Megnyílik a bírósági út akkor is, ha az adatkezelő szerv az adatvédelmi biztos felhívása után sem teszi lehetővé az adatokhoz való hozzáférést. Hivatkozás: * Omb. 16/A/95, * 20/2001. (II14) Korm sz r Mit kell tudni a bírósági jogorvoslatról? A jogsérelmet szenvedett kérelmező a megtagadástól

számított 30 napon* belül a bíróságtól kérheti, hogy az adatkezelő szervet kötelezzék a kért közérdekű adat kiadására.* A bíróság illetékességét – az Avtv. 21§ (5) bek értelmében – mindig az adatközlést megtagadó szerv székhelye alapozza meg. Tehát minisztérium, vagy országos hatáskörű szerv ellen indítandó pernél a keresetet a székhely szerinti megyei (budapesti székhely esetén a Fővárosi Bíróságnál) kell benyújtani. „Helyi adatkezelők” ügyeiben az adott megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság (Budapesten pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság) jár el. Adatvadászat 8. oldal A per soronkívülisége egyébként – elméletileg- biztosítja az ügy (viszonylag) gyors elbírálását. A bíróságnak eljárásában minden olyan jogilag releváns körülményt meg kell vizsgálnia, amely összefügg közérdekű adat megtagadásával. A perben a köz szolgálatára rendelt Szervnek kell bizonyítania,

hogy jogszerűen és alappal tagadta meg a kért adatok kiszolgáltatását.* Egy-egy ilyen per megindítása után máskülönben érdekes dolgok történhetnek: a folyamatok felgyorsulhatnak, néha hirtelen még a kért adatok is megérkezhetnek Hivatkozás: *Avtv. 21§ (3) bek, * Avtv. 21§ (7) bek, * Avtv 21.§ (2) bek, Omb 50/K/2003 Kell-e eljárási illetéket fizetni az adathozzáférésért? Az adatkezelő szervek a közérdekű kérelmeket eddig is illetékmentesként kezelték (mint láttuk, legfeljebb az adatközléssel felmerült költségeiket igényelhették). Az adatmegtagadások perrel való megtámadását azonban sokáig nehezítette a bíróságok eltérő gyakorlata. Némelyik bíróság illetékmentesként bírálta el, mások a peres eljárásoknál szokásos illeték lerovását követelték. A jogi zavart az „üvegzsebtörvény” az Avtv. szellemében, frappánsan oldotta fel A közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított perek ma már

egyértelműen (tárgyi) illetékmentesek.* Hivatkozás: * 1990. évi XCIII tv 57§ (1) bek o) pontja III. A helyi önkormányzatoknál lévő közérdekű adatok megszerzése az 1992. évi LXIII tv alapján Az Alkotmány 42. §-a szerint „a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása”. A hatósági jogkörök egy része a helyi önkormányzat szerveihez telepített – vagyis a polgármesteri hivatalban lapulnak az ezekhez kapcsolatható közérdekű adatok is. Aki tehát ilyen adatokhoz az Avtv alapján akar hozzáférni – annak értelemszerűen az előző fejezetben taglalt általános szabályokat kell alkalmaznia. Ebben a fejezetben azonban elsősorban nem erre, hanem a másik vonulatra összepontosítanánk, ahol a polgárok információs joga a helyi hatalom működésével, az önkormányzat és szervei feletti demokratikus

kontrollal kapcsolódik össze. A 32/1992 (V29) AB sz határozat egyértelművé teszi, hogy a széles körű nyilvánosság biztosítása a demokratikus hatalomgyakorlás biztosítéka. Megfogalmazása szerint „a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését.” Mindez természetesen nem csupán a közpénzek felhasználásának követhetősége érdekében fontos, de adott esetben az Avtv. segítségével szerezhetünk információt arról is, hogy a helyi döntések folyamatában milyen súlyt kap a települési környezet és a lakosság életminőség védelmével kapcsolatos jogos elvárás? hogy egy adott ügyben a képviselő milyen álláspontot foglalt el, tevékenységével valóban az őt választók érdekeit, a köz akaratát képviselte-e?* Különösen

fontos ez a rendezési tervekkel kapcsolatos módosításoknál, illetve a környezeti elemeket jelentősen terhelő beruházásokról hozott önkormányzati döntéseknél (pl. útépítés, benzinkút, mélygarázs, bevásárlóközpont, lakópark stb.) Hivatkozás: * 1990. évi LVX tv 2§ (1) bek, * 57/2000. (XII19) AB hat Az előterjesztések nyilvánossága Az Alkotmányban megfogalmazott „helyi önkormányzás” feltételezi azt, hogy az önkormányzat döntéseiről, működéséről az érdeklődő polgárok bármikor tájékozódhassanak. Ennek biztosítása az önkormányzat alapvető kötelessége.* Adatvadászat 9. oldal A nyilvánosság tájékoztatásának, a polgárok adatbeszerzésének leghatékonyabb módja kétségtelenül az önálló önkormányzati honlapok működtetése. Márpedig a komolyan gondolt honlapokon az előterjesztéseknek illendő rendszeresen (és időben) megjelennie. Amelyekbe így bárki könnyűszerrel betekinthet Betekinthet persze

akkor is, ha nem teszik közzé, csak akkor kérelmeznie kell. Az 1990 évi LXV törvény 17§ (3) bekezdése szerint ugyanis (amennyiben nem zárt ülésről van szó), az előterjesztések nyilvánosak, és ez egyaránt vonatkozik a képviselő testületi és a bizottsági előterjesztésekre. * Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a képviselőtestület bizottságainak előterjesztését, jegyzőkönyvét sokszor tévesen minősítik titkosnak, avagy döntés előkészítő iratnak. Hivatkozás: * 32/1992. (V29) AB hat, * Omb. 282/K/2002, Részvétel az önkormányzati üléseken A „forró információszerzés” legbiztosabb módja, ha a polgár elballag a képviselőtestület ülésére, amely – fő szabály szerint – mindig nyilvános. Belehallgat az előterjesztésekbe, a vitákba, jegyzetelget, fejet csóvál, meg ilyesmi. A nyilvános képviselő testületi ülésen elhangzott felszólalások, nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások közérdekű adatokká

válnak, azaz bárki által megismerhetők, a továbbiakban pedig szabadon idézhetők. Nem árt tudni, hogy a nyilvános üléseken elhangzottakról a képviselők hozzájárulása nélkül is készíthető hang- és képfelvétel.* Hivatkozás: * Omb. 388/A/2000 Betekintés az ülések dokumentumaiba Közérdekű adatokról lévén szó a nyílt ülések jegyzőkönyveibe (és azok mellékleteibe) – időkorlátozás nélkül és lakóhelyüktől függetlenül* – mindenki szabadon betekinthet. Aki nem magnófelvételre, hanem az írásos jegyzőkönyvre vágyik, annak várni kell kb. 10 napot, amíg az elkészül Akkor ügyfélfogadási időben besétál a hivatalba, és betekint. A betekintés során a jegyzőkönyvből kimásolt részek szabadon terjeszthetőek – mégpedig az érintett hozzájárulása nélkül. A nyilvánosság nyomására a legtöbb önkormányzat már az internetes honlapján, vagy a helyi közkönyvtárban teszi hozzáférhetővé a képviselő

testületének ülésén készült jegyzőkönyvet. Ez a gyakorlat helyes, viszont erre hivatkozással sem lehet megtagadni a városházi személyes betekintést, vagy az írásos adatközlési kötelezettséget.* Ugyancsak közérdekűnek minősül és megismerhető a nyílt ülés név szerinti szavazását rögzítő számítógépes lista. * Hivatkozás: * 19/1995. (III28) AB hat, * Omb. 40/K/2000, * Omb. 48/K/98 Adatszerzés a bizottsági és a közgyűlési jegyzőkönyvekből Az ellenőrzés, illetve az információhoz jutás harmadik módja a jegyzőkönyvi másolatok írásos kikérése. A jogi szabályozás a képviselő-testületi ülések és a bizottsági ülések jegyzőkönyvei között nem tesz különbséget – nyilvános ülés és zárt ülések között azonban igen. A nyilvános ülések anyagát mindenki számára megismerhetővé kell tenni, függetlenül attól, hogy jegyzőkönyvről, hang- vagy képfelvételről van-e szó.* A képviselőtestület és

bizottságainak nyilvános működése azt is jelenti, hogy mindazok az iratok, tervezetek, javaslatok megismerhetők, melyek a napirenden szereplő témák tárgyalásához, a döntés megalapozásához készültek. Az előterjesztéseken kívül ebbe a körbe tartoznak a bizottsági felkérésére (vagy egyéb közpénzen) a témában készített szakértői vélemények is.* Más a helyzet zárt ülés esetén. Az arról készült jegyzőkönyv tartalma és annak iratai értelemszerűen nem ismerhetőek meg – viszont az ott hozott döntéseket kérelemre már közölni kell.* A jegyzőkönyvek tárolásáért, irattározásáért és a szakszerű iratkezelésért egyébként a jegyző a felelős, tehát az írásbeli kérelmeket neki kell címezni. Ez esetben is alapvető a pontos fogalmazás (melyik napon készült a jegyzőkönyv, annak melyik napirendi pontjáról, hogyan kérjük a tájékoztatást). Hivatkozás: * Omb. 880/K/2000, * Omb. 222/K/1999, * Omb. 309/A/2000

