Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » PSZF Környezetgazdaságtan tételek, 2002

1) Környezetvédelem / Környezetgazdálkodás Környezetvédelem = egyfajta passzív magatartás, célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati, közlekedési stb. tevékenységéből adódó káros következmények kiküszöbölése. környezetgazdálkodás = tudatos tevékenység, magatartás a probléma megoldására - 60-as évektől - környezet veszélyben van, ember szerepe 2féle 1) társadalmi: tanulás, munka, 2) biológiai - természettel való kapcsolat (tiszta levegő, víz), mozgalmi szinten Zöldek, Magyarországon: Kékek (Duna) 1976-1. környezetvédelmi törvény (kerettörvény), új szemléletmód alakult ki, etikai > aktív magatartás > környezetgazdálkodás hosszútávú gondolkodás, lehetőség szerint csak annyi anyagot használjon fel a termelés, amennyire ténylegesen szükség van - szabályozott hasznosítás (Recycling), felelősségérzet - a jövő társadalomnak is szüksége van a földre (csak kölcsön kaptuk unokáinktól a

földet) Környezetgazdaságtan helye a tudományokban Földrajz, fizika, biológia, kémia, orvostudomány, politológia, szociológia, történelem, fiziológia Környezetgazdaságtan multidiszciplináris tudomány: - több tudományágból táplálkozik - szintetizálja azokat interdiszciplináris tudományág - más tudományok rendszerével dolgozik Önállósulás jelei: - új szemléletet feltételez - hosszútávú gondolkodás - globalizáció (kölcsönös függőség van a világban / interdepedencia) környezetgazdaságtan: a természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló hatékony védelmét, szabályzatát, hasznosítását, tervszerű fejlesztését, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényének figyelembevételével. 2) Természeti alapismeretek élővilággal biológia foglalkozik, de ökológia - élőlények környezetével foglalkozik Bioszféra: - litoszféra / föld szilárd kérge -

pedoszféra / talaj - hidroszféra / víz 3 % édesvíz - tratoszféra / atmoszféra legalsó része - sztratoszféra - nooszféra / ember világa Ökoszisztéma működése Élőlények és élettelen környezet teljes kapcsolatrendszere. Sajátossága, hogy nyílt rendszer (energiát vesz fel), önszabályozásra képes Égövek : meleg, mérsékelt (tundra, tajga, esőerdők), hideg biotómok = kisebb élőhelyek, tó, medence, különböző fajoknak egy sajátos közössége él együtt Élőhelyek működését befolyásolja: levegő, talajviszonyok, vízellátottság, klíma, felszíni formák Élőhelyek - élőközösségeket hoznak létre (bioconózis) rendszerek önszabályozásra képesek - tápláléklánc (növény - napenergia - állatvilág) - nem hagy maga után hulladékot - energia visszaáramlik természetes környezet - ökoszisztéma félkultúra = ember belenyúl a természet rendjébe, de nem teszi teljesen tönkre, mezőgazdaság, földművelés művi / teljes

kultúra = a természet magától nem tud visszaállni, ipari területek, városok Hogyan reagál a természet az ember tevékenységére? - vészreakció = természet érzi, hogy probléma van - stressz - megpróbál ellenállni - összeomlik a természet o minden kapcsolatban van minden mással o ha a rendszerben vmi megváltozik, akkor maga után vonzza a többi változást o mindennek mennie kell vhová o a természet maga látja legjobban, hogy mi előnyős számára o a természet semmit sem ad ingyen, mindenért fizetni kell 3) Globális problémák II.vh után 50x-ére nőtt az ipari termelés, a gazdaság nagymértékben megterheli a természetet - Háború és béke problémája : helyi háborúk, 1992-96 balkáni háború, II. vh óta kb 200 helyi háború volt, 1000 mrd USD -t költenek évente a világon fegyverkezésre, a nemzeti jövedelem 6%-át költik hadászati kiadásokra - Népességnövekedés 17.sz 500 mio, 1830-1 mrd fő, 1930-ra 2 mrd lakós, 1997-ben 5,5

