Építészet | Felsőoktatás » Építésügyi eljárás fogalmak

Adatlap

Év, oldalszám:2008, 21 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:123
Feltöltve:2009. július 30
Méret:100 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 253/1997. (XII 20) Korm rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 1. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 2. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe 3. Állagmegóvás (karbantartás): meglévı építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelızése, kárelhárítása érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési-szerelési munka. 4. Átalakítás: meglévı építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének, vagy külsı megjelenésének, illetıleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelı építési munka. 5. Áthajtó: építményen átvezetı, jármőközlekedésre szolgáló tér 6.

Átjáró: építményen átvezetı, személyi közlekedésre szolgáló tér 7. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2 8. Belmagasság: a padló és mennyezet közötti függıleges távolság 9. Belsı fekvéső helyiség: homlokzati nyílászáró nélküli helyiség 10. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsıházához vagy tőzgátló elıteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettőz alatt is mőködtethetı felvonó. 11. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerő használókat nem veszélyezteti állékonysági, tőzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelı építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása. 12. Bıvítés: meglévı építmény beépített térfogatának

vízszintes, és/vagy függıleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetıtér-beépítés, emeletráépítés). 13. Csoportház (a sorház, láncház, áttriumház győjtımeghatározása): építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy egy üdülıegységet) magába foglaló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel csoportosan elhelyezett együttese. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 1/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 14. Elıkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felıli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (elıkerti határvonal), illetıleg az oldalkerje(i) között fekvı része. 15. Elılépcsı: az építmény bejáratához csatlakozó szabadlépcsı 16. Emeletráépítés: meglévı épület épületmagasítással járó

függıleges irányú bıvítése új építményszint létesítése érdekében. 17. Emeletszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete a földszinti helyiség, helyiségcsoport fölött van. 18. Égéstermék-elvezetı: a füstcsatorna és a kémény (beleértve a zárt kéményrendszereket is). 19. Építési határvonal: az építési telek elıkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó vonalak, amelyeken kívül épület, épületrész - az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével - nem állhat. 20. Építési hely (telek beépíthetı része): az építési teleknek az elı-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védıtávolságok megtartásával - az övezeti elıirások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhetı(k). 21. Építési övezet: a beépítésre szánt (beépített)

területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 22. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal külsı síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezıen helyezni kell. 23. Építménymagasság ("H"): Az építmény valamennyi homlokzatának függıleges vetületifelülete összegének (F) valamennyi - vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendı - homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredı érték. A magasság megállapítása során: a) az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külsı felületének és a tetı felsı síkjának metszésvonala vagy érintıvonala

és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetıszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felülető padlásvilágitó ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felülető reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tetı, tetırész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintıvonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedı 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével, Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 2/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsı udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belsı oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát

külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. 24. Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. 25. Fagyhatár (mértékadó): a terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol már a talaj biztonsággal nem fagy át. 26. Felújítás: meglévı építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka. 27. Felvonulási épület: az építmény(ek) kivitelezése célját szolgáló, annak befejezéséig fenntartható épület. 28. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös használatú közlekedı. 29. Fıhelyiség: az önálló

rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minısülı) helyisége. 30. Földszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá. 31. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára) 32. Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal), illetıleg az oldalkertje(i) között fekvı része. 33. Helyiség: a rendeltetésének megfelelıen minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér. 34. Helyreállítás (újjáépítés): sérült, nem teljes egészében tönkrement építmény, építményrész, eredetihez hasonló állapotának visszaállítása érdekében végzett építési munka. 35. Homlokzat: az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része 36. Huzamos

tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerő használata általában folyamatosan két órát meghaladó idıigényő, vagy amelyben a használatok közötti szünet idıtartama a két órát nem éri el. (Pl lakószoba, nevelı-oktató helyiség, étterem). Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 3/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 37. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli tőzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsıleg egy épület képét mutatja. 38. Korszerősítés: meglévı építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítıképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. 39. Környezetterhelési határérték: jogszabályban (ideértve a helyi építési szabályzatot is) a terület rendeltetésszerő

