Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A pénzügyi piacról

A pénzügyi piacról Pénzügyi közvetitõk: pénzintézetek, bankok Pénztulajdonosi csoportok: Állam: magába foglalja a központi költségvetést, a helyi önkormányzatok költségvetését valamint a non-profit szervezetek, alapitványok költségvetését. Vállalatok: vállalkozók csoportját, amelybe az egyes gazdasági ágakba tartozó szervek, illetve azok pénzalapjai tartonak Lakosság: az egyének pénzalapjait soroljuk, de nem értjük bele az egyéni vállalkozások pénzalapjait. A háztartások pénzalapja megnevezéssel szokták jelölni. Gazdálkodó alanyok: állam, vállalat, lakosság Deficites gazdálkodó alanyok: egyes gazdálkodó alanyok tervezett kiadásai meghaladják tervezett bevételeiket. Tervei megvalósitásához hitelt kell szereznie. Szufficites gazdálkodó alanyok: a gazdálkodó alanyok tervezett bevételei meghaladják tervezett kiadásaikat, pénzmegtakaritásaik keletkeznek. Alanyainak pénzfeleslegét kölcson kell adnia, ha ezután is

jövedelmet kiván szerezni. Lejárat transzformálás:Pénzügyi közvetitõk alkalmazzák. A pénzintézet a különbözõ idõre elhelyezett megtakaritásokból rövidebb vagy hosszabb lejáratú hiteleket tud folyósitani.Lehetõvé teszi,hogy a pénzintézeteknél a betétek és a hitelek állandóan mozgás- ban vannak, igy a bankárnak arra kell figyelnie, hogy mindig elegendõ likvid eszközzel rendelkezzék. Ennek eredményeként lehet az ismétlõdõ rövid lejáratú megtakaritásokból hosszú lejáratú hitelt folyósitani, ill. a tartósan lekötött betétekbõl többször lehet rövid lejáratú hiteleket folyósitani. Közvetités kikerülésére: Közvetlen finanszirozás: XVII.sz-ban megjelentek a pénz és tõkepiac csirái, kialakultak a részvényes, kötvényes finanszirozás formái. A pénzügyi közvetitõk, mint techinkai közvetitõk vesznek részt Kereskedelmi hitel: A vállalatok a pénzügyi közvetitõk megkerülésével rövid idõre hiteleznek

egymásnak. Dezintermediáció: a pénzügyi közvetitõk megkerülésére irányuló folyamat az utóbbi évtizedekben erõsödött föl. Kereskedelmi kötvény commercial paper: bankon kivüli rövid lejáratú hitel-igénybevételi forma. A befektetõk közvetlen vesznek meg az adóstól. Csak tõkeerõs prosperáló vállalat bocsáthat ki. Költségmektakaritás: -lejárat transzformálás -hitelközvetités Bank történet: 1587-Banco Rialto Velence 1619-Banco del Giro 16O9-Amszterdami Bank funkciói: pénzváltás, pénzletétek elfogadása, kliring lebonyolitása, nemesfémek vásárlása, lombardkölcsönök folyósitása 1619-Hamburgi Bank funkciói: pénzforgalom zavarainak áthidalása, záloghitelek folyósitása, zsiróforgalom lebonyolitása 1668-Riksbank svéd 1694-Angol Bank Bank of England feladata: állam hitelezõinek testülete, bankjegykibocsátás, bankügyletek folyósitása 1694-modern jegybank kifejlõdése 1848-Banoue de France 1875- Deutsche Reichsbank -

elõdje 1765 Porosz Bank 1791- Bank of the United States központi banki funkció 1816- második Bank of the United States ezután szabad banktevékenység 187O- szigoritották a bankjegykibocsátást 1914- központi jegybank: Federal Reserve System 12 körzeti tartalékbankból álló bankrendszer MAGYAR BANKTÖRTÉNET 1817-Österreichische National Bank bankjegykibocsátás a császárság egász területére funkciói:letéti ügylet, lombard kölcsönök, államkincstári utalványok diszkontálása 1878- Österreichische Ungarische Bank jegybanki szerep 1924- Magyar Nemzeti Bank rt. alaptõke 3Om Ft 1772 Hitelintézet hitelpénztár feladata: államihitelek kezelésére szolgált 1827-Elsõ Osztrák Takrékpénztár 1836-Brassói Általános Takarékpénztár 1839-Pesti Hazai Elsõ Takarékpénztári Egyesület 1845 rt. 1841- Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1863-Földhitelintézet mezõgazdaság finanszirozása 1867-Magyar Általános Hitelbank 1873-válság Angol-Magyar Bank,