Adatvadászat 10. oldal Ki, hol mennyit keres? Az, hogy ki mennyit keres főszabály szerint magánügy és (az Avtv. szerinti védelemre méltó) személyes adatnak minősül. A közpénzből fizetett, közfeladatokat ellátó személyek (pl. köztisztviselők) esetében már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen az ő alkotmányosan védett magánszférájuk szűkebb, mint az „átlagpolgároké”. Az indokoltan védett magánszférájához kapcsolódó adataik természetesen nem tartoznak a nyilvánosságra – de személyes adataiknak bizonyos korlátok között a közérdekűvel azonos nyilvánosságot kell biztosítani. Ugyanez vonatkozik a „közfeladatot ellátó szervek” hatáskörében eljáró vezető tisztségviselőkre is.* Ennek okát a demokráciában ugyan felesleges magyarázni, de azért idézem az Alkotmánybíróságot: „A közhatalmat gyakorlók vagy politikai közszereplést vállalók esetében a választópolgároknak a közérdekű adatok

megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek.”* Vagyis a polgármester és az alpolgármester illetménye és egyéb juttatása bárki számára megismerhető közérdekű adat. Értelemszerűen ennek minősül a képviselők tiszteletdíja és egyéb juttatása, az önkormányzati bizottságokban betöltött funkciója, valamint az ezekért megállapított tiszteletdíj is. Közérdekűek, így megismerhetőek továbbá az önkormányzat tulajdonában álló vagy részvételével működő gazdasági társaságok működésével kapcsolatos adatok is. A képviselő által a társaság igazgatótanácsában vagy felügyelő bizottságában betöltött funkció feltétel nélkül nyilvános, a juttatása pedig akkor, az önkormányzatnak a társaság döntéshozatalában meghatározó hányada van.* A fentiekkel kapcsolatos

adatkéréseket egyébként a polgármesternek, illetve az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szervnek kell címezni – jogszerűen egyikük sem hivatkozhat arra, hogy a kért adatok másutt is megtalálhatók.* Hivatkozás: * Omb. 664/K/2001, * 60/1994. (XII24) AB hat, * Omb. 307/K/1996-2 A közpénzek felhasználásának ellenőrzése Az önkormányzatok, közfeladatokat ellátó szervek működésük során meghatározott feladatok ellátására magánfelekkel (magáncégekkel) különféle szerződéseket kötnek. Mivel ilyenkor a közpénzek, vagy az önkormányzati vagyon felhasználásáról döntenek - számunkra természetes, hogy ezzel a nyilvánosság előtt el is kell számolniuk. Közpénzről lévén szó csak így ellenőrizhető, hogy annak felhasználása során a helyi önkormányzat eleget tett-e az Öt róla szóló Ötv 2§-ában megfogalmazott elvárásnak: „a helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus

módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.” Az információs jog érvényesítésének visszatérő problémája, hogy az állami szervek (de főleg a velük szerződő partnerek) az üzleti titok védelmére hivatkozással kísérlik meg elzárni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat. A két jog ütközésekor keletkező zavart – egyértelmű jogi szabályozás híján– az adatvédelmi biztos próbálta meg eloszlatni. Álláspontja szerint az érintett gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek az ellenőrizhetőséggel szemben megtagadási indokként nem hivatkozhatnak az üzleti titok védelmére.* A több törvényt is módosító 2003. évi XXIV sz „üvegzsebtörvény csomag” végre helyére tette a dolgot. Naná, hiszen a szabályozás elsődleges célja eleve a költségvetési pénzek és a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása volt. A

Ptk-ba, illetve az Avtv-be beépített új szabályozás „egyértelműen kimondja, hogy az állami szervek és helyi önkormányzatot, valamint közfeladatot ellátó szervek milyen körben kötelesek a nyilvánosságot tájékoztatni, illetve biztosítani a kezelésükben lévő közérdekű adatok megismerését”. (költségvetésre és végrehajtására vonatkozó adatok, vagyonfelhasználásra és közpénz-felhasználásra vonatkozó szerződések stb.) Az üvegzsebtörvény az államháztartási információk körében – a fenti szervek részére- meghatározza a kötelezően közzéteendő közérdekű adatok fogalmát és körét is. Az adatvédelmi biztos azóta több döntésében is foglakozott a fenti megismerhető adatok, szerződések tartalmi elemeivel.* Az üvegzsebtörvény biztosítani igyekezett a közpénzek, a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságát a magánszféra tekintetében is, ahol – mint azt tárgyaltuk- a közérdekből nyilvános adat

fogalmát vezette be. Vagyis ezentúl mindenki, aki az államháztartáshoz tartozó valamely szervvel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles erről tájékoztatást adni (ebben a körben nem hivatkozhat üzleti titokra). Adatvadászat 11. oldal Az államháztartási törvény módosításaként hasonlóképpen kiteljesedik az aktív információs szabadság a közpénzből nyújtott fejlesztési támogatások, illetve az 5 millió Ft-ot elérő közvagyonnal történő gazdálkodás (beszerzés, beruházás, vagyonértékesítés, hasznosítás stb.) vonatkozásában Ezzel megerősítést kapnak a témához kapcsolódó korábbi adatvédelmi biztosi intézkedések. Így például, amelyik a költségvetési támogatások és kedvezmények elnyerésére benyújtott pályázati eredmények (Omb. 503/K/1997 és 227/K/1198), vagy az önkormányzati ingatlanok pályázat útján történő hasznosításával kapcsolatos iratok (Omb. 11/A/1998)

nyilvánosságát mondja ki. A 1995. évi XL törvény 24 és 31 §-ai értelmében a közbeszerzési eljárásban az egyes eljárási cselekmények (bírálóbizottság létrehozása, az ajánlatok értékelése, illetve az ennek nyomán készült szakvélemények) is nyilvánosak; az ezekkel kapcsolatos adatok közérdekűek. Az „üvegzsebtörvény” itt is beépítette azokat az adatokat, melyek megismerését üzleti titokra hivatkozva sem lehet megtiltani. Ugyanezt a korlátozást jeleníti meg a koncesszióról szóló törvény vonatkozásában is. Hivatkozás: * Omb. 469/K/2001,* Omb. 687/A/2003,Omb 844/K/2003 A közfeladatot ellátó szervek adatai A helyi önkormányzat a törvény által a feladatkörébe utalt tevékenységek ellátására saját tulajdonú, vagy részvételével működő gazdasági társaságot hozhat létre. Ilyenek általában a közszolgáltató cégek (kommunális szolgáltatók, víz- és csatornaművek, útkezelő Kht-k, temetkezési

vállalatok), az önkormányzati intézmények, az ingatlankezelő vállalatok, ipari park Kft-k stb. Ezek – és a más jogszabályok által közfeladatot ellátónak minősített szervek- kötelesek az általuk kezelt közérdekűnek minősülő adatokat rendszeresen közzétenni, illetve – kérésre – ahhoz bárki részére hozzáférést biztosítani. * Fontos téma, hiszen sajnos egyre szaporodnak a baljós hírek a polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők és a közfeladatot ellátó önkormányzati cégek közötti kusza viszonyokról. Ezek felderítéséhez – a jó gyomron kívül – alighanem mestervadász vizsga kellene. Egyébként mint jeleztük, a közfeladatot ellátó szervek vezető tisztségviselőinek személyes adatai bizonyos korlátok között szintén megismerhetőek. Hivatkozás: Avtv. 19§ (2) bek,, * Omb. 502/A/2000 Az Avtv. alapján megismerhetőek-e az elkülönített önkormányzati alapok felhasználása és döntési folyamata? A

környezetvédelmi, egészségvédelmi stb. célú elkülönített önkormányzati pénzalappal kapcsolatos adatok közérdekűnek minősülnek. Az alapok felhasználása, illetve a döntési eljárás folyamata tehát nyilvános, azaz mindenki által megismerhető.* Ez így logikus. A közpénzek felhasználása esetén ugyanis különösen fontos, hogy ne csak választási programokban essen szó a nyilvánosságról, a korrupció elleni harcról, az üvegzsebprojektről, – hanem, hogy az adófizetők valóban megismerhessék, kik és mire költötték a pénzüket. Az adóbevételekből (központi költségvetésből) folyósított támogatások felhasználása nem kezelhetők titkosan csak azért, mert polgári szerződést érintenek.* Ebből következően a leghelyesebb eljárás, ha az adatvadász az Avtv. 20§-ára hivatkozással, közérdekű adat iránti kérelmet nyújt be a döntések, illetve a jegyzőkönyvek megismerése érdekében, melyet – mint tudjuk – az

adatkezelő 15 napon belül köteles teljesíteni. Hivatkozás: * Omb. 112/K/1997-2, * Omb. 764/K/1999-2 Mi van a közmeghallgatással? Az „önkormányzati törvény” 13.§-ában szabályozott „közmeghallgatás” a képviselő-testület speciális ülése. A közmeghallgatásra elzarándokolt izgága lakosság kérdez – a kötelezően jelen lévő polgármester, jegyző, képviselő vagy a szakapparátus válaszol. A kérdések pontos megfogalmazása ez esetben is alapvető követelmény, hiszen azok megválaszolására – amennyiben közérdekű információkkal kapcsolatosak – az Avtv. szabályai vonatkoznak. Ennek megfelelően vagy rögtön ki kell szolgáltatni a kért információt, vagy az Avtv szerinti 15 napon belül kell rá megadni a választ (esetleg 8 napon belül meg lehet tagadni). Ez irányadó akkor is, ha a közmeghallgatásról nem vettek fel jegyzőkönyvet.* Hivatkozás: * Omb. 678/K/2001 Adatvadászat 12. oldal IV. A környezettel kapcsolatos