mrd föld lakóssága, népesedés megduplázódásának ideje feleződik, Kína : 1 gyerek OK, 2 gyerek büntetés, fejlődő világban népesség 50%-a <18 éves - Éhezés fejlődő kultúrákban monokultúrák fejlődése, megszűntek az önellátó gazdaságok, (még a tejet is importálni kell), az afrikai országok a nemzeti jövedelmük több mint 50%-át háborúra költötték, környezet rombolás, talaj, levegő, víz Ember természetbe való beavatkozása, ipari termelés következtében - CO2 megnövekedése a légkörben, új világ felfedezése (Amerika) - átkerült Amerikába a fakitermelés, ha nő a hőmérséklet > a termőterület a felére csökkenhet Világgazdaság globalizációjának hatása a társadalomra, természetre * 1975 - Timbergen 3. jelentés közgazdász, problémák megoldhatók, ha létrehoznak egy világkormányt, amely ezeket a problémákat kezelné 1977 - 4. jelentés Gábor Dénes környezeti hatás- hulladék problémák,

szolgáltatásokban mozogjon a tőke 5. jelentés László Ervin Budapest klúbot hozta létre, társadalmi felelősség kérdését vizsgálta 3 szintje van a felelősségnek: 1) állam, 2) társadalmi csoportok(vállalati intézmény), 3) egyén 6. jelentés - az embereket úgy kell megtanítani gondolkodni, hogy ne csak befogadó legyen, hanem aktív résztvevője legyen a folyamatnak (participáció) - innovációs tanulási készséget kell az emberekben kialakítani - ismeretek alkalmazása - tulajdonképpen a gazdasági folyamatokra a jelentések semmilyen hatást nem értek el, hosszabb idő kell a felismeréshez Római klub szemléletváltást tudott elérni, az emberek kezdenek figyelni a problémára 1976 ENSZ Leontief Világgazdaság jövője, a térségek problémáira ad megoldási javaslatot, programokat Környezeti gazdálkodás, gazdasági nézetek 2 erkölcsi megközelítés van 1) görög- római keresztény kultúra emberközpontú, embert kiszolgálja a természet

3 irányzata a) deizmus: isteni parancs szerint az embernek joga van a természethez, vallási magatartási erkölcse határozza meg a gazdálkodást b) egoista: természet egyetlen feladata, hogy az embert szolgálja c) humanista: csak annyit szabad elvenni a természetből, amire szükség van 2) Keleti - irányzat ember része a természetnek a) biocentrikus: minden élőlénynek, mely a világon van, joga van az élethez b) holisztikus: mellérendelő kapcsolat természet és ember között Környezetvédelem története - Lokális szennyeződéstől a globális károkig ember megjelenése előtt - fával borított földfelszín / erdő állattartás - még mindig domináns a természet (400 ha/fő - életfenntartás) ipari forradalom - globális károk időszaka, gyárak mellett ismét megjelentek a növények - ember rájött, hogy szükség van a természet, növényzet védelmére, pótlására, hogy a károkat egyensúlyozza Ókori Rómát már csatornázták, piramisok -

erdő pusztítása igen jelentős vizek- középkori városokban nem volt higénia Zsigmond király - első természetvédő: kiadott egy olyan rendeletet, hogy a bányaművelés után erdősíteni kell. 1830-as évek 1. ipari forradalom időszaka, századforduló (Ruhr-vidék) - ipari vidék 1960-as évektől Környezeti gazdálkodás 1. rádöbbenés szakasza - pl Mo-n burgonyabogár ellen DVT szervezetben nem bomlik le Rahel Carson: A csendes tavasz, madarak pusztulásán keresztül hívja fel regényében a légszennyezésre a figyelmet Londonban smog (smogriadó), Rajna vidék közel vannak a gyógyszergyárak, nagy mennyiségű vegyi anyag kerül a Rajnába. Ettől kezdve: vállaltoknak kötelező környezetvédelmi alap károk elhárítására 2. Zöld mozgalmak 3. 1970-es évek intézményesült környezetvédelem 1945-ben ENSZ létrehozása, az ensz ezt a folyamatot felkarolta 1972-ben Stockholm 1. környezetvédelmi világkonferencia 2 szocialista ország is elment a

találkozóra (Románia, Kína), 24 pontban foglalták össze követeléseiket, 3 jelentős pont 1) minden embernek joga van a tiszta környezethez 2) minden ország felelős saját területén környezetéért, és nem okozhat másoknak károkat 3) mi csak megőrzésre kaptuk unokáinktól a földet, Világszinten fogalmazódik meg a szemlélet, hogy a földet, a természetet védeni kell. 1972-ben ENSZ elfogadta a stockholmi világkonferencián elhangzott dolgokat. 1955-dec óta Mo is tagja az ensz -nek Különböző értekezletek: 1970-es évek végén - Párizsban: hulladék probléma itt vetődik fel először, mint megoldandó kérdés, tengerek védelméről szóló egyezmény, veszélyeztetett állatokról szóló nemzetközi egyezmény szankciókkal ellátott jogszabályok, repressziók (megvonás), nem kap pl. nemzetközi segítséget az ország, vagy nem fogadják tagként nemzetközi szervezetekben 1983-ban került sor először olyan értekezletre, (Bergen/ Norvégia),