Franco-Magyar Bank vége 1872-Magyar Országos Központi Takarékpénztár 1885-Magyar Királyi Postatakarékpénztár 1869-Magyar Jelzáloghitelbank 18OO-as évek vége Hazai Bank rt.,Hermes Magyar Általános Váltó rt. 1916-Pénzintézeti Központ bankok ellenörzõ szerve 1945- bankok államositása 1947- államositási törvény életbe lép Szász Antal szerint a BANK olyan üzem, amely saját számlájára hivatásszerûen vesz igénybe, illetve nyújt hitelt és amelyet sajátos gazdasági szervezete pénz alkotásra is alkalmassá tesz. Univerzális bank Többféle szolgáltatást nyújt. Vannak akik úgy vélik az amely túlmegy a hagyományos kereskedelmi banki tevékenységen, a betétgyûjtésen, a - rövid lejáratú- hitelezésen, a fizetési forgalom lebonyolitásán. Vannak, akik akkor tekintik univerzálisnak a bankot, ha értékpapir-mûveleteket is folytat, értékpapir-kibocsátást garantál -aláir. A német bankrendszerben mûködõ univerzális bankok

jellemzõje az értékpapirok birtoklása, vagyis a bankok portfóliójában ügyfeleik részvénye is megtalálhatók. Újabban a derivativokkal folytatott kereskedelem és a biztositás is beletartozik az univerzalitás fogalmába. Érvei: -sokrétû pénzügyi szolgáltatást biztosithatnak az egyes ügyfeleknek -szerteágazó tevékenységük miatt a mûveletek nagysága és a tevékenységük miatt gazdaságosabbak, mint az egyéb pénzintézetek Ellenérvek: -az összefonódások miatt torzitják a hitelallokációt -túl nagy gazdasági és politikai hatalom koncentrálásához vezethetnek -a bankon belül érdekellentétek jelentkezhetnek pl.hitelezõ és az értékpapir-részleg között -a részvényekkel való kereskedés, azok birtoklása túl nagy kockázatvállaláshoz vezethet Az univerzális bank elõnye a szûkebb értelemben vett kereskeselmi bankkal szemben Több információval rendelkezik a hitelt igénylõrõl akkor, ha tulajdonosként is és

részvénykibocsátást garantálóként is ismeri. Bankholding társaságokat hoznak létre: amelyeken belül saját tõkével rendelkezõ, jogilag elhatárolt leányvállalatok folytathatnak banki, értékpapir- és biztositási tevékenységet. 1979-Angol banktörvény 1987-Angol banktörvény Az angolok szerint: bank az, ami a tevékenységük folytatásához a Bank of England engedélyével kell rendelkeznie. Ezek a bankok havonta adtak jelentést a Bank of England-nek ezért Stasztikai bankoknak is nevezték õket. Angol Kereskedelmi Bank fõ funkciói: -fizetési forgalom lebonyolitása -betétgyûjtés -folyószámla-és egyéb hitelek nyújtása -külföldi valuta-deviza mûveletek lebonyolitása Angol Bank nem banki szolgáltatásai: -tanácsadás vállalatok számára részvénykibocsátáshoz, kockázati tõke szerzéséhez -nemesfémekkel való kereskedés -külkereskedelmi tevékenység elõsegitése -lizing -faktorálás -vagyonkezelõ szolgáltatások -biztositó

társaságok részére ügynöki tevékenység végzése -saját kibocsátású biztositási kötvények eladása -részvényregisztrálási szolgáltatás -befektetési alapok kezelése -ingatlanügynöki szolgáltatások -tõzsdei tevékenység Amerikában bank :az a szervezet, amelyet az egyes amerikai államok bankhatóságai vagy szövetségi hatóságok bankként jegyeznek be. Egyesült Államok alapvetõ banki funkciói: -pénz teremtése hitelezéssel és befektetéssel -fizetések lebonyolitása -megtakaritások összegyûjtése gazdasági és társadalmi célokra -hitelek folyósitása -külkereskedelmi tevékenység elõsegitése -vagyonkezelési szolgáltatások -az ügyfelek eszközeinek megõrzése-széfszolgálat -az alaptevékenységgel járó pénzügyi szolgáltatások nyújtása, igy hitelkártyák, utazási csekkek, távirati átutalások, adatfeldolgozás és számitógéppekkel kapcsolatos szolgáltatások, lizing Üzemgazdasági szempontból a banktevékenység