információk megszerzése Információs jogok és a környezetvédelem Higgyék el, nem véletlen, hogy az információs jogról elmélkedő füzetkénkben külön fejezetet kap a környezetvédelmi adatok nyilvánossága. A kiemelés egyik oka történelmi, és a hazai „zöld” szervezeteknek a rendszerváltozásban játszott szerepéhez kapcsolódik. Az eseményeket mozgató civil zöld szervezetek a vízlépcső ügyét tudatosan kapcsolták össze a demokratikus alapjogok követelésével – így nem véletlen, hogy az információ szabadság kezdettől fogva a környezetvédelem hatékony eszközeként tudatosult. De mára nyilvánvalóvá vált az is, hogy a demokratikus intézményrendszer működtetése (a civil társadalom bevonása) nélkül a kormányok képtelenek megoldani a környezetvédelmi célkitűzéseiket. A közép-kelet európai országokban végbement rendszerváltozások általánosságban teremtették meg a környezeti információkhoz való szabadabb

hozzáférés jogi lehetőségét. Ez akkor is így igaz, ha a környezeti információk nyilvánosságát szabályozó speciális jogi normák csak jóval később láttak napvilágot, vagy teljesen elmaradtak. A legtöbb „új demokratikus ország” inkább (környezetvédelmi, adatvédelmi) kerettörvényi szabályozásokat alkotott, melyek mellett az egyes ágazati törvényekbe építve jelentek meg az adatférésre vonatkozó speciális rendelkezések. A jelenlegi jogi felállás Jobb helyekkel ellentétben Magyarországon a mai napig nincs önálló jogszabály a környezeti információhoz való jutásról. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azokhoz ne lehetne hozzájutni – hanem azt, hogy a szabályokat az 1992. évi LXIII „adatvédelmi törvényben”, az 1995 évi LIII „környezetvédelmi törvényben” foglaltak és az egyes ágazati jogszabályokban megjelenő adathozzáférési előírások összeolvasásával kell értelmezni. A későbbiekben tárgyalt Aarhusi

Egyezmény hazai jogban történő kihirdetésével – az abban megjelenő új fogalomhasználatok, eljárási szabályok miatt – a „jogi felállás” még tovább bonyolódott, hiszen 2001 novemberétől az adatkérőknek, jogalkalmazóknak most már a nemzetközi norma előírásait is figyelembe kell vennie. Ez főleg a jogalkalmazónak jelent problémát, hiszen az eljárása során ő nyilván nem hivatkozhat az egyik jogszabállyal szemben a másikra. Az „új helyzet” kétségtelen előnye viszont az, hogy a(z adatvadász) polgár jogérvényesítési lehetőségei bővülnek – a jogalkotóknak pedig alkalma nyílik a környezeti-közegészségügyi információkhoz jutással, illetve a közösségi részvétellel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára. A szükségessé vált „jogi kiigazításig” a hatályos rendelkezéseket együtt alkalmazandók – azzal a megszorítással, hogy mindig az adatkérő számára kedvezőbb előírásokat kell

érvényesíteni.* Hivatkozás: * Omb. 623/K/2002 Közérdekűek-e a környezet állapotára vonatkozó adatok? Mindenképpen, hiszen egyébként értelmetlenné válnánk azok az alkotmányos rendelkezések, melyek minden polgár számára biztosítják az egészséghez, illetve az egészséges környezethez való jogot.* A környezet állapota és az egészségünk állapota közötti összefüggéseket ismerve elmondható, hogy a fenti alkotmányos alapjogok érvényesíthetősége – állampolgári kontrollja – nem képzelhető el a teljes nyilvánosság biztosítása nélkül. A „környezetvédelmi törvény” logikus rendelkezése szerint tehát „a környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó, állami költségvetésből fizetett vizsgálati adatok a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok szerint kezelendők”.* A fenti két törvény szabályai alapján tehát valamennyi adatkezelőnek minősülő szerv köteles a környezet

állapotával, igénybevételével kapcsolatban kezelésében lévő adatokat közölni. Hivatkozás: * Alkotmány 18.§ és 70/D §, * Kvtv. 51§ (1) bek Adatvadászat 13. oldal Mit mond az információs jogról a környezetvédelmi törvény? Azt mondja, hogy „Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, a környezetvédelmi tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére.”* Továbbá azt is, hogy „az állam mindenki számára lehetővé teszi a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek megismerését.”* Mindez az előbb említett alkotmányos alapelvek logikus folyománya. Megjelenítésük nagyon fontos, érvényesíthetőségük azonban további állami intézkedéseket feltételezett volna. Például azt, hogy az EU csatlakozás jogharmonizációs

munkájában megszülessen a környezeti információkhoz való jutásról szóló egységes, önálló magyar jogszabály. Erre a mai napig hiába várunk Na ja Egy dolog a polgár információs alapjoga – másik viszont az állam információkhoz (hatalomhoz) való ragaszkodása. Hivatkozás: * Kvtv.12§ (1),* Kvtv.12§ (2) bek Hol lelhetők fel egyes vállalatok működésével kapcsolatos környezeti információk? A különféle termelő- és szolgáltató cégek üzemszerű működése során folyamatosan terhelik a környezeti elemeket. Hulladékkal, zajjal, bűzzel, füsttel, sugárzással és szennyvízzel persze Ezek egy részét a környéken lakók érzékszerveikkel „regisztrálják” – ennél megbízhatóbbak viszont a mérőműszerek. A Kvtv. és az ágazati jogszabályok előírásai alapján a cégek különféle mérésekre, számításokra, nyilvántartások vezetésére és azok alapján – általában éves – adatszolgáltatásokra kötelezettek.* A

káros anyagok kibocsátási adatainak elsődleges lelőhelye tehát általában maga a kibocsátó, ezek azonban egyértelműen hozzáférhető közérdekű adattá leginkább csak a „hatósági gyűjtőbe” kerülve válnak.* A környezetvédelmi hatóságok ütemtervük szerint (havaria esetén pedig azonnal) természetesen maguk is végeznek hatósági ellenőrzéseket, méréseket. Ezek közpénzből finanszírozott, tehát megismerhető adatok Hivatkozás: *Kvtv. 50§ (1) bek, * Kvtv .51§ (1) bek Hogyan ismerhetjük meg az egyes vállalatok által okozott környezeti terheléseket? A polgár kérhet tehát környezetterheléssel kapcsolatos adatokat magától az érintett vállalattól is – választ azonban vagy kap, vagy nem. Ennek oka az, hogy az Avtv szerint a magáncég nem minősül adatkezelő szervnek, vagyis a „környezeti adatokat” nehéz tőle közvetlenül kikövetelni. Reményeink szerint erre akkor lesz megoldás, ha az ágazati törvényekben, illetve a

kialakuló joggyakorlatban a környezetterhelési és környezetegészségügyi adatok megismerhető „közérdekből nyilvános adatként” jelennek meg Egy dörzsölt adatvadász ma információs jogát elsősorban nem a cégnél, hanem az adatkezelő hatóságnál érvényesíti. Így már biztosabb a siker, hiszen az éves jelentésekben szereplő, illetve hatósági ellenőrzés során szerzett „környezeti adatokat” (és azok hatásait) az adatkezelő állami, önkormányzati szervek a Kvtv. és az Aarhusi Egyezmény alapján is kötelesek hozzáférhetővé tenni, és – kérésre – a megfelelő tájékoztatást megadni*. Ugyancsak itt válhatnak hozzáférhetővé a különféle környezetvédelmi engedélyekhez, – a kérelmező cégek által – benyújtott (azok működésével, tervezett fejlesztéseikkel kapcsolatos) különféle tanulmányok, intézkedési tervek, hatásvizsgálati dokumentumok. A feltételes mód használata nem véletlen Bár ezek az Avtv.

szerinti közérdekű adatoknak minősülnek – megismerésük a Ptk 81§ (2) – (4) bek szerint korlátozott * (l. az üzleti titokkal kapcsolatos részeket) A gyakorlatban némi különmunkát igényelhet, hogy az egyes ágazati (vízügyi, erdőgazdálkodási, atomenergetikai stb.) jogszabályok az adatkezelés és hozzáférés módját – az Avtv-vel összhangban – speciális előírásaikkal tovább pontosíthatják. A kérelem megfogalmazásakor tehát ajánlatos az egyes rendelkezéseket „összeolvasni”, a kérést pedig a lehető legpontosabban megfogalmazni (melyik vállalat, melyik telepének, melyik évre vonatkozó, milyen jellegű szennyezőanyag-kibocsátására vagyunk kíváncsiak). AZ ISO minősítést elnyert cégek egyébként évente saját „környezetvédelmi jelentést” készítenek. Ez nyilvános, tehát meg lehet tőlük kérni. Néha egészen használható adatokhoz lehet jutni a vállalatok által tartott „nyílt napokon” is. Hivatkozás: *

