Gazdasági Ismeretek | Nonprofit szféra » Egy hiteles, teljeskörű nyilvános nonprofit adatbázis terve

Egy hiteles, teljeskörű nyilvános nonprofit adatbázis terve A tanulmányt a Civil Society Systems megbízásából a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület részéről TÖRÖK Marianna készítette el 2005 novemberében, Budapesten. Szívesen vesszük, ha az olvasó segíti, hogy a tanulmány széles körben ismertté váljon. További információk, és angol nyelvű változat a http://www.civilsocietysystemsorg/where/ honlapon találhatók. Ugyanitt várjuk a hozzászólásokat, kiegészítéseket 1 Egy hiteles, teljeskörű nyilvános nonprofit adatbázis terve VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. 5 A TANULMÁNY HÁTTERE . 7 A munka folyamata . 7 A jó nonprofit adatbázis . 9 A LEGLÉNYEGESEBB MODELLEK . 10 Az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat . 11 KÖVETKEZTETÉS A CÉGNYILVÁNTARTÁSI ÉS CÉGINFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT MODELLJÉNEK A NONPROFIT ADATBÁZIS CÉLJAIRA VALÓ ALKALMAZHATÓSÁGÁT ILLETŐEN . 13 A Guidestar modellek . 14 Guidestar US (GS US) . 14

Guidestar UK (GS UK) . 15 KÖVETKEZTETÉS A GUIDESTAR MODELLNEK A MAGYARORSZÁGI NONPROFIT ADATBÁZIS CÉLJAIRA VALÓ ALKALMAZHATÓSÁGÁT ILLETŐEN . 16 A NONPROFIT SZEKTOR MAGYARORSZÁGON . 17 Jogi háttér. 17 Nonprofit szervezetek . 17 A nonprofit szervezetek közhasznú jogállása . 17 A bevételek szerkezete és átláthatóság . 17 Alaptevékenységből (kapcsolódó vállalkozási tevékenységből) származó jövedelem. 18 Állami finanszírozás. 18 Magántámogatás. 18 1%-os felajánlások . 20 CIVIL SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ LEHETSÉGES INFORMÁCIÓFORRÁSOK . 22 A civil szervezetek alapvető nyilvántartási adatainak lehetséges forrásai. 22 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) . 22 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 23 A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA), az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) és a Magyar Állami Kincstár (MÁK). 24 A bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

Hivatala (OITH) . 25 A civil szervezetek további adatainak lehetséges forrásai. 27 Önkéntes alapon működtetett adatbázisok . 27 A civil szervezetek által közzétett jelentések. 28 A közhasznú szervezetek jelentései . 29 Az 1%-os támogatásokban részesülő szervezetek jelentései . 31 A közhasznú társaságok jelentései. 31 Éves jelentések. 31 AJÁNLÁSOK A CIVIL SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ LEHETSÉGES INFORMÁCIÓFORRÁSOK TEKINTETÉBEN . 32 Ajánlás a civil szervezetek alapvető nyilvántartási adatainak lehetséges forrásai tekintetében (az adatbázis első szintje). 32 2 A ajánlás: alapadatok tára (az adatbázis első szintje). 32 Ajánlott taktika. 32 Ajánlás a civil szervezetek további adatainak lehetséges forrásai tekintetében (az adatbázis második szintje) . 33 B ajánlás: kiegészítő hiteles adatok a közhasznú szervezetekről (az adatbázis második szintje). 34 Ajánlott taktika. 34 C ajánlás: kiegészítő hiteles adatok az 1%-ban

részesülő szervezetekről (az adatbázis második szintje) . 34 Ajánlott taktika. 35 Ajánlás a civil szervezetek által önkéntesen nyújtott kiegészítő információk biztosítása tekintetében (az adatbázis harmadik szintje). 35 D ajánlás: önkéntesen nyújtott, nem közhiteles kiegészítő adatok köre (az adatbázis harmadik szintje) . 35 Ajánlott taktika. 36 Az ajánlott adatbázis modell ábrázolása. 37 A nyilvános teljeskörű, hiteles nonprofit adatbázis terve . 37 Lehetséges verziók (az ajánlások lehetséges variációi) . 38 Csak A verzió, az adatbázis első szintje (létező OITH alapadatok tára, az adatbázis első szintje) . 38 Csak B verzió, az adatbázis második szintje (tervezett közhasznúsági jelentések gyűjteménye). 38 Csak C verzió: az adatbázis második szintje (tervezett 1%-os jelentések gyűjteménye) . 38 Csak D verzió: az adatbázis harmadik szintje (önkéntesen nyújtott adatok köre). 38 A+B verzió (létező OITH

alapadatok tára + közhasznúsági jelentések gyűjteménye) . 39 A+C verzió (létező OITH alapadatok tára + tervezett 1%-os jelentések gyűjteménye) . 39 A+D verzió (létező OITH alapadatok tára + önkéntesen nyújtott adatok köre) . 39 A+B+C verzió (létező OITH alapadatok tára + közhasznúsági jelentések gyűjteménye + 1%-os jelentések gyűjteménye) . 39 A+B+C+D verzió (létező OITH alapadatok tára + közhasznúsági jelentések gyűjteménye + 1%-os jelentések gyűjteménye + önkéntesen nyújtott nem közhiteles adatok köre) . 39 AZ ADATBÁZIS LEHETSÉGES KIEGÉSZÍTÉSE HOSSZÚ TÁVON: ZÁRT RENDSZERŰ FELHASZNÁLÁS . 40 EGYÉB MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK . 40 JOGI MEGFONTOLÁSOK . 40 Adatvédelmi kérdések . 40 A szervezetek ellenőrzése. 42 A közhitelesség kérdése és annak biztosítékai . 42 A dokumentumok egy adatbázisba koncentrálása . 43 Az egyes dokumentumok egységesítésének (formalizálásának) lehetősége. 43 AZ ÉRDEKELTEK

ELEMZÉSE . 44 Állami intézmények . 44 Nonprofit szervezetek reagálása. 47 Más érdekelt felek reagálása. 48 TECHNIKAI LEHETŐSÉGEK. 50 3 Fizikai felépítés. 50 Logikai felépítés. 50 Technikai harmonizáció a rendszerek között. 51 A mezők nemzetközi szintű harmonizációja. 54 AZ ADATBÁZIS SZÉLESKÖRŰ HASZNÁLATÁNAK BIZTOSÍTÁSA . 54 MŰKÖDÉSI TERV. 56 LEHETSÉGES SZERVEZETI KERETEK. 56 Az országos szintű adatbázist kezelő szervek lehetséges köre . 56 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához telepítés . 56 Az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatba való integrálás . 57 A Nemzeti Civil Alapprogramhoz telepítés . 57 Vállalkozásként való működtetés. 58 Más állami szervhez telepítés. 58 Az adatbázis, mint költségvetési szerv integráns része. 58 Nonprofit szervhez telepítés. 58 SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK, AZOK ELŐTEREMTÉSE . 59 Intézmény . 59 Emberi erőforrások. 60 Anyagi

erőforrások . 60 Költségvetési terv. 60 Forrásmobilizáció. 62 JAVASOLT MUNKATERV. 64 Elkövetkező hónapok . 64 1. lépés: a „Guidestar Magyarország” intézményfejlesztése 64 2. lépés: érdekképviselet és az A terv megvalósítása 64 3. lépés: az A+D verzió megvalósítása 65 Az A verzió működtetése. 65 4. lépés: érdekképviselet a B+C terv megvalósulásáért és az A+D terv kivitelezése 65 4. lépés: az A+B+C+D verzió megvalósítása 66 KÖSZÖNET . 68 MELLÉKLETEK. 69 Az OITH által nyújtott információk . 69 A www.nonprofithu „Nonprofit Önarckép” kérdőív mezői – Minta 70 Kérdőív nonprofit szervezetekhez - Összegzés. 70 A rugalmas globális adatbázis vázlatterve és ajánlások Magyarország esetében. 74 Az alapítvány . 79 KSH-kérdőív a nonprofit szervezetek számára. 82 Az MNB legfrissebb hivatalos devizaárfolyamai. 86 Rövidítések. 86 4 Összefoglaló Ez a tanulmány érveket sorakoztat fel arra nézve,

hogy Magyarországon szükség van egy szakszerű, hiteles nonprofit adatbázisra, és ez – számos érintett csoport erőfeszítése mellett – az elkövetkező években valósággá válhat. Az adatbázis célja, hogy a hazai nonprofit szervezetekről hiteles, nyilvános adatok legyenek elérhetők az interneten az államigazgatás és a köz számára. Az adatbázis segítené a nonprofit szervezeteknek juttatott állami források átláthatóságát, valamint több minisztérium, hivatal és önkormányzat adatigényét kiszolgálná, a szervezetek többszörös adatszolgáltatását csökkenthetné, és – nem utolsó sorban – lehetőséget biztosítana a potenciális adományozók számára az adományozói döntéseik segítésére, ezáltal pedig a szektor bevételeit is növelheti. Az adatbázis egy feldolgozott, rendszerezett, felhasználóbarát formában prezentált információ. Amennyiben lehetőség van rá, az adatbázisnak érdemes a már létező más hazai és

külföldi adatbázisokkal összhangban készülnie, így a munka során a nemzetközi adatharmonizáció kérdései is megvizsgálásra kerülnek, mely az Európai Uniós nonprofit információs igények megvalósulását is segítheti. Számos állami intézmény rendelkezik a civil szervezetek nyilvántartási adataival, egyik ilyen adatbázis sem egészen teljes és naprakész, illetve hozzáférhető Interneten. Mivel nincs az összes civil szervezetre országosan érvényes, nyilvános jelentések készítésére vonatkozó kötelezettség, a szervezetek jelentései csak különböző forrásokból gyűjthetők össze. Ugyanakkor több, önerőből létrehozott nonprofit adatbázis hozzáférhető az interneten, amelyek nagy használatnak örvendenek a nyilvánosság körében anélkül, hogy hiteles adatokat tartalmaznának. A tanulmány a civil szervezetekről szóló hiteles és szubjektív információk nyilvános szolgáltatására három valós lehetőséget mutat be. Az

első verzió minimális lépés az átláthatóság irányába, a harmadik viszont ideális olyan értelemben, hogy objektív, hiteles információkat és színes, szubjektív kiegészítéseket egyaránt nyújtana az egyes civil szervezetek munkája iránt érdeklődőknek. Mindhárom verzió a már létező erőforrások és adatok értéknövelt, hatékony felhasználását célozza, hogy a szervezetekre plussz jelentési terhet ne rójon, és az állami intézmények, valamint az információszolgáltató számára is csak kevés plusz munkát és kiadást jelentsen. A tanulmányban leírt kilenc verzió közül a következők ajánlottak: I. A verzió Ebben az esetben a 60 000 bejegyzett civil szervezetnek a már meglévő állami nyilvántartásban szereplő adatai válnak interneten elérhetővé. Az információ az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) által fenntartott hiteles intranetes nonprofit adatbázison alapszik, tartalma a nyilvántartás 9

mezejére korlátozódik. II. A+D verzió Ebben az esetben, azon túl, hogy a civil szervezeteknek a már meglévő állami nyilvántartásban szereplő adatai interneten elérhetővé válnak, a szervezeteknek lehetősége nyílik az OITH-adatokat saját szubjektív kiegészítő információikkal kiegészíteni. III. A+B+C+D verzió Ebben az esetben az adatbázis több adatforrásból épül fel: - a 60 000 bejegyzett civil szervezetnek a már meglévő állami nyilvántartásban szereplő 5 adatai válnak interneten elérhetővé a 9 mezőre korlátozódó OITH-adatokra építve; - közhasznúsági jelentések (amelyek készítése 35 000 szervezet esetében kötelező, de amelyek jelenleg még nincsenek központi helyen összegyűjtve és közzétéve) és 1%-os jelentések (amelyek készítése 23 000 szervezet esetében kötelező, de amelyek jelenleg még nincsenek központi helyen összegyűjtve és közzétéve); - közvetlenül a szervezetektől származó szubjektív

kiegészítő információk. Míg a minimális terv (A verzió) kivitelezéséhez egy állami szerv nyitott hozzáállása szükséges, a maximális terv (A+B+C+D verzió) megvalósítása néhány törvénymódosítást, valamint a társadalmi és az állami szervezetek szoros együttműködését is feltételezi. A magyarországi adatbázis megvalósításához az intézményi, szakmai együttműködésen túl az állam aktív részvétele szükséges a finanszírozásban is. A három verzió költségei nem különböznek olyan jelentős mértékben, hogy pénzügyi okokból érdemes volna nem a legjobb változat, a maximális terv megvalósítását megcélozni. De függetlenül attól, hogy végül melyik verzió kerül elfogadásra, a programot csak akkor szabad elindítani, ha hosszú távon biztosított a működése és a finanszírozása több évre megtervezhető, ugyanis ellenkező esetben a kezdeti befektetés teljes mértékben értéktelenné válik. A tervezett

adatbázis létrehozása történhet országos szinten, de össze lehet hangolni más nemzetközi erőfeszítésekkel, például a Civil Society Sytems/Guidestar adatbázisokkal. A nemzetközi modell lehetőséget nyújthat know-how cserére és ezzel egyidőben a magyarországi nonprofit adatbázis több európai és más nemzetközi erőfeszítéssel történő összehangolására, ami példaként szolgálhatna Közép- és Kelet-Európában. Természetesen a modellt hozzá kell igazítani a helyi körülményekhez. Mivel a CSS/Guidestar modellel való együttműködés technikai harmonizációt is jelenthet, az adatbázis technikai háttere (beleértve a szoftvert és az internet interfészt) költségeinek nagyrésze megspórolható lenne. Ajánlott, hogy a nonprofit adatbázist nonprofit szerv működtesse, amely az alapinformációkat a nyilvános OITH-adatbázisra építve szolgáltatná. E cél megvalósítása érdekében szoros intézményi együttműködést látunk

szükségesnek az állami és a nonprofit intézmények között. Ez a terv ahhoz próbál hozzájárulni, hogy elkőkészítse a megvalósítás következő lépéseit. 6 A tanulmány háttere A munka folyamata A tanulmány fő célja, hogy megvizsgálja a szakszerű, hiteles és nyilvános nonprofit adatbázis tervének a megvalósítási lehetőségét Magyarországon, amennyiben a terv megvalósíthatónak bizonyul, az elkövetkező években sor is kerülhet a rendszer létrehozására. Ez a munka nem előzményektől mentes, nem váratlanul és nem izoláltan jött létre, hisz a nonprofit szervezetek átláthatósága, illetve ennek minimális alapja, egy teljeskörű, nyilvánosan bárki számára bármikor elérhető, nonprofit szervezeteket tartalmazó adatbázis szükségessége 2004-2005-re egyre gyakrabban került kifejezésre különböző civil, adományozói és minisztériumi körökben, önálló tanulmányban 1 , vagy más anyagok részeként 2 . Így nem

meglepő, hogy 2005-ben a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Szakkollégium Kuratóriuma is foglalkozott a kérdéssel3 . Ahol és amennyire lehetséges volt, e tanulmány során felhasználásra kerültek az ezeken a helyeken megfogalmazott ötletek, gondolatok, valamint más elérhető anyagok, illetve szakértői vélemények. Az anyag koncepciójának kialakításában komoly segítséget nyújtott az első megbeszélés (melyen jelen voltak: Gerencsér Balázs, Frischmann Gábor, Kuti Éva, Küllői Péter, Caroline Neligan, Nizák Péter és Sebestény István), melyet továbbiak követtek, hisz többen folyamatosan tanácsokkal segítették a négy hónapon át készülő munkát. Rajtuk kívül is több hazai kormányzati, nonprofit és vállalati szakember segítette e tanulmány elkészültét 4 . A tanulmány elkészítéséhez intézményi hátteret a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület nyújtott, önkénteseket, esettanulmányokat a

Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány biztosított, míg anyagi segítséget a Civil Society Systems (CSS) és a Holland Királyság Nagykövetsége adott. A külföldi tapasztalatokat illetően a tanulmány elsősorban a CSS/Guidestar UK és Guidestar US 5 munkatársainak információjára támaszkodik, akiket a szerző 2005 elején keresett meg együttműködésüket kérve. A munkára való felkészülés 2005 májusában kezdődött, amikor a NIOK Alapítvány meghívására a CSS munkatársai és magyar nonprofit szakemberek találkoztak 6 , hogy felmérjék a hazai nonprofit adatbázis 1 Török Marianna, Gaining Trust is a Must, Policies Toward a Strategy of Financing Hungarian NGOs Through Private Giving (készült 2003-ban az Önkormányzati és Közszolgáltatási Reform Kezdeményezés (LGI) Nyílt Társadalomért Intézet (OSI) megbízásából, nyomtatásban megjelenik 2005-ben). 2 Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, 2005 Vállalati

adományozók nonprofit szervezeteknek nyújtott vállalati támogatások, Kutatási zárójelentés. Készítette: Kuti Éva 3 Országos Civil Adatbázis, megvalósíthatósági tanulmány Országos Civil Adatbázis HOWTO, Életfa Környezetvédő Szövetség – Csathó Tibor, 2004–2005 http://www.eckhu/zope/civiladat, valamint az egyelőre az NCA kérésére nem publikus, Eötvös Károly Intézet által készített Egységes adatbázis a civil szervezetekről, Megvalósíthatósági tanulmány és a „DIPA” Tanácsadók és Fejlesztők Szakmai Egyesülete által készített Az egységes és integrált civil adatbázis megvalósíthatósági tanulmánya (Budapest, 2005. január) 4 Részletes felsorolás a „Köszönet” részben. 5 A Guidestar modell az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában működik, továbbá DélAfrikában, Németországban, Indiában és sok más országban fontolgatják a megvalósítását. A Magyarországon bevezetett modell

megoldásokat nyújthat a régió, valamint az Európai Unió országainak. 6 Bényei Andrásné, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége, Bódi György, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Frischmann Gábor, Nemzeti Civil Alapprogram Szakkollégium tagja, Gerencsér Balázs, igazgató-helyettes és Török Marianna, igazgató, Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK), Kassai Ildikó, nemzetközi programvezető, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége, Kuti Éva, az Általános Vállalkozási Főiskola oktatója és a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület alelnöke, Nagy József, titkársági főosztályvezető, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Sasvári Nóra, osztályvezető, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Sebestény István, Központi Statisztikai Hivatal, Szablics Bálint, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium,

Virág 7 elkészítésének szükségességét. A látogatás alapján egyértelművé vált, hogy az adatbázis kérdése időszerű, s a megkérdezett szakemberek örömmel látnák a megoldást. A következő munkaterv készült: A projekt terve: I. fejlesztési szakasz, a tanulmány elkészítése (2005. augusztus, szeptember, október, november); II. alapítási és támogatásgyűjtési szakasz (2006 első fele); III. kivitelezési szakasz (2006-tól kezdődően). A fejlesztési szakasz külön eredményei: - új magyarországi nonprofit adatbázis megvalósítási (üzleti) terve a Civil Society Information Systems (CSIS)/Guidestar know-how-jának felhasználásával; - új formális és bejegyzett nonprofit szervezet létrehozásának terve az adatbázis működtetésére (beleértve a kuratóriumot és a menedzsmentet); - személyzetfejlesztési terv (beleértve az ügyvezető igazgató kiválasztásának stratégiáját); - 5-10 éves finanszírozási terv; -

partnerségi kapcsolat a kormánnyal; - stratégiai kapcsolatok a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, beleértve alapítványokat, társadalmi szervezeteket, minisztériumokat és akadémikusokat, az azonnali és a hosszútávú kapcsolatok optimalizálása céljából és annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer a lehető legnagyobb mértékben kielégítse az érdekelt felek igényeit, ezáltal is ösztönözve az így létrehozott rendszerben való részvételüket, illetve a rendszer használatát; - az adatbázisra vonatkozó követelmények, a technológia keresési és megjelenítési funkciói; - technológiafejlesztési terv; - a magyarországi civil szervezetek térképe és az ennek alapján elkészített, a szervezetek elkötelezettségét célzó stratégia, mely a megvalósítás során biztosítja a rendszer gyors elfogadását és a rendszerben való részvételt; - hazai szakértők, érintett intézmények képviselőinek 7 részvétele a Civil

Society Systems 2005. december 8-9 között, Londonban tartott éves gyűlésén, amelyen a nonprofit adatbázis létrehozásáért végzett nemzetközi munka mögötti filozófiáról, a bevált gyakorlatokról és a CSS/Guidestar egy adott országon belüli kifejlesztése és kivitelezése során felmerülő főbb kérdésekről szóló fontos információk megosztására kerül sor. - A projekt e szakaszának az is célja volt, hogy a munka következő szakaszait megalapozza, közvetlen érdekképviseleti feladatokat azonban nem kívánt megvalósítani. - Ennek a tanulmánynak nem célja a nonprofit szervezetek minősítésének kérdésére megoldást keresni, de meggyőződésünk, hogy a nonprofit szervezetekről érvényes és hivatalos információkat tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető adatbázis az átláthatóság irányába tett első lépést jelenti. Reményeink szerint ez a tanulmány jó alapot teremt a projektterv következő szakaszainak, az

intézményesítés és kivitelezés megvalósítására. Az adatbázis a közjót fogja szolgálni, de Mária, Legfőbb Ügyészség. 7 Bártfai Zsolt, Benedek Judit, Gerencsér Balázs, Porkoláb Anikó, Tóth Melinda, Szablics Bálint 8 ahhoz, hogy a terv valósággá váljon, nagy támogatottságra van szükség számos érdekelt fél részéről. A jó nonprofit adatbázis Az adatbázis célja, hogy a hazai nonprofit szervezetekről hiteles, nyilvános adatok elérhetők legyenek az interneten az államigazgatás és a köz számára. Az adatbázis segítené a nonprofit szervezeteknek juttatott állami források átláthatóságát, valamint több minisztérium, hivatal és önkormányzat adatigényét kiszolgálná, a szervezetek többszörös adatszolgáltatását csökkenthetné, és -nem utolsó sorban- lehetőséget biztosítana a potenciális adományozók számára az adományozói döntéseik segítésére, s ezáltal a szektor bevételeit is növelheti. Az

adatbázis egy feldolgozott, rendszerezett, felhasználóbarát formában prezentált információ. Amennyiben lehetőség van rá, az adatbázisnak érdemes a már létező, más adatbázisokkal összhangban készülnie, így a munka során a nemzetközi adatharmonizáció kérdései is megvizsgálásra kerülnek, mely az Európai Uniós nonprofit információs igények megvalósulását is segítheti. Az így létrejövő „igazi”, „megbízható” nonprofit adatbázis:  a szektorról valós képet ad;  információs és szolgáltató funkciót lát el;  több felhasználót is kiszolgál (állami szervek, magánadományozók, civil szervezetek, média);  a magánadományozás mértékét növel(het)i, hisz a potenciális támogatók döntését segítő információt ad;  a szektor fejlesztését elősegítő kutatásokat alátámaszt(hat)ja;  a szektor iránti bizalom növekedését segíti;  a szektor öntisztulását segítené azáltal, hogy az adatok

nyilvánosak és összehasonlíthatóak;  a szervezetek által végzendő adminisztrációt csökkentheti;  a szektor szereplőinek módot ad arra, hogy tevékenységükről valós képet nyújtsanak;  az egyes állami szervek adminisztrációs költségeit csökkentheti;  átlátható adatokat nyújtana a szektor (állami) támogatottságának felhasználásáról;  követhetővé tenné a szektornak nyújtott állami források sorsát (üvegzseb);  az állam/önkormányzatok/civil szervezetek által végzett nyilvántartások duplikációját kiszűrheti 8 ;  aktuális;  nyilvános;  bárki számára bármikor elérhető;  a nonprofit szervezetek külső kommunikációját segíti (önkéntesek, újságírók, donorok felé), így a szervezeti kommunikáció költségeit csökkenti, hisz elegendő egy helyen tárolni az adatokat;  megfelelő koordináció esetén különböző európai és nemzetközi fejlesztési tervek megvalósítását is

elősegíti (Európai terrorizmusellenes nyilvántartás, ENSZ nonprofit analízis);  további fejlesztések, politikai döntések alapja lehet (pl. szervezetek minősítése, 8 Most a nagy állami szerveken kívül (KSH, APEH, bíróságok) minden minisztérium civil referense, több önkormányzat és a CISZOK-ok is gyűjtenek adatot/költenek nyilvántartásra/ terhelik a szervezeteket. 9           elektronikus adományozás); felhasználóbarát adatprezentációval segíti az érdeklődőket (pl. 24 órán át elérhető, könnyen kereshető, érthető); jogilag vállalható adatokat tartalmaz; átlátható, jogtiszta módon működik; hiteles információt nyújt az összes magyarországi nonprofit szervezetről; a szervezetek igazgatásáról és pénzügyi helyzetéről egyaránt tartalmaz információt; rendszeresen frissített; közvetlenül a szervezetektől érkező szubjektív, színes kiegészítő információkat is tartalmazhat;

keresési funkcióval és hivatkozásokkal ellátott; a létező nemzetközi modellekkel összehangoltan működik; a további fejlesztést illetően rugalmas (pl. ha szükséges, kiegészíthető nem pénzbeli hozzájárulásokkal kapcsolatos információkkal 9 ). Mivel ezek a jellemzők nagyon hasonlítanak a Civil Society Systems modellek, a Guidestar UK és a Guidestar US jellemzőire, az egyszerűség kedvéért a „Guidestar Magyarország” elnevezést fogjuk használni mind a modellre, mind pedig a leendő intézményre vonatkozóan. Ez messze nem azt jelenti, hogy a munka végeredményét is így kell majd nevezni, hiszen sem a Civil Society Systems/Guidestar International, sem a szerző vagy a tanácsadó bizottság nem nyújtott be ilyen irányú kérést. Az adatbázis felhasználói köre lehet: 1. nonprofit szervezetek 2. adományozók, potenciális adományozók, önkéntesek 3. állami döntéshozók 4. állami hivatalok 4.1 KSH 4.2 Számvevőszék 4.3 OITH 4.4

minisztériumok 4.5 APEH 4.6 NCA 5. szektorral foglalkozó 5.1 ügyvédek, jogászok, bírók 5.2 könyvelők 5.3 diákok 5.4 tanácsadók 5.5 fejlesztők A leglényegesebb modellek A világon számos, különböző jogalanyok adatait tartalmazó adatbázis létezik. Ezek közül két olyan modellt találtunk, amelyek a magyarországi nonprofit adatbázis koncepciója 9 Habár a tanulmány elismeri a nem pénzbeli adományozói hozzájárulások fontosságát, az egyszerűség kedvéért csak a pénzügyi erőforrásokra összpontosít. 10 szempontjából a leglényegesebbnek tűnnek. Az egyik a magyarországi cégekhez, a másik az amerikai és a brit nonprofit szervezetekhez kapcsolódik. Az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (OCCSZ/Szolgálat) A cégnyilvántartás nyilvánosságának a Ctv. 3 §-ában biztosított eszközei mellett külön intézményi formája a magyarországi Igazságügyi Minisztérium (IM) szervezeti egységeként működő

Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat), amely a cégjegyzékekben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól ad kérelemre tájékoztatást. A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat a közhasznú társaságok jelentéseit is összegyűjti és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, de – habár jogilag a közhasznú társaságok is nonprofit szervezetek – ezekkel a tanulmány nem foglalkozik. A Szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. A Szolgálat igénybevételéért az IM rendeletben szabályozottak szerint díjazás ill költségtérítés fizetendő. A Szolgálat kérelemre tájékoztatást, továbbá hiteles vagy nem hiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott, számviteli törvény szerinti beszámolóiról,

valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról, továbbá biztosítja az e beszámolókba és cégiratokba való betekintést. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti A Szolgálat jelentőségét az adja, hogy amíg az egyes cégbíróságokon csak az ott nyilvántartott cégek adatai és cégiratai hozzáférhetők ill. tekinthetők meg, addig a Szolgálat a valamennyi cégbírósággal kapcsolatban álló országos számítógépes hálózaton keresztül nem csak egy-egy cégre vonatkozóan tud adatokat szolgáltatni, hanem központilag összesített adatokat is ki tud gyűjteni a felhasználó egyéni igényei szerint. A cégjegyzéknek abban foglalható össze a lényege, hogy egy olyan közhiteles és nyilvános regiszter – nyilvántartás –, amelybe csak a törvényben meghatározott adatok, jogok vagy tények (továbbiakban adatok) jegyezhetők be és a bejegyzéshez meghatározott jogkövetkezmények fűződnek. A cégjegyzékbe bejegyzendő adatokat a Ctv

12 §-a valamennyi cég esetében és egységesen kötelező adatokra, a csak szükség szerint bejegyzendő adatokra és a közhiteles nyilvántartás ill. hitelezővédelmi szempontokból jelentős adatokra osztja fel. A cégjegyzék tartalmazza: a) a cég cégjegyzékszámát, b) a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét, c) a cég nevét, d) a cég székhelyét, e) a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét, f) a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az

engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát, 11 g) a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét, h) a képviselet módját (önálló vagy együttes), i) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, j) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, k) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét, l) a cégbejegyzés időpontját. Az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által működtetett közhiteles cégnyilvántartás adatainak használata díjköteles, dokumentumonként változó díjazású. Külön fizetendő az adatátviteli díj. A szolgáltatás

igénybevételéhez szerződés kötése szükséges A Szolgálat a nyilvános céginformációs kiadmányokat – ha a jogszabály kivételt nem tesz – az államigazgatási szervek részére ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért térítést köteles fizetni. Hiteles cégadatok a neten Az IM on-line rendszerből a jelenleg lekérhető kiadványok a következők: megadott keresési feltételeknek megfelelő cégnevek, cégjegyzékszámok listája, névjegy, nyilvános cégadatok kivonata vagy másolata, iratjegyzék, mérlegadatok, közleményjegyzék, közzétételi közlemény és részletes számlakivonat. Az IM OCCSZ – minthogy nem törekszik monopóliumra – viszonteladókkal áll kapcsolatban [pl. KJK-Kerszöv Kft, T-Mobile Magyarország Távközlési Rt, Internet Securities Kft, Euroweb Rt., Opten Kft, Company Data Kft, Voxinfo Kft (wwwcegtalalohu)], akiknél szintén lehet szerződni a cégnyilvántartás

adataihoz való hozzáférésre. A viszonteladók is veszik az adatokat, és annak egy részét felteszik a netre. A CompLex (Cégkereső) ingyenes internetes adatbázisban az összes működő és már nem működő cég három adata található: a cég neve, cégjegyzékszáma, és adószáma. Az adatbázis használható cégnevek ellenőrzéséhez (pl. a névazonosság elkerülésére), adószám ellenőrzéséhez (pl. számlázáshoz), vagy csak egyszerűen egy cég létezésének ellenőrzéséhez Az adatbázis – hasonlóan a CompLex CD Céghírekhez – az elektronikus Cégközlöny adatain alapul. A lista havonta kerül frissítésre A cégek neve mellett zöld pipa vagy piros x jelzi, hogy a „cégjegyzékből törölve” lettek-e vagy „rendben működnek”. A CompLex honlapon található cégadatok – példa 10 19-09-503514 "A-100" Nagykereskedelmi és Kiskereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság adószám: 11526443-2-19 8200 Veszprém, Kistó út 11.

10 http://www.ceghirekhu/nevadophp?what=a1&tip=1 12 Következtetés a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat modelljének a nonprofit adatbázis céljaira való alkalmazhatóságát illetően A megkérdezettek közül többen megfogalmazták, hogy az IM részéről logikus lépés lett volna nem csupán a cégeket, hanem az összes nonprofit szervezetet is bevenni a Cégnyilvántartás rendszerébe (ahogy azt a nonprofit szektor részét képező közhasznú társaságok esetében tette). Mások azonban elmondták, hogy a Cégnyilvántartás alapvető értelme az, hogy a társaságok elsődleges céljáról, azaz gazdasági és üzleti tevékenységeiről nyújtson információt, ami a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos adatszolgáltatás esetében nem lehet a cél. Valószínűleg ez az ésszerű magyarázata annak, hogy a nonprofit szervezetek nyilvántartásba vétele a bíróságokon történik, és a cégjegyzékben nem jelennek meg. Egyesek

érvelhetnek úgy, hogy ennek ellenére logikus lenne a nonprofit adatbázis nyilvánossá tételét a Cégnyilvántartás feladataihoz hozzáadni, de jelenleg a nonprofitokról szóló információk gyűjtése más intézmények (a bíróságok) feladatát képezi, az adatszolgáltatás pedig a bíróságok és az OITH hatáskörébe tartozik. Gondot okozhat, hogy a cégnyilvántartásba integrálás együtt járna a cégekre vonatkozó költségtérítések szabályainak a társadalmi szervezetekre való alkalmazásával, és nehezebben lenne biztosítható a közvetlen internetes hozzáférés. Ugyanakkor a szervezetekről egészen más információkat kell nyilvánosságra hozni, mint a cégekről, ezért az összehangolás szinte lehetetlen. A modell azonban bizonyítja, hogy a jogi személyekről szóló információszolgáltatás létező szükséglet, és lehetséges azt szakszerűen, összehangoltan és hivatalosan végezni. 13 A Guidestar modellek Guidestar US 11 (GS US)

A Guidestar 1994-ben indult az Amerikai Egyesült Államokban, egy merész kezdeményezésként: az adományozás és a nonprofit gyakorlat információ útján történő forradalmasítását tűzte ki célul. 1996-ban vált az adótörvény 501 (c) (3) szakasza feltételeinek megfelelő nonprofit szervezetté. Küldetése az, hogy a nonprofit szektor infrastruktúrájának átalakításával átláthatóbb és elszámoltatható nonprofit közösséget hozzon létre. A nonprofitok akkor alkalmazzák az átláthatóság és elszámoltathatóság gyakorlatát, ha a nyilvánossággal információt osztanak meg a küldetésüket, a programjaikat és a pénzügyeiket illetően. A pontos információ hatásos eszköz, amelyre a felhasználók tájékozottabb és hatékonyabb adományozási döntésekkel válaszoltak. Ma a Guidestar vezető szerepet tölt be a nonprofit adatszolgáltatásban: több mint 1,5 millió amerikai nonprofit szervezetről nyújt átfogó adatokat, kapcsolatot

teremtve a szervezetek és az adományozók, alapítványok, üzleti vállalkozások és a kormányzati szervek között az országos adományozói közösségen belül. A Guidestar segítségével naponta mintegy 20 000 ember találja meg kérdéseire a választ. Az adatbázis kereshető adatokat tartalmaz az amerikai adóhatóságnak (IRS) beküldött nyomtatványokból (IRS Form 990, IRS Business Master File), így többek között szerepelnek benne az alkalmazottak fizetésére és a szervezet pályázati tevékenységére vonatkozó részletek. Az ún eDocs szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a nonprofitok a növekvő információhalmazt éves jelentéseikkel, ellenőrzött pénzügyi kimutatásaikkal, az adómentességüket bizonyító dokumentumaikkal egészítsék ki, s ezáltal a Guidestart az eddigieknél is hatékonyabb eszközzé tegyék. Az adatbázis mintegy 350, szöveges és pénzügyi információt is tartalmazó mezővel rendelkezik. GuideStar Basic – az

alapszolgáltatás A Guidestart az emberek különböző módon használják. Egyesek csupán egy adott jótékonysági szervezet nevét és címét akarják ellenőrizni, vagy legutóbb benyújtott IRS Form 990 nyomtatványát szeretnék megnézni. Ezeknek a felhasználóknak elegendő, ha kulcsszavak alapján a GuideStar Basic-ban keresnek. Számos alapítvány támogatásának köszönhetően ez a szolgáltatás ingyenesen biztosított. Két hatékony eszköz az alapszolgáltatáson túl A szakmaibb információt kereső felhasználók számára a GuideStar kifinomult keresési szintjei teszik lehetővé, hogy a szükséges specifikus adatokat megtalálják.  Kifinomultabb keresési lehetőségek – mélyebb szintű keresést biztosítanak, beleértve az IRS nyomtatványok alpontjai alapján történő keresést is. Az ún GuideStar Premium lehetővé teszi, hogy a felhasználó a találatokat, valamint adott szervezetek adatait elmentse (My GuideStar).  Pontosabb találatok

– a megjelenő adatok pontosabbak, így a keresett információ megtalálása kevesebb kattintást feltételez. Az ún GuideStar Select használatával három kritérium, a GuideStar Premium használatával pedig kilenc mező szerint csoportosíthatók a találatok. 11 További információk: www.guidestarorg 14  Részletesebb tájékoztatást nyújtó jelentések – szakmai kutatáshoz részletesebb adatokat biztosítanak, beleértve a munkaadói nyilvántartási számokat és a szervezetek igazgatótanácsáról szóló információkat. A GuideStar Premium használatával a szervezeteknek az összes olyan Form 990 nyomtatványához hozzá lehet férni, amelyet az IRS átküldött, és teljes jelentéseket is ki lehet nyomtatni. A standard mezők száma meghaladja a 35-öt, a következő csoportosításba sorolva: általános információk, elérhetőség, küldetés és programok, célkitűzések és eredmények, sajtóközlemények. Az adatok megküldésének technikai

háttere A nonprofitok 2004-ig papíron küldték be bevallásaikat az adóhatóságnak. 2004-ben az IRS elkezdte elektronikus úton is fogadni a bevallásokat. Az elektronikusan beérkezett bevallások valószínűleg megközelítik a 2005-ben beküldött összes bevallás 10 százalékát. Az általános nézet szerint a következő 5 évben ez a szám fokozatosan az 50%-hoz fog közelíteni, habár az IRS 2008-ra a 80% elérését tűzte ki célul. A probléma az, hogy a nonprofit szervezetek esetében az elektronikus benyújtásra kevés ösztönző tényező létezik, ezért a szektor köré épülő szoftveripar lassan fog fejlődni. A papíron beküldött bevallásokat az IRS egy központi helyre gyűjti össze, a dokumentumokat beszkenneli és havonta elküldi DVD-n a GuideStarnak. A GuideStar felteszi a dokumentumokat, melyek a honlap legnézettebb oldalait képezik, és digitális feldolgozás céljából továbbküldi azokat egy harmadik félnek. Guidestar UK (GS UK) 12 A

brit GuideStar UK 13 projektet, melyet az Egyesült Államokban ismert és sikeres GuideStar nonprofit információs rendszer ihletett, az Institute for Philanthropy kezdeményezte. A GuideStar UK függetle civil szervezet, amelyet 2003-ban hoztak létre az Egyesült Királyság önkéntes és nonprofit szektorának előmozdítására. A GuideStar UK az összes brit jótékonysági szervezet munkáját elősegíti és támogatja azáltal, hogy azok tevékenységeiről és pénzügyeiről átfogó és könnyen hozzáférhető, interneten a nyilvánosság számára ingyen elérhető információforrást hoz létre. Ez a vállalkozás a maga nemében egyedülálló az Egyesült Királyságban. Most először, a GuideStar UK egy helyre gyűjti a létező információkat, és azokat könnyen olvasható és érthető formában jeleníti meg. Az adatok fő forrását a jótékonysági szervezetek jelentései és elszámolásai képezik, amelyeket a jótékonysági szervezeteket felügyelő

Charity Commission biztosít. A GuideStar UK további jelentési terhet nem ró a szervezetekre, de lehetővé teszi, hogy a róluk szóló bejegyzéseket on-line szerkesszék és kiegészítsék. Ez önkéntes és ingyenes. Ezen felül az adatokat havonta, több ezer jelentésből és elszámolásból gyűjtik össze. A www.guidestarorguk 2005 késő nyarától kezdődően, több szakaszban indul be Az 1 szakaszban az Angliában és Walesben bejegyzett 167 000 főbb jótékonysági szervezet adatai 12 13 További információk: www.guidestarorguk Forrás: www.guidestarorguk/guidestarhtm 15 válnak elérhetővé a nyilvánosság számára, majd a 2. szakaszban ezek kiegészülnek a Skóciában és Észak-Írországban bejegyzett, valamint az angliai és walesi, a bejegyzés kötelezettsége alól kivételt képező, illetve mentességet élvező szervezetek adataival. 2003 márciusában a GuideStar UK 3 évre 2,9 millió fontos támogatást kapott a Kincstár és a Kabinetiroda

közös, Invest to Save Budget elnevezésű kezdeményezéséből, amelynek célja az innováció és a partnerség ösztönzése az állami szektorban a közszolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának javítása céljából. A Charity Commission és a Belügyminisztérium Aktív Közösségek Igazgatósága partnerek voltak a GuideStar UK sikeres alkalmazásában. A Guidestart ezen kívül brit és amerikai pályáztató szervezetek is támogatják. A Guidestar UK 2005 decemberében fog hivatalosan beindulni. Az adatok megküldésének technikai háttere Az adatok megküldése nagyon hasonlít a Guidestar US modell esetében alkalmazott gyakorlathoz, hiszen a Charity Commission egy központi helyre összegyűjti a papíron beérkezett bevallásokat, és azok beszkennelt változatát DVD-n elküldi a GS UK-nak. Ennek költsége valamivel magasabb, főleg azért, mert a brit bevallások sokkal inkább beszámoló jellegűek, és a formátumot illetően nemigen

követnek egy adott mintát. Ezért – ellentétben az amerikai gyakorlattal, ahol a nyomtatványok nagyrésze megadott mezőkből áll, így digitális feldolgozásuk könnyebb – az adatok feldolgozása itt bonyolult rendszert feltételez. Következtetés a Guidestar modellnek a magyarországi nonprofit adatbázis céljaira való alkalmazhatóságát illetően Véleményünk szerint a Guidestar modell használható Magyarországon, mivel a szükséglet létezik, és a főbb intézményi és társadalmi elemek, valamint az érdekelt felek támogatása is megvan. A modell csak akkor alkalmazható, ha megtörténik a helyi körülményekhez való hozzáigazítása, ami némi törvénymódosítást, valamint a civil társadalom és az állami intézmények szoros együttműködését is megkívánhatja. A modell elfogadása azt is lehetővé tenné, hogy a magyarországi nonprofit adatbázis több európai és más nemzetközi erőfeszítéssel összehangoltan működjön, és

példaként szolgáljon Közép- és Kelet-Európában. Mivel a modell alkalmazása technikai harmonizációt is jelentene, az adatbázis technikai hátterét, beleértve a szoftvert és az internet interfészt, a Civil Society Systems szimbolikus összegért felajánlja Magyarországnak. A tanulmány részletesen leírja a fent említett célkitűzés elérése céljából javasolt munkatervet. 16 A nonprofit szektor Magyarországon Jogi háttér A civil társadalom létét biztosító jogi környezet megalapozására 1987-ben került sor, majd ez néhány évvel később, 1995-ben új nonprofit jogszabállyal folytatódott. Ezt követte a civil szervezetek közhasznú jogállásának, illetve az ezzel járó lehetséges előnyök és jelentési követelmények szabályozása. A nonprofit szervezetekre vonatkozó főbb magyarországi jogszabályok sorát legutóbb az 1%-os törvénnyel egészítették ki, amely nem csupán a személyi jövedelemadó 1%-ának jótékony célokra

történő felajánlását teszi lehetővé, hanem bizonyos jelentési terhet is ró a fogadó szervezetekre. Habár az egyéni szervezetekről hiteles adatforrásokból csak korlátozott mértékű információ áll rendelkezésre, azt tudjuk, hogy 2003-ban 53 022 14 bejegyzett nonprofit szervezetet tartottak számon Magyarországon. Nonprofit szervezetek Ebben a tanulmányban a nonprofit/civil szervezetek kifejezéseket szinonimaként használjuk. Hivatalosan a következő jogalanyok minősülnek nonprofit szervezetnek Magyarországon: - alapítványok, - közalapítványok, - egyesületek, - közegyesületek, - érdekképviseletek, - nonprofit intézmények, - közhasznú társaságok (kht) 15 . A nonprofit szervezetek közhasznú jogállása A közhasznú jogállást a szervezetek azon a bíróságon kérelmezhetik, amely bejegyezte őket. Nem minden nonprofit szervezet közhasznú. A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzését követően sem a bíróság,

sem egyéb intézmény nem vizsgálja, hogy az adott szervezet betartja-e a közhasznúsági követelményeket. (A részleteket ld később) A bevételek szerkezete és átláthatóság Három év alatt a szektor 48 százalékos bevételnövekedést ért el. Ennek ellenére, 2003-ban a szervezetek 45 százaléka még mindig 500 000 forint (3 000 dollár) 16 alatti bevételt könyvelt el. A szektor összesen csupán 64 000 személyt foglalkoztatott teljes munkaidőben (átlagban szervezetenként 1 személyt) és 24 000 személyt részmunkaidőben (átlagban szervezetenként 0,45 személyt) 17 . 14 A nonprofit adatgyűjtés legfontosabb megállapításai, Központi Statisztikai Hivatal, 1. o, wwwkshhu Tekintve, hogy a közhasznú társaságok jelentéseit a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat összegyűjti és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, a tanulmány ezekkel a szervezetekkel nem foglalkozik. Mivel azonban a közhasznú társaságok jogilag a nonprofit

szektor részét képezik, ajánlott, hogy a róluk szóló információ linkkel kapcsolódjon a nonprofit adatbázishoz, vagy legalább pontos útmutatások legyenek a velük kapcsolatos információforrásokra vonatkozóan a nonprofit adatbázisban is. 16 Ibid. 17 Ibid 2. o 15 17 A magyarországi nonprofit szektor éves bevétele 2003-ban 731 000 millió forint körül 18 volt. Az állami támogatás aránya megnőtt 1995 óta. Míg a magántámogatások 1995-ben az összbevétel 23 százalékát tették ki, öt évvel később már csak 16 százalékát, 2002-ben pedig csupán 13 százalékát. Ugyanez az irányvonal jellemző a 2003-as évre is: a magyarországi nonprofit szektor bevételi szerkezetében egyértelműen csökkenő tendencia figyelhető meg az alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből, valamint a magántámogatásokból származó bevételt illetően. Alaptevékenységből (kapcsolódó vállalkozási tevékenységből) származó jövedelem A

nonprofit szervezetek alaptevékenységéből (kapcsolódó vállalkozási tevékenységéből) és (nem kapcsolódó) vállalkozási tevékenységéből származó jövedelem aránya némileg csökkenő irányt mutat 19 . Állami finanszírozás Több éves stagnálást követően a civil szervezeteknek nyújtott közvetlen állami támogatás aránya az utóbbi két évben növekedni kezdett, habár az uniós átlagot még mindig nem érte el. Az állami finanszírozás kapcsán bírálatok is elhangzanak, mivel a független civil kezdeményezések helyett inkább az állami szektorhoz kapcsolódó szervezetek, pl. a közhasznú társaságok és a közalapítványok támogatása jellemző. A becslések szerint a majdnem 310 000 millió forint állami támogatás több mint felét ez utóbbi szervezetek kapták 20 . Az új demokráciák sajátosságaként jelentkező másik típusú bírálat értelmében a civil szervezeteknek nyújtott közvetlen állami finanszírozás túlzottan

pártpolitikai érdekeltségű, amelyet arra használnak, hogy állami támogatással politikai barátokat és szövetségeseket vásároljanak meg. A jelenlegi kormánynak azonban sok bírálatot sikerült leküzdenie azáltal, hogy létrehozta az ún. Nemzeti Civil Alapprogramot (NCA), amely a szektornak plusz 6 000 000 000 forint állami támogatást biztosít, innovatív és átlátható döntéshozatali és elosztási folyamatokkal, valamint elköltési mechanizmusokkal. Számos civil aktivista és politikus reméli, hogy ez modellként szolgálhat egyéb, a nonprofit szervezeteknek juttatott állami támogatás elosztási mechanizmusa tekintetében is. Magántámogatás A szektornak nyújtott pénzügyi bevételeket illetően, jelenleg a civil szervezetek a magánfinanszírozás következő kategóriáiban részesülnek:  egyéb nonprofit jogalanyok által (pl. magánalapítványok) nyújtott támogatás,  külföldi adományozók által nyújtott támogatás, 

vállalati támogatás,  egyéni támogatás. Az egyéb nonprofit jogalanyok által nyújtott támogatás korlátozott mértékű. Az ilyen típusú adományok 2000-ben a magyarországi nonprofit szektor összbevételének csupán 2,4 százalékát tették ki 21 . 18 Ibid 1. o Bocz János - Cseh Judit - Kuti Éva – Mészáros Geyza – Sebestény István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2000. (Társadalomstatisztikai Közlemények) Bp: KSH, 2002 és Bocz János - Cseh Judit Kuti Éva – Mészáros Geyza – Sebestény István: A nonprofit szektor főbb statisztikai jellemzői 2002 (Társadalomstatisztikai Közlemények) Bp.: KSH, 2004 20 Ibid 1. o 21 Bocz János - Cseh Judit - Kuti Éva – Mészáros Geyza – Sebestény István: Nonprofit szervezetek 19 18 A külföldi adományok aránya a magyarországi nonprofit szektor bevételeinek kb. 6 százalékát alkotja 22 . Az elmúlt 15 évben az amerikai támogatók, mint pl az adományozó magánalapítványok

(Soros/Nyílt Társadalomért Alapítvány, C. S Mott Alapítvány, Ford Alapítvány), az amerikai kormány fejlesztési ügynökségei (USAID) voltak a legaktívabbak. A XXI. században várhatóan az európai alapítványok (pl Együttműködő Holland Alapítvány) és az Európai Unió szerepe fog növekedni. Az 1989 utáni években a külföldi alapítványok szerepe rendkívüli fontossággal bírt, arányaiban a külföldi adományozói támogatás azonban alig haladta meg valaha is a nonprofit szektor teljes bevételi szerkezetének 10 százalékát, viszont a támogatott tevékenységek kulcsfontosságúak voltak a demokratikus társadalom fejlesztése/megerősítése szempontjából. A vállalatok a nonprofit szektor bevételeinek mindössze 5 százalékát nyújtják. 23 Egy nemrégiben végzett kutatás 24 meglepően magas adományozói arányt mutatott ki a felmérésben résztvevő 2 053 vállalat körében. A felmérés adataiból az derült ki, hogy a megkérdezett

vállalatok 63 százaléka adományozónak vallja magát, 21 százaléka azt nyilatkozta, hogy jelenleg nem nyújt támogatást, de fontolgatja, hogy bekapcsolódjon a jótékonykodásba, míg 16 százaléka semmiképp nem támogatna. Amikor az utóbbi csoportba tartozó vállalatok azt magyarázták, miért nem adnak, alig említették az adózási ösztönzők hiányát; inkább a pénzügyi helyzetet vagy a vállalati menedzsmentet okolták. A harmadik leggyakrabban említett ok „A kérelmezők iránti bizalomhiány, rossz tapasztalat, zavarba ejtően sok kérelem”. A megkérdezettek, adományozó és nem adományozó vállalatok képviselői egyaránt, többek között az alábbi spontán válaszokat adták: „Átláthatatlanná vált.” „ellenőrizhetetlen!” „Szorosabb elszámolás, esetleg büntetés kellene.” „Kevés az információ – a médiában túl sok a negatív vélemény.” „Hasonló néven van 3-4 inkubátoros alapítvány. Mind azt mondja, ő az

igazi” „Szívesen támogatnánk nagyobb összeggel, de félünk, hogy nemlétező alapítványnak fizetünk.” Egy másik felmérés adataiból kiderül, hogy a magyar lakosság 65 százaléka részt vesz valamilyen jótékonykodásban. Ez az átfogó felmérés 1995-ben készült, de a 2005-ös azt mutatja, hogy annak megjelentetése óta nem került sor jelentős társadalmi-gazdasági változásokra. A fent említett kutatás rávilágított arra, hogy adományozás szempontjából a két legfontosabb motiváló tényező az adományozással és az önkéntességgel társított érzelmi jutalom, valamint az érzés, hogy egy konkrét célt sikerült elérni. A kutatás által azonosított 9 opció közül a harmadik legfontosabb motiváció a támogatott szervezet iránti bizalom, a negyedik pedig a támogatási lehetőségek ismerete. Magyarországon, 2000. (Társadalomstatisztikai Közlemények) Bp: KSH, 2002 22 Ibid. 23 Bocz János - Cseh Judit - Kuti Éva – Mészáros