körének szabályozását 3 fõ szempont alapján alakitják ki: -érdekek ütközése -biztonság -egyes üzletágak különös sajátosságai Aláirás, under writing értékpapir-kibocsátást garantáló tevékenység Derivativok swap, tõzsdei és tõzsdén kivüli határidõs mûveletek, opciók, amelyek mérlegen kivüli tételek csoportjába tartoznak. Elsõ bankdirektiva 1977-ben hagyták jóvá, amely tartalmazta a bankok alapitásának közösen elfogadott elveit, az egyes tagállamok bankjainak azon jogát, hogy egy másik tagállamban leánybankot alapithassanak, és e bankok számára a fogadó ország mindazokat a jogositványokat köteles megadni, amelyekkel a hazai bankok rendelkeznek. 1983-ban fogadták el azt az irányelvet, amely arra kötelezte a felügyelõ hatóságokat, hogy az egyes bankcsoportokat konszolidált alapon vizsgálják. Szerinte a hitelintézet az az intézmény, amely betéteket és más visszafizetendõ forrásokat gyûjt és saját

számlájára hiteleket folyósit. Lehetõvé teszi, hogy az egyes tagországokban bejegyzett bankok korlátozás nélkül nyithassanak fiókot más országokban. Ez a" közös útlevél". Második bankdirektiva 1988-ban dolgozták ki, 1989 végén hagyták jóvá és 1993 elején lépett hatályba. Elkülöniti a pénzintézeteket- financial institutions- a hitelintézetektõl, amennyiben a pénzintézet nem gyûjthet betétet vagy más visszafizetendõ forrásokat. Ezekhez a dirktivákhoz járulnak a saját tõkére és szolvenciós rátákra vonatkozó szabályok, ezzel biztositva a minimális üzemgazdasági követelményeket. A második bankdirektiva szerint a hitelintézetek által végezhetõ tevékenységek: -betétek és más visszafizetendõ források gyûjtése -hitelezés, beleértve a fogyasztói hitelezést, a jelzáloghitelezést, a visszkereset nélküli faktorálást, a forfetirozást -pénzügyi lizing -pénzátutalási szolgáltatások -fizetési eszközök

kibocsátása és kezelése pl.hitelkártyák,utazási csekkek és bankári, pénztári csekkek -garanciák és kötelezettségvállalások -kereskedés saját számlára, illetve ügyfelek megbizásából -pénzpiaci eszközökkel-csekkek, váltók betétjegyek stb -devizákkal -határidõs pénzügyi tõzsdei termékekkel és opciókkal -deviza- és kamatlábderivativokkal -átruházható értékpapirokkal -részvények kibocsátásában való részvétel és ezzel kapcsolatos szolgáltatások -tanácsadás vállalatoknak tõkestruktúrával, stratégiával, egyesüléssel és vállalat-felvásárlással kapcsolatban -pénzügyi ügynöki tevékenység -portfóliókezelés és tanácsadás -értékpapirok õrzése és kezelése -hitelinformációs szolgáltatások -értékõrzés-széfszolgáltatás A pénzügyi koglomerátum nincs egységes definiciója. Az egyik lehetséges meghatározás szerint a vállalatok olyan csoportja, amelyek közös tulajdonban vannak, de az egyes