Kvtv. 12§ /3/ bek, * Omb.562/A/2002 Adatvadászat 14. oldal A vállalatok üzleti titkai Mint azt a II. fejezetben jeleztük, az üzleti titkokkal kapcsolatos korábbi magyar szabályozás (szabályozatlanság) sok problémát, bizonytalanságot vetett fel. Az adatvédelmi biztos következetes álláspontja szerint azonban az „üzleti titok” korábban sem lehetett lehet gátja annak, hogy a környezethasználó a hatóság felé az előírt módon teljesítse adatszolgáltatási kötelezettségét, és nem feltétlenül akadálya az adatok más célú felhasználásának sem.* Elméletileg tehát a közérdekű adatok a különféle hatóságoknál megjelennek, az adathozzáférés pedig biztosított. Persze ez is csak elméletileg, hiszen az a körülmény, hogy egy adat közérdekű, még nem jelenti annak automatikus nyilvánosságát is. Mint ahogy a cég által „üzleti titokká” minősítés sem jelenti automatikusan annak nyilvánosság alóli kivonását. Végső

soron az adatkezelő szerv az Avtv. és a Ptk hivatkozott szabályainak keretei között mérlegelve maga dönti el, hogy elfogadja-e a cég által szolgáltatott információ üzleti titokká minősítését, vagy más érdeket helyez az üzleti titok által védett gazdasági érdek elé. Kétséges esetben a Ptk 81§ (4) bekezdése szerinti eljárás alkalmazandó.* Az adatvédelmi biztos elvárásait jelzi a 761/H/1997 sz. útmutatása, mely szerint „a környezet védelméhez fűződő társadalmi érdek, a környezethasználatra és a környezet állapotára vonatkozó közérdekű információk szabad hozzáférhetőségének elve feltétlen elsőbbséget élvez az üzleti titok és a cégek jó hírnevének megőrzésével szemben.” Alkalmazható ez az álláspont az úgynevezett. közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában is Egyes környezethasználók (pl. a mobiltelefon szolgáltató cégek) az általuk kötött (tető)bérleti szerződések „szigorúan bizalmas”

minősítésével próbálják megakadályozni, hogy a létesítményükkel várható környezetterhelés ténye idő (engedélyezés) előtt nyilvánosságra kerüljön. Ezen önbesorolás azonban jogi értelemben senkit nem kötelez semmire azon túl, hogy a szerződés titokban tartása lehet a felek (vagy egyik fél) üzleti érdeke.* Hivatkozás:, * Omb. 181/H/1999, * Omb. 562/A/2002, * Omb. 366/K/1998-4 Megismerhetők-e a gazdálkodó szervezetekre kirótt környezeti bírságok? Igen, sőt pláne!. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásaiban a megismerhető adatok körét a Kvtv 50§ (1) bekezdésébe foglalt információknál tágabban értelmezi, és szerinte: „ a gazdálkodó szervezetek jogszerű működésének ellenőrzésére hivatott hatóságok által lefolytatott vizsgálati eredmények közérdekű adatok.”* Ez logikus is, hiszen a környezetkárosítás mindenkit sújt (határokat sem ismer), és az esetek jelentős részében visszafordíthatatlan környezeti

károkat idéz elő. Az ombudsman álláspontja egyértelmű: amennyiben a vállalkozások ellenőrzésére hivatott hatóságok a jogsértést állapítanak meg, szankciókat alkalmaznak, e döntésüket üzleti titokra hivatkozva nem zárhatják el a nyilvánosságtól. Kérelemre kötelesek ezt hozzáférhetővé tenni akkor is, ha az elmarasztalás hátrányosan érinti a cég üzleti érdekeit, jó hírét.* Mindez természetesen nem csak a környezetvédelmi bírságokra vonatkozik. Hivatkozás: * Omb. 778/A/1997,* Omb. 842/A/2002, Omb 181/H/1999 Közmeghallgatások a Kvtv. alapján A III. fejezetben már foglalkozunk az Ötv 13§-ában szabályozott „lakossági közmeghallgatás” nyilvánosságával. Az alábbiakban nem erről, hanem a környezetvédelmi szervek által a hatósági eljárásaik részeként tartott közmeghallgatásokról lesz szó. A Kvtv. 67§ (1) bekezdése értelmében „A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése

előtt környezeti hatásvizsgálatot (KHV) kell végezni.” A KHV-re kötelezett tevékenységek listáját és a hatásvizsgálat részletes eljárási szabályait a Kvtv., illetve külön jogszabály határozza meg*. Az eljárásban az információs nyilvánosság részeként kiemelkedő szerepet kap a hatásterületen élő lakosságnak tartott közmeghallgatás (ami azonban sajnos csak a részletes hatásvizsgálat keretében,* illetve a Kvtv. 74§ (2) bekezdés c) pontja alapján indult eljárásban kötelező). A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv nyilvánosságát a felügyelőségnél, illetve minden érintett települési önkormányzatnál biztosítani kell. Az „adathozzáférés” tehát elméletileg mindenki számára adott A társadalmi környezetvédők és az adatvédelmi biztos kezdeményezésének köszönhető, hogy a lakosság információhoz jutásának, illetve észrevételezésének joga 2001-től az országhatárokon átterjedő környezeti

hatások vizsgálata során is intézményesült. A 20/2001 (II14) Korm sz r 27§ (5) bekezdés alapján ilyen esetben a Környezetvédelmi Minisztérium megszervezi a feltétezett (határmenti) hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és nyilvános fórumot is rendez. Adatvadászat 15. oldal Hivatkozás: * 20/2001. (II14) sz Korm r, * Kvtv. 93§ (1) bek Az Aarhusi Egyezmény történelmi előzménye A környezetvédelmi adatok nyilvánossága és a demokrácia összefonódását jól jelzi, hogy „A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének szabadságáról” az (akkori) EU-ban már 1990-ben külön irányelvet fogadtak el (90/313/EEC számú direktíva). A környezetvédő civil szervezetek hamar felismerték az EU direktíva előnyeit – de hiányosságait is. Nagyrészt nekik köszönhető, hogy hosszas egyeztető tárgyalások után 1998-ban megszülethetett az EU direktíva „továbbfejlesztett változata”, a sokat emlegetett Aarhusi

Egyezmény (továbbiakban Egyezmény). Mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséget biztosító környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat – a környezeti adatok „minősítetten közérdekű adatok”. Ezekből az alapelvekből kiinduló Egyezményt eredetileg 39 ország (köztük Magyarország és az EU) írta alá. Rendelkezései – a szükséges ratifikálások után – 2001. október 30-án léptek hatályba Magyarországon a 2001 évi LXXXI sz törvénnyel hirdették ki Az Egyezmény szövege túllép a formalitásokon: rendelkezései a polgárok számára megteremti a gyors, hatékony fellépés és jogorvoslat kereteit. Előírásaiban mindvégig hangsúlyozott követelményként jelenik meg a hatékony és „szolgáltató” közigazgatás – az az alapvető elvárás, hogy az adófizetők pénzén működő hivatal nem uralkodhat a polgárokon. A jogszabály 3.§ (2) bekezdése szerint ugyan „a törvény végrehajtásáról a

környezetvédelmi miniszter gondoskodik”, Magyarországon eddig sajnos nem akadt olyan miniszter, amelyik az Egyezményt komolyan vette volna. Ha egyáltalán téma, ha egyáltalán alkalmazzák, vagy hivatkoznak rá, az a civil jogvédők és környezetvédők érdeme. EU szinten az Egyezmény láthatóan nagyobb visszhangot váltott ki és haladéktalanul hozzákezdtek az Egyezményben foglaltak belső jogi normává történő átalakítására. Viszonylag rövid előkészítő munka után 2003-ban két kapcsolódó direktíva is megjelent. Ezek a 2003/4/EG és a 2003/35/EG számot viselik Az Aarhusi Egyezmény jelentősége A sokat emlegetett Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés meglévő „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze – és azt minimális elvárásként fogalmazta meg. A „környezeti információk” határait az Egyezmény szándékosan azért terjesztette ki, hogy így próbálja elejét venni a „hivatal

szűkítő értelmezéseinek”. Ezért vonta az Egyezmény a környezeti közérdekű információk hatálya alá – többek között – a géntechnológiailag módosított szervezeteket, valamint minden olyan intézkedést (hatóságit is), megállapodást, tervet és programot (politikait is!), amelyek a környezet állapotára kihatással bírnak vagy bírhatnak. Az Aarhusi Egyezmény jelentőségét és alkalmazhatóságát nagyban növeli, hogy a „környezeti információk” fogalmába beleérti a környezeti elemek által befolyásolt, azokkal összefüggő emberi egészségre és biztonságra vonatkozó adatokat is. Az Egyezmény a környezeti „információkhoz” hasonlóan tágan értelmezi az adatkezelőket is, beleértve abba a „környezettel kapcsolatos állami szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyeket is”. A civil társadalom három kulcsfontosságú pillérével (az információhoz való jutással, a döntéshozatalban való részvétellel

