Tartalmi kivonat
1/A osztály INFORMATIKA 1 Az IBM PC rendszerű számítógépek felépítése alkatrészeik szerint A számítógép elemeit funkcionális egységekre bontják. A különböző feladatokat végző áramköröket külön-külön építik be a rendszerbe. Ezáltal a számítógép könnyen szerelhetővé, bővíthetővé válik. Az IBM PC rendszerű gépek fejlődése PC/XT (XT - eXTended) 8 bites rendszer, 640 kB memória hajlékony- és merevlemez DOS operációs rendszer PC/AT (AT - Advanced Technology) 16 bites adatbusz akkumulátor + CMOS memória (Lehetővé válik a dátum, az idő és bizonyos rendszerbeállítások tárolása A későbbi típusokat a CPU számjelölésével illetve megnevezésével jelöljük (pl. 386, 486, Pentium) Az IBM PC fő alkatrészei, építőelemei 1. Számítógép ház 2. Tápegység 3. Alaplap Az alaplapon elhelyezett alkatrészek illetve eszközök: Processzor foglalat - Processzor, Matematikai processzor foglalat -
Matematikai processzor (Ha nincs beépítve a CPU-ba), Memória csatlakozó - Memória, Cache memória, Csatlakozó sínek, Beépített periféria csatlakozók, Akkumulátor, BIOS-ROM, Tápellátás csatlakozója. 4. Illesztőkártyák Háttértárolókat vezérlő kártya, Monitor-vezérlő kártya, Egyéb Bemeneti/Kimeneti eszközöket vezérlő kártyák. 5. Háttértárolók Hajlékonylemezes egységek, Merevlemezes egységek, CD-ROM, Szalagos meghajtó stb. 1/A osztály INFORMATIKA 2 6. Perifériák Monitor, Billentyűzet, Egér, Nyomtató, Rajzgép, Lapolvasó stb. A számítógép házak Kialakítás: Slim - fekvő, alacsony kivitel, Baby - fekvő, magasabb kivitel, Torony - álló kialakítás, Hordozható - Laptop vagy Notebook. A házakon található kezelőszervek: Power - a számítógép bekapcsoló gombja, Reset - a gép újraindításához, Turbo - a
processzor órajele állítható két fokozatban, Key Lock - kulccsal működő kapcsoló a billentyűzet lezárásához. Kijelzők: Power Led (zöld) - a számítógép bekapcsolt állapotát jelzi, Turbo Led (narancs) - a gyorsabb üzemmódot jelenti, HDD Led (piros) - a merevlemez aktív állapotát jelzi, Számkijelző - a processzor órajelét mutatja (egyénileg állítható). Tápegységek A számítógép áramellátását biztosítják. Általában 200 W teljesítményűek A hálózati 220 V-os illetve 110 V-os feszültségből 5 V és 12 V feszültséget állítanak elő. A hűtést beépített ventillátor biztosítja A tápegységeken található csatlakozók: alaplaphoz, háttértárolókhoz, monitorhoz (a tápegység hátlapján). Szünetmentes tápegységek: A számítógép nem közvetlenül kapcsolódik a villamos hálózatra, hanem a szünetmentes áramforráson keresztül. Áramkimaradás esetén a szünetmentes áramforrás a
beépített akkumulátora segítségével adott ideig biztosítja a számítógép áramellátását. Így a végzett munka elmenthető és a gép szabályosan kikapcsolható, ezáltal elkerülhető az adatvesztés illetve a programok megsérülése. 1/A osztály INFORMATIKA 3 A központi egység (CPU) Kezdetben a processzorokat kizárólag az INTEL cég gyártotta. Ma már sok gyártó készít processzorokat (pl. AMD, Cyrix, IBM, Texas Instruments) A processzorok alaptípusainak jelölése: 8088, 80286, 80386, 80486, Pentium, Pentium MMX, Pentium Pro, Pentium II. Az integrált áramkörök illetve processzorok tokozása: A tokozást a kivezetések elrendezése alapján különböztetjük meg: DIP (Dual In-line Package) - A téglalap alakú áramkör két oldalán helyezkednek el a kivezetések. (kétsoros kivezetés) QFP (Quad FlatPack) vagy PLCC (Plastic Leaded Chip Carier) - Az áramkör négyzet alakú és mind a négy oldalán vannak kivezetések. PGA (Pin-Grid