hogy milyen lépéseket kell tenni a környezet védelmének érdekében - megelőzni a károkat, mindent megtenni, hogy a megfelelő elővigyázatosság legyen (ne keletkezzen kár) / szemlélet, magatartás/ input (nyersanyag felhasználás) oldalán ne pazaroljuk a természet javait, (gazdasági oldal) 1992 Rio de Janeiro 2. környvvilágkonf 175 ország, szakemberek, és politikusok vettek részt a konferencián, XXI sz-ra programot készített (Agenda), elfogadták a föld védelméről szóló programot. (Föld Charta) 1. növény és állatfajok sokféleségének védelme (biodiverzitás) 2. éghajlattal kapcsolatos védelem, 3. esőerdők védelme 1997 jun. 23-28 New York (értékelő értekezlet)EU adott egy olyan javaslatot, hogy az erdőket védeni kell (globális szinten), USA a fakitermelés miatt nem támogatta az erdők védelmét Riói döntés fejlett országok nemzeti jövedelmük 0,7 ezrelékét alapba viszik be és átadják a fejlődő országoknak, valójában 0,3

ezreléket adnak be 1993-97 Kairo - népesedési konferencia, Koppenhága - emberek szociális helyzete, problémái, fejlett országok környezetre figyelnek, fejlődő országok - éheznek Bécs - emberi jogok problémái, Peking - nők helyzetéről, Isztambul - lakás és település kérdése, Szófia - európai országok közlekedés, Róma - élelmezéssel kapcs. konferencia 1989 Bázel megállapodtak a veszélyes hulladék kezeléséről/ tárolásáról, Magyarországon még késésben van a hulladék törvény Sok külföldi tőkebefektető azért jött Mo-ra, mert Mo-n még nem volt környezetvédelmi tv, extraprofit Ózon ultraibolya sugárzást fogja fel, védőpajzs, ózonlyuk USA méretű, 1982- ózonlyukak megjelenése, 1970- Antarktis már ózonlyuk volt felette, légkörbe nagy menny. klór kerül, emiatt ózonlyuk nő Üvegházhatás CO,CO2 légkörbe bocsátott gázok növelik az üvegházhatást, felmelegedik a föld, esőerdők kiégetése - erdők co2-t szívják

magukba, tengerszint megemelkedhet, világátlagban a hőmérséklet növekszik, atmoszférába sok szennyező anyag került, éghajlat felborult, autók környezet szennyezése CO2 kibocsátás 1890-ben svéd tudósok felhívták a figyelmet arra, hogyha továbbra is folytatjuk a szén égetését, akkor a föld hőmérséklete növekedni fog, tengerszint világviszonylatban 10-15 cm-t emelkedik, gabonaföldek kiszáradása éhínség feladat : energia takarékosság, villanyt leoltani, fűtést lejjebb tenni, tömegközlekedési eszköz használata autó helyett Savas esők elősegíti a korróziót, felborítja a tavak életvilágát, levegőbe SO2-t bocsátunk, erőművek, Japán , Német o., USA atomenergiát alkalmaznak, de az erőművek kiszűrik a kén 90 %-át, talaj eredetileg savas, sav koncentrációja alumíniumot is képes feloldani Kén kiszűrésének kérdése: talaj átmosása mésszel 5) Környezetgazdálkodás problémái Közgazdasági gondolkodás - tőke

megtérül -e, hoz -e hasznot?, DE: nem gondol arra, hogy a termelés során a természetet, mint erőforrást is igénybe veszi csökkenő hozadék (Ricardo) egy bizonyos idő után hiába invesztálnak több műtrágyát, a termett növénymennyiség nem növekszik hasonló mértékben, (korlátozottá válik a földből kivehető termékmenny.) Alfred Marsall közgazdász, század végén, externáliák pozitív és negatív hatásai, pozitív hatás : gyár felépül, munkahelyet teremt, magához vonja a szolgáltatást, negatív hatás : elszennyezi a természetet, kivágják a fákat, mérgezik a folyókat Pigou (közgazdász) 1932-ben munkájában azt mondja, hogy a váll negatív hatásait rá kell terhelni a termelőre pl. adók formájában, internalizálás = a termelő fizesse meg a negatív hatásokat, és ne a társadalom, a természetet be kell vonni a gazdaság folyamataiba J. Keynes (közgazdász) a piaci negatív hatásokat az államnak vmilyen módon kompenzálni