Geyza – Sebestény István: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2000. (Társadalomstatisztikai Közlemények) Bp: KSH, 2002 24 Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, Vállalati adományozók, nonprofit szervezeteknek nyújtott vállalati támogatások, Kutatási zárójelentés. Készítette: Kuti Éva Készült az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága megbízásából. http://www.civilinfohu/downloads/seged/20040609 vallalati adomanydoc 19 A pénzbeni adományozás motivációi: az adott indítékot egyáltalán nem befolyásolónak (1-es osztályzat), illetve meghatározóan fontosnak (5-ös osztályzat) ítélők aránya és az átlagpontszámok 25 Motiváció Jó érzés segíteni Körülmények javítása Igénybe vett szolgáltatások javítása Adókedvezmény, költségtérítés Konkrét cél elérése A támogatási lehetőségek ismerete Közeli ismerősök példája Rádiós, televíziós felhívás hatása Bizalom a támogatott

szervezetben Egyáltalán nem játszott szerepet (1) % 4,3 61,2 67,1 Meghatározó szerepet játszott (5) % 39,3 4,7 2,0 Átlagpontszá m 4,16 1,80 1,57 85,9 27,4 35,9 0,5 17,0 11,1 1,15 3,11 2,70 45,7 58,0 4,7 4,7 2,15 1,91 16,6 27,0 3,63 Ez arra utal, hogy – a vállalatokhoz hasonlóan – az egyének számára is szempont az általuk nyújtott támogatás megfelelő felhasználása. 1%-os felajánlások Az úgynevezett 1%-os 26 modellt érdemes az állami támogatás kategóriájától, amelybe tulajdonképpen beletartozik, függetlenül vizsgálni. Az 1%-os rendszer alapján, a személyi jövedelemadóról szóló jogszabály lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy rendelkező nyilatkozat benyújtása által az előző évben kifizetett adóik 1 százalékát felajánlják a meghatározott kedvezményezettek, főként közhasznú tevékenységet folytató szervezetek részére. Az összegeket az adóhatóság utalja át A személyi jövedelemadó 1

százalékának felajánlása egyéni döntésen alapszik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyének állami pénzről döntenek. Az előzőleg említett kutatás megállapítja, hogy az egyének akkor adományoznak, ha megfelelő információ áll rendelkezésükre, és van valamilyen motivációjuk. Ugyanez érvényes az 1%-os kampányra is A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság 94 százaléka tud az 1% lehetőségéről, és 90 százaléka jó ötletnek tartja. Ennek ellenére, a lakosság mindössze 35-40 százaléka ajánlja fel személyi jövedelemadója 1 százalékát. 27 Két hipotézis alakult ki az alacsony felajánlási arányt illetően: a) információhiány van, illetve 25 Ibid. 1996. évi CXXVI törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (az 1997. évi CXXIX törvény módosításaival) 27 Vajda Ágnes, Kuti Éva: 1% – „Forintszavazatok” civil szervezetekre. Budapest,

Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, 2000. 26 20 b) a szervezetek nem elég átláthatóak és elszámoltathatóak. Az első hipotézis a civil szervezetek vezetői körében elterjedt, akik azzal érvelnek, hogy az 1%-os felajánlások alacsony aránya a 4,5 millió lehetséges adományozó (minden személyi jövedelemadót fizető polgár) és a felajánlásokat fogadó szervezetek közötti és/vagy az utóbbiak elszámoltathatóságára vonatkozó információhiánnyal magyarázható. Az első érv gyakorlatban tesztelt. A lehetséges adományozók és a szervezetek közötti információhiány pótlása céljából a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány 28 1997-ben információs vonalat és internetes szolgáltatást hozott létre, amelyek segítségével azok az adófizetők, akik nem tudják, kinek adják az 1%-ot, vagy akik nem tudják a kiválasztott szervezet szükséges adatait, azóta is információhoz juthatnak. Mivel Magyarországon nincs

hivatalos adatbázis a civil szervezetekről, a NIOK létrehozott egy adatbázist is, amelybe bármely szervezet bevezetheti adatait. A szolgáltatásokhoz társított erős marketing tevékenység eredményeként, ezek rendkívül közkedveltekké váltak. Ha csak 2004-et tekintjük, 35 000 személy vette igénybe a nyilvánosan elérhető adatbázis szolgáltatást az adóbevallás időszakában, hogy információt szerezzen a támogatandó szervezetekről. A 20 000 szervezet közül, amelyek 2003-ban 1%-os támogatásban részesültek, 7 000 szervezetnek az adatai megtalálhatók voltak a NIOK adatbázisban. A felhasználók számának nagysága azt mutatja, hogy a civil szervezetek vezetőinek az információhiányra vonatkozó feltételezése helytálló, és még egy nonprofit szervezet által nyújtott ad hoc szolgáltatás is képes változást hozni a bénító hiány pótlásában. A második hipotézis, mely szerint az elszámoltathatóság hiánya komoly akadályt jelent az

1%-os támogatások szempontjából, kutatás útján bizonyosodott be. A kutatás az 1%-os felajánlás elutasításának indokait vizsgálta. A megkérdezettek hozzáállása ugyanaz, mint a vállalati és az egyéni támogatás esetében, azaz kifogásolják az etikai problémákat és a potenciális kedvezményezettek ellenőrizhetetlenségét. 29 28 www.niokhu, wwwonepercenthu Vajda Ágnes, Kuti Éva: 1% – „Forintszavazatok” civil szervezetekre. Budapest, Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, 2000. 29 21 Civil szervezetekre vonatkozó lehetséges információforrások Számos állami és nonprofit intézmény van, amely információkat gyűjt civil szervezetekről, és azokat változó mértékben nyilvánosságra hozza. Jelenleg azonban nincs olyan központi rendszer, amely az összes civil szervezetről érvényes információt nyújtana, és csupán néhány önkéntesen működtetett adatbázis hozzáférhető az interneten. Van néhány információforrás, amely

civil szervezetek nyilvános bejegyzési adatait (pl. név, cím) tartalmazza, és van néhány, amely további (azaz nem csupán nyilvántartási) adatokkal rendelkezik a civil szervezetekre vonatkozóan. Mivel ezek különböző célokat szolgálnak, egyenként bemutatjuk őket. A civil szervezetek alapvető nyilvántartási adatainak lehetséges forrásai Számos állami intézmény rendelkezik a civil szervezetek nyilvántartási adataival, de egyik ilyen adatbázis sem egészen teljes és naprakész, illetve hozzáférhető Interneten. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Az adóköteles tevékenységet végző személyeket az állami adóhatóság bejelentkezésük alapján adóazonosító számon tartja nyilván. Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó: a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított

adóazonosító számát; b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit; c) létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát és a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét; d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét; g) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; h) jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát. Igaz, hogy az

összes létező civil szervezet jogilag köteles bevallást készíteni az adóhivatalnak, az adóhivatalnak mégsincs külön adatbázisa a civil szervezetekről, ezek az adatok az általános APEH-adatbázis részét képezik. Az APEH adatbázisa csak pénzügyi és adózási kérdésekkel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adózás rendjéről szóló 2003 évi XCII törvény 53 §-ának (1) bekezdése szerint „az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli”. Habár nincs jogi alapja annak, hogy az APEH ne küldjön információt a szervezeteknek, erre ritkán kerül sor. Igaz, az adóhivatalnak nem is kötelessége ezt megtenni. Az APEH nem egyes szervezetekről készít adatbázist, hanem a következőkre összpontosít: 22 - általános statisztikák, lista azokról az adófizetőkről (beleértve a civil szervezeteket), melyek illegális és a velük

pénzügyi kapcsolatban állók számára gondot okozható tevékenységekben vesznek részt, jelentés az adott évben 30 1%-ban részesült szervezetekről, melyek neve és címe a kapott 1%-os támogatások teljes összegével együtt megjelenik az APEH honlapján. (2005-ben 25 000 szervezet, az összes szervezet 45%-a részesült 1%-os támogatásban, és így ezek bekerültek az APEH e jelentésébe.) Az APEH-rendszer legnagyobb előnye az, hogy évente frissítik, és hiteles, az adóhivatal által rendszeresen ellenőrzött adatokat tartalmaz. Az adatvédelem miatt azonban az APEH az egyéni szervezetek adatait nem hozza nyilvánosságra. A bevallásokat régebben csak papíron lehetett benyújtani, de jelenleg az APEH eléggé felkészült arra, hogy egyre több lehetőséget nyújtson a bevallások elektronikus kitöltésére. A fent említetteket összegezve nem ajánlott, hogy az APEH-adatbázis képezze az országos nonprofit adatbázis alapját. Az viszont nagyon igen,

hogy az adóhivatallal intézményi kapcsolat jöjjön létre az együttműködés és a nyilvános információk megosztása lehetséges módjainak megtalálása céljából. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jogállását tekintve „szakmailag önálló, országos hatáskörű közigazgatási szerv”, melyet a jelenlegi kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Hivatal irányítja. Nagyon értékes adatforrással 31 rendelkezik, amelyet arra használ, hogy különböző kérdésekre statisztikai adatokat nyújtson. A KSH-adatbázis alapja a bírósági nyilvántartásokból (újabban az OITH-tól) származik. 2005-ig az adatbázist folyamatosan frissítették mindenféle egyéb információforrásból is (címjegyzékek, nonprofit események és kiadványok alapján), így jelenleg – sokkal inkább a KSH nonprofitokkal foglalkozó osztálya szorgalmas munkájának köszönhetően és nem jogi kötelezettség miatt – ez a legjobb

nonprofit adatbázis Magyarországon. Az adatbázist arra használják, hogy a KSH-kérdőívet postán kiküldjék a szervezeteknek 32 . A KSH döntheti el, hogy milyen információt kérjen a szervezetektől, és milyen csoport kerüljön be a statisztikai mintába. (Pl a legutóbbi, 2003-as mintavétel során a KSH 35 000 szervezettel töltette ki a kérdőívet, ami az összes szervezet több mint feléről eredményezett hiteles és naprakész adatokat.) A mintába bekerülő valamennyi szervezet köteles kitölteni a Közlönyben megjelentetett és postán is kiküldött kérdőívet. Az így összegyűjtött információt a KSH hivatalos kiadványaiban, általános nonprofit statisztikák formájában teszi közzé. Habár a jelenleg rendelkezésre álló adatbázisok közül a Központi Statisztikai Hivatalé a legpontosabb, - a KSH-adatgyűjtés célja az, hogy a szektorról, nem pedig az egyéni szervezetekről nyújtson információt; - nem biztos, hogy naprakészsége

fenntartható, mivel a KSH jogilag nem köteles az ezzel 30 Az 1996. évi CXXVI törvény 6§-ának (5) bekezdése alapján Jogi háttér: nonprofit adatfelvétel (OSAP 1156). 32 Az általános országos statisztikai adatgyűjtést szolgáló kérdőív mintát ld. a Mellékletekben 31 23 - - járó rengeteg plusz munkát elvégezni; a KSH nem köteles adott szervezet nyilvános bejegyzési adatait (pl. név és cím) egy harmadik fél számára biztosítani (igaz, annak sincs jogi alapja, hogy ezt ne tegye meg, mégis ritkán van rá eset); sajnos a KSH-mintába évről-évre eltérő számú szervezet kerül be, és az is a tervek között szerepel, hogy költségmegtakarítás céljából az átfogó országos nonprofit statisztika elkészítése ne legyen rendszeres jellegű. Ezt azt jelenti, hogy az adatok nem lesznek olyan naprakészek, mint ahogy azt egy teljeskörű nonprofit adatbázis megkövetelné. Összessgében nem ajánlott, hogy a KSH-adatbázis képezze az

országos nonprofit adatbázis alapját. Az viszont igen, hogy a hivatallal intézményi kapcsolat jöjjön létre adatmegosztás céljából. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA), az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) és a Magyar Állami Kincstár (MÁK) Az Országgyűlés 2003-ban fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L törvényt, amelynek célja, hogy pályázati támogatások útján megerősítse a civil szervezetek működését, és elősegítse a civil szektor fejlődését. Az Alapprogramból támogatásban részesülhetnek mindazok a magánalapítványok és társadalmi szervezetek, amelyeket Magyarországon jegyeztek be. 2004-ben több mint 6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutott el a sikeresen pályázó szervezetekhez. A Nemzeti Civil Alapprogram újdonsága az állami befolyástól mentes, civil szervezetek általi döntéshozatal. A szervezetek pályázatait a civil szervezetek

képviselőiből álló testületek bírálják el, melyeknek tagjait a szervezetek jelölése alapján választják. A választott testületek hozzák meg a stratégiára és a pénz szétosztására vonatkozó döntések nagy részét. Mivel az NCA nem önálló jogi személy, az ICSSZEM igazgatása alatt áll, a pályázatokat pedig a Magyar Állami Kincstár (MÁK) fogadja, mely iktatja ezeket és összegyűjti a pályázók adatait. Az NCA céljainak szolgálata érdekében két adatbázis létrehozására került sor: - az NCA választácoi folyamatban résztvenni kívánó szervezetek adatbázisa – 2005-re több mint 3000 civil szervezet jelentkezett be az adatbázisba 33 , mely az NCA honlapon nyilvánosan hozzáférhető. - a Kincstár által készített adatbázis az összes NCA-támogatásra pályázó szervezetről – 2005-re a pályázó szervezetek száma elérte a 9000-et, és ezek valamennyi adata a Kincstárnál megtalálható. A Nemzeti Civil Alapprogram feladata

ugyancsak az, hogy a „civil szervezetek működéséhez és tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást”. A törvény preambulumában megfogalmazott célok közé könnyűszerrel beilleszthető lenne az a feladat, hogy működtesse a civil szervezetek országos adatbázisát. Feladata ekkor hasonlatos lenne az IM OCCSZ-hez, viszont az NCA nem lévén önálló jogi személy, a feladat idetelepítése valószínűtlen. Ezen túl hátránya e megoldásnak, hogy az NCA olyan szervezetekre nézve is az országos nyilvántartás vezetője lenne, amelyek nem minősülnek civil szervezetnek a törvény fogalomhasználatában (párt, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet, biztosító egyesület, egyház, közalapítvány). Továbbá, amennyiben az NCA ingyen biztosítaná az adatokhoz való hozzáférést, az forrásokat vonna el elsődleges feladatától. Ezekből az okokból kifolyólag nem ajánlott, hogy ezek az adatbázisok képezzék az

országos 33 A kérdőív mintát ld. a következő honlapon: http://wwwncahu/?page=elektor/list 24 nonprofit adatbázis alapját. Az viszont nagyon is ajánlott, hogy intézményi kapcsolat jöjjön létre adatmegosztás céljából. A bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) A civil szervezeteket 34 a székhelyük szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság 35 veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel, mely a szervezetet szabályozó dokumentumot és az alapvető adminisztratív nyilvántartási adatokat foglalja magába, papír alapon történik. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI8) és az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI13) IM rendeleteket a 24/2001. (XII26) IM rendelet módosította A rendeletek értelmében a társadalmi szervezetek és alapítványok (továbbiakban: társadalmi szervezetek)

országos névjegyzékét 2003. január 1-től az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala vezeti Az abban nyilvántartott és nyilvános adatokról az OITH, jogszabályban meghatározott keretek között, a felvilágosítást kérőknek – költségtérítés nélkül – szóban vagy írásban információt szolgáltathat. Az OITH nyilvántartása közérdekből nyilvános adatokat tartalmaz. Mivel az alapadatokhoz – az Et. 15 §-ának (8) bekezdése értelmében – bárki hozzáférhet, ez az országos szintű nyilvántartásra is igaz. Az OITH tehát nem mérlegelhet, aki kéri, annak ki kell adnia a kért adatokat. Akár az egész adatbázist A gyakorlatban az OITH két személyt alkalmaz arra a feladatra, hogy a civil és az egyéb adatbázisokból külső kérelmezőknek információt nyújtsanak. Kérésre az OITH a következő információkat tudja szóban, írásban, illetve HTML formában szolgáltatni minden egyes Magyarországon nyilvántartásba vett civil

szervezetről, a szervezetek bizonyos csoportjáról (pl. a Pest megyei szervezetekről), illetve az összes szervezetről 36 : - sorszám, - azonosító, - megyei nyilvántartási szám, - Pk. szám, - a társadalmi szervezet/alapítvány neve, székhelye, - a képviselők neve, címe, - cél szerinti besorolás. Az OITH a szervezetek cél szerinti besorolásánál hasonló osztályozást használ, mint a KSH, 34 A közhasznú társaságok is civil szervezetek, de ezek bejegyzése a cégbíróságon történik, így adataik a cégjegyzékben hozzáférhetők. 35 6/1989. (VI 8) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól http://www.nonprofithu/torveny/11html?PHPSESSID=8660785c3cf358f0d88d2b9473203d9b 36 A bíróságok adatbázisainak összehangolását és intranetes elérhetőségét biztosító technikai munkával a KOPINT-DATORG Rt.-t bízták meg, később pedig a Központi Fizikai Kutató Intézetet (KFKI), mely ezt a feladatot

összehangolta az országos hivatalos és érvényes nyilvántartások általános országos fejlesztésével, amelyek egy intranetes rendszeren (Juticia.net) keresztül, HTTP protokoll használatával érhetők el az engedélyezett felhasználók számára. Ez a hatalmas munka több éven keresztül, az EU PHARE támogatásával zajlott. 25 de a kategóriák száma valamivel kisebb. A következő kategóriákat használja (az IM rendelet alapján): Társadalmi szervezet esetén: 1. kulturális tevékenység 2. sporttevékenység 3. szabadidős és hobbitevékenység 4. oktatási tevékenység 5. kutatási tevékenység 6. egészségügyi tevékenység 7. szociális tevékenység 8. polgári védelmi, tűzoltási tevékenység 9. környezetvédelmi tevékenység 10. településfejlesztési tevékenység 11. jogvédő tevékenység 12. nemzetközi tevékenység 13. szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenység 14. politikai tevékenység 15. egyéb Alapítvány esetén: 1.

kulturális tevékenység 2. sporttevékenység 3. szabadidős és hobbitevékenység 4. foglalkoztatási csoportokat összefogó tevékenység 5. oktatási tevékenység 6. kutatási tevékenység 7. egészségügyi tevékenység 8. szociális tevékenység 9. polgári védelmi, tűzoltási tevékenység 10. környezetvédelmi tevékenység 11. településfejlesztési tevékenység 12. jogvédő tevékenység 13. közbiztonság-védelmi tevékenység 14. nemzetközi tevékenység 15. politikai tevékenység 16. egyéb) Az OITH-adatbázisban szereplő szervezetek száma nagyobb, mint a nonprofit szektor valójában, hisz az adatbázis a jelenlegi jogi környezet miatt kiváló kezelés mellett sem lehet teljesen naprakész, mert: - a szervezetek gyakran elhanyagolják az illetékes bíróság értesítését a nyilvántartási adataikban (pl. a címükben) vagy a létesítő okirataikban történt változásokról, sőt megszűnésükkor elmulasztják töröltetni magukat a

nyilvántartásból, hiszen az adatok frissítésének elmulasztása nem jár szankciókkal; - a bíróságokon a nyilvántartásba vétel papír formában történik, és időbe telik, míg az adatokat átvezetik az OITH elektronikus rendszerébe. (Amint az adatokat a helyi bíróságok az elektronikus rendszerbe bevezetik, azok el is érhetők az intranetes adatbázisban, tehát a rendszer nagymértékben függ a helyi bíróságok hatékonyságától.) A változásbejegyzési eljárásban a bíróság feladatait a 6/1989. (VI 8) IM rendelet 3-4 §-a 26 Az OITH-adatbázisban szereplő, nyilvánosan hozzáférhető információk 7 mezőre korlátozódnak (pl. nincsenek pénzügyi adatok, honlapcímek) Az adatbázis csak intraneten, belső felhasználók számára hozzáférhető, interneten, külső felhasználók számára nem elérhető. Ennek ellenére az OITH-nyilvántartás az, amely az összes, Magyarországon jogilag létező civil szervezetről (a közhasznú

társaságokat leszámítva) egyetlen elektronikus adatbázisban hiteles és nyilvános információt 37 tartalmaz. Ezért ajánlott, hogy az OITH-adatbázis képezze az on-line közzétett országos nonprofit adatbázis alapját. Egyúttal további fejlesztések alapjául is szolgálhat. (A részleteket ld később) A civil szervezetek további adatainak lehetséges forrásai A civil szervezetekre vonatkozóan további információk is rendelkezésre állnak, és ezeket egy olyan adatbázis létrehozásánál, mely több mint a szervezetek nevét és címét tartalmazó egyszerű nyilvántartás, jól lehet hasznosítani. Az alábbiakban néhány lehetséges forrást egyenként bemutatunk. Önkéntes alapon működtetett adatbázisok A központilag összegyűjtött és hozzáférhető információk hiányának pótlására önkéntes alapon működtetett adatbázisok jöttek létre. Egyesek regionális szinten működnek, ezeket általában egy-egy regionális civil információs

központ tart fenn, míg mások országos szintűek. Némelyik nyomtatott formában jelennek meg, mások on-line hozzáférhetők. A legismertebb ilyen adatbázisok: a www.civilhiradohu, a wwwcivilmagyarorszaghu és a www.nonprofithu Ez utóbbi a leggyakrabban használt önkéntes alapon működtetett adatbázis, hiszen ez a legrégebbi, ez tartalmazza a legtöbb információt, széles körben reklámozott, jól strukturált, civil támogatásszerzési kampányokhoz kapcsolódik, és a nonprofit közösség számára szükséges egyéb információk is megtalálhatók benne. A www.nonprofithu portálon hozzáférhető „Nonprofit Önarckép” adatbázist a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány kezdeményezte 1997-ben. Az információkat eredetileg nyomtatásban, majd CD-n tették közre, jelenleg pedig ezek interneten elérhetők. Az adatbázisba a civil szervezetek önkéntesen jelentkeznek be, és aláírásukkal tanúsítják, hogy a NIOK-kérdőívbe

általuk beírt adatok helyesek. Jelenleg az adatbázis közel 10000 szervezetről tartalmaz információt. Habár Magyarországra összpontosít, lehetővé teszi, hogy a szervezetek angolul is kitöltsék a kérdőívet, sőt az adatbázis rövidített angol változata is hozzáférhető a világhálón 38 . Az információgyűjtés kérdőív alapján történik, mely nyomtatott formában és/vagy on-line is kitölthető. Az adatok frissítése is lehetséges nyomtatott formában, melyet aláírással kell ellátni, illetve on-line, jelszó használatával. Az adatbázis lehetővé teszi kapcsolódó anyagok, pl. cikkek, éves jelentések és képek feltöltését az egyes szervezeteknél (A wwwnonprofithu „Nonprofit Önarckép” kérdőív mintáját ld. a Mellékletekben) 37 Az egyesülési jogról szóló törvény értelmében. Magyar változat: http://www.nonprofithu/szervhtml Rövidített angol változat: http://www.nonprofithu/english/szervkeresesadvhtml 38 27 Az

adatbázist sokan használják, mivel nagyon jól reklámozott, kellően össze van kapcsolva más internetes híroldalakkal, a telefonos tudakozók információs szolgáltatásaival és internetes folyóiratokkal. Évente kb 1 700 000 letöltést regisztrál, a legnagyobb látogatottság a személyi jövedelemadó bevallásának időszakára tehető, amikor a napi letöltések száma eléri a 25– 48 ezret, miközben az adófizetők az 1%-ot fogadó szervezetek adatait keresik. A szervezetek bejelentkezése az adatbázisba és az információkeresés egyaránt ingyenes. A NIOK-nak az adatbázis fenntartására minden évben támogatást kell szereznie (eddig többek között a Nyílt Társadalomért Intézet és a budapesti önkormányzat nyújtott támogatást), de voltak évek, amikor nem volt olyan támogató, amely finanszírozta volna ezt a tevékenységet. A honlapon lévő minimális reklám az adatbázis folyamatos működtetéséhez nem biztosít elegendő bevételt.