Array) - A kivezetések a processzor alján, mátrix-szerűen helyezkednek el. A processzorok hűtése: A processzorok sebességének növekedése a nagyobb hőfejlődést jelentette, ezért meg kellett oldani a hűtést. Lehetőségek: műanyag tok helyett kerámia, hűtőbordák felszerelése a chip-re, hűtő ventillátor alkalmazása. A processzorok alaptípusainak főbb jellemzői: 8088 - XT gépek a belsejében 16 bites , kívülről 8 bites adatbusz, működési frekvencia (órajel):4,77 MHz - 33 MHz. 80286 - AT gépek 16 bites külső és belső adatvezeték, PLCC vagy PGA tokozás. 80386 SX (S - Single) 16 bites külső, 32 bites belső adatbusz 80386 DX (D - Double) 32 bites külső és belső adatbusz 80386 SL (SL - Single Low power) alacsony fogyasztású SX processzor 80386 SLC (C - Cache) gyorsító (Cache) memóriával ellátott SL processzor Matematika társprocesszor (kooprocesszor) A matematikai műveleteket a CPU
közreműködése nélkül képes nagy sebességgel végrehajtani, ezáltal növeli a gép hatékonyságát. Jelölésük: 8087, 80287, 80387, 80487 A matematikai processzornak akkor van jelentősége ha nagy mennyiségű számítást kell elvégezni. (pl CAD programok) 1/A osztály INFORMATIKA 4 80486 SX 32 bites adatvezeték, a matematikai processzor (80487) külön illeszthető a rendszerbe az alaplapon elhelyezett külön foglalat segítségével. 80486 DX a matematikai processzor beépítésre került a központi egység tokjába, 8 kB belső gyorsító memória (Cache). Pentium (80586) 64 bites adatvezeték, beépített matematikai társprocesszor, 16 kB belső Cache memória. Pentium PRO megnövelt órajel frekvencia, a processzor belül egyszerű utasításokra bontja le az eredeti x86-os utasításokat (így gyorsabb a végrehajtás), a Pentium-tól eltérő tokozás. Pentium MMX kibővített utasításkészletű processzor,
multimédiás alkalmazások támogatása, futásuk gyorsítása. Pentium II. Pentium Pro és MMX tulajdonságok, magas belső órajel frekvencia (233-300 MHz), új tokozás (Single Edge Contact Cardridge) a processzor egy egyélű csatlakozósorral csatlakozik az alaplaphoz. Memóriák A műveletek lebonyolításához utasításokra, adatokra is szükség van, és a számítások eredményeit is el kell helyezni valahol. A tárolóhely a számítógép memóriája. Az alábbi memória típusokat különböztetjük meg: RAM (Random Access Memory Véletlen elérésű memória) A RAM egy írható/olvasható memóriatípus, melyben a programjaink és adataink helyezkednek el munka közben. Ha a program hosszabb, mint a rendelkezésre álló memória, akkor az nem fog működni. A RAM gyorsaságára jellemző a 6070 ns (nanosecundum) adatelérési idő Kikapcsoláskor az adatok törlődnek ROM (Read Only Memory Csak olvasható memória) Szükség van