kell (munkahelyteremtés), a váll. adókat fizetnek, ebből az állam munkahelyeket teremt 2 irányzat : a) ökológiai közgazdaságtan, b) környezetgazdaságtan a) ökológiai közgazdaságtan Lorenc Konrad, Edward Schumacher: small beautiful egyszerűen nem tudják elfogadni, hogy a természetre ráerőszakoljuk a piaci viszonyokat, a talaj, víz, levegő értékét nem lehet pénzben kifejezni, a világ zárt rendszer, amelyben a szereplők egymástól nagy mértékben függnek, adókkal teljes mértékben meg kell terhelni a gazdaságot, elmenjen a kedve a vállalatnak a termeléstől (adók miatt), tételesen, pontosan nem lehet egy természeti kár értékét meghatározni, a kár mindig később keletkezik, aki a kárt okozta azt már nem lehet felelősségre vonni, nem lehet bemérni, hogy meddig terhelhetjük a környezetet, visszafordíthatatlan -e a folyamat, vagy képes -e regenerálódni a természet b) környezetgazdaságtan 2 szinten kell foglalkozni a problémával:

makro (nemzetgazdasági szinten), mikro (vállalati szinten) Makro egy hajó esetében 2 dolgot kell figyelembe venni, mennyi a maximális terhelhetőség, ha nincs maximális terhelés, de rosszul van elhelyezve (nem egyenletes) meg kell tanulni egyenletesen terhelni a környezetet, kiszámítható-e, hogy a föld mennyire terhelhető, etika a gazdaságban, következő nemzedék részére fogjuk átadni a földet (mi csak kölcsönbe kaptuk), makroszintű mutatók, mennyi volt a beruházás, amortizáció, ország értéke mennyivel növekedett, DE: hamisan mutatja be, mivel azokat a beruházásokat nem mutatja ki, amelyeket a kár elhárítására eszközöltek. Vagyis hiányzik a mutatókból a környezet helyreállításra fordított kiadások összege NEW (Net Econoic Wellfare) - nettó gazdasági jóléti mutató, ez beleveszi a környezeti károkat is. Másik mutató ISEW (gazdasági jóléti mutató) Jelenbeni túlzott erőforrás felhasználás károkat okozhat a jövőben,

kevesebb erőforrás, befektetés is elegendő 6) Makrogazdasági szempontok a környezetgazdaságtanban Környezetkímélő ágazatok - informatika, természetet szennyező ágazat: kohászat, gépgyártás, textilipar, vegyipar stb. - környezetkímélő technológiák nagyobb befektetést igényelnek első időben, de hosszú távon megtérülnek - ha azokat az ágazatokat leépítik, amelyek környezet szennyezőek, akkor munkanélküliség növekszik, ezt az érvet nem lehet elfogadni, mert rá kell állni egy környezetkímélő technológiára, tehát ez csak ideiglenesen gerjeszti a munkanélküliséget - a ktg vetést megterheli a környezetvédelem, max 0,7- 1 %, DE hadipar, fegyverkezés 3 - 4 % - inflációgerjesztő hatása van a környezeti beruházásoknak (ezek a beruházások rövid távon nem hoznak produktumot, de ha Mo-n csak ez lenne infláció gerjesztő, akkor nem lenne 2jegyű infláció) - megfordul a piac, elsősorban azok a termékek keresettek, amelyek

környezetkímélőek 7) Mikroszinten a környezeti gazdálkodásról Általában a vállalat a károkozó, mert ők szennyezik a környezetet, és a társadalom a vesztese ennek. A vállalatok által okozott kár mennyiségileg konkrétan nem mérhető, gazdasági egység csak addig hajlandó gazdálkodni, amíg valamilyen szintű nyeresége képződik. Gazdaság - pénz korlátlan - szűkösség : piac (D/S) - hatékonyság : egységnyi tőkére jutó hozam - vállalat : értéktermelő egység Ökológia - anyag - energia korlátozott (szűkösség) - minél kevesebb anyagfelhasználás - vállalat: kárteremtő, mivel anyagot, energiát von el a természettől és szennyezi azt Vállalat, mint az ökológia egyik alrendszere Input - VÁLL - OUTPUT Vállalat kötelezettsége: erőforrások védelme, emissziók korlátozása, hulladék csökkentése ? : Hogyan lehet a vállalatokat ezekre késztetni, kényszeríteni - társadalmi, emberi környezet nyomásgyakorlása, lakossági