Összességében ez azt jelenti, hogy bármennyire is használt és értékelt ez az adatbázis, a NIOK Alapítvány a szolgáltatás pénzügyi fenntartását nehéznek találja. A finanszírozás kérdése az összes többi önkéntes alapon működtetett adatbázis esetében is egyformán problémás, ami komolyan kihat azok minőségére. A Civil Szolgáltató Központok (CISZOK-ok) országos hálózatának tagjaiként a NIOK és más szervezetek néhány éve kapnak állami támogatást (főként az ICSSZEM-től 39 ), hogy a civil szervezetek számára Magyarország minden megyéjében kapacitásfejlesztő szolgáltatásokat biztosítsanak. A hálózat tagjai ennek az erőfeszítésnek a részeként, forrásaik elenyésző részét arra fordítják, hogy a szervezetekről helyi szinten információkat gyűjtenek és terjesztenek. Ezeknek az adatbázisoknak a minősége megyénként változik, a harmonizáció kérdése csak nemrégiben merült fel. Az önkéntes alapon

működtetett helyi adatbázisok országos harmonizációjának megvitatására létrejött egy munkacsoport, amelyet a NIOK koordinál. Egy önkéntesen működtetett adatbázis esetében a szervezetek sajnos nem kötelezhetők a bemutatkozásra, tehát rajtuk áll, hogy a lehetőséget kihasználják-e vagy sem. Így nem minden szervezet kerül be az adatbázisba. További hátrány, hogy egy ilyen jellegű adatbázisban az információk érvényességét nem ellenőrzik. Ezekből az okokból kifolyólag egy pusztán önkéntesen működtetett adatbázis nem képes az előzőekben leírt program céljait szolgálni, tehát nem tekintjük megoldásnak. A NIOK és partnerei wwwnonprofithu-n hozzáférhető adatbázisának hírneve, valamint a szervezetek és a nyilvánosság körében való széleskörű elfogadottsága miatt azonban érdemes a létrehozandó hiteles adatbázis és a NIOK, illetve egyéb szereplők adatbázisai közötti együttműködést megfontolni. Az

együttműködés kiterjedhet a szervezetek és a felhasználók elérésére, know-how átadására, valamint intézményi és helyi támogatás biztosítására. A nonprofit szervezetek által közzétett kötelező jelentések A számviteli törvény szerint egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19) kormányrendelet hatálya alá eső nonprofit szervezetek mérlegbeszámolóit és eredménykimutatásait – a cégbíróságon bejegyzett kht.-k kivételével – más gazdálkodó szervezetekkel ellentétben nem kell megküldeni sem az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának sem más szervnek. A hivatkozott 39 Megyénként évente átlag 3 000 000 Ft. 28 Kormányrendelet 20. §-ának (4) bekezdése a szervezet saját elhatározására bízza a nyilvánosságra hozatalt 40 . A szervezetek alábbi csoportjai esetében azonban vannak bizonyos

jelentési kötelezettségek: - közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek, - 1%-ban részesülő szervezetek, - közhasznú társaságok. A fent említett jelentések tartalma és terjesztése csak nagyjából szabályozott. Ezek a jelentések a legalapvetőbb első lépések a civil szervezetek átláthatósága irányába. A közhasznú szervezetek jelentései A magyarországi civil szervezetek több mint fele (35 000) közhasznú státusszal (beleértve a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú státuszt) rendelkezik, amely bizonyos kedvezményekre jogosítja fel őket. Mivel 2003-ban a KSH adatai szerint a nonprofit szervezetek 54%-a közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású volt, így a közhasznúsági jelentések az egész szektorra nézve különleges adattartalommal bírnak. A közhasznúsági törvény 41 19. §-ának (1) bekezdése szerint a közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági

jelentést készíteni, majd ugyanezen paragrafus (5) bekezdése szerint ez a letétbe helyezésre és a közzétételre vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet 42 , illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú tevékenységről szóló beszámolóban ismertetni kell, hogy a közhasznú minősítést mikor, milyen fokozatra és milyen tevékenységre jegyezték be. Meg kell jeleníteni azokat a közhasznú tevékenységeket, amelyeket a társaság végez. A jelentés ezen része azt hivatott bemutatni, hogy a közhasznú társaság létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységeit milyen módon látta el, e célok megvalósításához milyen gyakorlati megoldásokat alkalmazott, ismertetni kell a tevékenységével összefüggésben kapott támogatásokat, adományokat és ezek felhasználását, valamint értékelni kell a közhasznú

cél teljesítését, eredményességét. A közhasznú szervezet köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A jelentést egyetlen hivatalnak sem kell elküldenie, és nincs is olyan szerv, amely ezeket gyűjtené. A gyakorlatban az történik, hogy a közhasznú szervezetek rövid jelentéseiket hirdetés formájában teszik közzé az ország különböző pontjain megjelenő újságokban. Lehetetlen azonban a több ezer újságban, az év különböző időpontjaiban megjelenő több ezer jelentést nyomon követni. 40 Miután a szektor 45%-a évi 500 ezer forint alatti bevétellel rendelkező „kis szervezet”, a jogszabály módosítását senki sem kezdeményezte, ui. ez nem lenne sem ésszerű, sem célszerű, hiszen „pusztán nyilvántartási okokból” hatalmas terhet róna a szektor közel felére, és komoly

ellenállást is kiváltana. 41 A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény (az 1998 évi XIV és XXXIII törvény módosításaival). 42 A közhasznúsági törvény 19.§-ának (4) bekezdése 29 A törvény csak a jelentéstétel általános keretrendszerét szabja meg anélkül, hogy meghatározná a „legfontosabb adatok” fogalmát, így minden szervezet maga dönti el, hogy mit ért alatta. Mivel nincs követendő jelentés-minta, a szervezetek úgy készítik el a jelentéseiket, ahogy azt megfelelőnek tartják. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és

mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági törvény és az „üvegzseb” törvény hatálya miatt sincs indoka annak, hogy „magánügyként” kezeljük a közhasznúsági jelentéseket, hisz azok kötelezően tartalmazzák a számviteli beszámolót és a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét. A jelentési rendszerrel kapcsolatban több probléma is felmerül: - nincs követendő jelentés-minta, így a szervezetek azt teszik közzé, amit megfelelőnek tartanak, ezért lehetetlenné válik az összehasonlítás; - a jelentések gyakran érthetetlenül rövidek; - a jelentések különböző

időpontokban, az ország különböző kiadványaiban jelennek meg, és lehetetlen megtalálni őket; - a szervezeteknek fizetniük kell azért, hogy jelentéseiket közzétegyék; - nincs olyan rendszer, amely ellenőrizné, hogy a szervezetek egyáltalán eleget tettek-e jelentési kötelezettségüknek; - nincs olyan központi hely, ahol az érdekelt felek a jelentésekhez bármikor hozzáférhetnének; - a jelentések érvényességét nem ellenőrzik. A közhasznúsági jelentések ugyanakkor értékesek is lehetnek, mivel: - a civil szervezetek több mint fele készít ilyen jelentéseket; - a jelentések értékes adatokat tartalmaznak a nyilvánosság számára; - a legtöbb jelentés az állami támogatásokat illetően értékes adatokat tartalmaz az állami hatóságok számára; - a jelentéseknek egy központi helyre való benyújtása nem okozna sok nehézséget a szervezetek számára, hiszen a jelentéseket mindenképpen el kell készíteniük, és közzé kell

tenniük; - a jelentések on-line elérhetővé tétele költségmegtakarítást jelentene a szervezetek számára; - a jelentések strukturált szerkezetének kialakítása nem csupán érthetőbbé tenné azokat, hanem a szervezetek dolgát is megkönnyítené. Ajánlott, hogy a közhasznúsági jelentések egy központi helyen legyenek összegyűjtve és közzétéve (ideális esetben on-line). Ezek a jelentések jól kiegészíthetik az OITH- 30 adatbázisban szereplő nyilvántartási információkat. (A részleteket ld később) Az 1%-os támogatásokban részesülő szervezetek jelentései 1996 óta létezik Magyarországon az „1%-os törvényként” emlegetett törvény, mely 1997-től kezdődően lehetővé teszi, hogy a személyi jövedelemadót fizetők az előző évi adójuk 1%-át valamely támogatható szervezetnek vagy állami kulturális intézménynek felajánlja. A szervezeteknek majdnem a fele gyűjt 1%-os adományokat. Ezeknek a szervezeteknek is jelentést

kell készíteniük, 1%-os támogatások felhasználásáról. A jelentések ebben az esetben rövidebbek, mint a közhasznúsági jelentések, hiszen csak az 1%-os támogatásokból származó bevétel felhasználásáról kell tájékoztatniuk. Az 1%-os jelentések esetében ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a közhasznúsági jelentésekkel kapcsolatban, így a megoldások is lehetnek ugyanazok. Tehát az 1%-os jelentéseket is egy központi helyen kell összegyűjteni és közzétenni (ideális esetben on-line). Ezek jól kiegészíthetik az OITH-adatbázisban szereplő nyilvántartási információkat. (A részleteket ld később) A közhasznú társaságok jelentései A cégbíróságon bejegyzett kht.-knak – más gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan – meg kell küldeni a mérlegbeszámolóikat és eredménykimutatásaikat az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának. (Ezen intézmény működéséről ld. Az IM

Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (OCCSZ/Szolgálat) résznél.) Tekintve, hogy a közhasznú társaságok jelentéseit a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat összegyűjti és az adatbázis részeként nyilvánosan elérhetővé teszi, a tanulmány nem foglalkozik ezekkel a szervezetekkel. Mivel azonban jogilag ezek a szervezetek is a nonprofit szektor részét képezik, ajánlott, hogy a róluk szóló információ linkkel kapcsolódjon a nonprofit adatbázishoz, vagy legalább pontos útmutatások legyenek a velük kapcsolatos információforrásokra vonatkozóan a nonprofit adatbázisban is. Nem kötelező éves jelentések A civil szervezetek éves jelentéseket is készíthetnek, de legtöbbjük ezt vagy forráshiány, vagy a jelentésekből származó előnyök fel nem ismerése miatt mellőzi. Minimális azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek éves jelentést készítenek és terjesztenek, de ezek a jelentések sincsenek egy helyen

összegyűjtve és közzétéve. Mivel az éves jelentések szubjektív dokumentumok, nem szolgálják a projekt célját. Ezért a tanulmány nem foglalkozik velük a hiteles nonprofit adatbázis részeként. Ennek ellenére, az adatbázis színes kiegészítőjeként szolgálhatnak, ha a szervezetek jónak találják, hogy éves jelentéseiket is bemutassák. 31 Ajánlások a civil szervezetekre vonatkozó lehetséges információforrások tekintetében Ajánlás a civil szervezetek alapvető nyilvántartási adatainak lehetséges forrásai tekintetében (az adatbázis első szintje) Ajánlott, hogy a nonprofit adatbázisban szereplő alapinformációk az OITHnyilvántartáson alapuljanak, további intézményes partnerek bevonása mellett. Ez azt jelentené, hogy az adatbázisnak ez a szintje az összes Magyarországon bejegyzett civil szervezetről tartalmazná a következő nyilvántartási adatokat: sorszám, azonosító, megyei nyilvántartási szám, Pk. szám, a

társadalmi szervezet/alapítvány neve és székhelye, a képviselők neve és címe, cél szerinti besorolás. 1) 2) 3) 4) 5) A ajánlás: alapadatok tára (az adatbázis első szintje) Az OITH által működtetett nonprofit nyilvántartás adatainak felfrissítése. Rendszeres frissítések biztosítása. Az OITH nonprofit adatbázisa felhasználóbarát formában történő nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása interneten, mint a szervezetek átláthatósága irányába tett első lépés. Az OITH-adatbázist további fejlesztések alapjául, egy teljesebb körű adatbázis létrehozására kellene használni. Ajánlott, hogy ne csupán az OITH-val, hanem valamennyi olyan szervezettel, amelyek különböző adatbázisokkal rendelkeznek, jöjjön létre intézményi kapcsolat. Ezekkel a szervezetekkel hosszú távon kölcsönös együttműködés alakulhat ki, ugyanakkor az új nonprofit adatbázis létrehozásának első lépéseiben is segíthetnek, hiszen fontos

információforrásként szolgálhatnak a civil szervezeteknek szóló levelek kiküldése szempontjából. Különösen javasolt állami intézményekkel, úgymint az OITH, APEH, KSH, NCA, ICSSZEM, MÁK, valamint a NIOK-kal, a CISZOK hálózattal és egyéb, adatbázist önkéntesen működtető szervezetekkel intézményi kapcsolatokat kialakítani (a részleteket ld. alább) Ajánlott taktika A fenti ajánlás megvalósítására a következő taktika javasolt: - Érdekképviseleti munkát kell folytatni, hogy az OITH-adatbázist maga az OITH és/vagy egy harmadik fél on-line elérhetővé tegye. Jelenleg ez jogilag lehetséges, de az OITH-nak nem kötelessége ezt megtenni. Az információszolgáltatás hivatalossá és megalapozottá tételére két lehetőség van: - az információszolgáltatás beillesztése – szabályozási változtatások útján – az OITH jogi kötelezettségei közé (ebben az esetben a feladatot elvégezheti az OITH, vagy kiszerződheti annak

elvégzését); - szerződéses kapcsolat kialakítása az OITH és egy harmadik fél között, hogy a nonprofitok nyilvántartási adatai szolgáltatásának feladatát ez utóbbi végezze, anélkül, hogy ez az OITH jogi kötelezettsége lenne. - Mechanizmusok kidolgozása az OITH-adatbázis naprakész jellegének biztosítására: - az összes szervezet értesítése arról, hogy fel kell frissíteniük a helyi bíróságoknál szereplő adataikat (szükséges: a partnerek különböző forrásaiból származó címjegyzékek felhasználása, elegendő idő biztosítása a szervezetek általi adatfrissítésre és ezeknek a bíróság rendszerébe történő bevezetésére); - jogi szankciók bevezetésének megfontolása az adatváltozásoknak, vagy legalább a megszűnés tényének az illetékes bíróságra való bejelentése elmulasztása esetére; 32 - - a bíróságok információs rendszere esetében szükség lehet pontos frissítési mechanizmus kidolgozására; -

szükséges lehet az adatok elektronikus úton történő megküldésének lehetőségét is biztosítani a civil szervezetek számára; - jól megalapozott együttműködés szükséges az OITH és az internetes információszolgáltatást biztosító fél közötti adatmegosztás érdekében, hogy ez utóbbihoz a frissített adatok rendszeresen beérkezzenek; - ha szükséges, figyelembe lehet venni más országokban működő példákat (pl. a Charity Commission és a Guidestar UK együttműködését). Döntést kell hozni arra vonatkozóan, hogy az OITH nonprofit adatbázisát milyen intézmény tegye elérhetővé a neten. Az OITH-adatbázist interneten használhatóvá kell alakítani. Az adatbázisnak felhasználóbarát jellegűnek kell lennie, és lehetővé kell tennie a nemzetközi szintű harmonizációt (ez utóbbi részleteit a tanulmány később tárgyalja). A neten megjelenített információk forrásai világosan megkülönböztethetők kell, hogy legyenek. Az

internetes rendszert úgy kell kidolgozni, hogy a jövőben lehetővé tegye az újabb adatokkal történő kiegészítést. Ajánlás a civil szervezetek további adatainak lehetséges forrásai tekintetében (az adatbázis második szintje) Az „Ajánlás a civil szervezetek alapvető nyilvántartási adatainak lehetséges forrásai tekintetében” című részben azt javasoltuk, hogy a szervezetek átláthatósága irányába tett első lépésként az OITH nonprofit adatbázisát felhasználóbarát formában nyilvánosan elérhetővé kell tenni az interneten. Azt is javasoltuk, hogy az OITH-adatbázist további fejlesztések alapjául, egy teljesebb körű adatbázis létrehozására kellene használni. Ez a rész arra nyújt megoldásokat, hogyan lehet a kiegészítő adatokat összegyűjteni és közzétenni. Mivel nincs az összes civil szervezetre országosan érvényes, nyilvános jelentések készítésére vonatkozó kötelezettség, a jelentések különböző

forrásokból való összegyűjtése javasolt. Az adatbázis második szintjét képező kiegészítő információkat a következő, már létező forrásokból lehetne begyűjteni: - a közhasznú szervezetek által kötelező módon elkészített közhasznúsági jelentések és - az 1%-ban részesülő szervezetek által kötelező módon elkészített 1%-os jelentések. Ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a kötelező módon elkészített jelentéseket egy központi helyen lehet összegyűjteni és közzétenni (ideális esetben on-line). A becslések szerint, ha a közhasznú szervezetek kötelesek lesznek közhasznúsági jelentéseiket egy központi helyre beküldeni, ahol ezek bekerülnek az adatbázisba, és így nyilvánosan hozzáférhetővé válnak, ez a nonprofit szektor 54%-áról biztosítana lényeges információkat. Tekintve, hogy a civil szervezetek kb 40%-a gyűjt 1%-os támogatásokat, a fenti módszer alkalmazása az 1%-os jelentések

esetében elég hasonló eredményekhez vezetne 43 . Ezen felül az adatbázis első szintjében megjelenő összes civil szervezetnek (azaz a hivatalosan nyilvántartásba vett, és ezáltal az OITH-adatbázisba bekerülő szervezeteknek), beleértve a közhasznúsági és/vagy az 1%-os jelentések elkészítésére köteles szervezeteket és 43 Sajnos arra vonatkozóan, hogy e két kategória között mekkora az átfedés, azaz hány 1%-ban részesülő szervezet közhasznú is egyben, nincsenek becslések. 33 az erre nem köteles (mert nem közhasznú, és nem 1%-ban részesülő) szervezeteket egyaránt, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy tevékenységükről kiegészítő információt nyújtsanak. (Az adatbázis e harmadik szintjét a későbbiekben tárgyaljuk.) B ajánlás: kiegészítő hiteles adatok a közhasznú szervezetekről (az adatbázis második szintje) 6) A közhasznú szervezetek kötelezése, hogy közhasznúsági jelentéseiket megküldjék az

illetékes bíróságnak. 7) A közhasznúsági jelentések összegyűjtése az OITH-adatbázisba (ideális esetben standard jelentésformátum kialakítása). 8) A jelentések on-line hozzáférhetővé tétele, felhasználóbarát formában. 9) A közhasznúsági jelentések rendszeres frissítésének biztosítása. 10) Más intézményekkel való együttműködés megfontolása. Ajánlott taktika A fenti ajánlás megvalósítására a következő taktika javasolt: - Jogi változások szükségesek, hogy a közhasznú szervezetek számára kötelezővé váljon a közhasznúsági jelentések megküldése az illetékes bíróságnak, amely ezeket betáplálja az országos OITH-rendszerbe, így létrehozva a közhasznúsági jelentések országos adatbázisát. - Érdekképviseleti munkát kell folytatni, hogy a közhasznúsági jelentések adatbázisa online elérhetővé váljon. Az információszolgáltatás hivatalossá és megalapozottá tételére két lehetőség van: - az

információszolgáltatás beillesztése – szabályozási változtatások útján – az OITH jogi kötelezettségei közé (ebben az esetben a feladatot akár maga az OITH végzi el, akár kiszerződi annak elvégzését); - szerződéses kapcsolat kialakítása az OITH és egy harmadik fél között, hogy a nonprofitok adatai szolgáltatásának feladatát ez utóbbi végezze, anélkül, hogy ez az OITH jogi kötelezettsége lenne. A bíróságnak való megküldést jogszabállyal (a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosításával) kell megoldani. A bíróságnak fel kell dolgoznia a jelentéseket, melyeket az OITH rendszerébe is fel kell tenni. - Meg kell fontolni a megküldési kötelezettség elmulasztása miatti szankciókról szóló törvény megalkotását (erről részletesebben ld. a „Jogi megfontolások” részt) A közhasznúsági jelentések formáját érdemes standardizálni (erről részletesebben ld. a „Jogi megfontolások” részt). - A

nyilvánosságra szánt információk átvitelének megkönnyítése céljából meg kell vizsgálni a közhasznúsági jelentések elektronikus úton történő beküldésének lehetőségét. - Intézményi kapcsolatot kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az OITH rendszeresen megküldje a frissített adatokat. - Az adatbázis felhasználóbarát jellegének biztosítása érdekében ajánlott a GuideStar, valamint a NIOK Alapítvány www.nonprofithu adatbázis modelljét használni - A neten megjelenített információk forrásai világosan megkülönböztethetők kell, hogy legyenek. C ajánlás: kiegészítő hiteles adatok az 1%-ban részesülő szervezetekről (az adatbázis második szintje) 11) Az 1%-ban részesülő szervezetek kötelezése, hogy jelentéseiket megküldjék az illetékes bíróságnak. 12) Az 1%-os jelentések összegyűjtése az OITH-adatbázisba (ideális esetben standard jelentésformátum kialakítása). 34 13) Az 1%-os jelentések

on-line hozzáférhetővé tétele, felhasználóbarát formában. 14) Az 1%-os jelentések rendszeres frissítésének biztosítása. 15) Más intézményekkel való együttműködés megfontolása. Ajánlott taktika A fenti ajánlás megvalósítására a következő taktika javasolt: - Jogi változások szükségesek, hogy az 1%-ban részesülő szervezetek számára kötelezővé váljon az 1%-os jelentések megküldése az illetékes bíróságnak, amely az OITHrendszeren keresztül közzéteszi azokat. A bíróságnak való megküldést jogszabállyal (az 1%-os törvény módosításával) kell megoldani. A bíróságnak fel kell dolgoznia a jelentéseket, melyeket az OITH rendszerébe is fel kell tenni. - Meg kell fontolni a megküldési kötelezettség elmulasztása miatti szankciókról szóló törvény megalkotását (erről részletesebben ld. a „Jogi megfontolások” részt) Az 1%-os jelentések formáját érdemes standardizálni (erről részletesebben ld. a „Jogi

megfontolások” részt). - Intézményi kapcsolatot kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az OITH rendszeresen megküldi a frissített adatokat. - Az adatbázis felhasználóbarát jellegének biztosítása érdekében ajánlott a GuideStar, valamint a NIOK Alapítvány www.nonprofithu modelljét használni - Meg kell vizsgálni az 1%-os jelentések elektronikus úton történő beküldésének lehetőségét. - Érdemes megfontolni az adóhivatallal ás a NIOK Alapítvány 1%-os kampányával való együttműködést. - A neten megjelenített információk forrásai világosan megkülönböztethetők kell, hogy legyenek. Ajánlás a civil szervezetek által önkéntesen nyújtott kiegészítő információk biztosítása tekintetében (az adatbázis harmadik szintje) Az adatbázis első szintjében megjelenő összes civil szervezetnek (azaz a hivatalosan nyilvántartásba vett, és ezáltal az OITH-adatbázisba bekerülő szervezeteknek), beleértve a

közhasznúsági és/vagy az 1%-os jelentések elkészítésére köteles szervezeteket és az erre nem köteles (mert nem közhasznú, és nem 1%-ban részesülő) szervezeteket egyaránt, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy tevékenységükről kiegészítő információt nyújtsanak. Ezek a kiegészítő információk, amelyeket maguknak a szervezeteknek kellene betáplálniuk a rendszerbe, képezik az adatbázis harmadik szintjét. Ebben az esetben világosan meg kell jelölni, hogy az adatok közvetlenül a szervezetektől származnak. Az előző kategóriákhoz képest ezek az információk lehetnek szubjektívebbek, és itt hasznosulnak a színes, felhasználóbarát formában megjelenített információkat tartalmazó kiegészítések. Ez a szint ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy bármely, az adatbázis második szintjében nem szereplő szervezet kitöltse magáról a második szint kategóriáit. Nyilvánvalóan minden ilyen esetben világosan meg kell majd

jelölni az információk forrását. D ajánlás: önkéntesen nyújtott, nem közhiteles kiegészítő adatok köre (az adatbázis harmadik szintje) 16) Lehetőség biztosítása az összes civil szervezet számára, hogy kiegészítő információt nyújtsanak magukról (az adatbázisnak az OITH nyilvántartási adatain alapuló első szintje mellett). 35 17) Felhasználóbarát interfész biztosítása, hogy a szervezetek önállóan be tudják táplálni az információt az adatbázisba. 18) Más intézményekkel való együttműködés megfontolása. Ajánlott taktika A fenti ajánlás megvalósítására a következő taktika javasolt: - A lehetőséget a kihasználás érdekében reklámozni kell a civil szervezetek körében. - Az adatbázis felhasználóbarát jellegének biztosítása érdekében ajánlott a GuideStar, valamint a NIOK Alapítvány www.nonprofithu modelljét használni - Meg kell fontolni a NIOK Alapítvánnyal, a régiókban pedig a CISZOK és a

Teleház hálózatokkal való együttműködést. - A civil szervezetek számára ajánlott képzéseket szervezni a rendszer használatáról. - A neten megjelenített információk forrásai világosan megkülönböztethetők kell, hogy legyenek. 36 Az ajánlott adatbázis modell ábrázolása A nyilvános teljeskörű, hiteles nonprofit adatbázis terve AA A) Létező hiteles OITH alapadatok tára Adattartalom (már létező, összegyűjtött nyilvános adatok): Szervezet neve, sorsz., azonosító, megyei nyilvántartsz, Pk szám, székhely, képviselők neve és címe, cél szerinti besorolás, postai elérhetőség Szervezetszám: összes (kb. 60 000) B) Tervezett közhasznúsági jelentések hiteles gyűjteménye Adattartalom: Formalizált közhasznúsági jelentések Szervezetszám (közhasznúak): 35 000 C) Tervezett 1%-os jelentések hiteles gyűjteménye Adattartalom: Formalizált 1%-os jelentések Szervezetszám (1%-ot kapottak): 23 000 + D) Önkéntesen nyújtott,

nem közhiteles adatok köre Adattartalom: Bármely létező szervezet által nyújtott kiegészítő információ Szervezetszám: Önkéntesség miatt nem tudni, de várhatóan min. 20 000 37 Lehetséges verziók (az ajánlások lehetséges variációi) A felvázolt ajánlások alapján több megoldás lehetséges. Egy teljesen új adatbázis gyűjtésének az elkezdését elvetettük, mert az túl nagy adminisztratív terhet róna a szervezetekre és az intézményekre is, ehelyett már létező forrásokra alapozzuk a munkát. Tervünk szerint ideális esetben létrejön egy háromszintű adatbázis, mely folyamatosan frissül és működik. A legkevésbé optimális megoldás, ha marad a status quo (amikor az OITH alapadatokat szolgáltat, de nem nyújtja a neten, hanem kérésre adja, s ettől függetlenül önálló önkéntes adatbázisok kerülnek fejlesztésre). A két rendszer önállóan nem állja meg a helyét. Ezért egy olyan rendszerben kell gondolkodni, ahol a

már meglévő hivatalos adatok és további kiegészítő tartalmak kerülnek nyilvánosságra. A terv a következő variációs lehetőségekkel számol: Csak A verzió, az adatbázis első szintje (létező OITH alapadatok tára, az adatbázis első szintje) Ebben az esetben az előrelépést az jelenti, ha az OITH a jelenleg intranetes nonprofit adatbázisát vagy maga felteszi a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. A folyamatos jelenlét már önmagában adna egy minimális nyilvánosságot Viszont csak ezt megvalósítani nem elégséges, hisz a jelenlegi hiteles OITH adatbázisnak nagy hátránya, hogy információtartalma korlátozott. Csak B verzió, az adatbázis második szintje (tervezett közhasznúsági jelentések gyűjteménye) Ebben az esetben a közhasznú szervezetek kötelezve vannak arra, hogy közhasznúsági jelentéseiket megküldjék a bíróságoknak, melyek az OITH intranetes rendszerén keresztül országos

feldolgozásra kerülnek, az OITH pedig vagy maga felteszi azt a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. Többen már elégedettek lennének azzal, ha legalább ez a nyilvántartás elkészülne, hisz ezek a szervezetek „frekventáltabbak”. Csak C verzió: az adatbázis második szintje (tervezett 1%-os jelentések gyűjteménye) Ebben az esetben az 1%-ot kapott szervezetek kötelezve vannak arra, hogy 1%-os jelentéseiket megküldjék a bíróságoknak, melyek az OITH intranetes rendszerén keresztül országos feldolgozásra kerülnek, az OITH pedig vagy maga felteszi azt a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. Igaz, hogy e résznek az információtartalma igen alacsony, viszont – „frekventáltabb” téma lévén – kb. egy millió adózó állampolgár érdeklődésére tarthat számot (Amennyiben ez a megoldás valósulna meg, még mindig felajánlható lenne az 1%-ot nem gyűjtőknek, hogy

