Egészségügy | Anatómia » Dr. Kozsurek Márk - Hallópálya, hallókéreg

Hallópálya, hallókéreg dr. Kozsurek Márk mark@kozsurek.hu  STRUKTÚRA Mely útvonalon (ganglion, agyideg, magok, pályák) keresztül jut el az információ a receptortól a hallókéregig?  FUNKCIÓ Mi történik az egyes állomásokon? – Információfeldolgozás. Hogyan nyer az akusztikus jel végül komplex jelentést? -----------------------------------------  A hallókéreggel szomszédos és azzal szoros funkcionális egységet alkotó beszédközpontok. Sérüléseik tünettana  A hallópálya és a hallókéreg vizsgálómódszerei. A receptor: a Corti-szerv A belső szőrsejtekkel érzékeljük a hangokat (mechanoelektromos transzdukció), a külső szőrsejteknek sokkal inkább hangoló funkciójuk van (elektromechanikus transzdukció)! A cochlea nem csak küld rostokat az agytörzsbe, hanem fogad is onnan érkező axonokat!!! Valójában a n. cochlearis kevert ideg!!! Ganglion spirale bipoláris sejtek perifériás nyúlvány:

szőrsejtek centralis nyúlvány: agytörzs Ahogy az érző ganglionokban általában, itt sincs átkapcsolás, nincsenek szinapszisok! N. vestibulocochlearis n. facialis n. utriculoampullaris n. saccularis n. ampullaris post n. cochlearis a bipoláris sejtek centrális nyúlványai (és az agytörzsből leszálló efferensek) n. vestibularis A hallópálya átkapcsoló állomásai hallókéreg corp. geniculatum mediale colliculus inferior nucl. lemnisci lateralis dorsalis et ventralis nucl. olivaris superior medialis et lateralis nucl. cochlearis dorsalis et ventralis Corti-szerv „Take-home” messages  A hallópálya rostjainak többsége kereszteződik.  Az agytörzsi hallómagok közül csak a nucl. cochlearisban és a colliculus inferiorban kapcsolódik át minden felszálló rost, a többi magban az átkapcsolódás „fakultatív”. Mi történik az egyes hallómagvakban? Hogyan zajlik az információfeldolgozás? egyátalán Milyen

információk nyerhetők ki a hanghullámokból?  Agytörzsi szinten: – a hang frekvenciája – a hang intenzitása (hangerő) A hangintenzitás növekedése magával vonja a „recruitment” jelenségét. A membrana basilarison kialakuló hullám maximális amplitúdója nagyobb területre terjed ki, szélesebb sávban jönnek ingerületbe a szőrsejtek.  Agytörzsi szinten: – – – a hang frekvenciája a hang intenzitása a hang forrása (ha megvan mind a két fülünk) - Ferdén beeső hanghullámok az egyik fület valamivel később érik el. - A hangot a távolabbi füllel halkabbnak halljuk. (4°-os eltérés már érzékelhető!)  Agytörzsi szinten: – – –  a hang frekvenciája a hang intenzitása a hang forrása (binauralis hallás esetén) Agykérgi szinten: – a hangforrás távolsága: megtanultuk, hogy a távolabbról érkező hangok magasabb frekvenciájú komponensekben szegényebbé válnak, hisz azok gyorsabban

csillapodnak. – legmagasabb szintű integráció: beszéd (nyelv), zene colliculus inferior nucl. cochl dors. nucleus lemnisci lat. ventr. et dors nucl. cochl ventr. nucl. oliv sup. lat nucl. oliv sup. med nucl. med corp. trap colliculus inferior A cochlea felől érkező afferensek mindegyike kettéágazik, és a nucl. cochl dors. nucl. cochl ventr. nucl. oliv sup. lat nucleus lemnisci lat. ventr. et dors nucl. oliv sup. med nucl. med corp. trap nucl. cochlearis dorsalis et ventralis területén végződik. Mindkét mag frekvencia-analízist végez, de az információt más-más útvonalon továbbítják a magasabb központok felé. Oliva superior komplexum Az első átkapcsolódási hely, mely mindkét cochleából fogad afferenseket. nucl. cochl dors. nucl. cochl ventr. nucl. oliv sup. lat nucl. oliv sup. med nucl. med corp. trap L O K A L I Z Á C I Ó MSO A két fülből érkező jelek időkülönbségét érzékeli. LSO A két fülből érkező jelek

