Jogi ismeretek | Polgári jog » Pintér-Dérföldi - Jogszabálygyűjtemény, I. kötet

JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY A HONVÉDELMI FELKÉSZÜLÉSRE, NEMZETBIZTONSÁGRA, POLGÁRI VÉDELEMRE, KATASZTRÓFAVÉDELEMRE, TITOKVÉDELEMRE VONATKOZÓ és a NATO TAGSÁGBÓL ADÓDÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK I. KÖTET Honvédelem, honvédelmi felkészülés Lakosság riasztása, tájékoztatása Polgári védelem, katasztrófák elleni védekezés Hírközlés 2001 Szerkesztők: Pintér István dr. Dérföldi László Lektorok: Parrag Gábor Csókány Péter dr. Németh Sándor A szerkesztés lezárva: 2001. szeptember 30 Kiadja: a Hírközlési Felügyelet Készült az Elenor Bt. gondozásában Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK I. kötet 1. Bevezető. 5 1.1 A jogszabálygyűjtemény tartalma és kiadásának célja . 5 1.2 Útmutató a kiadvány felhasználásához . 5 2. A jogszabályokban alkalmazott fogalmak értelmezése . 6 3. A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározat ismertetése . 9 4. Jogszabályok . 21 4.1 Honvédelem,

honvédelmi felkészülés 1949. évi XX törvény (A Magyar Köztársaság Alkotmánya) 22 1993. évi CX törvény a honvédelemről (Hvt) és végrehajtására kiadott 178/1993. (XII 27) Korm rendelet (Vhr) egységes szerkezetben (A Vhr. mellékleteiből csak a 8 sz melléklettel) 46 1041/1994. (V 31) Korm határozat a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséről és a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozásáról (Korm. határozat „Függelék”-e nélkül) 151 18/2001. (IX 26) MeHVM rendelet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelősségi körébe tartozó szerveknél foglalkoztatott hadköteleseknek a rendkívüli állapot idején polgári munkakörükben való meghagyásának követelményeiről . 162 4.2 Lakosság riasztása, tájékoztatása 1996. évi I törvény a rádiózásról és televíziózásról 165 133/1994. (X 21) Korm rendelet váratlan légitámadás esetén az ország légiriasztásáról . 230 60/1997. (IV

18) Korm rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védő-eszközellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól . 234 4.3 Polgári védelem, katasztrófák elleni védekezés, veszélyhelyzetek 1996. évi XXXVII törvény a polgári védelemről 241 3 Tartalomjegyzék 196/1996. (XII 22) Korm rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól . 253 114/1995. (IX 27) Korm rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről . 260 18/1996. (VII 25) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról 264 55/1997. (X 21) BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi, technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól . 332 20/1998. (IV 10) BM rendelet

a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről . 345 1999. évi LXXIV törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről . 349 179/1999. (XII 10) Korm rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV törvény végrehajtásáról 366 248/1997. (XII 20) Korm rendelet az Országos Nukleárisbaleset – elhárítási rendszerről . 377 1995. évi LVII törvény a vízgazdálkodásról 384 232/1996. (XII 26) Korm rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól . 405 10/1997. (VII 17) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről (Melléklet nélkül) . 412 4.4 Hírközlés 2001. évi XL törvény a hírközlésről 423 50/1998. (III 27) Korm rendelet a zártcélú távközlő

hálózatokról 483 2000. évi LXXXIX törvény egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról . 503 100/2000. (VI 23) Korm rendelet az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat és hatásköréről . 508 137/1998. (VIII 18) Korm rendelet a Miniszterelnöki Hivatalról 511 4 Bevezető 1. Bevezető 1.1 A jogszabálygyűjtemény tartalma és kiadásának célja A kétkötetes jogszabálygyűjtemény és jogszabály ismertető a honvédelmi felkészülésre, nemzetbiztonságra, polgári védelemre, katasztrófavédelemre, titokvédelemre és a NATO tagságból adódó, a hírközlési ágazat tevékenységére vonatkozó szabályokat és azok ismertetését tartalmazza. A hírközlési ágazat állami és hatósági feladatait ellátó szervei, valamint a hírközlési szolgáltatók részt vesznek a honvédelmi és a katasztrófák

miatti veszélyhelyzetekre történő felkészülésben, a szolgáltatók nemzetbiztonsági adatszolgáltatói feladatokat is ellátnak, a természeti és ipari jellegű katasztrófák pedig veszélyeztetik a hírközlési szolgáltatások ellátását. A jogszabálygyűjtemény elkészítésének és kiadásának célja, hogy a vonatkozó jogszabályok, kormányhatározatok bemutatásával segítse a hírközlési ágazat szerveit, a hírközlési szolgáltatókat feladataik ellátásában. 1.2 Útmutató a kiadvány felhasználásához Terjedelmi okokból és a kezelhetőség érdekében a jogszabálygyűjtemény két (I. – II) kötetben, az alábbi gyűjtőfogalmak szerinti csoportosításban tartalmazza a vonatkozó jogszabályokat, Kormányhatározatokat. I. kötet Honvédelem, honvédelmi felkészülés Lakosság riasztása, tájékoztatás Polgári védelem, katasztrófák elleni védekezés, veszélyhelyzet Hírközlés II. kötet Rendőrség, nemzetbiztonság

(információgyűjtés, adatszolgáltatás, nemzetbiztonsági ellenőrzés) Titokvédelem (nemzeti, NATO, NYEU) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi (NATO, Nyugat-Európai UNIO) szerződések, megállapodások A szerkesztést tehát nem a jogszabályok hierarchiája, hanem a téma és feladatorientáltság határozta meg. A jogszabálygyűjtemény tartalmazza a jogszabályokban alkalmazott, fontosabb fogalmak értelmezését, valamint a könnyebb eligazodás érdekében az egyes kötetekben elhelyezett jogszabályok rövid tartalmi ismertetését, az elsősorban figyelembe ajánlott releváns címek és §-ok megjelölésével. Terjedelmi okokból néhány jogszabálynál nincs elhelyezve a hírközlési szolgáltatók szempontjából nem lényeges melléklet. A mellékletek hiányát a tartalomjegyzékben, jogszabály ismertetőben, illetve a jogszabályoknál elhelyezett megjegyzések jelzik. 5 A jogszabályokban meghatározott fogalmak 2. A jogszabályokban meghatározott

fogalmak 1) Belföldi Állami Futárszolgálat (44/1998. (X 14) BM rendelet alapján) A minősített adatokat tartalmazó küldeményeknek a bekapcsolt belföldi titokbirtokos szervek közötti, fegyveres biztosítással történő továbbítását végző szolgálat. 2) Fegyveres erők A Magyar Honvédség és a Határőrség (A Magyar Köztársaság Alkotmánya 40/A § (1) bekezdés) 3) Katasztrófa A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben

történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. (1999 évi LXXIV törvény 3 § e) pontja) 4) Katasztrófavédelem A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

(1999. évi LXXIV törvény 3 § j)pontja) 5) Lakosság riasztása A lakosság riasztása: a légiriasztás és a katasztrófariasztás. A légiriasztás és a katasztrófariasztás a rádió- és televízió műsorokat sugárzó adók (műsorszórás), illetve a polgári védelem riasztó értesítő és tájékoztató rendszerének igénybevételével történik. 6) A polgári védelem riasztási rendszere Olyan technikai berendezések és szükségeszközök összessége, amelyek alkalmasak a lakosság és a polgári szervek részére megkülönböztető hangjelzések leadására. (60/1997 (IV 18) Korm rendelet 1 § j) pontja) 7) Minősített időszak A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított – 1949. évi XX törvény (Alkotmány) 19. §-a (3) bekezdésének h) és i), valamint 35 §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet összefoglaló elnevezése. 6 A jogszabályokban

meghatározott fogalmak 8) Rendkívüli állapot A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX törvény 19 §-a (3) bekezdésének h) pontja szerinti hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdetett állapot. Kihirdetésére az országgyűlés, annak akadályoztatása esetén a köztársaság elnök jogosult. 9) Szükségállapot A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX törvény 19 §-a (3) bekezdésének i) pontja szerinti, az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség (együtt: szükséghelyzet) esetén kihirdetett állapot. Kihirdetésére az Országgyűlés vagy annak

akadályoztatása esetén a köztársasági elnök jogosult. 10) Veszélyhelyzet A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII törvény 2 §-a (2) bekezdése szerinti, a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot. A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult. 11) Nemzetbiztonsági szolgálatok A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai: az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (katonai nemzetbiztonsági szolgálatok). 12) Országos Nukleárisbaleset elhárítási Rendszer Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetleg bekövetkező – a lakosságot és környezetet veszélyeztető – nukleáris veszélyhelyzet esetén annak

elhárítására, következményeinek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére létrehozott baleset elhárítási rendszer. (248/1997 (XII 20) Korm rendelet 1. §-a) 13) Polgári védelem A honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítására, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdésére és a túlélés feltételinek megteremtése érdekében. (1996 évi XXXVII törvény 2 §-a (1) bekezdés a) pontja) 14) Rejtjelzés (43/1994. (III 29) Korm rendelet szerint) Minden olyan tevékenység, eljárás, amelynek során valamely adatot abból a célból alakítanak át, hogy annak eredeti állapota a megismerésre illetéktelenek számára rejtve maradjon. A rejtjelzés részét képezi a rejtjelzett adat eredetivé való visszaállítása

is. Nem minősül rejtjelzésnek a személyi vagy objektum azonosítás céljára használatos kódolás, továbbá az automatikus rendszerek mérési vagy vezérlési adatainak kódolása akkor sem, ha az védelmi célokat szolgál. 15) Rejtjeltevékenység (43/1994. (III 29) Korm rendelet szerint) A rejtjelzés, valamint az azzal összefüggő rejtjelző eszközfejlesztés, gyártás, javítás, értékesítés, a rejtjeltevékenységgel kapcsolatos ügyvitel, továbbá a felsoroltak biztonsághoz közvetlenül kötődő feladatok ellátása. 7 A jogszabályokban meghatározott fogalmak 16) Rendvédelmi szervek A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a polgári védelem állami szervei, a hivatásos tűzoltóság, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás szervei. (1995 évi CXXV törvény 74 §ának c) pontja, és az 50/1998 (III 27) Korm rendelet szerint) Megjegyzés A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény 9 §-ának g) pontja a

rendvédelmi szervek közé sorolja a Határőrséget is. 17) Vizek kártételei Az árvíz, a belvíz és a vizek rendkívüli mértékű elszennyeződése. (1995 évi LVII törvény alapján) 18) Árvíz – védekezési készültségi fokozatok. (A 10/1997 (VII 17) KHVM rendelet alapján) I – III. készültségi fokozat: akkor rendelik el, ha az áradó víz az adott készültségi fokozatra mértékadó vízállást elérte és további áradás várható. (Egyes esetekben – pld jeges árvíz – a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.) Rendkívüli készültség: a miniszter kezdeményezésére a Kormány rendeli el akkor, ha az árvíz az addig észlelt legmagasabb vízállást elérte és további áradás várható, ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, ha töltésszakadás veszélye fenyeget, vagy az bekövetkezett. 19) Belvíz-védekezés készültségi fokozatok (A 10/1997. (VII 17) KHVM rendelet alapján)

I. fokú készültség: akkor rendelik el, ha belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni a belvízvédelmi szakasz főcsatornáinak befogadóképességére, előürítésére, vagy megszűnt a belvizek gravitációs elvezetésének lehetősége. II.-III fokú készültség: akkor rendelik el, ha a (mentesítő) szivattyútelepeket kétműszakos üzemben kell működtetni (II. fok); ha a szivattyútelepek összteljesítményük legalább 75 %-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a belvizek visszatartását, illetve szükségtározását kell elrendelni. (III fok) Rendkívüli készültség: akkor rendeleik el, ha az adott (VIZIG működési) területen a belvízi elöntés lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók. 20) Zártcélú távközlő hálózatok Kizárólag kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, illetőleg védelmi igények kielégítését

szolgáló – rendeltetésük szerint elkülönült – távközlő hálózatok. (2001 évi XL törvény 1 § (4) bekezdés) 8 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése 3. A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése Honvédelem, honvédelmi felkészülés 3.1 A Magyar Köztársaság Alkotmánya. Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. Az Alkotmány II fejezetének 19 - 19/E §-ai tartalmazzák a rendkívüli állapot, a szükségállapot fogalmára és kihirdetésére, az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a rendkívüli állapotban létrehozandó Honvédelmi Tanács hatás és feladatkörére vonatkozó rendelkezéseket. A VII. fejezet 35 §-a tartalmazza a Kormány feladatát, hatáskörét a fegyveres erők, a rendőrség irányításával, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve követelményeinek elhárításával, a veszélyhelyzetben

alkalmazható intézkedési, rendelkezési jogkörével kapcsolatban. A XII. fejezet 70/H §-a tartalmazza a haza védelmével kapcsolatos állampolgári kötelezettségeket 3.2 1993. évi CX törvény a honvédelemről (Hvt) és végrehajtására kiadott 178/1993 (XII 27) Korm. rendelet (Vhr) Az egységes szerkezetbe foglalt Hvt. és Vhr az ország honvédelmére, a honvédelmi felkészülésre vonatkozó legfontosabb, alapvető jogszabály. A Hvt és Vhr meghatározza és szabályozza a) a honvédelem állami irányításának szervezeti rendjét, feladatait és hatásköreit; b) a fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó szabályokat; c) a honvédelmi feladatok végrehajtásában résztvevő állami és más szervek feladataira és hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat; d) a személyes és a vagyoni szolgáltatás jellegű honvédelmi kötelezettség részletes szabályait; e) a honvédelmi kötelezettséget teljesítők szociális érdekvédelmét biztosító

rendelkezéseket. Az Alkotmány 19/B-D §-aiban meghatározott külön törvények megalkotásáig terjedő időszakra átmeneti jelleggel tartalmazza az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett rendkívüli állapotban és szükségállapotban alkalmazható, valamint a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó alapvető szabályokat. A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a fegyveres erőket az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervezőmunkával, a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások teljesítésével támogatják, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt. (Hvt 1 § (5) bekezdés) A Hvt. és Vhr rendelkezéseinek a honvédelmi felkészülésben résztvevők figyelmébe ajánlott, releváns részei az alábbiak: A honvédelem alapjai, az Országgyűlés és a Kormány irányítási feladatai A Hvt. 1-8 §-ai és a Vhr vonatkozó §-a Különös

figyelmet érdemel a Hvt 8 § (1) bekezdés d, pontja, amely szerint: A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából 9 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése d) dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének állami feladatait; A honvédelmi miniszter feladatai a honvédelmi tevékenység szakmai irányítása körében. A Hvt. 10 §-a és a Vhr vonatkozó §-ai A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetőjének feladatai. A Hvt. 13 §-a és Vhr vonatkozó §-ai A honvédelmi igazgatás szervei. A Hvt. 14-20 §-ai és a Vhr vonatkozó §-ai A mozgósítás és végrehajtása A Hvt. 37 §-a és a Vhr vonatkozó §-ai A honvédelemben résztvevő más szervek és feladataik. A Hvt. 65-67 §-ai és a Vhr vonatkozó §-ai Különös

figyelmet érdemelnek a Hvt. 66 § (1) bekezdésének a), f) és g) pontjai, amelyek szerint: A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vesznek; a) centrális alárendeltségű közigazgatási szervek; f) a műsorszóró rádió és televíziós állomások, a Magyar Távirati Iroda; g) a közlekedési, szállítási, távközlési, hírközlési szervek és a posta szervei;” Az állampolgárok honvédelmi kötelezettségei A Hvt. 69 §-a és a Vhr vonatkozó §-a Általános hadkötelezettség, sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat A Hvt. 70 §-a; 93 §-a; 121-124 §-ai és a Vhr vonatkozó §-ai Hadkötelesek behívása mozgósításkor, tartalékos hadkötelesek meghagyása rendkívüli állapot esetén. A Hvt. 130 §-a; és a Vhr vonatkozó 103-108 §-ai A rendkívüli állapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályok, rendkívüli intézkedések. A Hvt. az alkotmány

értelmében megállapítja azokat a rendkívüli intézkedéseket, amelyeket rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet idején a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, valamint a 10 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése Kormány vezethet be. Az intézkedések bevezetéséhez a rendkívüli állapotot, szükségállapotot, veszélyhelyzetet kell kihirdetni. Általános rendelkezések. A Hvt. 199-201 §-ai tartalmazzák a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, a Kormány jogosítványait a Hvt.-ben felsorolt rendkívüli intézkedések bevezetésére, továbbá a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester jogosítványait a bevezetett intézkedések illetékességi területükre vonatkozó végrehajtási szabályainak megállapítására. A honvédelmi közigazgatás körében alkalmazható rendkívüli intézkedések. A Hvt. 202-207 §-ai és a Vhr vonatkozó §-ai A közigazgatásra, a

közrendre és a közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések. A bevezethető rendkívüli intézkedéseket a Hvt. 207-223 §-ai tartalmazzák Az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések. A bevezethető rendkívüli intézkedéseket a Hvt. 224-232 §-ai tartalmazzák A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendkívüli intézkedések. A bevezethető rendkívüli intézkedéseket a Hvt. 233-248 §-ai tartalmazzák A Hvt. 245 §-ának f) és g) pontjai szerint elrendelhető: f.) g.) távbeszélő, távíró és egyéb hírközlő eszköz használatra való átengedése, illetve használatának mellőzése; rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele, használatra való átengedése, vagy ezek használatának mellőzése. A Htv. 247 §-a szerint elrendelhető a postai és távközlési

szolgáltatások szüneteltetése, korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési hálózatok és berendezések igénybevétele. 3.3 1041/1994. (V31) Korm határozat a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséről és a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozásáról. A Korm. határozat mellékletei és a függelék módszertani útmutatót és előírásokat tartalmaznak a nemzetgazdaság minősített időszaki védelmi felkészítésének, a nemzetgazdaság mozgósításának, a védelmi célú tartalékok és a szükséges költségvetés tervezésére, biztosítására. A Korm. határozat alapvetően a követelménytámasztó állami szervekre, az ágazati tervező szervekre (minisztériumokra), a területi tervező szervekre (fővárosi megyei védelmi bizottságokra), valamint a tervezésben közreműködő állami szervekre vonatkozik. 11 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése 3.4 18/2001. (IX

26) MeHVM rendelet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelősségi körébe tartozó szerveknél foglalkoztatott hadköteleseknek a rendkívüli állapot idején polgári munkakörükben való meghagyásának követelményeiről A honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény (Hvt) és a végrehajtására kiadott 178/1993 (XII 27) Korm. rendelet (Vhr) alapján a Vhr-ben meghatározott, illetve az illetékes miniszter által kijelölt szerveknél – a működőképesség fenntartása érdekében – rendkívüli állapot idején a fontos munkakört ellátó, meghagyásban részesített tartalékos hadkötelesek polgári munkakörükben látják el feladataikat, nem kerülnek behívásra. A MeHVM rendelet a hírközlési ágazatra vonatkozóan szabályozza a meghagyással kapcsolatos eljárás rendjét, és kijelöli a meghagyásra jogosult hírközlési (hatóság, szolgáltatók) szerveket. Lakosság riasztása, tájékoztatása 3.5 1996. évi I törvény a

rádiózásról és televíziózásról A törvény a műsorszolgáltatás elveire és szabályaira, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogállására és szervezetére, a Testület és a Hírközlési Főfelügyelet kapcsolatára, a közszolgálati műsorszolgáltatásra, a műsorszolgáltatás támogatási rendszerére, a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzésére, a frekvenciakijelölésre és műsorszórási rádióengedélyekre, továbbá a műsorelosztási rendszerekre vonatkozó előírásokat tartalmazza. A lakosság riasztására, tájékoztatására a törvény 137. §-a vonatkozik (Rendkívüli helyzetek) 137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és

a kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D és 19/E §-án, valamint a 35. §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – kötelezhetik a műsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni. 3.6 133/1994. (X 21) Korm rendelet váratlan légitámadás esetén az ország légiriasztásáról A Korm. rendelet szerint az ország elleni váratlan (és rendkívüli állapotban történő) légitámadás esetére, a légiriasztás céljából állandóan működő kész riasztási rendszert kell készenlétben tartani, amelynek állandó, folyamatosan működő elemei a) a Magyar Honvédségnek az ország légvédelmi oltalmazásáért (a légiriasztást

elrendeléséért és ennek feloldásáért) felelős szerve, b) a polgári védelem riasztó-, jelző- és tájékoztató rendszere, c) adásidőben a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV) közszolgálati műsorait sugárzó adók. Adásidőben a légiriasztási rendszer kiegészítő elemei az országban működő országos, regionális és helyi műsorszóró rádió - és televízió – állomások adásait sugárzó adók. A rendelet. szabályozza a légiriasztás végrehajtását, a légiriadó elrendelését és feloldását, valamint az érintett miniszterek, egyéb szervek feladatait a riasztási rendszer készenlétben tartásával, működtetésével, fejlesztésével, felügyeletével kapcsolatban. 12 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése 3.7 60/1997. (IV 18) Korm rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános

szabályairól. A lakosság katasztrófariasztására, tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket a Korm. rendelet IV fejezete tartalmazza (11-20. §) A Korm. rendelet szerint a katasztrófariasztást a) a polgári védelem riasztási rendszerén, továbbá b) adásidőben a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt közszolgálati műsorait sugárzó adókon, valamint c) országos, körzeti és helyi rádió- és televízió műsorokat sugárzó adókon a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közleményeinek átvételével, illetőleg a polgári védelem riasztó rendszerén kapott közlés alapján kell végrehajtani. Megjegyzés A 196/1996. (XII 22) Korm rendelet 21 §-ának a), b) pontjai szerint a riasztási feladat ellátására a belügyminiszter által meghatározott követelmények alapján a hírközlési miniszter jelöli ki a távközlési és műsorszóró szolgáltatókat, továbbá gondoskodik a riasztást végző műsorszóró adók riasztási feladatainak

ellátásához szükséges feltételek biztosításáról. Polgári védelem, katasztrófák elleni védekezés, veszélyhelyzetek 3.8 1996. évi XXXVII törvény a polgári védelemről (Pv tv) A polgári védelem a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdésére, a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. A Pvtv. meghatározza és szabályozza a polgári védelmi feladatokat, a polgári védelem irányításának rendjét, az Országgyűlés, a Kormány, a belügyminiszter, a védelmi bizottságok, a megyei közgyűlés elnökének, a főpolgármester és a polgármesterek, továbbá a polgári szervek vezetőinek feladatait és hatáskörét, a polgári védelmi – ezen belül

a munkahelyi – szervezeteket, a polgári védelmi kötelezettségeket, polgári védelmi adatszolgáltatás és adatkezelés, valamint a költségviselés rendjét. Értelmező rendelkezéseiben jogszabályi erővel definiálja a „veszélyhelyzet” fogalmát, 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározza - kihirdetett veszélyhelyzetben – a Korm. által a Hvt szerint bevezethető rendkívüli intézkedéseket. Felhatalmazza a Kormányt a minisztériumok, országos hatáskörű szervek polgári védelmi feladatainak; a minisztereket pedig a feladat- és hatáskörüket érintő polgári védelmi feladatok rendeleti szabályozására. 3.9 196/1996. (XII 22) Korm rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól A Korm. rendelet meghatározza: a mentés irányításának és a mentésben való részvétel szabályait; a polgári védelmi szakhatósági és hatósági

jogköröket; 14. §-ában a miniszterek feladat- és hatáskörét az ágazatukhoz tartozó polgári védelmi tevékenység irányításával, a felügyeletük alá tartozó szervek alkalmazottainak polgári védelmi felkészítésével kapcsolatban; 21. §-ában a hírközlési miniszter feladat- és hatáskörét a távközlési és műsorszóró szolgáltatók, a műsorszóró adók lakossági riasztásra történő alkalmazására vonatkozóan. 13 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése Megjegyzés A katasztrófák elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV törvény 55 §-a alapján, ahol jogszabály a polgári védelem hivatásos szerveit, országos parancsnokot, megyei, fővárosi parancsnokot, országos, megyei, fővárosi parancsnokságot említ, ezen a továbbiakban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és annak vezetőjét, megyei igazgatóságot, polgári védelmi kirendeltséget, a fővárosban a fővárosi

polgári védelmi igazgatóságot és azok vezetőit kell érteni. 3.10 114/1995 (IX 27) Korm rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről A Korm. rendelet az 1993 évi CX törvény (Hvt) 8 §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján meghatározza az ország településeinek a veszélyeztetettség mértéke szerinti I-IV. csoportba történő besorolásának szabályait és a besoroláshoz tartozó védelmi szinteket. A besorolás a települést érintő, tervezhető károsító hatások – fegyveres összeütközés, terrorcselekmények, árvizek, nukleáris balesetek, veszélyes anyagok előállítása, tárolása, szállítása – összességének, valamint a település országhatártól mért távolságának figyelembe vételével történhet. Az egyes veszélyeztetettségi besorolásokhoz tartozóan a Korm. rendelet meghatározza azon tervezési, irányítási és beavatkozási tevékenységeket, védelmi szinteket

és követelményeket - pld. a lakosság riasztása, kitelepítése, egyéni védőeszközökkel történő ellátása, objektumok, helyiségek védelme, személyek, létesítmények, eszközök rádióaktív és mérgező anyagoktól való mentesítése, stb. – amelyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy a veszélyeztetettség függvényében differenciálhatóan biztosítható legyen az élet és az anyagi javak védelme. 3.11 18/1996 (VII 25) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásáról A BM rendelet melléklete – Budapest főváros és megyei csoportosításban – tartalmazza az ország településeinek a veszélyeztetettség mértéke I-IV. csoport szerinti besorolását A besorolás szabályait, a besoroláshoz tartozó védelmi szinteket és követelményeket a 114/1995. (IX 27) Korm rendelet szabályozza. A Korm. rendelet mellékletét évenként felülvizsgálják 3.12 55/1997 (X 21) BM rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló

polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól A BM rendelet meghatározza a területi, a települési és munkahelyi polgári, védelmi szervezetek polgári védelmi (nem hivatásos) kötelezettség alapján történő létrehozásának, irányításának, alkalmazásának, anyagi-technikai ellátásának szabályait. A területi polgári védelmi szervezetek szakszolgálat – parancsnokságokból és szakelegységekből (például: riasztó, híradó, kitelepítési – elhelyezési, óvóhelyi, elsősegélynyújtó- és sérültszállító, műszaki mentő, stb.) állnak A hivatásos polgári védelmi szervezeteket a katasztrófák elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV törvény 55 §-a szerint kell értelmezni. 14 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése 3.13 20/1998 (IV 10) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszeréről és

követelményeiről A rendelet meghatározza az általános polgári védelmi terv és a veszélyelhárítási terv tervezési szintjeit, a tervek által tartalmazott feladatokat, a figyelembe veendő veszélyeztető hatásokat és a tervek elkészítésének határidejét, valamint előírja az évenkénti felülvizsgálatot és pontosítást. 3.14 1999 évi LXXIV törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (Katasztrófavédelmi törvény) A törvény alapvető célja: az életet és vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák hatásai elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítása és működtetése, továbbá a veszélyhelyzetben, illetve a katasztrófa sújtotta területeken alkalmazható szabályok bevezetésének törvényi szabályozása. A

katasztrófavédelmi törvény: I. fejezete a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés (katasztrófavédelem) általános szabályait, a katasztrófavédelemben résztvevőket és a használt fogalmakat meghatározó értelmező rendelkezéseket tartalmazza; II. fejezetében meghatározza és szabályozza a Kormány, a Kormányzati Koordinációs Bizottság, a belügyminiszter, az illetékes miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek, a megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságok és elnökeik (vezetőik), valamint a polgármesterek feladatait hatáskörét, intézkedési jogait; III. fejezetében meghatározza a belügyminiszter irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi szervei (megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, polgári védelmi kirendeltségek) feladatát és hatásköreit; IV. fejezetében meghatározza a veszélyes anyagokkal

kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, a veszélyes létesítmények építéseinek engedélyezésével, üzemeltetésével, megszüntetésével kapcsolatos szabályokat; V. fejezetében rendelkezik a védekezés költségeinek megtérítésére és fedezetére. A törvény 7. §-a alapján a Kormány súlyos esetekben kihirdeti a veszélyhelyzetet, annak mértékét meghaladó méretű katasztrófa esetén kezdeményezi a szükségállapot kihirdetését, rendeleti úton bevezeti az 1993. évi CX törvény (Hvt) 199 § (4) bekezdése szerinti rendkívüli intézkedéseket Megjegyzés A hírközlési ágazati tevékenység, a hírközlési létesítmények a környezetükre katasztrófaveszélyt nem jelentenek, a természeti és ipari katasztrófák viszont súlyosan veszélyeztethetik a hírközlést, a hírközlés biztonságát, válságos helyzetet okozhatnak a postai, távközlési, műsorszóró hálózatok működésében, a hírközlési szolgáltatásokban. 3.15

179/1999 (XII 10) Korm rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV törvény végrehajtásáról A Kormányrendelet:  meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok kormányzati szintű összehangolásáért felelős Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) összetételét (a KKB ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Hírközlési Főfelügyelet elnöke is); 15 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése     intézkedik a KKB szerveinek (KKB Titkárság, Veszélyhelyzeti Központ, katasztrófahelyzetben Operatív Törzs, továbbá a KKB Tudományos Tanács) létrehozására, működési feltételeinek biztosítására; Védekezési Munkabizottságok megalakítását rendeli el a katasztrófák típusának (pld. árvíz, nukleáris baleset, földrengés, ipari balesetek,

hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolása, stb.) megfelelően az illetékes minisztériumok bázisán; meghatározza és szabályozza a KKB, a védekezést irányító, illetve a védekezésben résztvevő állami szervek, védelmi bizottságok, polgármesterek feladat és hatáskörét; meghatározza a katasztrófasegély nyújtásának, a katasztrófavédelemmel kapcsolatos anyagipénzügyi ellátás, továbbá a kártérítés és a védekezésben résztvevők kártalanításának és költségeik megtérítésének szabályait. 3.16 248/1997 (XII 20) Korm rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről A Kormányrendelet  deklarálja, hogy az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer feladata a hazai nukleáris létesítmények, valamint a rádió aktív anyagokat alkalmazó és tároló létesítmények baleseteiből, vagy a létesítményeket érő erőszakos behatásokból származó nukleáris veszélyhelyzet felmérése,

csökkentése és felszámolása, az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett balesetekből eredő hazai nukleáris veszélyhelyzet mértékének megállapítása, a veszélyhelyzetből adódó feladatok meghatározása és végrehajtása;  meghatározza a baleset-elhárítási rendszer ágazati és területi szerveit, azok feladatait és kötelezettségeit;  intézkedik az ország sugárzási viszonyainak, helyzetének folyamatos figyelésére, jelzésére és ellenőrzésére szolgáló Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző (Sugárfigyelő Rendszer), valamint a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ működtetésére és meghatározza feladataikat;  meghatározza az atomenergia alkalmazóinak feladatait és kötelezettségeit. A Korm. rendelet 14 §-a értelmében az ágazati nukleáris veszélyhelyzet – elhárítási rendszer irányítási, működési rendjét az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek

vezetői állapítják meg, a 14. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok (pld az ágazat nukleáris veszélyeztetettségének értékelése, az ágazat saját működését biztosító nukleáris veszélyhelyzeti feladatok megállapítása, stb.) figyelembevételével. 3.17 1995 évi LVII törvény a vízgazdálkodásról A törvény meghatározza és szabályozza a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségeket. A vizek kártételei (árvíz, belvíz, vizek rendkívüli mértékű elszennyeződése) elleni védelemre és védekezésre vonatkozó rendelkezéseket a törvény VI. fejezete, a fogalom meghatározásokat pedig a törvény 1 számú melléklete tartalmazza. 3.18 232/1996 (XII 26) Korm rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól A Kormányrendelet meghatározza és szabályozza: a védekezés feladatainak ellátását, országos és

helyi irányítását, a Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetője illetékes helyettesének, a védelmi bizottságok, vízügyi igazgatóságok feladatait és hatásköreit;  16 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése  az állandó jelleggel működő (Országos Vízügyi Főigazgatóság, vízügyi igazgatóságok) ügyeleteket, a védekezési készültségek elrendelését, a vízügyi igazgatóságok kötelezettségeit hidrometerológiai tájékoztatók és előrejelzések kiadására, további védekezési ügyeletek védekezés időszakában történő felállítására, valamint katasztrófaveszély (gátszakadás) esetén a kiürítési, kimenekítési javaslatok megtételére. Megjegyzés Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat és hatáskörét a 234/1996. (XII 26) Korm rendelet szabályozza 3.19 10/1997 (VII 17) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről A

Rendelet szabályozza az árvíz- és belvíz elleni védekezés műszaki feladatainak végrehajtását, meghatározza az árvízvédelmi védvonalak és belvízrendszerek védelmi szakaszait, védekezési tervek készítését rendeli el a védelmi szakaszokon, intézkedik a védekezési tervek tartalmára és a tervek elhelyezésére. Meghatározza az I-II-III. fokú és a rendkívüli árvíz- és belvíz védekezési készültségi fokozatokat, és a készültségi fokozatoknak megfelelő intézkedéseket. Megjegyzés Az árvízvédelmi védvonalak és belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat a rendelet 1. és 2 számú melléklete tartalmazza, amelyet terjedelmi okok miatt a gyűjteményben nem helyeztünk el. (A hírközlés felkészülése szempontjából releváns információ a védekezési készültségi fokozat és annak tartalma.) Hírközlés 3.20 2001 évi XL törvény

a hírközlésről (Hírközlési törvény) A törvény meghatározza a hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat, előírásokat tartalmaz a hírközlési piac működésére, a hírközlési szolgáltatásokra, illetve tevékenységekre, továbbá a szolgáltatók közötti együttműködésre, valamint az állami és hatósági eljárások rendjére A hírközlés biztonságára, veszélyhelyzeti és védelmi felkészítésére, a nemzetbiztonsági érdekek védelmére, a nem polgári célú frekvenciák biztosítására, az adat- és titokvédelemre vonatkozó rendelkezések a hírközlési törvény alábbi helyein jelennek meg. A törvény céljai 2. § (1) bekezdés g), l) pontjai; Együttműködés titkos információgyűjtés érdekében, illetőleg rendkívüli állapot idején és honvédelmi érdekből 13. § (1) – (8) bekezdései; Általános együttműködési kötelezettség 36. § (1) bekezdése; Adatszolgáltatás 55. § (1) bekezdése; 17 A kötetben

elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése Személyes adatok védelme 56. § (5) – (6) bekezdései, 57-58 §-ok; Forgalmazási és számlázási adatok 59. § (5) bekezdés c) pontja; 59 § (6) bekezdése; Postai szolgáltatóra vonatkozó speciális adat- és titokvédelmi kötelezettségek 59.§ (1) - (4) bekezdései; Állami feladatok 66. § (1) bekezdésének a), b), j) pontjai 66. § (2) bekezdés c) pontja A Kormány feladatai 67. § d), f), h), i), j) pontjai A miniszter feladatai 68. § (1) bekezdés a), b), c), g) pontjai, 68 § (2) bekezdése 69. § (1) – (2) bekezdései Hírközlési Felügyelet 70. § (1) bekezdése, 74 § (1), (4), (5) bekezdései Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal 77. § (2) bekezdése Frekvenciagazdálkodás 79. § (4) – (6) bekezdései Felhatalmazó rendelkezések 107. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdésének a), b), e), h), l) pontjai 107. § (4) bekezdés l), m) pontjai 107. § (6) – (7) bekezdései