önkéntesen töltsék fel adataikat.) Csak D verzió: az adatbázis harmadik szintje (önkéntesen nyújtott adatok köre) Ebben az esetben a szervezetek önkéntesen, egy adott struktúra alapján nyújtanak információt munkájukról. A csak önkéntes rendszer ellen szól, hogy nem tud teljes körű és hiteles lenni, pedig ez a következő fejlődési lépés. Ez a szint is megvalósítható önmagában, de nem 38 javasolt. A+B verzió (létező OITH alapadatok tára + közhasznúsági jelentések gyűjteménye) Ebben az esetben az OITH a jelenleg intranetes nonprofit adatbázisát vagy maga felteszi a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. Ha a közhasznú szervezetek kötelezve vannak arra, hogy közhasznúsági jelentéseiket megküldjék a bíróságoknak, melyek az OITH intranetes rendszerén keresztül országos feldolgozásra kerülnek, akkor az OITH vagy maga felteszi azt a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy

külső intézményhez. A+C verzió (létező OITH alapadatok tára + tervezett 1%-os jelentések gyűjteménye) Ebben az esetben az OITH a jelenleg intranetes nonprofit adatbázisát vagy maga felteszi a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. Ha az 1%-ot kapott szervezetek kötelezve vannak arra, hogy 1%-os jelentéseiket megküldjék a bíróságoknak, melyek az OITH intranetes rendszerén keresztül országos feldolgozásra kerülnek, akkor az OITH vagy maga felteheti azt a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződheti egy külső intézményhez. A+D verzió (létező OITH alapadatok tára + önkéntesen nyújtott adatok köre) Ebben az esetben az OITH a jelenleg intranetes nonprofit adatbázisát vagy maga felteszi a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez, a nonprofit szervezetek pedig önkéntesen tölthetnek fel információt magukról. A+B+C verzió (létező OITH alapadatok tára + közhasznúsági

jelentések gyűjteménye + 1%os jelentések gyűjteménye) Ebben az esetben az OITH a jelenleg intranetes nonprofit adatbázisát vagy maga felteszi a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. Ha a közhasznú és az 1%ot kapott szervezetek kötelezve vannak arra, hogy közhasznúsági jelentéseiket megküldjék a bíróságoknak, melyek az OITH intranetes rendszerén keresztül országos feldolgozásra kerülnek, akkor az OITH vagy maga felteszi azt a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. A+B+C+D verzió (létező OITH alapadatok tára + közhasznúsági jelentések gyűjteménye + 1%-os jelentések gyűjteménye + önkéntesen nyújtott nem közhiteles adatok köre) Ebben az esetben az OITH a jelenleg intranetes nonprofit adatbázisát vagy maga felteszi a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez. Ha a közhasznú és az 1%ot kapott szervezetek kötelezve vannak arra, hogy

közhasznúsági jelentéseiket megküldjék a bíróságoknak, melyek az OITH intranetes rendszerén keresztül országos feldolgozásra kerülnek, akkor az OITH vagy maga felteszi azt a netre, vagy a feladat elvégzését kiszerződi egy külső intézményhez, a nonprofit szervezetek pedig önkéntesen tölthetnek fel kiegészítő információt magukról. A terv a továbbiakban nem részletezi az összes variációs lehetőséget, hanem a legelső, a középső és az ideális verzióra koncentrál:  csak A verzió, az adatbázis első szintje (létező OITH alapadatok tára, az adatbázis első szintje),  A+D verzió (létező OITH alapadatok tára + önkéntesen nyújtott adatok köre),  A+B+C+D verzió (létező OITH alapadatok tára + közhasznúsági jelentések gyűjteménye +1%-os jelentések gyűjteménye + önkéntesen nyújtott nem közhiteles adatok köre). 39 Az adatbázis lehetséges kiegészítése hosszú távon: zárt rendszerű felhasználás Számos

állami és nonprofit intézmény hoz létre saját adatbázist egymással párhuzamosan (pl. helyi önkormányzatok, a Nemzeti Civil Alapprogram, különböző minisztériumok, ernyőszervezetek stb.) Ehelyett a jövőben ezek is használhatnák az újonnan kidolgozott rendszert. Hosszú távon zárt, csak az engedélyezett felhasználók számára hozzáférhető információs részeket is ki lehet alakítani a rendszerben. Ez az opció erőforrásmegtakarítást jelentene az egyes intézmények számára, hiszen az alapinformációkat a már létező rendszer biztosítaná, az intézményeknek pedig csak saját tartalomfüggő mezőiket és információikat kellene ezekhez hozzáadniuk. Mivel ennek az opciónak a kidolgozása nem szolgálja közvetlenül e tanulmány célját, a továbbiakban ezzel nem foglalkozunk. Egyéb megfontolandó kérdések Jogi megfontolások Adatvédelmi kérdések A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló

1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv, illetve adatvédelmi törvény) 2 §-ának 5 pontja szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Ennek egyik fajtájáról, a nyilvános személyes adatról az Avtv. 3 §-ának (4) bekezdése külön is rendelkezik: törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. A közérdekből nyilvános adat lényege, hogy a magánszféra területén is érvényesüljön egyfajta „információszabadság”. A közérdekből nyilvános adat tehát minden olyan magánadat, amely akár természetes személyre, akár jogi személyre vagy más szervezetre vonatkozik, és amely megismerhetőségét vagy nyilvánosságra hozatalát, a titokban tartáshoz fűződő magánérdek korlátozásával,

az információhoz jutás közérdeke alapozza meg. A civil szervezetek esetén a hatályos jogszabályok szerint közérdekből nyilvános adatok: a) a társadalmi szervezetek, egyesületek, az országos sportági szakszövetségek, a köztestületek, valamint az alapítványok nyilvántartásának valamennyi fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratai, beleértve e szervezetek képviselőinek, továbbá az alapítvány (közalapítvány) kezelő szerve tagjainak nevét és lakcímét is 44 ; b) a közhasznú társaság esetén nyilvánosak a cégjegyzékbe bejegyzett valamennyi fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok 45 ; c) valamennyi közhasznú szervezetre vonatkozóan a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatok 46 ; d) a közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások, a közhasznúsági jelentések és 44 Ld.

1989 évi II törvény 15 § (8) bek, 1959 évi IV törvény 66 § (4) bek, 65 § (6) bek, 1960 évi 11 törvényerejű rendelet 91/A. § (6) bek, 2004 évi I törvény 20 § (3) bek 45 1997. évi CXLV törvény 3 § (2) bek 46 1997. évi CLVI törvény 24 § 40 azok mellékletei (számviteli beszámolók, kimutatások, szöveges értékelés stb.), továbbá „tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai” 47 ; e) az adózók 1%-os felajánlásaiból részesülő szervezetek e felajánlások összegét, illetve cél szerinti felhasználását tartalmazó közleményt kötelesek nyilvánosságra hozni 48 . Ennek számos formája lehet, nem feltétlenül az Interneten kell nyilvánosságra hozniuk az adatokat; f) az állami szervek által a civil szervezeteknek nyújtott támogatások49 ; g) az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesítő személy – saját döntése alapján – a honlapján vagy hirdetményi

lapban nyilvánosságra hozhatja az e jogviszonnyal összefüggő, illetve egyéb közérdekből nyilvános adatokat 50 . A fenti adatok tehát nyilvánosak, bárki számára megismerhetők. Az adatok egy része [a)-c) pont] a nyilvántartást vezető bíróság kezelésében van, tehát egy kézbe koncentrálva. Ezek az adatok azonban tipikusan csak az adott jogi személyt azonosító és a képviselőjére vonatkozó (státusz)adatok. A működésre vonatkozó adatok túlnyomó része az adott civil szervezet kezelésében vannak, tehát szétforgácsolódottak, megismerésük ebből következően nehézkes. A közérdekből nyilvános adat – az Alkotmánybíróság határozatai értelmében 51 – a „közérdekű adatokéhoz hasonló jogi elbírálás alá esik, amelynek a szabályait az adatvédelmi törvény III. fejezete tartalmazza” Ez a következőket jelenti: a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez sem érdekeltséget, sem pedig az adatok felhasználásának

célját nem kell igazolni. Nem kell tehát érvényesülniük olyan adatvédelmi alapelveknek, mint a célhoz kötöttség elve, vagy pedig a törvényben meghatározott jogalap elve. Egyes (részben személyes) adatok azonban nem nyilvánosak:  törvény rendelkezése alapján nem nyilvános a társadalmi szervezet, egyesület stb. alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült nyilvántartás 52 . Ez az adatkör azonban a társadalmi szervezet működésének megismerhetősége szempontjából nem releváns;  közhasznú társaság esetén a cégjegyzékből nem kérhető olyan csoportosított céginformáció, amely valamely személy cégtulajdonosi minőségére, cégjegyzési jogosultságára vagy arra vonatkozik, hogy valamely személy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelő bizottsági tagságot 53 ;  egyes, közhasznúsági fokozattal nem rendelkező civil szervezetek mentesülnek attól, hogy a

számviteli törvény szerinti beszámolójukat nyilvánosságra hozzák54 . A közérdekből nyilvános adatok más, szintén nyilvános adatokkal közös adatbázisba szervezhetők, szabadon terjeszthetők stb. A szabad felhasználásnak természetesen korlátja, hogy a megismert adatokat nem lehet személyiségi jogot sértő módon felhasználni. Nehézséget okozhat azonban az adatokhoz való hozzáférés, ha azt közvetlenül magától a civil szervezettől kell beszerezni. Az állami szervek kezelésében lévő adatok szolgáltatása ugyanis – habár nyilvántartásról nyilvántartásra változhat – jogilag szabályozott (vö. Avtv 22 §), és 47 1997. évi CLVI törvény 5, 14, 19 § 1996. évi CXXVI törvény 6 § 49 Ld. pl 1992 évi XXXVIII törvény 15/A-15/B § 50 1959. évi IV törvény 81§ 51 26/2004. (VII 7) AB határozat, 44/2004 (XI 23) AB határozat 52 1989. évi II törvény 9 § 53 1997. évi CXLV törvény 5 § (2) bek 54 vö. 224/2000 (XII 19) Korm

rendelet 20 § (7) bek 48 41 nincs jelentősége az érintett szerv esetleges ellenérdekeltségének. Ezzel szemben az adott jogi személy kezelésében lévő adatokhoz – ha az érintett önként nem adja át a kért adatot – csak törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását követően lehet hozzájutni. Összefoglalóan megállapítható, hogy alapvetően nincs adatvédelmi jogi akadálya egy olyan adatbázis felállításának, amely valamennyi civil szervezet azonosító adatainak, valamint a tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó adatokat tartalmazza: ez a tevékenység – az esetek túlnyomó többségében – nyilvános (már nyilvánosságra hozott vagy nyilvánosságra hozandó) adatok rendszerezését jelenti. Működőképes, az összes érintett érdekét jól szolgáló adatbázis hozható létre a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megváltoztatása nélkül. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a civil szervezetekkel

összefüggésben nyilvánosságra hozható, természetes személyekre (vezetőkre, illetve képviselőkre) vonatkozó személyes adatok az érintettek hozzájárulása nélkül nem terjedhetnek túl nevükön és lakhelyükön. A nonprofit adatbázis teljessége szempontjából fontos olyan adatok, mint pl. a civil szervezetek vezetőinek, képviselőinek egyéb adatai (például lakcímükön kívüli egyéb személyes elérhetőségük, képzettségük, nyelvtudásuk) azonban kizárólag az ő személyes döntésük alapján kerülhetnek be egy nyilvános adatbázisba. További jogalkotás annyiban szükséges, amennyiben valamennyi civil szervezetre ki kellene terjeszteni azt a kötelezettséget, hogy legalább a számviteli törvény szerinti beszámolóját hozza nyilvánosságra. Amennyiben nem állami szerv (pl bíróság, cégbíróság stb) kezében összpontosulna a nonprofit adatbázis, abban az esetben a civil szervezet képviselőjének személyes adatai kezelését be

kellene jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. A szervezetek ellenőrzése A civil szervezetek többsége felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Speciális felügyeletet lát el az állami adóhatóság a közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzés tekintetében, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el. Bármennyire is fontos ez a téma, a vizsgálata nem tartozik a tanulmány céljai közé. A közhitelesség kérdése és annak biztosítékai Közhitelességre akkor van szükség, ha a bejegyzéshez magához vagy a bejegyzett adatokhoz valamilyen joghatás fűződik. Tekintettel a civil szervezetek vagyonjogi jogalanyiságára, továbbá a közhasznú szervezeteket megillető kedvezményekre, avagy az 1%-os felajánlások fogadására, igazolható egy olyan érdek, amely a civil szervezetek közhiteles nyilvántartását megalapozza. A közhitelesség egyik garanciája az az

eljárásrend, amely biztosítani tudja az adatok naprakészségét. A társadalmi szervezeteket, alapítványokat kötelezi ugyan a törvény a változások bejelentésére 55 , azonban szankciót ehhez nem fűz. Az ilyen esetben igénybe vehető törvényességi felügyeleti eljárás tartalmát egyrészt az ügyészségi törvény 56 , másrészt pedig az 1989. évi II törvény (Et) rögzíti: e szabályok alapvetően azt célozzák, hogy az 55 56 1989. évi II törvény 15 § (7) bek, Ptké 91/A § (5) bek 1972. évi V törvény V fejezete (13-16 §) 42 esetleges törvénytelenségeket a társadalmi szervezet tagsága küszöbölje ki. Csak végső soron fordul az ügyész keresettel a bírósághoz, és még ekkor is csak utolsó lépés a társadalmi szervezet feloszlatása, megszűnésének megállapítása. Ezzel szemben a cégnyilvántartásba bejegyzett közhasznú társaság esetében a cégtörvény, az 1997. évi CXLV törvény cizelláltabb szankciókat tesz

lehetővé A törvényességi felügyeletet eleve a bíróság gyakorolja, a szankciók pedig a kellő súlyú (100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő) pénzbírságtól kezdve, a törvényes működés helyreállításának módját jelentő kötelezések kibocsátásán át a cég tevékenységének felfüggesztéséig, megszűnésének megállapításáig terjed 57 . Külön eljárásrend létezik a „fantomizálódott” cégek kivezetésére, ez pedig a hivatalból törlési eljárás (Ctv. 56-58 §) Ennek lényege: a székhelyén, telephelyén, illetve képviseletére jogosult személy útján el nem elérhető cég tulajdonosait teszi felelőssé a jog a törvényes működés helyreállítására, ellenkező esetben a tulajdonosok nem csak a cégbe bevitt vagyonukkal, hanem korlátlanul felelősek a cég tartozásaiért. A társadalmi szervezetekre lefordítva ez a társadalmi szervezet tagjainak korlátlan vagyoni felelősségét jelentené, ami jelenleg ellentétes az Et.

18 §-ával, és nem is lenne összeegyeztethető a társadalmi szervezetek e jellegével. A civil szervezetekre egyébként sem lenne célszerű a cégekre alkalmazott és nemzetgazdasági, pénzügyi, költségvetési érdekekből szükséges egyes szigorú rendelkezések alkalmazása. A dokumentumok egy adatbázisba koncentrálása A civil szervezetek nyilvántartásai – a közhasznú társaságokat nem ide számítva – jelenleg csak a szervezetek státuszával összefüggő alapadatokat, dokumentumokat tartalmazzák. A működéssel kapcsolatos dokumentumoknak a nyilvántartást vezető bírósághoz való benyújtására csak a cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú társaság köteles. Az említett kötelezettség előírása tehát minimálisan is mindazon jogszabály (törvények, kormányrendeletek) módosítását igényli, amelyek az említett dokumentumok készítését előírják. A dokumentumok bírósághoz történő benyújtásának (letétbe helyezésének

előírása) egyben a nyilvánosságuk biztosítását is jelentené. A benyújtás (letétbe helyezés) előírásának, különösen pedig elektronikus formában történő benyújtásának, illetve elektronikus dokumentummá történő átalakításának a gátja hosszútávon kiküszöbölhető. Az egyes dokumentumok egységesítésének (formalizálásának) lehetősége Tartalmilag ezek a dokumentumok egységesek annyiban, hogy a törvény megszabja azok tartalmi követelményeit, legyen szó létesítő okiratról, beszámolóról, közhasznúsági jelentésről stb. A pénzügyi, számviteli kérdéseket illetően is adott egy bizonyos fokú formai egységesítés: a mérlegek, eredménykimutatások, eredménylevezetések szerkezetét (tagolását) a hatályos jog rögzíti, azonban bizonyos fokú szabadságot élveznek a tekintetben, hogy milyen típusú (pl. 57 1997. évi CXLV törvény 52 § (3) bek, 54 § 43 egyszerűsített) beszámolót, mérleget stb. készítenek

Tagoltabb, részletesebb anyagok készítésének előírása jogalkotást igényel, figyelemmel azonban arra is, hogy a civil szervezetek számára ne további terhet, hanem átlátható beszámolást jelentsen. Például a közhasznú szervezetek esetén a mérlegben külön-külön jelenjenek meg azok a bevételi jogcímek, amelyeket a törvény ismer (pl. alapítói, központi, illetve helyi önkormányzati támogatások, pályázat útján elnyert támogatások stb.), illetve, hogy minden esetben külön feltüntessék az 1%-os felajánlásokból származó bevételeket. Megfontolandó azonban a beszámolás feszesebb struktúrában, standardizált módon való megkövetelése. A közhasznúsági jelentések tartalmi kellékeit a törvény tartalmazza 58 , nincs akadálya olyan módosításnak, amely a tartalmi elemeket egyben a közhasznúsági jelentés tagolásának is minősíti. Ebben az esetben a közhasznúsági jelentésnek az egyes pontok alá eső adatokat akkor is fel

kell tüntetni, ha azok negatívak, nemlegesek. Nehezen képzelhető el ugyanakkor, és valószínűleg szükségtelen is a közhasznú szervezet „tevékenységéről szóló rövid tartalmi ismertető” egységesítése, részint a civil szervezetek eltérő tevékenységi köre, aktivitása miatt is. Az érdekeltek elemzése Állami intézmények Elvileg az adatbázis terve a magyar állam számára több okból is megnyerő kellene, hogy legyen: - az állam adminisztratív költségvetésének csökkenését szolgálja, hiszen a különböző minisztériumok szintjén, ahol jelenleg saját adatbázisokat fejlesztenek ki és tartanak fenn, költségeket takaríthat meg; - a fő kormányzati támogató szervekkel és azok igazgatási intézményeivel együttműködve egyéni igényekre szabott hozzáférési rendszert kíván biztosítani, amelyet a kormány szervezeti egységei is használhatnak; - a szervezeteknek kiutalt állami támogatások felhasználásának

átláthatóságát szolgálhatja, ezáltal segítve a kormány “üvegzseb” politikájának végrehajtásában; - a kormány szervezeti egységei számára megkönnyíti a kutatást, a megfelelő gondosság gyakorlását, illetve a támogatott szervezetek tevékenysége előrehaladásának nyomon követését; - az adatbázis széleskörű adatokat fog biztosítani a kormány szervezeti egységei, a kutatók által végzett, a nonprofit szektorról szóló kutatások alátámasztására, pontos információkat nyújtva azoknak a szakértőknek, akik igyekeznek megérteni a magyarországi nonprofit szektoron belüli tendenciákat és megmagyarázni az intézményes viselkedést, valamint a szektort érintő politikákat megfogalmazzák. OITH, PM, IM, ICSSZEM és egyéb állami szereplők Az adatbázis szükségessége, valamint a tervezett rendszer és módszertan tesztelése érdekében interjúkat készítettünk a kulcsfontosságú intézményekkel (OITH, PM, IM, ICSSZEM).

Mindannyian fogékonynak bizonyultak az ötlet iránt, hiszen különböző szempontokból is egyértelműen szükségét látják az adatbázisnak. Annak is tudatában vannak, hogy a megoldás csakis a civil szervezetek és az állami intézmények közötti együttműködésből származhat. A tervről pozitívan nyilatkozta, s különösen szimpatikusnak találták, hogy a kezdeményezés a 58 1997. évi CLVI törvény 19 § (3) bek 44 nonprofit szektor kezdeményezésének eredménye. Az állami intézmények felismerték, hogy a terv megvalósítása csak akkor lehetséges, ha az állam törvénymódosítások kezdeményezőjeként, adatszolgáltatóként és egyben pénzügyi támogatóként is aktív szerepet vállal. Az OITH például kifejtette, hogy az adatbázis on-line nyilvánossá tétele fontos előrelépés lenne. A hivatal maga is hasznosnak tartaná nonprofit adatbázisa interneten való elhelyezését, hogy az nyilvánosan hozzáférhetővé váljon, illetve

hogy belső erőforrásokat takarítson meg (mert jelenleg két alkalmazott azzal foglalkozik, hogy a nonprofit és más adatbázisból információt nyújt az érdeklődőknek), így már meg is érdeklődték az IM-től, hogy feltehető-e az adatbázis a netre 59 , s pozitav választ kaptak. Sajnos az OITH-nak nincs erőforrása arra, hogy ez a fejlesztés megvalósítható legyen. (A bíróságokon és az OITH-nál működő intranetes rendszer is külső forrsából, az EU Phare programjából kapott jelentős pénzügyi támogatással készült el. ) A hivatal eddig nem mérlegelte, hogy a nonprofit adatbázis internetes elérhetőségének biztosítását egy harmadik félnek kiszerződje, mivel eddig nem akadt érdekelődő. Feltételezik, hogy azért nem mutatott senki érdeklődést e feladat iránt, mert ezeket az információkat ingyenesen kellene szolgáltatni, tehát egy külső fél számára gondot okozhat a szolgáltatás pénzügyi fenntartása. Ha lenne olyan, akit

érdekelné ez a feladat, az OITH nyitott lenne az együttműködésről tárgyalni. Nagyon valószínű, hogy a döntés meghozatalának folyamatába az Igazságügyi Minisztériumot is be kellene vonni. Az OITH ugyanakkor számos működési kihívást is megemlített az adatbázis tekintetében:  az adatbázis több civil szervezet adatait tartalmazza, mint ahány valójában működik, mert a szervezetek gyakran elmulasztják töröltetni magukat a nyilvántartásból. Habár a 2004 évi rendelet értelmében a civil szervezetek kötelesek a bíróságot bármilyen adatváltozásról értesíteni, ennek megtételét gyakran elmulasztják, hisz a nem teljesítés nem jár semmilyen szankcióval.  az adatbázis nem naprakész, mivel a bíróságok nyilvántartásaiban szereplő információkon alapszik, amelyeket a szervezetek ritkán frissítenek.  még az adatbázisban szereplő címek sem feltétlenül jók, lehet, hogy más intézményeknek jobb címjegyzékeik vannak. A

Pénzügyminisztérium (PM) alkalmazottai is fogékonyak az adatbázis ötlete iránt. A megkérdezettek egyértelműen szükségét látják az adatbázisnak. Maga a minisztérium az átláthatóság biztosítására keres optimális megoldásokat, legaktívabban az állami források civil szervezetek általi felhasználása terén. A Pénzügyminiszter és az (akkori nevén) Esélyegyenlőségért Felelős Tárca Nélküli Miniszter gondozásában készült kormány-előterjesztés „a nonprofit szervezetek költséghatékony, átlátható és indokolatlan párhuzamosságokat megelőző támogatási rendszerének kialakításával kapcsolatos alapelvek, teendők meghatározásáról” nem került a kormány elé 2004-ben, és nem szerepel a 2005. évi jogalkotási tervben sem Az igény és az ötlet azonban nem került le végleg napirendről. Az igény mindenekelőtt a költségvetés oldaláról erős: átlátható rendszert kíván kielégíteni a költségvetés különböző

alrendszerei között a nonprofit szervezetek támogatásáról. Ez annál is indokoltabb, mert 2004-ben a szektor teljes bevételének 43%-a költségvetési eredetű volt, de az Állami Számvevőszék (továbbiakban: 59 IM/POLGÁR/2002/SZAKM/12/54 Hiv.szám: 7243/2002 Előadó: Dr Osvald Cilla Tárgy: Társadalmi szervek nyilvántartása az OIT-nál. 45 ÁSZ) is folyamatosan kritizálja éves jelentéseiben a támogatások követhetetlenségét. A kormány-előterjesztés a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK 60 ) hatáskörébe telepítené a nyilvántartás feladatát, melyre az előterjesztésben 500 millió forintos keretösszeg szerepelt. A tervezett nonprofit adatbázis ötlete az állami kiadásokat illetően nem tudná teljesíteni a PM minden igényét, de pontosabb képet adna arról, hogy a közhasznú szervezetek hogyan használják fel az állami forrásokat (amennyiben a közhasznúsági jelentések jól strukturáltak). Ez a cél beleillik az

államháztartási törvény jelenleg zajló megújítási folyamatának logikájába 61 . A tervezett adatbázis segítheti az állami szektorban zajló másik reformfolyamatot is, amely a bürokráciacsökkentést és az egyablakos rendszer minél gyakoribb használatát célozza meg. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) tervei között nem szerepel a nonprofit szervezetek adatbázisa, ehelyett az összes magyarországi jogi személyt tartalmazó országos adatbázis létrehozását fontolgatja (de erről még nem született döntés). Ennek ellenére a minisztérium üdvözli a civil adatbázis ötletét, és egy találkozó megszervezését javasolta 2006 februárjára, amely összehozza az érdekelteket a intézmények részéről, hogy azok jobban megérthessék az amerikai és a brit elképzelést, illetve a magyarországi tervet, és megvitassák az adatbázis szükségességét, valamint a különböző intézményeknek a tervvel kapcsolatos nézeteit. A terv részleteit

illetően az IM kifejtette, hogy az adatbázisban nagyon világosan meg kell jelölni, mely adatok hivatalosak, és melyek származnak közvetlenül a civil szervezetektől. Ezt különösen fontosnak találják abban az esetben, ha az adatbázis célja túllép a nyilvánosság tájékoztatásán. Mivel fennáll az a lehetőség is, hogy az adatbázis a különböző állami intézmények információigényeinek kielégítésére is szolgáljon, lehet, hogy az állami intézményes rendszer részét kellene képeznie, vagy legalábbis hivatalos szerződéses kapcsolatban kellene állnia a kapcsolódó állami intézményekkel. Az IM aggodalmának adott hangot arra nézve, hogy amennyiben a közhasznúsági jelentéseket nem csupán összegyűjteni, hanem elektronikusan is be kell vezetni az OITH rendszerébe, ez a bíróságokra túl nagy adminisztratív terhet róna, főleg mert ez a munka az év egy konkrét időszakára esik, így a plusz teher nem oszlik meg a hónapok között.

