Irodalom | Középiskola » Arisztotelész és a görög filozófia

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 11 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:171
Feltöltve:2009. július 23
Méret:113 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

ADSL rendszertechnika A gyors Internet elérés ma többféle platformon is biztosítható. Az xDSL technológiák, melyekkel alább részletesen is foglalkozunk 2.10 Mb/s-os átvitelt tesznek lehetõvé telefonvonalon keresztül is. Egy másik alternatíva az AM-mikró vagy mûholdas átvivõ rendszeren keresztüli hozzáférés. Egyetlen 8 MHz-es AM-mikró csatornában kb 20 Mb/s-os hasznos letöltési sebesség érhetõ el, míg ugyanez kb. 38 Mb/s egy 33 MHz sávszélességû mûholdas transzponder esetén [1, 2]. Ezek a megoldások azonban tipikusan a telefonhálózatot használják fel a visszirányú csatorna megvalósítására. A felhasználó így nemcsak a letöltéshez szükséges csatorna használatáért fizet, hanem a telefonkapcsolatért is, amelyek együttesen igencsak megdrágítják a szolgáltatás igenybevételét. A megcélzott felhasználói réteg ezért nem elsõsorban a lakosság, hanem cégek és egyéb intézmények. A KTV hálózaton keresztüli Internet

szolgáltatás azonban nemcsak gyors (10.30 Mb/s), hanem egyúttal rendkívül költség-hatékony Web-böngészést tesz lehetõvé a házi átlagfelhasználók számára. Megjegyezzük, hogy mûholdas Internet szolgáltatás biztosítható egyirányú adatszórásként is. Ebben az esetben a szolgáltató kiválasztott Web-oldalakat küld a felhasználóknak, akik a letöltött oldalakat a számítógépük merevlemezén tárolják az eredeti hierarchiának megfelelõen. xDSL technikák Az ADSL ismertetése elõtt röviden áttekintjük azokat az xDSL technikákat, melyek az ADSL alternatívái. IDSL Az IDSL technika az ISDN BRA (2B+D) hozzáférési technikát alkalmazva szimmetrikus módon 2 B csatornát (2x64 kbit/s) biztosít a felhasználónak egyidõben. A csatornák dinamikus kiosztásáról az elõfizetõ rendelkezik, így pl. egyidõben az egyik csatornán folyamatosan kapcsolódhat a felhasználó az Internetre, míg a másik csatornán telefonálhat. A telefon

beszélgetés végeztével a rendszer a szabad B csatornát az Internet hozzáférésre átviteli kapacitásának növelésére is használhatja, míg egy újabb hívás kezdeményezésekor ezt a B csatornát a rendszer automatikusan visszaadja. SDSL/HDSL Az egy érpáras SDSL és a 2/3 érpáras HDSL 2Mbit/s transzparens jelátvitelre képes az elõfizetõi hálózatban. Alkalmazásuk kifejezetten akkor javasolt, ha egy kis szolgáltató akar egy nagyobb szolgáltatóhoz kapcsolódni, mivel itt közel szimmetrikus forgalom várható. A kori HDSL rendszerek távbeszélõ szolgálatot nem biztosítottak. Az újabb fejlesztések szerint a HDSL keretszerkezetébe beszõve max. 3 analóg telefon vonalat vagy egy 2B+D típusú ISDN vonalat lehet átvinne. Ezzel lehetõvé válna az központhoz közeli nagy sávszélességet igénylõ elõfizetõknek az ISP-hez való csatlakoztatása. VDSL A legújabb fejlesztésû ADSL rendszerek már több, mint 50 Mbit/s átviteli kapacitást képesek

átvinni egy sodrott elõfizetõi érpáron. Ennek megfelelõen a VDSL már nem is a hozzáférés utolsó km-en, hanem, csak az utolsó néhány száz méterén használható. A korai ADSL rendszerek az ADSL-hez hasonlóan aszimmetrikus adóvevõvel rendelkeznek, csak hozzá képest nagyobb adatátviteli sebességgel rendelkeztek. Jelenleg VDSL-re nincs létezõ szabvány, de a különbözõ szabványosítási szervezetekben nagy erõkkel dolgoznak e témában. (ETSI TM6, ANSI T1E1.4, ADSL Forum) Hátránya, hogy EMC problémák miatt csak sodrott, vagy árnyékolt érpárakon üzemeltethetõ. A VDSL rendszereket alapvetõen ATM alapú hálózati architektúrához tervezik (ATM PON). Kábelmodem A KTV hálózatokat hagyományosan egyirányú analóg televíziós jelátvitelre tervezték, amelyekben a csatornánként rendelkezésre álló sávszélesség 6, 7 vagy 8 MHz, országtól és vételi sávtól függõen [3]. Az Internet szolgáltatás biztosításához azonban