3.21 50/1998 (III 27) Korm rendelet a zártcélú távközlő hálózatokról A Korm. rendelet a zártcélú távközlő hálózatok létesítésére és üzemeltetésére, valamint az ország távközlésének, távközlő hálózatainak minősített időszaki, honvédelmi felkészítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Meghatározza a zártcélú távközlő hálózatok létesítésére jogosult szerveket, a létesítésre, üzemeltetésre, engedélyezésre vonatkozó előírásokat, a hírközlési hatóság ezzel kapcsolatos feladatait és hatáskörét, a távközlési szolgáltatók szolgáltatási kötelezettségeit. A távközlés honvédelmi felkészítésére vonatkozóan meghatározza a távközléssel szemben támasztott minősített időszaki elvárásokat, a honvédelmi felkészítés állami és önkormányzati feladatait, a védelmi célú adat-és információszolgáltatási kötelezettségeket, a távközlési szolgáltatók és a hírközlési hatóság

feladatait, a hatóság területi szervei és a védelmi igazgatás szervei közötti együttműködést. A Korm 18 A kötetben elhelyezett jogszabályok és Kormányhatározatok ismertetése rendelet 3. sz mellékletében részletesen meghatározza a távközlés minősített időszaki felkészítésének rendjére, minősített időszaki átállására, és minősített időszaki alkalmazásának elveire vonatkozó rendszabályokat. 3.22 2000 évi LXXXIX törvény egyes miniszterek feladat és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról A törvény 2000. június 26-i hatállyal:  a „Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium” elnevezést „Közlekedési és Vízügyi Minisztérium” elnevezésre változtatta,  a hírközlési ágazatra (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy) vonatkozó jogkörök és feladatok ellátását a Miniszterelnöki Hivatalhoz, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető

miniszterhez, illetve a Kormány által kijelölt személyhez (informatikai kormánybiztos) utalta. A hírközlésre vonatkozó rendeletalkotás a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (MeHVM) hatáskörébe tartozik. Megjegyzés A feladat és hatásköri változást a törvény hatályba lépése előtt érvényben lévő valamennyi jogszabályra vonatkozóan értelemszerűen alkalmazni kell. 3.23 100/2000 (VI 23) Korm rendelet az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat és hatásköréről A Korm. rendelet rendelkezik a Miniszterelnöki Hivatal keretei között meghatározott önállósággal működő Informatikai Kormánybiztosság feladataira és vezetésére. Az Informatikai Kormánybiztosságot az informatikai kormánybiztos vezeti. Az informatikai kormánybiztos a miniszter irányításával – az át nem ruházható jogkörök kivételével – önállóan ellátja a miniszter a jogszabályban

meghatározott hírközlési feladatait, gyakorolja hatáskörét, amelynek keretében külön jogszabály alapján részt vesz a hírközlés nemzetbiztonsági és védelemi jellegű feladatainak végrehajtásában. 3.24 137/1998 (VIII 18) Korm rendelet a Miniszterelnöki Hivatalról A Kormányrendelet deklarálja, hogy:  a Miniszterelnöki Hivatal keretei között külön kormányrendeletben meghatározottak szerint önállóan működik az Informatikai Kormánybiztosság;  a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ellátja a hírközlési és informatikai tevékenység körében számára törvényben vagy más jogszabályban megállapított feladat és hatásköröket, amelyeket – az át nem ruházható jogkörei kivételével – az informatikai kormánybiztos útján gyakorol;  a Miniszterelnöki Hivatal (egyéb feladatai keretében) ellátja a védelmi felkészítés és az országmozgósítás Hivatalra háruló feladatait, továbbá szervezi a

kormányügyeletet, biztosítja a hivatal ügyeletének munkaidőn túl történő működését. 19 20 J O G S Z AB Á L Y O K 21 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 1949. évi XX törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés hazánk új Alkotmányának elfogadásáig Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Magyarország: köztársaság 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom

erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. 2 (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. 4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. 5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát

és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. 6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. 1 A kihirdetés napja: 1949. augusztus 20 A Magyar Közlöny 1990 évi 84 számában (1990 augusztus 24) egységes szerkezetbe foglalt szöveg. A közzététel előtti módosítások nincsenek feltüntetve 2 Végrehajtására lásd az 1989: XXXIV. törvényt 22 Honvédelem, honvédelmi felkészülés

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény 3 szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (3) 4 (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása az 5456. §-ban, az 57 § (2)(4) bekezdésében, a 60 §-ban, a 6669 §-ban és a 70/E §-ban megállapított alapvető jogok kivételével

felfüggeszthető, vagy korlátozható. 9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. 10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon (2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és flelősséggel önállóan gazdálkodnak. 12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. 5 (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát. 13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben

szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét 6 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez 7 3 Lásd az 1987: XI. törvényt A 8. § (3) bekezdését az 1990: XL törvény 51 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 5 Lásd az 1992: I. törvényt 6 Lásd az 1952: IV. törvényt 7 Lásd az 1995: LIII. törvényt 4 23 Honvédelem, honvédelmi felkészülés II. fejezet AZ ORSZÁGGYŰLÉS 19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti

szerve az Országgyűlés (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) 8 E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést 9 és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket; g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom

kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; j) 10 az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról; k) 11 megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat,

az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; l) a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról; m) közkegyelmet gyakorol. (4) 12 A (3) bekezdés g) , h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. (5) 13 (6) 14 A (3) bekezdés j) pontja szerinti döntéshez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. 8 Lásd a 25/1995. (V 10) AB végzést Az 1992. évi XXXVIII törvény 126 §-a értelmében az állami költségvetésen a központi költségvetést kell érteni. 10 A 19. § (3) bekezdésének j)

pontja a 2000: XCI törvény 1 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg 11 A 19. § (3) bekezdésének k) pontja az 1994: LXXIII törvény 1 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 12 A 19. § (4) bekezdése a 2000: XCI törvény 1 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg 13 A 19. § (5) bekezdését az 1997: LIX törvény 14 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 14 A 19. § (6) bekezdését a 2000: XCI törvény 1 §-ának (3) bekezdése iktatta be 9 24 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a

hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. (4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. 19/B. § (1) 15 Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt a) a fegyveres erők országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti

területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról, b) a külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról, c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről (2) 16 A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Kormány jogait. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány

alkalmazását azonban nem függesztheti fel. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. (6) Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható. 19/C. § (1) 17 A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. (3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés

Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. 15 A 19/B. § (1) bekezdése a 2000: XCI törvény 2 §-ával megállapított szöveg A 19/B. § (2) bekezdése a 2001: XLII törvény 1 §-ával megállapított szöveg 17 A 19/C. § (1) bekezdése a 2000: XCI törvény 3 §-ával megállapított szöveg 16 25 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága meghosszabbítja. (5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 19/E.

§ 18 (1) 19 Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint – a támadással arányos és erre felkészített erőkkel – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles . (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében. (3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési

képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 20. § (1) 20 Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. (3) Az országgyűlési képviselőt az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint mentelmi jog illeti meg. (4) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 21 (5) A képviselő nem

lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója a Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével , továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek 22 hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. (6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 23 20/A. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés működésének befejezésével, b) a képviselő halálával, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével. 18 A 19/E. §-t az 1993: CVII törvény 1 §-a iktatta a szövegbe A 19/E. § (1) bekezdése a

2000: XCI törvény 4 §-ával megállapított szöveg 20 A 20. § (1) bekezdése az 1997: XCVIII törvény 1 §-ával megállapított szöveg 21 Lásd az 1990: LVI. törvényt 22 Lásd az 1993: CX. törvény 21 §-ának (1) és 65 §-ának (1) bekezdését: fegyveres erők és rendvédelmi szervek. 23 Lásd az 1990: LV. törvényt 19 26 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) 24 Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (3) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. 21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából (2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat

mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. 22. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) Az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő egy hónapon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal legfeljebb harminc napra

elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra köteles az Országgyűlést összehívni. 23. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. 24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több, mint a fele jelen van (2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több, mint a felének szavazatával hozza. (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. (4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával

elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. 25 (5) 26 25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. (3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. 24 A 20/A. § (2) bekezdése az 1997: LIX törvény 1 §-ával megállapított szöveg Végrehajtására lásd a 46/1994. (IX 30) OGY határozatot 26 A 24. § (5) bekezdését az 1995: XLIV törvény 1 §-a iktatta a szövegbe A hivatkozott törvény 2 §-a szerint a beiktatott rendelkezés az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnésekor hatályát veszti. Az Országgyűlés megbízatása 1998 június 18-tól megszünt 25 27 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 26. § (1) A törvény

kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni (2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. (3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. (4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését

alkotmányellenesnek tartja. (5) Ha az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásban az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni. (6) 27 A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette. 27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. 28. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. (3) A köztársasági elnök a

választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) az Országgyűlés ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. (4) 28 (5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét. (6) 29 Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. (7) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. 28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy

szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. (2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik. (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz. 27 A 26. § (6) bekezdését az 1997: LIX törvény 2 §-a iktatta a szövegbe A 28. § (4) bekezdését az 1990: XL törvény 51 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 29 A 28. § (6) bekezdését az 1997: XCVIII törvény 2 §-a állapította meg, mely egyidejűleg (7) bekezdést is iktatott a szövegbe. 28 28 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 28/B. § 30 (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés

tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. 31 (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el. 32 (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről, a költségvetés

végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról. (6) 33 Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több

mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni. 28/E. § 34 Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni. III. fejezet A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. 30 A 28/B28/D. §-t az 1997: LIX törvény 3 §-a iktatta

a szövegbe Lásd: 52/1997. (X 14) AB határozatot 32 Lásd: 52/1997. (X 14) AB határozatot 33 A 28/C. § (6) bekezdése az 1997: XCVIII törvény 3 §-ával megállapított szöveg 34 A 28/E. §-t az 1997: XCVIII törvény 4 §-a iktatta a szövegbe 31 29 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja (2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak,

aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen (2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. (3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki tekintet nélkül a szavazásban részt

vevők számára a szavazatok többségét elnyerte. (5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni. 29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. (2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki. 29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. 29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági

elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. (2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. 30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve díjazást nem fogadhat el. (2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető

költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 35 35 Lásd a 2000: XXXIX. törvényt 30 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 30/A. § (1) A köztársasági elnök a) képviseli a magyar államot, b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, d) 36 kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját; e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, g) népszavazást kezdeményezhet, h) 37 kinevezi és felmenti külön törvényben

meghatározott szabályok szerint az államtitkárokat, 38 i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, j) adományozza a törvényben 39 meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, l) dönt az állampolgársági ügyekben, m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. 31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik: a) a

megbízatás idejének lejártával, b) az elnök halálával, c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondással, f) az elnöki tisztségtől való megfosztással. (2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges A szavazás titkos. (3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az

Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. (4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti. 36 A 30/A. § (1) bekezdésének d) pontja az 1997: LIX törvény 4 §-ával megállapított szöveg A 30/A. § (1) bekezdésének h) pontjából a „köztársasági megbízottakat” szövegrészt – a helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjával, 1994 december 11-ével – az 1994: LXI törvény 4 §-a hatályon kívül helyezte. 38 Lásd a 8/1992. (I 30) AB határozatot 39 Lásd az 1991: XXXI. törvényt 37 31 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők

egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. (3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. (7) 40 (8) 41 32. § (1) 42 Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit 43 is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a

saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. (2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (3) 44 Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben 45 az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja. IV. fejezet AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 46 32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. (3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) 47 Az Alkotmánybíróság tizenegy

tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 40 A 31/A. § (7) bekezdését az 1990: XL törvény 51 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte A 31/A. § (8) bekezdését az 1990: XL törvény 51 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 42 A Magyar Közlöny 1990. évi 94 számában közzétett helyesbítésnek

megfelelő szöveg 43 Lásd az 1973: I. törvényt 44 A Magyar Közlöny 1990. évi 94 számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg 45 Lásd az 1978: IV. törvényt 46 Végrehajtására lásd az 1989: XXXII. törvényt 47 A 32/A. § (4) bekezdésének első mondata az 1994: LXXIV törvény 1 §-ával megállapított szöveg 41 32 Honvédelem, honvédelmi felkészülés V. fejezet AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA ÉS A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy

kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. (5) 48 (6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. (7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 49 VI. fejezet AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK 32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve Feladatkörében ellenőrzi az

államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat 50 megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni Az Állami Számvevőszék elnöke a

zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. (3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 51 32/D. § 52 (1) A Magyar Nemzeti Bank feladata külön törvényben meghatározott módon törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása. 48 A 32/B. § (5) bekezdését az 1994: LXXIII törvény 1 §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte Végrehajtására lásd az 1992: LXIII., 1993: LIX és az 1993: LXXVII törvényt 50 Az 1992. évi XXXVIII törvény 126 §-a értelmében az állami költségvetésen a központi

költségvetést kell érteni. 51 Végrehajtására lásd az 1989: XXXVIII. törvényt 49 33 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. VII. fejezet A KORMÁNY 33. § (1) A Kormány a) a miniszterelnökből és b) a miniszterekből áll. (2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. 53 (3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel. (5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt

tesznek. 33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával, c) 54 a miniszterelnök halálával, d) 55 a miniszterelnök választójogának elvesztésével, e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. 33/B. § 56 A miniszter megbízatása megszűnik: a) a Kormány megbízatásának megszűnésével, b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával, e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával. 34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza 57 35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait; 58 b) biztosítja a törvények

végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; 52 Az 1990: XL. törvény 51 §-ának (3) bekezdése értelmében az e § hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. A hatálybalépés napja: 1991 december 1 (1991: LVIII törvény 2 §-a) Végrehajtására lásd az 1991: LX. törvényt 53 Lásd az 1/1998. (VII 10) ME rendeletet 54 A 33/A. § c) pontjából az "illetőleg" szövegrészt az 1997: LIX törvény 14 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 55 A 33/A. § d)e) pontját az 1997: LIX törvény 5 §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti d) pont jelölését f) pontra változtatta. 56 A 33/B. §-t az 1997: LIX törvény 6 §-a iktatta a szövegbe 57 Végrehajtására lásd az 1998: XXXVI. törvényt 58 Lásd a 140/1999. (IX 3) Korm rendeletet 34 Honvédelem, honvédelmi felkészülés d) 59 a belügyminiszter közreműködésével,

biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; 60 f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; 61 g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek 62 működését; i) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; 63 j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; k) ellátja mindazokat a feladatokat,

amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 64 (3) Veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) A Kormány jogszabály kivételével az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik. 36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel 37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit,

gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. 65 (3) A miniszterelnök, a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 38. § 66 59 A 35. § (1) bekezdésének d) pontjából a „köztársasági megbízottak útján” szövegrészt – a helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjával, 1994 december 11-ével – az 1994: LXI törvény 4 §-a hatályon kívül helyezte. 60 Végrehajtására lásd a 78/1991. (VI 13) Korm rendeletet 61 Lásd a

156/1997.(IX19) Korm és a 11/2000(II 8) Korm rendeletet 62 Lásd az 1993: CX. törvény 65 §-ának (1) bekezdését: rendvédelmi szervek 63 Végrehajtására lásd a 124/1993. (IX 22) Korm rendeletet 64 Lásd a 64/2001. (IV 13) Korm rendeletet 65 Végrehajtására lásd a 17/1995. (III 1) Korm rendeletet 66 A 38. §-t hatályon kívül helyezte az 1989: XXXI törvény 38 §-ának (6) bekezdése 35 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 39. § (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. (2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza. 67 (3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. 39/A. § (1) A

képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány a miniszterelnök útján bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint. (4) A Kormány a miniszterelnök útján azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az

Országgyűlés a (3)(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani. 39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. 39/C. § 68 (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála,

választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja – az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal – a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az első helyen kijelölt miniszter. 40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat (2) 69 (3) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. 70 VIII. fejezet A FEGYVERES ERŐK ÉS A RENDŐRSÉG 40/A. § 71 (1) 72 A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Határőrség 67 Végrehajtására lásd az 1997: LXXIX. törvényt A 39/C. §-t az 1997: LIX

törvény 7 §-a iktatta a szövegbe 69 A 40. § (2) bekezdését az 1997: LIX törvény 14 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 70 Végrehajtására lásd a 90/1992. (V 24) Korm, és a 61/1999 (IV 21) Korm rendeletet 71 A 40/A. § az 1993: CVII törvény 2 §-ával megállapított szöveg Végrehajtására lásd az 1993: CX törvényt 68 36 Honvédelem, honvédelmi felkészülés rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (2) A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők

kétharmadának szavazata szükséges. 73 40/B. § (1) 74 (2) A fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő. (3) 75 A fegyveres erők irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. 76 A fegyveres erők irányítására és a Magyar Honvédség felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a jelen levő országgyűlési

képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény állapítja meg, a részletes szabályokat pedig a Kormány határozza meg. (4) 77 A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (5) A fegyveres erők nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg. 40/C. § 78 A szövetséges fegyveres erők az ország területének a légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazása érdekében – a 19/E. § megfelelő alkalmazásával – a Kormány engedélyével láthatnak el őrjáratot. IX. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik (2) A főváros kerületekre tagozódik.

A városokban kerületek alakíthatók 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. 72 A 40/A. § (1) bekezdésének első mondata a 2000: XCI törvény 5 §-ával megállapított szöveg Lásd az 1994: XXXIV., valamint az 1995: CXXV törvényt 74 A 40/B. § (1)bekezdését a 2000: XCI törvény 7 §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte 75 A 40/B. § (3) bekezdése a 2001: XLII törvény 2 §-ával megállapított szöveg 76 Lásd a 48/1991. (IX 26) AB határozatot 77 A 40/B. § (4) bekezdését az 1993: CVII törvény 3 §-a állapította meg, mely egyidejűleg (5) bekezdést is iktatott a szövegbe. 78 A 40/C. § a 2000: XCI törvény 6 §-ával megállapított szöveg 73 37

Honvédelem, honvédelmi felkészülés 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A §) egyenlőek Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. (2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. 44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. (2) 79 A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását – az időközi választás kivételével – az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. (3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása

meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart (4) 80 A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti 44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között

megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester A képviselőtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre. (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi

felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is. 44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai. 81 79 A 44. § (2) és (3) bekezdése az 1997: XCVIII törvény 5 §-ával megállapított szöveg A 44. § (4) bekezdését az 1994: LXI törvény 1 §-a iktatta a szövegbe 81 Végrehajtására lásd az 1990: LXV. törvényt 80 38 Honvédelem, honvédelmi felkészülés X. fejezet A BÍRÓI SZERVEZET 45. § (1) 82 A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb

Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. 46. § 83 (1) A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik (2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. 47. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve (2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. 48. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javaslatára a köztársasági elnök

nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. (3) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. 49. § 84 50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. (2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. (3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (4) 85 A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek. (5) A bíróságok szervezetéről és

igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 86 XI. fejezet AZ ÜGYÉSZSÉG 82 A 45. § (1) bekezdése az 1997: LIX törvény 8 §-ával megállapított szöveg A 46. és 47 § az 1997: LIX törvény 9 §-ával megállapított szöveg 84 A 49. §-t az 1989: XXXI törvény 38 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 85 Az 50. § (4) bekezdését az 1997: LIX törvény 10 §-a állapította meg, mely egyidejűleg (5) bekezdést is iktatott a szövegbe. 86 Végrehajtására lásd az 1997: LXVI. és 1997: LXVII törvényt 83 39 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény

következetes üldözéséről. (2) 87 Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén törvényben meghatározott esetekben és módon fellép a törvényesség védelmében. 52. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. 53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki (2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai

pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. (4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. 88 XII. fejezet ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető

legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás

minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. 87 88 Az 51. § (2) bekezdése az 1997: LIX törvény 11 §-ával megállapított szöveg Végrehajtására lásd az 1994: LXXX. törvényt 40 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (5) 89 A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. 58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen

tartózkodik Magyarország területén törvényben meghatározott esetek kivételével megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 90 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 91 60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a

vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa, vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 92 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekű adatok

nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 93 (4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 94 89 Az 57. § (5) bekezdése az 1997: LIX törvény 12 §-ával megállapított szöveg Végrehajtására lásd az 1989: XXVIII. törvényt és az 1989: XXIX

törvényt 91 Végrehajtására lásd az 1992: LXIII. törvényt 92 Végrehajtására lásd az 1990: IV. törvényt 93 Végrehajtására lásd az 1992: LXIII. és az 1986: II törvényt 94 Végrehajtására lásd az 1989: III. törvényt 90 41 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 95 64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. 65. § 96 (1) A Magyar

Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint – ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja – menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott. (2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 97 66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt, és után külön rendelkezések szerint, támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka

végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. 67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családoknak és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei

az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 98 69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. 95 Végrehajtására lásd az 1989: II. törvényt és az 1989: XXXIII törvényt A 65. § az 1997: LIX törvény 13 §-ával megállapított szöveg 97 Végrehajtására lásd az 1989: 15.törvényerejű rendeletet és az 1997: CXXXIX

törvényt 98 Végrehajtására lásd az 1993: LXXVII. törvényt 96 42 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 99 70. § (1) 100 A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) 101 A helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga külön törvény szerint megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élő nem

magyar állampolgárt is, ha a választás, illetőleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik. (3) Nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. (4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy

egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 102 70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot az ezt

szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 103 99 Végrehajtására lásd az 1993: LV. törvényt A 70. § (1) bekezdése az 1994: LXI törvény 2 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg 101 A 70. § (2) bekezdését az 1994: LXI törvény 2 §-ának (2) bekezdése állapította meg Egyidejűleg a törvényhely a § eredetileg (3) bekezdését (2) bekezdésre, az eredetileg (2) bekezdést pedig (3) bekezdésre változtatta. 102 Lásd az Alkotmánybíróság 21/1990. (X 4) AB határozatát 103 Végrehajtására lásd az 1989: VII. törvényt 100 43 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az

orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények 104 rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők

anyagi támogatásával valósítja meg. 105 70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. 70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. (3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 106 70/I. § A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. 70/J. § A

Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. XIII. fejezet A VÁLASZTÁSOK ALAPELVEI 71. § (1) 107 Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 104 Lásd az 1993: III. törvényt Lásd az 1993: LXXIX. és az 1993: LXXX törvényt 106 Végrehajtására lásd az 1993: CX. törvényt 107 A 71. § (1) és (2) bekezdése az 1994: LXI törvény 3 §-ával megállapított szöveg 105 44 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei

közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. (3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 108 72. § 109 73. § 110 XIV. fejezet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐVÁROSA ÉS NEMZETI JELKÉPEI 74. § A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest 75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. 76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll. (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar

Szentkorona nyugszik (3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 111 XV. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye (2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek. (3) 112 78. § (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. (2) A Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. 108 Végrehajtására lásd az 1989: XXXIV. törvényt és az 1990: LXIV törvényt A 72. §-t az 1989: XXXI törvény 38 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 110 A 73. §-t az 1989: XXXI törvény 38 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül

helyezte 111 Végrehajtására lásd az 1995: LXXXIII. törvényt 112 A 77. § (3) bekezdését az 1989: XXXI törvény 38 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 109 45 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 1993. évi CX törvény a honvédelemről 113 (a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII 27) Korm rendelettel egységes szerkezetben) [A vastag betűs szedés a törvény ( Hvt. ), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 178/1993 (XII. 27) Korm rendelet (R) szövege] A Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és a nemzetközi szerződésekben rögzített határai, valamint a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében, a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján, más államok függetlensége, területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva, a nemzetek közötti viták békés

megoldásának szándékával, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva, a társadalmi béke és a független demokratikus jogállam alkotmányos működése követelményeinek, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és más nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően, a Magyar Köztársaság honvédelméről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény (a továbbiakban: Hvt) 8 § (5) bekezdésében és a 260 §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: I. fejezet A HONVÉDELEM ALAPJAI Hvt. 1 § (1) 114 A honvédelem nemzeti ügy A Magyar Köztársaság az ország egyéni és kollektív védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, fegyveres erőinek felkészültségére és elszántságára, illetőleg a polgároknak a haza védelme iránti

hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és azok fegyveres erői kölcsönös segítségnyújtására épít. (2) A honvédelem céljának megvalósítására elsősorban a fegyveres erők hivatottak. A fegyveres erők békében és háborúban egyaránt folyamatos polgári irányítás alatt állnak. (3) A fegyveres erők sajátos szervezeti és függelmi rendszerben működnek. (4) A fegyveres erők tagjait általában megilletik mindazok az emberi és szabadságjogok, amelyek más állampolgárokat megilletnek. E jogok csak a katonai szolgálat sajátosságai által feltétlenül megkövetelt mértékben korlátozhatók, ha a korlátozás elkerülhetetlenül és kényszerítő okból szükséges. (5) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a fegyveres erőket az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervező munkával, a gazdálkodó szervek és a lakosság

szolgáltatások teljesítésével támogatják, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt. 113 A törvényt az Országgyűlés az 1993. december 7-i ülésnapján fogadta el A kihirdetés napja: 1993 december 27. 114 A Hvt. 1 §-ának (1) bekezdése az 1998: LXXXIX törvény 1 §-ával megállapított szöveg 46 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (6) A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt. Hvt. 2 § A honvédelem célja: idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése, illetőleg az államszervezet, ezen belül a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett

állampolgárok erre való összehangolt felkészítése. Hvt. 3 § (1) A honvédelem céljának megvalósítása érdekében az Alkotmány rendelkezései alapján e törvény meghatározza a) a honvédelem állami irányításának szervezeti rendjét, feladatait és hatásköreit; b) a fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó szabályokat; c) a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő állami és más szervek feladataira és hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat; d) a személyes és a vagyoni szolgáltatás jellegű honvédelmi kötelezettség részletes szabályait; e) a honvédelmi kötelezettséget teljesítők szociális érdekvédelmét biztosító rendelkezéseket. (2) Az Alkotmány 19/B.D §-aiban meghatározott külön törvények megalkotásáig terjedő időszakra, átmeneti jelleggel e törvény tartalmazza az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett rendkívüli állapotban és szükségállapotban alkalmazható, valamint a

Honvédelmi Tanácsra vonatkozó alapvető szabályokat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott külön törvényeket 1997. december 31-ig kell megalkotni II. fejezet A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA A honvédelem központi irányítása Hvt. 4 § (1) A honvédelem, ezen belül a fegyveres erők irányítására békében az Alkotmányban, e törvényben, továbbá más törvényben meghatározottak szerint az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, valamint feladat- és hatáskörének megfelelően az illetékes miniszter jogosult. (2) A Honvédelmi Tanács jogkörét a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint átmeneti jelleggel e törvény 249256. §-ai szabályozzák Az Országgyűlés Hvt. 5 § (1) Az Országgyűlés állapítja meg a) a honvédelmi célok megvalósítása érdekében a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit;

b) a fegyveres erők hosszú távú fejlesztésének irányait; c) a fegyveres erők részletes bontású létszámát, fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit, és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat. 115 (2) 116 Az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén dönt az ország általános mozgósításának és a fegyveres erők egészének mozgósítással egybekapcsolt készenléte fokozásának elrendeléséről. 115 Végrehajtására lásd a 94/1995. (IX 28) OGY, a 95/1995 (IX 28) OGY, a 99/1995 (X 13) OGY, a 124/1997. (XII 18) OGY határozatot, valamint az 1997: CXLVI törvény 50 §-a illetve 9 számú mellékletét 47 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága Hvt. 6 § (1) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyveres erők feladatainak megvalósítását,

felkészültségük és felszereltségük színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök felhasználását. (2) A rendkívüli intézkedések tervezeteit (201. §) a Kormány a Honvédelmi Bizottságnak évente bemutatja. A Honvédelmi Bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra, hogy a Kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos feladatot állapítson meg. (3) Az illetékes miniszter a fegyveres erőket érintő szervezeti intézkedések (jogszabályok, egyedi döntések) tervezeteit a Honvédelmi Bizottságnak bemutatja, ha az intézkedés a) legalább 1000 főt érint, vagy b) valamely tevékenység megszüntetését, vagy új tevékenység megindítását tartalmazza. (4) 117 A Honvédelmi Bizottság a Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít. A köztársasági elnök Hvt. 7 § (1) A

köztársasági elnök a) a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét (a továbbiakban: védelmi terv); b) 118 a honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határőrség országos parancsnokát; c) az illetékes miniszter előterjesztésére a fegyveres erők katonai szervezeteinek csapatzászlót adományoz. (2) A köztársasági elnök [az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének i) pontjával összhangban] a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter javaslatára a) a szolgálatból elbocsátja, nyugállományba helyezi; b) a szolgálatba visszaveszi; c) fegyelmi fenyítésként elbocsátja, továbbá kivéve, ha az bírói ítélettel történik lefokozza, illetőleg rendfokozatában visszaveti a tábornokokat. (3) A honvédelmet, illetve a fegyveres erőket érintő jogszabályok tervezeteit, valamint a 6. § (3) bekezdésében szereplő

szervezeti intézkedések tervezeteit a köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni. (4) A köztársasági elnök a fegyveres erők működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól. R. 1 § Az arra érdemes katonai szervezet részére csapatzászló adományozására a Magyar Honvédség parancsnoka (a továbbiakban: honvédség parancsnoka), a határőrszervezet esetén a határőrség országos parancsnoka tesz javaslatot az illetékes miniszternek. R. 1/A § 119 A Hvt 8 §-a (1) bekezdésének g) – i) pontjában, valamint a 10 §-ának c) – d) és g) pontjában meghatározott – a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó – 116 A Hvt. 5 § (2) bekezdése a 2001: XLIII törvény 25 § (4) bekezdése szerint módosított szöveg A Hvt. 6 § (4) bekezdése a 2001: XLIII törvény 1 §-ával megállapított szöveg 118 A Hvt. 7 § (1) bekezdésének b) pontja a 2001: XLIII törvény 2 §-ával

megállapított szöveg 119 A Vhr.1/A §-a a 167/1999 (XI19)Korm rendelet 1§-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg 117 48 Honvédelem, honvédelmi felkészülés döntések előkészítését és végrehajtásának koordinációját a honvédelmi miniszter által irányított Védelmi Hivatal végzi. A Kormány Hvt. 8 § (1) A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából a) az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket; b) 120 dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről, összehangolja azok kormányzati megvalósítását, c) gondoskodik a szövetségi kötelezettségből eredő védelmi tervezési feladatok elvégzéséről, d) dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének és

fejlesztésének állami feladatait; e) meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait; f) 121 dönt az ország részleges mozgósításáról, a fegyveres erők részleges mozgósítással egybekapcsolt, továbbá a fegyveres erők egészének mozgósítás nélkül történő készenlétbe helyezéséről; g) meghatározza a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatait; h) összehangolja a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (a továbbiakban: minisztérium) honvédelmi felkészítési és országmozgósítási tevékenységét; i) gondoskodik a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről. (2) A Kormány nevében a Kormány elnöke, vagy az általa megbízott miniszter évente köteles a honvédelmi politika megvalósításáról, a magyar fegyveres erők felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek. (3) A fegyveres erők működésének irányítása körében a Kormány meghatározza a)

122 a fegyveres erők kormányzati irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat; b) 123 c) 124 a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményeit; d) az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokat; továbbá e) megteszi a szükséges intézkedéseket az Alkotmány 19/E. §-a szerinti váratlan támadás elhárítására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében. (4) A Kormány az éves költségvetési tervben a) megtervezi a fegyveres erők fenntartásának és fejlesztésének költségeit; b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel és a gazdaságmozgósítással ezen belül a Honvédelmi Tanács működési feltételeinek és a lakosság légi riasztásának biztosításával

kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról. 120 A Hvt. 8 §-a (1) bekezdésének b) és c) pontját az 1998: LXXXIX törvény 2 §-a iktatta be a szövegbe, és egyidejűleg az eredeti b)-g) pontokat d)-i) pontokra változtatta. 121 A Hvt. 8 § (1) bekezdésének f) pontja a 2001: XLIII törvény 25 § (4) bekezdése szerint módosított szöveg 122 A Hvt. 8 § (3) bekezdésének a) pontja a 2001: XLIII törvény 3 § (1) bekezdésével megállapított szöveg 123 A Hvt. 8 §-a (3) bekezdésének b) pontját az 1997: LXXV törvény 1 §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti b)–d) pontok jelölését c)–e) pontokra változtatta. A b) pontot hatályon kívül helyezte a 2001: XLIII. törvény 25 § (1) bekezdésének első francia bekezdése 124 A Hvt. 8 § (3) bekezdésének c) pontja a 2001: XLIII törvény 3 § (1) bekezdésével megállapított szöveg 49