pénzügyi tevékenységeket- banki, értékpapir, biztositási tevékenységeket- a csoport egyes tagjai külön-külön végzik. Más meghatározás szerint a pénzügyi tevékenységhez nem pénzügyi tevékenység is járul. A közös felelõsséget-összetartozást- vagy egy holding szervezet, vagy egy közös irányitó, ellenõrzõ szervezet biztositja. Biztonsági háló Bankokat védõ biztonsági mechanizmus. Ezen mechanizmusok közé tartozik a betétbiztositási rendszer,a központi banki refinanszirozás és a fizetési rendszerek garanciális elemei. Napközbeni számlatúllépés Biztonsági intézkedés. Ennek alkalmazására olyan esetekben kerülhet sor, ha az adott országban olyan kliringelszámolási rendszer mûködik, ahol napközben megtörténhetnek a kedvezményezett számláján a jóváirások és csak a kliringelszámolások lezárásakor derül ki, hogy a fizetõ, illetve a fizetõ bankja nem tudta teljesiteni a fizetést. Biztonsági intézkedés

még:Fokozottabban kell érvényesiteni a tõkemegfelelés követelményét, esetleg az egyes tevékenységekre külön-külön kell megállapitani a tõkemegfelelési mutatót. Az ún. nem bakjellegû tevékenységekre csak kisebb mértékben szabad érvényesiteni a betétbiztositást, mert ez növelné a banknál az indokolatlan kockázatvállalást.(moral hazard) A biztositási üzletágban jelentkezõ kockázatot viszontbiztossitással, az értákpapir-üzletágban jelentkezõ kockázatot pedig a nyitott poziciók határidõs piacokon való lezárásával lehetne ellensúlyozni. Végsõ hitelezõ, végsõ menedék: szerepét úgy kivánják meghatározni, hogy a központi bank refinanszirozásimhitelekkel álljon a kersekedelmi bankok rendelkezésére, de a hitelek kamata a piaci kamatláb felett legyen, igy a bankok csak likviditási nehézségek esetén vegyék igénybe e hiteleket, ezek kamata ne jelentsen számukra szubvenciót, profitszerzési lehetõséget. Banksurrance:

a bank és biztositási tevékenység összefonódása. Legfejlettebb fajtájának azt tekinthetjük, amikor a bank biztositó leányvállalatot alapit, vagy megvesz egy már mûködõ biztositótársaságot. A banksurrance tevékenységet a fiókoknál végezhetik úgy, ha a bank alkalmazottait képezik ki a biztositási termékek árusitására, ez nyilván idõt és költséget igényel. A másik mód, ha csak biztositással foglalkozó szakértõket helyeznek el a fiókokban, amely azonban érdekellentéthez vezethet a két részleg alkalmazottai között. Keresztbe szubvencionálás A jövedelmezõbb tevékenységek támogathatják a kevésbé jövedelmezõeket. Bank Az, amely pénzteremtésre képes, másképp fogalmazva a bank olyan látra szóló folyószámlát vezet ügyfelének, amelyrõl azonnali átutalásokat lehet teljesiteni Pénzintézet Nem képes pénzteremtésre, mert nem vezet olyan számlát, amelyrõl azonnali átutalást lehet teljesiteni. 1987- magyar

bankrendszer kétszintûvé vált Pénzintézeti törvény 1991-ben jelent meg, amely meghatározta a pénzintézeti tevékenységet, elhatárolta az egyes pénzintézetek tevékenységi körét, illetve elõirta a pénzintézetek mûködésének biztonságát szolgáló intézkedéseket, szabályozta az Állami Bankfelügyelet tevékenységét. Kereskedelmi bank A pénzintézeti tevékenységek teljes körére adott felhatalmazás alapján végez betétgyûjtést, hitel-, illetve kölcsönügyleteket, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, az egyéb pénzintézeti tevékenységek közül legalább kilencet üzletszerûen végez. Szakositott pénzintézet Egyes pénzintézeti tevékenységek, illetve a pénzintézeti tevékenységek meghatározott körének végzésére felhatalmazott pénzintézet. Befektetési bank Olyan szakositott pénzintézet, amely csak bizonyos korlátozásokkal fogadhat el betéteket, vezethet bankszámlát, viszont más pénzintézeteket meghaladó

mértékben rendelkezhet tartós befektetésekkel. Takarékpénztár Betét elfogadására és hitel nyújtására felhatalmazott, a pénzintézeti tevékenységeket elsõsorban természetes személyek körében végzõ pénzintézet. Hitelintézeti törvény Pénzintézeti törvényt felváltó hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvényt az Országgyûlés 1996 novemberében hagyta jóvá és 1997. január 1-jén lépett be A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, illetve a kiegészitõ pénzügyi szolgáltatásokat. Hitelintézet Az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyûjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyûjtésére, valamint más visszafizetendõ pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadásra, tövábbá pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. -bank -szakositott hitelintézet -szövetkezeti hitelintézet Bank Az a