kétirányú adatátvitelre kell felkészíteni a hálózatokat, amelyek ezáltal alkalmassá válnak más interaktív szolgáltatások, mint például videókonferencia, kábeltelefon, stb. bevezetésére is Az ehhez szükséges végberendezések egy része a KTV fejállomáson, másik része a felhasználói oldalon helyezkedik el (1. ábra) A fejállomáson találhatók az Internet-felé kapcsolatot tartó router, a helyi tartalmat biztosító szerverek, az Ethernet hálózat és a KTV rendszer közötti átjáró és a rendszer felügyeletét és menedzselését végzõ egység (Network Management System, NMS). Szükség van ezen kívül egy vagy több Ethernet kapcsolóra is, amelyhez a felsorolt eszközök csatlakoznak. Végfelhasználói oldalon kábelmodem (CM) tölti be az interfész szerepét a KTV rendszer és a felhasználó számítógépében elhelyezett hálózati kártya (tipikusan 10BT Ethernet) között. Általában arra is megvan a lehetõség, hogy egyetlen

kábelmodem több felhasználót is kiszolgáljon egy hub-on keresztül. Fejállomás CM Ethernet kapcsoló KTV átjáró Internet RF Router Felhasználói NMS adatok adatok 10 BT RF KTV hálózat RF RF CM 10 BT CM 10 BT Hub Hub RF CM 10 BT Helyi szerver Helyi szerver NMS Végfelhasználó 1. ábra Fejállomás és végfelhasználói oldal rendszerszintû felépítése Aszimmetrikus és szimmetrikus szolgáltatások A letöltési (fejállomástól a felhasználó felé irányuló) forgalom tipikusan az 50850 MHz-es, míg a visszirányú (felhasználótól a fejállomás felé) az 542 MHz-es sávban zajlik. A teljes visszirányú sávszélesség gyakran nem használható ki, mert CB rádiók és egyéb háztartási gépek mûködésébõl származó zaj terheli az 5.20 MHz-es tartományt A szolgáltatások két nagyobb csoportba sorolhatók aszerint, hogy az egyes irányokban mekkora a sávszélesség igényük. Az aszimmetrikus szolgáltatásokban lényegesen

nagyobb sávszélesség szükséges az egyik irányban mint a másikban. Ideális példa erre az Internet használata, ahol a felhasználó felé irányuló forgalom sokkal nagyobb mint a felőle érkező, amely utóbbi tipikusan csak egy Web/FTP szervert vezérlő parancsok illetve elektronikus levelek küldését jelenti. Egyetlen televíziós csatornát tekintve a letöltés sebessége általában 10.30 Mb/s, míg a visszirány 2,5 Mb/s körüli, mindkettőn azonban több száz felhasználó osztozik. Az egy felhasználóra jutó sávszélesség egyrészt az aktívan működő modemek számától, másrészt a szolgáltató által beállított korláttól függ. A szimmetrikus szolgáltatásokban mindkét irányban ugyanakkora sávszélesség szükséges. A szolgáltató általában pont-pont között, dedikált felhasználók részére biztosít ilyen garantált sávszélességû kapcsolatot. Az adatátviteli sebesség tipikusan 1,52 Mb/s A legelterjedtebb szolgáltatások a