és a jogorvoslati joggal) foglalkozó Egyezmény leghangsúlyosabb része (4. Cikk) az alanyi jogként deklarált „környezeti információkhoz való hozzáférést” részletezi. Az Egyezmény főszabályként mondja ki a kibocsátási adatok nyilvánosságát. Ez alól kivétel akkor alkalmazható, ha az adatok kiadása üzleti titkot, szellemi tulajdont, személyes adatokat vagy védett környezeti tárgyakkal kapcsolatos érdeket sértene, – illetve olyan önkéntesen szolgáltatott adatokra vonatkozna, melynek továbbadásához az adatközlő nem járult hozzá. Ezekben az esetekben az adatkezelő szerv kötelessége mérlegelni azt, hogy a fenti érdekek sérelme, vagy az információ kiadása szolgálja-e jobban a köz érdekeit. Az információs jog „kiterjesztésével” együtt kiszélesednek az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban való közvetlen részvételi lehetőségek is. Hivatkozás: 2001. évi LXXXI tv Az Aarhusi Egyezmény

kihirdetéséről Adatvadászat 16. oldal Környezetvédelmi adatbankok a világhálón Az Aarhusi Egyezmény alapelvei között felhívja a figyelmet a kommunikáció elektronikus formájának fontosságára. A csatlakozó országok számára kötelezően írja elő a környezeti információk összegyűjtését, terjesztését, kiemelve a nyilvános számítógépes adatbázisokhoz való könnyű hozzáférés biztosítását. Itt iránymutatásul olyan információfajtákat nevesít, mint a környezet állapotáról szóló jelentés, a környezettel kapcsolatos jogszabályok szövege, környezetpolitikai döntések, programok, tervek, nemzetközi egyezmények stb. Hasonló jogszabályi előírások ugyan már nálunk is megjelentek, megbízható és használható számítógépes adatbázisok azonban még sajnos alig. A MEH koordinálásában készült KIKERES (közigazgatási információkereső) rendszer például ágazati bontásban közli a különböző tárcák által

kezelt információkat. A Kvtv. 49§-ában foglalt feladat meghatározás alapján hét éve készülget az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), melyet a környezetvédelmi feladatokat ellátó állami- és önkormányzati szervek töltenek majd fel adatokkal – az egyszer majd csak megjelenő jogszabály szerint Az OKIR egyes elemei már megjelentek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján. Késik sajnos a legtöbb ágazati információs rendszer (pl. A VIZIR) beindítása, és ma még teljesen esetleges, hogy a minisztérium területi szervei milyen adatokkal jelentkeznek saját honlapjaikon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – az OKIR-on kívül – célul tűzte ki az európai környezetvédelmi és információs hálózat (EIONET) követelményeinek megfelelő nyilvános adatállomány megteremtését is. A helyi környezeti információk világhálón való megjelenítésére egyébként akkor lesz remény, ha az

önkormányzatok a jogszabályi előírásnak megfelelően rendszeresen nyilvánosságra hozzák majd az éves „környezetvédelmi jelentéseiket”. Hivatkozás: * Kvtv. 46 § (1) bek e) alpont www.ktmhu A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján elsősorban országos adatokhoz lehet hozzájutni. A 2003-2008. közötti időszak magyar környezetpolitikai stratégiáját megfogalmazó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II.), illetve annak 1-es számú függeléke írja le Magyarország környezeti állapotát az 2001/2002es adatok alapján Az Európai Bizottság a tagországok által szolgáltatott adatokból létrehozott Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszterének (European Pollutant Emission Register – EPER) és az Aarhusi Konvenció szerint létrehozandó Szennyezés Kibocsátási és Transzfer Regiszterének (Pollutant Release and Transfer Register – PRTR) közös célja egy interneten is elérhető környezeti, főként

szennyezőanyag-kibocsátási adatokat tartalmazó adatbázis létrehozása. A magyar környezetvédelmi tárca egyetlenként a csatlakozó országok közül 2004. januárjában önkéntesen benyújtotta az első EPER jelentést az Európai Bizottságnak. A 86 üzemről átadott magyarországi adatbázis ennek megfelelően megtalálható az EU EPER honlapján. http://wwweperceceuint/eper/map2asp angol nyelven. Az EPER magyar nyelvű változata a http://wwwkvvmhu/szakmai/eper/ oldalon olvasható Figyelmet érdemel a REFLEX INFOLÁNC programjának eredményeként létrejött négynyelvű – magyar, német, szlovák, angol – internetes, térinformatikai alapú tájékoztató rendszer, a www.envinfolinkcom amely a magyar-szlovák-osztrák határtérség (Nyugat-Dunántúl, – Burgenland és Csallóköz / Mátyusföld) környezeti állapotát írja le a rendelkezésre álló mindenkori legfrissebb adatok alapján. Az INFOLÁNC abban segít eligazodni, milyen konkrétan egy falu, egy

város, egy kistérség, egy megye, egy régió környezeti állapota, mi a helyzet a Lajta innenső és túlsó oldalán, a Duna jobb és bal partján. AZ INFOLÁNC példaértékűen jelzi a környezetvédő civil szervezetek, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parkok, felsőoktatási intézmények és térségi önkormányzati társulások partneri együttműködési lehetőségeit. Adatvadászat 17. oldal V. Hol, hogyan juthatunk még hozzá a közérdekű adatokhoz? Füzetkénkben eddig azt az alapesetet jártuk körbe, hogy miképpen lehet ma közérdekű adatokhoz hozzájutni az adatvédelmi törvény segítségével. Reményeink szerint sikerült nyilvánvalóvá tenni, hogy akiket valóban érdekel a társadalmi és természeti környezetére vonatkozó információk (adatok), azok nem lehetnek meg az Avtv. nélkül Az Avtv a polgárok által hőn áhított „nyitott társadalom” egyik jogi alappillére. A környezetvédelmi rész tárgyalásakor

megvilágosult az is, hogy közérdekűnek minősülő adathoz való hozzáférést az Avtv. mellett jól segíthetik az egyes ágazati törvényekben megjelenő rendelkezések is „Környezeti ügyekben” ilyen például a tárgyalt Kvtv., az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvény vagy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény. Az, hogy az információs jog területén a környezetvédelem az ágazat éllovasa elsősorban az erős társadalmi környezetvédelmi háttérre vezettük vissza. Jó jel, hogy az Avtv. szellemét átültetve – az adatvédelmi biztos eredményeként, az EU csatalakozás és a növekvő társadalmi nyomás hatására - ma már egyre több ágazati alaptörvény nevesíti a szakmai szervezeteik által kötelezően nyilvánosságra hozandóm, illetve a kötelezően hozzáférhetővé teendő adatfajtákat. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az egyes hatályos rendelkezések együtt alkalmazandók – azzal a megszorítással, hogy „ütközés

esetén” mindig az adatkérő számára kedvezőbb előírásokat kell érvényesíteni.* Az ágazati törvények mellett léteznek más, kevésbé ismert, vagy gyakorolt jogi lehetőségek is. Ezek egyik része speciális jogi intézmények, vagy egyedi hatósági eljárások keretében kínál adatbeszerzési lehetőségeket. Másik részük nem jogi, hanem számítógépes ismereteket feltételez, és az „információs társadalom” kiteljesedéséhez kapcsolódik (néhány éven belül remélhetőleg ez a rész lesz brosúránk legterjedelmesebb fejezete). Ez a fejezet elsősorban ezekkel a lehetőségekkel foglalkozik. A füzet végén megemlítjük azokat az intézményeket is, akik készségesen nyújtanak segítséget az adatra éhes állampolgár információs jogának érvényesítéséhez. Hivatkozás: * 623/K/2002 Elhatárolási kérdések Mivel a dolgok néha keveredni látszanak, nem árt néhány dolgot tisztázni. a.) A közérdekű adatok nyilvánossága

tekintetében a „alapvető rendelkezéseket” Avtv tartalmazza Ez a törvény a főszabály, ehhez képest a Kvtv.-ben és az egyes ágazati jogszabályokban felbukkanó, környezetvédelmi adatokhoz kapcsolódó rendelkezések speciális kiegészítések. b.) A közérdekű adathoz való jutás eljárási szabályai Avtv speciális rendelkezéseiben jelennek meg és nem az államigazgatási eljárásról általános szabályairól szóló Áe.-ben Az Áe-ben nem szerepel a közérdekű adat fogalma, az Avtv-ben viszont hiányzik az „áttétel”, a „kizárás” intézménye, nincs fellebbezés, mások a határidők és kicsit másként működik az iratbetekintés is. A két szabályozás azonban egyre közelebb kerül egymáshoz c.) Közérdekű információkhoz hozzá lehet jutni államigazgatási eljárás keretében is Erre azonban elsősorban csak annak van esélye, akit egy adott ügy kapcsán a Szerv ügyfélnek ismer el. Az Áe 3§ (4) bekezdése alapján erre a

pozícióra kevesen pályázhatnak – körüket pedig még tovább szűkíti az államigazgatási szervek sajátos „ügyfél-értelmezése”. Mi a különbség a közérdekű adatkérés és a közérdekű bejelentés között? Mint látjuk, két közérdekű jogintézményről van szó. Míg azonban a közérdekű adatkérés szabályait az Avtv. - az Alkotmány 64§-án alapuló „közérdekű bejelentés, panasz, javaslat” intézményét a 1977 évi I törvény (Ptv.) szabályozza A közérdekű bejelentés olyan hiányosságra hívja fel az illetékes figyelmét, melynek orvoslása a közösség, a társadalom érdekét szolgálja. Nagy előnye, hogy a polgár erre a jogszabályra hivatkozva úgy tudja a hatóság gépezetét beindítani, hogy közvetlen érdekeltségét nem kell bizonyítania. Vagyis ezt az eljárást is bárki kezdeményezheti. Akár ügyfélként vonják be az eljárásba, akár nevét eltitkoló bejelentő marad – mindenképpen gyors, olcsó és