Honvédelem, honvédelmi felkészülés (5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottak végrehajtására a Kormány rendeletet, illetőleg határozatot ad ki. 125 (6) A Kormánynak az (1) és (3) bekezdés szerint gyakorolt hatáskörében eljárva megfelelően biztosítania kell az épített és a természetes környezet védelmét. (7) 126 A Kormány – az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével – dönt a magyar és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezéséről. R. 2 § 127 A Hvt 8 §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján több minisztériumot, illetőleg országos hatáskörű szervet (a továbbiakban: minisztérium) érintő kiemelt honvédelmi feladathoz, beruházáshoz, készletfejlesztéshez és a honvédelmi igazgatás gyakorlatainak lebonyolításához a költségeket – az érintett miniszter javaslata alapján – a Pénzügyminisztérium fejezetben, az országmozgósítás központi kiadásai címen kell

tervezni. 128 R. 3 § (1) A Kormány javaslatot tesz a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározására, a fegyveres erők részletes bontású létszámára, fejlesztésére, főbb haditechnikai eszközeire vonatkozó országgyűlési döntés megalapozására. (2) A fegyveres erők hosszú távú fejlesztési irányairól szóló kormányjavaslatot úgy kell kidolgozni, hogy az az Országgyűlés számára megfelelő döntési lehetőséget biztosítson. (3) A javaslatnak tartalmaznia kell a fegyveres erők jellegére, szervezeti struktúrájára, az ország területén történő elhelyezkedésére és technikai korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, valamint a fegyveres erők fejlesztésének ütemére vonatkozó elgondolásokat. vonatkozóan a honvédelmi miniszter, a Határőrség tekintetében a belügyminiszter készíti elő. A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter Hvt. 9 § (1) 129 A honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország

honvédelmi feladatai végrehajtásáért, valamint a honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. (2) 130 A határőrséget és a polgári védelmet a belügyminiszter irányítja. A belügyminiszternek a határőrséggel, illetőleg a polgári védelemmel kapcsolatos irányítási jogkörét külön törvények szabályozzák. Hvt. 10 § 131 A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység ágazati irányítása körében a) kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát,

ellenjegyzi a védelmi tervet; b) előkészíti a Kormány számára a lakosságnak, az anyagi javaknak, a közigazgatásnak az ország külső támadás elleni fegyveres védelmére történő felkészítésére, valamint az ország és a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntéseket; 125 Végrehajtására lásd a 178/1993. (XII 27) Korm rendeletet Lásd még az 1/1997 (I 22) IM rendeletet, a 200/1997. (XI 14) Korm rendeletet 126 A Hvt. 8 § (7) bekezdését a 2001: XLIII törvény 3 § (2) bekezdése iktatta a szövegbe 127 A Vhr. 2 §-a a 167/1999 (XI19)Korm rendelet 1§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg 128 A 167/1999. (XI19) Korm rendelet 4§-ának (3) bekezdése értelmében a rendelkezést első ízben a 2001 évre szóló központi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni 129 A Hvt. 9 § (1) bekezdése a 2001: XLIII törvény 4 §-ával megállapított szöveg 130 A Hvt. 9 §-ának (2) bekezdése az 1996: XXXVII törvény 44 §-ának (1)

bekezdésével megállapított szöveg. 131 A Hvt. 10 § a 2001: XLIII törvény 5 §-ával megállapított szöveg 50 Honvédelem, honvédelmi felkészülés c) összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi és országmozgósítási feladatokra való felkészítését, a szövetséges fegyveres erőkkel történő kollektív védelmi tervezéssel és a haderőfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet; d) együttműködik az illetékes miniszterekkel da) a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok gyártásában, a hadiipari kapacitások biztosításában, db) a légtér légiközlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában, dc) a katonai és a polgári védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, továbbá az egészségügyi, a közlekedési, a hírközlési

hálózat, valamint a légi, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének – a kiépítettségétől elvárható módon történő – biztosításában; e) meghatározza a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi igazgatási szakmai feladatait és felügyeleti tevékenységét; f) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény előírásai szerint közvetlenül irányítja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat; g) előkészíti a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a honvédelmi feladatok végrehajtását; h) törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági jogkört gyakorol; i) a honvédelem képzési igényeit is

biztosító katonai felsőoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést felügyelő minisztert megillető, továbbá az alapítói és fenntartói jogköröket; j) előkészíti a Kormány számára a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó döntéseket; k) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról. R. 4 § (1) A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a hazai eszköz és anyagfejlesztések tervezéséhez igényeket és adatokat biztosít az érintett miniszterek és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke számára, továbbá együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztések irányításában és végrehajtásában, valamint biztosítja a hazai

termelő és fejlesztő intézmények beszállításokban való részvételi lehetőségét (versenytárgyalás stb.) (2) A honvédelmi miniszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előkészíti a honvédelemmel ezen belül a katonai tevékenységgel összefüggő nemzetközi szerződéseket. (3) 132 A honvédelmi miniszter a minőség- (megfelelőség) tanúsításról és az akkreditálásról szóló jogszabályokkal összhangban meghatározza a Magyar Honvédség minőségügyi rendszerét és az annak működtetésére vonatkozó követelményeket. (4) 133 A honvédelmi miniszter együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érdekelt miniszterekkel a katonai szabványosítás fő irányainak meghatározásában, a szabványosítás kidolgozásában. R.4/A § 134 132 Az R. 4 §-ának (3)-(4) bekezdését a 78/1994 (V 19) Korm rendelet 7 §-a iktatta a szövegbe A 4 § (3) bekezdését a

141/1999. (IX 3) Korm rendelet 2 §-a megállapította 133 Az R. 4 §-ának (4) bekezdése a 63/1996 (V 3) Korm rendelet 10 §-ával megállapított szöveg 134 A 4/A. §-t a 167/1999 (XI19)Korm rendelet 4 §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 51 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 11 § 135 A honvédelmi miniszter a 40 és a 41 §-ban foglaltak szerint irányítja és vezeti a honvédséget. Hvt. 12 § (1) A honvédelmi miniszter felelős a honvédség törvényes működéséért, gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. A miniszter e körben a) rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását; b) jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt; c) megsemmisíti vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket; d) megsemmisíti vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket. (2) 136 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy

megváltoztatás a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró adta ki, egyéb intézkedés esetén pedig a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha a) a döntést a bíróság felülvizsgálta; b) a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene; c) a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt; d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és

gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha a) az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe; b) a döntéshozó vagy a döntéselőkészítésben közreműködött személy kötelességét a büntetőtörvénybe 137 ütköző módon megszegte, és ez a döntést befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki. (5) A (4) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet helye. A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője Hvt. 13 § (1) A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt, az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos, továbbá a

rendkívüli vagy szükségállapot idején végzendő tevékenységét. (2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének rendjét; b) 138 a honvédelmi miniszterrel együttműködve biztosítja a 10. § e) , n) és o) pontjában meghatározott feladatok végrehajtását; c) a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit. (3) A miniszter részletes honvédelmi feladatait és hatáskörét kormányrendelet állapítja meg. 135 A Hvt. 11 § a 2001: XLIII törvény 6 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 12 § (2) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (2) bekezdése szerint módosított szöveg 137 Lásd az 1978: IV. törvényt 138 A Hvt. 13 §-a (2) bekezdésének b)

pontja az 1998: LXXXIX törvény 4 §-ával megállapított szöveg 136 52 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 5 § (1) A miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) az ágazati honvédelmi feladatok megállapításával együtt kijelöli az irányítási hatáskörébe tartozó honvédelemben részt vevő szerveket és meghatározza az általuk végrehajtandó honvédelmi feladatokat. (2) A miniszter a feladatkörében a honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítését írhatja elő, vagy más módon biztosítja a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtását. (3) A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtására a minisztériumoknál önálló szervezeti egységet kell létrehozni. R. 6 § A miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló

törvény 139 és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint tervezi meg. R. 7 § 140 A gazdasági miniszter tervezi, szervezi és koordinálja a minisztériumok és a védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét. A honvédelem helyi igazgatása Hvt. 14 § A honvédelem helyi igazgatása az e, valamint más törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint a helyi védelmi igazgatási szerv, valamint a megyei (Budapest Fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság (a továbbiakban: hadkiegészítő parancsnokság) hatáskörébe tartozik. A fővárosi, megyei védelmi bizottságok Hvt. 15 § (1) A fővárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban együtt: védelmi bizottság) centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben számára megállapított, a honvédelmi felkészüléssel és az országmozgósítással kapcsolatos feladatokat. (2) A

Kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja a védelmi bizottság honvédelmi feladatainak végrehajtását. (3) 141 Rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet, katasztrófaveszély, illetve bekövetkezett katasztrófa idején, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdése szerint a bevezetett intézkedések végrehajtása során a védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester gyakorolja. (4) A védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester. 142 Tagjai: a) 143 megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője; b) a megyei (fővárosi) főjegyző;) c) a megyei jogú város polgármestere; d) 144 139 Lásd az 1992: XXXVIII. törvényt A Vhr.7 §-a a 167/1999 (XI19)Korm rendelet 1§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg 141 A Htv. 15 §-ának (3) bekezdése az 1999: LXXIV törvény 54 §-ának (1) bekezdésével

megállapított szöveg 142 Az 1994: LXIII. törvény 62§-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében ahol, jogszabály köztársasági megbízottat, illetve a köztársasági megbízott hivatalát, vagy annak vezetőjét említi , azon a Hvt. és végrehajtásáról rendelkező jogszabályok tekintetében a megyei közgyűlés elnökét , a fővárosban a főpolgármestert kell érteni. 143 A Hvt.15 §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja az 1994: LXIII törvény 63 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 144 A Hvt. 15 § (4) bekezdésének d) pontját az 1994: LXIII törvény 62 §-a (2) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte. 140 53 Honvédelem, honvédelmi felkészülés e) a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnok; f) a Kormány által meghatározott rendvédelmi szervek, illetve centrális irányítású szervek megyei (fővárosi) vezetői és a védelmi bizottság titkára. (5) A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő

döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is. (6) A védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg (7) A védelmi bizottság működési költségeit a megyei közgyűlés elnöke , fővárosban a főpolgármester hivatala költségvetésében kell biztosítani. 145 R. 8 § (1) A megyei közgyűlés elnökét , fővárosban a főpolgármestert 146 a Hvt 15 §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatáskörének ellátásában a védelmi bizottság javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörrel segíti, illetve közreműködik a döntések végrehajtásának fővárosi, megyei szintű irányításában. (2) A védelmi bizottság a hatáskörébe utalt anyagi eszközökkel részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági ügyintézését a megyei közgyűlés elnöke , fővárosban a főpolgármester hivatala végzi. R. 9 § (1) A Kormány a védelmi bizottságok általános

honvédelmi irányítását a honvédelmi miniszter útján, az egyes részfeladatok szakmai irányítását a feladatkör szerint illetékes miniszter útján látja el. (2) A honvédelmi miniszter az általános honvédelmi irányítási jogkörében törvényességi felügyeletet gyakorol a védelmi bizottságok működése felett. Megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti a védelmi bizottság jogszabálysértő határozatait. R. 10 § (1) A védelmi bizottság titkára, a megyei közgyűlés elnöke , fővárosban a főpolgármester 147 kezdeményezésére a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt és általa a titkári tisztségre kinevezett tiszt (főtiszt) vagy a megyei közgyűlés elnöke , fővárosban a főpolgármester által kinevezett köztisztviselő. A titkári feladatok ellátásához szükséges képesítési követelményeket a honvédelmi miniszter határozza meg. 148 (2) A védelmi bizottság titkárának

kinevezéséhez a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. R. 11 § 149 A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a védelmi bizottság tagja a rendőrség, a polgári védelem, a tűzoltóság, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi, megyei vezetője, továbbá árvíz- és belvízvédekezés esetén az illetékes vízügyi igazgatóság vezetője. R. 12 § A megyei közgyűlés elnöke a székhelye szerinti megyében, fővárosban a főpolgármester , a régióhoz tartozó más megyékben a megyei közgyűlés elnöke a védelmi bizottság tagja. R. 13 § (1) A védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a) 150 a Védelmi Hivatal főigazgatóját, 145 Az 1994: LXIII. törvény 62§-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében ahol, jogszabály köztársasági megbízottat, illetve a köztársasági megbízott hivatalát, vagy annak vezetőjét említi , azon a Hvt. és

végrehajtásáról rendelkező jogszabályok tekintetében a megyei közgyűlés elnökét , a fővárosban a főpolgármestert kell érteni. 146 Az 1994: LXIII. törvény 62§-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében ahol, jogszabály köztársasági megbízottat, illetve a köztársasági megbízott hivatalát, vagy annak vezetőjét említi , azon a Hvt. és végrehajtásáról rendelkező jogszabályok tekintetében a megyei közgyűlés elnökét , a fővárosban a főpolgármestert kell érteni. 147 Az 1994: LXIII. törvény 62§-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében ahol, jogszabály köztársasági megbízottat, illetve a köztársasági megbízott hivatalát, vagy annak vezetőjét említi , azon a Hvt. és végrehajtásáról rendelkező jogszabályok tekintetében a megyei közgyűlés elnökét , a fővárosban a főpolgármestert kell érteni. 148 Végrehajtására lásd a 9/1994. (V 27) HM rendeletet 149 A R. 11 §-a a 232/1996 ( XII 26) Korm rendelet 21

§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg 150 A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 2 §-ával megállapított szöveg 54 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) a Belügyminisztérium Védelmi Irodájának vezetőjét, c) a védelmi bizottság illetékességi területén működő katonai kerület parancsnokát, d) a határmenti megyék védelmi bizottságainál a határőr igazgatóság igazgatóját, e) a Nemzetbiztonsági Hivatal területileg illetékes vezetőjét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetők akadályoztatás esetén kötelesek a védelmi bizottság ülésén helyettes képviselőjük részvételéről gondoskodni. (3) A védelmi bizottság döntése alapján az illetékességi területén működő védelmi igazgatás és a honvédelemben részt vevő más szervek kötelesek a védelmi bizottságra háruló honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködni. Hvt. 16 § (1) A védelmi bizottság

honvédelmi igazgatási jogkörében a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat [17. § (1) bekezdés]; b) 151 irányítja a polgármester honvédelmi tevékenységét, ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat; c) meghatározza a honvédelemben részt vevő szervek részére a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás követelményeit és feladatait, összehangolja azok helyi végrehajtását; d) kijelöli a fegyveres erők, és a 65. § (1) bekezdésében felsorolt rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben részt vevő más szervek számára a mozgósítás esetén szükséges ingatlanokat, és erről a polgármestert értesíti; e) megállapítja a helyi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket; f) biztosítja a védelmi igazgatási szervek rendkívüli vagy szükségállapot idején történő működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedéssel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását; g) a

honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben részt vevő szervek közreműködésével. (2) A védelmi bizottság az (1) bekezdésben megállapított feladatainak tervezése és végrehajtása céljából a polgármestertől, a honvédelemben részt vevő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól, vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra nem használható fel Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles teljesíteni. R. 14 § (1) A védelmi bizottság elrendelheti, hogy a honvédelemben részt vevő kijelölt szervek a honvédelmi feladatok eredményes végrehajtása érdekében intézkedési tervet készítsenek. (2) A védelmi bizottság a közigazgatási irányítási jogkörében meghatározza

a) a mozgósítás végrehajtásában részt vevők kiértesítésének (riasztásának), valamint a mozgósítással kapcsolatos információk továbbításának követelményeit, b) a polgármesteri hivatal köztisztviselőiből álló ideiglenes mozgósítási munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) szervezetét, a munkacsoport által vezetett nyilvántartásokat és más iratokat, a mozgósítás végrehajtásával összefüggő követelményeket, valamint az abban közreműködő szervek feladatait, c) a polgármesterek, a jegyzők és a munkacsoportba beosztottak elméleti felkészítésének és gyakoroltatásának követelményeit, d) a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit, e) a polgármesterek, a jegyzők, valamint a honvédelemben részt vevő, a Hvt. 65 és 66 §-ában meghatározott szervek vezetői tartózkodási helyének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, 151 A Hvt. 16 § (1)

bekezdésének b) pontja az 1994: LXIII törvény 63 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 55 Honvédelem, honvédelmi felkészülés f) a mozgósításhoz igénybe vett polgári gépjárművek mozgásának korlátozására, valamint az ingatlanok és egyéb szolgáltatások átadásának előkészítésére vonatkozó követelményeket. (3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti bejelentési kötelezettség alá eső vezetők körének, valamint a bejelentéssel és a nyilvántartással kapcsolatos részletes feladatoknak a meghatározása a védelmi bizottság döntésének megfelelően a hadkiegészítő parancsnokság feladata. R. 15 § A védelmi bizottság által vezetett gyakorlat tervét a végrehajtást megelőzően 90 nappal a honvédelmi miniszter útján kell a miniszterelnöknek jóváhagyásra felterjeszteni. A helyi védelmi bizottság Hvt. 17 § (1) A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a védelmi bizottság által kijelölt

városokban helyi védelmi bizottság működik. (2) A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban: honvédelmi körzet) a polgármester véleményének figyelembevételével a védelmi bizottság állapítja meg. (3) A honvédelmi körzetben lévő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg. (4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. Tagjai: a) megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző; b) a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester; c) a Kormány által kijelölt rendvédelmi és centrális irányítású szervek honvédelmi körzet szerint illetékes vezetői; d) a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben, honvédelmi körzetben működő helyi kisebbségi önkormányzat vezetője, ennek

hiányában a szószóló. R. 16 § (1) A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a helyi védelmi bizottság tagja a rendőrségnek, a polgári védelemnek, a tűzoltóságnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a honvédelmi körzet szerinti illetékes vezetője. (2) Ha a honvédelmi körzethez az (1) bekezdésben meghatározott szervnek több vezetője tartozik, vagy a szervek valamelyikének nincs az adott közigazgatási területen illetékes vezetője, a helyi védelmi bizottság székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei vezető dönt a tagsági jogokat gyakorló képviselő kijelöléséről. Hvt. 18 § (1) A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás helyi feladatainak végrehajtását. (2) A helyi védelmi bizottság a) irányítja és összehangolja a

fegyveres erők mozgósításával és kiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását; b) közreműködik a helyi szervek honvédelmi feladatainak irányításában; c) szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat; d) összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését; e) irányítja a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését; f) közreműködik a rendkívüli intézkedésekből adódó helyi feladatok végrehajtásában. 56 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból,

illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani. R. 17 § (1) A helyi védelmi bizottság részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a helyi védelmi bizottság székhelye szerinti megyei jogú város, város, illetve fővárosi kerület polgármesteri hivatala látja el. (2) A helyi védelmi bizottság a költségvetési támogatást kizárólag a honvédelmi körzet számára meghatározott honvédelmi feladatok végrehajtására fordíthatja. (3) A Kormány az általa meghatározott kiemelt feladatok ellátására, az ezt végrehajtó helyi védelmi bizottságok részére költségvetési és céltámogatást a feladat jellegétől függően a Belügyminsztérium vagy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése útján folyósíthat. A helyi védelmi bizottságok egyes,

törvényben meghatározott feladatokat közösen is végrehajthatnak. Ebben az esetben a feladatot ellátó önkormányzat részére az érintett önkormányzatok a mindenkori normatív támogatásaik terhére támogatást nyújthatnak. A polgármester Hvt. 19 § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel és az országmozgósítással kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok helyi végrehajtását. (2) A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából a) biztosítja a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő hatósági, illetőleg más közigazgatási feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket; b) szervezi és irányítja a fegyveres erők kiegészítésével és mozgósításával kapcsolatos közigazgatási feladatokra való felkészülést és azok végrehajtását; c) irányítja a hatáskörébe utalt polgári

védelmi feladatok ellátását; d) összehangolja a honvédelemben részt vevő helyi szervek tevékenységét; e) elrendeli a hatáskörébe utalt ingatlanok, technikai eszközök igénybevételét, valamint más gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését; f) részt vesz a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer működtetésében; g) közreműködik a gazdaságmozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában; h) irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő helyi feladatok végrehajtását. (3) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések polgármestereivel. (4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az állampolgártól, illetve az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a törvényben meghatározott személyes,

valamint egyéb adatot kérhet, melynek szolgáltatása nem tagadható meg. Az így szerzett adat csak a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak tervezése és végrehajtása érdekében használható fel. (5) A polgármester a honvédelmi igazgatási feladatait a fővárosban a főjegyző, városban, fővárosi kerületben, községben a jegyző vagy körjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), és a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátása érdekében a szükséges mértékben munkaidő-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető. 57 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (6) A polgármester feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a normatív állami támogatásból kell biztosítani. R. 18 § (1) A polgármester a

honvédelmi feladatai keretében szervezi és irányítja a hadköteles korba lépők összeírásával és sorozásával kapcsolatos, valamint a hadkötelezettséget érintő egyéb feladatokat. (2) A honvédelmi igazgatási feladatok körében a mozgósításra való felkészülés érdekében a polgármester, illetve irányításával a jegyző, a közvetlen irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a főpolgármester, illetve a főjegyző végzi a következő feladatokat: a) a védelmi bizottság követelményei szerint munkacsoportot szervez és készít fel, amelynek feladataira tervet készít, megszervezi a munkacsoport tagjainak értesítését és munkahelyükre való gyors beérkezésük feltételeit; b) szükség esetén a munkacsoport kiegészítésére a hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve tartalékos hadkötelesek és polgári technikai eszközök igénybevételét tervezi, e célból előkészíti az igénybevételhez szükséges

határozatokat, és ezekről, valamint riasztásuk módjáról az érintetteket tájékoztatja; c) e rendelet 30. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel a posta illetékes vezetőinek bevonásával megtervezi és előkészíti a tartalékosok behívóparancsainak és a technikai eszközök előállítási parancsainak kézbesítését; d) a tartalékosok létszámához igazodva a kisebb településeken kézbesítési helyet, a nagyobbakban kézbesítési központokat készít elő, és e célra alkalmas polgári ingatlanokat jelöl ki; e) a tartalékosok létszámához igazodóan a kisebb településeken gyülekezési helyet, a nagyobbakban gyülekezési központokat készít elő, és e célra alkalmas polgári ingatlanokat jelöl ki; f) előkészíti a tartalékosok gyülekeztetését és bevonulási helyre szállítását, megtervezi az ehhez szükséges polgári gépjárművek igénybevételét; g) megszervezi és előkészíti a Hvt. 38 §-ában meghatározott általános

mozgósítás helyi eszközök útján történő kihirdetését; lezárt csomagban tárolja a mozgósítási hirdetményeket, és megtervezi azok kifüggesztését. R. 19 § (1) A jegyző a polgármesteri hivatal mozgósítási feladatairól mozgósítási tervet készít Ehhez a hadkiegészítő parancsnokság a szükséges szakmai segítséget megadja. A mozgósítási tervet a polgármester hagyja jóvá. (2) A mozgósítási terv elkészítéséért, adatainak naprakészen tartásáért, valamint a munkacsoportba beosztott személyek felkészítéséért a polgármester felelős. (3) A mozgósítással kapcsolatos tervek, iratok szolgálati titkot képeznek. Az iratok kezelésére, tárolására és a mozgósításba bevont személyek felkészítésére a titokvédelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A mozgósítási tervbe foglalt feladatokat a polgármester évente egy alkalommal, szervezett foglalkozáson ismerteti (gyakoroltatja) a munkacsoportba beosztottakkal.

(5) A (4) bekezdés szerinti gyakorlás költségeit a polgármesteri hivatal költségvetésében saját forrásból kell biztosítani. A honvédség által elrendelt váratlan, illetve tervezett gyakorlás költségeit a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg. A katonai igazgatás helyi szerve Hvt. 20 § (1) A katonai igazgatás helyi szerve a hadkiegészítő parancsnokság (2) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén a jogszabályban meghatározott keretek között ellátja a fegyveres erők állományának kiegészítésével, a 37. §-ban meghatározott mozgósítással, a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekkel, a hadkötelesek és a honvédség nyugállományú tagjai, valamint azok hozzátartozói szociális 58 Honvédelem, honvédelmi felkészülés érdekeinek védelmével összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a védelmi igazgatási szervek honvédelmi feladatainak

végrehajtásában. R. 20 § A rendelet alkalmazása során hadkiegészítő parancsnokságon a hadköteles utolsó bejelentett lakóhelye szerinti illetékes megyei (Budapest fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságot kell érteni. III. fejezet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FEGYVERES ERŐI ÉS A RÁJUK VONATKOZÓ SZABÁLYOK A fegyveres erők Hvt. 21 § (1) A Magyar Köztársaság fegyveres erői: a honvédség és a határőrség (2) A honvédség általános hadkötelezettségen alapuló keretrendszerű reguláris haderő. (3) A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A határőrségre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. A fegyveres erők feladatai Hvt. 22 § (1) A fegyveres erők feladatai: a) Magyarország területének, függetlenségének, lakosságának és anyagi javainak fegyveres védelme külső támadással szemben; b) az államhatár

őrzése és védelme; c) az ország légterének védelme; d) közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában; e) 152 a nemzetközi szerződésekből, különösen az Észak-atlanti Szerződésből eredő, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet felkérésén alapuló katonai kötelezettségek teljesítése; f) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme; g) közreműködés a polgári védelmi feladatok ellátásában; h) segítségnyújtás elemi csapás, ipari szerencsétlenség, illetőleg közveszély vagy közérdekű üzem működésének megzavarása, vagy jelentős méretű egyéb katasztrófa esetén; i) részvétel humanitárius segítségnyújtásban; j) térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális műszaki eszközöket igénylő

rendezvényekben való közreműködés; k) állami szervek részére térítés ellenében építési és egyéb feladatok ellátása. l) 153 a talált robbanótesteknek a kijelölt katonai szervezetek által történő tűzszerészeti mentesítése, illetőleg – kormányrendeletben meghatározott esetben – egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása. (2) A fegyveres erőknek az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználása esetén meg kell határozni a felhasználás célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit (fegyverzetét), továbbá a felhasználás földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre a feladatot. 152 A Hvt. 22 §-a (1) bekezdésének e) pontja az 1998: LXXXIX törvény 5 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 153 A Hvt. 22 §-a (1) bekezdésének l) pontját az 1998: LXXXIX törvény 5 §-ának (2) bekezdése iktatta

be a szövegbe. 59 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) 154 Az (1) bekezdés h)–l) pontjaiban meghatározott feladatokat a fegyveres erők fegyverhasználati jog nélkül látják el. (4) A honvédség szállító eszközei és műszaki munkagépei a harcjárművek és a fegyverzet kivételével kérelemre, a honvédelmi miniszter engedélyével az állami és egyéb szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához megállapodás alapján ideiglenesen átengedhetők. Hvt. 23 § 155 A 22 § (1) bekezdésének h)k) pontjaiban meghatározott esetekben a honvédség 100 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételét a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételét a honvédelmi miniszter engedélyezi. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelmi miniszter az engedély kiadásával egyidejűleg az Országgyűlést tájékoztatja. Hvt. 24 § (1) 156 Rendkívüli állapot idején a

határőrség védelmi tervben meghatározott egységeinek vezetése a Honvéd Vezérkar főnökének hatáskörébe kerül. A határőrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének követelményeit a Honvéd Vezérkar főnöke határozza meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti követelmények teljesítését a határőrségnél a Honvéd Vezérkar folyamatosan ellenőrzi. A parancs, a parancsadás joga Hvt. 25 § (1) A katonák szolgálatukat a fegyveres erőknél fennálló függelmi viszonyok rendszerében teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása, elöljáró, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt. Az elöljáró egyedi és normatív rendelkezések (parancs, intézkedés) kiadásával érvényesíti akaratát. (2) Az általános hatáskörű elöljáró a szolgálati elöljáró, a neki alárendelt katonák a szolgálati alárendeltek. (3) Több együtt tartózkodó katona közül a

legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős. (4) Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója. (5) A rendfokozat nélküli sorállományú katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a honvédeknek, akik nála később kezdték meg a sorkatonai szolgálatot. (6) 157 A szövetséges fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő katona esetében az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekben, valamint a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Hvt. 26 § (1) A parancs meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás. (2) Parancs

meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki. (3) Parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is. 154 A Hvt. 22 §-a (3) bekezdése az 1998: LXXXIX törvény 5 §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg A Hvt. 23 § a 2001: LXIII törvény 25 § (2) bekezdése szerint módosított szöveg 156 A Hvt. 24 § (1) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg 157 A Hvt. 25 §-a (6) bekezdését az 1998: LXXXIX törvény 5 §-ának (3) bekezdése iktatta be a szövegbe 155 60 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A parancsot vagy az annak alapján kiállított okmányt a katonának írásban át kell adni, illetve kézbesíteni kell, ha annak tartalma a) a szolgálati viszony megszüntetése (leszerelés), előléptetés, fegyelmi fenyítés, kivéve a feddést és a megrovást; b) hivatásos katona

esetében az a) pontban foglaltakon túl hivatásos állományba vétel, más beosztásba való kinevezés, áthelyezés, 30 napot meghaladó tartalmú vezénylés, fegyelmi fenyítés, dicséret. R. 21 § (1) A Hvt 22 §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint minősülő létesítmények körének meghatározására, illetőleg ennek módosítására az érintett miniszterekkel egyetértésben a honvédelmi miniszter tesz javaslatot a Kormánynak. (2) A Hvt. 26 §-a (4) bekezdésének a) pontjában szereplő szolgálati viszony megszüntetést (leszerelést) és előléptetést a sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő hadköteles katonai igazolványába kell bejegyezni. Hvt. 27 § (1) A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek bármely, a hatáskörébe tartozó és jogszabály által nem tiltott parancsot kiadhat. (2) Ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve, a rangidős köteles a

parancsnokságot átvenni, és a tevékenység végrehajtásához szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga. (3) A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében külön jogszabályban megállapított hatáskörében a szabályszegést elkövető katona részére parancsot adhat. (4) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szabályszegés megszüntetéséhez, illetve feljelentéséhez szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona a) bűncselekményt vagy szabálysértést követ el; b) szolgálati helyét engedély nélkül elhagyta; c) futárszolgálat közben a menetvonaláról letér vagy szeszes italt fogyaszt; d) a katonai udvariasság vagy a tiszteletadás szabályait megszegi; e) az egyenruha-viseléssel kapcsolatos előírásokat megszegi; f) mások előtt a közerkölcsöt durván sértő módon beszél, vagy hangoskodik. Hvt. 28 § (1) A parancsot adó katona parancsáért felelősséggel

tartozik A parancsadás jogával visszaélni tilos. (2) A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajthatóságát, és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell. (3) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival. (4) A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére. (5) Tilos a parancs kiadása, ha az a) 158 a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné; 158 A Hvt. 28 §-a (5) bekezdésének a) pontja az 1996: XLIV törvény 147 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 61 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) bűncselekmény megvalósítására irányul; c) a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg. (6) A parancs kiadásának módjára vonatkozó alapvető szabályokat jogszabály állapítja

meg. Az intézkedés Hvt. 29 § (1) Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat jogszabály nem rendezi. (2) Az intézkedés nem lehet jogszabállyal vagy miniszteri utasítással ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének megnehezítésére. (3) Jogszabály intézkedés kiadását kötelezően előírhatja. Hvt. 30 § (1) 159 Intézkedés kiadására az egység vagy annál magasabb szintű parancsnok, a szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes jogosult. (2) 160 Az az elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén rendelkezik intézkedési

jogkörrel, szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre vonatkozóan intézkedési jogkörrel rendelkezik – állományviszonyuktól függetlenül – szakmai alárendeltek. (3) Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén ha a jogosult eltérően nem rendelkezik helyettese adhat ki intézkedést. (4) 161 A szolgálati elöljáró intézkedésének hatálya az általa vezetett személyi állomány egészére vagy egy részére terjedhet ki. A szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes intézkedésének hatálya a szakmai alárendeltek egészére vagy egy részére terjedhet ki. Az intézkedés közzététele, megismertetése Hvt. 31 § (1) 162 A honvédelmi miniszter normatív utasításait, továbbá a honvédség szakirányítása és vezetése keretében, valamint a határőrség országos parancsnoka által kiadott intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét érintik, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén

érinthetik – az állam- és szolgálati titkot tartalmazók kivételével – a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (2) 163 A minisztérium hivatalos lapjában a Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrség országos parancsnoka vagy a parancsnoksághoz tartozó szakmai elöljáró által kiadott, az (1) bekezdésben nem szereplő intézkedések is közzétehetők. A közzétételről az intézkedés kiadója döntA szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők. (3) 164 Ha a Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának vagy a parancsnoksághoz tartozó szakmai elöljárónak az intézkedését nem teszik közzé, az intézkedés számát és címét a minisztérium hivatalos lapjában közölni kell. 159 A Hvt. 30 § (1) bekezdése a 2001: LXIII törvény 7 § (1) bekezdésével megállapított szöveg A Hvt. 30 § (2)

bekezdése a 2001: LXIII törvény 7 § (1) bekezdésével megállapított szöveg 161 A Hvt. 30 § (4) bekezdésének második mondata a 2001: LXIII törvény 7 § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 162 A Hvt. 31 § (1) bekezdése a 2001: LXIII törvény 8 §-ával megállapított szöveg 163 A Hvt. 31 §-a (2) bekezdésének utolsó mondatát az 1998: LXXXIX törvény 7 §-a iktatta a szövegbe A (2) bekezdés a 2001: LXIII. törvény 25 § (2) bekezdése szerint módosított szöveg 164 A Hvt. 31 § (3) bekezdése a 2001: XLIII törvény 25 § (2) bekezdése szerint módosított szöveg 160 62 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A hivatalos lapban közzétett vagy a (3) bekezdés szerint közölt intézkedés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban. (5) Ha az (1) és a (3) bekezdésben említett intézkedést nem teszik közzé, azt az érintett katonai szervezetek vezetőinek meg kell

küldeni, akik az intézkedésben vagy jogszabályban előírt módon gondoskodnak az intézkedésnek az érintett körben való megismertetéséről, illetve oktatásáról. (6) A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonák előtt az államtitkot tartalmazó intézkedések kivételével az őket közvetlenül érintő, különösen a katonai szervezet működésére, illetve a mindennapi tevékenységére vonatkozó intézkedéseket vagy azok lényegét ismertetni kell. Kérésükre az intézkedés szövegét rendelkezésre kell bocsátani Hvt. 32 § Az intézkedések előkészítésére, szerkesztésére, véleményezésére és megismertetésére vonatkozóan az illetékes miniszter részletes szabályokat állapíthat meg. Előírhatja, hogy az intézkedés tervezetét neki vagy valamely elöljárójának bemutassák, illetve, hogy az intézkedés csak az ő vagy valamely elöljáró előzetes jóváhagyásával adható ki. Fegyver és kényszerítő eszközök

alkalmazása rendkívüli és szükségállapot idején Hvt. 33 § (1) A fegyveres erők rendkívüli és szükségállapot idején Alkotmány szerinti alkalmazásuk vagy felhasználásuk során fegyvert és kényszerítő eszközöket alkalmaznak. (2) 165 A Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrség országos parancsnoka vagy bármely szolgálati személy részére az (1) bekezdés szerinti döntésen alapuló utasítás a jogkövetkezmények szempontjából parancsnak minősül. Fegyver és kényszerítő eszközök alkalmazása békeidőszakban Hvt. 34 § (1) A fegyveres erők békeidőszakban a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben törvényben meghatározott feltételek szerint fegyvert vagy más kényszerítő eszközt alkalmazhatnak a) őr-, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során az őrzött létesítmény, személyek vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető támadás esetén, továbbá a létesítménybe történő

jogellenes behatolás esetén; b) a fegyveres erők létesítményeit vagy az általuk őrzött létesítményt ért, a létesítmény biztonságát veszélyeztető, az a) pontban említett szolgálati személyek által el nem hárítható támadás esetén; c) katonai rendészeti szolgálatban a rendészt ért támadás, illetve a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás esetén; d) fogoly őrzésére irányuló szolgálatban, ha a fogoly az őrt megtámadja, vagy szökést (kitörést) kísérel meg; e) az Alkotmány 19/E. § szerinti, váratlan külső fegyveres támadás esetén a rendkívüli állapot, vagy a szükségállapot kihirdetésére vonatkozó döntés meghozataláig. (2) Az (1) bekezdés b) vagy e) pontjában említett esetben a támadást (légtérsértést) jogszabályban vagy intézkedésben előírt módon haladéktalanul jelenteni kell az illetékes miniszternek. Az eseményekről és a megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és

a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja. (3) A határőrség feladatkörében a rá vonatkozó törvényben és más jogszabályban meghatározottak szerint az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is jogosult fegyver vagy más kényszerítő eszközök alkalmazására. 165 A Hvt. 33 § (2) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (2) bekezdése szerint módosított szöveg 63 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 22 § A Hvt 34 §-ának (2) bekezdése szerint megjelölt eseményről a honvédség parancsnoka, illetve a határőrség országos parancsnoka tesz jelentést az illetékes miniszternek. A fegyveres erők készenlétének fokozása Hvt. 35 § 166 (1) A fegyveres erők részei készenlétének fokozásáról a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter dönt. (2) A készenlét fokozásának végrehajtására a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos

parancsnoka intézkedik. (3) A honvédség csapatai készenléte fokozásának ellenőrzése – a honvédelmi miniszter előzetes tájékoztatása mellett – a Honvéd Vezérkar főnöke által jóváhagyott éves terv alapján rendelhető el. Hvt. 36 § (1) 167 Az 5 § (2) bekezdésében és a 8 § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott döntés alapján a fegyveres erők mozgósítására a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter intézkedik. A mozgósítás végrehajtására vonatkozó parancsot a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a határőrség országos parancsnoka adja ki. (2) 168 A közigazgatási szervek 5. § (2) bekezdésével és a 8 § (1) bekezdésének f) pontjával kapcsolatos mozgósítási feladatai végrehajtásának elrendelése a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. (3) Békeidőben ellenőrzés céljából váratlan mozgósítási gyakorlat a Kormány által jóváhagyott éves terv alapján rendelhető el. R. 23 § A Hvt 36

§-ának (1) bekezdésében meghatározott feladataik végrehajtásában a magyar honvédség parancsnoka és a határőrség országos parancsnoka együttműködik. R. 24 § A honvédség parancsnokának, a határőrség országos parancsnokának javaslatára a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttesen terjeszti elő a váratlan mozgósítási gyakorlatok éves tervét a Kormánynak jóváhagyásra. A mozgósítás végrehajtása Hvt. 37 § (1) A hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság előkészíti a mozgósításhoz a tartalékosok behívó-, és a polgári technikai eszközök előállítási parancsait és ezeket eljuttatja a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervekhez, illetőleg az eszközök tulajdonosaihoz vagy azok birtokosaihoz. (2) 169 A rendőr-főkapitányságok és rendőrkapitányságok közreműködnek a mozgósítás riasztási feladatainak végrehajtásában és az ezzel kapcsolatos

információknak a közigazgatási szervek részére történő továbbításában. (3) 170 A települési önkormányzat jegyzője – a postai szervek bevonásával – szervezi és végzi a behívó- és az előállítási parancsok kézbesítését. Az e feladatokkal érintett szervek munkavállalói ennek végrehajtását munkaköri kötelezettségként végzik. A mozgósítási készenlét biztosítása érdekében a jegyző intézkedéseket készít elő. 166 A Hvt. 35 § és az azt megelőző alcím a 2001: LXIII törvény 9 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 36 § (1) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (2) és (6) bekezdése szerint módosított szöveg 168 A Hvt. 36 § (2) bekezdése a 2001: XLIII törvény 25 § (6) bekezdése szerint módosított szöveg 169 A Hvt. 37 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 2 §-ával megállapított szöveg 170 A Hvt. 37 §-a (3) bekezdésének első mondata a 2001: XLIV törvény 1 §-ával megállapított szöveg 167

64 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A fegyveres erők mozgósításához az igénybevételre kijelölt polgári technikai eszközöket és létesítményeket azok tulajdonosai, illetve birtokosai kötelesek az igénybevételi hatóság által meghatározott módon, illetőleg helyen és időben előállítani és átadni (birtokba bocsátani). R. 25 § (1) A rendőr-főkapitányság a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott értesítés alapján, a védelmi bizottság által meghatározott rendben riasztja az érintett helyi igazgatási szerveket. (2) A rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányságok a védelmi bizottság által meghatározott rendben közreműködnek a mozgósítási intézkedés és információk továbbításában, a kijelölt személyek kiértesítésében. A hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve a polgármesterek terve és igénye alapján közreműködnek a kézbesítési és gyülekezési központok biztosításában, a

közrend fenntartásában, továbbá a mozgósított, de be nem vonult tartalékos hadkötelesek felkutatásában. R. 26 § A helyi védelmi bizottság elnöke a mozgósítás elrendelésekor a védelmi bizottság által meghatározott módon továbbítja az elrendelt mozgósítási feladatot a honvédelmi körzetbe tartozó polgármesterek részére. Összesíti, és a hadkiegészítő parancsnoksághoz továbbítja a védelmi bizottság által meghatározott mozgósítási információkat. R. 27 § (1) A mozgósítás elrendelését követően az e rendelet 18 §-ának (2) és a 19 §-a (1)(4) bekezdésében meghatározott tervek szerint a polgármester, illetve a jegyző az alábbi feladatokat hajtja végre: a) a szükséges létszámban berendeli a munkacsoportba beosztott személyeket, és 2 órán belül biztosítja a feladataik végrehajtására való készenlétüket; b) 171 c) megszervezi a behívó- és előállítási parancsok kézbesítését úgy, hogy a kézbesítés a

parancsok átvételétől számítva a községekben 4, a városokban 6, a megyeszékhely városokban és a fővárosban legkésőbb 8 órán belül befejeződjön; d) a kézbesítés sikertelensége esetén gondoskodik a behívó- és az előállítási parancsok átvételét követő 12 órán át tartó annak többszöri megismétléséről, ami csak a hadkiegészítő parancsnokság egyetértésével hagyható abba; e) intézkedik a tartalékos hadkötelesek gyülekeztetésére, majd a létszám ellenőrzése után a bevonulási helyre való útbaindítására vagy szállítására, a közforgalmú személyszállító eszközökön vagy a település polgári gépjárműveinek igénybevételével; f) ha az előállítási parancs kézbesítésekor kiderül, hogy az üzemben tartó nem rendelkezik az előállításhoz szükséges számú gépjárművezetővel vagy munkagépvezetővel, erről értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot; g) a védelmi bizottság által

meghatározott rendszerességgel és adattartalommal tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot a kézbesítés eredményességéről, helyzetéről, valamint a tartalékosok gyülekeztetéséről, útbaindításáról, illetve szállításáról; h) a mozgósítás végrehajtásáról a védelmi bizottság által meghatározottak szerint jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát megküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. (2) 172 Ha a behívó- és az előállítási parancsok kézbesítését a postai szervek végzik, annak végrehajtása a postával kötött megállapodás szerinti időpontig történik. A nem kézbesíthető behívó- és előállítási parancsokat a posta a polgármesternek adja át, aki a továbbiakban az (1) bekezdés d) pontja szerint jár el. (3) A polgármester a hadkiegészítő parancsnokságtól kapott információ alapján tájékoztatja a bevonultak hozzá forduló közeli hozzátartozóit (házastársát, vérszerinti,

örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, szülőjét, mostoha- és nevelőszülőjét, nagyszülőjét, testvérét) a hadkötelesek szolgálati helyéről és szolgálatuk várható időtartamáról. 171 A 27. § (1) bekezdésének b) pontját a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 23 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 172 A 27. § új (2) bekezdését a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 3 §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre módosította. 65 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 28 § A polgármesteri hivatalnak a mozgósítási feladatokba bevont hadköteles köztisztviselői és munkavállalói, valamint a mozgósítás végrehajtásához igénybe vett tartalékos hadkötelesek a mozgósítás időszakában nem hívhatók be tartalékos katonai szolgálatra, a polgári technikai eszközök pedig polgári védelmi feladatra nem vehetők igénybe. R. 29 § A postahivatalok a védelmi bizottság

határozatának megfelelően munkavállalóikkal és technikai eszközeikkel részt vesznek a kézbesítés irányításában és végrehajtásában. R. 30 § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a védelmi bizottság követelményei alapján együttműködik az érintett szervekkel a mozgósítási feladatok megtervezésében és előkészítésében. (2) A fővárosban és a megyeszékhelyeken a polgári gépjárművek előállítási parancsainak kézbesítését a polgármesteri hivatal közreműködésével a hadkiegészítő parancsnokság szervezi meg és hajtja végre. R. 31 § Az általános mozgósítás elrendelésekor a polgármester intézkedik a mozgósítási hirdetmények kifüggesztésére, továbbá a mozgósításnak a helyi hírközlési eszközök (pl. hangszóró) útján történő kihirdetésére. R. 32 § Az általános nyílt mozgósításkor a polgármester a hadkiegészítő parancsnokság által továbbított behívó- és előállítási parancsokat

kézbesítteti annak, aki a Hvt. 38 §-a (1) bekezdésében meghatározott bevonulási, technikai eszközre vonatkozó előállítási vagy szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. R. 33 § (1) A mozgósításra való készenlét fokozása érdekében a belügyminiszter, illetve egyetértésével a védelmi bizottság elrendelheti a) a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat bevezetését, b) a polgármesterek, a jegyzők, valamint a honvédelemben részt vevő szervek vezetői tartózkodási helyének folyamatos bejelentését és nyilvántartását, c) a mozgósítás esetén igénybevételre kerülő polgári technikai eszközök mozgásának korlátozását, az ingatlanok, szolgáltatások átadáshoz történő előkészítését, d) 173 (2) 174 A mozgósítás híradásának biztosításában részt vevő távközlési létesítményekben a folytonos szolgálat elrendelésére jogosult: a) országosan a belügyminiszter kezdeményezésére a

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, b) helyi viszonylatban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egyetértésével a megyei védelmi bizottság elnöke. Az általános mozgósítás közzététele és az ország lakosságának légiriasztása Hvt. 38 § (1) 175 Az országot ért váratlan támadás vagy annak közvetlen veszélye esetén az általános mozgósítás elrendelésének kötelező közzététele a Magyarországon működtetett valamennyi műsorszóró rádió- és televízióállomás adásai, a Magyar Távirati Iroda közleménye, továbbá hirdetmények útján történik. (2) Váratlan légitámadás esetén az érintett terület lakosságának légiriasztása a riasztórendszerek és az (1) bekezdés szerinti műsorszóró rádió- és televízióállomás adásai útján történik. 173 A Vhr. 33 §-ának d) pontját az 50/1998 (III 27) Korm rendelet 26 §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. 174 A Vhr. 33

§-ának (2) bekezdését az 50/1998 (III 27) Korm rendelet 26 §-a (2) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta. 175 A Hvt. 38 §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondatát a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 66 Honvédelem, honvédelmi felkészülés IV. fejezet A HONVÉDSÉGRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK A honvédség szervezete Hvt. 39 § 176 (1) A honvédség harcoló, harctámogató, kiszolgáló csapatokból és egyéb szervekből áll. Szervezetét a felső szintű vezető szerve, az alárendelt parancsnokságok, más vezető szervek, csapatok, intézetek (intézmények), hivatalok és katonai igazgatási szervek alkotják. (2) A honvédelmi miniszter által meghatározott katonai szervezetek jogi személyek. A honvédség irányítása és vezetése Hvt. 40 § 177 A Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre

való felkészítése tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint – az e törvényben, illetőleg a fegyveres erők irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat, továbbá a honvédelmi miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint – a honvédség irányításának és vezetésének szerve. Hvt. 41 § 178 (1) A honvédelmi miniszter a honvédség irányítását a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár, vezetését a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el. (2) A honvédelmi miniszter: a) a fegyveres erők irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályairól szóló kormányhatározatban foglaltak szerint a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában

megállapítja a honvédség szakirányításával és katonai vezetésével kapcsolatos részletes feladat- és hatásköröket; b) a Kormány határozatának megfelelően meghatározza a honvédség vezetési szintjeit, szakirányítási és vezetési rendjét; c) szabályozza a honvédség készenléte fokozásának és fenntartásának, valamint mozgósításának rendjét, a Kormány döntése alapján intézkedik a honvédség készenléte fokozására és mozgósítására; d) szabályozza az ország területének a honvédség légvédelmi és repülő készenléti erőivel való oltalmazása rendjét; e) megállapítja a honvédség kiegészítésének rendjét, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételének módját; f) megállapítja a honvédség felkészítésének követelményeit, szabályozza a felkészítés és kiképzés rendjét, intézkedik annak végrehajtására; g) jóváhagyja és a

belügyminiszternek megküldi a határőrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének követelményeit; h) dönt a honvédség létszámára – ezen belül az állományarányokra –, szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére vonatkozó javaslatok elfogadásáról és előterjesztéséről. Az Országgyűlés, illetőleg a Kormány döntése után intézkedik annak végrehajtására; i) megállapítja a honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosítása érdekében folytatott együttműködési feladatokat és végrehajtásuk rendjét; 176 A Hvt. 39 § a 2001: LXIII törvény 10 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 40 § és az azt megelőző alcím a 2001: LXIII törvény 11 §-ával megállapított szöveg 178 A Hvt. 41 § a 2001: LXIII törvény 12

§-ával megállapított szöveg 177 67 Honvédelem, honvédelmi felkészülés j) megállapítja a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségeket, intézkedik azok végrehajtására; k) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról; l) irányítja a honvédség költségvetési javaslatának elkészítését, a költségvetés elfogadása után – kormányrendelet keretei között – dönt a részletes (intézményi) költségvetésről. Irányítja a költségvetési előirányzatok jogszabályok szerinti felhasználását, előterjeszti az éves költségvetésről szóló beszámoló jelentést, ellenőrzi a költségvetési pénzeszközök célszerű és jogszerű felhasználását, megállapítja a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés rendjét, törvényben meghatározott módon költségvetési szervet alapít, illetőleg szüntet

meg; m) meghatározza a honvédség gazdálkodására, valamint a honvédségi ingatlan és ingó vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályokat, intézkedik azok végrehajtására; n) megállapítja a személyügyi hatásköröket, szabályozza azok gyakorlásának módját; o) kiadja a honvédség anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását szolgáló alapvető rendelkezéseket, gondoskodik a végrehajtásukra vonatkozó szakintézkedések kiadásáról, intézkedik a végrehajtás tervezése, szervezése és irányítása iránt. Irányítja a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok beszerzését, valamint a katonai szervezetek ezekkel történő ellátását; p) szabályozza a személyi állomány élet-, szolgálati és munkakörülményeit; q) megállapítja a honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályait; gondoskodik az érdekvédelmi követelmények

érvényesüléséről, együttműködik a személyi állomány által létrehozott társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel; r) meghatározza – a vezetés biztosítása érdekében – a híradással és az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, kiadja azok tervezésére, szervezésére és irányítására vonatkozó rendelkezéseket; s) meghatározza a hadtudományi kutatás rendjét és főbb irányait; t) gondoskodik az adat- és információvédelemről; u) ellátja a jogszabály, országgyűlési és kormányhatározat által megállapított más feladatokat. (3) A honvédelmi miniszter a (2) bekezdés szerinti hatáskörében hozott döntések előkészítéséről és végrehajtásáról – a közigazgatási államtitkár és figyelemmel a 41/B. § (3) bekezdésére a Honvéd Vezérkar főnöke közreműködésével – a Honvédelmi Minisztérium főosztályai és csoportfőnökségei útján gondoskodik. Hvt. 41/A § 179 (1) A Honvédelmi

Minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár. A Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a Honvédelmi Minisztérium szerveinek tevékenységét. (2) A közigazgatási államtitkár a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtásuk tervezését, szervezését. Az e törvényben, a fegyveres erők irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályaira vonatkozó kormányhatározatban, valamint a honvédelmi miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával felelős a honvédelem központi közigazgatási és a honvédség felső szintű szakirányítási feladatainak ellátásáért. (3) A közigazgatási államtitkár szakirányítási hatáskörében intézkedéseket ad ki. (4) A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével. Hvt. 41/B

§ 180 (1) A Honvéd Vezérkar békében – a Honvédelmi Minisztérium szervezetének részeként – az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező, illetőleg a honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezetési szerve. 179 180 A Hvt. 41/A §-t a 2001: LXIII törvény 13 §-a iktatta a szövegbe A Hvt. 41/B §-t a 2001: LXIII törvény 13 §-a iktatta a szövegbe 68 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) A Honvéd Vezérkart a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az alárendelt katonai szervezetek teljes személyi állományának szolgálati elöljárója. Felelős azok hadrafoghatóságáért, felkészítéséért és kiképzéséért, továbbá magas fokú fegyelméért. (3) A Honvéd Vezérkar főnöke: a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, továbbá a honvédség rendkívüli időszaki feladatai tervezésének és vezetésének rendjét; b) kidolgozza a honvédség készenléte fenntartásának és

fokozásának, továbbá mozgósításának rendjét, gondoskodik annak végrehajtásáról; c) tervezi és vezeti a fegyveres erők kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét; d) kidolgozza a honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét és biztosítja annak végrehajtását; elkészíti a határőrség katonai védelmi felkészítésének követelményeit és ellenőrzi a felkészítést; e) javaslatot tesz béke és rendkívüli állapot időszakára vonatkozóan a honvédség fejlesztésére, létszámára – ezen belül állományarányaira –, szervezetére, felszerelésére, működéséhez szükséges erőforrásokra, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére; f) közreműködik a honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek

működőképességének biztosításában; g) tervezi és szervezi a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, a feladatkörébe tartozó ügyekben képviseli a honvédséget; h) intézkedik az ország területének légvédelmi és repülő készenléti erőkkel való oltalmazására; i) gyakorolja a jogszabály által megállapított személyügyi hatásköröket; j) a honvédség logisztikai rendszerének a szakirányítási döntések szerinti működtetésével tervezi, szervezi a katonai szervezetek anyagi-technikai, közlekedési, egészségügyi biztosítását, és gondoskodik a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeiről; k) a parancsnokságok, csapatok békeidőszaki vezetési rendszere működésének biztosítása érdekében tervezi, szervezi a híradással, az informatikával és a vezetés egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat; l) gyakorolja a jogszabály, az állami irányítás egyéb

jogi eszköze, valamint a honvédelmi miniszter által meghatározott egyéb hatásköröket. (4) A Honvéd Vezérkar főnöke vezetési hatáskörében parancsot és intézkedést ad ki. (5) A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a közigazgatási államtitkárral. A katonai szervezetek vezetése Hvt. 42 § (1) A parancsnok a katonai szervezet élén álló egyszemélyi vezető, a katonai szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese. (2) A parancsnok szolgálati hatalma kiterjed az általa vezetett katonai szervezet működésének minden területére. Teljes és oszthatatlan felelőséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés mindenoldalú biztosításáért és az állomány magasfokú fegyelméért, valamint mindazért, amit ennek érdekében tett, vagy tenni elmulasztott. (3) 181 Az (1)–(2) bekezdésben

foglaltakat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága alárendeltségébe kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni. 181 A Hvt. 42 §-a (3) bekezdését az 1998: LXXXIX törvény 9 §-a iktatta a szövegbe 69 Honvédelem, honvédelmi felkészülés A honvédség személyi állománya Hvt. 43 § 182 A honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból, hadkiegészítési állománya hadkötelesekből (sorkatonai szolgálatra kötelezettek, tartalékos hadkötelesek, póttartalékosok és önkéntes tartalékosokból) áll. A tényleges katonai állomány Hvt. 44 § (1) A tényleges katonai állományba tartoznak a) a hivatásos, b) 183 a szerződésesek és az önkéntes tartalékosok, c) 184 a hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot

teljesítők, d) 185 a katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói és e) a katonai középfokú oktatási, illetőleg katonai felsőoktatási intézmények középfokú szakképzésben (a továbbiakban: katonai szakképzés) részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatói. (2) 186 A tényleges katonai állomány tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg. A tényleges katonai állomány kiegészítése Hvt. 45 § (1) A tényleges katonai állomány tagja a szolgálati viszony keletkezése szerint hadkötelezettség vagy önkéntes jelentkezés alapján teljesít katonai szolgálatot. (2) 187 A tényleges katonai állomány folyamatos kiegészítése a hadkötelesek behívása és a hivatásos, a szerződéses, illetve a tartalékos szolgálatra önként jelentkezők felvétele útján történik. Hvt. 46 § 188 A tartalékos és póttartalékos állomány Hvt. 47 § (1) 189 A tartalékos

állományt a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a póttartalékos kiképzésben részesült, a hivatásos, vagy szerződéses állományból elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett; a póttartalékos állományt a sorköteles koron túli kiképzetlen hadkötelesek képezik. 182 A Hvt. 43 §-a a 2001: XLIV törvény 3 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 44 §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2001: XLIV törvény 4 §-ával megállapított szöveg 184 A Hvt. 44 §-a (1) bekezdésének c) pontja az 1996: XLV törvény 51 §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg. 185 A Hvt. 44 §-a (1) bekezdésének d) pontja az 1996: XLV törvény 51 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés e) pontot is iktatott a szövegbe 186 A Hvt. 44 §-ának (2) bekezdése az 1996: XLIII törvény 332 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg 187 A Hvt. 45 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 5 §-ával

megállapított szöveg 188 A Hvt. 46 §-át, valamint az előtte lévő címet az 1996: XLIII törvény 332 §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 189 A Hvt. 47 §-a az 1996: XLIII törvény 332 §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg, a rendelkezés jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2001: XLIV. törvény 6 §-a 183 70 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) 190 A tartalékos állományból önkéntesek azok, akik meghatározott ideig szerződés alapján önként vállalják a tartalékos katonai szolgálatot. A honvédségi ösztöndíjas és szolgálati viszonyban álló hallgatók Hvt. 48 § 191 (1) A katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói – a katonai életviszonyokhoz igazodó, sajátos körülmények között – külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára. (2) A katonai szakképzésben részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatók

– a katonai szolgálat keretében – külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára. A katonai eskü és a fogadalom Hvt. 49 § (1) 192 A hadkötelezettség alapján fegyveres katonai szolgálatot teljesítők katonai esküt, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalmat tesznek. (2) Az eskü és a fogadalom szövegét a törvény melléklete tartalmazza. A köztisztviselői és közalkalmazotti állomány Hvt. 50 § (1) A köztisztviselők, közalkalmazottak jogviszonyára a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 193 vonatkozik. (2) A köztisztviselők és a közalkalmazottak olyan munkaköröket látnak el, amelyekhez a katonákkal szemben különös követelményeket támasztó tényleges katonai szolgálati viszony létesítése nem szükséges. A katonai szolgálati viszony Hvt. 51 § A katonai szolgálati viszony az állam és a tényleges katonák között a haza fegyveres védelmére

létesült olyan sajátos jogviszony, amelyben a fegyveres szolgálat teljesítése szigorú függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik. (2)-(5) 194 Hvt. 52 § (1) 195 A hivatásos és a szerződéses katonai szolgálati viszonyban az állam nevében a szolgálati alkalmazási jogkört az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott hatásköréhez igazodóan (a továbbiakban: személyügyi hatáskör) a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, illetve átruházott jogkörben a szolgálati elöljáró gyakorolja. (2) 196 A Honvéd Vezérkar főnöke feletti személyügyi hatáskört – a 7. § (1) bekezdésének b) pontja kivételével – a Kormány gyakorolja. (3)-(6) 197 190 A Hvt. 47 §-ának (2) bekezdését a 2001: XLIV törvény 6 §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. 191 A Hvt. 48 §-a és az azt megelőző cím, az 1996: XLV törvény 51 §-ának (3)

bekezdésével megállapított szöveg. 192 A Hvt. 49 §-ának (1) bekezdése az 1996: XLIII törvény 332 §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. 193 Lásd az 1992: XXIII. és az 1992: XXXIII törvényt 194 A Hvt. 51 §-ának (2)-(5) bekezdését [az (1) bekezdés számozás nélkül marad] az 1996: XLIII törvény 332 §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 195 A Hvt. 52 §-ának (1) bekezdése az 1996: XLIII törvény 332 §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. 196 A Hvt. 52 § (2) bekezdése a 2001: LXIII törvény 15 §-ával megállapított szöveg 197 A Hvt. 52 §-ának (3)- (6) bekezdését az 1996: XLIII törvény 332 §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 71 Honvédelem, honvédelmi felkészülés A katona alapvető kötelessége Hvt. 53–55 § 198 A katona alapvető jogai Hvt. 56 § (1) A szolgálati viszony keretében a katona jogosult a) a beosztásának

megfelelő szolgálati és életfeltételekre, elhelyezésre és illetményre; 199 b) a szolgálatteljesítés és az előmenetel érdekében szükséges katonai kiképzésre, tovább- vagy átképzésre (a továbbiakban együtt: továbbképzés); c) a beosztás ellátásához szükséges katonai szakmai ismeretek, továbbá jogi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek megszerzésére; d) egészségügyi és orvosi ellátásra, továbbá jogszabályban meghatározott jóléti (szociális) gondoskodásra; e) jogainak és méltányos érdekeinek védelmére; f) halála esetén kegyeleti gondoskodásra. (2) A katona szolgálati jogállásától függően a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat: a) a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot; b) a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának, beleértve a lakóhely vagy az ország

elhagyásának jogát; c) a lelkiismereti és vallásszabadság jogát; d) a szabad véleménynyilvánítás jogát; e) a gyülekezési jogot; f) az egyesülési jogot; g) az anyanyelv használatának és oktatásának jogát; h) az országgyűlési és önkormányzati választásokkal kapcsolatos választójogot; i) a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának jogát; j) a gazdasági és társadalmi érdekek védelme céljából a szervezetalakítási és ahhoz való csatlakozási jogot; k) a művelődéshez való jogot; l) a tudományos és művészeti élet szabadságának, a tanszabadság és a tanítás szabadságának jogát. Hvt. 57 § 200 A katonai rendfokozatok Hvt. 58 § R. 34 § (1) 201 (2) A katonai rendfokozatok jelzéseit az 1. számú melléklet tartalmazza Hvt. 59-64 § 202 198 A Hvt. 53-55 §-át az 1996: XLIII törvény 332 §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 199 Végrehajtására lásd a 6/1994. (IV 30) HM

rendeletet 200 A Hvt. 57-58 §-át az 1996: XLIII törvény 332 §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 201 A 34. § (1) bekezdését a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 23 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 202 A Hvt. 59-64 §-át az 1996: XLIII törvény 332 §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 72 Honvédelem, honvédelmi felkészülés V. fejezet A HONVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐ MÁS SZERVEK Hvt. 65 § (1) 203 A Rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a Vám- és Pénzügyőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi, helyi szervei, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) jogszabályban meghatározott alapvető feladataik mellett közreműködnek egyes honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátásában.

(2) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön: a) ellátják a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás rendszerében meghatározott feladataikat; b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét; c) támogatják a fegyveres erőket egyes honvédelmi feladatok végrehajtásában; d) részt vesznek a polgári védelmi feladatok ellátásában; e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában; f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi és az országmozgósítási feladatok ellátásában. Hvt. 66 § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vesznek: a) a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek; b) a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) irányítása alatt álló szervek; c) az igazságügyi szervek; d) az egészségügyi és

gyógyszerellátást végző szervek; e) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények; 204 f) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a Magyar Távirati Iroda; g) a közlekedési, szállítási, távközlési, hírközlési szervek és a posta szervei; h) a jegybank; i) a közellátást, illetve közszolgáltatást végző szervek; továbbá j) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján valamely honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében, működési területükön a) felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére; b) ellátják a polgári védelmi feladataikat; c) folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is; d)

gondoskodnak a lakosság védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közszolgáltatások fenntartásáról; e) közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a lakosság riasztásában; f) teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket; 203 204 A Tv. 65 §-ának (1) bekezdése az 1999: LXXIV törvény 54 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg Végrehajtására lásd a 7/1994. (IV 26) MKM rendeletet 73 Honvédelem, honvédelmi felkészülés g) 205 közreműködnek a 199. § (5) bekezdésében meghatározott rendeletek és intézkedések végrehajtásában. R. 35 § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak végrehajtásában részt vevő szerveket a feladatkör szerint illetékes miniszter, ennek hiányában a Kormány jelöli ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a rendkívüli vagy szükségállapot idején, valamint a fegyveres erők

mozgósítása során reá háruló honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében elkészíti, illetve kialakítja a) a riasztási tervet, b) a szervezeti és működési rendet, továbbá c) a Kormány, az illetékes miniszter, a védelmi bizottság, illetve a helyi védelmi bizottság rendelkezése szerinti tervet. R. 36 § (1) Az e rendelet 35 §-ában meghatározott szerv részére honvédelmi feladatok végrehajtását a belügyminiszter által megállapított riasztási rendszeren kapott értesítés alapján a szerv vezetője rendeli el. (2) A mozgósítás végrehajtásában részt vevő szervek a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság riasztási rendszerén keresztül is megkaphatják az értesítést. Hvt. 67 § A honvédelemben részt vevő szervek feladatát, hatáskörét törvény keretei között a Kormány, illetőleg a tevékenységi

körrel érintett miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. Hvt. 68 § (1) Társadalmi szervezet a védelmi igazgatás szerveivel együttműködve önkéntes alapon részt vehet egyes honvédelmi feladatok ellátásában. (2) A Magyar Vöröskereszt a nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában. VI. fejezet A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK A honvédelmi kötelezettségek rendszere Hvt. 69 § (1) Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni. (2) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként a) hadkötelezettség; b) polgári védelmi kötelezettség; c) honvédelmi munkakötelezettség teljesítése terheli. (3) A magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli

gazdasági társaság és személyegyesülés (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető. 205 A Hvt. 66 §-a (2) bekezdésének g) pontja az 1999: LXXIV törvény 54 §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 74 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 37 § Amennyiben az állampolgárt egyidejűleg több személyes honvédelmi kötelezettség terheli, azokat ha a jogszabály másként nem rendelkezik a Hvt. 69 §-ának (2) bekezdésében meghatározott sorrendben kell teljesítenie. A hadkötelezettség Hvt. 70 § (1) Az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17 életév betöltésekor kezdődik és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles az 50 életévét betölti (hadköteles

kor). (2) A hadkötelezettség magában foglalja: a) a tájékoztatási (adatszolgáltatási); b) a bejelentési; c) a megjelenési; d) a szolgálati kötelezettséget. A tájékoztatási kötelezettség Hvt. 71 § (1) A jegyző a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásából minden évben összeírja az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfiakat, akik abban az évben a 17. életévüket betöltik Az összeírás a hadköteles katonai nyilvántartásba vétele végett, a 73. § (1) bekezdésének A)B) pontjaiban meghatározott személyazonosító, lakcím, valamint a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazza. (2) A hadköteles a jegyzőnek köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdésben meghatározott adatairól. (3) 206 Az összeírás adatait a jegyző minden év november 30. napjáig átadja a hadkiegészítő parancsnokságnak. (4)