videókonferencia, illetve a LAN-ok közötti összeköttetés megvalósítása. ADSL rendszer főbb elemei és tulajdonságai Az xDSL technikák közül a legtöbbet emlegetett technika az ADSL. Az ADSL (Aszimmetrikus Digitális Elõfizetõi Vonal) aszimmetrikus adatfolyamot továbbít és telefon szolgálatot biztosít egyidõben egyetlen elõfizetõi érpáron. Az ANSI T413 ADSL szabvány a DMT vonali kódolás használatát írja elõ. Ennek ellenére a piacon meglévõ ADSL (fõleg a korai ADSL rendszerekre igaz) rendszerek a CAP kódolást használják széleskörûen. A DMT nagy elõnye, hogy nagyobb sávszélességet ajánl fel, mint az alap CAP rendszerek, azonban az újabb fejlesztésû ún. RADSL (Rate Adaptive) CAP rendszerek teljesítõképessége már eléri, sõt meg is haladja a jelenlegi DMT rendszerekét, mindemellett megtartva egyszerûségét. Ez év december elején jelent meg az ADSL szabvány (ANSI T.413v2) 2kiadása, mely a fejlesztett DMT-t tartalmazza. Ez

várhatóan biztosítani fogja a különbözõ gyártóktól származó modemek együttmûködését is. Jó hír a szolgálti helyet foglal el a világban. Arisztotelész szerint a Föld gömb alakú és mozdulatlan, miközben körülötte keringenek a Hold, a Nap, a bolygók és a csillagok, a világban levő mozgás végső forrása, első mozgatója pedig az istenség. Arisztotelész azt tanította, hogy a Hold pályája és a Föld közötti terület az állandó változékonyság, a szüntelen átalakulások és a rendszertelen, nem egyenletes mozgások területe, ahol minden test négy alacsonyabb rendű elemből: földből, vízből, levegőből és tűzből áll. A Föld, mint a legnehezebb elem, központi helyet foglal el. Fölötte van a víz, a levegő és a tűz burka A Hold pályája és a mozdulatlan csillagok szélső szférája közötti terület viszont az egyenletes mozgások területe, maguk a csillagok pedig az ötödik, a legtökéletesebb elemből, az éterből

állnak. A Hold feletti világ az örökkévalónak, az állandónak, a tökéletesnek a területe. A világ Hold feletti és alatti része között meglévő különbségeknek megfelel a bennük végbemenő mozgások különbsége. -4- Arisztotelész és a görög filozófia Arisztotelész fizikájának egyik legfontosabb eleme a természetben uralkodó célszerűségről szóló tanítás. Jóllehet Arisztotelész a célszerűség elvét kiterjeszti az egész létre, tanítása mégis fejlődést jelent Platón felfogásához képest. Arisztotelész valami módszert keresett a világban végbemenő változásoknak a megértésére és megmagyarázására. Ilyen változás például az állat növekedése a kezdeti embriótól a kifejlett állapotig, vagy pedig a makk kifejlődése tölggyé. Arisztotelész államelmélete Arisztotelész kiutat keresett a polisz válságából, ezért óriási tényanyagot (158 polisz berendezkedését) vont vizsgálata alá. Az ember társas

lény, mindenkinek megvan a társadalomban a neki rendelt helye. Az alárendelés elve Arisztotelész szemében egyetemes természeti törvény. A rabszolga alá van rendelve urának, az asszony a férjének, a test a léleknek, az anyag a szellemnek, a világegyetem Istennek. Az arisztotelészi Első Mozgató ideológiailag fejezi ki az ókori árutermelő társadalom homogén rabszolgamunkaereje feletti tulajdonjogot. Az állam legfőbb elvének is a "közép"-nek kell lennie. Elutasítja a túlzott vagyoni különbségeket, ezért az államban a középosztálynak szánt vezető szerepet. A rabszolgatartó társadalmat öröknek gondolta, mely a természet törvényein alapul, hisz a rabszolga csak beszélő szerszám. Ez megfelelt a világ hierarchikus berendezéséről vallott felfogásának. Három államformát tartott elfogadhatónak: királyság, arisztokrácia, politeia (középosztály uralma - egyfajta érdekegyesítés az arisztokrácia és a démosz között) -

ezek képesek az egész társadalmat szolgálni. Ezek elkorcsosult formái az önkényuralom, az oligarchia és a demokrácia. -5- Arisztotelész és a görög filozófia Arisztotelész etikája Az éthosz görögül azt jelenti, hogy "viselkedés, magatartás, szokás", tehát az etika erkölcsöt jelent, vagyis azt, hogyan kell viselkedni, hogyan kell cselekedni, mit szabad és mit nem szabad tenni, mi a jó és mi a rossz. Arisztotelész az erkölcsi cselekvés előfeltételének a szabadságot tekintette, mert csak azért lehetünk felelősek, amit tudva és akarva teszünk. Arisztotelész a poliszpolgár hagyományos erkölcsét akarta átmenteni a polisz válsága idején, amit felfogása szerint a kapzsiság, a vagyoni különbségek okoztak. Az erényt a mértékletességben, a "közép"-ben vélte megtalálni, így pl. a bátorság a "közép" a gyávaság és a vakmerőség között. Szerinte az erény hordozója csak a középosztály