hitelintézet, amely betétgyûjtést és a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását üzletszerüen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. Szakositott hitelintézet A rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelõen jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. Szövetkezeti hitelintézet a következõ tevékenységeket végezheti: -betét gyûjtése -pénzkölcsön nyújtása -pénzügyi lizing -pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása -készpénz-helyettesitõ fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása -pénzügyi szolgáltatás közvetitése-ügynöki tevékenység -letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás -pénzváltási tevékenység -valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára végzett tevékenység Hitelintézeti törvény

szerint: Pénzügyi szolgáltatás a következõ tevékenységek üzletszerû végzése forintban, illetõleg devizában, valutában: -betét gyûjtése és más visszafizetendõ pénzeszköz-saját tõkét meghaladó mértékû-elfogadása -pénzkölcsön nyújtása -pénzügyi lizing -pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása -készpénz-helyettesitõ fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása -kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása -valutával, devuzával, váltóval illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történõ kereskedelmi tevékenység -pénzügyi szolgáltatás közvetitése-ügynöki tevékenység -befektetési alap letétkezelés -letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás -hitel referencia szolgáltatás -önkéntes kölcsönös biztositó pénztár részére történõ vagyonkezelés Hitelintézeti t9rvény szerint: Kiegészitõ pénzügyi szolgáltatás

a következõ tevékenységek üzletszerû végzése forintban, devizában -pénzváltási tevékenység -az elszámolásforgalom lebonyolitását végzõ elektronikus átutalási rendszerek mûködtetése-elszámolásforgalmi ügylet -pénzfeldolgozási tevékenység -pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon Pénzügyi intézmény pénzügyiszolgáltatáson kivül üzletszerüen kizárólag: -kiegészitõ pénzügyi szolgáltatást -biztositási ügynöki, árutõzsde-ügynöki, befektetési szolgáltatási, kiegészitõ befektetési szolgáltatási tevékenységet -aranykereskedelmi ügyletet -részvénykönyv-vezetést végezhet -Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett tõkével alapitható -Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett tõkével alapitható. -Pénzügyi vállalkozás legalább húszmillió fotint jegyzett tõkével alapitható. -Szakositott hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásban meghatározott

jegyzett tõkével alapitható. Hitelszövetkezet csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét Pénzügyi vállalkozás Az a pénzügyi intézmény, amely a betétgyûjtés és a pénzforgalmi szolgáltatás kivételével egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez. A bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezhet. Dezintermediáció Folyamata azt jelenti, hogy a legjobb vállalkozások a pénzintézeti rendszert megkerülve, közvetlenül a pénzpiacon szereznek forrásokat. Ha ez nagy mértéket ölt, a bankok hitelportfóliója romlik. Ennek ellenére a kereskedelmi bankok fõ tevékenységi köre a vállalati szektor hitelezése, illetve a vállalatok, vállalkozások számára pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Túlbankosodás A bankok versenyben állnak egymással a tradicionális és innovativ szolgáltatások nyújtásában, igy egyes területeken felesleges kapacitások

alakultak ki. A bank sokfajta kockázattal járó tevékenységet végez. Tûzfal Arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a tõke és egyéb források áramlását a bank különbözõ részlegei között. Sokan attól tartanak, hogy a bank kockázatos részlegei magukkal ránthatják az egész bankot, illetve végsõ soron költségvetési, össztársadalmi beavatkozást, sûrûn használt kifejezéssel: az adófizetõk pénzének elherdálását jelenthetik. Angolszász vagy amerikai rendszer Amikor a bankok nem birtokolhatnak vállalati részvényeket, igy a vállalatok tevékenységét a piacon, elsõsorban az értékpapirpiacon való megmérettetésük határozza meg. Német tipusú rendszer A vállalatok tulajdonlása, befolyásolása a bankon keresztül történik. Dereguláció: sok országban oldották a bankokat érintõ szabályozást, amely a bankok és takarékintézetek közötti különbségek elmosódásához, nem-banki intézményeknek a pénzintézeti piacon való

megjelenéséhez vezetett