intenzitáskülönbségét érzékeli. Lemniscus lateralis magok Bemenet az ellenoldali cochlearis magokból és az azonos oldali oliva superior komplexből. nucl. lemnisci lat ventr. et dors nucl. cochl dors. nucl. cochl ventr. nucl. oliv sup. lat Kimenet az azonos és az ellenoldali colliculus inferior irányába. -------------------Colliculus inferior nucl. oliv sup. med nucl. med corp. trap Integrálja a frekvenciára és a lokalizációra vonatkozó információkat.   Vissza a cochleába : leszálló kapcsolatok A hallópálya minden egyes átkapcsoló állomása küld leszálló rostokat az „alatta” elhelyezkedő magokhoz. Ezek részben gátló, részben serkentő jellegű kapcsolatok. Legerősebb rostrendszer az olivocochlearis nyaláb , mely mindkét oliva superior komplexum területéről száll le mindkét cochleába, s főleg a külső szőrsejtek működését modulálja. A külső szőrsejtek sejtváza a rajtuk végződő efferensek hatására

átrendeződik, a sejtek megrövidülnek, s magukra húzzák a membrana tectoriát. A belső szőrsejtek és a membrana tectoria között beszűkülő résben így intenzívebb örvények keletkeznek. Az olivocochlearis nyaláb     A külső szőrsejtek alakváltozását eredményezi, a membrana tectoriat a membrana basilarishoz közelíti. Közvetlenül befolyásolja a belső szőrsejtek ingerelhetőségét is. „Összeköti” a két cochleát: az egyik csiga hatni tud a másik oldali Corti-szerv hangoltságára. Kiemeli a környezeti zajból a fontos hangokat azáltal, hogy az érdekes frekvenciatartományra élesíti a Corti-szerveket. Az agytörzsből tovább a kéreg felé Corpus geniculatum mediale Bár működése jóval komplexebb, most elegendő a CGM-et úgy kezelnünk, mint a szenzoros rendszerek (szinte) elmaradhatatlan talamikus (jelen esetben metatalamicus) átkapcsolóhelyét, mely az azonos oldali hallókéregbe küldi efferenseit. Mindkét

CGM-ben jelen van a mindkét fülből származó információ frekvencia-, intenzitás- és lokalizációs aspaktusa. Radiatio acustica: a capsula interna hátsó szára, a radiatio optica előtti terület. A hallókéreg Heschl-féle tekervények Legmagasabb szintű integráció: írott és beszélt nyelv, zene érzékelése, értelmezése Primer hallókéreg (Br41): a hallópálya végződési területe Szekunder hallókéreg (Br42): asszociációs hallómező, akusztikus memória (Mi az, amit hallunk?) A domináns féltekén (lásd később!): Wernicke-féle (szenzoros) beszédközpont (Br22): a hallott beszéd értelmezése Broca-féle (motoros) beszédközpont (Br44, 45): a beszéd szervezése A tonotópia fogalma „Kívülről” ennyi látszik 1.Pineal gland 2.Thalamus ( Pulvinar ) 3.Superior colliculus 4.Inferior colliculus 5.Lemniscal trigone 6.Frenulum veli 7.Superior medullary velum 8.Median sulcus 9.Gracile tubercle 10.Cuneate tubercle 11.Posterior

intermediate sulcus 12.Posteromedian sulcus 13.Vagal trigone 14.Hypoglossal trigone 15.Striae medullares 16.Facial colliculus 17.Locus coeruleus 18.Parabrachial recess 19.Crus cerebri 20.Inferior collicular brachium 21.Medial geniculate body 22.Lateral geniculate body 23.Suoerior collicular brachium 24.Habenula 25.Habenular commissure 1. Medial geniculate body 2. Inferior collicular brachium 3. Superior colliculus 4. Inferior colliculus 5. Superior cerebellar peduncle 6. Rhomboid Fossa 7. Gracile fascicle 8. Cuneate fascicle 9. Lateral funiculus 10. Pyramid 11. Posterolateral sulcus 12. Oliva 13. Retroolivary fossa 14. Bulbopontine sulcus 15. Pons 16. Trigeminal nerve 17. Lateral sulcus of the crus cerebri 18. Pontomesencephalic sulcus 19. Crus cerebri 20. Optic nerve 21. Optic tract 22. Lateral geniculate body 23. Leminiscal trigone 24. Middle cerebellar peduncle 25. Inferior cerebellar peduncle Összefoglalás  Cochlea: a külső és belső szőrsejtek eltérő