Az ICSSZEM képviselője szerint a terv szerkezete logikus, és megvan benne a lehetőség, hogy számos, a szektor fejlődésével felmerülő kérdésre, különösen a civil szervezetek jelentéstételének kérdésére választ adjon. A minisztérium meg fogja vizsgálni annak a lehetőségét, hogy munkaprogramjában előnyös helyet biztosítson a projekttervnek. A struktúra minimális plusz terhet róna a civil/közhasznú/1%-os támogatásban részesülő szervezetekre. Ez utóbbiak még hálásabbak lennének, ha a rendszer lehetővé tenné számukra, hogy eleget tegyenek a közzétételi kötelezettségnek, és a jövőben jelentéseiket nem kellene a sajtóban megjelentetniük. Megfogalmazódott azonban az is, hogy a civil szervezeteknek pontosan meg kell érteniük az adatbázis célját. A minisztérium támogatásával minden megyében létrehozott civil szolgáltató központok hálózata hasznos lehet a program tervezése és megvalósítása során a szervezetekkel

folytatott kommunikációban. Az ICSSZEM – bizalmi megfontolásból – szívesebben dolgozna együtt egy már létező szervezettel, mint egy újonnan létrehozottal. A minisztériumnak pozitív tapasztalatai vannak a NIOK-kal és annak a 60 61 A MÁK a PM alá rendelt szervezet. ÁHT korszerűsítés. 46 www.nonprofithu-n hozzáférhető nonprofit adatbázisával kapcsolatban, így lehetséges kivitelezőnek tekinti a NIOK-ot. Ezen felül, 2005 késő novemberében kiderült, hogy az ICSSZEM egy operatív munkacsoport megalakítását fontolgatja olyan adatbázis elképzelése kapcsán, mely az Elektronikus Kormányzat Központ (EKK), a KSH, a Belügyminisztérium, a PM/APEH, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, az OITH és a NIOK együttműködésével jönne létre. Az elképzelés az, hogy országos szintű információt lehessen küldeni az Európai Bizottsághoz kapcsolódó CONECCS (Konzultáció, az Európai Bizottság és a civil társadalom) adatbázisba62 . Ez az

adatbázis az uniós szinten tevékenykedő és a különböző európai politikákkal kapcsolatos véleményeket képviselő civil társadalmi szereplőkről tartalmaz adatokat. A CONECCS két szinten nyújt információt: · nonprofit páneurópai társadalmi szervezetek listája – „ki kicsoda” és „ki mit csinál” az európai civil társadalmi érdekek képviseletében; · a Bizottság formális és egyéb strukturált társadalmi tanácsadó szervezetei, vagyis a politikaalkotás folyamatában rendszeresen bevont párbeszéd partnerek listája. A fent említett kezdeményezések remélhetőleg erősítik egymást. Ezért nagyon fontos a magyarországi fejlesztési szakasz fő ajánlásait és a Civil Society Systems nemzetközi erőfeszítéseit a lehető legtöbb érdekelttel megismertetni. Nonprofit szervezetek reagálása A nonprofit szervezetek várható reagálását három forrásból lehet megbecsülni. Mindhárom pozitív jelzésnek tekinthető, de természetesen

nem tud reprezentatív lenni a teljes szektorra nézve. Az egyik információforrás maga az önkéntes alapon működő „Nonprofit Önarckép” adatbázis, melyet évek óta a NIOK Alapítvány működtet a www.nonprofithu oldalon Mostanra már 10 000 szervezet gondolja úgy, hogy fontos egy központi adatbázisban jelen lennie. Igaz, az adatbázishoz egy országos 1%-os adománygyűjtő kampány is tartozik, de hasonló felhasználógeneráló lehetőségeket a tervezett teljeskörű adatbázisnak is érdemes megfontolnia. A másik forrás az Eötvös Károly Intézet, mely a Magyar Teleház Szövetség közreműködésével igényfelmérést végzett több száz civil szervezet megkérdezésével 63 . A felmérés során azt próbálták megállapítani, hogy a civil szervezetek részéről milyen igény mutatkozik egy egységes adatbázis iránt, mekkora az együttműködési, adatszolgáltatási hajlandóság, a szervezetek milyen céllal használnának egy ilyen

nyilvántartást, milyen funkciókra lenne igény, illetve milyen technológiai felkészültséggel bírnak az érintett szervezetek. (Mellékletként találhatók a felmérés részletes eredményei) A felmérésből egyértelműen megállapítható, „hogy a civil szervezetek körében jelentős igény van egy országos adatbázis iránt, és az is egyértelmű, hogy az önkéntes adatszolgáltatás működőképes volta valószínűsíthető. A szervezetek – egy elenyésző kisebbséget leszámítva – hajlandóak volnának az adatszolgáltatásra és rendszeres adatfrissítésre, főképp, ha ezt könnyen megtehetik. Az is nyilvánvaló, hogy a szervezetek a nyilvántartástól elsősorban saját tevékenységük bemutatását, támogatók szerzését, partnerek keresését várják. További igény – 62 http://europa.euint/comm/civil society/coneccs/startcfm?CL=en Az adatok az Eötvös Károly Intézet jóváhagyásával kerülnek felhasználásra (Forrás: Egységes

adatbázis a civil szervezetekről, Megvalósíthatósági tanulmány, 2005). 63 47 bár ennek kielégítése nem elsősorban az adatbázis tulajdonságain, hanem a különféle pályáztató szervezeteken múlik –, hogy a pályázatokhoz szükséges igazolások a nyilvántartásból beszerezhetők legyenek. Ezeknek az igényeknek a kielégítése mindenekelőtt azt feltételezi, hogy a nyilvántartásban jól rendszerezett, az országban működő civil szervezetek jellemző tevékenységeit reálisan tükröző tevékenységi kataszterek legyenek, amelyek alapján a tájékozódni kívánók könnyen megtalálják azokat a szervezeteket, amelyeket partnerként vagy önkéntesként vagy segítségre szoruló személyként keresnek. () Érdemes megfontolni olyan rendszerezés felállítását, amely köznyelvi, vagy ahhoz közeli kategóriákat alkalmaz a különböző tevékenységtípusok rendszerezésére.” 64 A harmadik forrás a NIOK Alapítvány, mely e tanulmány

elkészítéséhez a www.nonprofithu nyitóoldalán két kérdésekkel kapcsolatban kérte a felhasználók véleményét. Az egyik arra vonatkozott, hogy az oldalt olvasók szerint szükség lenne-e egy olyan adatbázisra, amely minden nonprofit szervezet hivatalos adatait tartalmazza és bárki számára elérhető a neten. A válaszok egyértelműen kimutatják, hogy szükségesnek tartják ezt. A második kérdés a kötelező közhasznúsági jelentések és 1%-os beszámolók közzétételét firtatta, s a megvalósítás praktikus részére kérdezett rá, melyből kiderült, hogy az oldalt látogatók hasznosnak tartanák, ha a közhasznúsági jelentéseket és az 1%-os beszámolókat egy intézmény/szervezet gyűjtené központilag és a megjelentetési kötelezettségről is gondoskodna ingyen. Az adatbázisra és jelentésekre vonatkozó kérdésekre adott válaszok a www.nonprofithu oldalon Ön szerint szükség lenne-e egy olyan adatbázisra, amely minden nonprofit

szervezet hivatalos adatait tartalmazza és bárki számára elérhető a neten? (2005. október 17-20) Igen: 173 Nem: 5 Nem tudom: 2 Nem érdekel: 0 Összes válasz: 180 Ön szerint hasznos lenne-e, ha a közhasznúsági jelentéseket és az 1%-os beszámolókat egy intézmény/szervezet gyűjtené központilag és a megjelentetési kötelezettségről is gondoskodna ingyen? (2005. október 21 – nov 3) Igen: 139 Nem: 15 Nem tudom: 4 Nem érdekel: 7 Összes válasz: 165 Más érdekelt felek reagálása Mivel a civil szervezetek munkája iránti érdeklődés egyre nő, a nyilvánosság támogatása is várható. Az adatbázis lehetővé tenné, hogy a lehetséges adományozók felkutassák az őket érdeklő szervezeteket, az önkéntesek könnyen megtalálják az önkéntes lehetőségeket, és a személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlók többet megtudhassanak az általuk kiválasztott 64 Ibid. 48 szervezetről. Jelenleg az ilyen típusú kérésekkel különböző

intézményekhez kell fordulni (APEH, OITH, NIOK), amelyek válaszokat csak minimális mértékben tudnak biztosítani. Sok újságíró és vállalati adományozó meglepődik, amikor megtudja, hogy nincs olyan hely, ahol a szervezetekről objektív információkat találhatnának. Tekintve, hogy az új adatbázis ki tudja elégíteni az ilyen információigényeket, várható, hogy a nyilvánosság üdvözölni fogja. 49 Technikai lehetőségek Fizikai felépítés A CSIS alkalmazás Windows 2003 Enterprise szerverekre lesz telepítve. A web szerver (Internet Information Services), a .net Framework és az MCMS 2002 számára MCMS szerverek fognak tárhelyet szolgáltatni. A jelenlegi terhelési és teljesítményi követelményeket illetően, termelési környezetben 2 MCMS szerver javasolt CSIS alkalmazásra. Ezek a szerverek MCMS-ben lesznek konfigurálva, ahonnan a webhely csak olvasható formában lesz hozzáférhető. A tartalomszerkesztés külön tartalomkezelő szerver

segítségével történik. Az adatbázis szerver tárhelyet szolgáltat az SQL Server 2000-nek (operatív rendszerként Windows 2003 Enterprise Edition szervert használva). A jobb teljesítmény és hozzáférhetőség érdekében termelési környezetben 2 SQL szerver (fürtözött) javasolt. A CSIS fizikai felépítése Logikai felépítés A logikai felépítés a funkcionalitástól függően több szintet foglal magába. 50 A rendszer különböző szintjei:  megjelenítési szint,  alkalmazási szint,  adathozzáférési szint. A CSIS logikai felépítése Technikai harmonizáció a rendszerek között A Guidestar rendszere technikailag jelenleg zárt, ahhoz kívülről nem lehet kapcsolódni. Terveik szerint 2006 elejére XML alapú protokollon keresztül engedélyezni fogják a kapcsolódást. (XML: kiterjeszthető leíró nyelv, elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása. Előnye, hogy az adatok továbbítása során kizárólag az

előre meghatározottak szerint továbbít információkat, azaz egy esetleges illetéktelen és káros behatolást könnyebb elkerülni.) Az XML előnye, hogy platform-független, esetünkben tökéletes akár két, akár három adatbázissal történő alkalmazás céljára (OITH, Guidestar, NIOK). 51 A szükséges három kapcsolódás közül a Guidestar rendszeréhez való kapcsolódás lesz a legnagyobb feladat – bár a földrajzi távolság, vagy az eltérő nyelv nem jelent akadályt, a magyarországi szabályozások, a jogi és egyéb sajátosságok miatt feltétlen egyeztetésre szorul (pl. országonként eltérő szervezeti formák egységes besorolása) Ezt célszerű egy alkalommal megtenni. Ábrával szemléltetve a lehetséges megoldásokat: 52 NIOK OITH NIOK Guidestar Guidestar OITH a. ábra b. ábra NIOK Magyarországi civil információ cserélő központ Guidestar OITH szükséges opcionális c. ábra Amennyiben a lehetséges tervek közül az

A+D verzió valósul meg, a fenti ábrából elsősorban a b. változatot javasoljuk: elsőként a NIOK (vagy más önkéntes adatszolgáltató) és az OITH adatbázisai kerüljenek szinkronizálásra, majd ez kerülne továbbszinkronizálásra a Guidestar rendszerével. Szintén e mellett szól, hogy a Guidestarnál újonnan bevezetésre kerülő külső kapcsolódási lehetőség miatt eseti problémák felmerülése várható, melyeket egyszerűbb egyszer, egy eljárásban kezelni. A magyarországi adatbázis elhelyezkedésére és kezelésére három lehetőség van: vagy az OITH adatbázisa, vagy a NIOK adatbázisa kerül kibővítésre, vagy pedig egy új, önálló adatbázis jön létre, akár közös felügyelet alatt. Ennek eldöntése a résztvevő felek feladata Az így létrejött egységes és teljes magyarországi adatbázis kerülne XML-ben exportálásra. Ez a feladat a szükséges adatmezők pontos meghatározását igényli a Guidestar részéről. Ennek

kialakítása kb. 2 hét alatt megvalósítható Az egységes adatbázis természetesen bármelyik adatszolgáltató felé kiszolgáltatható, azaz mindegyik résztvevő félnek teljes magyarországi nyilvántartása lehet és kívülről megtekinthető. 53 A mezők nemzetközi szintű harmonizációja A hazai fejlesztést jelentősen segítheti, hogy már kipróbált (mintegy 350, szöveges és pénzügyi információt is tartalmazó mezővel rendelkező) tartalomszolgáltatás működik az AEÁ-ban. A nemzetközi tapasztalatok alapján a közvélemény a következő tartalmakra tart igényt (részletezve ld. „A rugalmas globális adatbázis vázlatterve” mellékletben):  a szervezet összefoglaló adatai (név, rövidített név, cím, nyilvántartási szám stb.),  külső értékelésre vonatkozó információk,  kulcsszavak,  programok (cím, helyszín, leírás stb.),  kedvezményezettek (célok, teljesítmények, kiadások, bevételek), 

jövedelemteremtés (stratégiák, bevételek megoszlása, jövedelemteremtésre fordított költségek),  igazgatás (vezérigazgató neve, igazgatásra fordított költségek, betöltetlen állások),  irányítás (kuratóriumi tagok adatai, kuratóriumi ülések gyakorisága, értékelési politika stb.),  pénzügyi eredmények (az előző költségvetési év eredményei, kiadások, mérleg stb.),  szükségletek (önkéntesek, támogatások, természetbeni hozzájárulások, egyéb). Ezek a tartalmak a hazai igényekkel összhangban vannak, hisz mind az OITH, mind a www.nonprofithu adatmezői hasonló igényekre való reagálást tükröznek Megvan annak a lehetősége, hogy a nemzetközi tapasztalatot Magyarországon is használjuk, de ugyanakkor a mezők újabbakkal is kiegészíthetők, illetve módosíthatók. A magyarországi adatbázisra vonatkozó ajánlások „A rugalmas globális adatbázis vázlatterve” mellékletben találhatók. Fontos megjegyezni,

hogy a Guidestar jellegű modell hazai alkalmazásának komoly előnye, hogy ezáltal Magyarország azonnal egy nemzetközi rendszer részévé válhat, ami jelentősen segítheti a hazai szervezetek integrációját az európai és a nemzetközi hálózatokba. Ezen túl a Civil Society Systems/Guidestar komoly reményeket fűz ahhoz, hogy az EU által támasztott nonprofit szervezetekre vonatkozó információs igényekre az általa fejlesztett, országos szinteken működő, de nemzetközileg harmonizált rendszer megfelelő választ adjon. Mindezek érdekében a Civil Society Systems jelentős anyagi forrásokat fordít arra a célra, hogy a nemzeti rendszerek egymással kompatibilisek legyenek. A CSS felajánlja az országoknak, hogy részt vegyenek a centralizált rendszerben, amiért fenntartási díjat számol fel a rendszer költségeinek lefedéséhez való hozzájárulásként. (A CSS által felajánlott IT komponens várhatóan csupán 10%-a lesz annak, amibe belekerülne,

ha azt az ország önállóan fejlesztené ki és tartaná fenn.) Az adatbázis széleskörű használatának biztosítása Mivel az adatbázis a felhasználók széles körét hivatott szolgálni, a különböző csoportok eléréséhez jól megalapozott kommunikációs stratégiára van szükség, a rendszer használatának biztosítására pedig a marketinget is jól meg kell tervezni. Az állami intézmények levélben és saját kommunikációs csatornáikon keresztül érhetők el. A szélesebb közönség a médián és az 1%-os kampányon keresztül, a civil szervezetek pedig különböző nonprofit hírleveleken és eseményeken keresztül érhetők el. A szervezetek esetében nagyon valószínű, hogy a különböző helyi hálózatok együttműködése a 54 legfontosabb. Különösen ajánlott a civil szervezeteket a NIOK-on és a CISZOK hálózaton keresztül, illetve azok segítségével tájékoztatni. A szervezetek elérésében a Teleház és az eMagyarország

hálózat szintén jó partner lehet, különösen, ha az elektronikus adatküldés lehetőségének ösztönzése a cél. E hálózatok közül sok – a rendszerrel kapcsolatos tájékoztatás nyújtásán túl – segíteni tudna a képzések és a humán kapacitás tekintetében, hozzájárulva ahhoz, hogy a civil szervezetek a lehető legjobban kihasználják az adatbázist. Ez utóbbi a nemzetközi közösség azon, régóta létező igényének is eleget tud tenni, hogy többet megtudjon a magyarországi civil szervezetekről. Ezért nemzetközi, különösen európai szintű kommunikációs stratégiát kell tervezni, a létező hálózatokra, úgymint a European Foundation Centre, az Orpheus hálózat, a CIVICUS, az ECOSOC, olyan magazinokra, mint pl. az Alliance, valamint különböző ernyőszervezetekre építve. 55 Működési terv Lehetséges szervezeti keretek A civil szervezetek állami nyilvántartásba vételének szükségessége miatt a megyei bíróságok nem

küszöbölhetők ki a rendszerből. Célszerű hozzájuk telepíteni azt, hogy fogadják és őrizzék a különböző dokumentumokat, amelyek benyújtására, letétbe helyezésére a jogszabályok a civil szervezeteket köteleznék (ez az alapszabályok, alapító okiratok tekintetében jelenleg is így van). Teljes körű és hiteles adatbázis igénye esetén ugyanis a civil szervezeteket jogszabállyal kell kötelezni az adatszolgáltatásra. Bonyolulttá tenné a rendszert, ha egyes adatokat, iratokat a megyei bíróság tartana nyilván, más adatokat, iratokat egy harmadik szereplő. A teljes országos rendszer szükségképpen a megyei bíróságok adatbázisára épülne fel. Az országos szintű adatbázist kezelő szervek lehetséges köre Ez a rész a lehetésges kivitelezők körét tekinti át, majd érvel a nonprofit szervezet általi kivitelezés mellett. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához telepítés Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

Hivatala (OITH) vezeti jelenleg is a társadalmi szervezetek névjegyzékét, ami azonban csak a társadalmi szervezetek alapadatait tartalmazza. Funkciója jelenleg az Et. 7 §-ának (2) bekezdésében meghatározott ún névkizárólagosság elvének érvényesítése. Emiatt az OITH adatbázisa nem tartalmazza a közhasznúsági jogállással kapcsolatos adatokat sem. Mivel a megyei bíróságok a törvény értelmében 65 számítógépes nyilvántartást vezetnek a társadalmi szervezetekről, illetve az alapítványokról 66 , és az OITH-t számítógépes úton értesítik a bejegyzett adatokban történő változásról, rendelkezésre áll a „csírája” egy bővebb tartalmú számítógépes rendszernek is: ezt a rendszert kell alkalmassá tenni dokumentumok elektronikus rögzítésére, elektronikus dokumentumok fogadására és a hozzáférés biztosítására. Ez utóbbi az OITH újabb, a jelenleginél nagyobb arányú feladatát jelentené Előnye az OITH által

üzemeltetett önálló rendszernek, hogy országos szintű adatbázisa jöhet létre a nem alapvetően gazdasági tevékenységet végző szervezeteknek, így tehát világosan elkülönül a gazdasági tevékenységet folytató szervek nyilvántartásától, a cégnyilvántartástól. Hátránya viszont, hogy két, gyakorlatilag azonos funkciójú, de párhuzamos nyilvántartás jön létre, és a közhasznú társaságok a másik rendszerben, a cégnyilvántartásban szerepelnek. A különállás azonban lehetővé teszi, hogy a szabályozás során a cégnyilvántartás közzétételi, változásbejegyzési, finanszírozási szabályainál a civil szervezetekre nézve kedvezőbb szabályokat lehessen alkotni, beleértve a közvetlen és ingyenes internetes hozzáférést is. Az OITH rendszere természetesen csupán a bíróságoknál kezelt információt teheti nyilvánosságra, így nem lenne mód olyan rendszerre, ahol a szervezetek színes anyagokkal kiegészítik a köz

számára a hivatalos részeket. 65 Et. 15 § (10) bek, Ptké 91/A § (7) bek Az OIT honlapján fellelhető információk szerint megindult a kétféle számítógépes nyilvántartás integrációja [35/2005. (III 1) OIT határozat] 66 56 Mindezek miatt javasolt, hogy az OITH rendszere legyen az alapja egy bővebb lehetőségeket nyújtó megoldásnak egy más szerv/ezet kivitelezésében. Az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatba való integrálás A társadalmi szervezetek nyilvántartására a megyei bíróság jogosult, a megyei bíróság működik cégbíróságként is. A szervezet tehát azonos, a feladat-átcsoportosítással járó személyi konzekvenciák tehát nem járnának egzisztenciális következménnyel sem. A társadalmi szervezetek, illetve alapítványok nyilvántartásának a cégbíróság vezette nyilvántartásba integrálásával megnyílik az út  egy olyan egységes nyilvántartás felé, amelyben valamennyi nem

természetes személy, azaz a jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok szerepelnek,  az OCCSZ számítógépes rendszerének igénybe vétele előtt. A cégnyilvántartás országos rendszere mögött egy már „bejáratott” eljárásrend működik, ami a civil szervezetek nyilvántartásának is hasznára válhat. E változat esetén az OITH feladata (a névkizárólagosság ellenőrzése) az OCCSZ-hez kerül. A technikai kérdések (pl. a társadalmi szervezetek nyilvántartási számának átalakítása a cégjegyzékszámhoz hasonlóra) mellett, jelentős jogalkotási kérdések is felmerülnek. Ilyen például a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletének az ügyészségről a (cég)bírósághoz telepítése vagy az egységes nyilvántartásba vételi eljárás kidolgozása. Gondot okozhat, hogy a cégnyilvántartásba integrálás együtt járna a cégekre vonatkozó költségtérítések szabályainak a társadalmi

szervezetekre való alkalmazásával, és nehezebben lenne biztosítható a közvetlen internetes hozzáférés. A fentiek miatt nem javasolt ez a megoldás. A Nemzeti Civil Alapprogramhoz telepítés A Nemzeti Civil Alapprogram feladata ugyancsak az, hogy a „civil szervezetek működéséhez és tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást”. A törvény preambulumában megfogalmazott célok közé könnyűszerrel beilleszthető lenne az a feladat, hogy az NCA működtesse a civil szervezetek országos adatbázisát. Feladata ekkor hasonlatos lenne az IM OCCSZ-hez. Hátránya e megoldásnak, hogy:  az NCA olyan szervezetekre nézve is az országos nyilvántartás vezetője lenne, amely szervezetek nem minősülnek civil szervezetnek a törvény fogalomhasználatában (párt, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet, biztosító egyesület, egyház, közalapítvány);  amennyiben az NCA ingyen biztosítaná az adatokhoz való

hozzáférést, az forrásokat vonna el elsődleges feladatától;  nem önálló jogi személyiségről van szó. A fentiek miatt nem javasolt ez a megoldás. 57 Vállalkozásként való működtetés Mivel a program költségterve alapján egyértelmű, hogy a rendszer működtetése komoly befektetést igényel, de a rendszernek várhatóan kevés fizetőképes felhasználója lesz, nem javasolt a program üzletszerű működtetése. Más állami szervhez telepítés A társadalmi szervezetekről nyilvántartást vezető más szervek (APEH, KSH) profiljába nehezen illeszthető be a társadalmi szervezetek „alapnyilvántartásának” országos szintű vezetése, ezért emiatt nem javasolt ez a megoldás. Az adatbázis, mint költségvetési szerv integráns része Nem tanácsos, hogy az adatbázis valamely költségvetési szerv integráns részeként működjön, mert: - ha teljesen az államtól függ, a civil szervezetekben negatív reakciót válthat ki; - ha teljesen

az államtól függ, végül az a helyzet alakulhat ki, hogy csupán az állam, nem pedig egyszerre több érdekelt fél (pl. civil szervezetek, adományozók, média) céljait szolgálja; - mivel feltételezhetően az állami intézmények hatásköre alatt működő kisebb egységek az elsők, amelyeket a költségvetés-csökkentések érintenek, ez a nonprofit adatbázist működtető egység megszűnéséhez is vezethet, hiszen az nem lenne képes rugalmasan reagálni a körülményekre, és kreatív erőforrásmobilizáló lehetőségeket találni (pl. szolgáltatások értékesítése, magántámogatások keresése, önkéntesek bevonása stb.) Nonprofit szervhez telepítés Ennek két változata lehetséges:  a nem állami szerv látja el az országos adatbázis működtetésének feladatát az erre vonatkozó szerződés alapján. A hatályos szabályok ezt sem zárják ki, de ez közbeszerzésköteles  a nem állami szerv a nyilvántartást vezető állami szervtől

rendszeresen átveszi az adatokat, és azt közzéteszi. Mivel az OITH rendszere természetesen csupán a bíróságoknál kezelt információt teheti nyilvánosságra, így egy ilyen megoldás lehetőséget teremtene olyan rendszer kialakítására, ahol nem állami szerv módot adna arra, hogy a nonprofit szervezetek a köz számára színes anyagokkal kiegészítsék az OITH által nyújtott hivatalos részeket. Ennek nincs akadálya, de hátrány lehet, hogy a nem OITH által közzétett adatok nem tekinthetők hitelesnek, s természetesen nem azok a szervezetek által nyújtott szubjektív anyagok sem. Ezzel együtt a rendszer hiteles forrásból tud információt nyújtani, mely nagy előrelépés lenne az átláthatóság irányába. Az pedig, hogy a szervezetek a hivatalos részeket saját anyagokkal kiegészíthetik (jól elkülönített módon), jelentős társadalmi hatással bírna. A rendszer felállításához a bírósági nyilvántartás, az OITH és a nem állami szerv

között egyértelmű szerződéses viszonyt kell felállítani az adatok frissítésének gyakoriságát, az adatok tartalmát és a technikai eljárásokat illetően, valamint arról, hogy anyagi következményekkel nem jár az információ átadása a nem kormányzati szerv részére. E rendszerben nem biztosítható a kizárólagosság az OITH és a nem kormányzati szerv között, de ez nem akadály, hisz nem várható más olyan szervezetek megjelenése, amelyek ilyen mértékű munkát szükségesnek tartanának 58 párhuzamosan elindítani. Ezért ajánlott, hogy a nonprofit adatbázist egy nonprofit szerv működtesse, amely az alapinformációkat a nyilvános OITH-adatbázisra építve szolgáltatná. E cél megvalósítása érdekében szoros intézményi együttműködést látunk szükségesnek az állami és a nonprofit intézmények között (még a program kezdeményezése is lehet a két szektor közös erőfeszítése). A nonprofit adatbázis működtetésére