207 A 17. életéve betöltését követően honosított, visszahonosított hadköteles (1) bekezdésben meghatározott adatait a jegyző – az utólagos katonai nyilvántartásba vétel céljából – az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követő nyolc napon belül küldi meg a hadkiegészítő parancsnokságnak. R. 38 § (1) A jegyző a hadköteles korba lépőknek a Hvt 73 §-a (1) bekezdésének A) és B) pontjában meghatározott adatait minden naptári évben a december 1-jei helyzetnek megfelelően december 31-ig névjegyzéken adja át a hadkiegészítő parancsnokságnak. (2) A névjegyzékhez csatolni kell a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter együttes rendeletében megállapított egészségügyi adatokat. (3) A jegyző az összeírásra kerülő adatok megállapítása és teljesítése érdekében a hadkötelestől tájékoztatást kérhet, illetőleg a hiányzó

egészségi adatok beszerzése céljából a hadkötelest orvosi vizsgálaton való megjelenésre kötelezheti. (4) A hadköteles az összeíráshoz szükséges adatainak pontosítása céljából, illetve a hiányzó egészségi adatokról köteles tájékoztatást adni vagy a jegyző által határozatban megjelölt időben és helyen megjelenni, és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni. 206 207 A Hvt. 71 §-ának (3) bekezdése a 2001: XLIV törvény 7 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 71 §-ának (4) bekezdését az 1996: LXVI törvény 25 §-a iktatta a szövegbe 75 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 72 § (1) 208 A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, valamint a honosított, visszahonosított hadkötelest az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követően – utólagosan – katonai nyilvántartásba

veszi. (2) A hadköteles a katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak köteles tájékoztatást adni a személyazonosító, lakcím, valamint egyéb a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló , a 73. § (1) bekezdésének A)E) pontjaiban meghatározott adatairól és azok változásáról. (3) 209 A fegyveres erők hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítő hadkötelest a Hvt. 73 §-a (1) bekezdésének A) , B) és S) pontjaiban meghatározott adatokra vonatkozóan tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség terheli. R. 39 § (1) 210 A katonai nyilvántartásba vétel – ha a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítették – a hadköteles személyes megjelenése nélkül történik. (2) A hadkiegészítő

parancsnokság az összeírás, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveinek adatszolgáltatása alapján a katonai nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kéri be a hadkötelestől A formanyomtatványhoz csatolja a katonai nyilvántartásba vételről szóló értesítést, a hadköteles jogait és kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatót, valamint egy válaszborítékot. (3) A hadköteles a (2) bekezdés szerinti formanyomtatványt köteles a valóságnak megfelelően kitöltve, a kézhezvételtől számított 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldeni. A formanyomtatványhoz a hadkiegészítő parancsnokság által kért okiratokat vagy azok hiteles másolatát csatolni kell. (4) Ha a hadköteles a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésében akadályozva van, vagy arra képtelen, helyette az e rendelet 27. § (2) bekezdésében

meghatározott közeli hozzátartozója, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja (a továbbiakban együtt: képviselő) is adhat az akadályoztatás okának megjelölésével tájékoztatást. (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak elmulasztása jogellenes mulasztásnak minősül, ezért emiatt a hadköteles a honvédelmi kötelezettségek elmulasztására vonatkozó szabályok szerint felelősséggel tartozik. A hadkötelesről nyilvántartható adatok Hvt. 73 § (1) A katonai nyilvántartásban jogai védelme és kötelezettségei érvényesítése érdekében a hadköteles következő adatai kezelhetők: A) a személyazonosító adatai: a) a családi és utóneve(i); b) a születési ideje; c) a születési helye; d) az anyja leánykori, családi és utóneve(i); e) a személyazonosító jele; B) a lakcím adatai: 208 A Hvt.72 §-ának (1) bekezdése az 1996: LXVI törvény 26 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg A Hvt. 72 § (3) bekezdését az 1996:

LXVI törvény 26 §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe 210 A 39. § (1) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 4 §-ával megállapított szöveg 209 76 Honvédelem, honvédelmi felkészülés a) bejelentett lakóhelye; b) tartózkodási helye; C) a második állampolgársága; D) a családi állapota; E) a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai: a) 211 a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegségei; b) a szomatometriai (testsúly, magasság, mellbőség stb.) adatai; c) a megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai; d) a szakképzettsége; e) a foglalkozása; f) a munkáltatója; g) az idegen nyelv ismerete és annak foka; h) a gépjárművezetői engedély megszerzése, kategóriája, érvényességi ideje; i) a saját háztartásában eltartott vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke születésének ideje; j) a külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai

szakképzettsége, elért rendfokozata; k) a szolgálathalasztásra (félbeszakításra) okot adó körülményei; l) a három hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazása; m) 212 a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó neve és lakcíme; n) 213 a sorköteles testvére leszerelésének várható időpontja; F) a testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara; G) a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése; H) a kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegsége; I) az öngyilkosságra való hajlamára utaló tények; J) az előzetes letartóztatásának időpontja; K) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és mellékbüntetés; L) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje, szabadulásának időpontja; M) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli

mentesítése; N) a honvédelmi szakelőképzése megkezdésének, illetve befejezésének ideje; O) az elhalálozása; P) a kivándorlása; R) az állampolgárságról való lemondása; S) a szolgálati adatai: a) 214 a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona, tartalékos, póttartalékos, hivatásos, szerződéses), kezdete, befejezése; b) a megszerzett katonai szakképzettsége; c) az elért rendfokozata; d) a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, határőr vagy rendvédelmi szervezet); e) a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata; 211 A Hvt. 73 §-a (1) bekezdése E) pontjának a) alpontja a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése szerint módosított szöveg. 212 A Hvt. 73 §-a (1) bekezdésének m) alpontját az 1996: LXVI törvény 27 §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. 213 A Hvt. 73 § (1) bekezdése E) pontjának n)

alpontját a 2001: XLIV törvény 8 § (1) bekezdése iktatta a szövegbe. 214 A Hvt. 73 §-a (1) bekezdés S) pontjának a) és d) alpontja az 1996: LXVI törvény 27 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 77 Honvédelem, honvédelmi felkészülés T) 215 a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai: (a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset miatt jogosult esetében) a) a leszerelés ideje; b) az utolsó szolgálati helye; c) a bevonulása előtti munkahelye; d) a balesetének, betegségének ideje, következménye, az elhalálozásának oka, ideje; e) a leszerelés oka; f) a leszerelés utáni alkalmassági foka; g) a munkaköre, a munkahelye; h) a nyugdíjfolyósítási törzsszáma; i) az elismert szolgálati idejének kezdete; j) a munkaképesség csökkenésének foka; k) a vagyoni helyzete; l) 216 adóazonosító jele (az adóköteles jövedelemmel összefüggő

adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából); m) az igényjogosult hozzátartozó személyi adatai (név, születési hely és idő, lakcím), vagyoni helyzete, valamint az ellátások juttatásáról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából adóazonosító jele és nyugdíjfolyósítási törzsszáma. U) 217 a biztosítási jogviszonyban nem álló sorkatonák és hozzátartozóik Társadalombiztosítási Azonosító Jele az ellátásokról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából. (2) 218 A hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően az öregségi nyugdíjkorhatárig a honvédség központi adatfeldolgozó szerve archív adatként, majd ezt követően a honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. A hadkiegészítő parancsnokság az (1)

bekezdés A), B), S), T) pontban meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően 3 évig őrzi meg. (3) Az (1) bekezdés J)M) pontjaiban meghatározott büntetőeljárással, büntetéssel, büntetésvégrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő adatokat törölni kell, ha azoknak a katonai szolgálatteljesítéssel kapcsolatban már nincs jelentőségük. (4) A személyazonosító jelet a katonai szervezetek egymás közötti adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják. (5) A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles adatait a katonai szolgálat időtartamára annak a katonai szervezetnek adja át, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. Ha a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, az (1) bekezdés A) pontjának a)d)

alpontjában, a B) és D) pontjában, valamint az E) pontjának a), c), d), e), g) és h) alpontjaiban meghatározott adatait a Munkaügyi Minisztérium illetékes szervének kell megküldeni. (6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül a hadkiegészítő parancsnokság csak a hadköteles kérelmére, illetőleg törvényben előírt esetben és szervnek szolgáltathat adatokat. 215 A Hvt.73 §-a (1) bekezdésének T) pontja zárójelbe tett szövege az 1996: LXVI törvény 27 §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 216 A Hvt.73 §-a (1) bekezdése T) pontjának l) és m) pontját az 1996: LXVI törvény 27 §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe. 217 A Hvt. 73 §-a (1) bekezdésének U) pontját az 1996: LXVI törvény 27 §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe. 218 A Hvt. 73 § (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 8 § (2) bekezdésével megállapított szöveg 78 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (7) 219 A honvédség Egészségvédelmi

Intézete az alkalmassági vizsgálatok eredményeit személyazonosításra alkalmatlan módon a KSH-nak átadhatja. R. 40 § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a Hvt 73 §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételtől kezdődően az adatok keletkezésének, illetőleg a hozzá történő beérkezésének, továbbá az adatok tárolásának időbeli korlátozására vonatkozó szabályok figyelembevételével a hadkötelezettség teljes időtartama alatt kezeli. (2) A hadkötelezettség felső korhatárának betöltését követően, évente december 31-i határidővel, a nyilvántartott adatokat a Hvt. 73 §-a (1) bekezdésének A), S) és T) pontjában foglaltak kivételével a nyilvántartásból törölni kell. (3) A hadkiegészítő parancsnokság a Hvt. 73 §-a (1) bekezdésének A) és S) pontjában felsorolt adatokat a felső korhatár elérését követően a Hvt. 73 §-ának (2) bekezdésében

meghatározott ideig archív adatként őrzi. A katonai nyilvántartásból a Hvt 73 §-ának (2) bekezdésében meghatározott idő után az archív adatokat is törli, és azokat a továbbiakban az irattározásra vonatkozó szabályok szerint a Magyar Honvédség Központi Irattára őrzi. (4) A baleset, betegség vagy haláleset miatt szociális érdekvédelemre jogosultak esetén a hadkiegészítő parancsnokság a Hvt. 73 §-ának (1) bekezdésének A) és T) pontjában meghatározott adatokat e célból elkülönített nyilvántartásban őrzi. R. 41 § (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadköteles adatait a Hvt73 §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatátadást követően az állományilletékes katonai szervezet kezeli, és egészíti ki a szolgálat során keletkezett adatokkal. (2) A leszereléskor az állományilletékes katonai szervezet visszaküldi a hadköteles adatait a hadkiegészítő parancsnokságnak. R. 42 § A polgári szolgálatot teljesítő

hadkötelesnek a Hvt 73 §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatait az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kezeli, és egészíti ki a szolgálat során keletkezett adatokkal. A polgári szolgálat letöltését követően az adatokat visszaküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. R. 43 § A Hvt 73 §-ának (6) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra csak a hadkiegészítő parancsnokság jogosult. R. 44 § (1) A hadkiegészítő parancsnokság igazolás formájában a hadköteles kérelmére az alábbi adatokról ad tájékoztatást: a) a katonai szolgálat teljesítésének vagy nem teljesítésének tényéről, b) a teljesített katonai szolgálati időről, a behívás és leszerelés időpontjáról, az elért rendfokozatról, c) a katonai szolgálat alatt gépjárművel levezetett kilométerről, a munkagépen teljesített üzemóráról, d) a katonai szolgálat alatt elsajátított szakképzettségről és a szakképzettségnek megfelelő

beosztásban eltöltött időről, e) a katonai egészségi alkalmasságról, f) a tartós vagy végleges külföldi tartózkodási szándék bejelentéséről, g) a megjelenési kötelezettség teljesítéséről. (2) Törvényben előírt esetben és szervnek a jogosultság ellenőrzését követően a hadkiegészítő parancsnokság az (1) bekezdés szerinti adatokon túl a katonai szolgálat teljesítésének helyéről is szolgáltathat adatot. Adatszolgáltatás a katonai nyilvántartáshoz Hvt. 74 § (1) 220 219 A Hvt. 73 § (7) bekezdését a 2001: XLIV törvény 8 § (3) bekezdése iktatta a szövegbe A Hvt.74 §-ának (1) bekezdését az 1996: LXVI törvény 43 §-a (5) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte. 220 79 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) 221 A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVl törvény 17 §-a (2) bekezdésének c)

pontjában meghatározott adatokat a hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vételt megelőző év december 1-jéig, a katonai nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan – a személyi azonosító alkalmazásával – szolgáltatják az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, illetőleg a honvédség illetékes központi adatfeldolgozó szervének. (3) A hadkiegészítő parancsnokság kérésére az illetékes tüdőgondozó intézet köteles tájékoztatást adni katonai nyilvántartásba vételkor és a hadkötelezettség tartama alatt a hadköteles nyilvántartott egészségi állapotáról. (4) A szakorvosi vizsgálatra utalt hadkötelest az állami egészségügyi szolgálat valamennyi intézménye köteles soron kívül vizsgálatban részesíteni. A vizsgálat eredményét (kórismét) az állami egészségügyi szolgálat orvosa a szakorvosi vizsgálatra utaló határozaton közli a hadkiegészítő

parancsnoksággal. R. 45 § (1) 222 A BM Központi Nyilvántartó és Választási Hivatala minden 17 életévét betöltő, a Magyar Köztársaság területén élő, magyar állampolgárságú férfi – a Hvt. 74 §-ának (2) bekezdésében meghatározott – adatait évente november 15-ig, valamint a hadkötelesek adatváltozásait – a karbantartás gyakoriságának megfelelően – a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szervének megküldi. (2) 223 R. 46 § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartásba vételre kerülő hadkötelesekről a Hvt 74. §-ának (3) bekezdésében foglaltak végrehajtására évente december 15-ig névjegyzéket küld az illetékes tüdőgondozó intézet részére. A tüdőgondozó intézet a névjegyzék alapján vizsgálatra rendeli azokat a hadköteleseket, akiknek nincs intézeti vizsgálati eredménye, illetve akiknek a vizsgálati eredménye egy évnél régebbi. A tüdőgondozó intézet a nyilvántartásban

lévő, 1 évnél nem régebbi, illetőleg az előzőek szerint megállapított vizsgálati eredményt a névjegyzéken rögzíti, és azt február 28-ig a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldi. (2) A tüdőgondozó intézet az első tájékoztatást követően a hadköteles 30. életéve betöltéséig bekövetkezett betegség megállapításáról 8 napon belül tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot. Hvt. 75 § A hadkiegészítő parancsnokság számára a hadköteles a) testi és szellemi fogyatékosságáról, személyiségzavaráról; kábítószerrel és kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségéről; öngyilkossági hajlamára utaló tényről az egészségügyi intézmény; b) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéséről a bíróság, ideiglenes gondnokság alá helyezése esetében a jegyző; c) előzetes letartóztatásáról; fő- és mellékbüntetéséről és a büntetett előélethez fűződő

hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéséről; 224 állampolgárságról való lemondásáról 221 A Hvt. 74 §-ának (2) bekezdése az 1996: LXVI törvény 28 §-ával megállapított, és a 2001: XLIII törvény 25. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg 222 A 45. § (1) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 5 §-ával megállapított szöveg 223 A 45. § (2) bekezdését a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 23 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 224 A Hvt. 75 § c) pontjának harmadik francia bekezdését az 1998: XII törvény 34 §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte. 80 Honvédelem, honvédelmi felkészülés a Belügyminisztérium, illetőleg a rendőrség illetékes szerve; d) szabadságvesztés büntetése megkezdésének időpontjáról, szabadulása várható idejéről és szabadulása időpontjáról a büntetésvégrehajtási szerv; e) elhalálozásáról a jegyző; f) honvédelmi szakelőképzése megkezdésének és

befejezésének időpontjáról a képzést folytató szerv; g) polgári szolgálata megkezdésének és befejezésének időpontjáról, a polgári szolgálat félbeszakításáról a Munkaügyi Minisztérium, illetve a megyei munkaügyi központ; h) 225 hivatásos vagy szerződéses állományába felvett, elbocsátott vagy nyugállományba helyezett hadkötelesekről a fegyveres erők, valamint a rendvédelmi szervek állományilletékes szerve; i) 226 tanulmányainak megkezdéséről, szüneteltetéséről, befejezéséről, valamint félbeszakításáról az illetékes oktatási intézmény szolgáltat adatot. R. 47 § (1) A hadköteles cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezéséről a bíróság az igazságügyminiszter által meghatározott, az ideiglenes gondnokság alá helyezéséről a jegyző a belügyminiszter által meghatározott módon, az erről hozott döntés jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztatja a hadkiegészítő

parancsnokságot. (2) Az előzetes letartóztatásba helyezett hadkötelesről a rendőrség illetékes szerve az ezzel kapcsolatos intézkedés megtételét követően azonnal tájékoztatja a hadkiegészítő parancsnokságot. Emellett a hadköteles korba lépőkről a megküldött névjegyzéken illetve egyedi kérés alapján kiegészítő adatokat szolgáltat a hadkötelesek nyilvántartásba vételéhez. (3) A hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, valamint a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésről a hadköteles korba lépőkről évente november 15-ig, a felsorolt körülményekben bekövetkezett változásokról a 1850 év közötti hadkötelesekre nézve évente 4 alkalommal, mégpedig január, április, július és október hó 1. napjáig a Belügyminisztérium illetékes szerve a Honvéd Vezérkar illetékes központi adatfeldolgozó szerve útján szolgáltat adatot. (4) A hadköteles szabadságvesztés

büntetése megkezdésének időpontjáról és a szabadulása várható időpontjáról, továbbá a szabadulás időpontjáról a büntetés-végrehajtási szerv a befogadást, illetőleg kibocsátást követő 8 napon belül az Igazságügyi Minisztérium által e célra rendszeresített formanyomtatványon szolgáltat adatot a hadkiegészítő parancsnokságnak. (5) A honvédelmi szakelőképzést folytató szerv a képzés megkezdéséről, félbeszakításáról és eredményes befejezéséről 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságot névjegyzéken tájékoztatja. (6) A polgári szolgálat teljesítésére engedélyben részesült hadköteles esetében a szolgálat megkezdésének és befejezésének időpontjáról, valamint a szolgálat elhalasztásának vagy félbeszakításának okáról és időtartamáról a kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központ értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot. (7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Orvosszakértői Intézete értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot azokról a hadkötelesekről, akiknek a munkaképesség csökkenése legalább a 36%-ot eléri. R. 48 § A katonai nyilvántartás részére szolgáltatott adatok eltérése esetén az adatpontosításban az illetékes adatszolgáltató szerv köteles közreműködni. Hvt. 76 § (1) Az adatszolgáltatás a (2) bekezdésben, valamint a 71 § (2) bekezdésében leírt eseteket kivéve közvetlenül a hadkiegészítő parancsnokságnak történik. (2) 227 A Belügyminisztérium illetékes szerve a hadköteles korba lépőkről és a hadkötelesek adatváltozásairól – a személyi azonosító alkalmazásával –, a hadkötelesre kiszabott fő- és 225 A Hvt. 75 §-ának h) és i) alpontját az 1996: LXVI törvény 29 §-a iktatta a szövegbe A Hvt. 75 §-ának i) pontja a 2001: XLIV törvény 9 §-ával megállapított szöveg 227 A Hvt. 76 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 10 § (1)

bekezdésével megállapított szöveg 226 81 Honvédelem, honvédelmi felkészülés mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, valamint az állampolgárságról való lemondásáról, továbbá azokról, akik a külföldre történő kitelepülésüket bejelentették, de a magyarországi lakcímüket megtartották, a honvédség központi adatfeldolgozó szerve útján – természetes személyazonosító adatokkal – szolgáltat adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak. (3) 228 (4) 229 Az élve született fiúk számáról és a tárgyévben életben lévő hadköteles korú férfiak számáról a KSH évente egy alkalommal statisztikai adatot szolgáltat a honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére. (5) 230 A 7475. §-ban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek. R. 49 § A Hvt 76 §-ának (3) bekezdése alapján a hadköteles

különleges adatait tartalmazó iratokat kérésére a betekintésre jogosult által lezárt borítékban kell tárolni. A betekintésre jogosultak körét a honvédség Honvéd vezérkari főnöke határőr esetében a határőrség országos parancsnoka állapítja meg. Hvt. 77 § 231 A bejelentési kötelezettség Hvt. 78 § (1) A hadköteles bejelenteni tartozik, ha a) a bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye; b) a neve; c) a családi állapota; d) a gyermekeinek száma; e) a polgári szakképzettsége (pl. gépjárművezetői engedély megszerzése); f) a foglalkozása (beosztása, munkaköre); g) 232 az iskolai végzettsége, h) 233 a sorozását követően az egészségi állapota a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintően megváltozik, továbbá i) 234 az idegennyelv-ismeretet tanúsító bizonyítvány megszerzését (közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga). (2) 235 A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó

időtartamú külföldre utazását be kell jelentenie. (3) Az (1)(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a polgári szolgálat letöltésével teljesítette hadkötelezettségét, illetőleg azt sem, aki a hadkiegészítő parancsnokságtól szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott. 228 A Hvt. 76 §-ának (3) bekezdését az 1996: LXVI törvény 43 §-a (5) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte. 229 A Hvt. 76 §-ának új (4) bekezdését a 2001: XLIV törvény 10 § (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. 230 A Hvt. 76 §-ának eredeti (4) bekezdése számozását a 2001: XLIV törvény 10 § (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta. 231 A Hvt 77. §-át az 1995: CXXV törvény 79 §-ának g) pontja hatályon kívül helyezte 232 A Hvt. 78 §-a (1) bekezdésének g) pontja a 2001: XLIV törvény 11 §-ával

megállapított szöveg 233 A Hvt. 78 §-a (1) bekezdésének új h) pontját a 2001: XLIV törvény 11 §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti h) pont jelölését i) pontra változtatva. 234 A Hvt. 78 § (1) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2001: XLIV törvény 11 §-a 235 A Hvt. 78 §-ának (2) bekezdése az 1996: XLIV törvény 147 §- ának (2) bekezdésével megállapított szöveg 82 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 50 § A Hvt 78 §-ának (3) bekezdése alapján nem terheli a bejelentési kötelezettség azt a hadkötelest sem, aki a katonai vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítése alóli felmentéséről a hadkiegészítő parancsnokságtól értesítést kapott. Hvt. 79 § (1) A lakásváltozást a hadköteles a lakcím bejelentésére vonatkozó szabályok 236 szerint a jegyzőnek, a 78. §-ban meghatározott egyéb adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak jelenti be. (2) 237 (3) A 3 hónapot

meghaladó külföldre távozást legalább 8 nappal az utazás megkezdése előtt az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, a külföldről történt visszatérést pedig a visszaérkezés után 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságnak kell bejelenteni. (4) Az (1)(3) bekezdésben nem említett bejelentési kötelezettséget a hadkötelesnek a változást követő 8 napon belül írásban vagy személyes megjelenés esetén szóban kell teljesítenie. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot, vagy annak hiteles másolatát. (5) A kötelezettsége teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli hozzátartozó, illetve a törvényes képviselő tehet bejelentést. R. 51 § Ha a hadköteles a bejelentési kötelezettségét képviselője útján teljesítette és a hadkiegészítő parancsnokság nem ismerte el a képviselet jogosságát, kérésének elutasításáról

és ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A megjelenési kötelezettség Hvt. 80 § (1) A hadkötelesnek a jegyző, illetőleg a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie a 73. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartási adatok ellenőrzése és egyeztetése céljából. (2) Akit 18 éves koráig bármely okból nem vettek katonai nyilvántartásba, e célból felhívás nélkül köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ez a kötelezettség a hadkötelest az 50. életéve betöltéséig terheli (3) 238 Az a hadköteles, aki nem kapott szolgálathalasztást és 24 éves koráig nem rendelték sorozásra, a katonai alkalmasságának megállapítása céljából felhívás nélkül is köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságon. R. 52 § (1) A megjelenési kötelezettség teljesítésére vonatkozó 3 számú melléklet szerinti felhívást általában az a szerv bocsátja ki, amelynél

a hadkötelesnek meg kell jelennie; a felhívás azonban más szervnél való megjelenést is előírhat. (2) A hadköteles részére kibocsátott felhívásban meg kell jelölni a megjelenés célját, helyét, időpontját és várható időtartamát, valamint azokat az iratokat, amelyeket a megjelenés alkalmával a személyi igazolványon kívül át kell adni vagy be kell mutatni. (3) A megjelenési kötelezettség teljesítéséről és időtartamáról a hadköteles kérésére az igazolást az a szerv adja ki, amelynél a hadköteles a megjelenési kötelezettségét teljesítette. (4) A megjelenésre kötelezett indokolt akadályoztatását (betegség, külföldön tartózkodás stb.) a képviselő köteles a hadkiegészítő parancsnokságnak bejelenteni és igazolni. 236 Lásd az 1992: LXVI. törvény 26-28 §-át és a 146/1993 (X 26) Korm rendelet 29-41 §-át A Hvt. 79 §-a (2) bekezdését a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése

hatályon kívül helyezte. 238 A Hvt. 80 §-ának (3) bekezdését a 2001: XLIV törvény 12 §-a iktatta a szövegbe 237 83 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 53 § (1) A katonai nyilvántartásba vett hadkötelesek meghatározott köre a bevonulása előtt, önkéntes jelentkezés alapján, a hadkiegészítő parancsnokság hozzájárulásával honvédelmi szakelőképzésben vesz részt. (2) A honvédelmi szakelőképzés keretében a fiatalok olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, amelyek a katonai szolgálat egyes beosztásai ellátásához szükségesek. A szakelőképzéssel kapcsolatos követelményeket a honvédség Honvéd vezérkari főnöke határozza meg. (3) A honvédelmi szakelőképzést folytató szervvel a képzés végrehajtására a honvédség illetékes szerve szerződést köt. A szakelőképzés alapköltségeit a fegyveres erők viselik A fegyveres erőket terhelő költségeket a honvédség, illetőleg a határőrség

létszámarányosan, a saját költségvetéséből fedezi. A sorozás Hvt. 81 § (1) A hadkötelesnek meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben sorozás, illetőleg katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása céljából. 239 (2) Mentes a sorozás alól, aki a) mozgásképtelen; b) önmaga ellátására képtelen; c) szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen; d) süket, néma vagy süketnéma; e) vak vagy egyik szeme hiányzik; f) cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll (Ptk. 13 és 16 §), illetőleg g) akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen. (3) A hadkiegészítő parancsnokság köteles a hadköteleseket a honvédelmi kötelezettségeikről és jogosultságaikról (beleértve a fegyver nélküli és a polgári szolgálat kérelmezésének lehetőségét és módját) a sorozásig írásban tájékoztatni. R. 54 § A sorozás alóli mentességről a

hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára a kórház, a szakrendelő intézet, a gondozó intézet vagy az Országos Orvosszakértői Intézet által kiállított igazolás alapján a hadkiegészítő parancsnok határoz, és a határozat egy példányát megküldi a hadkötelesnek vagy törvényes képviselőjének. A mentesítés alapjául szolgáló iratokat és a határozat egy példányát a hadkiegészítő parancsnokságon a hadköteles 50. életévének betöltéséig meg kell őrizni. R. 55 § (1) Sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest, a) akinek a sorkatonai szolgálatra való behívását egy éven belüli időpontra tervezik, b) aki a sorkatonai szolgálat teljesítésére önként jelentkezett, illetve katonai tanintézetbe való felvételét kérte, c) aki középfokú katonai tanintézetben tanul, d) akinek póttartalékos szolgálatra történő behívását tervezik; e) akit a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa az

egészségügyi adatai értékelése alapján a katonai szolgálatra várhatóan alkalmatlannak tart, f) aki a fegyver nélküli katonai vagy a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet adott be. (2) Ismételten sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest, a) akinek a sorkatonai szolgálatát egészségi okból félbeszakították a szolgálat folytatásának megkezdése előtt , kivéve, ha véglegesen alkalmatlanná vált, 239 Végrehajtására lásd az 5/1994. (IV 8) HM rendeletet 84 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) aki az egészségi állapotában történt változás miatt a katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítását kérte, c) aki a sorozáson katonai szolgálatra ,,ideiglenesen alkalmatlan minősítést kapott és a felajánlott gyógykezelésnek magát alávetette, a felgyógyulása után, d) akit egy évnél régebben soroztak és behívását tervezik. (3) A sorozásról igazoltan távol maradt hadkötelest

a legközelebbi sorozásra kell rendelni. (4) A hadköteles a sorozásra köteles magával vinni azokat az okiratokat (igazolásokat), amelyeket a felhívás megjelöl. Hvt. 82 § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottságok végzik (2) 240 Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt hivatásos katona, tagja a polgármester által kijelölt köztisztviselő, a sorozásban érdekelt katonai szervezet hivatásos állományú képviselője, a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos, valamint a pszichológus. A sorozóbizottság munkájában jogszabályban meghatározott kisegítő személyek vesznek részt. (3) A sorozóbizottság orvos tagjait a hadkiegészítő parancsnok megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a területileg illetékes tiszti főorvos jelöli ki. (4) 241 A sorozás időpontját a honvédelmi miniszter évente rendeletben állapítja meg. Utósorozásra a

hadkiegészítő parancsnok döntése alapján – szükség esetén – más időpontban is sor kerülhet. (5) 242 A katonai szervezet képviselője nem tagja a sorozóbizottságnak, ha a sorozás úgy kerül végrehajtásra, hogy a sorozottak behívását nem tervezik. R. 56 § Az elsőfokú sorozást március, illetve szeptember 15 napját követő első munkanapon kell megkezdeni, és április, illetve október 15. napjáig kell befejezni A másodfokú sorozást április, illetve október hónap utolsó munkanapjáig kell befejezni. R. 57 § (1) A hadkiegészítő parancsnok a sorozással kapcsolatos feladatokról tájékoztatja a) a megyei közgyűlés elnökét, b) a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi polgármestert, a fővárosban a főpolgármestert is, c) a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányt és a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes helyi rendőri szerv vezetőjét, d) a

sorozó orvosokat, pszichológusokat foglalkoztató és a várható szakorvosi, pszichológiai vizsgálatok végrehajtásában érintett egészségügyi és más intézmények vezetőit, e) a honvédelmi szakelőképzésben érintett szervek vezetőit, f) annak a katonai (határőr) szervezetnek a vezetőjét, amelynek az állományát a besorozottakkal kiegészítik. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek teljesítésében az érintett szervnek kell közreműködnie, illetve azokat a tényeket, amelyekről tudomással kell bírnia. R. 58 § (1) A sorozóhelyiségeket úgy kell előkészíteni és berendezni, hogy azok lehetővé tegyék a) a sorozáson megjelentek tájékoztatását és foglalkoztatását, b) az orvosi, pszichológiai vizsgálat és az elnöki munka elkülönített helyiségben történő, zavartalan végzését. (2) A sorozóhelyiségek világosak és megfelelő hőmérsékletűek legyenek. Biztosítsák a

hadkötelesek kulturált elhelyezését és ellátását. 240 A Hvt. 82 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 13 § (1) bekezdésével megállapított szöveg A Hvt. 82 §-ának (4) bekezdése a 2001: XLIV törvény 13 § (2) bekezdésével megállapított szöveg 242 A Hvt. 82 §-ának (5) bekezdését a 2001: XLIV törvény 13 § (3) bekezdése iktatta a szövegbe 241 85 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 59 § (1) A sorozó orvost és pszichológust a sorozásra történő felkészítésre és a sorozásra a munkáltatója, magángyakorlatot folytató orvost, illetve pszichológust a hadkiegészítő parancsnokság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tiszti főorvos rendeli ki. (2) A sorozásra való felkészítésben és a sorozásban részt vevő orvosok és pszichológusok a feladatukat megbízás alapján végzik. A díjazásukat a honvédelmi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben állapítja meg. R. 60 § (1) A

sorozóbizottság megalakítására jogosult elöljáró név szerint jelöli ki a bizottság elnökét, tagjait és a kisegítő személyeket. Az erről szóló parancsot 14 évig meg kell őrizni (2) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában kisegítő személyként vesz részt a sorozáson részt vevők létszámának arányában az írnok, az egészségügyi és pszichológiai asszisztens, akiket a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére a megyei közgyűlés elnöke által kijelölt polgármester biztosít. Hvt. 83 § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével dönt a hadköteles katonai alkalmasságáról, beosztásáról, a behívás tervezett idejéről és helyéről. (2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: ,,katonai szolgálatra alkalmas, ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan és ,,katonai szolgálatra alkalmatlan. (3) 243 A katonai alkalmassági

fokozatok ismérveit a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter együttes rendeletben, 244 az egyes katonai beosztások betöltésének követelményeit pedig a Honvéd Vezérkar főnöke állapítja meg. (4) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozóbizottság a hadkötelest meghatározott időtartamra szolgálathalasztásban részesíti, és szükség esetén elrendeli orvosi ellenőrző vizsgálatát. (5) A (4) bekezdés szerinti szolgálathalasztás esetén a sorozóbizottság határozatában megállapíthatja, hogy a katonai szolgálatra való alkalmasság elérése érdekében milyen gyógykezelésre van szükség. Ha a hadköteles ezt a gyógykezelést a határozat közlésétől számított 6 hónapon belül igénybe veszi, az e törvény szerinti térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg. (6) A szolgálathalasztás határidejének letelte

után, ha a sorozóbizottság a hadköteles fogyatékosságának vagy betegségének további fennállását állapítja meg, de végleges alkalmatlanság nem áll fenn, a katonai szolgálatot gátló akadály megszűnésének előrelátható idejéig a hadköteles újabb orvosi ellenőrző vizsgálatát rendeli el, és ennek elvégzéséig a szolgálathalasztást meghosszabbítja. R. 61 § (1) A sorozóbizottság a Hvt 81 §-ának (2) bekezdésében felsorolt személyek által a sorozásig a nyilvánvaló alkalmatlanságra vonatkozóan benyújtott igazolás alapján határozatban dönt a minősítésről. (2) Ha a katonai szolgálatra való alkalmasság minősítésében a sorozó orvosok (pszichológus) között nincs egyetértés, vagy a minősítés a sorozáson egyértelműen nem állapítható meg, a hadkötelest az (1) bekezdésben említettek kivételével megfelelő szakorvosi vizsgálatra kell küldeni és vissza kell rendelni. A hadköteles egészségi alkalmassági

minősítését a szakorvosi (pszichológiai) vizsgálatok eredményei és a sorozó szakfőorvosnak az egészségi alkalmassági követelményekben foglaltak alapján kialakított állásfoglalása figyelembevételével kell megállapítani. (3) A sorozóbizottság indokolt esetben javaslatot tesz a hadköteles gyógykezelésére. 243 244 A Hvt. 83 § (3) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg Végrehajtására lásd a 7/1996. ( VII 30) HM - NM együttes rendeletet 86 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A sorozóbizottság a közegészségügyi vagy járványügyi szabályok szerinti gyógykezelési kötelezettség alá tartozó hadkötelest felhívja a gyógykezeltetésre, és erről az illetékes egészségügyi intézetet értesíti. R. 62 § (1) A szakorvosi vagy a pszichológiai vizsgálatot a területileg illetékes olyan állami vagy önkormányzati egészségügyi intézmény szakrendelőjében kell elvégezni,