működése.  A cochlea nem csak küld rostokat az agytörzsbe, hanem fogad is onnan axonokat (kétirányú kapcsolat).  A „hallóganglion” nem az érzőganglionokra jellemző pszeudounipoláris sejteket, hanem bipoláris sejteket tartalmaz.  Az egyes magok kinyerik és továbbítják a bejövő jel információtartalmát (frekvencia, intenzitás, lokalizáció).  A hallópálya elsősorban a hangforrásal ellentétes oldalon szállítja felfelé az információt, de szerteágazóak a kétirányú kapcsolatok is.  A kéregben megtörténik a legmagasabb szintű integráció. Hab a tortán A féltekei dominancia kérdése  Általánosságban elmondható, hogy a fel- és leszálló pályák kereszteződése miatt mindkét félteke az ellentétes oldali testfelet érzékeli és mozgatja. A féltekék működése mégsem teljesen szimmetrikus.  Domináns: verbális, logikus, elvont, elemző, tervező, kifejező  Szubdomináns:

nonverbális, képekben dolgozó, szintetizáló, érzékelő  Jobbkezesek 96%-ában a bal, 4%-ában a jobb félteke a domináns. Balkezesek 70%-ában szintén a bal, 15%-ában a jobb félteke a domináns, 15%-ában a féltekék nem különülnek el ilyen élesen: mindkét félteke részt vesz a beszéd szervezésében. (Egyértelmű diagnózis csak műszeres vizsgálattal adható: Doppler-UH, PET.)  A beszédközpontok károsodásának tünettana  Motoros (Broca-, elülső típusú) aphasia – A beteg nehezen, erőlködve, lassan, akadozva, dallamtalanul beszél, beszéde tartalmilag szegényes (távirati stílusú); a beteg a hallott beszédet és az olvasott szöveget érti. Mivel tudatában van beszédzavarának, nem szívesen beszél. Oka: keringési zavar az a cerebri media elülső ágcsoportjának ellátási területén. Sokszor társul ellenoldali arc és kéz bénulással, ti. a primer motoros kéreg közel van, s egyidejűleg károsodhat.  Sensoros

(Wernicke-, hátsó típusú) aphasia – A beteg könnyen, megfelelő sebességgel, mondathosszúsággal és hanglejtéssel beszél, azonban beszéde (és írása is) tartalmilag zavaros (szósaláta), a tárgymegnevezés rossz. Mivel aphasiáját nem ismeri fel (a saját beszédét sem érti!), nem lehangolt. Ellenoldali érzéskieséssel társulhat, főleg az arc és kéz érintet a primer szenzoros kéreg közelsége miatt. Vizsgálómódszerek   BERA (brainstem evoked response audiometry): a hallópálya agytörzsi szakaszának vizsgálatára alkalmas objektív vizsgálat. Különösen alkalmas gyermekek hallásküszöbének meghatározására. Elve: speciális EEG vizsgálat, a hangingerek által kiváltott agyi hullámokat kell elkülöníteni az elektromos háttértevékenységtől. Letisztítva az agytörzsi magokban árkapcsolódó ingerületek által keltett hullámok jelennek csak meg. PET – pozitron emissziós tomográfia: Vizsgálható az izotóppal jelölt

anyagok agyi megoszlása. FDG (fluoro-18-deoxyglucose) használatával a kéreg glükózfelhasználása mérhető, így közvetve a kéreg aktivitásáról nyerünk adatot. De vizsgálható pl izotóppal jelölt gyógyszer kötődése, hasznosulása is. A rövid felezési idejű izotópok előállítása a helyszínen kell történjen, s ehhez ciklotron szükséges