érdemi ügyintézést remélhet. A megkeresett Szervet azonban nem 15, hanem 30 napon belül terheli az intézkedési (és tájékoztatási) kötelezettség. Bár a 30 nap megegyezik az Áe „normális” ügyintézési Adatvadászat 18. oldal határidejével, a gyakorlati tapasztalat szerint a „közérdekűként” megjelölt beadványokat a Szerv kiemelten kezeli, sőt az ügyintézési határidőt is igyekszik betartani. Különbség továbbá, hogy a közérdekű bejelentés, javaslat, panasz címzettje nem csak adatkezelő szerv, hanem bármely „intézkedésre ügykör szerint hivatott szerv” lehet. Logikus, hiszen a bejelentés, panasz nem közérdekű információ beszerzésére irányul, hanem – a már meglévő információ, tapasztalat közérdekű „továbbhasznosítására”. Mondjuk az illetékes hatóság intézkedését kérjük, mert az Avtv segítségével beszerzett határozatból kiderül, hogy a vállalat nem is úgy kezeli a szennyvizét, ahogy

előírták – vagy az égető olyat éget, amit nem is szabadna neki. Előfordul, hogy a panasz célpontja netán éppen a hatóság mulasztó, jogellenes magatartása. Ebben az esetben a gondolkodó ember nyilván nem nála, hanem a Szerv felettes szervénél, vagy az ügyészségnél kezdeményezi ezt a sajátos „vizsgálati eljárást”. Várható egyébként, hogy ez a jogintézmény és törvény a közigazgatás reformjának eredményeként sajnos hamarosan jobb létre szenderül. Hivatkozás: * 833/K/2000 Eljárás megindításának közhírré tétele az Áe. alapján Az Áe.13§ (2) bekezdése szerint „A jogszabályban meghatározott esetben az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárás megindítását pedig közhírré kell tenni”. A nyelvtanilag nem egyértelmű rendelkezésből minket inkább a második rész izgat. A „nagyszámú érdekelt” polgár nevében az alábbiakat adom elő: jogszabályi

befoglalás nélkül is ténykérdés, hogy az útépítések, vízrendezések, üzletközpontok, benzinkutak, mélygarázsok, adótornyok stb. telepítése „nagyszámú érdekeltet érintő”, életminőségüket, környezetüket súlyosan megterhelő beruházás. Az eljárás megindításának közhírré tételével az érintett polgárok időben jutnának értékes információkhoz, adatokhoz. Ez az én értelmezésem. Ami jó a környezetnek és polgárnak – viszont nem biztos, hogy a hatóság ínyére való. Így hát a közhírré tétel legtöbbször vagy elmarad, vagy letudják azzal, hogy 15 napra kirajzszögeznek egy tájékoztatót a városháza legsötétebb folyosóján. Az adatvédelmi biztos szerint ugyan van némi igazunk, de „nem kizárt ugyanakkor, hogy az eljáró hatóságok úgy értelmezik és alkalmazzák a szabályt, hogy a nagyszámú érdekeltet érintő eljárás közhírré tétele is csak jogszabályokban meghatározott esetekben kötelező, és

erről azért nem intézkednek, mert ilyen jogszabály nincs.”* Az Áe. rendelkezés pontosításával, vagy egy új szemléletű közigazgatási garnitúrával feltehetően mindannyian sokat nyernénk. Hivatkozás: * 366/K/1998-4 Adatvédelmi eljárás – államigazgatási eljárás A különféle hatóságok előtt indított eljárások túlnyomó része az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (Áe.) előírásai szerint bonyolódik Egy részük az állami, vagy önkormányzati környezetvédelmi hatóságok előtt, ezek a „környezetvédelmi államigazgatási ügyek”(erre még visszatérünk). Vannak továbbá olyan ügycsoportok, melyeknek ugyan hangsúlyos környezeti kapcsolódási pontokkal bírnak, de más (útügyi, építési) hatóság hozza a döntéseket. Vagy osztódnak a hatáskörök, mint a különféle „vizes eljárások” esetében. A témához mindez úgy kapcsolódik, hogy az említett hatóságok egyben adatkezelő

szervnek is minősülnek, hiszen az ügyfeleik részükre az eljárásokban adatokat szolgáltatnak, illetve náluk „hivatalból” is rengeteg közérdekű információ halmozódik fel. Ilyen megközelítésben az államigazgatási szerv az Avtv szerinti adatkezelő szervnek minősül, akihez a polgár adatkérelemmel fordulhat. Ráadásul – mint azt jeleztük – az egyedi hatósági határozat, illetve az azt megalapozó műszaki dokumentáció, szakhatósági állásfoglalás is tartalmazhat (mindenki által megismerhető) közérdekű adatokat. A közérdekű adatok kiszolgáltatásával kapcsolatos kérelmek teljesítése során az államigazgatási szerveknek nem az Áe., hanem az Avtv előírásait kell alkalmaznia* Hivatkozás: *Omb. 16/A/95, Omb. 541/J/1999 Az ügyfél bekavar A konkrét hatósági eljárások egyik részvevője mindig az ügydöntő államigazgatási szerv, másik oldalon van az ügyfél, vagy az ügyfelek. Az ügyféli pozíció az adott eljárásban

(de csak abban!) fontos jogosítványokat biztosít – köztük néhányat pont avégett, hogy az ügyfél az adott ügy (!) irataihoz, információihoz hozzájusson. Adatvadászat 19. oldal Az „elismert ügyfél” fogalmát az Áe. ugyan meglehetősen tágan határozza meg*, a jogalkalmazó államigazgatási szervek gyakorlata azonban sikerrel szűkíti le. Az a helyzet, hogy egy ügyfélnek sokoldalú jogosítványai vannak, melyekkel a legsimábbnak tűnő hatósági eljárást is megtekerheti. Az ügyfél ugyanis – mint tudjuk, bekavar. Jelenlétével az engedélyezési, kötelezési stb eljárás többszereplőssé válik, ahol az ügyfél általában ezt-azt indítványoz, itt-ott megjelenik, ráadásul legtöbbször van képe fellebbezni. Vagyis jobb őket távol tartani A nemzetközi joggyakorlat folyományaként azonban a magyar élő jog* is több területen sikerrel terjesztette ki a jogvédelem határait. A kiterjesztés általában nem személyek, hanem a

polgárok által alapított, az adott területen dolgozó társadalmi szervezetei részére biztosít a hatósági eljárásokban ügyféli pozíciót (beleértve a jogorvoslatot, illetve bíróság előtti fellépést is). Megint csak nem véletlen, hogy a legszélesebb ügyféli pozícióval pont a környezetvédelmi célú társadalmi szervezetek rendelkeznek, akik a Kvtv. 98§ (1) bekezdése alapján ügyfélként vehetnek részt minden „környezetvédelmi államigazgatási eljárásban”. Sokéves jogértelmezési harcukkal elérték azt is, hogy a környezetvédelmi államigazgatási ügyet a hatóság ne tudja szűken értelmezni.* Hivatkozás: *Áe. 3§ (4) bek,* pl. az 1995 évi LIII tv, az 1996 évi LIII tv, az 1997 évi LVIII tv, * LB 1/2004. KJE sz jogegységi döntése Információk beszerzése az Áe. alapján Egy ügyfél legfontosabb jogosítványa éppen az Áe. 41§-ában biztosított iratbetekintés (és másolatkészítés) joga Érdekes módon ezt az aktust az

Áe nemcsak az ügyfélnek, de annak is megengedi, aki „igazolja, hogy az iratok tartalmának megismerése jogának érvényesítése, vagy feladatának teljesítése érdekében szükséges.”* Az Avtv.-ben szabályozott – bárki által gyakorolható – „hozzáférés” nem azonos az Áe szerinti „iratbetekintéssel”, hiszen ez utóbbit csak az Áe.-ben előbb említett ügyfelek és érintett személyek gyakorolhatják. Számukra viszont az adott ügy irataiból a közérdekűek és nem közérdekűek egyaránt hozzáférhetők. Persze itt is vannak iratbetekintés alól kivett személyes adatok, titkok stb*. Az iratbetekintésre való jogosultságot az ügy gazdája, a Szerv bírálja el. Saját logikája és érdekei szerint A lakosság számára ugyan nyilvánvaló, hogy egy szennyvíztisztító bűze nem áll meg a közvetlen telekszomszédnál, hogy egy adótorony több száz méteres körben teríti be a lakosságot sugárzással. Tehát érintettként joga lenne

megismerni, mégsem valószínű, hogy betekinthet az iratokba. A döntés a Szerv mérlegelésétől függ, márpedig a tapasztalat szerint minden eljárásba „beengedett személy” csak növeli a hatóság gondját Ennek ellenére meg kell próbálni. Ha más nincs, hát az egészséghez, az egészséges környezethez való alkotmányos jogra hivatkozással, – a fenti jogszabályok alapján. Nem a jogot kell kérelmezni, hanem – azt tényként jelezve – az időpontot. Így a hatóság kénytelen lesz arról (megfellebbezhető) határozatban dönteni Hivatkozás: *Áe. 41§ (2) bek, *Áe.41§ (3) bek Mi a helyzet a számítógépes adatbázison, világhálón lévő közérdekű adatokkal? Nem vitás, hogy a számítógépes hálózatok és az internet alapú nyilvános számítógépes adatbázisok rohamos bővülése örvendetes fejlődést hozhat az információs szabadság kiteljesedésében. A Web oldalakon, vagy honlapokon közzétett információk biztosítják a

teljes nyilvánosságot, megkönnyíti a közvéleményt érdeklő – állami és önkormányzati szervek működésével összefüggő – közérdekű információk megismerhetőségét. Előnyös ez az adatkezelőknek is, hiszen – amellett, hogy oldja a hivatalokkal szembeni bizalmatlanságot – gyorsabb, olcsóbb lehetőségeket teremt a közérdekű információk közzétételére Ezzel együtt, jelentkeztek nyilván a veszélyei is, ezek azonban elsősorban a személyes adatok védelmével kapcsolatosak (a témával foglalkozik „Az adat én vagyok” c. kiadványunk) Tehát az elektronikus információszabadság egyszerűsíti a polgár számára a joggyakorlást és átláthatóbbá teszi az állam(i szervek) működését. Ezért kiemelkedően fontos az Avtv-nek az legutóbbi módosítása, amelyik utat nyit az elektronikus információszabadság kiteljesedése felé.* Az üvegzsebtörvény által beépített rendelkezés az állami és helyi önkormányzati szervek