amely a szükséges feltételekkel rendelkezik, és amelyet a polgármester (a közgyűlés elnöke) e célra kijelölt. A szakorvosi vizsgálatra rendelésről szóló beutalót a sorozáskor a sorozó szakorvos és a bizottság elnöke írja alá. (2) Az egészségügyi intézmény a szakorvosi vizsgálat eredményét az arról szóló beutaló megfelelő rovataiba vezeti be. A vizsgálati eredménynek a sorozóbizottsághoz és a hadkiegészítő parancsnoksághoz történő továbbítását a hadköteles nem tagadhatja meg. (3) A végrehajtott szakorvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés a hadköteles számára ingyenes. Az ezzel kapcsolatos költségeket a Honvédelmi Minisztérium fedezi. R. 63 § A ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan fokozat a gyógyulás várható időpontjáig, illetőleg ha ez nem állapítható meg egyévi időtartamra adható. Ez legfeljebb három esetben megismételhető. Ezt követően a hadköteles katonai alkalmasságát véglegesen kell

elbírálni R. 64 § Azt a hadkötelest, aki a) hivatásos katonai pályára jelentkezett, b) katonai gimnáziumban végez vagy tiszthelyettesképző szakközépiskola katona állományába kerül, c) tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi (a továbbiakban együtt: tartalékos parancsnoki) képzésre vagy speciális sorkatonai beosztásra van tervezve, d) öngyilkossági kísérletet követett el, kábítószeres vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybeteg, e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt 2 évet meghaladó, illetőleg több ítéletben ugyancsak szándékos bűncselekmény miatt összesen 3 évet meghaladó, de legfeljebb 5 évig terjedő végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kapott, feltéve, hogy nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, a honvédség egészségügyi alkalmasságvizsgáló intézetébe kell egészségügyi alkalmassági vizsgálatra beutalni. A vizsgálatot az intézet szakorvosai és

pszichológusai végzik el A vizsgált személyek egészségi alkalmassága minősítésénél e vizsgálat eredményét az elsőfokú sorozóbizottság figyelembe veszi. R. 65 § (1) A másodfokú sorozó bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki az elsőfokú sorozóbizottság munkájában vett részt. (2) A másodfokú sorozóbizottság munkájában részt vevő kisegítő személyeket (írnok, egészségügyi és pszichológiai asszisztens) a másodfokú sorozóbizottság elnökének megkeresésére a megyei közgyűlés elnöke által kijelölt polgármester biztosítja. Hvt. 84 § (1) 245 A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a sorozóbizottság elnöke kihirdet. A határozatot a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell A határozatnak csak a katonai szolgálatra való alkalmasságra vonatkozó része ellen van helye fellebbezésnek. A fellebbezési határidőt az ügyfél részére való kézbesítéstől kell számítani A

hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtott fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a sorkatonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai 246 irányadók. 245 A Hvt. 84 § (1) bekezdésének ötödik mondata a 2001: XLIV törvény 14 § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 246 Lásd az 1957: IV. törvényt 87 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) 247 A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt hivatásos katona, tagja a honvédség egészségügyi szervezetének alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, továbbá a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa. (3) 248 A

hadköteles hadkötelezettsége teljes tartama alatt kérheti katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanusító orvosi igazolást. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt elsőfokú sorozóbizottság, az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést pedig a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók. A megjelenési kötelezettség egyéb esetei Hvt. 85 § (1) A hadköteles a katonai szolgálatra való

alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a hadkiegészítő parancsnokság, a sorozóbizottság, illetőleg a jegyző által meghatározott gyógyintézetben és időpontban köteles megjelenni. (2) A gyógykezelés keretében a hadkötelesen műtét csak akkor hajtható végre, ha ehhez a hadköteles hozzájárult. A műtétre vagy műtétnek minősülő vizsgálati eljárásra az állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásával kapcsolatos törvény előírása 249 az irányadó. Hvt. 86 § A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles megjelenni a katonai okmányok és személyi felszerelési tárgyak átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okmányok és tárgyak átvételét, megőrzését, illetőleg visszaadását nem tagadhatja meg. R. 66 § (1) A hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság katonai igazolvánnyal, a tartalékos hadkötelesek

egy részét a 4. számú melléklet szerinti bevonulási paranccsal és személyi felszerelési tárggyal látja el. (2) A katonai igazolvány közokirat, amely a katonai szolgálat teljesítése alatt a hadköteles adatainak igazolására szolgál. (3) A bevonulási parancs előre kiállított közokirat, amely az általános nyílt mozgósítás elrendelésekor a bevonulásra szolgál. Azt a hadkötelesnek meg kell őriznie mindaddig, amíg a hadkiegészítő parancsnokság vissza nem vonja. (4) A személyi felszerelési tárgyakat a hadkötelesnek meg kell őriznie, azokat az arra illetékes katonai szerv felhívására be kell mutatnia. A személyi felszerelési tárgy a katonai szolgálattól eltérő más célra nem használható fel. (5) A bevonulási parancs és a katonai igazolvány külföldre nem vihető. A bevonulási parancs, a katonai igazolvány, az átvett hadiruházat és a felszerelési tárgy megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését a hadkiegészítő

parancsnoksághoz 8 napon belül be kell jelenteni. (6) Aki bevonulási parancsot, katonai igazolványt vagy más katonai okiratot talált, köteles azt haladéktalanul leadni a hadkiegészítő parancsnokságnak vagy a legközelebbi rendőri szervnek. 247 A Hvt. 84 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 14 § (2) bekezdésével megállapított szöveg A Hvt. 84 §-a (3) bekezdésének harmadik mondata a 2001: XLIV törvény 14 § (3) bekezdésével megállapított szöveg. 249 Lásd az 1975: II. törvény Harmadik Rész II Fejezetét (26-42 § ) 248 88 Honvédelem, honvédelmi felkészülés A bevonulás Hvt. 87 § (1) 250 A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívó parancsra köteles katonai okmányaival és felszerelési tárgyaival a parancsban meghatározott időpontban és helyre a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni. (2) A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai

szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése akadályozza. (3) A hadköteles járóképtelensége esetén az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak. (4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, illetőleg a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is. (5) 251 Bevonuláskor a hadköteles személyi igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni. A tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettséghez kapcsolódó egyéb

rendelkezések R. 67 § (1) A személyi felszerelési tárggyal ellátott tartalékos hadkötelesnek egyenruhában, személyi felszerelési tárgyaival kell bevonulnia. (2) Ha a hadköteles a behívás helyén a meghatározott időpontban valamely oknál fogva nem tud megjelenni, a távolmaradás okának megszűnését követően köteles jelentkezni. Ha a távolmaradás oka a bevonulásra meghatározott időpontot követő 72 órán belül szűnik meg, a behívóparancsban meghatározott katonai szervezetnél, azt követően pedig a hadkiegészítő parancsnokságon kell megjelennie. A hadkiegészítő parancsnokságon megjelent hadköteles katonai szervezetnek történő átadásáról a hadkiegészítő parancsnok a katonai szervezet parancsnokának javaslata alapján dönt. (3) A hadköteles a Hvt. 87 §-ának (3) bekezdésében meghatározott járóképtelensége miatti bevonulási akadályról a bejelentést a jegyző útján is teljesítheti. Hvt. 88 § (1) A külföldön

tartózkodó hadköteles tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségére az e törvényben foglaltak az irányadók. (2) A külföldön tartózkodó hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles hazatérni, és a megjelölt helyen és időpontban megjelenni. Ha e kötelességének azért nem tesz eleget, hogy ezáltal kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, büntetőjogi felelősséggel tartozik. (3) 252 A sorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát teljesíti, az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának engedélyével utazhat külföldre. 250 A Hvt. 87 §-ának (1) bekezdése a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése szerint módosított szöveg. 251 A Hvt. 87 §-a (5) bekezdésének utolsó mondata az 1996: XLIV törvény 147 §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 252 A Hvt. 88 §-ának

(3)-(4) bekezdése az 1996: XLIV törvény 147 §- ának (4) bekezdésével megállapított szöveg. 89 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a sorozott hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelőző tizenöt napig külföldről hazatér. R. 68 § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles a tájékoztatási, bejelentési kötelezettségét 17 éves kortól a külföldi tartózkodás helyének és a tartózkodása előrelátható időtartamának megjelölésével felhívás nélkül, írásban köteles teljesíteni. A tájékoztatást, illetve a bejelentést a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve útján a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell megküldeni. (2) 253 A sorozott hadköteles a hadkiegészítő parancsnoktól, a katonai szolgálatot teljesítő pedig az állományilletékes parancsnok útján kérheti a külföldre utazásának engedélyezését. Hvt. 89 § A

sorkatonai szolgálatra önként jelentkezett személyt a jelentkezésének elfogadása és a katonai szolgálatra történő behívása közötti időben az e törvény szerinti tájékoztatási, megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli. Hvt. 90 § A sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás végrehajtásához megfelelően berendezett helyiséget, és a sorozásnál közreműködő a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőkből álló kisegítő személyzetet a megyei közgyűlés elnöke által kijelölt polgármester biztosítja. R. 69 § (1) Ha a sorozás katonai szervezetnél, a bevonulás pedig közvetlenül a katonai szervezethez történik, a Hvt. 90 §-ában meghatározottakat a helyiség kivételével a polgármester a hadkiegészítő parancsnok igénye alapján biztosítja. (2) A sorozás és bevonulás rendjének fenntartására a rendőri szervek a

hadkiegészítő parancsnok megkeresésére a szükséges rendőri erőt biztosítják. Hvt. 91 § Aki a hadkötelezettséggel kapcsolatos, e törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnok határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti. R. 70 § Az elővezetés elrendeléséről szóló határozatot a hadkiegészítő parancsnok az elővezetésre illetékes rendőri szervnek küldi meg. Sürgős esetben a hadkiegészítő parancsnok az elővezetést szóban is kérheti; ilyenkor az elővezetést elrendelő határozatot az elővezetés napjának végéig a rendőri szervnek megküldi. A szolgálati kötelezettség Hvt. 92 § (1) A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesít. (2) A fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat lelkiismereti okból kért engedély alapján

teljesíthető. A katonai szolgálati kötelezettség Hvt. 93 § (1) A katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesít. (2) A sor-, a tartalékos és a póttartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni. 253 A 68. § (2) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 6 §-ával megállapított szöveg 90 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot az e célra kijelölt katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban kell teljesíteni. R. 71 § A honvédség parancsnoka jelöli ki azokat a katonai szervezeteket és beosztásokat, amelyekben fegyver nélküli katonai szolgálat teljesíthető. Hvt. 94 § 254 A katonai szolgálatot teljesítő hadköteles békében csak önkéntes jelentkezés alapján vezényelhető külföldi katonai szolgálatra. A sorkatonai szolgálat Hvt. 95 § A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai

szolgálat célja a hadköteles elméleti és gyakorlati kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos katonai feladatokra, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására. Hvt. 96 § (1) 255 A fegyveres és fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama – a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kivéve – 9 hónap. (2) 256 (3) 257 Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt vevő személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati időnél rövidebb idő alatt abbahagyta, alkalmassága esetén az (1) bekezdésben megállapított idő fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles. (4) Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat (1) bekezdés szerinti idejét az intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai (csapat-, területi, üzemi)

gyakorlatra fordított időtartammal csökkenteni kell. A katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait eredményesen befejező hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól. (5) 258 Kivételes méltánylást érdemlő esetben, különösen, ha a jogviszony megszűnése a sorkötelesnek nem róható fel – a (3), illetve (4) bekezdés szerinti oktatási intézmény vezetőjének javaslatára –, a sorkatonai szolgálat hátralévő időtartamát a Honvéd Vezérkar főnöke csökkentheti, vagy elengedheti (6) 259 A honvédelmi miniszter évente rendeletben határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az állományváltásokra figyelemmel a sorkatonák szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb is lehet, azonban a csökkentés a 20 napot nem haladhatja meg. R. 72 § 260 254 A Hvt. 94 §-át az 1998: LXXXIX törvény 25 §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte A Hvt. 96

§-ának (1)–(2) bekezdése az 1997: LXXV törvény 2 §-ával megállapított szöveg 256 A Hvt. 96 §-ának (2) bekezdését a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 257 A Hvt. 96 §-ának (3)-(5) bekezdése az 1996: XLV törvény 51 §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg. 258 A Hvt. 96 § (5) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg 259 A Hvt. 96 §-ának (6) bekezdését az 1996: XLIV törvény 147 §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe Utóbb "a belügyminiszterrel egyetértésben" szövegrészt az 1997: LXXV. törvény 16 §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 1998. szeptember hó 1 napjával 260 A 72. §-t a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 23 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 255 91 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 97 § (1) A felsőoktatási intézménybe felvett hadköteles választása szerint a

tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után teljesíti a sorkatonai szolgálatot. (2) 261 Ha a felsőoktatási intézményt végzett hadköteles önként jelentkezik tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésre, és arra felvételt nyert, a sorkatonai szolgálatát – az alapkiképzés és elméleti felkészítés után – a csapatnál gyakorló beosztásban tölti le. R. 73 § (1) A tartalékos parancsnoki képzésre a jelentkezést legkésőbb a sorozásra szóló felhívás kézhezvételéig a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell személyes megjelenéssel és a szükséges adatok közlésével benyújtani. (2) A tartalékos parancsnoki képzésre jelentkezettek közül beiskolázható az a felsőoktatási intézményt végzett (végző) hadköteles aki: a) az adott parancsnoki szakbeosztáshoz szükséges követelményeknek (elméleti előképzettség, egészségi, fizikai állapot) megfelel, b) 262 büntetlen előéletű, c) és tanulmányi

kötelezettségeinek legalább közepes eredménnyel eleget tett. (3) Tartalékos tiszt képzésre a (2) bekezdésre is figyelemmel az a hadköteles iskolázható be, akinek a végzettsége (képzettsége) megfelel valamely tartalékos tiszti beosztáshoz előírtaknak. Akinek a végzettsége (képzettsége) e követelményeknek nem felel meg, tartalékos tiszthelyettes képzésre iskolázható be. (4) A jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról a hadkiegészítő parancsnok a jelentkezőt értesíti. R. 74 § (1) A tartalékos parancsnoki képzésre felvett hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság a képzésre kijelölt katonai szervezethez hívja be. (2) Ha a tartalékos parancsnoki képzésre felvett hadköteles a tiszti (tiszthelyettesi) rendfokozatba történő előléptetés előtt a képzési követelményeket nem teljesítette, katonai szolgálatát addigi szolgálati idejének beszámításával 12 hónap időtartamban a honvédség Honvéd vezérkari

főnöke által meghatározott sorkatonai beosztásban folytatja. Hvt. 98 § 263 Az a hadköteles, aki legkésőbb a sorozásig azt kéri, hogy a 21 életévének betöltése előtti időre hívják be sorkatonai szolgálatra, maga választhatja meg a behívása időpontját és – ha ezt a katonai érdekek lehetővé teszik – az alap- és szakalapozó kiképzés befejezése utáni szolgálatteljesítése helyét. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani R. 75 § (1) A Hvt 98 §-a szerinti bevonulás iránti kérelmet a sorozásra felhívás kézhezvételéig lehet a hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtani. A kérelmező a kért bevonulási időpontban a hadkiegészítő parancsnokság által megjelölt katonai szervezetek közül választhatja meg a szolgálatteljesítése helyét. A kérelem teljesítéséről a hadkiegészítő parancsnok a hadkötelest értesíti (2) A behívás kért időpontja és a szolgálatteljesítésre kijelölt helyőrség

(hely) a kérelem elfogadását követően nem változtatható meg. Hvt. 99 § (1) A katonai fogdában letöltött szabadságvesztés ideje, továbbá az az időtartam, amely alatt az elítélt katona magát a szabadságvesztés végrehajtása, illetőleg a sorkatonai szolgálat teljesítése alól jogellenesen kivonta, a sorkatonai szolgálat időtartamába nem számít be. 261 A Hvt. 97 §-ának (2) bekezdése az 1997: LXXV törvény 3 §-ával megállapított szöveg A 73. § (2) bekezdésének b) pontja a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 7 §-ával megállapított szöveg 263 A Hvt. 98 §-a az 1997: LXXV törvény 4 §-ával megállapított szöveg 262 92 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) 264 A fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama akkor nem számít be a sorkatonai szolgálat idejébe, ha a leszerelés időpontjában érvényben lévő fogságfenyítések együttes időtartama a 20 napot meghaladja. (3) 265 Ha a sorkatona a szabadságvesztés,

illetve a fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama, és az ezt követő szolgálat alatt példás magatartást tanúsít, a fogság időtartamát az állományilletékes parancsnok, a szabadságvesztés időtartamát pedig az állományilletékes parancsnok javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka a sorkatonai szolgálat időtartamába részben vagy egészben beszámíthatja, feltéve, hogy a sorkatonai szolgálat időtartama a fogság és a szabadságvesztés idejét is figyelembe véve letelt. (4) A fogság időtartamának beszámítását megtagadó parancsnoki döntés ellen a katona panasszal fordulhat az elöljáró parancsnokhoz. R. 76 § A Hvt 99 § (2) bekezdésében meghatározott keretek között a sorkatona kérheti a fogság időtartamának a sorkatonai szolgálat idejébe történő beszámítását. Az állományilletékes parancsnok a kérelmet az alegységparancsnok javaslatának figyelembevételével

bírálja el. E döntés ellen benyújtott panaszt érdemben el kell bírálni. Elutasítása esetén további jogorvoslatnak helye nincs Behívás sorkatonai szolgálatra Hvt. 100 § (1) 266 A hadkiegészítő parancsnokságnak a behívás tervezésénél és végrehajtásánál arra kell törekednie, hogy a hadköteles az alap- és szakalapozó kiképzés befejezése után lehetőleg a lakóhelyéhez közeli helyőrségben teljesíthesse a sorkatonai szolgálatot. (2) A besorozottak sorkatonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg. 267 (3) A besorozott hadköteles csak a 18. életévének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Önkéntes jelentkezés és szülői beleegyezés alapján azonban jogszabályban meghatározott szakorvosi véleményen alapuló alkalmasság esetén korengedménnyel a 17. életévének betöltése után is behívható. (4) A besorozott hadköteles ha a 98. § szerinti kérelmet nem

nyújtott be annak az évnek a december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel , amelyben a 25. életévét betölti (sorköteles kor) (5) Az a hadköteles A) akinek a sorkatonai szolgálatát félbeszakították; B) aki a 107. § (1) bekezdése b) pontja esetét kivéve szolgálathalasztásban részesült; C) aki fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, de azt elutasították; vagy D) akinek esetében a sorkatonai szolgálat elhalasztására, félbeszakítására vagy a behívás alóli mentesítésre vonatkozó határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél alapján a behívás elhalasztását, vagy leszerelést rendeltek el, ha a jogerős ítéletben a bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította; vagy E) aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert a) ellene büntetőeljárás folyt, vagy előzetes

letartóztatásban volt; b) szabadságvesztés büntetését töltötte; továbbá, aki 264 A Hvt. 99 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 16 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 99 § (3) bekezdése a 2001: XLIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg 266 A Hvt. 100 §-ának (1) bekezdése az 1997: LXXV törvény 5 §-ával megállapított szöveg 267 Végrehajtására lásd a 3/1995. (III 28) HM rendeletet 265 93 Honvédelem, honvédelmi felkészülés c) a gyakorló lelkészi hivatása; d) művészi hivatása; e) 268 országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása miatt, f) bejelentett vagy engedélyezett külföldi tartózkodása miatt nem volt behívható, g) 269 utólagos nyilvántartásba vételének időpontja miatt nem volt behívható, ha a behívás akadályának megszűnésekor a (4) bekezdésben említett időpontig még legalább két

év áll rendelkezésre, akkor a sorköteles koron belül, egyébként az akadály megszűnésétől számított két éven belül hívható be sorkatonai szolgálatra (vagy annak folytatására) azzal, hogy nincs helye a behívásnak annak az évnek december 31-e után, amikor a hadköteles a 30. életévét betölti . (6) Az (5) bekezdés C) és D) pontjában foglalt esetekben, ha az ügyet az eljáró hatóság (bíróság) az (5) bekezdés szerinti időpontig jogerősen még nem bírálta el, a hadköteles ezt követően is legkésőbb azonban az eljárás jogerős befejezésétől számított 6 hónapon belül behívható sorkatonai szolgálatra vagy annak folytatására. R. 77 § (1) A behívás általában közvetlenül az 5 számú melléklet szerinti behívóparanccsal a katonai szervezethez történik. (2) 270 A Hvt. 103 §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja alá nem tartozó büntetett előéletű hadkötelest a honvédség Honvéd vezérkari főnöke által

meghatározott katonai szervezethez kell behívni. R. 78 § (1) A bevonulási helyről a hadkiegészítő parancsnokság képviselőjének intézkedésére el kell bocsátani azt a hadkötelest: a) aki a fegyver nélküli katonai a vagy polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmet nyújtott be, b) akinek baleset vagy betegség miatt 30 napon túl gyógyuló egészségkárosodását a bevonulási hely orvosa megállapította, c) aki a katonai szolgálat teljesítését megtagadta. (2) A bevonulási helyről elbocsátott hadkötelesnek 8 napon belül kell a hadkiegészítő parancsnokságon megjelennie. Hvt. 101 § A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles behívóparancsát legalább 15 nappal a bevonulás időpontja előtt köteles a behívottnak kézbesíteni. Hvt. 102 § (1) Akit a 100 § (4), illetve (5) bekezdésében előírt időn belül azért nem lehetett sorkatonai szolgálatra behívni, mert az e törvényben szereplő valamely kötelezettségének

teljesítését elmulasztotta, az előírt időn túl, de legfeljebb 40. életéve betöltéséig is behívható (2) 271 Az (1) bekezdés szerinti behívhatóságról a hadkiegészítő parancsnokság határozattal dönt. Az erre irányuló eljárást a kötelességteljesítés elmulasztásának a hatóság tudomására jutásától számított egy éven belül lehet megindítani. A határozat ellen a Honvéd Vezérkar főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók (3) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra az (1) bekezdésben említett határidőig a (2) bekezdés szerinti határozat vagy bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül hívható be. 268 A Hvt. 100 §-a (5) bekezdése E) pontjának e) alpontja az 1996: XLIV törvény 147 §-ának (6) bekezdésével megállapított és az 1998 XCI. törvény 39 §-a (3) bekezdésének

c) pontja szerint módosított szöveg Egyidejűleg a (6) bekezdés f) alpontot is iktatott a szövegbe. 269 A Hvt. 100 § (5) bekezdésének e) és g) pontja és az azt követő rendelkezés az 1996: LXVI törvény 31 §ával megállapított szöveg 270 A 77. § (2) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 8 §-ával megállapított szöveg 271 A Hvt. 102 § (2) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg 94 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 79 § (1) Ha a hadköteles a Hvt 100 §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti korhatárt túllépte, de a 40 évét még nem töltötte be, és a sorkatonai szolgálatra való behívására azért nem került sor, mert a törvényben meghatározott valamely kötelezettségét elmulasztotta, a hadkiegészítő parancsnokság őt a felelősségre vonástól függetlenül sorkatonai szolgálatra hívja be. (2) A szolgálathalasztás, illetve félbeszakítás indokának megszűnését be nem

jelentő hadkötelest az erről való tudomásszerzéstől számítva a Hvt. 102 §-ának (3) bekezdés rendelkezésének alkalmazásával kell behívni, illetve visszahívni a sorkatonai szolgálatra. Hvt. 103 § (1) Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki a) katonai szolgálatra alkalmatlan; b) szolgálathalasztásban részesült, vagy a szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás legrövidebb időtartamának lejártáig; c) fegyver nélküli katonai szolgálat vagy polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak jogerős elbírálásáig; d) külföldi állam hadseregében az ott előírt sorkatonai szolgálati időt letöltötte; e) 5 évet elérő vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt áll, vagy előzetes letartóztatásban van, továbbá az sem, aki szabadságvesztés büntetését tölti; f) állam elleni bűncselekmény

miatt bármilyen tartamú, illetőleg egy ítéletben bármely bűncselekmény miatt 3 évet elérő, vagy több ítéletben összesen 5 évet meghaladó szabadságvesztésre volt ítélve, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól még nem mentesült; g) hivatását gyakorló lelkész; h) 272 a saját háztartásában két vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában; i) 273 j) 274 k) 275 akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig; l) 276 akinek testvére (mostohatestvére) a katonai szolgálat teljesítése alatt öngyilkosságot követett

el, bűncselekmény következtében életét vesztette, avagy szolgálatának teljesítése közben bekövetkezett, illetőleg azzal összefüggő baleset következtében meghalt, kivéve, ha a sorkatonai szolgálatra való behívását kéri; m) akit a honvédelmi miniszter fontos közérdekből az illetékes miniszter javaslatára vagy kivételes méltánylást érdemlő személyi érdekből kérelmére ideiglenesen mentesített a behívás alól. 272 A Hvt. 103 §-a (1) bekezdésének h) pontja a 2001: XLIV törvény 17 § (1) bekezdésével megállapított szöveg. 273 A Hvt. 103 §-a (1) bekezdésének i) pontját az 1997: LXXV törvény 16 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 1997. szeptember hó 1 napjával 274 A Hvt. 103 §-a (1) bekezdésének j) pontját a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 275 A Hvt. 103 §-a (1) bekezdésének k) pontja az 1996: XLIV törvény 147 §-ának (7) bekezdésével

megállapított, és az 1998: XCI. törvény 39 §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg 276 A Hvt. 103 §-a (1) bekezdésének l) pontja a 2001: XLIV törvény 17 § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 95 Honvédelem, honvédelmi felkészülés n) 277 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományú tagja (2) 278 Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a sorkatonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől. (3) 279 A mentesítési kérelemnek a behívás teljesítésére nincs halasztó hatálya. Az ügyintézési idő 15 nap. A Honvéd Vezérkar főnöke határozata ellen nincs helye fellebbezésnek A határozat bírósági

felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók. R. 80 § A Hvt 103 §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, külföldi hadseregben teljesített sorkatonai szolgálat időtartamát, az ott megszerzett katonai szakképzettséget és elért rendfokozatot a hadkötelesnek kell igazolnia. R. 81 § (1) 280 A Hvt 103 §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti hivatás gyakorlását, illetve megszűnését az állam által elismert egyházak és felekezetek lelkésze esetében az egyházi elöljáró által kiállított okirattal a hadköteles igazolja. (2) A hadköteles 3 vagy több gyermekének saját háztartásban történő eltartását a jegyző igazolja. R. 82 § Ha a hadkötelest országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, országgyűlési képviselőnek megválasztották, valamint, ha e

minőségében változás következett be, köteles 8 napon belül az erre hatáskörrel rendelkező szerv által kiállított igazolás csatolásával ezt a honvédség vezérkari főnökének bejelenteni. A helyi önkormányzatok hadköteles képviselőjelöltjeiről és megválasztott képviselőiről, valamint a képviselők személyében bekövetkezett változásokról ugyancsak 8 napon belül a jegyző értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot. A bejelentésen, értesítésen fel kell tüntetni a képviselőjelölt vagy a képviselő személyazonosító és lakcímadatait. R. 83 § A Hvt 103 §-a (1) bekezdésének m) pontja szerinti méltánylást érdemlő személyi okból ideiglenes mentesítés iránti kérelmet a behívóparancs kézhezvételéig lehet a hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtani. A hadkiegészítő parancsnok a kérelmet javaslatával a honvédség Honvéd vezérkari főnöke útján 8 napon belül terjeszti fel a honvédelmi miniszterhez. R.

83/A § 281 (1) A Hvt 103 §-a (1) bekezdésének n) pontjában érintett szervek esetében az állományilletékes parancsnok köteles a hadköteles állományba vételi parancsát (másolat, kivonat) megküldeni az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai esetében az állományba vételi parancsot (másolat, kivonat) a HVK Hadkiegészítési Csoportfőnökség részére kell megküldeni. A sorkatonai szolgálat elhalasztása Hvt. 104 § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatának teljesítését a behívása idején fennálló betegsége, fogyatékossága, családfenntartói kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy jogos személyi érdekből el lehet halasztani. (2) A szolgálathalasztásra irányuló kérelem a behívóparancs kézbesítéséig nyújtható be, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett. 277 A Hvt. 103 §-a (1)

bekezdésének n) pontját az 1997: LXXV törvény 6 §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. 278 A Hvt. 103 § (2) bekezdése a 2001: XLIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg 279 A Hvt. 103 § (3) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg 280 A 81. § (1) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 9 §-ával megállapított szöveg 281 A 83/A. §-t a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 10 §-a iktatta a szövegbe 96 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít. Az egészségi szolgálathalasztás Hvt. 105 § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatra való behívását a szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegsége esetén felgyógyulásáig, múló fogyatékossága esetén annak megszűnéséig el kell halasztani (ideiglenes alkalmatlanság). (2) Egészségi okból

a sorkatonai szolgálat elhalasztását a sorozóbizottság, a sorozás utáni megbetegedés esetén a hadkiegészítő parancsnok engedélyezi. Az engedélyező elrendelheti a sorköteles ellenőrző orvosi vizsgálaton, illetőleg sorozáson való ismételt megjelenését. (3) A sorkatonai szolgálatnak egészségi okból történő elhalasztására irányuló kérelemhez csatolni kell a betegségről kiállított orvosi igazolást. R. 84 § (1) A hadköteles betegségéről kiállított orvosi igazolás a szolgálathalasztás alapjául akkor fogadható el, ha azt szakrendelő intézet vagy kórház szakorvosa adta ki, és 3 hónapnál nem régebbi. (2) A 3 hónapnál régebbi orvosi igazolás akkor fogadható el, ha a fennálló betegség jellegénél fogva nem változott, vagy olyan korábbi gyógykezelést vagy műtét elvégzését bizonyítja, amelynek következménye a vizsgálat időpontjában is megítélhető. (3) Ha a benyújtott orvosi igazolás alapján az egészségi

állapot egyértelműen nem ítélhető meg, a hadkiegészítő parancsnokság sorozás esetén a sorozóbizottság a hadkötelest szakorvosi vizsgálatra küldi, és annak eredménye alapján dönt a katonai alkalmassági fokról, illetőleg a szolgálathalasztás engedélyezéséről. (4) Az egészségi szolgálathalasztás időtartamára a hadkötelest ,,katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan-nak kell minősíteni. R. 85 § (1) A bevonulási helyről a hadkiegészítő parancsnokság képviselője által elbocsátott hadköteles egészségi állapotát a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa a benyújtott igazolások alapján ítéli meg, és javaslatot tesz a hadköteles későbbi behívásának lehetséges időpontjára, vagy katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítására. (2) A behívása idején járóképtelen vagy mozgásában korlátozott hadköteles egészségi állapotát igazoló okiratokat a hadkiegészítő

parancsnokságra a hadköteles képviselője is benyújthatja. (3) Azt a hadkötelest, akinek a sorkatonai szolgálatát múló egészségi fogyatékossága miatt félbeszakították, de sorkatonai szolgálatának folytatására visszahívható, egészségi szolgálathalasztásban kell részesíteni. (4) Az a hadköteles, aki a felajánlott gyógykezelést elfogadta, annak időtartamára, szolgálathalasztásban részesíthető, ez az időtartam az egy évet is meghaladhatja. A családfenntartói szolgálathalasztás Hvt. 106 § (1) Családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálatra való behívását el kell halasztani annak a hadkötelesnek, aki a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, házastársát vagy gyermekét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más

hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és a hadköteles behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné. 97 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) 282 A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelmet a hadköteles, vagy az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozója nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a jegyző által kiállított családfenntartói igazolást, valamint az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást. Ha a hadkötelest a kiskorú testvére gyámjává jelölték ki, akkor a gyámhatóság határozatát vagy annak hiteles másolatát kell a családfenntartói igazolás mellé csatolni. (3) A szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható. R. 86 §

(1) A családfenntartói igazolás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani A családfenntartói kötelezettség fennállásáról a jegyző a környezettanulmány és az orvosi igazolás alapján határoz. (2) Ha a hadköteles vagy hozzátartozója a környezettanulmány lefolytatásához nem járul hozzá, a családfenntartói igazolás kiadását meg kell tagadni. (3) Indokolt esetben a hadkiegészítő parancsnok megkeresi a jegyzőt a családfenntartói igazolásról szóló határozat felülvizsgálata, illetve új határozat meghozatalához szükséges környezettanulmány elkészíttetése céljából. A környezettanulmány elkészítésébe a hadkiegészítő parancsnokság képviselője is bevonható. Az érdemi intézkedés elutasítása vagy megtagadása ellen a hadkiegészítő parancsnok törvényességi felügyeleti vizsgálatot kezdeményezve a megyei közgyűlés elnökéhez fordulhat. (4) A sorkatonai szolgálatra történő behívás lehetőségének utolsó

évében lévő, családfenntartói szolgálathalasztásban részesült hadköteles esetében a családfenntartói ok alaposságát a hadkiegészítő parancsnokság megvizsgálja. Ha azt nem látja fennállónak, a családfenntartói igazolásnak a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatot kezdeményezi. A tanulmányi szolgálathalasztás Hvt. 107 § 283 (1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a hadkötelesnek, aki a) felsőoktatási intézményben az első alapképzésben vesz részt, b) az általános iskolában, a középiskolában, illetve a szakiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, feltéve, ha az oktatási intézmény a tanulmányok folytatását vagy azok egy éven belüli megkezdését igazolja. (2) Felsőfokú oktatásban nappali tagozaton második vagy további alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben, valamint munkavégzéshez szükséges szaktudás

megszerzésére irányuló bármely képzésben részt vevő, továbbá a nappali rendszerű oktatásban megkezdett tanulmányok befejezése céljából a középiskolában, szakiskolában nem nappali rendszerű oktatásban részt vevő hadköteles részére tanulmányi szolgálathalasztás engedélyezhető, ha a sorkatonai szolgálatra való behívás aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna. A honvédelmi miniszter az oktatási miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározhatja, hogy az ebben a bekezdésben említett esetekben a szolgálathalasztást kérelemre kötelezően engedélyezni kell. (3) A szolgálathalasztást a tanulmányok befejezésének várható időpontjáig kell engedélyezni, és azt – a 108. §-ban foglaltak figyelembevételével – kérelemre, szükség esetén meg kell, illetve meg lehet hosszabbítani. Nem engedélyezhető azonban a szolgálathalasztás az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén annak az évnek a június