használhatósága érdekében meghatározott levegı- (por, főst, szag), víz- és talajszennyezettség, továbbá a zaj-, a rezgés-, és a sugárterhelés megengedett felsı határértéke. 40. Környezı terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek terepszintje 41. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják. 42. Középmagas építmény: amelyben a legfelsı építményszint szintmagassága 13,65 és 30,0 m között van. 43. Közmőpótló: a vezetékes közmőellátást helyettesítı mőtárgy (pl kút, szennyvíztároló, agregátor). 44. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló mővészeti-, kegyeleti szobor, emlékmő, díszkút, szökıkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti mőtárgy, illetıleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó. 45. Közvetett természetes megvilágítás:

közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történı megvilágítás. 46. Közvetlen természetes megvilágítás: közvetlenül a szabadba nyíló, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történı megvilágítás. 47. Közvetlen természetes szellızés: közvetlenül a szabadba nyíló nyilászárón vagy szellızıkürtın, szellızıcsatornán keresztül történı gravitációs légcsere. 48. Légakna: közel azonos légszennyezettségő mellékhelyiségek közvetlen természetes szellızésére szolgáló, épületszerkezetekkel körülhatárolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. 49. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellızésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belsı udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. 50.

Lépcsı: a lépcsıfokokból álló lépcsıkar(ok) és a lépcsıpihenı(k) összefüggı együttese 51. Lépcsıkar szabad szélessége: a lépcsıkorlátok, illetıleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 4/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 52. Magasépítmény: melyben a legfelsı építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja 53. Magastetı: olyan tetı, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja és általában tetıteret képez 54. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhetı: a) közmübecsatlakozási mőtárgy, b) közmőpótló mőtárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a

terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürdımedence, -napkollektor, g) kerti épített tőzrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, i) háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, j) állatkifutó, k) trágyatároló, komposztáló, l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 55. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység fıhelyiségeinek rendeltetésszerő használatához szükséges vagy azt kiegészítı, általában közlekedı, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetéső (pl. főtı-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdülıegység fızıhelyisége 56. Oldalkert: az

építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvı része. 57. Önálló rendeltetési egység: helyiség, vagy egymással belsı kapcsolatban álló fı- és mellékhelyiségek mőszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedıjébıl nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethetı (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület) 58. Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 59. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 60. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló

rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. 61. Rendeltetés-módosítás: az építmény használati céljának, üzemeléstechnológiájának olyan megváltoztatása, amely az állékonyság, a tőzbiztonság, az egészségvédelem, a környezetre gyakorolt hatás, a használati biztonság, az energiafelhasználás, a zaj- és rezgéskibocsátás tekintetében változást eredményez a megelızı használathoz képest. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 5/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 62. Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselı városrész, tömb olyan felújitása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerősítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történı pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelı színvonalra emelése. 63. Rekonstrukció: zömében avult városrész olyan

korszerősítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelı állapot elérése érdekében. 64. Revitalizáció: a különösen értékes, elsısorban sok mőemléki adottsággal rendelkezı, elavult, élettelen városrész "újraélesztése", a történeti érték megtartásával, mininális kiegészítı, nagyrészt helyreállító beavatkozással. 65. Szabad belmagasság: elıírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható. 66. Szabad keresztmetszet, szabad méret: amelybe épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be. a világítótest kivételével 67. Szabad lépcsı: csapadéktól nem vagy csak részben védett lépcsı 68. Szennyvízszikkasztó mőtárgy:

szakszerő talaj-abszorpciós csatornapótló létesítmény (oldóakna és drénezett talajszőrı). 69. Szintkülönbség: két szint vagy építményszint (járó)felülete közötti függıleges távolság 70. Szintmagasság (padlószintmagasság): az építmény fıbejárata - bejárati elılépcsıje elıtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függıleges távolság 71. Szintterület: valamennyi építményszint területének összege 72. Szintterületsőrőség: a beépítésre szánt (beépített) terület egyes területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhetı (elhelyezett) épületek összes szintterületének viszonyszáma. 73. Telek aktív zöldterülete: a telek azon növényzettel borított területe, amelynek talaja szerves (vertikális) kapcsolatban van az eredeti talajszelvénnyel és így az élıvilág számára potenciális élıhely. 74. Telek beépített területe: a telken

álló, a környezı terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedı építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni - az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévı és az építmény tömegétıl legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függıfolyosó, ereszpárkány, elıtetı, továbbá az építményhez tartozó elılépcsı vízszintes vetületét. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 6/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 75. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke. 76.

Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala. 77. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környezı (szomszédos) és a csatlakozó terepszintbıl, és legfeljebb bejárati vagy tereplejtı felıli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtı felıli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcsı vagy lejtı csatlakozik (pl. pince, támfalgarázs) 78. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemzı rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely a jellemzı vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 79. Tetıfelépítmény: a tetı fölé emelkedı, az épület rendeltetésszerő használatát biztosító épületrész, a kémények, a

szellızık és a tetıablakok kivételével. (Pl felvonó gépház, lépcsıház tetıkijárata). 80. Tetıtér: az épület legfelsı építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastetı közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér (padlás). 81. Tetıtér-beépítés: tetıtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása. 82. Többszintes épület: amelyben a legfelsı építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m. 83. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. 84. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejőleg 300 személynél nagyobb befogadóképességő helyiség. 85. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merıleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott. 86. Tőzfal: az épületnek - általában a teleknek a

szomszédos telekkel közös telekhatárán álló - olyan nyílás nélküli határfala, amelynek tőzállósági határértéke megfelel a tőzvédelmi elıírás követelményeinek és amely a tetıhéjazat fölé emelkedik. 87. Vegyes rendeltetéső épület: amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltérı. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 7/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 1997. évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl 1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve mőszaki megoldásokra van szükségük. 2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a

mezıgazdasági, az erdımővelési, illetıleg az egyéb célra szolgáló része. 3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. 4. Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzıen a település történetileg kialakult, elsısorban összefüggı, beépített, illetıleg beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt része. 5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. 6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvı, az építési szabályoknak megfelelıen kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjármővel közvetlenül megközelíthetı telek. 7. Építési terület:

olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegő építmények elhelyezésére szolgál. 8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerő és biztonságos használatához, mőködéséhez, mőködtetéséhez szükséges alapvetı mőszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és mőtárgy győjtıfogalma). 9. Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és - használata nem korlátozott, illetve nem

korlátozható (pl. alap-, közép-, felsıfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, mővelıdési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá - használata meghatározott esetekben kötelezı, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 8/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg. 10. Épület: jellemzıen emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggı tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. 11. Helyi építési szabályzat:

az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelıen megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. 12. 13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelıen bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az errıl szóló külön szerzıdésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenı és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közmővek elhelyezése. 14. Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minısülı, elsısorban mezıgazdasági, erdımővelési, illetıleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

15. Mőtárgy: mindazon építmény, ami nem minısül épületnek és épület funkciót jellemzıen nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, mősorszórás mőszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas mőszaki alkotások). 16. Önkormányzati (megyei, illetve települési) fıépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit elıkészítı - felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkezı - személy. 17. Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlıdésének alapvetı lehetıségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülı településfejlesztési elhatározás. 18. Sajátos építményfajták:

többnyire épületnek nem minısülı, közlekedési, hírközlési, közmőés energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányamőveléssel, környezetvédelemmel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetéső, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényő településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenıen eltérı, vagy sajátos, csak arra a rendeltetéső építményre jellemzı, kiegészítı követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. 19. Szabályozási keretterv: az a fıvárosi településrendezési terv, amely a fıváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 9/21 http://www.bmeeokhu

2008.0420 táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fıvárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja. 20. Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési elıírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. 21. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület 22. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejőleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történı felosztása. 23. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül

szomszédos telkek egy telekké történı összevonása. 24. Telekfelosztás: a telek új telkekre történı osztása 25. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása. 26. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. 27. Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedı önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövıbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsısorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természetimővi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi

rendszernek van döntı szerepe. 28. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. 29. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetıségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelıen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mőködéséhez szükséges mőszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. 30. 31. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemzı növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. 32. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építımővészeti, mőszaki-tudományos) építészeti minıséggel rendelkezı alkotásokban Építésügyi eljárások