számára kötelezően írja elő a tevékenységükre (hatáskörükre, szervezetei felépítésükre, szakmai tevékenységükre, gazdálkodásukra, a birtokukban lévő adatfajtákra) vonatkozó legfontosabb adatok rendszeres közzé, illetve hozzáférhetővé tételét. Adatvadászat 20. oldal Ezt (is) alapul véve ma már egyre több ágazati jogszabályunk közelít az EU általános elvárásaihoz, megjelölve a saját szervei által nyilvánosságra hozandó, illetve kötelezően hozzáférhetővé teendő adatokat. A kívánatos állapot nyilván az lenne, ha az adatkezelőknek kötelezően írnák elő, hogy milyen környezetiközegészségügyi adatokat kell a világhálón hozzáférhetővé tenni és milyen formában. Mivel azonban sem a tartalmat, sem a közzététel pontos módját (eljárási szabályait) jogszabályok még nem írják elő – érvényesülésük sajnos esetleges és nagy változatosságot mutat. Maradjunk abban, hogy a helyzet zavaros és a

kibontakozás sem lesz gyors. Maradjunk abban, hogy országos és helyi szinten is lázasan zajlik a különféle közérdekű adatokat feldolgozó rendszerező-feldolgozó nyilvános honlapok készítése. A „nem hivatalos” internet alkalmazói szinten az információs rendszerek osztódnak. Vagyis külön adatelérési – és általában egyoldalú hozzáférést biztosító – rendszere van a nyilvánosságra szánt, bárki által elérhető és letölthető adatoknak. A bizalmasan kezelendő, illetve üzleti titkokat tartalmazó belső adatbázisok külön vannak – hozzáférésük korlátozott és legtöbbször ellenőrzött is. Sajnos az elektronikus információszabadság jogi körülbástyázása is messze-messze lemaradt a technikai fejlődéstől. A számítógépes adatbázisok elérhetősége, nyilvánosságának biztosítása éppen úgy szabályozatlan, mint a mágneslemezen, vagy a világhálón való forgalmazás (jog)technikai-pénzügyi háttere. Ahol pedig

nagy a zavar, ott valakik általában nagyot kaszálnak. És erre az információk birtokosainak, az adatkereskedőknek sokkal több esélye van, mint az adatra éhes polgároknak Hivatkozás: *Avtv. 19§ (2) bek Mire is jó nekünk egy adatvédelmi biztos (ombudsman)? Például arra, hogy bármelyikünk hozzá forduljon. Segítséget kérjen, ha a közérdekű adatok megismeréshez fűződő jogaival kapcsolatban sérelem érte, ha helytelen adatkezelési gyakorlatot észlel, ha indokolatlanul titkosított adatot gyanít, avagy csupán témába vágó lényegi kérdése van.* Az adatvédelmi biztos – tapasztalatunk szerint – viszonylag gyorsan és alaposan vizsgálja ki a beérkezett kérelmeket. Ezen felül nála „kötnek ki” a megtagadott kérelmek is, hiszen azokról (és a megtagadás indokáról) az adatkezelők évente kötelesek az adatvédelmi biztosnak beszámolni.* Az adatvédelmi biztos hiányosság feltárása esetén nem kötelező határozatot hoz, hanem

állásfoglalást, figyelemfelhívó ajánlást fogalmaz meg, netán konkrét intézkedést kezdeményez a mulasztó szervnél. Felhívásának eredménytelensége esetén elrendelheti a jogosulatlanul kezelt iratok zárolását, megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést és erről a nyilvánosságot tájékoztathatja. Hivatkozás: * Avtv. 27§ (1), *Avtv. 20§ (4) bek, * Avtv.25§ (3) Az adatbiztos címe: Ombudsman Hivatal, 1051 Budapest, Nádor u. 22 Tel.: 1-457-7186, 1-475-7100 Fax: 1-269- 3541 honlap: http://www.obhhu e-mail: adatved@abh.hu Miben tudnak segíteni a civil szervezetek? Hát például az adatvadászatban. Vannak olyan helyzetek, amikor a polgárok információs joga a társadalmi szervezetek (egyesületek, tanácsadó irodák) bevonásával hatékonyabban működik. Elképzelhető, hogy a helyi egyesületek munkájuk során már annyi konkrét információt halmoztak fel, hogy a polgárt kínzó információéhséget rögtön és ingyen tudja orvosolni. De ha nem is

tudnak azonnal segíteni – a lakosság környezeti-társadalmi problémáit akkor is sokkal jobban ismerik, és érzékenyebben kezelik a hatóságoknál. Mivel van számítógépük, általában kiismerik magukat a nyilvános elektronikus adatbázisokban, bemutatót tarthatnak a hatékony adatvadászatból. Az adathozzáférés írásos változatánál segíthetnek abban, hogy az adatéhes polgár szabatosan fogalmazhassa meg adatkérő beadványát, hogy jó helyre címezze, hogy ne Adatvadászat 21. oldal hagyja magát lerázni. A tapasztaltabb jogsegélyszolgálatok magukra vállalják a pereskedés terhét is, avagy segítséget adhatnak a polgárok által megszerzett közérdekű adatok további „hasznosításában” is. Kapcsolataik révén a beszerzett közérdekű információknak nagyobb sajtónyilvánosságot biztosíthatnak, feldolgozhatják, számítógépes hálóra tehetik, vagy olyan további eljárásokat indíthatnak, ahol az „egyéni küzdőnek” a jog

sajnos nem is ad lehetőséget a beavatkozásra. Mint említettük néhány törvény ugyanis (környezetvédelmi, természetvédelmi, „reklámtörvény”) az ilyen céllal bejegyzett társadalmi szervezeteknek az egyes szakági államigazgatási ügyekben ügyféli jogállást biztosít. Ami pedig – mint tudjuk – újabb értékes információk becserkészésével kecsegteti a továbbra is fáradhatatlan adatvadászt. Iratminták 1. sz minta (adathozzáférés kérése) Tisztelt Felügyelőség! Kérem szíveskedjen részemre 15 napon belül megküldeni a .Kft sz alatt lévő telephelyének 2003. évi légszennyezőanyag kibocsátásával kapcsolatos alábbi adatokat: - a gyártelep által jellemzően kibocsátott légszennyezőanyag fajtái és éves mennyisége (összesített nyers adatok), melyik légszennyezőanyagból regisztrálható határérték feletti túllépés és került-e emiatt kiszabásra levegőtisztaság védelmi birság? Kérésem a közérdekű adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény (Avtv.) előírásain alapul A teljesítéssel kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket megtérítem, de annak mértékéről a 20.§ (3) bekezdése alapján előzetes tájékoztatást kérek. Kérésem esetleges megtagadásáról – annak indoklásával együtt- az Avtv. 20.§ (12) bekezdése alapján 8 napon belül várom értesítését ., 2004 augusztus 5-én Tisztelettel: Asztma Alfonz pontos cím 2. sz minta (keresetlevél adathozzáférés megtagadása miatt) Városi Bíróság Tisztelt Városi Bíróság! Alulírott Asztma Alfonz szám alatti lakos, 2004. augusztus 5-én kelt beadványomban közérdekű adatok kiszolgáltatását kértem a Környezetvédelmi Adatvadászat 22. oldal Felügyelőségtől. Beadványomban megjelöltem, hogy kérésem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényen alapul (1sz melléklet) Az adatkezelő szerv 2001. augusztus 11-én küldött

válaszában (2sz melléklet) arról tájékoztatott, hogy a kért adatokat nem szolgáltatja ki, mert én a cég telephelyétől 20 km-re, egy másik településen lakom, valamint a hivatkozott eljárásokban nincs is ügyféli jogosítványom. A Felügyelőség álláspontját nem fogadom el. Megítélésem szerint a kérésemben olyan adatok kiszolgáltatását kértem, melyek a 1992. évi LXIII törvény alapján közérdekűnek minősülnek. A törvény 19§ (3) bekezdése alapján a közérdekű adatok megismerése nincs sem lakóhelyhez, sem ügyféli pozícióhoz kötve. A kérelem teljesítésének megtagadása miatt a Környezetvédelmi Felügyelőség, mint adatkezelő szerv (címe.) ellen a törvényes határidőn belül k e r e s e t e t indítok és kérem a T. Bíróságot, hogy az 1992 évi LXIII törvény 21§ (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze az adatkezelő szervet a két közérdekű adatok kiszolgáltatására. Jelen beadványom a 1992. évi LXIII

törvény 21§ (3) bekezdésén – a bíróság illetékesség a 21.§ (5) bekezdésén alapul , 2004. augusztus 29-én Asztma Alfonz felperes Megjegyzés: A továbbiakban újabb adatigénylési mintaleveleket közlünk. A beadvány minták csak a címzést és a bejelentés érdemi részét tartalmazzák. Értelemszerűen utána kell még írni mindig a jogszabályra való hivatkozást is (l. a fenti 1sz mintalevél 2 bekezdése) Kommunális Szolgáltató Vállalat Igazgatójának Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy a győri városi szelektív hulladékgyűjtés keretében 2001. év első hat hónapjában az egyes hulladékfajtákból mennyi hulladék került begyűjtésre. A részletezést anyagfajtákként külön kérnénk megadni: - papír – kombinált italosdoboz – fehér üveg - színes üveg – műanyag flakon – szerves anyag illetve a veszélyes hulladékok vonatkozásában. Kérünk kimutatást arról is, hogy a begyűjtött mennyiségekből eddig