30. napját követő időre, amikor a hadköteles a 30 életévét, az (1) bekezdés b) pontja esetén annak az évnek a december 31. napját követő időre, amikor a 25. életévét betölti A tanulmányok megkezdésére tekintettel kért szolgálathalasztás a tanulmányok megkezdése várható időpontját követő 30. napig engedélyezhető 282 283 A Hvt. 106 §-a (2) bekezdésének utolsó mondatát a 2001: XLIV törvény 18 §-a iktatta a szövegbe A Hvt. 107 §-a a 2001: XLIV törvény 19 §-ával megállapított szöveg 98 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A tanulmányi szolgálathalasztás kedvezményét meg kell vonni, ha az (1) és (2) bekezdésben felsorolt feltételek már nem állnak fenn. R. 87 § (1) Felsőfokú tanulmányok miatt szolgálathalasztást állami vagy az állam által elismert felsőoktatási intézménybe felvett, vagy ott tanulmányokat folytató hadkötelesnek kell engedélyezni. (2) A szakközépiskolában vagy szakmunkásképző

iskolában szerzett képesítésen felül további szaktudás megszerzésére irányuló képzésre akkor adható tanulmányi szolgálathalasztás, ha a hadköteles a meglévő szakképzettsége alapján elhelyezkedni nem tud. (3) A hadköteles a tanulmányi szolgálathalasztás kérelmezése céljából a tanulmányok folytatásáról kiállított igazolást vagy a diákigazolványát legkésőbb a tanulmányok megkezdése évének október 15. napjáig nyújthatja, illetőleg mutathatja be a hadkiegészítő parancsnokságnak. A tanulói viszony igazolását évente meg kell ismételni. Az oktatási intézmény a tanulmányok folytatásáról szóló igazolást a hadköteles kérésére köteles kiadni, illetőleg a tanulói viszony fennállását közvetlenül is igazolhatja. (4) Külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányok továbbfolytatásához akkor kell szolgálathalasztást engedélyezni, ha a hadköteles a kérelemhez csatolja a Művelődési és Közoktatási

Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy a külföldön befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél elismerhető. (5) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a nyilatkozatot a hadköteles kérésére a (2) bekezdés szerint adja ki. Hvt. 108 § 284 (1) Ha a hadköteles a 107 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, illetve a (2) bekezdése alapján kiadott rendelet értelmében engedélyezett szolgálathalasztással folytatott tanulmányait az előírt időben nem tudja befejezni, részére kérelmére legfeljebb két alkalommal és esetenként legfeljebb 1 évi időtartamra további szolgálathalasztást kell engedélyezni, a 107. § (2) bekezdésében meghatározott alapesetben pedig az itt meghatározottak szerint szolgálathalasztás engedélyezhető. A szolgálathalasztás iránti kérelemben a hadkötelesnek meg kell jelölnie a kért halasztás okát, és nyilatkoznia kell arról, hogy felsőfokú tanulmányait be kívánja fejezni. (2) Az oktatási

intézmény, illetőleg a munkáltató köteles lehetőséget adni arra, hogy a hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztás engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátását ellenőrizze, és a nyilvántartás adatait egyeztesse. A közérdekű szolgálathalasztás Hvt. 109 § (1) Fontos közérdekből a sorkatonai szolgálatra való behívását el lehet halasztani annak a hadkötelesnek, aki a kért halasztás időszakában az állami vagy társadalmi életben, a nemzetgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytat. (2) A szolgálathalasztás az indoknak megfelelő legrövidebb, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető. (3) A szolgálathalasztást a feladattal érintett miniszter, illetőleg a lakóhely szerint illetékes megyei közgyűlés elnöke javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezi. A szolgálathalasztásra irányuló kérelemhez csatolni kell a közérdeket bizonyító okiratot. Hvt. 109/A §

285 (1) A sorkatonai szolgálat teljesítése alól mentesíthető az a hadköteles, aki a tudomány, művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytat, és számára a 109. § alapján közérdekű szolgálathalasztás a továbbiakban nem engedélyezhető. 284 285 A Hvt. 108 §-a a 2001: XLIV törvény 20 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 109/A §-át az 1997: LXXV törvény 6 §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe 99 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) A sorkatonai szolgálat alóli mentesítést az illetékes miniszter javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezheti. R. 88 § 286 (1) A közérdekű szolgálathalasztásra, valamint a sorkatonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésre irányuló javaslatnak tartalmaznia kell a hadköteles személyazonosító és lakcímadatait, foglalkozását, beosztását, munkahelyét, valamint a szolgálathalasztás kért időtartamát és indokát. (2) Az illetékes miniszter a közérdekű

szolgálathalasztásra, illetőleg a mentesítésre vonatkozó javaslatát a hadköteles kérelme alapján küldi meg a honvédelmi miniszternek. A tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytató hadköteles a végzettség megszerzését követő egy éven belül az azt kiadó oktatási intézmény vezetője útján is felterjesztheti kérelmét az illetékes miniszterhez. A személyi érdekű szolgálathalasztás Hvt. 110 § (1) Jogos személyi érdekből, kivételes méltánylást érdemlő esetben a körülményeket alátámasztó bizonyítékok mérlegelése alapján szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és az, amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható. (2) A szolgálathalasztással kapcsolatos kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó bizonyítékokat. R. 89 § A jogos személyi érdekből benyújtott szolgálathalasztás iránti

kérelemben felhozott körülmények igazolására a hadkiegészítő parancsnokság kérésére a jegyző környezettanulmányt küld a hadkiegészítő parancsnokságnak. A szolgálathalasztással kapcsolatos eljárás Hvt. 111 § (1) 287 A szolgálathalasztás engedélyezésére a közérdekű, valamint a sorozáson adható egészségi szolgálathalasztást kivéve a hadkiegészítő parancsnok jogosult. A hadkiegészítő parancsnok határozata ellen a Honvéd Vezérkar főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. (2) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a bevonulásra, illetve szolgálatteljesítésre általában nincs halasztó hatálya. A behívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti. (3) 288 A

szolgálathalasztás – a családfenntartói szolgálathalasztás kivételével – nem engedélyezhető annak az évnek június 30. napját követő időre, amelyben a hadköteles a 30 életévét betölti. (4) 289 A szolgálathalasztásra irányuló eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók. 286 A 88. § a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 11 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 111 § (1) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg 288 A Hvt. 111 § új (3) bekezdését a 2001: XLIV törvény 21 §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. 289 A Hvt. 111 § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2001: XLIV törvény 21 §-a (4) bekezdésre változtatta 287 100 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 90 § A hadkiegészítő parancsnok a szolgálathalasztással kapcsolatos határozat elleni

fellebbezés esetén az ügy iratait 8 napon belül a honvédség Honvéd vezérkari főnökéhez terjeszti fel. A sorkatonai szolgálat félbeszakítása Hvt. 112 § (1) Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek a) akinek múló egészségi fogyatékosságát a sorkatonai szolgálata alatt állapították meg, e fogyatékossága megszűnéséig; b) akinek a családfenntartói kötelezettsége [106. § (1) bekezdés] a bevonulása után következett be, vagy nyert megállapítást, e kötelezettsége fennállásáig; c) 290 akit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára alapképzésre hallgatónak vettek fel, a tanulmányai igazolt megkezdését megelőző 30. naptól a tanulmányai befejezéséig; d) akit jogerősen nem katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadulásáig; e) 291 akit országgyűlési, helyi önkormányzati, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (

polgármesterjelöltként ) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása ) megszűnésének időpontját követő 30. napig; f) 292 akinek a sorkatonai szolgálat elhalasztására vonatkozó kérelmét a szolgálatteljesítése alatt kedvezően bírálták el, a szolgálathalasztás időtartamára. (2) 293 A sorkatonai szolgálatot az (1) bekezdés a)–c) és f) pontja esetén a (6) bekezdés szerinti határozat kiadásától, a d) pont esetén a szabadságvesztés-büntetés megkezdésének napján, az e) pont esetén pedig a bejelentéstől számított 8 napon belül kell félbeszakítani. (3) 294 Az (1) bekezdés a), d) és f) pontjaiban foglalt okokból a sorkatonai szolgálatot hivatalból, az e) pontban foglalt okból a bejelentés alapján kell félbeszakítani. Az a)–c) pontokban foglalt okokból a szolgálat kérelemre is félbeszakítható. (4) A szolgálat félbeszakítása iránti beadványhoz a félbeszakítás

okát bizonyító okiratot csatolni kell. (5) A szolgálatnak a családfenntartói kötelezettség miatti félbeszakítását a sorkatona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó kérheti annak a katonai szervezetnek a parancsnokánál, amelynek állományában a sorkatona a szolgálatát teljesíti. (6) 295 A kérelmet az állományilletékes parancsnok javaslata alapján a hadkiegészítő parancsnok véleményét is figyelembe véve a Honvéd Vezérkar főnöke határozatban bírálja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók. R. 91 § (1) A sorkatonák múló egészségi fogyatékosságát a katonai kórház felülvizsgáló bizottsága (a továbbiakban: FÜV. bizottság) állapítja meg A határőrséghez behívott sorkatonák felülvizsgálata esetében a FÜV. bizottság ülésén véleménynyilvánítási joggal a határőrség képviselője is

részt vesz Ha azonban a képviselő nem orvos, az orvosi vizsgálatnál nem lehet jelen. (2) Ha a családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálat félbeszakítására irányuló kérelemhez csatolt igazolásokból a családfenntartói kötelezettség fennállása egyértelműen nem 290 A Hvt. 112 §-a (1) bekezdésének c)-e) pontja az 1996: XLIV törvény 147 §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg. 291 A Hvt. 112 § (1) bekezdésének e) pontja az 1998: XCI törvény 39 §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. 292 A Hvt. 112 §-a (1) bekezdésének f) pontját a 2001: XLIV törvény 22 § (1) bekezdése iktatta a szövegbe 293 A Hvt. 112 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 22 § (2) bekezdésével megállapított szöveg 294 A Hvt. 112 §-ának (3) bekezdése a 2001: XLIV törvény 22 § (3) bekezdésével megállapított szöveg 295 A Hvt. 112 § (6) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (3) bekezdése és a 2001:

XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése szerint módosított szöveg. 101 Honvédelem, honvédelmi felkészülés állapítható meg, az állományilletékes parancsnok környezettanulmány beszerzése iránt a hadkiegészítő parancsnokságot megkeresi. A hadkiegészítő parancsnokság eljárásának eredményéről és javaslatáról az állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatja. A sorkatonai szolgálat elhalasztásának és félbeszakításának közös szabályai Hvt. 113 § (1) Ha a szolgálathalasztás vagy a félbeszakítás oka megszűnt, azt a kérelmezőnek a megszűnést követő 8 napon belül személyesen vagy írásban be kell jelentenie a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságon. (2) A hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztást, illetve a szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a halasztás vagy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, illetve, ha a

családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. Leszerelés a sorkatonai szolgálatból Hvt. 114 § (1) A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a sorkatonai szolgálat időtartamának letöltése után le kell szerelni. (2) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek a) 296 b) 297 a katonai vagy rendvédelmi szakképzésben, illetve felsőoktatásban töltött idő beszámításával a szolgálati ideje letelt; c) a katonai fogdában letöltött szabadságvesztés vagy fogság időtartamának figyelembe vétele nélkül a szolgálati ideje letelt; d) előzetes letartóztatását rendelték el, az eljáró szerv javaslatára; e) 298 megszületett a második gyermeke, a letöltött szolgálati időtől függetlenül, haladéktalanul; f) katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát állapították meg, a megállapítást követő 8 napon

belül; g) 299 h) leszerelését a bíróság elrendelte; továbbá i) aki a bevonulás után, a katonai eskü letételéig fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be; j) 300 a sorkatonai szolgálatából legalább 3 hónap letelt, és vele a Hszt. hatálya alá tartozó fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyt létesít. (3) 301 Az (1) bekezdés rendelkezéseit mellőzni lehet, ha a hadköteles, szakképzettségére és sajátos katonai beosztására tekintettel, a váltásból adódó helyzetben katonai érdekek miatt nem 296 A Hvt. 114 §-a (2) bekezdésének a) pontját a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 297 A Hvt. 114 §-a (2) bekezdésének b) pontja az 1996: XLV törvény 51 §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg. 298 A Hvt. 114 §-a (2) bekezdésének e) pontja a 2001: XLIV törvény 23 § (1) bekezdésével

megállapított szöveg. 299 A Hvt. 114 §-a (2) bekezdésének g) pontját a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 300 A Hvt. 114 §-a (2) bekezdésének j) pontja a 2001: XLIV törvény 23 § (2) bekezdésével megállapított szöveg. 301 A Hvt. 114 § (3) bekezdése a 2001: XLIII törvény 25 § (2) bekezdése és a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése szerint módosított szöveg. 102 Honvédelem, honvédelmi felkészülés nélkülözhető, és akit ezért kivételesen legfeljebb 30 napig a Honvéd Vezérkar főnökének javaslata alapján a honvédelmi miniszter tartalékos katonai szolgálatra visszatart. A visszatartás időtartama a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamába beszámít. R. 92 § (1) A sorkatonai szolgálatát a Hvt szabályai alapján rá vonatkozó mértékben letöltött hadkötelest a honvédség vezérkari főnökének, illetve a

határőrség országos parancsnokának a sorállomány váltására kiadott intézkedésére az állományilletékes parancsnok parancsban szereli le. A leszerelt hadkötelest a hadkiegészítő parancsnokság helyezi tartalékos állományba. (2) A sorkatona szolgálati viszonya az állományba vétellel kezdődik, és az állományilletékes parancsnok parancsában meghatározott napon, a katonai szervezet épületének elhagyásakor szűnik meg. (3) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni a Hvt. 114 §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túl a tartalékos szolgálatra visszatartott sorkatonát is. Az egészségi okból alkalmatlanná vált sorkatona leszerelésére határőr esetében is a katonai kórház FÜV. bizottságának javaslatára a honvédség egészségügyi alkalmasságvizsgáló intézete másodfokú FÜV. bizottságának döntése alapján kerül sor. (4) 302 A Hvt. 114 §-a (2) bekezdésének a) és e) pontja esetében a gyermek

születését az anyakönyvi kivonat bemutatásával kell igazolni. A harmadik gyermek születését igazoló anyakönyvi kivonat bemutatása esetén a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest az állományilletékes parancsnok azonnal leszereli. (5) 303 A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest – a fegyveres szerv állományilletékes parancsnoka által megküldött állományba vételi parancs (másolat, kivonat) alapján – a katonai szervezet állományilletékes parancsnoka az állományba vétel napjával leszereli. A fegyver nélküli katonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése Hvt. 115 § (1) A fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet a (3) bekezdés kivételével a katonai szolgálatot még nem teljesített hadköteles a katonai nyilvántartásba vételt követően, legkésőbb a katonai eskü letételéig nyújthatja be. (2) 304 A

kérelmet a hadkiegészítő parancsnokhoz vagy a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz, illetőleg a bevonulás után az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell. Az a sorköteles, akinek fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították, újabb kérelmet az elutasításról szóló államigazgatási határozat vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével nyújthat be. (3) A tartalékos, póttartalékos hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmét a behívóparancs kézbesítéséig terjesztheti elő. (4) A kérelem jogerős elbírálásáig a hadköteles nem hívható be. Ha a kérelmet a bevonulás után de az eskü letétele előtt nyújtotta be, le kell szerelni. (5) A

kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. 302 A 92. § (4) bekezdését a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 12 §-a iktatta a szövegbe A 92. § (5) bekezdését a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 12 §-a iktatta a szövegbe 304 A Hvt. 115 §-ának (2) bekezdése a 2001: XLIV törvény 24 §-ával megállapított szöveg 303 103 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 93 § 305 A fegyver nélküli katonai vagy a polgári szolgálat engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell – a jegyzőnél, a közigazgatási hivatalban és a hadkiegészítő parancsnokságon beszerezhető – 6. számú melléklet szerinti nyomtatványt Hvt. 116 § (1) 306 A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban

ügyfélként vehet részt. (2) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Ha ezt az eljáró szerv megállapítani nem tudja, az engedélyt meg kell adnia. (3) 307 A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel. (4) A (2) bekezdés szerinti körülményeknek kell tekinteni különösen azt, ha a hadköteles: a) 308 b) c) olyan személy vagy dolog elleni erőszakos bűncselekményt követett el, illetve más olyan erőszakos magatartást tanúsított, amelyből alaposan lehet arra következtetni, hogy a katonai szolgálat teljesítése lelkiismereti meggyőződésével nem lehet ellentétes. (5) A

fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat engedélyezésére irányuló eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai 309 irányadók. R. 94 § 310 (1) A fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelem beadásáról a közigazgatási hivatal a hadkiegészítő parancsnokságot 8 napon belül tájékoztatja. (2) A közigazgatási hivatal a Belügyminisztérium illetékes szervétől beszerzi a kérelmezőre vonatkozó, a Hvt. 116 §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okokkal kapcsolatos információkat. (3) 311 A fegyver nélküli katonai szolgálat engedélyezése iránti kérelmet másodfokon a Honvédelmi Minisztérium, a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet másodfokon a Gazdasági Minisztérium bírálja el. R. 95 § (1) 312 A közigazgatási hivatal a 93 § szerinti kérelem alapján hozott határozatot a hadkiegészítő parancsnokságnak megküldi. Az illetékes

megyei (fővárosi) munkaügyi központ szervének a határozatot akkor küldi meg, ha a hadkötelesnek a polgári szolgálat teljesítését jogerősen engedélyezték. (2) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ a polgári szolgálat megkezdéséről, bejezéséről, félbeszakításáról, illetve továbbfolytatásáról a hadkiegészítő parancsnokságot értesíti. 305 A 93. § a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 13 §-ával megállapított szöveg A Htv. 116 §-ának (1) bekezdése az 1997: XXI törvény 60 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, első mondata a 2001: XLIV. törvény 25 §-ával megállapított szöveg 307 A Hvt. 116 §-ának új (3) bekezdését az 1997: XXI törvény 60 §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (3)(4) bekezdés számozását (4)(5) bekezdésre módosította. 308 A Hvt 116. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontját az Alkotmánybiróság 46/1994 (X 21) AB határozatával a határozat kihirdetésének

napjával- megsemmisítette 309 Lásd az 1957: IV. törvényt 310 A 94. § a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 13 §-ával megállapított szöveg 311 A R. 94 §-ának (3) bekezdése a 139/2000 (VIII 9) Korm rendelet 1 §-ával megállapított szöveg 312 A 95. § (1) bekezdésének első mondata a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 14 §-ával megállapított szöveg 306 104 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) Azt a hadkötelest, akinek a sorkatonai szolgálatát fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálat iránti kérelmének elbírálása céljából félbeszakították, ezt követően az érdemi elbírálás eredményeként a kérelmét elutasították, ahhoz a katonai szervezethez kell újra behívni, ahol a kérelmet benyújtotta. Hvt. 117 § Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet. Hvt. 118 § 313 Hvt. 119 § (1) 314 (2) Aki a polgári szolgálat törvényben meghatározott

időtartamát letöltötte, teljesítette hadkötelezettségét. Hvt. 120 § 315 A polgári szolgálatra e törvény 316 rendelkezéseit a polgári szolgálatról szóló külön törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A tartalékos katonai szolgálat Hvt. 121 § 317 A tartalékos katonai szolgálat célja: a sorkatonai vagy póttartalékos katonai szolgálatot teljesített, az önkéntes tartalékosok, illetőleg a hivatásos és szerződéses állományból tartalékállományba került hadkötelesek továbbképzése, valamint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített – sorköteles koron túli – hadkötelesek (póttartalékosok) kiképzése, továbbá meghatározott katonai feladatok végrehajtása. Hvt. 122 § (1) 318 (2) A póttartalékos állományba tartozik az a hadköteles, aki a sorköteles korban sorkatonai szolgálatot nem teljesített, és nem kapott engedélyt arra, hogy polgári szolgálatot teljesíthessen. (3) A

hivatását gyakorló lelkész a sorköteles korban is a póttartalékos állományba tartozik. R. 96 § (1) Póttartalékos állományba kell helyezni a (2) bekezdésben foglalt kivétellel azt a polgári szolgálat teljesítésére engedélyben nem részesült hadkötelest, aki a) a Hvt. 100 §-ának (4) bekezdésében megállapított sorköteles koron belül nem került sorkatonai szolgálatra behívásra és nem tartozik a b) pont hatálya alá; b) 319 a Hvt. 100 §-ának (5) és (6) bekezdésében megállapított életkoron belül nem került sorkatonai szolgálatra behívásra, illetőleg addig az időpontig 3 hónapnál rövidebb időtartamú sorkatonai szolgálatot teljesített; továbbá c) önhibáján kívül a sorköteles koron túl került a nyilvántartásba vételre, és sorkatonai szolgálatot nem vagy 3 hónapnál rövidebb ideig teljesített. (2) A Hvt. 122 §-ának (3) bekezdése alapján a lelkészt hivatása gyakorlásának megkezdésétől, életkorától

függetlenül póttartalékos állományba kell helyezni a hivatása gyakorlásának időtartamára, illetőleg annak megszűnése után póttartalékos katonai szolgálatának letöltéséig. 313 A Hvt. 118 §-át az 1997: XXI törvény 59 §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte A Htv. 119 §-ának (1) bekezdését az 1997 : XXItörvény 59 §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 315 A Hvt. 120 §-a az 1997: XXI törvény 60 §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg 316 Lásd az 1997: XXI. törvényt 317 A Hvt. 121 §-a a 2001: XLIV törvény 26 §-ával megállapított szöveg 318 A Hvt. 122 §-a (1) bekezdését a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 319 A 96. § (1) bekezdésének b)c) pontja a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 15 §-ával megállapított szöveg 314 105 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 123 § 320 (1) A tartalékos hadköteles és az önkéntes

tartalékos behívható a) beosztásra történő felkészítés, b) továbbképzés, c) mozgósítási gyakorlat, d) különleges katonai szolgálat teljesítése, e) mozgósítási parancsnoki foglalkozás céljából. (2) Továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább 1 év eltelt. [(3) 321 A póttartalékos hadköteles a 35. életéve betöltéséig 3 hónapos kiképzésre hívható be Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül. (4) A tartalékos hadkötelest, valamint a póttartalékost a behívás tervezett időpontjáról annak esedékessége előtt legalább 6 hónappal tájékoztatni kell. Az önkéntes tartalékos behívás előtti 6 hónapos tájékoztatási kötelezettségétől a vele kötött szerződés alapján el lehet tekinteni, de őt ez esetben is legalább 8 nappal hamarabb tájékoztatni kell.] R. 97 § (1) 322 A Hvt 123 §-a (1) bekezdésének a) – b) ,

d) és e) pontjában meghatározott tartalékos katonai szolgálatra kiválasztott hadkötelest a katonai szolgálatra való felkészülése, személyes, családi és munkahelyi körülményeinek rendezése érdekében a hadkiegészítő parancsnokság a behívás előtt 6 hónappal értesíti a bevonulás tervezett időpontjáról és a tartalékos katonai szolgálat várható időtartamáról. (2) A tartalékos katonai szolgálatra történő behívásáról értesített tartalékos hadköteles külön engedély nélkül csak akkor utazhat külföldre, ha onnan 3 héttel a várható behívás előtt visszatér. Hvt. 124 § (1) 323 Tartalékos beosztásba történő felkészítésre a hadköteles – a beosztásba helyezése előtt egy alkalommal – legfeljebb 25 napra hívható be. Ezenfelül 30 (parancsnok 35) éves koráig egy alkalommal továbbképzésre legfeljebb 30, mozgósítási gyakorlatra egy alkalommal legfeljebb 20, mozgósítási parancsnoki foglalkozásra 5 évenként

legfeljebb 5 napra hívható be. A hadköteles a 123 § (1) bekezdésének a)–c) és e) pontja szerinti célból tartalékos katonai szolgálatra összesen legfeljebb 90 nap időtartamra hívható be, függetlenül a sorkatonai szolgálatban eltöltött időtől. (2) 324 (3) 325 Tartalékos beosztásba történő felkészítésre az önkéntes tartalékos egy alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be. (4) 326 Békében az (5) bekezdésben foglaltakon felül a) a sor- és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama 6 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítettek esetén a 9 hónapot nem haladhatja meg, 320 A Hvt. 123 §-a a 2001: XLIV törvény 27 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 123 §-ának (3)–(4) bekezdése a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdése alapján 2002 január 1-jén lép hatályba. 322 A 97. § (1) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 16 §-ával

megállapított szöveg 323 A Hvt. 124 §-ának (1) bekezdése a 2001: XLIV törvény 28 § (1) bekezdésével megállapított szöveg E módosító törvény 44. § (2) bekezdése alapján 2002 január 1-jét követően a Hvt 124 §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint kötelezhetők tartalékos katonai szolgálatra a 6 hónapot meghaladó sorkatonai szolgálatot teljesített hadkötelesek is. 324 A Hvt. 124 §-ának (2) bekezdését az 1997: LXXV törvény 16 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 1997. szeptember hó 1 napjával 325 A Hvt. 124 § (3) bekezdése a 2001: XLIV törvény 28 § (2) bekezdésével megállapított szöveg 326 A Hvt. 124 § (4) bekezdése a 2001: XLIV törvény 28 § (3) bekezdésével megállapított szöveg 321 106 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) a póttartalékos és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. (5) A 22. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltak

teljesítése érdekében (katasztrófa elhárítására) a tartalékos hadköteles a (4) bekezdésben foglalt időtartamon felül, 2 hónapot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálatra behívható. (6) 327 A tartalékos hadköteles a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon felül önkéntes jelentkezés alapján a 22. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladat keretében legfeljebb 6 hónapig tartó különleges katonai szolgálatot teljesíthet. (7) 328 A tartalékos hadköteles önkéntes jelentkezése alapján – ha a honvédelmi érdek indokolja – a hadkötelezettsége teljes időtartama alatt bármilyen gyakorisággal az (1) bekezdésben, illetve a (3)–(4) bekezdésekben meghatározottakon felül – időbeni korlátozás nélkül – teljesíthet tartalékos katonai szolgálatot. (8) 329 A Hvt. 103 §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján be nem hívott vagy a 114 §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint leszerelt hivatásos vagy szerződéses

állományba vett hadkötelest, ha e szolgálati viszonyának ideje a teljesített katonai szolgálat idejével együttesen nem éri el a 96. § (1) bekezdésében meghatározott sorkatonai szolgálat időtartamát, a fennmaradó időre sorkatonai szolgálatra vissza kell hívni, illetve tartalékos katonai szolgálatra is be lehet hívni. Az ilyen tartalékos szolgálatra az (1) bekezdésben, valamint a 123. §-a (2) bekezdésében meghatározott időtartamok nem alkalmazhatók. R. 98 § (1) 330 A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a honvédség vezérkari főnöke által a szolgálatra a Hvt. 124 §-ának (1) és (3) bekezdése keretében megállapított időtartam leteltével le kell szerelni. (2) A tartalékos katonai szolgálat alatt balesetet szenvedett vagy megbetegedett katona feltéve ha alkalmatlanná nem vált a felgyógyulásáig nem szerelhető le. Ha kórházban fekszik, vagy járóképtelen a további gyógykezelésben való részesítése és

annak elhúzódása ellenére is le kell szerelni, ha annak a tartalékos katonai szolgálatnak az időtartama, amelyre behívták, letelt. R. 98/A § 331 (1) A Hvt 124 §-ának (6)–(7) bekezdésében meghatározott önkéntes jelentkezést írásban, az illetékes hadkiegészítő parancsnokságon kell benyújtani. (2) A szolgálatteljesítés időpontját, időtartamát és helyét – a honvédelem érdekét figyelembe véve – a hadkiegészítő parancsnokság a jelentkezővel egyezteti. A tartalékos parancsnoki képzés Hvt. 125 § (1) Önkéntes jelentkezés alapján tartalékos tisztképzésen a felsőfokú, tiszthelyettesképzésen a középfokú végzettségű hadköteles vehet részt. (2) A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek kiképzése a sorkatonai szolgálat során, illetőleg a tartalékos továbbképzés keretében szervezett tanfolyamon történik. R. 99 § (1) 332 327 A Hvt. 124 §-ának (6) bekezdése a 2001: XLIV törvény 43 § (1) bekezdésének első

francia bekezdése szerint módosított szöveg. 328 A Hvt 124. §-ának (7) és (8) bekezdését az 1997: LXXV törvény 9 §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe 329 A Hvt. 124 §-ának (8) bekezdése a 2001: XLIV törvény 28 § (4) bekezdésével megállapított szöveg 330 A 98. § (1) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 17 §-ával megállapított szöveg 331 A 98/A. §-t a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 18 §-a iktatta a szövegbe 332 A 99. § (1) bekezdését a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 23 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 107 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) A sorkatonai szolgálat alatt tartalékos parancsnoki képzésben részt vevő hadkötelest a külön jogszabályban előírt vizsgák eredményes letételét követően, a tartalékállományba helyezés előtt tiszti, illetve tiszthelyettesi rendfokozatba kell előléptetni. Mentesség a tartalékos katonai szolgálat alól Hvt. 126 § (1) Mentes a tartalékos katonai

szolgálat teljesítése alól a) a nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos és polgári állományú, valamint a többi rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja; b) aki polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, illetőleg azt letöltötte. (2) A tartalékos katonai szolgálat alóli mentességet a honvédelmi miniszter rendelete más hadkötelesre is kiterjesztheti. R. 100 § (1) 333 A Hvt 127 §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján benyújtott mentesítési kérelem megalapozottságát a hadkiegészítő parancsnokság indokolt esetben a helyszínen is megvizsgálja. Ehhez a jegyző közreműködését kéri (2) A Munkaügyi Központ igazolása alapján mentesíthető a tanfolyam időszakára a tartalékos katonai szolgálat alól a munkanélküliként átképző- vagy egyéb tanfolyamon részt vevő hadköteles. (3) Családfenntartói okból a tartalékos katonai szolgálat alóli mentesítésre a Hvt. 106 §-ában foglaltakat kell megfelelően

alkalmazni. (4) 334 Annak a hadkötelesnek, aki már egy ízben a Hvt. 127 §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján mentesítést kapott, újabb mentesítés csak kivételes esetben engedélyezhető. (5) A tartalékos katonai szolgálatát teljesítő hadköteles leszerelésére a szolgálat letöltése előtt akkor kerülhet sor, ha a mentesítés oka a bevonulást követően keletkezett. Az ideiglenes mentesítés iránti kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki azt elbírálásra a honvédség vezérkari főnökéhez terjeszti fel. Hvt. 127 § (1) A tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítésnek van helye, ha 104. § (1) bekezdése szerinti szolgálathalasztás okai kivéve a tanulmányi szolgálathalasztást fennállnak. (2) Méltányosságból mentesíthető a behívás alól az a hadköteles, aki a) szakképzett munkavállalóként munkakörében nélkülözhetetlen és pótlása a tartalékos katonai

szolgálat időtartamára nem biztosítható, ha a munkáltató ezt igazolja; b) olyan gazdasági vállalkozást tart fenn, amelynek működéséhez személyes munkája nélkülözhetetlen, feltéve, hogy a tartalékos katonai szolgálat letöltése után a vállalkozás újraindítása aránytalan nehézséggel járna; c) a munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzése érdekében iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben vesz részt, ha a képzést folytató szerv igazolja, hogy a tartalékos katonai szolgálatban eltöltendő idő a képzésnek az előírt időben való befejezését lehetetlenné tenné. R. 101 § (1) A Hvt 127 §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítés iránti kérelem a behívás idejéről kapott értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül adható be. Ha a kérelem alapjául szolgáló ok később keletkezett, a határidőt ettől az időponttól

kell számítani. E határidő elmulasztása jogvesztő 333 A 100. § (1) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 19 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 334 A 100. § (4) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 19 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 108 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) A mentesítési kérelem a behívóparancs kézhezvételét követően csak akkor nyújtható be, ha a mentesítés oka a parancs kézhezvétele után keletkezett. (3) A mentesítés iránti kérelem elleni fellebbezést az ügy irataival a honvédség vezérkari főnökéhez az első fokon eljárt hadkiegészítő parancsnok terjeszti fel. (4) A Hvt. 126 §-ának (2) bekezdése alapján a megyei közgyülés elnöke a helyi védelmi igazgatási szervekhez tartozó tartalékosra vonatkozóan terjeszthet elő mentesítési kérelmet. R. 102 § A Hvt 127 §-ában meghatározott ideiglenes mentesítés a mozgósítás elrendelésekor megszűnik.