lehet, etikája ezzel kapcsolódott államelméletéhez. Az életben mindenki a boldogságot keresi. Az emberek többsége számára a jólét jelenti a boldogságot. De a csupán fizikai örömökből álló élet - figyelmeztet minket Arisztotelész - állati lét. Ha valaki ennél fejlettebb, azt gondolhatja, hogy a boldogságot a gazdagság, a hatalom, vagy a hatalom jelképei jelentik. Ezek az örömök azonban, mondja megint csak Arisztotelész, csupán jutalomnak nevezett dolgok, mivel kívül maradnak az egyénen, és valójában nem "gazdagítják". Arisztotelész szerint a boldogság a Jó Ideája, vagyis valami "elkülönült" dologé, amely éppen elkülönült volta miatt elérhetetlen. Az ő számára a Jó a benne lévő sajátos tevékenység megvalósításában áll. Ha a szem számára a legnagyobb jó a látás, akkor az ember számára a legnagyobb jó azon funkciók végzése, amelyek az ember sajátjai. Az ember pedig abban különbözik más

élőlényektől, hogy gondolkodó lelke van, nem csupán tenyésző vagy érző lelke, amely a többi élőlényben is megtalálható. Arisztotelész társadalomfilozófiája és etikája az emberi természetből indul ki. Ennek kiválóságai az erények, melyek a boldogság eléréséhez elengedhetetlenek. Arisztotelész két egymással kapcsolatban álló boldog élet-típust említ: a közügyekben tevékenykedő aktív, és a teoretikus tevékenységben elmélyedő kontemplatív életmódot. A társadalmi berendezkedések legtöbb mozzanata az emberi természet folyománya. Az emberi természet itt egyszerre magyarázó elv és normatív mozzant, s így az a legkiválóbb városállami berendezkedés, amely az emberi természet kiválóságának kifejlődését a leginkább elősegíti, s ennyiben az emberi természetnek a leginkább megfelel. – A természettel rendelkező létezők világa az arisztotelészi természetfilozófia szerint nem zárt: a természetes világ

folyamatos létezése és a benne zajló mozgás az első, mozdulatlan mozgató tevékenységétől függ. Ez a mozdulatlan mozgató – szemben az anyagból és formából álló természeti létezőkkel – anyag és kiterjedés nélküli tiszta forma, önmagára irányuló gondolkodási tevékenység, mely a kiválósága által keltette vágy révén mozgatja az égi természeteket, és rajtuk keresztül az ég alattiakat. -6- Arisztotelész és a görög filozófia Metafizika Az arisztotelészi Metafizika a filozófiának egy klasszikus könyve, amelyből minden időben számtalan okulást és ébresztést vettek az olvasók, azonban aki azzal a szándékkal vette kezébe, hogy talál benne valami rendszeres metafizikai kézikönyvet, azt nagy csalódás érte. A könyv ugyanis nem egy egységes mű, hanem inkább egy összefűzött értekezések gyűjteménye, mely 14 részből (könyvből) áll. Arisztotelész szerint a dolgok szubsztanciája (görög: ouszia) csak

magukban a dolgokban létezhet. Jóllehet a nemek szerint is szubsztanciák, azonban csak levezetett értelemben. Arisztotelész ezért másfajta dualizmust fejt ki: anyag (görög hülé, latin: materia) és forma (görög:eidosz morphé, latin: forma). E kettő tárgyi világban csak együttesen lép fel. A tiszta anyag éppoly kevéssé található meg, mint a tiszta forma. Az első könyvben meghatározza a bölcsesség fogalmát, mely szerinte az okok ismeretét jelenti. Megpróbálja továbbá leírni az ember és a többi élőlény közötti különbséget, mely szerinte az emlékezés, a tapasztalat ténye, a tudatra való törekvés. Arisztotelész megjelöli az ok fajait, és a régebbi filozófusok tanításával igazolja felsorolásának a teljességét. Az okról Arisztotelész úgy gondolkodik, hogy mindaz ok, amivel a „miért?” kérdésre felelünk. Az oknak négy faját tárja fel előttünk, ezek a következők: az első formai, az első anyagi, az első, illetve

