Gépészet | Gépgyártástechnológia » Üregelés

Üregelés Üregelés technológiai jellemzői Az üregelés olyan forgácsolási eljárás, amelynél a forgácsoló mozgás egyenes vonalú és a szerszám végzi. A fogás vételt a szerszám lépcsőzetes fogkiképzése biztosítja A szerszám szabályosan többélű, amelyre a gyakorlatban üregelőtű vagy üregelőtüske elnevezés terjedt el. Használatos még a húzó és nyomótüske elnevezés is attól függően, hogy a szerszámot a munkadarabon áthúzzuk vagy átnyomjuk. A szerszám alakja elsősorban a munkadarab megmunkálandó felületének alakjától függ. Üregeléssel különböző alakú külső és belső felületeket munkálhatunk meg. Belső üregelésnél a furatot mindenkor elő kell munkálni Külső felületek üregelésénél igen pontos szerszámvezetésre, biztos munkadarab megfogásra és merev gépre van szükség. Különböző alakú felületekhez más-más szerszám szükséges A szerszámok előállítása igen költséges, ezért csak

nagysorozat- és tömeggyártásnál gazdaságos az alkalmazása. A ráhagyást, ill a leválasztandó anyagréteget az üregelőtüske dolgozó része forgácsolja le. Az előtolást az egymásután elhelyezett fogak méretkülönbsége határozza meg A fogásban lévő élhossz a szerszám alakjától függ. Az üregeléshez forgácsoló sebességet táblázatból választhatunk a megmunkálandó anyag és az üregelési megmunkálás változatai függvényében. A forgácsoló sebesség, a szerszám kiképzése, a munkadarab anyaga és a hűtőkenő folyadék nagymértékben befolyásolják a munkadarab felületi érdességét A felületi érdesség javítása érdekében a szerszámot finom élekkel és forgácstörőkkel készítik. A hűtőkenő folyadékok feladata elsősorban a felületi érdesség javítása és csak másodsorban a hőelvezetés. A hűtő-kenő folyadékot a munkadarab anyagától függően kell megválasztani A forgácsolóerő meghatározását

üregelésnél horonymegmunkálás alapján mutatjuk be. Az egy fogra jutó főforgácsolóerő: Fv1  k s  s1 f  b x N  Ahol: - k s a fajlagos forgácsolóerő [N/mm2] - x f hatványkitevő - s 1 fogankénti előtolás [mm] - b a fogásban levő él hossza [mm] Horony üregelésekor egyidőben több fog van fogásban. Több horony üregelésekor a hornyok számának függvényében tovább növekszik. A gyakorlatban a fenti képlettel meghatározott forgácsolóerőt 20 + 30%-kal megnövelik. Az üregelés gépi főideje: t fg = L/1000v [ min] ahol L az üregelő szerszám hossza v az üregelés forgácsoló sebessége Az üregelőszerszámok kialakítása: A húzótüske szerkezeti felépítése: A befogórész kialakítása a gépen alkalmazható befogási lehetőségektől és a munkadarab méreteitől függ. A vezetőrész a húzótüskének a munkadarab furatába való pontos bevezetését és központosítását végzi. Az első munkafog is ide tartozik, melynek

mérete a furat alsó 1 mérethatárával egyezik. A vezetőrész hossza: l vez = l m + 10 - 20 mm; l m a munkadarab hossza. A dolgozórész fogai a forgácsleválasztást végzik. A simító vagy kalibrálórész fogainak az a feladata, hogy a méretpontosságot és a felületi simaságot biztosítsák, és egyben ezek az utánélezések tartalékai. A hátsó vezetőrész a munkadarabból kifutó fogakat védi a túlterheléstől és ütközéstől, hossza: (0,5-1)D max; D max az üregelt furat maximális mérete. A fogak kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogárokban á forgács könnyen elférjen és könnyen kipereghessen. A forgács a keresztmetszetnek csak egy részét tölti ki Ha a húzótüske számított hossza nagyobbra adódik, az üregelést két‚ vagy szükség esetén több húzótüskével kell elvégezni. A fogak alakja, a ráhagyás leválasztásának módszerétől függ Húzótüske kialakítása: a) eset: alaktartó (profilozó)

eljárás, amelynél az üregelőtüske minden foga a kívánt végső alak szerint készült, csak a fogak méretei különböznek. b) eset: lefejtő (generáló) eljárás‚ amelynél az üregelőtüske fogai az előmunkált furat alakját követve, csak fokozatosan közelítik meg az érendő végső alakot. Egyenletes fogemelkedést feltételezve, az alaktartó húzótüske esetében a forgácskeresztmetszet állandóan nő, azaz a húzóerő is ennek arányában növekszik. Az íves fog kialakításánál (lefejtő eljárás) a forgácskeresztmetszet fokozatosan csökken, azaz a húzóerő is csökkenő lesz. A fogemelkedés fokozatos növelésével a húzóerő változás kiegyenlíthető. A termelékenység növelhető úgy, hogy a fogakat nem átmérőirányban növelik, hanem az egymáshoz képest szögelfordulással elhelyezett köröm alakú fogaknál a forgácskeresztmetszet kedvezőbb lesz. Ez a progresszív üregelési eljárás A nyomótüskék a forgácsleválasztást

ugyanúgy végzik, mint a húzótüskék. A dolgozó és kalibráló szakaszok felépítése azonos, de befogórésze nincs, a nyomótüske első vezetőrésszel kezdődik. A hátsó vezetőrészt olyan hosszúra készítik, hogy átnyomáskor az utolsó kalibráló fog is áthaladjon a munkadarabon ás a nyomófej még mindig kb. 5 - 15 mm-re legyen a munkadarab felületétől A nyomótüskéket kihajlásra kell méretezni. A nyomótüskék ezért jóval rövidebbek, mint a hasonló húzótüskék, kevesebb a munkafogak száma és ugyanazon üreg elkészítéséhez esetleg több nyomótüskét kell használni. Üregelőgépek Az üregelőgépek elrendezésük szerint függőlegesek vagy vízszintesek lehetnek. Általában hidraulikus hajtással készülnek. Üregelőtüske A munkadarab be- és kifogása- kor a húzótüske a felső helyzetében áll, és a befogófej engedi. A gép kialakítására önműködően kikapcsol jellemző a magas építés, kis munkahelyszükséglet, de

csak kis lökethossznál, tehát korlátozott munkadarab méretnél alkalmazható. A vízszintes üregelő gép felépítését az jellemzi, hogy a hidraulikus henger a vonórúd és a szerszám egy egyenesbe esik. A szerkezet egyszerű, munkája könnyen ellenőrizhető, lökethossza nagy és nagyméretű munkadarabokhoz is alkalmas. Hátránya, hogy helyszükséglete nagy. 2