tiltakozások, vállalat kénytelen változtatni, mert különben romlik a presztizse - jogszabályi (pénzügyi) - sajtó - híreivel tönkre teheti a váll-t - termék - minősíti a vállalatot Kutatásra a váll 2 %-a ad ki pénzt, alkalmazott kutatás 10%, termékfejlesztésre többet fordítanak a vállalatok, a mai magyar váll-nál a környezetvédelem költség növekedést jelent, elv : szennyező vállalat fizessen 2féle elv érvényesül: tiltás - támogatás 1) Környezetvédelmi díjak ösztönző elv, innét beszedett összegeket a környezetvédelemre fordítsák a) környezet terhelési díjak környezetszennyezésben résztvevők elérik azt a szintet, amely felett már a környezet károsodik, kt-i díjat kell fizetni, imisszió =mennyit tud a természet befogadni b) termékdíjak vagy az előállítás vagy a felhasználás folyamatában károsítja a természetet (benzin, dohány) 2) Felhasználási díjak közüzemi díjak, csatorna, víz, szemét díjak 3)

Eljárási díjak hatásvizsgálatoknál, ellenőrzéseknél 4) Adórendszerbe beépített díjak vám, illeték, idős autókat behozni tilos Támogatások pályázatokban való részvétel, feltétel: info időben jusson el a céghez Ökológiatudatos vállalatvezetés 7 tézise 1) Az ökológiai felelősség a vállalkozói felelősség szerves része, megköveteli az ökológiai terhelések és kockázatok megállapítását, és csökkenti a termék életciklusának összes lépcsőjén 2) A vállalat ökológiai alrendszer, és a természetes anyagáramlás része 3) Ökológiatudatos vállalatvezetés sikerismérvei: ökológiai hatékonyság, társadalmi elfogadottság, politikai elfogadottság, gazdasági hatékonyság 4) Az ökológiai szakfeladatok az ökológiai cselekvési mezők szerint rendezhetők (üzem, termék, munkatársak, kommunikáció) 5) A vezetés döntéseire 4 szinten kerül sor : operatív, stratégiai, vállalatpolitikai, általános politikai 6) Az

ökológiatudatos vállalatvezetéshez minden szinten megfelelő ökológiai vezetési rendszerre van szükség 7) Abból kell kiindulni, hogy az ökológiatudatos vállalatvezetés az ökoszociális piacgazdaságban előfeltétele a vállalatok versenyképességének. Környezetvédelmi hatásvizsgálat 1993 óta szükséges készíteni, milyen mértékben szennyezi a földet, vizet, levegőt, megfelel-e az emissziónak, mennyi szennyező kibocsátást tud a természet befogadni, még elviselni úgy, hogy regenerálódhasson a környezet, hulladéktermelés minimalizálása. Gazdasági szabályozók eszköztára 1) Környezetvédelmi díjak 1/a) környezetterhelési díjak 1/b) termékdíjak (üa körny. védelmi termékdíja) 1/c) felhasználói díjak (tarifák: csatorna, vízdíj, hulladékgazdálkodás) 1/d) eljárási díjak 2) Támogatások 2/a) közvetlen költségvetési juttatás 2/b) céltámogatás az önkormányzatok vízgazdálkodási és szennyvízkezelési célú

közműfejlesztésre 2/c) támogatás a víztakarékosságot segítő, a víz minőségét védő berendezések és technológiák bevezetésére 3) adórendszerben alkalmazott környezetvédelmi célú eszközök (TA, fogyasztási adó, gépjármű adó, vám) 4) betéti díjak 5) piacteremtés az egyes környezeti elemek használatára 5/a) forgalmazható kibocsátási engedélyek 5/b) környezeti felelősség biztosítás 6) Környezetvédelmi jogszabályok betartásához kötődő díjak bírságok: alacsonyak, jogszabályok betartására nem ösztönöznek, teljesítési kötvények