legvégső cél és az első ható okok: „Okról azonban négyféle értelemben szoktunk beszélni. Először oknak mondjuk a lényeget és a mibenlétet, mert a „miért”-et mindig az okfejtés utolsó tagjáig szoktuk csatolások miatt valószínûleg az ADSL kevésbé érzékeny a mikro megszakadásokra, kérdéses lehet, hogy minden rendezõ alkalmas-e ADSL átvitelre. Nagy elõfizetõknél, ahová több rézérpár megy, valószínûleg az esetek többségében külön érpár biztosítható ADSL-re, ezért splitter nem lesz szükséges. Vizsgálandó a központoldali splitter keretek optimális elhelyezése, figyelembe véve a host központ, DSLAM elhelyezési lehetõségeket, valamint az SDH csatlakozási lehetõségeit. DSLAM - SDH hálózati kapcsolat A DSLAM-ok elhelyezése ott lehetséges, ahol SDH szintû vagy tiszta fényvezetõs kapcsolat biztosítható. Ez jelenleg a szekunder és primer központokban, valamint minden budapesti fõközpontban biztosítható.

Budapesten problémát okozhat, hogy jelentõs számú RSU terület van, ahol az SDH elérés nem biztosított. Primer központnál alacsonyabb szintû csomópontokban ma még csak elvétve van SDH elérés és gyors fejlõdés ezen a téren nem várható. Ezért vizsgálandó, hogy - a piacon már hirdetett - 34 Mbit/s-os aggregát sebességû, PDH átvitelre alkalmas DSLAM alkalmazása mennyire lehetne megoldás a kisebb települések, RSU területek ellátásra. ATM elérés A LAN-Flex jelenlegi rendszertechnikájában a forgalom koncentrálását az elõfizetõi végponton elhelyezett bridge vagy router és a hálózatban lévõ ATM központok végzik. Native ATM (cell-flex) szolgálat esetében az elõfizetõi végponton nincs lehetõség forgalom koncentrálásra. Ezért az elõfizetõi végpontok (ebben az esetben DSLAM telepítési pontjai) és az ATM kapcsolók közötti SDH nyalábok jobb kihasználása érdekében gondoskodni kell ATM koncentrátor vagy kisebb ATM

kapcsoló rendszerbe állításáról. Jelszétosztás A hozzáférési hálózat és az általa kiszolgált platformok kapcsolatát a jelszétosztási módszer és a hozzáférés menedzselhetõség alapján három csoportba oszthatjuk. Az ADSL rendszernek minden esetben létezik saját menedzsmentje, erre külön nem térünk ki az egyes eseteknél. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az egyes alább vázolt és az esetleges további rendszertechnikai megoldások további tanulmányozást igényelnek. A PKI ADSL pilot egyik feladata a megfelelõ rendszertechnika kiválasztása. Minden kiszolgált platformnak külön ADSL hozzáférési hálózat Lehetõség van arra, hogy mindazon platform, mely használni akarja az ADLS alapú gyors hozzáférést külön illessze az ADSL-t magához. Elõnye, hogy egyetlen alkalmazás és nagy elõfizetõ-sûrûség esetén a DSLAM-okat közvetlenül az adott, platform-specifikus eszközhöz (ATM kapcsoló, IP behívó, router etc.) lehet kötni. E

struktúra sajátossága, hogy minden egyes DSLAM egy fizikai összeköttetés meglétét igényli (pl. optikai szál vagy SDH) s a platform oldalon minden egyes DSLAM-hoz minimális bõvítés (többségében egy-egy behívó/router, esetleg csak új ATM kártya) szükséges. Hátrányai,  Az ABL-Net kivételével a platform menedzsment rendszere nem képes az ADSL hozzáférések menedzselésére  Jelentõs hátrány, hogy az IP platform esetében az elõfizetõ által használható sávszélesség nem menedzselhetõ, “hangolható”, így csak a nyújtott szolgáltatásoknál a maximális ADSL sebességet kell figyelembe venni; így egyrészt éppen azon 1-2 Mbit/s-os és a nem garantált sávszélességû szolgáltatások nem vezethetõk be, melyek máshol az otthoni és a kis üzleti elõfizetõket célozzák; másrészt az IP hálózat forgalmi szempontból könnyen túltervezetté válhat;  Egy DSLAM elõfizetõi csak egyetlen platformhoz csatlakoztathatók 

