Történelem | Középiskola » A plebejusok és patríciusok politikai harca Rómában

1 A plebejusok és patríciusok politikai harca Rómában A két évszázados (Kr.e 494-287) küzdelem kiváltó oka a közrendűek jogfosztottsága Csak patríciusok (=jogokkal és politikai hatalommal rendelkező földbirtokosok; később, a középkorban: városok előkelői) részesülhetnek a közföldekből, ők töltik be a magisztrátusi (=államot irányító főtisztviselői) tisztségeket, és ők lehetnek tagjai a szenátusnak (=vének tanácsának, városi irányító testületnek). A plebejusoknak (=jogokkal nem rendelkező közrendű szabadoknak; a középkorban: városi nincstelenek) egyetlen joguk a katonáskodás. A harc fő kérdése a föld és a politikai jogok. Kr.e 494: a plebejusok megtagadják a katonai szolgálatot, és kivonulnak az Aventinus dombra egy új város alapításának szándékával. Ez a patríciusokat engedményre kényszeríti: a plebejusok két néptribunust (=vétójoggal rendelkező magisztrátus) választhatnak, akik összehívhatják a

népgyűlést és a szenátust, vétójogukkal megsemmisíthetik a plebejusokra nézve sérelmes döntéseket. Kr.e 451-450: írásba foglalják a törvényeket, ezek lesznek a Tizenkéttáblás törvények A szokásjog helyébe lépő rendelkezések minden társadalmi rétegre kötelezőek. Szigorúan szabályozzák: a magántulajdont, az adásvételt, a tulajdonszerzést, az adósrabszolgaságot. Fennmarad viszont a „szemet szemért” elv. 449: létrejön a comitia tributa (=kerületenkénti népgyűlés), mely plebejus intézmény, később a törvényhozás is a kezébe kerül. 445: a patríciusok kivívják a plebejusokkal való házasodás jogát. 367: elfogadják a Licinius és Sextius néptribunusok által javasolt földtörvényt, amely a közös föld használatát 500 iugerumban (= 230 hold) maximálja, így a plebejusok is hozzájuthatnak a közföldekhez. 366: törvény, hogy az egyik consult (=két, az állam élén álló legfőbb tisztviselő) a plebejusok közül

kell választani. 326: Petilius törvénye eltörli az adósrabszolgaságot. 300: a legmagasabb papi tisztség is elérhető a plebejusok számára. 287: a Hortensius-féle törvény eltörli a szenátusnak azt a jogát, hogy a népgyűlések határozatait jóváhagyhassa, ezzel a törvénykezés joga csorbítatlanul a comitia tributa hatáskörébe kerül. A küzdelmek során a plebejusok kivívják jogegyenlőségüket, vagyonosabb részük a politikai hatalomba is bekerül. A Kre III sz-ra értelmetlenné válik a társadalmi rétegződés származás szerinti tagolódása. Kialakul a timokrácia (= jövedelmen és vagyonon alapuló 2 köztársaság) A patríciusok és gazdag plebejusok összeolvadásából kialakul az új arisztokrácia, a nobilitas