olyan memóriára, amely nem felejt, és kikapcsolás után is megőrzi a tartalmát. Ilyen memória tartalmazza azt a programot is, amely keresi és elindítja a rendszer betöltését (BIOS Basic Input Output System). Ennek a memóriának nem lehet törölni a tartalmát. 1/A osztály INFORMATIKA 5 Cache memória A 386-os gépektől kezdődően ún. cache-memóriát is építenek az alaplapra A cache egy kis kapacitású (16 KB-1024 KB) gyors RAM (átlagos elérési idejük 10-20 ns). A cache úgynevezett szegmensekre (tartományokra) van osztva A szegmensek egy memóriaterület adatain kívül az első adat címét is tárolják, és nyilvántartják a hozzáférések gyakoriságát vagy a legutolsó hozzáférés idejét. Ha a processzor egy memória rekeszt címez, akkor először a cache memóriát vizsgálja meg, ha itt van a keresett adat akkor innen olvassa ki. Ha itt nincs egyik rekeszben sem, csak akkor fordul a viszonylag lassú RAM-hoz. A legrégebben vagy
legkevesebbet használt szegmensbe tölti be a keresett adat címétől kezdődő, egy szegmens méretének megfelelő RAM tartomány adatait. A 486-os processzoroktól kezdve van belső (processzoron belüli elsődleges cache) és külső (alaplapra szerelt másodlagos cache) cache. Csatlakozó sínek 8 bites csatolósín ISA EISA VESA PCI Háttértárolók A háttértárolók programjaink, adataink tárolására alkalmas eszköz, melyek különböző formában jelennek meg, a tárolási cél jellegének megfelelően. A háttértárolók fajtái: hajlékonylemezes meghajtó (floppy Floppy Disk Drive FDD) Gépek közti gyors, de kis mennyiségű adatátvitelre alkalmas. 5,25"-os floppy meghajtó (360 KB; 1,2 MB tároló-kapacitású), 3,5"-os floppy meghajtó (720 KB; 1,44 MB; 2,88 MB tároló-kapacitású). merevlemezes meghajtó (winchester Hard Disk Drive HDD) Nagyobb mennyiségű program és/vagy adat
tárolására és futtatására alkalmas, kapacitása 10 MB-tól több GigaByte-ig terjedhet. A végrehajtási és adatelérési ideje töredéke a floppy meghajtókénak. A meghajtóban levő lemez felületén forgáskor a levegő megtapad, így a kialakult légpárnán az író/olvasó fej "úszik". Az így felemelkedő fej mikrométeres távolságban lebeg a lemez felett. Ez a távolság akkora, hogy egy porszem már beszorulna a fej és a lemez közé, ami rövid időn belül tönkretenné a meghajtót. Működő gépeket ezért nem szabad mozgatni valamint az asztal csapkodása sem megengedhető ! A meghajtóra vonatkozóan az alábbi vezérlési módokat különböztetjük meg: MFM -es (ma már nem használatos), AT buszos, SCSI vezérlésű. 1/A osztály INFORMATIKA 6 CD-ROM meghajtó A CD-ROM a csak olvasható kompaktlemezes meghajtó angol rövidítése. Az adatok csak olvashatók, semmilyen formában nem módosíthatók. Előnye a
nagymennyiségű adattárolás. Egy CD lemezre kb 650 MB adat fér el, ami 170000 nyomtatott oldalnak felel meg. Kedvelt felhasználási terület a multimédiás alkalmazások (hang, kép). A CD meghajtók sebességét egy szorzószámmal jelölik (pl.: 12X = tizenkétszeres), ami viszonyítás az egyszeres sebességűhöz képest. 12X felett különböző mechanikai problémák miatt már nem egyenes arányban növekszik a sebesség a szorzószámmal. Csatlakozási felület lehet: AT buszos, SCSI vezérlésű. ZIP drive-ok A floppy meghajtókhoz hasonló, de nagyobb mennyiségű adat tárolására alkalmas (120 MB). Tudja kezelni a "hagyományos" floppy lemezeket is STREAMER-ek Szalagos meghajtó, ami a magnókazettához hasonló, nagymennyiségű adat tárolására alkalmas. Biztonsági másolatot szoktak ilyen típusú meghajtóra készíteni. Monitorok A monitorok mint elsődleges kimeneti eszközök fontos szerepet töltenek be a számítógép és az