új jogi személy létrehozását javasoljuk a kapcsolódó feladatok felaprózódásának elkerülése, az adminisztratív teher és a bürökrácia csökkentése, valamint költségmegtakarítás céljából. Szükséges erőforrások, azok előteremtése Mivel ez a terv civil kezdeményezésre született, a terv nem tud, és nem akar azzal számolni, hogy az állam ugyanezt a tervet mennyiből tudná megvalósítani (de feltehetőleg drágábban). Ehelyett azt a logikát követi, hogy a nonprofit adatbázis állami és civil szervezetek együttműködésével, erőforrások közös összpontosításával valósul meg. A program kivitelezője e terv szerint egy nem állami szervezet, melynek munkaneve „Guidestar Magyarország”. Intézmény A nonprofit adatbázis működtetésére új jogi személy létrehozása ajánlott. A lehetséges nonprofit jogformák közül az alapítvány67 a legmegfelelőbb struktúra. Javasolt, hogy a „Guidestar Magyarország” Alapítványt néhány

olyan civil szervezet hozza létre, amely a témát fontosnak, elképzeléseibe illőnek találja. Ennek a követelménynek a projekt fejlesztési szakaszában részt vevő szervezetek közül szinte bármelyik megfelel. Bölcs döntés lenne a CSS/GuideStar-t is bevenni az alapító tagok közé vagy az alapítvány kuratóriumába, ezáltal szoros intézményi kapcsolatokat biztosítva. Mivel egy teljesen új, hírnév nélküli jogi személy számára nehéz lehet az érdekelt felek figyelmét és erőforrásokat odavonzani, ajánlott, hogy intézményi kapcsolatot alakítson ki egy ismert civil szervezettel, amely kb. egy évig inkubátorként szolgálna a „Guidestar Magyarország” számára, míg ez utóbbi jól megalapozott szervezetté válik. A meginterjúvoltak közül többen úgy gondolják, hogy a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány lenne a legmegfelelőbb erre a feladatra (a régóta létező jó hírneve és az adatbázisfejlesztés és

humán kapacitás terén végzett komoly tevékenysége miatt). Az új alapítvány kuratóriumát az alapító tag(ok) neveznék ki. A kuratóriumnak olyan személyekből kell állnia, akik pontosan tudják, milyen változást jelentene az adatbázis a nonprofit szektor fejlődésében, akik vizionáriusok, de ugyanakkor gyakorlati és logisztikai szinten is tudnak gondolkodni. Első lehetséges csoportként a projekt fejlesztési szakaszának tanácsadó bizottságát javasoljuk a kuratórium szerepének betöltésére. 67 Az alapítványokról szóló jogi információt ld. a Mellékletekben 59 Emberi erőforrások A megvalósításra kiválasztott verziótól függően különböző emberi erőforrás struktúrák ajánlottak. Humán erőforrás Munkakör Ügyvezető igazgató Érdekképviseleti munka vezetője (később programvezető) Marketing/PR/kommunikációs szakértő Web/adatbázis-szakértő Irodai adminisztrátor Ügyfélszolgálat és segítségnyújtás

Asszisztens A verzió A+D verzió A+B+C+D verzió Óra/nap Óra/nap Óra/nap 8 8 8 0 0 8 4 8 8 4 4 8 0 8 8 8 0 8 8 8 8 A terv megvalósítása fokozatosan is történhet, hiszen nagyon valószínű, hogy az A verzió hamarosan elkezdődhet, a másik kettő kivitelezése azonban fokozatos folyamatokat feltételez. Míg az A verzió esetén két teljes munkaidőben és három részmunkaidőben alkalmazott személyre van szükség, az A+B+C+D verzió esetén hét teljes munkaidőben alkalmazott személy szükséges a nagyobb munkamennyiség elvégzésére. A munkakörök betöltésére olyan készségek és know-how szükségesek, amelyek Magyarországon megtalálhatók. Az alkalmazott személyek lehetnek az üzleti, közigazgatási és a nonprofit szektorból. Mindegyik munkakör esetében az adott feladatok elvégzéséhez szükséges menedzsment készségek képezik a legfontosabb követelményt. Az ügyvezető igazgatónak és a marketing szakértőnek kell külön

készségekkel rendelkezniük ahhoz, hogy mindhárom szektorral, illetve a médiával tudjanak dolgozni. Az ügyvezető igazgató az érdekképviseleti és -érvényesítési munkáért is felel, különösen a működés első időszakában. A teljes terv (a harmadik verzió) megvalósításához külön érdekképviseleti szakértőre is szükség van. Az ilyen beosztás nagyon ritka Magyarországon, ezért a megfelelő személy felkutatása sok munkába fog kerülni. Az angol nyelvtudás az ügyvezető igazgató és a marketing szakértő esetében alapkövetelmény, a többi beosztás esetében előnyt jelent. Az alkalmazottak fizetését az országos átlaghoz kell igazítani. Az állások széleskörű meghirdetése ajánlott, és esetleg egy fejvadász cég szolgáltatásait is igénybe lehet venni (lehetőleg pro bono). Becsléseink szerint a megfelelő személyek megtalálása három hónapot venne igénybe, és a betanulási időszakon túl nem lesz szükség külön

készségfejlesztésre. Anyagi erőforrások Költségterv A költségterv azzal a céllal készült, hogy megközelítőleg megítélhető legyen a project működési költsége, valamint az elindítás egyszeri költsége. A költségek a megvalósítás mikénthjétől függően változnak, az infláció és egyéb változók miatt javasolt, hogy a program megvalósítása előtt röviddel egy végleges költségvetés készüljön (mely a melléklet tervtől akár 20-30% százalékban is eltérhet). 60 A költségvetés mindhárom lehetséges megoldás költségeit tartalmazza. Mindhárom esetben úgy készült a kalkuláció, hogy az adatokért nem kell fizetni, de papíralapon kerülnek leadásra, így a feldolgozás költségi már bekerültek a tervbe. A költségek (adminisztratív és digitalizációs) csökkenthetők, ha el lehet érni azt, hogy az adatgyűjtés elektronikusan történjék. A létrehozás egyszeri költségei Egység FORINT =USD Http szerver/ek

6000000 Felhasználói szerver/ek 10000000 Adatbázis szerver/ek 15000000 Software* Előkészületek, munkaerő felvétele, stb. ÖSSZESEN 70000000 1000000 Lehetséges =* USD megtakarítás forintban* 27700,8310 0 0 2 46168,0517 0 0 1 69252,0775 0 0 6 323176,362 50000000* 230840,2585 4616,80517 0 0 1 10200000 470914,127 0 4 50000000 230840,2585 1USD=216,60 Ft * A létrehozás költségei kb 50 000 000 Ft-tal csökkenthetők, amennyiben a Civil Society Systems nemzetközi technológiai platformját igénybe veszi Magyarország (melyet fel is ajánlottak hazánknak). A működés költésgterve Költségnem A Verzió Munkaerő Eszközök, szolgáltatások* Digitalizáció* Összesen A+D Verzió =USD Forint költség/év Forint költség/é v 2370000 109418,282 0 5 1363200 62936,2880 0 9 0 0 3733200 172354,570 0 6 A+B+C+D Verzió =USD Forint költség/év =USD 37 050 171052,63 46 150 000 000 16 13 632 62936,288 13 632 000 000 09 180 000 831,02493 180 000 07 50 682

233988,91 59 962 000 000 97 213065,55 86 62936,288 09 831,02493 07 276832,87 17 1USD=216,60 Ft *A techniaki fenntartás költésgei jelentősen magasabbak, abban az esetben, ha Magyarország nem használja ki a Civil Society Systems által felajánlott technikai platformot. A költésgvetés azzal a 4,2 millió (20 000 USD/év) költséggel számol, amennyiért ezt a CSS nyújtani tudja. Amennyiben ez nem kerül alkalmazásra, akkor ennek tíz-tizenötszörösével kell számolni a létrehozás során és megvalósítás során pluszban minimum 2,1 millió Ft (10 000 USD) költséggel kell évente számolni.* 61 Amennyiben megvalósul az elektronikus adatgyűjtés és feldolgozás, akkor az adminisztráció és a digitalizáció költségei jelentősen csökkennek, esetleg megszűnnek. Forrásmobilizáció Az USA-beli Guidestar modellel ellentétben (ahol a működési költségek zöme független magánalapítványoktól származik, és a bevételek komoly hányada a

szolgáltatásokból származó bevétel) az európai adatbázisok finanszírozási modellje várhatóan jelentősen függ az állami támogatásoktól. A brit modell esetében a nemzeti költségvetés terhére indítják el a programot, és hosszútávú szerződéssel biztosítják annak fenntarthatóságát. Az is egyértelmű, hogy a programot csak akkor szabad elindítani, ha hosszútávú finanszírozásban lehet gondolkodni, ellenkező esetben ugyanis a kezdeti befektetés teljes mértékben értéktelenné válik, hisz egy idejét múlt adatbázis semmire sem használható. A költségek az első befektetésen túl folyamatosak, így mindenképp biztos anyagi hátteret kell teremteni. A brit modellhez hasonlóan a magyar adatbázis megvalósításához és finanszírozásához az állam támogatása szükséges. A felvázolt tervre és a hozzá kapcsolódó költségvetésre egyetlen meginterjúvolt állami szereplő első reagálása sem volt elutasító. Az egyik

minisztériumi tisztviselő úgy fogalmazott, hogy „ennek a projektnek olyan józan és költséghatékony a költségvetése, hogy egy ésszerű államnak meg kell tudnia találni az ehhez szükséges erőforrásokat. Ez az összeg még a legnehezebb pénzügyi időkben is rendelkezésre kellene, hogy álljon. Ha minden kötél szakad, akkor az általános tartalékból kell biztosítani” Ideális esetben a „Guidestar Magyarország” Alapítvány soron nevesített költségvetési támogatásban részesül, ez ui. hosszútávú biztonságot jelenthetne a működés folyamatossága érdekében. Ennek elérése az elsődleges cél Ahhoz, hogy a program hosszútávú költségvetési támogatásban részesülhessen, be kell kerülnie az éves állami tervezési folyamatba. A 2007-es költségvetés véglegesítése 2006 októberében zajlik, tehát ahhoz, hogy a terv bekerüljön a következő évi költségvetésbe, 2006 elején el kell kezdeni munkálkodni. Csupán kiegészítő

forrásként érdemes tekinteni a pályázati pénzekre, mert egy ilyen léptékű intézmény pályázati pénzekből nem tartható fenn folyamatosan, egyrészt azok bizonytalansága miatt (hisz nem lehet tudni, hogy mikor mire írnak ki pályázatot, azon mennyi forrást lehet elnyerni), másrészt amiatt, hogy a pályázatok az esetek többségében projekt alapúak, így időszakosak, és maximalizált összeghatárokkal dolgoznak. A legnagyobb civil fejlesztési alap, az NCA például jelenlegi szabályai alapján évi 18 millió Ft-nál többet nem adhat egy nonprofit szervezetnek sem, s az is esetleges, hogy valóban megítélik-e a támogatást az adott szervezetnek (nem beszélve arról, hogy mikor folyósítják azt). A 2006-ra tervezett munkákhoz (mivel 2006-os költségvetésben nincs erre elkülönített pénz) azonban érdemes a különböző pályázati úton elnyerhető forrásokra pályázni. Az NCA-n kívül ilyen lehetőség adódhat még az egyes

minisztériumoknál 68 is. Sajnos alig lehet magánfinanszírozásra számítani, hisz az adomáynozói kultúra most van kialakulóban hazánkban, s a magánforrások ritkán nyújtanak olyan hosszútávú 68 A minisztériumok rendelkeznek bizonyos tartalékalapokkal. Ezek az alapok kényszerítő szükség esetén, komoly érvek felsorakoztatásával hozzáférhetők, összegük szervezeti egységenként változik. 62 „befektetésekre” forrásoakt, mint ez a project. A hazai forrásokon túl érdeme smegfontolni a külföldi forrásteremtés lehetőségét is, hisz a külföldi donorok esetében nem ritka, hogy hosszútávú programoakt finanszírozzanak (pl. Visegrád Alap, EU Bizottság, egyéb EU források, a Sasakawa Alapítvány). Mivel az adatbázis modellként szolgálhat a régió számára, a Trust Fund for Civil Society in Central and Eastern Europe és az Open Society Institute érdeklődésé is számot tarthat. Hosszabb kifutású pályázati lehetőségeket,

úgymint a Nemzetközi Visegrád Alap együttműködési lehetőségei, az Európai Bizottság és a különböző EU-alapok kiírásai, érdemes kiegészítő tevékenységekre megpályázni. Mivel az adatbázis számot tart a kelet-európai régió érdeklődésére is, komoly esélye van annak, hogy a Trust Fund for Civil Society in Central and Eastern Europe új, most kialakítás alatt lévő stratégiája alapján méltó lehet támogatásra. Mindenképp érdemes európai szinten harmonizált, közös pályázatokat is benyújtani különböző európai alapokhoz a Civil Society Systems-szel vagy az egyes országok Guidestar szervezeteivel együtt, és tárgyalásokat folytatni a megfelelő főigazgatóságokkal a hosszútávú harmonizált európai adatbázis kérdéséről és annak finanszírozásáról is. 63 Javasolt munkaterv Elkövetkező hónapok Ütemezés Tevékenység Következmények 2005.12 A magyarországi delegáció részvétele a CSS Know-how csere

konferencián 2006.01/02 IM által Budapesten szervezett találkozó a főbb érdekelt - A modell iránti intézmények számára, meghívott CSS szakértőkkel érdeklődés felmérése - Döntés arról, hogy mely állami intézmény vállalja fel a változások kezdeményezőj ének szerepét (ha egyáltalán) 2006.03 Döntés meghozatala arról, hogy a projekt elkezdődjön-e A projekt elkezdődik Magyarországon vagy sem vagy nem kezdődik el 1. lépés: a „Guidestar Magyarország” intézményfejlesztése 1) 2) 3) 4) Intézmény létrehozása Időtartam: 3 hónap Legkorábbi lehetséges időpont: 2006.04–07 Döntés meghozatala arról, hogy milyen intézmény fogja fenntartani a nyilvános adatbázist, és az intézmény létrehozása (ha szükséges, inkubáció biztosítása egy már jól megalapozott szervezetnél, úgymint a NIOK) Érdekképviseleti munka, hogy az OITH nonprofit nyilvántartási adatbázisát tegye interneten elérhetővé Személyzet alkalmazása

Hivatalos együttműködések aláírása a kulcsfontosságú partnerekkel 2. lépés: érdekképviselet és az A terv megvalósítása Érdekképviselet az A terv megvalósulásáért Időtartam: 6 hónap Legkorábbi lehetséges időpont: 2006.08–200702 Jogi háttér „finomhangolása” az A terv hosszútávú mechanizmusai számára - Ha még nem sikerült elérni, hogy az OITH nonprofit adatbázisát tegye interneten elérhetővé, további érdekképviseleti munka - Jogi szankciók esetleges bevezetésének megfontolása az adatváltozásoknak, vagy legalább a megszűnés tényének az illetékes bíróságra való bejelentése elmulasztása esetére Civil szervezetek tájékoztatása a képviseleti munka eredményeiről - A civil szervezeteket fel kell készíteni a képviseleti munka eredményeként bekövetkező változásokra (képzések, hírlevelek, tanácsadási szolgáltatások) A terv megvalósítása Időtartam: 6 hónap 64 Legkorábbi lehetséges időpont:

2007.02–200708 A rendszer bevezetése a szervezetek körében és lehetőség biztosítása az OITH-adatbázisban szereplő adatok frissítésére (A terv) - Zárt internetes rendszer kifejlesztése az OITH-adatbázis áthelyezésére - Az OITH-adatbázis áthelyezése a zárt internetes rendszerbe - Az OITH listáján kívül más nonprofit címjegyzékek összegyűjtése (lehetséges partnerek: ICSSZEM 69 , APEH, KSH, CISZOK-ok, NIOK) - A szervezetek levélben történő értesítése, hogy frissítsék fel adataikat a helyi bíróságokon; elegendő idő biztosítása a frissítésre - Technikai és logisztikai lehetőségek megvizsgálása annak érdekében, hogy a szervezetek elektronikus úton is meg tudják küldeni adataikat a bíróságoknak, és ha az elektronikus módszer kivitelezhetőnek bizonyul, annak ösztönzése - A frissített, hiteles adatokat tartalmazó OITH-adatbázis nyílt internetes rendszerré alakítása - A rendszer hivatalos beindítása a

nyilvánosságot célzó komoly kommunikációs tevékenység kíséretében 3. lépés: az A+D verzió megvalósítása A+D verzió megvalósítása Időtartam: 12 hónap Legkorábbi lehetséges időpont: 2007.08–200808 Az A verzió működtetése - A civil szervezetek nyilvántartási adatainak biztosítása az OITH által, valamint interneten A D verzió (lehetőség, hogy a szervezetek szubjektív információt is közzétegyenek tevékenységeikről) bevezetése a szervezetek körében - Az információforrások megjelölését (mely adatok hivatalosak, és melyeket nyújtják – önkéntes alapon –közvetlenül a szervezetek) biztosító struktúra kidolgozása - Adatmezők létrehozása (lehetséges partnerek: NIOK/www.nonprofithu és egy nonprofit csapat) - Kommunikációs stratégia megvalósítása a szervezetek elérése céljából - Képzések a szervezetek számára a rendszer használatáról és az adatok beviteléről - Az adatok begyűjtése a szervezetektől és

feltételük a világhálóra - Az A+D verzió hivatalos beindítása a nyilvánosságot célzó komoly kommunikációs tevékenység kíséretében Értékelés - Értékelés az érdekelt felek hozzájárulásai alapján - Ha szükséges, újratervezés 4. lépés: érdekképviselet a B+C terv megvalósulásáért és az A+D terv kivitelezése Érdekképviselet a B terv megvalósulásáért Időtartam: 6 hónap Legkorábbi lehetséges időpont: 2007.02–200708 Érdekképviselet a C terv A+D terv megvalósulásáért Időtartam: 6 hónap megvalósítása Legkorábbi lehetséges időpont: Időtartam: 12 2007.02–200708 hónap Folyamatos 69 A minisztérium 2005 októberében 45 000 civil szervezetnek küldött ki levelet, és felajánlotta, hogy a címeket, beleértve azokat is, amelyeken a levelet nem tudták kézbesíteni, rendelkezésre bocsátja. 65 Közhasznú szervezetek jelentései 1%-ban részesülő szervezetek Megvalósítás - Jogi változások szükségesek, hogy

jelentései - Folyamatos a közhasznú szervezetek számára - Jogi változások szükségesek, hogy az kötelezővé váljon a közhasznúsági jelentések megküldése az illetékes 1%-ban részesülő szervezetek számára kötelezővé váljon az 1%bíróságnak, amely ezeket os jelentések megküldése az betáplálja az országos rendszerbe illetékes bíróságnak, amely ezeket - A fenti kötelezettség elmulasztása betáplálja az országos rendszerbe miatti szankciókról szóló törvény megalkotásának megfontolása - A fenti kötelezettség elmulasztása miatti szankciókról szóló törvény - A közhasznúsági jelentések onmegalkotásának megfontolása line közzétételének elérése - Az 1%-os jelentések on-line közzétételének elérése 4. lépés: az A+B+C+D verzió megvalósítása B terv megvalósítása Időtartam: 12 hónap Legkorábbi lehetséges időpont: 2008.01– C terv megvalósítása Időtartam: 12 hónap Legkorábbi lehetséges időpont:

2008.01– 1%-ban részesülő szervezetek Közhasznú szervezetek jelentései - A közhasznúsági jelentések jelentései összegyűjtése az OITH- Az 1%-os jelentések összegyűjtése adatbázisba (ideális esetben az OITH-adatbázisba (ideális standard jelentésformátum esetben standard jelentésformátum kialakítása) kialakítása) - A közhasznúsági jelentések on- Az 1%-os jelentések on-line line hozzáférhetővé tétele, hozzáférhetővé tétele, felhasználóbarát formában felhasználóbarát formában - A közhasznúsági jelentések - Az 1%-os jelentések rendszeres rendszeres frissítésének biztosítása frissítésének biztosítása - Más intézményekkel való - Más intézményekkel való együttműködés megfontolása együttműködés megfontolása - A közhasznúsági jelentések - Intézményi kapcsolat kialakítása elektronikus úton történő annak biztosítása érdekében, hogy beküldése lehetőségének az OITH rendszeresen megküldi a

vizsgálata a nyilvánosságra szánt frissített adatokat információk átvitelének - Az OITH-adatbázis megkönnyítése céljából felhasználóbarát jellegének - Intézményi kapcsolat kialakítása biztosítása érdekében ajánlott a annak biztosítása érdekében, hogy GuideStar, valamint a NIOK az OITH rendszeresen megküldi a www.nonprofithu technikai frissített adatokat modelljét használni - Az OITH-adatbázis - A jelentések elektronikus felhasználóbarát jellegének beküldése lehetőségének biztosítása érdekében ajánlott a vizsgálata GuideStar, valamint a NIOK - Az adóhivatallal ás a NIOK www.nonprofithu technikai Alapítvány 1%-os kampányával A+D terv megvalósítása Időtartam: 12 hónap Folyamatos Megvalósítás - Folyamatos 66 való együttműködés megfontolása A neten megjelenített információk forrásai világosan megkülönböztethetők kell, hogy legyenek - A neten megjelenített információk forrásai világosan

megkülönböztethetők kell, hogy legyenek - Az A+D verzió hivatalos beindítása a nyilvánosságot célzó komoly kommunikációs tevékenység kíséretében Mivel a terv csak több évi munkával megvalósítható, javasoljuk, hogy a tevékenységek tervezése során a maximális verzió elérése legyen a cél. Ugyanakkor ajánlott, hogy – amennyire lehetséges – a tevékenységek párhuzamosan fussanak, hogy a nyilvánosságnak ne kelljen túl sokat várnia, míg a teljes terv gyakorlatba ültetése megtörténik. Tekintve, hogy a tanulmányban leírt három verzió pénzügyi szempontból jelentősen nem különbözik egymástól, ez sem szolgálhat ürügyként arra, hogy ne a maximális terv megvalósítása legyen a cél. 67 Köszönet A munka támogatóin túl köszönet illeti mindazokat, akik hajlandóak voltak idejüket áldozni egy terv átgondolására, és tudásukkal, tapasztalatukkal segítették annak formálódását: Bártfai Benedek Bényei Bódi

Dévényi Frischmann Farkas Gerencsér Goad Harsányi Jagasics Jakab James Kassai Zsolt Judit Andrásné György Zsolt Gábor Attila Balázs Tinsley László Béla Ágnes Jocelyn Ildikó Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH) Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége tanácsadó (korábban ICSSZEM osztályvezető) KFKI Nemzeti Civil Alapprogram Szakkollégium tagja ICSSZEM Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Civil Society Systems Nonprofit Kutatócsoport Egyesület Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Research & Translation (Retra) Guidestar UK nemzetközi programvezető, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége Kuti Éva Általános Vállalkozási Főiskola, a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület alelnöke Küllői Péter Mosoly Alapítvány Majtényi László Eötvös Károly Intézet Menyhért Péter MOSOLY Nővérszolgálat és