közvetlen hozzáférésnél a rendszer nem védhetõ a DSLAM és a platform eszköz közötti megszakadás esetére. 155 Mbit/sATM ADSLDSLAM ATM/Cell Flex NMCATM ADSLDSLAM ADSLDSLAM IP/Internet NMC-IP ADSLDSLAM ADSLDSLAM FR/MLLN NMC-FR ADSLDSLAM 1.ábra ADSL hozzáférés platformonként ATM platform része, jelszétosztást az ATM platform menedzsmentje végzi Az ADSL hozzáférési rendszer a hasznos információt ATM cellákban hordozza. Ez kínálja azt a lehetõséget, hogy a különbözõ DSLAM-ok jelét az ATM platform multiplexere vagy központja fogadja, s a többi platform és szolgáltatás irányába a jelkoncentrálást és -szétosztást az ATM hálózat végezze. Ez azt jelenti, hogy az ADSL elõfizetõi végpontból jövõ jelet az ATM gerinchálózat menedzsmentje irányítja a célállomás felé. Elõnyei:  - jelkoncentrálás az ATM kapcsolóban az egyes platformok felé  az ABL-Net menedzsmentje használható a jelszétosztás konfigurálására

 támogatja a különbözõ sebességekre épülõ szolgáltatásokat, mert a rendelkezésre álló sávszélesség az ABL-Net menedzsmentjén keresztül hangolható;  az ABL-Net menedzsment rendszere képes ATM szinten az összeköttetéséket végig, vagyis az ADSL szakasszal együtt látni és felügyelni  az ABL-Net képes a forgalom IP cím szerinti routolására, így az elõfizetõi forgalom platform szerinti szétválogatására Hátránya: egy elõfizetõ csak akkor csatlakozhat több platformhoz vagy több szolgáltatóhoz egyidõben, ha olyan ATM routere van (vagy a MATÁV számára ilyet telepít), mely képes az egyes forgalmakat külön ATM VCC-kben továbbküldeni. NMC-ATM NMC-IP IP ADSLDSLAM ADSLDSLAM 155 Mbit/s-ATM ABL-NET ATM NMC-FR ADSLDSLAM FR/MLLN 2.ábra ADSL hozzáférés ATM hálózaton keresztül Az ATM alapú jelszétosztást egy külön ATM elosztóhálózat végzi Létre lehet hozni egy külön ATM alapú elosztó hálózatot, mely saját

menedzsmentjével végzi a jelszétosztást a különbözõ platformok között. Elõnye:  A felhasználó dinamikusan választhat a számára engedélyezett platformok között. A jogosultságok engedélyezésének ellenõrzése végett célszerû a platform menedzsmentek és az elosztó hálózat menedzsmentje közötti átjárást biztosítani.  Támogatja a különbözõ sebességekre épülõ szolgáltatásokat, mert a rendelkezésre álló sávszélesség az elosztóhálózat menedzsmentjén keresztül hangolható. Hátrányai:  A meglévõ ATM hálózat mellett egy külön ATM alapú elosztó hálózat kiépítése szükséges  A dinamikus ISP választás akkor megvalósítható, ha ehhez a társ-ISP-k nyitott interfészt bocsátanak rendelkezésre  A forgalom platformok közötti szétválogatásához az elõfizetõi oldalon is szükséges ATM eszköz. NMC-ADSL ATM 155 Mbit/s-ATM NMC-ATM ADSLDSLAM Elosztó hálózat ATM ADSLDSLAM IP NMC-IP ADSLDSLAM