Fogalommeghatározások 10/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 megjelenı értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek identitása és alkotóképessége fejezıdik ki. 33. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselı elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. 34. Fıvárosi keretszabályzat: a fıváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos - telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljeskörően szabályozó - általános követelményeket keretjelleggel megállapító, a fıvárosi önkormányzat által megalkotott építési szabályzat. 35. Övezeti terv: a helyi építési

szabályzatban megállapított építési övezetek, illetıleg övezetek területi lehatárolását - a település ingatlan-nyilvántartási térképének másolatán tartalmazó terv, amely a szabályzat mellékletét képezi. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 11/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 47/1998. (X 15) Fov Kgy rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról 1. Alapintézmény: (alapfokú ellátás) A lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában mőködı oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnıtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, idıseket ellátó intézmény, mentık, rendırség, tőzoltóság). 2. Alapintézményi övezet: Speciális építési övezet a lakóterületeken belül, melyekre az általánosan meghatározható

építési övezetekhez képest az elhelyezendı funkció érdekében eltérı szabályok vonatkoznak. 3. Árkád: Az épület(rész) alatt kialakított, az építmény határoló síkján oldalt nyitott, de fedett sajátos közterület, vagy közhasználat céljára átadott terület. 4. Bányászati módszerekkel való kialakítás: Az eredeti felszín megbontása nélkül vagy az eredeti felszín minimális megbontásával, a terepszint alatt végzett építési munka. 5. Barkácsmőhely: A nem üzemi mérető, saját szükséglet fedezését, illetve a szabadidı eltöltését szolgáló termelı jellegő, illetve szolgáltató tevékenység céljára alkalmas kiegészítı épület. 6. Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének (építési hely) lehatárolási típusa, a szomszédos ingatlanra gyakorolt hatások szabályozása érdekében. Típusai: szabadonálló, oldalhatáron álló (és hézagos zártsorú), ikresen csatlakozó, zártsorú,

csoportos, egyedi (telepszerő). 7. Beépítési paraméterek: A beépítés jogszabályban meghatározott jellemzıi (beépítés rendeltetése, beépítés módja, építési hely, építési vonal, építmény méretei, beépítettség mértéke, építménymagasság mértéke, szintterületi mutató mértéke, legkisebb zöldfelületi mérték, építmény kialakítása stb.) 8. Célzott területfelhasználási mód: A területfelhasználási egység, illetıleg a keretövezet területén konkrét funkció, funkciókör, létesítmény vagy létesítménykör, vagy konkrét rendeltetés biztosítása érdekében külön meghatározott területi egység, melynek elıírásait a keretövezeti elıírásokon túlmenıen figyelembe kell venni, az építési övezet vagy az övezet meghatározásakor, illetıleg KSZT készítésekor. 9. Csomagolóipar: A már kész termékek, gyártmányok kereskedelmi forgalmazásához szükséges kiszereléssel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó

iparág. 10. Egyéb funkcióval kombinált parkolóház: Más funkcióval egybekötött vagy más rendeltetésnek is helyet adó, elsısorban közcélú parkolást és a más funkció parkolási igényét is kielégítı többszintes parkolóház. 11. Elıírt telekméret: Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 12/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 12. Emeleti szint beépítési mértéke: A telek földszint vagy meghatározott szint feletti szinten számított beépítettsége. 12/A. Építési reklámháló: Az építési állványzaton létesített, alapvetıen élet-, baleset-, munka- és környezetvédelmi célt szolgáló olyan építési védıháló, milyen kizárólag az épületek, épületegyüttesek homlokzat felújítása esetén ideiglenesen hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást megjelenítı reklámcélú felület is szerepel. 13.

Építési tevékenység: Az építés, átalakítás, bıvítés, felújítás, helyreállítás, korszerősítés, bontás, elmozdítás, rendeltetés megváltoztatása. 14. Épület bruttó szintterülete: Valamennyi építményszint bruttó szintterülete 15. Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén. 16. Értékvédelem alatt álló épület, terület: Jogszabály (mőemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. 17. Fásított köztér: Legalább fasorral szegélyezett vagy fás növényzet kihelyezésével kialakított közterület, tér. 18. Fásított parkoló: Olyan parkoló, melynek a) a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy b) szegélyre merıleges parkolás

esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén, vagy c) szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló. A kihelyezendı fák faját, illetve tıtávolságát úgy kell meghatározni, hogy azok tıtávolsága nem nagyobb a fák idıs korában várható koronaátmérıjének a kétszeresénél. 19. Fasor: Rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévı fák összessége, ahol a fák tıtávolsága nem nagyobb a fák idıs korában várható koronaátmérıjének a kétszeresénél. 20. Felvonulási terület: Az építési tevékenység folytatásához szükséges, az építési területhez kapcsolódó munkaterület. 21. Fényreklám: Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés 22. Vonalszerő fényreklám: A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. 23. Fı rendeltetés szerinti épület: A

területfelhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelı épület. 24. Fı rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú (önálló) épület: A keretövezet vagy építési övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítı, illetve kiszolgáló épületnek minısül: jármő (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmények Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 13/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 (tüzelıanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsmőhely, mőterem, árusítópavilon, kazánház. 25. Földtakarás tetıkert: Az építmény felsı födémén tetıkert céljából létesített talajréteg 26. Funkcióváltás: Létesítmény eredeti

rendeltetésének vagy használati módjának megváltoztatása. 27. Gyalogos utca: Jelzıtáblával gyalogútként megjelölt, illetıleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál. 28. Háromszintes növényállomány: A gyepszintő, cserjeszintő és fás növényzet együttes alkalmazásával területlehatárolás céljára vagy környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület. 29. Használati mód: A létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemzıje (a fentiek használatának jellemzı módja). 30. Háztartással kapcsolatos tároló épület: A háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzelıanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), valamint a jármő (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló 31. Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az oldalhatáron álló és a

zártsorú beépítési mód között átmenetet képezı - általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekbıl álló - sajátos beépítési mód. 32. Homlokzati vonal: Építési vonal 33. Homlokzatsík: Az épület külsı határoló felülete 34. Hulladékudvar: A szelektíven győjtött hulladék, illetıleg veszélyes hulladék meghatározott idıtartamú átmeneti - ártalmatlanításig történı - tárolását szolgáló telek, illetve terület. 35. Iroda: Jellemzıen információk feldolgozásával, közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény. 36. Irodaépület, irodaház: Jellemzıen irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület 37. Járdaszint: Az építmény mentén (körül) kialakított kizárólag a gyalogosok számára kialakított burkolat magassági szintje. 38.

Jármőtároló: Jármő tárolására szolgáló építmény 39. Kereskedelmi célú bruttó szintterület: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege. Lásd: épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 14/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 40. Keretes beépítés: Zártsorú beépítési módú, belsı kertre, zöldfelületre vagy udvarra szervezett beépítés, ahol az épületek a szabályozási vonalon vagy egységesen meghatározott építési vonalon állnak. 41. Kerti építmény: Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút) pihenés, játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz. 42. Kialakult állapot: A keretövezeti vagy építési övezeti elıírásoktól eltérı, a korábbi építési szabályoknak megfelelıen kialakult beépítés. 43. Kikötılétesítmény: A vízi közlekedéssel kapcsolatos

létesítmény 44. Kilátópont: Az a közterületi pont, melyrıl vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). 45. Kilátóút: Az a közterület, mely mentén vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). 46. Kizárt funkció: A keretövezetben, az építési övezetben, övezetben el nem helyezhetı rendeltetés. 47. Környezettőrı fa: A káros környezeti hatásoknak (levegıtisztaság, talaj-, talajvízszennyezettség stb) ellenálló fafajta 48. Kötöttpályás tömegközlekedés: Minden olyan közlekedési eszköz, melynek mőködéséhez légvezeték és/vagy különleges pálya szükséges. 49. Közforgalmú intézmény: Minden olyan intézmény, amelyet a rendeltetésének megfelelıen bárki - ellenszolgáltatásért vagy anélkül - igénybe vehet. 50. Közhasználat céljára átadott terület idıbeli korlátozás nélkül: Telek - errıl szóló külön szerzıdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában

gyalogosforgalom által igénybe vehetı része. 51. Közhasználat céljára átadott területek idıbeli korlátozással: Telek - errıl szóló külön szerzıdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehetı része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - idıben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási idıben) 52. Közintézmény: Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezıgazdasági és az egyéb rendeltetéső (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket. 53. Közkert: Zöldterület, melynek méretei nem haladják meg az 1 ha-t 54. Közlekedési célú közterület: A közlekedési terület bárki által használható része 55. Közlekedési és szállítási építmények: A közlekedés és az áruszállítás céljára szolgáló, illetve azokhoz