ember kapcsolatában. A számítógép üzenetei a monitoron jelennek meg. Ergonómiai jellemzők: villogás-, illetve vibrálásmentesség, káros sugárzások kibocsátásának minimalizálása, tükröződésmentesség, külső fényekből eredő élességromlás csökkentése, a képernyőre rakódott porréteg által okozott képminőség romlás elkerülése. A káros tulajdonságok csökkentésére szolgálnak a különböző monitorszűrők, amelyek a képernyőre szerelhetők. A korszerű monitorok esetében már nem szükséges a monitorszűrők használata. A monitorok legfontosabb paraméterei: méret (a képernyő átlójának mérete, pl. 14", 15", 17") felbontás - karakteres (80x25, 80x43 stb.) - grafikus (320x200, 640x480, 1024x768 stb.) képpontok közötti távolság (pl. 0,28) színek száma - monochrom (egyszínű vagy szürkeségi fokozatok megjelenítésére alkalmas) - színes (4 - 16,7 millió szín)
üzemmód - alfanumerikus (karakteres) - grafikus 1/A osztály INFORMATIKA 7 Monitor szabványok: CGA (Color Graphics Adapter) - grafikusan 320x200-as felbontás, 4 szín, vagy 640x200-as felbontás, 2 szín - 80x25-ös karakteres felbontás HGC (Hercules Graphics Card) - 720x348-as felbontás monochrom üzemmódban HICC (Hercules InColor Card) - 720x348-as felbontás, 16 színnel EGA (Enhanced Graphics Adapter) - a CGA szabvány továbbfejlesztett változata. - grafikusan 640x350-es felbontás, 16 színnel - 80x25-ös, vagy 80x43-as karakteres felbontás VGA (Video Graphics Adapter) - 640x480-as grafikus felbontás, 16-256 színnel - 80x25-ös, vagy 80x50-es karakteres üzemmód SVGA (Super VGA) - 800x600-as vagy 1024x768-as felbontás XGA (eXtended Graphics Adapter), FGA (Future Graphics Adapter) Nagyobb felbontás (1600x1280), több szín (16,7 millió) A monitor szabványának meg kell egyeznie a számítógépbe helyezett grafikus
illesztőkártya által kezelt szabvánnyal. Billentyűzet (klaviatúra) A billentyűzet az elsődleges beviteli egység. Az XT és az AT gépek billentyűzete eltérő módon kommunikál a számítógéppel, ezért bizonyos billentyűzeteken található egy átkapcsoló amely a számítógép típusának kiválasztására szolgál. A billentyűk száma alapján a billentyűzet lehet 84 (XT), 101, 102 (pl. magyar), 105 (Windows 95) gombos. Ékezetes betűket billentyűzet átdefiniáló program segítségével állíthatunk elő. Ennek hiányában az ALT billentyű lenyomása mellett a jel ASCII kódjának begépelésével írhatunk a billentyűzeten nem szereplő karaktereket. A billentyűzet részei: alfanumerikus billentyűk (betűk, számok, írásjelek) segédbillentyűk (Egy másik gombbal együtt lenyomva működnek, ezáltal kibővítik az eredeti billentyűk funkcióit. pl: SHIFT, CTRL, ALT) vezérlőbillentyűk (ENTER, ESC, BACKSPACE) kurzormozgató
billentyűk funkcióbillentyűk (Feladatuk a használt programtól függ. F1 - F12) numerikus billentyűzet (Számítási műveletekhez. illetve számadatok feldolgozásához használjuk. Bekapcsolása a NUM LOCK billentyűvel történik.) 1/A osztály INFORMATIKA 8 Egér Az egér speciális adatbeviteli eszköz. Az egeret sík felületen mozgatva a képernyőn egy úgynevezett egérkurzor mozog. Az egérkurzorral rá tudunk mutatni a képernyőn egy adott pontra, kiválaszthatunk egy menüt, megnyomhatunk egy nyomógombot stb. A soros porton keresztül csatlakoztatjuk a számítógéphez. Az egér jellemzői közé tartozik a gombok száma (2 vagy 3), a felbontás (legkisebb érzékelhető elmozdulás) és az üzemmód (PC-Mouse - 3 gombos, MS-mouse - 2 gombos). Az egér működtetéséhez egy ún. meghajtóprogramot kell betölteni a számítógép memóriájába. Az egerek csoportosítása működési elvük alapján: elektromechanikus Egy kb. 20 mm átmérőjű