FR/MLLN NMC-FR 3.ábra ADSL hozzáférés külön elosztó hálózattal Ennek a megoldásnak részletesebb kifejtését az alábbi ábra mutatja. PVC/SVC ADSL-NT DSLAM 25,6 Mbit/s ATM 10BaseT Ethernet BBDistribution Point ATM IP over ATM INTRANET 1 PC ISDN/PSTN INTRANET 2 B B P O P ISP 1 ISP 2 4.ábra ADSL hozzáférés egy lehetséges üzleti modellje Lehetséges megoldás még egy vegyes, a 2. (ABL-Net mint elosztóhálózat) és a 3 (külön ATM alapú elosztóhálózat) megoldásokat ötvözõ rendszertechnika is. Ebben az esetben a külön ATM elosztóhálózat az ABL-Net kihosszabbított koncentrátor fokozataként mûködhet. Ebben az esetben viszont a két menedzselõ rendszert össze kell olvasztani egyetlen egységes menedzselõ felületté. Szolgálat szétválasztás POTS A hagyományos értelemben vett ADSL rendszerek az analóg telefon szolgálattal egyidõben egymással párhuzamosan mûködnek egyetlen réz érpáron. Mivel az kiindulási feltétel

volt az ADSL fejlesztésekor, ennek a követelménynek a jelenlegi rendszerek eleget tesznek. ISDN A spektrumban az ISDN felett mûködõ szabványos ADSL rendszerek a jövõ év elsõ felében jelennek meg tömegesen a piacon. Ez a MATÁV életében különösen fontos, mivel várhatóan az elsõ ADLS felhasználók azokból az üzleti felhasználókból fog kikerülni, akik az elmúlt néhány évben tértek át az analóg technikáról az ISDN-re, s emiatt ne tudjuk a szolgáltatást felajánlani a számukra. Jelenleg már nemcsak az Orckit, hanem a Siemens, Alcatel és ECI is rendelkezik olyan rendszerrel, ami támogatja az ISDN-t. ADSL „lite”/UDSL Mind a POTS, mindpedig az ISDN felett mûködõ ADSL-nél az elõfizetõnél és a központban vonalanként egy-egy leválasztó szûrõt kell telepíteni, mely leválasztja az alapsávi analóg POTS vagy ISDN jelet az ADSL-tõl. Ennek az a hátránya, hogy az elõfizetõ telephelyén külön be kell kábelezni az ADSL-hez

csatlakozó PC-t és a telefont. A telepítést gyorsítandó találták ki a PC és modem gyártók az UDSL (Universal ADSL) amit az ITU-ban „ADSL lite”-nak neveznek - csökkentett funkcionalitású megoldást, mely egyrészrõl alacsonyabb bitsebességen mûködik (de nagyobb távolságon), másrészrõl nem biztosítja az analóg telefon szolgálatot a vonalon, csak ADSL-t. Így a szûrõt meg lehet spórolni az átviteli út mindkét végén, s egyszerûsödik a telepítés. Ez jó megoldásnak látszik a távközlésileg fejlett területeken, ahol egy háztartásban legalább két vonal van (Pl. USA, Belgium), s az egyiket zökkenõmentesen át lehet alakítani fix ADSL kapcsolattá. A tradícionális európai szolgáltatók piaci pozíciójuk és a szabályozás miatt nem tervezi rövidtávon az ADSL lite bevezetését, ezért véleményünk szerint a MATÁV-nak a szolgáltatás indításakor a „hagyományos” ADSL technikának a bevezetését kell szorgalmaznia. va a

fentiekben részletezett gondolatokat, azt kell mondanom, hogy az elejei nehézségek ellenére, egyre kíváncsibban olvastam Arisztotelész művét, hiszen miután tisztáztam (valamennyire) a lényegesebb fogalmakat, egyre jobban érthetővé vált számomra az olvasmány. Arisztotelész a filozófia egyik legzseniálisabb gondolkodója volt, az ókori görög filozófia egyik legjelentősebb eredeti tanításának megalkotója, akinek munkássága döntő fordulatot jelent a filozófia történetében. "Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra." - 10 - Arisztotelész és a görög filozófia Felhasznált irodalom: Arisztotelész: Metafizika Lectum Kiadó, 2002 Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története 1-2. Tericum Kiadó, 1995 Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába, Szöveggyűjtemény (tankönyv) Holnap Kiadó, 1994 Turgonyi Zoltán: A filozófia alapjai és történetek vázlata Egyházfórum Alapítvány, 1993

Howard Selsam: Mi a filozófia? Kossuth Könyvkiadó, 1964 George Thomson: Az első filozófusok Kossuth Könyvkiadó, 1975 Egyetemes filozófia történet Kossuth Könyvkiadó, 1963 - 11 -