kapcsolódó építmények. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 15/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 56. Közlekedési hatásvizsgálat: A környezetterhelés megállapítása érdekében végzett, a gyalogos-, személy- és teherforgalom mennyiségét és annak idıbeli lefolyását rögzítı vizsgálat, illetve prognosztizáló elemzés. 57. Közpark: Az 1 ha-nál nagyobb területő közcélú zöldterület 58. Közterületi telekhatár: A szabályozási vonallal azonos telekhatár 59. Közúti őrszelvény: A közlekedési területnek a közúti forgalom céljára szolgáló részének szabad keresztmetszete. 60. Különleges létesítmények: Különleges rendeltetéső, használati módú épületek, építmények, illetve a városias területek nagylétesítményei, melyek egyedi szabályozást igényelnek, elhelyezési igényüket és lehetıségüket elsısorban a belsı funkció határozza meg. 61. Lakófunkciót nem zavaró intézmény: A lakóterület

elsıdleges rendeltetésének megfelelı környezeti hatással rendelkezı intézmény. 61/A. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a mőszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévı önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát. 62. Lakópark: Általában egyedi tervek alapján, jelentıs zöldfelülettel kialakított lakóterület (telep), ahol egy telken több lakóépület vagy ezek csoportja helyezhetı el. 63. Lakótelepi egység (telepszerő lakóterület): Telepszerő beépítéső, önálló intézményhálózattal is rendelkezı területi egység, függetlenül attól, hogy közterületek tagolják-e. 64. Levegıtisztaság védelmének határértéke: A levegıszennyezés jogszabályban megengedett legnagyobb mértéke. 65. Logisztikai terület: Jellemzıen az áruk, termékek, javak csomagolásával, szállításával és a szállítás szervezésével kapcsolatos tevékenységek céljára kijelölt terület. 66.

Magánút: Magántulajdonban lévı - a telek vagy telkek és a rajta vagy rajtuk lévı építmény(ek) megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati jármővek számára is megközelíthetı. 67. Mélyfekvéső terület: A környezet felszíni vizeinek szintje alatti, gravitációsan nem csatornázható terepszintő terület. 68. Mélygarázs: A terepszint, illetve az épület alatt létesített garázs 69. Mérnöki létesítmények: A mőtárgyak és a sajátos építmények 70. Mőterem: A mővészeti tevékenységgel kapcsolatos kiegészítı épület 71. Nagykereskedelmi létesítmény: A TEÁOR szerint az áruknak, termékeknek a termelık és a viszonteladók közötti nagy tételben történı közvetítésére alkalmas létesítmény. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 16/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 72. Oldalhatáron álló beépítés: Ahol az építési hely egyik oldala azonos a telekhatárral 73. Oromfal: A nyeregtetıs épület

végfalának a tetısík és a homlokzatsík metszésvonala, illetve a tetıgerinc közötti homlokzata. 74. Önálló ipari (nagykereskedelmi, raktár) épület: Kizárólag az ipari termelést, nagykereskedést, illetve raktározást szolgáló épület. 75. Önálló parkolóház: A kizárólag gépjármővek tárolására szolgáló épület 76. Önálló reklámhordozó: A kizárólag reklám céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet. 77. Önálló rendeltetési egység: Helyiség vagy egymással belsı kapcsolatban álló fı- és mellékhelyiségek mőszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedıjébıl nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethetı (pl. üzlethelyiség, egy lakás vagy egy szállodaépület) A rendeltetés alatt a TEÁOR szerinti tevékenységeket kell érteni. 78. Önálló üzemanyagtöltı állomás:

Üzemanyagtöltı állomás, mely nem kapcsolódik más építményhez, épülethez - az üzemanyagtöltı állomást igénybevevıket szolgáló kiskereskedelmi, illetve vendéglátó egység és fizetıhely kivételével -, illetve nem más rendeltetéső épületben vagy annak földszintjén kerül elhelyezésre. 79. Padlószint: Az építmény fıbejárata - bejárati elılépcsıje - elıtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függıleges távolság. 80. Párkánymagasság: A tetısík alsó vonala (eresz) és a rendezett terepszint között függılegesen mért távolság. 81. Parkolóház: Gépkocsik tárolására szolgáló - általában többszintes - épület 82. Parkolószint: Épület gépkocsik tárolására szolgáló szintje(i) 83. Portál: Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata 84. Raktár: Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség 85. Rálátás: Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány

86. Régészetileg védelemmel érintett terület: A terepszint alatt fellelhetı ismert vagy vélelmezett tárgyi emlék, érték fennmaradása, megırzése érdekében elrendelt intézkedéssel védett terület. 87. Rekreációs kiskertes területek: Az az elsıdlegesen mezıgazdasági termelést szolgáló kert, melyen építési szabályzatban meghatározott kialakítású, a pihenés vagy üdülés célját szolgáló épület is elhelyezhetı. 88. Rekreációt szolgáló építmény: A pihenést, a szabadidı eltöltését szolgáló építmény Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 17/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 89. Rendeltetés: Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül. Ahol a rendeltetés megnevezését alkalmazza a rendelet azok esetében a TEÁOR [9017/1991. (Sk 8) KSH közlemény] szerinti tevékenységeket kell érteni 90. Rendeltetésszerő használat: A szabályzatokban elıírt

rendeltetésnek megfelelı használat. 91. Sorgarázs: Kettınél több, egymás mellett elhelyezett, férıhelyenként önálló bejárattal kialakított gépkocsitároló. 92. Speciális (engedményes) építési övezet: A keretövezetben meghatározott általános szabályozási határértékektıl, a BVKSZ-ben meghatározott módon és feltételekkel eltérı szabályozási határértékeket, paramétereket alkalmazó építési övezet. 93. Sportépítmény: A sportolás építményei - az emberek mozgását szolgáló építmények függetlenül attól, hogy versenyszerően vagy a szabadidı eltöltése érdekében mővelik, területigényes szabad teret (sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás stb.) vagy zárt teret (fedett uszoda, testedzés, aerobic stb.) igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelentıs zöldfelülettel kerülnek-e kialakításra. 94. Szabadonálló beépítés: Ahol az építési helyet a telek be nem épített része

veszi körül 95. Szabályozási elem: A szabályozás kötelezı és irányadó elemei 96. Szabályozási mutatók, határértékek: A területrendezés eszköze A beépítési feltételeket - ellátási, urbanisztikai kritériumok és más területi követelmények (pl. az érték-, a természeti környezet megırzéséhez kapcsolódó érdekek érvényesítése és a humán igények kielégítésének kötelezettsége) érdekében meghatározott számszerő jellemzık. 97. Szabályozási szélesség: A közterület (meglévı vagy tervezett) szélességi mérete 98. Szabályozási vonal: Telek közterületi határvonala 99. Szálláshely-szolgáltató épület: Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelıotthon, kollégium, munkás- és nıvérszállás, fekvıbetegek szállásépülete, szülıotthon,

szociális otthon, turistaház, menedékház, vadászház, csónakház, fogadó, panzió, szálloda stb.) 100. Személygépjármő-tároló: Garázs, kocsiszín 101. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa 102. Támfal: Lejtın a bevágást megtámasztó létesítmény 103. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármő-tároló (a lejtıs terep hegyfelıli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minısül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 18/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 104. Telek homlokvonala: Telek közterülettel határos határa, lásd szabályozási vonal 105. Telekalakítás: Új építési telkek, építési területek kialakítása,

valamint a már meglevı építési telkek és építési területek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása. 106. Telekhatár: Az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási és az övezeti határvonal egyben telekhatár is 107. Teleknyúlvány: A földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító legalább 3 méter széles nyúlvány (nyél). 108. Telepszerő beépítés: Azonos rendeltetéső, vagy rendeltetésük alapján összetartozó épületek összehangolt elhelyezése, beépítési terv alapján kialakított együttese. 109. Tematikus intézménypark: Tematikus rendeltetéső épület vagy építménycsoport elhelyezésére szolgáló különleges terület. (Pl vidámpark, vásárterület, szórakoztató parkok) 110. Teraszház: A terep természetes lejtéséhez illeszkedı, azt lépcsızetesen követı padlószintekkel kialakított épület. A sík terepen teraszos (vagy lépcsızetesen