mennyit és kinek sikerült újrahasznosításra (veszélyes hulladék esetében ártalmatlanításra) átadni. Hírközlési Felügyelet Igazgatójának Felügyeletük CH-177-14/2000. számon építési engedélyt adott arra, hogy a WESTEL 900 Rt. antennatartó tornyot építsen a város 376/4 hrsz-ú ingatlanán Kérjük szíveskedjen részünkre 15 napon belül megküldeni a telepítési dokumentációhoz az építtető által benyújtott, OSSKI által készített sugárvédelmi tervbírálat másolatát. Adatvadászat 23. oldal Tisztelt Alpolgármester Úr! A képviselő testület .-i ülésén sz napirendi pontként közgyűlés elé terjesztett (Ön által jegyzett) anyagban teljesítendő feladatként jelenik meg egy regionális hulladéklerakó megépítése. Ezzel kapcsolatban az alábbi közérdekű adatokat szeretnénk megismerni: 1.) 2.) 3.) 4.) A hulladéklerakó pontos telepítési helye. A hulladéklerakó által kezelt hulladékok (anyagfajták). A

hulladéklerakó kapacitása. A hulladéklerakóban alkalmazott technológia (technológiák) jellemzői. főbb műszaki Tájékoztatást kérünk továbbá arról, hogy folyik-e jelenleg az ügyben a Környezetvédelmi Felügyelőségen környezeti hatásvizsgálati eljárás. Tisztelt Jegyző Úr! A Környezetvédelmi Bizottság 2002. szeptember 11-én tartott ülésén 1 napirendi pontként a városi részletes szabályozási terv 1999-075 sz. módosítását tárgyalta, 5. napirendi pontjában pedig a „zajvédelem helyi szabályozásáról” szóló helyi rendelet tervezetét vitatta meg. Kérem, hogy az ülés fenti napirendekre vonatkozó jegyzőkönyvi dokumentációját fénymásolatban részünkre 15 napon belül megküldeni szíveskedjen. Megyei Közlekedési Felügyelet Igazgatójának Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy a .sz városi bevezető főút új nyomvonalának engedélyezése során hatóságuk milyen hosszú távra tervezett gépjármű

forgalommal számolt? A fenti közérdekű adatokat járműkategóriánként (személy-teher- ill. nehézteher gépjármű) megosztásban 15 napon belül kérjük megküldeni. Város Útkezelő Szervezete Igazgatójának Győr város környezeti állapotáról szóló tanulmányunkhoz kérjük 15 napon belüli szíves tájékoztatását arról, hogy az intézményük kezelésében lévő, Győr város területét érintő utak vonatkozásában hol, milyen forgalomszámlálási (esetleg ahhoz kapcsolódó zajmérési) adatokkal rendelkeznek. Az utóbbi három évben végzett mértékadó forgalomszámlálási (zajmérési) adataira lenne szükségünk. Tisztelt Polgármester Úr! Alulírott szeretném megismerni X. Y képviselőtestületi taggal kapcsolatos alábbi - közérdekűnek minősülő- adatokat: a képviselői tiszteletdíjának összegét,- az önkormányzati bizottságokban betöltött funkcióit és az önkormányzat tulajdonában illetve részvételével működő

gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségeit valamint az ezekért járó juttatások összegét). Adatvadászat 24. oldal Tisztelt Jegyző Úr! Győr m.J v Önkormányzata Környezetvédelmi Bizottsága án tartott ülésén 1. napirendi pontként a város környezeti állapotáról készített beszámoló előterjesztését vitatta meg. Kérem, hogy az ülés fenti napirendekre vonatkozó jegyzőkönyvi dokumentációját fénymásolatban részünkre 15 napon belül megküldeni szíveskedjen. A kiadással kapcsolatosan felmerülő költségek megtérítését vállaljuk. Tisztelt Polgármester Úr! A környezet védelméről szóló l995. évi LIII törvény (Ktv) 58 § (1) bekezdése értelmében létrehozott helyi környezetvédelmi alapot a (4) bekezdés értelmében környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Tekintettel arra, hogy a Győri környezetvédelmi alap 2003. évi felhasználását eddig nem volt alkalmunk megismerni, kérem, hogy az egyes

felhasználási tételeket (jogcím, összeg) tartalmazó kimutatást szíveskedjen részünkre 15 napon belül megküldeni. A közérdekű adat kiszolgáltatásával kapcsolatosan felmerült díjat természetesen megtérítjük. Tisztelt Jegyző Úr! Kérem 15 napon belüli szíves tájékoztatását arról, hogy a város Környezetvédelmi Alapjának 2003. évi felhasználásáról szóló beszámolójában szereplő „helyi természeti értékek komplex felülvizsgálata” c. munkára (13 tétel) kivel, milyen feltételek mellett kötöttek szerződést és a tanulmány hol tekinthető meg? Tisztelt Polgármester Úr! Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy a Fehérvári - Bécsi utak kereszteződése melletti önkormányzati terület hasznosítása tárgyában kiírt árverési hirdetmény alapján tartott versenytárgyaláson ki, milyen beruházási célból és milyen kötelezettségvállalás mellett nyerte meg? Tájékoztatását 15 napon belül várom.

Adatvadászat 25. oldal Tartalom: 1. I. Bevezetés 1. 2. 3. 4. Az információs jogok jelentősége Szerzői titok Rövidítések jegyzéke II. Az adathozzáférés általános szabályai 4. Mi számít közérdekű adatnak? Ki igényelhet adathozzáférést, és mi célból? 4. Szükséges-e igazolni az adatkérőnek a személyazonosságát? 4. Kitől lehet a közérdekű adatokat beszerezni? 5. Van-e az adatkérésnek kötelező formai tartalmi kötöttsége? 5. A megkeresés tartalma 5. Mit kell tudni az adatszolgáltatás módjáról? 5. Irat (adat)betekintés teljesítésének módja 6. Jelen lehet-e az adatbetekintésnél a Szerv képviselője? 6. Mennyi idő alatt kell az információ hozzáférést megtagadni vagy teljesíteni? 6. Meghosszabbíthatók-e az Avtv-ben előírt határidők? 7. Mi történik akkor, ha az adatkezelő szerv nem válaszol? 7. Elévül-e a hozzáférés joga? 7. Az információszolgáltatásért érvényesíthető költségek 7. Az

információszabadság korlátai az Avtv alapján 8. Titkok, titkok, titkok Üzleti titok 8. Belső használat? Döntés-előkészítés? 9. Mi az a közérdekből nyilvános adat? Jogszabály tervezetek nyilvánosságának problémája 9. Üzleti titok és egyebek 10. Az adatkezelők felelősségéről 10. Ki fordulhat bírósághoz? 10. Mit kell tudni a bírósági jogorvoslatról? Kell-e eljárási illetéket fizetni az adathozzáférésért? 11. III A helyi önkormányzatoknál lévő közérdekű adatok megszerzése az 1992 évi LXIII tv alapján 11. 12. 12. 12. 13. 14. 14. 14. Az előterjesztések nyilvánossága Részvétel az önkormányzati üléseken Betekintés az ülések dokumentumaiba Adatszerzés a bizottsági és a közgyűlési jegyzőkönyvekből Ki, hol, mennyit keres? A közpénzek felhasználásának ellenőrzése A közfeladatot ellátó szervek adatai Megismerhetőek-e az elkülönített önkormányzati alapok felhasználása és döntési folyamata? Mi van a

közmeghallgatással? 15. IV Környezettel kapcsolatos információk megszerzése 2. 15. 16. 16. 16. 17. 17. 18. 18. Információs jogok és a környezetvédelem A jelenlegi jogi felállás Közérdekűek-e a környezet állapotára vonatkozó adatok? Mit mond az információs jogról a környezetvédelmi törvény? Hol lelhetők fel egyes vállalatok működésével kapcsolatos környezeti információk? Hogyan ismerhetjük meg az egyes vállalatok által okozott környezeti terheléseket? A vállalatok üzleti titkai Megismerhetők-e a gazdálkodó szervezetekre kirótt környezeti bírságok? Közmeghallgatások a Kvtv. Alapján Az Aarhusi Egyezmény történelmi előzménye Az Aarhusi Egyezmény jelentősége 22. Környezetvédelmi adatbankok a világhálón 19. V Hol, hogyan juthatunk még hozzá a közérdekű adatokhoz? Adatvadászat 26. oldal 19. 19. 20. 20. 21. 21. 21. 23. 23. 24. Elhatárolási kérdések Mi a különbség a közérdekű adatkérés és a

közérdekű bejelentés között? Eljárás megindításának közhírré tétele az Áe. alapján Adatvédelemi eljárás – államigazgatási eljárás Az ügyfél bekavar Információk beszerzése az Áe. alapján Mi a helyzet a számítógépes adatbázison, világhálón lévő közérdekű adatokkal? Mire is jó nekünk egy adatvédelmi biztos (ombudsman)? Miben tudnak segíteni a társadalmi szervezetek? Iratminták Felhasznált irodalom: – – – – – – – Kalas György: Joggal, körömmel (Környezeti Tanácsadók Egyesülete, 2001) Kalas György: Adatvadászat (Reflex Környezetvédő Egyesület, 2002) Dr. Jóri András: Az elektronikus információszabadság lehetőségei Magyarországon (Magyarország Médiakönyve, 2003) A társadalmi részvétel jogi keretei Magyarországon (EMLA, 1999) C. Vahldiek: Neue Entwicklungen in der Rechtssprechung zum Umweltinformationsrecht (ZUR 3/97) M. Zschische: Mehr Bürgerbeteiligung durch umweltrechtliche Standars? (ZUR

3/2001) Adatvédelmi biztos éves beszámolói (1997 – 2003) REFLEX Környezetvédő Egyesület által kapott adatvédelmi biztosi állásfoglalások. (1996 – 2004) Adatvadászat 27. oldal