golyó mozgását érzékeli két, egymáshoz képest 90 fokos szögben elhelyezett görgő. A görgők egy kapcsolószerkezetet periodikusan ki-be kapcsolgatnak és így érzékelik az elmozdulást. optomechanikus Itt az előbb említett görgők egy-egy perforált tárcsát forgatnak el egy fotókapu előtt. A fénysugár átengedése illetve megszakadása révén érzékeljük a mozgást. optikai Nincs benne mechanikus alkatrész. Speciális négyzetrácsos alátéten kell dolgozni vele. Mozgatáskor a fénysugár visszaverődését érzékeljük az alátétről. Nyomtatók A nyomtatók feladata, hogy a számítógépben tárolt információkat papíron megjelenítsék. A nyomtatók osztályozása: 1. Egyszerre mekkora részét nyomtatja a dokumentumnak szeriális nyomtató Egyszerre egy karaktert nyomtat, majd továbbítja a nyomtatómechanizmust a következő pozícióra. (pl mátrixnyomtató, tintasugaras nyomtató) sornyomtató A memóriában tárol egy sorra
való adatot, és ezt egyszerre nyomtatja ki. Nagy sebesség, nem túl jó minőség. (pl hengeres és láncos nyomtató) lapnyomtató Egy lap kinyomtatása egy lépésben történik. (pl lézernyomtató) 2. A tinta mechanikus érintkezéssel kerül-e fel a papírra érintéses A festékszalagon keresztül mechanikai érintkezést hoz létre a papír és a nyomtatószerkezet között. (pl mátrixnyomtató) 1/A osztály INFORMATIKA 9 érintés nélküli Porlasztással, illetve elektrosztatikus úton viszik fel a tintát a papírra. (pl. tintasugaras és lézernyomtatók) 3. Az egyes karaktereket egyben vagy pontokból állítja-e össze karakternyomtató A karakterek tükörképét teljes egészében megtaláljuk a nyomtatószerkezeten (henger, gömb). Hátránya, hogy a karakterkészlet rögzített mátrixnyomtató A jeleket pontokból rakja össze. Bármilyen jel kinyomtatható 4. Működési elv alapján mátrixnyomtató A karaktereket pontokból rakja
össze. A pontokat 9 vagy 24 egymás alatt elhelyezkedő tű hozza létre, amelyek együtt mozognak a papír előtt. A tűk mechanikus érintkezés útján, a festékszalagon keresztül nyomot hagynak a papíron. tintasugaras nyomtató Tintacseppeket lő a papírra és így a mátrixnyomtatóhoz hasonlóan pontokból rakja össze a karaktereket. A tintacseppeket fúvóka segítségével lövi ki a papírra. A cseppek elektromosan feltöltődnek a porlasztás során és így elektródák között eltéríthetők, irányíthatók. lézernyomtató A nyomtatandó kép egy elektrosztatikusan feltölthető henger felületén jön létre. A henger fény hatására elektromosan vezetővé válik és így az elektromosan feltöltött festékpor csak bizonyos helyeken tud megtapadni rajta. Így alakul ki a hengeren a megfelelő kép, amit aztán a papírra visznek, majd ráégetnek. A nyomtatókban a papírtovábbítás vagy a papír szélén kialakított perforáció segítségével
vagy gumihengerekkel valósítható meg. A nyomtatók fontos jellemzője a felbontás (dpi = pont/inch) és a nyomtatási sebesség (cps = karakter/másodperc; lpm = sor/perc; lap/perc)