kialakított) metszeti elrendezéső épület nem minısül teraszháznak. 111. Teremgarázs: Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterő helység 112. Tereplépcsı: A külsı térben a terepszint megfelelı kiképzésével kialakított lépcsı 113. Terepszint alatti beépítés mértéke: A terepszint alatti építmény által mőszakilag igénybevett terület és a telek sík vetületének %-ban kifejezett aránya. 114. Természeti érték: A természeti erıforrás, az élıvilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más törvényben meghatározott, természeti erıforrásnak nem minısülı környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is. 115. Tetıkert: Az építmény felsı födémén kialakított növényzettel fedett terület 116. Turisztikai erdı: A turizmus, a kirándulás céljára szolgáló erdı 117. Üdülıépület: Kizárólag vagy túlnyomó részben üdülıegységet tartalmazó épület 118. Városi

park: A városrészt vagy a város egészét szolgáló, ennek megfelelıen kiépített, illetve felszerelt legalább 10 ha terjedelmő zöldterület. 119. Városüzemeltetési terület: A város(rész) mőködéséhez, mőködtetéséhez szükséges mőszaki infrastrukturális kiszolgáló tevékenységek elhelyezésére szolgáló terület. 120. Védıtávolságot igénylı termelı technológiák: Amelynek környezeti hatásai (károsanyag kibocsátása) a telek (terület) határán meghaladja a területre, illetve a csatlakozó területre elıírt kibocsátás megengedett határértéket. Védıtávolság kialakítását igényelheti a létesítmény a környezı területek védelme érdekében (környezetszennyezı üzem, zajos, bőzös, fertızı üzem stb.) Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 19/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 121. Védı zöldfelület: A káros környezeti hatások mérséklését szolgáló - védelmi célú zöldfelület 122. Vegyes

funkciójú épület: Több eltérı rendeltetéső rendeltetési egységet magában foglaló épület. 123. Veszélyes hulladék: Hulladék jogszabály alapján meghatározott minısítése 124. Zártsorú beépítés: Az épületek nyílás nélküli határfalai (tőzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakoznak. 125. Zártudvar: A telekhatáron álló épületrészek által közrezárt udvar 126. Zártudvaros beépítés: Zártsorúan beépült, jellemzıen zártudvaros beépítéső épületek 127. Zavaró hatás: A terület rendeltetésszerő használatát átmenetileg vagy állandóan korlátozó környezeti hatás. A 152/1995 (XII 12) Korm rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek az ott meghatározott méret esetén. 128. Zöldfelületi minimum: A zöldfelület elıírt legkisebb mérete 129. Zöldfelületi mutató: A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. 130. Felszínmozgás-veszélyes térségek:

Idetartoznak a csuszamlásveszélyes lejtık, az ideiglenesen nyugalomban lévı csuszamlásos területek és a beépítésre alkalmatlan csuszamlásos felszínek. 131. Mély fekvéső területek: Azok a területek, amelyekrıl a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem jut el a befogadóba (lefolyás nélküli területek). 132. Épület legmagasabb pontja: a) magasépítménynek nem minısülı épület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelsı pontja, melynek meghatározásánál a tetıszerkezet azon díszítı elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak (pl. kupola, saroktorony) valamint a tetıfelépítmények és az épület tetızetén elhelyezett antenna, villámhárító, kémény és szellızı figyelmen kívül hagyandók. b) magasépület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelsı pontja, melynek meghatározásánál kizárólag az

antenna (a hordozó szerkezete nélkül) és a villámhárító figyelmen kívül hagyandó. 133. Magasépület: épületfunkcióval meghatározó módon rendelkezı magasépítmények (magasház és különleges magasépület) győjtıfogalma. 134. Magasház: az a magasépület, melyben a legfelsı építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 20/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420 135. Különleges magasépület: az a magasépület, mely rendelkezik olyan épületfunkcióval, amelynek max. két használati szint padlószintje kizárólag technológiai okokból meghaladja a 30 métert. Önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 m magasságig helyezhetı el, legnagyobb vízszintes vetülete 25 m lehet. Az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 métert. 136. Magas mőtárgy:

olyan mőtárgy, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél. 137. Magas sajátos építmény: olyan sajátos építmény, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél. Építésügyi eljárások Fogalommeghatározások 21/21 http://www.bmeeokhu 2008.0420