Egészségvédő Egyesület Mezei Áron NWS Bt. Miklósi Zoltán Eötvös Károly Intézet Nagy József titkársági főosztályvezető, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Neligan, Caroline Civil Society Systems Nizák Péter Soros Alapítvány Perera Kirsti Civil Society Systems Perfect Christophe Mills-Reeve Co. r Porkoláb Anikó Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Rézmovits Ádám Pénzügyminisztérium Sári-Simkó Ágnes Igazságügyi Minisztérium, Polgári Jogi Kodifikációs Titkárság Sasvári Nóra Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Schmidt, Buzz Civil Society Systems Sebestény István tanácsadó (korábban: Központi Statisztikai Hivatal) Szablics Bálint Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tordai Csaba Széchenyi István Egyetem Tóth Balázs Széchenyi István Egyetem Tóth Melinda Pénzügyminisztérium Virág Mária Legfőbb Ügyészség 68 Mellékletek Az

OITH által nyújtott információk Az OITH által rendelkezésre bocsátott fájlok HTML formátumúak, s a következő adattartalommal bírnak: sorszám, azonosító, megyei nyilvántartási szám, Pk. szám, a társadalmi szervezet/alapítvány neve, székhelye, a képviselők neve, címe, cél szerinti besorolás. A postai elérhetőségen kívül nem tartalmaznak semmilyen korszerű elérhetőséget (telefon, fax, e-mail, web nincs!). 69 A www.nonprofithu „Nonprofit Önarckép” kérdőív mezői – Minta A szervezet neve: A szervezet neve angolul: Közhasznú jogállás: Jogforma: Tevékenységi terület: Kuratóriumi tagok: Kapcsolattartó személy: Adószám: Telefon: Alakulás éve: Megye: Alkalmazottak száma: Település: Önkéntesek száma: Cím: Van-e szükség további önkéntesekre? Irányítószám: Ha igen, milyen tevékenységre? Honlap: Legutóbb megjelentetett hír: Közhasznúsági jelentés: E-mail: Költségvetés: 1%-os felajánlás: Vállalati és

egyéni támogatás: Állami és önkormányzati támogatás: Tagsági díjból és szolgáltatásokból származó bevétel: Anyagilag támogat-e más szervezeteket? Anyagilag támogat-e egyéneket? Milyen adományra van szüksége? Mire fordítja az 1%-os felajánlásokat? Célkitűzés: Legutóbbi frissítés: 1%-ból származó bevétel 2000-ben: 1%-ból származó bevétel 2001-ben: Kérdőív nonprofit szervezetekhez - Összegzés 70 1. SZERVEZETEK SAJÁT INFORMATIKAI ELLÁTOTTSÁGÁRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 1.1 Rendelkezik-e az Ön szervezete Internet-hozzáféréssel? Igen 68,5% Nem 31,5% 1.2 Szeretné-e hogy szervezetéről az Interneten keresztül is informálódhassanak az esetleges érdeklődők? Igen 97,2% Nem 2,8% 1.3 Van-e az Ön szervezetének honlapja? Igen 39,6% Nem 60,4% a) A honlap formája? Önálló honlap 41,9% 70 Forrás: Eötvös Károly Intézet által készített Egységes adatbázis a civil szervezetekről, Megvalósíthatósági tanulmány. 70 Más

honlapnak az aloldala 58,1% b) Elégedett a honlapjával? Igen 77,3% Nem 22,7% c) Miért nem rendelkezik honlappal? Technikai akadályai vannak 26,5% Anyagi akadályai vannak 80,9% 1.4 Használna-e egy szövegszerkesztőnél nem összetettebb rendszert a szervezetéről szóló adatok menedzselésére? Igen 82,8% Nem 17,2% a) Milyen irodai programokat használ jelenleg? 1. Microsoft Word 88,2% 2. Microsoft Excel 79,2% 3. Microsoft Outlook Expressz 65,7% 4. Microsoft Power Point 53,1% 5. Microsoft Publisher 12,6% 6. egyéb 10,8% b) Az elmúlt évben kísérletezett-e korábban nem használt programokkal? Igen 48,6% Nem 51,4% 2. AZ ADATBÁZISOKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 2.1 Szerepel-e az Ön szervezete valamely civil szervezeti adatbázisban? Igen 41,3% Nem 58,7% a) Melyik adatbázisban? Adatbázisok nevei: civilhirado.hu civilporta.hu eck.hu emagyarorszag.hu erikanet.hu/zala mindentudo.hu nca.hu ngo.hu niok.hu noe.hu nonprofit.hu ote.hu reiseinfo.hu sansz.ngohu telehaz.hu 71

Aranyhomok Kistérségi Adattár Belügyminisztérium CISZOK Civil Ház Kecskemét Civil Központ Civil regiszter Életet az éveknek Országos Nyugdíjas Szervezet Hazai környezetvédő szervezetek adatbázisa Jász-Nagykun-Szolnok megye Esély Szociális Közalapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Közösségi példatár Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége Ökotárs Alapítvány Regionális Szellemi Forrásközpont – Szolnok United Vértes Alapítvány Város és faluvédők Szövetsége b) Milyen gyakran aktualizálja adatait? Hetente 10,9% Havonta 21,7% Évente 47,8% Egyéb 19,6% c) A szervezet nyilvános adatainak aktualizálásáért ki a felelős a szervezeten belül? Vezető 52,8% Asszisztens 18,9% Önkéntes 6,6% Pénzügyes 1,9% Egyéb 11,3% 2.2 Milyen célokra használnának egy országos, nonprofit szervezetek adatait tartalmazó adatbázist? A szervezet népszerűsítésére, eredményeinek bemutatására 67,5% A szervezet szolgáltatásainak

bemutatására 55,2% Támogatók szerzésére 71,1% Potenciális együttműködő partnerek keresésére 55,8% Egyéb 10% 2.3 Milyen tulajdonságokkal, menüpontokkal, rovatokkal rendelkezzen a központi adatbázis? Fórum 58,5% Jogszabály-gyűjtemény 53,1% Gyakran feltett kérdések, segédletek, adózási/ügyviteli/jogi tanácsok 82,8% Hírek 59,4% Egyéb 17,1% 2.4 Milyen tulajdonságokkal, képességekkel rendelkezzen a szerkesztői rendszer? Sokan fontosnak tartják, hogy feltölthessenek bemutatkozásokat, programokat, videókat, képeket, tájékoztatókat, módosíthassanak saját azonosító kóddal adatokat. Elvárják, hogy aktuális, naprakész, kérdezz-felelek jellegű, informatív, gyors, egyszerű, áttekinthető, közérthető, dinamikus, interaktív legyen. 72 Az adatbázis üzemeltetőjével könnyű legyen a kapcsolattartás, gyors legyen a segítségnyújtás. 2.5 Igényli-e hogy szöveges tartalmon túl más anyagok is publikálhatók legyenek? Kép 93,6%

Hang 22,5% Videó 31,5% Egyéb 5,4% 2.6 Kialakítana-e önálló aloldalt, ha lehetőség volna rá (esetleg egyszerű sablonok, minták segítségével)? Igen 83,7% Nem 16,3% a) Igényelne-e ennek megfelelő domainnel e-mail tárhelyet (pl. xyz@baranyaiallatvedok.nonprofitszervezetekhu) Igen 78,7% Nem 21,3% b) Igényli-e hogy lehetséges legyen a szervezet adatainak, aloldalának megtekintéséről látogatottság mérése? Igen 84,7% Nem 15,3% 2.7 Milyen típusú adatokat tenne szívesen közzé egy nonprofit adatbázisban? Gazdálkodás 18,9% Tevékenységek 97,2% Projektek 65,7% Munkatársak száma 19,8% Stb. 8,1% a) Válaszolna-e egy papíralapú, vagy on-line kérdőíven feltett kérdéssorra? Igen 93,7% Nem 6,3% b) Közzétenne-e a szervezet gazdálkodására vonatkozó adatokat is? Igen 58,5% Nem 41,5% 2.8 Szeretné-e, hogy közadataihoz a pályáztató szervezetek hozzáférjenek? Igen 95,4% Nem 4,6% 2.9 Szeretné-e, ha nem kellene pályázatokhoz mindenféle igazolásokat

küldenie, hanem azt a pályáztatók a rendszerből meg tudnák nézni? Igen 96,4% Nem 3,6% 73 A rugalmas globális adatbázis vázlatterve és ajánlások Magyarország esetében A vázlat nemzetközi tapasztalaton alapszik. Megvan annak a lehetősége, hogy ezt a tapasztalatot Magyarországon is használjuk, de ugyanakkor a mezők újabbakkal is kiegészíthetők, illetve módosíthatók. A magyarországi adatbázisra vonatkozó ajánlások a második oszlopban találhatók. Összefoglaló adatok Név Rövidített név (betűszó) Cím 1. sor Cím 2. sor Cím 3. sor Cím 4. sor Irányítószám Város Állam/Megye Ország Telefon Fax Mobil E-mail Honlap Kapcsolattartó neve Nyilvántartási szám 1 (azonosító) Nyilvántartási szám 2 Nyilvántartási szám 3 Nyilvántartási szám 4 Nyilvántartási szám 5 Szervezet típusa (legördülő lista, ld. 2 lap) Szervezet besorolása Teljes munkaidőben alkalmazottak száma (legördülő menü, ld. 4 lap) Részmunkaidőben

alkalmazottak száma (ua. a menü) Önkéntesek száma (ua. a menü) Az alapítás éve Kérjük, mutassa be röviden a szervezetet és annak tevékenységeit! Múlt Küldetés Várt pozitív hatás Melyek a fő kihívások, amelyekkel a szervezet Ajánlások Magyarország esetében (+=szükséges) + + + + + + + + + + + + + + + + + + Közhasznú szervezet? + Kiemelkedően közhasznú szervezet? + Az előző évben részesült 1%-os támogatásban? + + + + + + + + + + + 74 szembesül? Felülvizsgálta-e a szervezet munkáját egy harmadik fél? Ha igen, kérjük, nevezze meg a felülvizsgáló szervezetet! Kérjük, adja meg a legutóbbi felülvizsgálat időpontját! Kulcsszavak Programok Program 1 – cím Program 1 – leírás Program 1 – helyszín (legördülő menü, ld. 6 lap) Program 1 – besorolás (legördülő menü, ld. 3 lap) (Legalább két szint) Tevékenység típusa (ld. 7 lap) Kedvezményezettek (ld. 8 lap) Melyek a program jelenlegi célkitűzései? Melyek a

program legutóbbi eredményei? A program kiadásai összesen A program szolgáltatásaiból származó bevétel összesen, ha van Különálló utolsó kérdés: Kérjük, mutassa be azokat a sajátos tevékenységeket, lépéseket, melyekre a program jelentett eredményeinek biztosítása, illetve megerősítése érdekében került sor! Jövedelemteremtés Kérjük, mutassa be a szervezet jövedelemteremtési stratégiáit! Kérjük, részletezze a szervezet kereskedelmi tevékenységből származó bevételeit! A kereskedelmi tevékenységeket a szervezet vagy egy fiókszervezet igazgatja? A bevételek tekintetében melyek a szervezet célkitűzései a következő évre? A bevételek terén melyek a szervezet legújabb teljesítményei? Jövedelemteremtésre fordított költségek összesen Igazgatás Vezérigazgató neve Vezérigazgató rövid életrajza Kérjük, sorolja fel a menedzsment tagjait és az esetleges betöltetlen állásokat! A személyzet- és/vagy

rendszerfejlesztés tekintetében melyek a szervezet célkitűzései a következő évre? A személyzet- és/vagy rendszerfejlesztés terén melyek a szervezet legújabb teljesítményei? Igazgatásra fordított költségek összesen Irányítás Kuratóriumi tag 1 (a minden egyes kuratóriumi tagra kitöltendő mezőket ld. az 5 lapon) Vannak-e a kuratóriumnak olyan tagjai, akik valamilyen + + + + + + + + + + + + + + + + 75 kapcsolatban állnak? Ha igen, kérjük, részletezze! Vannak-e a kuratóriumnak fizetett tagjai? Ha igen, kérjük, részletezze! Kérjük, írja le a szervezetnek a kuratóriumi tagok kiválasztására és értékelésére, valamint a tagság időtartamára vonatkozó politikáját! Milyen gyakoriságúak a kuratóriumi ülések? Az irányítás és a kuratórium fejlesztése tekintetében melyek a szervezet célkitűzései a következő évre? Az irányítás és a kuratórium fejlesztése terén melyek a szervezet legújabb teljesítményei?

Irányításra fordított költségek összesen Pénzügyi eredmények Költségvetési év vége Külső könyvvizsgáló A legutóbbi költségvetési év eredményei Bevételek Programok szolgáltatásaiból származó bevételek Kereskedelmi tevékenységekből származó bevételek Kamat és osztalék Magánadományok Hazai intézményi támogatások Hazai kormányzati támogatások Nemzetközi intézményi támogatások Bevételek összesen Kiadások Fizetések Juttatások Alkalmazottak képzése Alkalmazottak utazása Bérleti díj Eszközök bérleti díja Karbantartás Irodai költségek Irodai szolgáltatások Közüzemi költségek Belső kommunikáció Külső kommunikáció/Marketing Működési szerződések Szakértői díjak (jogi, könyvelési, tanácsadói) Biztosítás Kamat Értékcsökkenési leírás Kedvezményezetteknek nyújtott ösztöndíjak és pénzadományok Kiadások összesen Nettó üzemi eredmény (veszteség) Mérleg Forgóeszközök + + + + + + + +

+ + + + Hazai 1%-os támogatások + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + 76 Készpénz és készpénznek tekinthető eszközök Értékesíthető értékpapírok Követelések Követelések támogatásokból és adományokból Váltókövetelések Eladásra szánt készletek Felhasználásra szánt készletek Előre fizetett költségek Aktív időbeli elhatárolások Forgóeszközök összesen Hosszú lejáratú eszközök Befektetési célú értékpapírok Befektetési célú föld Befektetési célú épületek Befektetések – egyéb Föld – üzemelésre, kezelésre átadott Épületek – üzemelésre, kezelésre átadott Bérelt eszközök értéknövekedése Bútor, felszerelések, berendezések Járművek Folyamatban lévő építkezés Halmozott értékcsökkenési leírás, befektetett eszközök Halmozott értékcsökkenési leírás, működő tőke Hosszú lejáratú eszközök összesen Eszközök összesen Folyó tartozások Kötelezettségek

Kötelezettségek támogatásokból és juttatásokból Passzív időbeli elhatárolások Meg nem szolgált bevételek Visszafizetendő betétek Hitelkeret Rövid lejáratú váltókötelezettségek Hosszú lejáratú tartozás éven belüli részlete Egyéb folyó tartozások Folyó tartozások összesen Hosszú lejáratú tartozások Kötvénykötelezettségek Jelzálog Pénzügyi lízing Hosszú lejáratú tartozás Egyéb hosszú lejáratú tartozások Hosszú lejáratú tartozások összesen Tartozások összesen Nettó eszközállomány Korlátlanul rendelkezésre álló nettó eszközállomány Korlátozottan rendelkezésre álló nettó eszközállomány Kumulált nettó üzemi eredmény Nettó eszközállomány összesen Tartozások és nettó eszközállomány összesen + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + 77 Készült a szervezet pénzügyi kimutatásairól külső ellenőrzés? Kérésre a szervezet rendelkezésre bocsátja az ellenőrzött

pénzügyi kimutatásait? Melyek a szervezet jövő évi célkitűzései a kiadások visszafogása tekintetében? A kiadások visszafogása terén melyek a szervezet legújabb teljesítményei? Szükségletek Önkéntesek tekintetében Támogatások tekintetében Természetbeni hozzájárulások tekintetében Egyéb + + + + + + Tagság egyéb országos és/vagy nemzetközi szervezetekben + Linkek a szervezetre vonatkozó hírekhez 78 Az alapítvány 71 1959. évi IV törvény 74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. (2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön

létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. (3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. (4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot. (5) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. (6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat. 74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány a)

nevét; b) célját; c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; d) székhelyét. (2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is. (3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. (4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges. (5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az

alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az irányadók 71 Forrás: http://www.nonprofithu/torveny/4html 79 74/C. § (1) Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője (2) A bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja. (3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó

befolyást gyakorolhat. (4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. (5) A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. (6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála,

megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg. 74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek. 74/E. § (1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott a) cél megvalósult; b) idő eltelt; c) feltétel bekövetkezett. (2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. (3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. (4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az

alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki. (5) A megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. (6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére 80 vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 74/F. § (1) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó

szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. 81 KSH-kérdőív a nonprofit szervezetek számára Nyilvántartási adatok 1. A nonprofit szervezet neve: 2. Címe és telefonszáma: 3. Statisztikai számjele (adószám, szakmakód, gazdálkodási forma): 4. A címke utolsó sorában szereplő NSzOR (Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere) kategória jellemző-e a szervezetükre? (igen/nem) 5. A nonprofit szervezet hivatalos képviselőjének neve, címe, telefonszáma: 6. A szervezet postai elérhetősége: 7. A szervezet bírósági nyilvántartási száma, a bírósági határozat dátuma: 8. A

szervezet ebben az évben - hivatalosan megszűnt, - gyakorlatilag már megszűnt, de hivatalos megszüntetése még nem történt meg, - tevékenységét tavaly szüneteltette, és idén is szünetelteti, - tevékenységét tavaly szüneteltette, de idén ismét működik, - már hivatalosan létezett (bejegyezték), de tényleges tevékenységét még nem kezdte el, - még nem létezett, bejegyzése csak idén történt meg, - tavaly működött, de idén hivatalosan megszűnt, - tavaly működött, de idén már nem működik, hivatalos megszüntetése azonban még nem történt meg, - tavaly működött, de idén tevékenységét szünetelteti, - tavaly működött, és idén is működik. I. Alapinformációk 1. Az alapítás éve: 2. A szervezet közhasznúsági státusa: - közhasznú, - kiemelkedően közhasznú, - kérte, de még nem kapta meg a közhasznú státust, - kérte, de még nem kapta meg a kiemelkedően közhasznú státust, - nem kérte a közhasznúság

bejegyzését. 3. A szervezet jogi, szervezeti formája: - (magán)alapítvány, - közalapítvány, - egyesület, kör, klub, társaság, szövetség, társadalmi szervezet stb., - köztestület (hegyközség, kamara stb.), - szakszervezet, munkástanács, munkavállalói érdekképviselet, - szakmai, vállalkozói, termelői, munkáltatói érdekképviselet, - közhasznú társaság, - nonprofit intézmény (szociális otthon, tanintézmény, könyvtár stb.), - egyéb, be nem sorolható szervezet, mégpedig . II. Tagok, foglalkoztatottak, segítők 1. A szervezetnek voltak-e nyilvántartott: - magánszemély tagjai (igen/nem) száma: - vállalati tagjai (igen/nem) - önálló jogi személyiségű tagszervezetei (igen/nem) azok száma: Ha igen, azok Ha igen, azok száma: Ha igen, 82 - nem önálló alapszervezetei (igen/nem) száma: Ha igen, azok 2. Szervezetüknek volt-e tavaly fizetett alkalmazottja? (igen/nem) Azok száma: - főállásban, teljes munkaidőben (fő): -

főállásban, részmunkaidőben (fő): - nem főállásban (fő): 3. Kötöttek-e megbízási szerződést magánszeméllyel? (Igen/Nem) Ha igen, hány magánszeméllyel? 4. Végeztek-e tavaly magánszemélyek, saját tagjaik a szervezetük részére önkéntes munkát? (Igen/Nem) - a szervezet fenntartásához és működtetéséhez szükséges adminisztratív munkát (ügyintézés, könyvelés stb.)? (Igen/Nem) - a szervezet pénzügyi hátterének biztosításához szükséges munkát (pályázatírás, támogatásszerzés stb.)? (Igen/Nem) - a szervezet alaptevékenységével és célkitűzésével összefüggő munkát? (Igen/Nem) - más szervezet, intézmény vagy magánszemélyek segítése céljából végzett munkát? (Igen/Nem) Egy hónap alatt átlagosan körülbelül hányan végeztek alkalmi önkéntes munkát? (segítők, tagok összesen, fő) Ezek a segítők egy átlagos hónapban, együttesen körülbelül hány órányi önkéntes munkát végeztek? (óra) III.

Tevékenység 1. Kérjük, írja le a szervezet konkrét tevékenységét! (szöveges válasz) 2. A szervezet egyéb pályázati tevékenysége a tavalyi évben: - nem nyújtott be pályázatot pénzügyi támogatásra, - nyújtott be pályázato(ka)t pénzügyi támogatásra, de (valamennyi) sikertelen volt, - sikeres pályázatot (is) nyújtott be, és az igényelt pénzügyi támogatást (részben) elnyerte. 3. A szervezet pénzügyi tevékenysége a tavalyi évben: - volt bevétel és kiadás is, - volt bevétel, de kiadás nem volt, és pénzügyi támogatást sem nyújtottak, - nem volt semmilyen bevétel, de kiadás volt, - semmilyen bevétel és kiadás nem volt, és pénzügyi támogatást sem nyújtottak IV. A nonprofit szervezet bevételei 1. Volt-e szervezetüknek a személyi jövedelemadó 1%-ából származó bevétele a tavalyi évben? (Igen/Nem) 2. Kapott-e szervezetük külföldi támogatást a tavalyi évben? (Igen/Nem) Ha igen, kérjük, nevezze meg milyen külföldi

forrásból! - kormányzati szervtől vagy nemzetközi programból (pl. Phare), - önkormányzati szervtől, - intézménytől, egyetemtől, - vállalatoktól, vállalkozóktól, - nonprofit szervezetektől (alapítvány, egyesület, egyház, politikai párt stb.), - magányszemélyektől. 3. A bevételek megnevezése - fel nem használt korábbi bevétel (áthozat): 83 (összes éves bevétel, ebből a pályázat útján nyert összeg külön oszlopba írandó) - központi költségvetésből (minisztériumoktól) származó normatív (fejkvótás) támogatás: - nem normatív központi költségvetési (országgyűlés, minisztériumok) támogatás: - személyi jövedelemadó 1%-ából származó bevétel (lásd a IV/1. kérdést!): - központi alapoktól kapott támogatás: - normatív (fejkvótás) önkormányzati támogatás: - nem normatív önkormányzati támogatás: - költségvetési intézménytől kapott támogatás: - vállalati, vállalkozói, banki támogatás: -

alapítványi, egyházi, egyesületi, érdekképviseleti és párttámogatás: - külföldi támogatásból származó bevétel (lásd a IV/2. kérdést!): - lakossági támogatás: - magánszemély tagoktól származó tagdíjbevétel: - jogi személyektől, tag- és alapszervezetektől származó tagdíjbevétel: - kamatbevételek, kamatjóváírás: - pénzügyi műveletek, befektetések egyéb bevételei (pl. értékpapírhozam, árfolyamnyereség): - alaptevékenységből származó szolgáltatási, megbízási ár- és díjbevétel: - alaptevékenységgel összefüggő eszköz-, készletértékesítésből származó bevétel: - vállalkozási tevékenység bevétele: - ÁFA (általános forgalmi adó) visszatérítésből származó bevétel: - hitel- és kölcsönfelvétel: - egyéb bevétel, mégpedig: (Kérjük megnevezni!) - összes bevétel a tavalyi évben: V. Költségek - anyagjellegű ráfordítások (anyag-, termék-, szolgáltatásvásárlás): - bérköltség: -

személyi jellegű egyéb kifizetések: - társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás: - értékcsökkenési leírás: - egyéb költségek: - pénzügyi műveletek ráfordításai (kifizetett kamat, árfolyamveszteség stb.): - a szervezet által nyújtott támogatások ráfordításai (ösztöndíj-, eszköztámogatás, segély, pénzadomány stb.): - egyéb (az előzőek egyikébe sem sorolt) ráfordítások: - költség (ráfordítás) együtt: - hiteltörlesztés: - felhalmozási és tőke jellegű kiadások: - összes kiadás és költség a tavalyi évben: VI. Adott támogatások, juttatások Pénzbeni támogatás; A szervezet által vásárolt, továbbadományozott természetbeni juttatás; Kapott, továbbadományozott természetbeni juttatás (becsült érték) - lakosságnak (magánszemélyeknek): ebből: saját tagjaiknak vagy támogatóiknak: - szervezetnek (intézménynek, programnak): ebből: tagszervezeteiknek: VII. Főbb mérlegtételek

Eszközök 84 - hitelintézetekkel szembeni követelések (betétek, banki értékpapírok, folyószámla): - egyéb követelések (egyéb értékpapírok, kihelyezett hitelek, készpénz, házipénztár, biztosítókkal szembeni követelések): Források - hitelintézetekkel szembeni (hitel-) tartozások: - egyéb tartozások: - saját tőke: VIII. Immateriális javak és tárgyi eszközök Év végi záró állóeszköz-állomány összetétele - immateriális javak - tárgyi eszközökből - föld, telek: - épületek, építmények: - gépek, berendezések, felszerelések: - járművek: - egyéb: - tárgyi eszközök összesen: Az állománynövekedés összetétele - immateriális javak - föld, telek: - épületek, építmények: - gépek, berendezések, felszerelések: - járművek: - egyéb: - összesen: Amennyiben megjegyzésük van, vagy valamilyen kiegészítő információt óhajtanak közölni a szervezetükről, kérjük, a kipontozott helyre írják le! (szöveges

válasz) 85 Az MNB legfrissebb hivatalos devizaárfolyamai 2005. 11 18 Pénznem AUD CAD CHF CZK DKK EUR GBP HRK ISK JPY KRW www.mnbhu Egység 1 1 1 1 1 1 1 1 1 100 100 Deviza 158,29 182,11 163,48 8,61 33,92 252,95 370,71 34,37 3,49 181,56 20,90 Pénznem MXN NOK NZD PLN RON SEK SIT SKK TRY USD Egység 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Deviza 20,33 32,16 148,50 63,59 69,51 26,33 1,06 6,53 157,99 216,60 Rövidítések CSS – Civil Society Systems KSH – Központi Statisztikai Hivatal ÁSZ – Állami Számvevőszék OITH – Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Minisztériumok APEH – Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal NCA – Nemzeti Civil Alapprogram OCCSZ – Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat 86