Hvt. 128 § (1) A tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítés esetén is irányadók a 111 §-ban és a 113. §-ban foglalt szabályok (2) Az ideiglenes mentesítés a 127. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével a tartalékos katonai szolgálatra való behívás lehetősége teljes ideje alatt kérhető. A mentesítés a szolgálathalasztásra vonatkozó szabályok szerinti időre adható meg. (3) Aki a tartalékos katonai szolgálat várható időpontjáról értesítést kapott, a behívás egyszeri elhalasztását is kérheti. (4) A 127. § (2) bekezdésében foglalt okból csak a behívás várható időpontjáról értesítést kapott hadköteles kaphat mentesítést. A mentesítés csak a behívás egyszeri elhalasztását jelenti, de indokolt esetben ilyenkor is adható meghatározott időre, de legfeljebb két évre szóló mentesítés. Hvt. 129 § (1) Nem hívható be katonai szolgálatra az a tartalékos hadköteles a) aki mentes, illetve, akit

ideiglenesen mentesítettek a tartalékos katonai szolgálat alól; b) 335 akinél a 103. § a), c), e), h), k), l) és m) pontjaiban meghatározott körülmények állnak fenn (2) 336 Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a tartalékos katonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől. (3) A 103. § (3) bekezdésében szereplő eljárási szabályok a tartalékos katonai szolgálatra való behívás esetén is irányadók. A katonai szolgálat mozgósítás esetén Hvt. 130 § (1) Mozgósítás esetén a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, a 103 § a), f) és h) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott hadkötelest kivéve valamennyi hadköteles behívható katonai szolgálatra, és a szükséges ideig visszatartható a katonai szolgálatban. (2) Rendkívüli állapot idején a

hadköteles által betöltött vagy a számára kijelölt munkakörhöz fűződő fontos közérdekből a hadköteles behívása ideiglenesen mellőzhető. (3) A (2) bekezdésben meghatározott hadkötelesek jogait és kötelességeit a rendkívüli állapotra alkalmazandó részletes szabályok, illetőleg intézkedések határozzák meg. R. 103 § (1) A Hvt 130 §-ának (1) bekezdése esetén a tartalékos hadköteles a 7 számú melléklet szerinti ,,M behívóparancs alapján vonul be katonai szolgálatra. (2) A honvédelem központi irányításában részt vevő szerveknél, a fegyveres erőknél, valamint a Hvt. 65. § (1) bekezdésében és a 66 § (1) bekezdésében felsorolt szerveknél meghagyásba helyezett tartalékos hadkötelesek rendkívüli állapot idején a fegyveres erőkhöz tartalékos szolgálatra nem hívhatók be. (3) A meghagyást beosztáshoz kötötten és névre szólóan kell előkészíteni. A meghagyás a fegyveres erők védelmi képességét nem

sértheti. 335 336 A Hvt. 129 §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2001: XLIV törvény 29 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 129 § (2) bekezdése a 2001: XLIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg 109 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A meghagyásba bevont szerveket a rendkívüli állapotban való működésük fontossága szerint I IV. kategóriába kell besorolni A besorolást a 8 számú melléklet tartalmazza R. 104 § (1) Az I kategóriába tartozó szervek személyi állományába tartozó valamennyi tartalékos hadköteles a beosztásában kerül meghagyásra. (2) A II. és III kategóriába besorolt szervek hadköteleseiből csak a rendkívüli állapot feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges köztisztviselők és közalkalmazottak, továbbá a szakképzettségük, tapasztalatuk vagy egyéb ok miatt más személyekkel nem pótolható beosztást betöltők kerülhetnek meghagyásra. A beosztási helyeket tartalmazó

jegyzéket és az ahhoz kapcsolódó névjegyzéket a szerv a részére meghatározott, a rendkívüli állapot feladatainak végrehajtására vonatkozó tervhez csatolja. (3) 337 A IV. kategóriába tartozó szerveknél – ha a feladataikat a foglalkoztatott hadkötelesek nélkül megoldani nem tudják – a szükséges hadkötelesek meghagyásáról, a polgármester javaslatára, a katonai szakképzettség és a polgári munkakör mérlegelésével, a hadkiegészítő parancsnok dönt. (4) Ha a polgármester a hadkiegészítő parancsnok döntését vitatja, a meghagyásról – a honvédelmi érdek figyelembevételével – a védelmi bizottság dönt. R. 105 § A munkakörükben meghagyott hadkötelesek a rendkívüli állapot bevezetését követően köztisztviselői, közalkalmazotti viszonyukat vagy munkaviszonyukat felmondással, illetve lemondással nem szüntethetik meg. R. 106 § (1) 338 Az I kategória 13 pontja szerinti szervek igazgatási szervei, valamint a I

kategóriába tartozó (sorolt) többi szerv teljes hadköteles állománya, az Állami Számvevőszék, valamint a II. kategóriában tartozó többi szerv a meghagyásra szükséges hadköteleseik névjegyzékét e rendelet hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül megküldik a honvédség vezérkari főnökének. A névjegyzék tartalmazza a meghagyásra tervezett személy nevét, születési évét, anyja nevét, bejelentett lakhelyét és beosztását. (2) A minisztériumok a III. kategóriába tartozó (sorolt) szerveket e rendelet hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül jelölik ki, és az összesített jegyzéket megküldik a vezérkari főnöknek. (3) A miniszterek e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül rendeletben határozzák meg a tárcájukra és a III. kategóriából irányításuk (felügyeletük) alá tartozó szervekre vonatkozóan a meghagyással kapcsolatos követelményeket. 339 (4) A vezérkari főnök az (1) bekezdés

szerinti jegyzéket megküldi az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, a (2) bekezdés alapján kapott a III. kategóriába tartozó (sorolt) szerveket tartalmazó jegyzéket pedig az illetékes védelmi bizottságnak és a hadkiegészítő parancsnokságnak. (5) A IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervekről a védelmi bizottság a vezérkari főnök által a (4) bekezdés szerint kiadott jegyzék kézhezvételét követő 2 hónapon belül határozatot hoz, amelyet megküld az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. (6) A meghagyásba bevont szerveket tartalmazó jegyzék I–III. kategóriáját a tárgyév január 31-éig, a IV. kategóriáját március 31-éig évente egy alkalommal pontosítani kell A I–II kategóriák pontosítási javaslatát – az érintett szervek bevonásával – a Honvéd Vezérkar főnöke készíti el, aki azt a tárgyév január 15-éig a honvédelmi miniszternek felterjeszti. Az illetékes minisztériumok a III kategóriába

tartozó kijelölt szervek pontosított jegyzékét minden év január 15-éig a Honvéd Vezérkarnak küldik meg. (7) A meghagyással érintett beosztásokról és az azokat betöltő személyekről a névjegyzéket a III. kategóriába tartozó (sorolt) szervek vezetői, a IV. kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében az érintett polgármesterek első ízben e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül készítik el, és küldik meg az illetékes kiegészítő parancsnokságnak. 337 A 104. § (3)(4) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 20 §-ával megállapított szöveg A 106. § (1) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 23 §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg. 339 Lásd a 70/1999. (XII 25) EüM, az 5/2001 (VII 10) ISM rendeletet 338 110 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (8) 340 A névjegyzékekben bekövetkezett változásokról évente egy alkalommal pontosítást (módosítást) kell készíteni. Az I–III

kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében minden év február 28-áig, a IV kategóriába tartozó (sorolt) szervek esetében pedig minden év április 30-áig kell a pontosítást az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak megküldeni. (9) A meghagyásba bevont szervekre vonatkozóan a 104. § (2) bekezdésében, illetve a 106 § (1), (6) és (8) bekezdésében rögzített jogosultságokat és kötelezettségeket a II. kategória 2 pontja szerinti szervek tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a 3. pontja szerinti ügyészségeket illetően a Legfőbb Ügyészség gyakorolja. R. 107 § A hadkiegészítő parancsnokság a megküldött névjegyzék alapján a meghagyással kapcsolatos feladatokat végrehajtja. R. 108 § (1) A meghagyást valamennyi szervre kiterjedően a honvédelmi miniszter ellenőrzi A meghagyást irányító többi szerv az általa kijelölt szervek tevékenységét ellenőrzi. (2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a

szervezet a meghagyásra kijelölt beosztások nélkül képes-e a rendkívüli állapotra meghatározott feladatai végrehajtására. A rendkívüli állapot feladatainak ellátását veszélyeztető körülmények megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni. A hadkötelezettségből való elbocsátás Hvt. 131 § 341 A hadköteles kor felső korhatárának betöltésekor [70 § (1) bekezdés] a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli. Az értesítéssel egyidejűleg ki kell adni részére a hadkötelezettség alapján letöltött katonai szolgálatról szóló igazolást. A polgári védelmi kötelezettség Hvt. 132 § (1) Az állampolgárokat mind béke, mind rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli. (2) A polgári védelmi kötelezettség célja rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és más

rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására. (3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16 60, nőkre 1855 éves korukig terjed ki. (4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A honvédelmi munkakötelezettség Hvt. 133 § (1) Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el. (2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok a férfiak 1665, a nők 18 60 éves korukig tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők. (3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti. Hvt. 134 § (1) Mentes a

honvédelmi munkakötelezettség alól a) a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve; b) az anya a gyermek 3 éves koráig; c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül ápolja, gondozza; 340 341 A 106. § (8) bekezdése a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 21 §-ával megállapított szöveg A Hvt. 131 §-ának utolsó mondatát a 2001: XLIV törvény 30 §-a iktatta a szövegbe 111 Honvédelem, honvédelmi felkészülés d) az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában; e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan; f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a kötelezettség alól mentesít; g) a hivatását gyakorló lelkész. (2) A honvédelmi

munkakötelezettség nem terjed ki a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és közalkalmazottaira. R. 109 § A honvédelmi munkakötelezettséget rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeletében foglaltak szerint kell teljesíteni. R. 110 § (1) A tartós honvédelmi munkára történő igénybevétel határozott vagy határozatlan időre szólhat. (2) Az arra kötelezett személy tartós honvédelmi munkára a honvédelmi feladat végrehajtására kijelölt, honvédelemben részt vevő szervnél, szerződés alapján hadiipari termelést folytató gazdálkodó szervnél, a tartósan vagy rendszeresen gazdasági vagy anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezett gazdálkodó szervnél vehető igénybe, amennyiben a megfelelő szakképzett munkaerő létszám másképpen nem biztosítható, és a honvédelem érdeke ezt indokolja. A

honvédelmi munkára kötelezettet lehetőleg saját munkáltatójánál és saját munkakörében kell foglalkoztatni. R. 111 § (1) Időleges honvédelmi munka a fegyveres erők tevékenységét közvetlenül támogató, tömeges többlet létszámot igénylő feladat megoldása végett rendelhető el, elsősorban a védelmi rendszerek kiépítése, katonai célú szállítmányok ki- és berakása, a terület kiürítése, romeltakarítás vagy életmentés céljából. (2) Az időleges honvédelmi munkára történő igénybevétel időtartama egy alkalommal, egyfolytában a 7 napot nem haladhatja meg. R. 112 § (1) Tartós honvédelmi munkakötelezettség személyre szóló előírására a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett kérésére a munkakötelezettség alapjául szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget elrendelő igénybevételi hatóság jogosult. (2) Az (1) bekezdésben foglalt munkakötelezettséget elrendelő igénybevételi

hatóság a döntéséről az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot a hadkötelezetteket tartalmazó jegyzék megküldésével egyidejűleg értesíti. (3) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek gazdasági és anyagi szükségleteit szerződéses alapon biztosító gazdálkodó szervezeteknél a gazdálkodó szervezet vezetőjének kérésére a személyre szóló honvédelmi munkakötelezettséget az az igénybevételi hatóság rendeli el, amely egyébként az adott gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételére jogosult. (4) Az időleges honvédelmi munkakötelezettséget az illetékes katonai parancsnok megkeresésére a kötelezett lakóhelye, munkahelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes polgármester köteles elrendelni. (5) Az időleges honvédelmi munkakötelezettség teljesítésének elrendelése a Hvt. 134 §-ában foglaltak kivételével a Hvt. 133 § (2) bekezdésében meghatározott korlátok között valamennyi állampolgárra, vagy az

állampolgárok meghatározott csoportjára, illetve egyes személyekre terjedhet ki. R. 113 § (1) Aki a tartós honvédelmi munkakötelezettségének saját munkáltatójánál tesz eleget, azt a munkájáért az eredeti munkaviszony szabályai szerinti járandóságok illetik meg. (2) Aki tartós honvédelmi munkakötelezettségét az illetékes hatóság által kijelölt munkahelyen és munkakörben teljesíti, azt az azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottakkal megegyező munkabér és járandóság illeti meg. (3) Az időleges honvédelmi munkára kötelezettet a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének arányos része illeti meg. 112 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (4) A tartós honvédelmi munkára kötelezett járandóságainak biztosításáról az őt foglalkoztató munkáltató, az időleges honvédelmi munkára kötelezett esetében pedig az illetékes igénybevételi

hatóság gondoskodik. VII. fejezet A SZEMÉLYES HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGÜKET TELJESÍTŐK ÉS HOZZÁTARTOZÓIK JOGOSULTSÁGAI A személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik szociális érdekeinek védelme Hvt. 135 § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy megbecsüléséről és jogos érdekeinek védelméről az állam gondoskodik. (2) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek a) a megjelenési; b) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati; c) a polgári szolgálati; d) a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítőkre. (3) Az e törvényben megállapított esetekben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket teljesítők hozzátartozói jogos érdekeinek védelmére is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. R. 114 § (1) A sorkatonai szolgálat letöltése után a Hvt 114 §-ának (3) bekezdése alapján katonai szolgálatra visszatartottak és hozzátartozóik eltérő rendelkezés hiányában

a tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre és hozzátartozóikra vonatkozó szabályok szerint jogosultak ellátásra. (2) A katonai tanintézetek hallgatói és hozzátartozóik szociális érdekeinek védelmére a bevonulási segély és a leszerelési segély kivételével a személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítőkre és hozzátartozóikra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A szabadság Hvt. 136 § A munkaviszonyban álló hadköteles részére az azonnali bevonulást kivéve a sorkatonai, illetőleg a 20 nap időtartamot meghaladó tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatra történő bevonulása előtt, kérésére két munkanap fizetés (térítés) nélküli szabadságot kell engedélyezni. R. 115 § 342 A hadköteles a bevonulás előtti szabadságra való jogosultság igazolása érdekében behívóparancsát bemutatja a munkáltatónak. A csökkent munkaképességűek védelme Hvt. 137 § A honvédelmi

kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat 343 kell alkalmazni. 342 343 A 115. § a 200/1997 (XI 14) Korm rendelet 22 §-ával megállapított szöveg Lásd a 8/1983. (VI 29) EüM-PM együttes rendeletet 113 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 116 § (1) A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a honvédelmi kötelezettség teljesítését közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem állók esetében is alkalmazni kell. (3) A hadkiegészítő parancsnokság a hadkötelezettség teljesítésével,a polgári

védelmi vezető a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesetről vagy betegségről a munkaviszonyban állók esetében a munkáltatót, a munkaviszonyban nem állók esetében pedig a jegyzőt értesíti. A lakáshasználat Hvt. 138 § A katonai szolgálat tartama alatt a hadköteles lakását nem lehet elhagyottnak tekinteni, és a bérleti jogviszony ilyen indokkal nem szüntethető meg. R. 117 § A katonai szolgálatot teljesítő lakásbérleti jogviszonya a szolgálat teljesítésének ideje alatt fennmarad, és azt a Hvt. 138 §-át is figyelembe véve csak a lakásbérletről szóló jogszabályban 344 meghatározott esetekben lehet megszüntetni. Az illetményföld és egyéb kedvezmények Hvt. 139 § A hadkötelest a katonai szolgálata alatt a földhasználattal kapcsolatban megilletik mindazok a kedvezmények, amelyekre már bevonulása előtt jogot szerzett, illetőleg azok a kedvezmények, amelyekre szövetkezeti tagságánál fogva

jogosult. A szociális kedvezmények Hvt. 140 § (1) A jegyző gondoskodik a sorköteles eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozóinak a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából való számbavételéről, és a sorköteles behívása esetén a hozzátartozók jogszabályban megállapított juttatásának és támogatásának biztosításáról. (2) Ha a katona közös háztartásában élő felesége munkaviszonyban áll, gyermekének a lakáshoz vagy a munkahelyhez legközelebb eső állami (önkormányzati) bölcsődében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését a jogszabályban meghatározott korlátozó, kizáró rendelkezések figyelembevételével biztosítani kell. (3) A bevonult hadköteles gondozásra szoruló gyermekét ha a hozzátartozók a gyermek gondozását (pl. betegség miatt) ellátni nem tudják a jegyző javaslatára átmenetileg bentlakásos gyermekintézményben (csecsemőotthonban, nevelőotthonban) lehet

elhelyezni. R. 118 § (1) A katona közös háztartásában élő és munkaviszonyban álló házastársának kérelmére a gyermekét választása szerint a lakóhelyéhez vagy munkahelyéhez legközelebb eső állami (önkormányzati) óvodába, illetve a Hvt. 140 §-ának (3) bekezdése szerinti bentlakásos gyermekintézménybe soron kívül kell felvenni. (2) Ha a katonai szolgálatra bevonult hadköteles gondozásra szoruló gyermekének ellátására a hozzátartozók átmenetileg nem képesek, a gyermek felügyeletét az önkormányzat a hozzátartozó lakásán is biztosíthatja. 344 Lásd az 1993: LXXVIII. törvény III Fejezetét (23-31 §) 114 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Térítés a megjelenési kötelezettség miatt kiesett munkaidőre Hvt. 141 § A munkaviszonyban nem álló hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítése során az egyébkénti kiesett munkaidőre járó térítésre jogosult. A térítést a teljes munkaidőben

foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb havi munkabérének alapulvételével a jegyző folyósítja. R. 119 § (1) A megjelenési (bejelentési) kötelezettségét teljesítő, munkaviszonyban álló hadköteles állampolgári kötelezettség teljesítése címén a Munka Törvénykönyve 345 alapján átlagkeresettérítésre jogosult. (2) A munkaviszonyban nem álló hadkötelesnek a megjelenési (bejelentési) kötelezettsége miatt eltöltött idejére járó térítést a jegyző a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott igazolás alapján fizeti ki. (3) A (2) bekezdés alapján járó térítés összegének megállapításánál a Hvt. 141 §-a szerinti összeg munkanapokra számított hányadát kell figyelembe venni. Ha az igénybevétel az utazás időtartamával együttesen sem éri el a 8 órát, időarányos térítés jár. (4) A jegyző az (2)(3) bekezdés alapján kifizetett térítéseket köteles nyilvántartani. Az útiköltség megtérítése

Hvt. 142 § (1) A hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési (bejelentési) kötelezettséget teljesítő személy útiköltségét a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg. (2) A 135. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott katonát, ha belföldi szabadságra vagy eltávozásra utazik, a közforgalmú járműveken jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg. R. 120 § (1) A Hvt 142 §-a szerinti utazási kedvezmény a közforgalmú vasutak 2 kocsiosztályára vonatkozik. (2) Közforgalmú vasúti közlekedés hiányában a honvédség, illetőleg határőr esetében a határőrség a menetrend szerinti autóbusz viteldíját téríti meg. (3) A bejelentési kötelezettség teljesítése miatt személyesen megjelenő hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság csak abban az esetben téríti meg az útiköltséget, ha a megjelenés felhívásra, vagy a Hvt. 79. §-ának (2) bekezdésében írt bejelentési kötelezettség teljesítése miatt

történt (4) A bevonult, de a katonai szolgálatot meg nem kezdő, valamint a katonai szolgálatból leszerelő hadkötelest a 9. számú melléklet szerinti hazautazásra jogosító utazási utalvánnyal a hadkiegészítő parancsnokság, illetőleg az állományilletékes parancsnok látja el. A bevonulási segély Hvt. 143 § (1) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult, amelyet a bevonulás előtt a jegyző folyósít. (2) A bevonulási segély összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban 346 megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének 60%-a, ha pedig a 345 346 Lásd az 1992: XXII. törvény 151 § (2) bekezdésének a) pontját Lásd a 223/1997. (XII 8) Korm rendeletet 115 Honvédelem, honvédelmi felkészülés hadkötelesnek eltartásra jogosult gyermeke van, a kötelező legkisebb havi munkabérnek megfelelő összeg. (3) A bevonulási segélyre való

jogosultság szempontjából eltartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekének eltartásáról a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodik. Hvt. 144 § (1) Ha a behívott hadköteles sorkatonai szolgálatára nem kerül sor, ő a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívása esetén azonban bevonulási segélyre nem jogosult. (2) A bevonulási segélyből a személyi jövedelemadó-előleg és a gyermektartásdíj kivételével semmiféle tartozás nem vonható le. R. 121 § (1) A hadkiegészítő parancsnokság a jegyző részére a szociális kedvezmények, illetve támogatások biztosítása érdekében a behívásra tervezettekről 1 hónappal a behívás előtt névjegyzéket küld. (2) A sorkatonai szolgálatra bevonulónak a bevonulási segélyre jogosultságát a behívóparancs bemutatásával kell igazolnia. (3) A sorkatonai szolgálatra bevonuló

nyilatkozatot tesz arról, hogy a) bevonulási segélyben még nem részesült; b) van-e eltartásra jogosult gyermeke; és c) van-e gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége. (4) A jegyző a (2) és (3) bekezdés szerinti irat alapján intézkedik a bevonulási segély kifizetéséről, az esetleges tartásdíj levonásáról és a jogosulthoz való eljuttatásáról. (5) A jegyző a kifizetett bevonulási segélyeket nyilvántartja és erről a hadkiegészítő parancsnokságot tájékoztatja. R. 122 § Azokról a behívott hadkötelesekről, akiknek a sorkatonai szolgálatára nem került sor, a hadkiegészítő parancsnokság az állandó lakóhely szerinti polgármesteri hivatalnak névjegyzéket küld. A családi segély Hvt. 145 § (1) Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás

után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg. (2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: a bevonult felesége, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére, továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermeke van. (3) Eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult a katonai szolgálat megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a sorkatona elvált felesége, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg. (4) A családi segély megilleti a sorkatonának a Magyarországon élő nem magyar állampolgár hozzátartozóját is, ha hazája hatóságaitól ilyen címen szociális ellátást nem kap, és a segélyezés feltételei egyébként fennállnak. (5)

Magyarországon élőnek azt a nem magyar állampolgárságú hozzátartozót kell tekinteni, aki tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik. 116 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (6) A (2) bekezdésben említett élettárs a családi segély szempontjából hozzátartozónak minősül a sorkatonától származó gyermekének megszületése előtt is, ha a sorkatona a méhmagzatot teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a sajátjának ismerte el. (7) A feleség és az élettárs egyidejűleg csak abban az esetben jogosult a segélyre, ha a különélő feleség (volt feleség) javára a bíróság tartásdíjat állapított meg. Hvt. 146 § (1) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette; b) a bevonult feleségét vagy élettársát, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia; legalább hat hónapos vagy

veszélyeztetett terhes; ha felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul vagy szakmunkástanuló; c) azt a hozzátartozót, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; d) a testvért és a gyermeket 16. életévének betöltéséig, ha pedig középiskola nappali tagozatára jár, betegsége vagy testi fogyatékossága miatt magántanuló, illetőleg gyógypedagógiai nevelési oktatási intézménybe jár, tanulmányai befejezéséig, legfeljebb azonban a 20. életévének betöltéséig (2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki a 16. életévének betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább egy évig tartani fog. (3) A sorkatona Magyarországon élő nem magyar állampolgárságú, illetve a házasságkötés folytán

magyar állampolgárságot szerzett feleségét munkaképtelennek kell tekinteni abban az esetben is, ha szakképesítésének megfelelő munkakör ellátásához a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen, és ennek hiányában nem tud szakképzettségének megfelelő munkaviszonyt létesíteni. (4) A szociális otthonban, nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló otthonban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ezen személyek után a gondozási díjat a jegyző folyósítja R. 123 § (1) A Hvt 146 §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja alá tartozó tanulók esetében a családi segélyre jogosultság a tanulmányi szünidő időtartama alatt is fennáll. (2) A családi segélyre jogosultság érdekében igazolni kell: a) a legalább 67%-os munkaképesség-változást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a lakóhely szerint illetékes bizottsága

igazolásával vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellátást megállapító határozatával, b) a terhességet a terhesgondozást végző orvos által kiállított igazolással, c) az oktatási intézményben történő tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított okirattal, d) az egyéb adatokat más, az adatok valódiságát bizonyító okirattal (pl. személyi igazolvánnyal) Hvt. 147 § (1) A családi segély szempontjából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös háztartásban, vagy a külön háztartásban élő munkaképtelen hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme a családi segély megállapításának alapjául szolgáló a 148. §-ban megállapított összeget nem haladja meg. (2) Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból

származó összes jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedelmük) együttes összege nem haladja meg a 148. §-ban megállapított értékhatárokat. 117 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) Ha a családi segélyre jogosult hozzátartozók külön háztartásban élnek, keresetüket (jövedelmüket) háztartásonként kell figyelembe venni. (4) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam térítésmentesen gondoskodik. Hvt. 148 § A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum 347 egyhavi összegével azonos. Minden további személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított összeg 70%-ával emelkedik. Hvt. 149 § (1) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó mindennemű rendszeres

keresetét és jövedelmét a kérelem benyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni. Az egész évre vonatkozó kereset, illetőleg az éves jövedelem kiszámításakor az átlag számításánál az egy évi jövedelem tizenketted részét kell alapul venni. (2) A bármely forrásból származó kereset és jövedelem összegébe különösen a következőket kell beszámítani: a) a munkavállalónál az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapjába beszámító valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatást; b) a vállalkozásból származó jövedelmet; c) betegség esetén a táppénzt; d) a nyugellátást; e) a gyermekgondozási segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat; f) a házbérjövedelmet (albérleti díjat) és a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díját. (3) A családi segély megállapításánál a jogosult bármely forrásból származó keresetének és jövedelmének az egészségbiztosítási

és a nyugdíj-, munkavállalói járulékkal, továbbá a személyi jövedelemadóval, illetőleg jövedelemadó-előleggel csökkentett összegét kell figyelembe venni. (4) Akinek többféle címen van keresete vagy jövedelme, valamennyit számításba kell venni. (5) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be a) a várandóssági pótlék; b) a családi pótlék; c) a jövedelempótlék; d) az állami gondozott gyermek neveléséért járó nevelőszülői gondozási díj; e) a családi segélyre jogosultat a bíróság határozata alapján megillető tartásdíj; f) a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő (gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesülő) nőt az idegen gyermek gondozása fejében és a részfoglalkozású munkaviszony (tagsági viszony) alapján megillető díjazás; g) a tanulmányokat folytató hozzátartozókat megillető bármely állami támogatás, illetve a tanulmányi szerződés alapján

járó támogatás (ösztöndíj), továbbá az e mellett járó jövedelemkiegészítő pótlék. A nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat a tanulmányok megkezdése előtt munkaviszonyuk vagy más jogviszonyuk alapján megillető átlagkeresetet e rendelkezés alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni; h) a vakok személyi járadéka; i) a lakásfenntartási támogatás. R. 124 § A családi segély megállapításához alapul vett kereset és jövedelem kiszámításánál az esetlegesen fizetett munkavállalói járulék az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal egy tekintet alá esik. 347 Lásd a 168/1997. (X 6) Korm rendeletet 118 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 150 § (1) Ha a sorkatonát a bevonulása előtt jogerőre emelkedett bírói határozat kötelezte tartásdíj fizetésére, a családi segély összege az egyéb feltételek hiányában is a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a további személy részére a 159. §

alapján megállapítható családi segély összegével egyenlő. (2) Ha a sorkatona tartási kötelezettsége a bevonulás után keletkezett, a jogosultnak az egyéb feltételek hiányában is az első személy részére járó családi segélyt kell megállapítani. (3) A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget a sorkatonai szolgálatból leszerelttől levonni nem lehet. Hvt. 151 § (1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívott vagy hozzátartozója a behívóparancs kézhezvétele után a jegyzőhöz nyújthatja be. (2) A jegyző a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A határozatot megküldi a kérelmezőnek, az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, valamint a segély folyósítása végett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság). (3) A

családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani. R. 125 § (1) Ha a családi segélyre egy háztartásban több személy is jogosult, azt a következő sorrend szerint kell folyósítani: a) feleség (élettárs), b) vérszerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, c) szülő, örökbefogadó szülő és nevelőszülő, d) nagyszülő, e) testvér, f) a feleség szülője. (2) Ha több hozzátartozó esik az (1) bekezdésben meghatározott sorrend azonos pontja alá, a körülmények mérlegelésével a jegyző dönti el, hogy a családi segélyt kinek a részére kell folyósítani. R. 126 § (1) Ha a jegyző a családi segélyre jogosultságot megállapítja, azt a 10 számú melléklet szerinti határozatban rögzíti. (2) Ha a hadkiegészítő parancsnokság a családi segélyre jogosultság elbírálásában hiányosságot észlel, azt a jegyzőnek jelzi. Hvt. 152 § (1) A családi segélyt legkorábban a bevonulást követő hónap első

napjától kell megállapítani, és azt havonta utólag kell folyósítani. (2) A bevonulás után előterjesztett igény esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától folyósítható. Hvt. 153 § Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha a) a sorkatonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnt; b) a sorkatona a katonai szolgálatból magát jogellenesen kivonta, és ezt határozat jogerősen megállapította; c) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely feltétel megszűnt; d) a családi segélyre jogosult hozzátartozó előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti; e) a családi segélyre jogosult hozzátartozó 1 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik. Hvt. 154 § A családi segély folyósítását a sorkatonai szolgálat megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a jogosultságra vonatkozó bármely

egyéb feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 119 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 155 § (1) Ha a családi segély megállapítása után a hozzátartozó kereseti (jövedelmi) viszonyaiban olyan változás áll be, amely a segély felemelését teszi indokolttá, kérheti az összeg felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét felemelni. Ha az igényt késedelmesen terjesztik elő, a felemelt összegű családi segély legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától kezdődően folyósítható. (2) Az olyan változást, amelynek folytán a segélyt csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét csökkenteni. Hvt. 156 § (1) A sorkatonai szolgálat

megszűnéséről a hadkiegészítő parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és a jegyzőt 8 napon belül értesíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt értesítés elmulasztásából származó kárt a honvédség köteles megtéríteni. R. 127 § A sorkatonai szolgálat megszűnése esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a hadkiegészítő parancsnokság értesítése alapján a családi segély folyósítását saját hatáskörben szünteti meg. Hvt. 157 § (1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét köteles visszafizetni A visszafizetésért egyetemlegesen felelős a hozzátartozóval közös háztartásban élő sorkatona is, akinek a bevonulására tekintettel a hozzátartozó családi segélyben részesült. (2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segélyt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése alapján a jegyző által hozott határozat

ellenére a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani. Hvt. 158 § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy hozzátartozójának járó családi segélyből levonásnak vagy a segélybe való beszámításnak nincs helye. A családi segély összege Hvt. 159 § (1) A családi segély összege az eltartásra szoruló hozzátartozók keresete, illetve bármely forrásból származó jövedelme és a 148. §-ban meghatározott összeg közötti különbözet (2) A családi segély egyhavi összege háztartásonként nem haladhatja meg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum 348 egyhavi összegének négyszeresét. A betegség miatt leszereltek hozzátartozóinak családi segélye Hvt. 160 § (1) A sorkatonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset miatt leszerelt, és táppénzpótló segélyben részesülő hadköteles hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára legfeljebb azonban a

leszereléstől számított 1 évig tovább kell folyósítani. (2) A családi segélynek az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósítása a betegség miatt leszerelt hadköteles kérelmére a hadkiegészítő parancsnokság által erre a célra kiállított igazolás alapján történik. Az igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz és a jegyzőhöz kell megküldeni Hvt. 161 § (1) A települési önkormányzatnak a hadkötelezettséggel kapcsolatos kötelező feladatok végrehajtásához szükséges költségek és kiadások pénzügyi fedezetét a 90. és a 141 348 Lásd a 168/1997. (X 6) Korm rendeletet 120 Honvédelem, honvédelmi felkészülés §-ban, valamint a 143. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével az Országgyűlés a tárgyév állami költségvetésében 349 normatív állami támogatásként biztosítja. (2) A 90. §, a 141 §, valamint a 143 § (1) bekezdése szerinti költségeket és kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium és a

Belügyminisztérium a hadkötelesek arányában saját költségvetéséből fedezi. R. 128 § (1) A Hvt 161 §-ának (2) bekezdése szerinti kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium a jegyző által kiállított számla alapján, negyedévenként téríti meg az önkormányzatnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti számlát a hadkiegészítő parancsnokság részére 3 példányban kell megküldeni. (3) A hadkiegészítő parancsnokság a számlákat ellenőrzés és záradékolás után 30 napon belül kiegyenlíti. A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek illetménye, természetbeni és egyéb járandóságai Hvt. 162 § (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a katonai szolgálat idejére a szolgálati helyén jogszabályban meghatározott pénzilletmény és ingyenes természetbeni ellátás, valamint egyéb járandóságok illetik meg. (2) A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos és póttartalékos hadköteles

illetményéből csak a személyi jövedelemadó előleget, a munkabért terhelő járulékokat és a tartásdíj (tartás céljára szolgáló járadék) címén fennálló tartozást lehet levonni. (3) A tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozás levonása céljából a munkáltató igazolást ad, és azt megküldi a bevonult hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. (4) A sorkatonák illetménye levonással nem terhelhető. R. 129 § (1) A tartásdíj-fizetési kötelezettségről a munkáltató a hadkiegészítő parancsnokságot a 11 számú melléklet formanyomtatvány szerinti igazolás megküldésével értesíti. (2) A hadkiegészítő parancsnokság a tartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló igazolást a végrehajtás érdekében az állományilletékes katonai parancsnokságnak megküldi. A sorkatonai szolgálatból leszerelők egyszeri pénzjuttatása Hvt. 163 § (1) A

sorkatonai szolgálatból leszerelő katona a polgári életbe történő beilleszkedés megkönnyítésére szociális helyzete, egészségi állapota figyelembevételével egyszeri pénzjuttatásban (leszerelési segélyben) részesíthető. (2) A leszerelési segélyt a honvédség, illetve a határőrség a költségvetéséből fedezi. R. 130 § (1) A legalább 6 havi sorkatonai szolgálatot teljesített katonát, a szociális helyzete és az egészségi állapota figyelembevételével, a leszerelés alkalmával a katonai szervezet leszerelési segélyben részesítheti. (2) A szolgálati tevékenységgel összefüggő baleset vagy betegség miatt leszerelt sorkatonának 6 hónapnál rövidebb szolgálati idő esetén is fizethető segély. 349 Az 1992. évi XXXVIII törvény 126 §-ára tekintettel az állami költségvetés alatt a központi költségvetést kell érteni. 121 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) A leszerelő sorkatona szociális helyzetének

megítélésénél elsősorban a családi körülményeit (a közös háztartásban eltartottak száma, lakáshelyzet stb.), a jövedelmi viszonyát, a leszerelés utáni kereseti lehetőségét, illetőleg az egészségi állapotát kell figyelembe venni. (4) A leszerelési segélyre való jogosultságot, illetőleg a leszerelési segély összegét a sorkatonák érdekképviseleti szervének és a közvetlen parancsnoknak a véleményét is kikérve az állományilletékes parancsnok állapítja meg. R. 131 § (1) A leszerelési segély összege a honvéd (határőr) havi alapilletményének a másfélszeresétől az ötszöröséig terjedhet. (2) A Hvt. 163 §-ának (2) bekezdése alapján a katonai szervezet a leszerelési segély kifizetésére keretet képez, amelynek összege a sorkatonák létszáma után, személyenként a honvéd (határőr) havi alapilletményének kétszerese. (3) A Hvt. 114 §-ának (3) bekezdése alapján a tartalékos katonai szolgálatra visszatartott

részére a leszerelési segélyt a sorkatonai szolgálat befejezésekor kell kifizetni. (4) A leszerelési segély levonással nem terhelhető. Társadalombiztosítási és állami ellátás Hvt. 164 § A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik betegségi ellátásra, baleseti ellátásra, rokkantsági nyugdíjra, hozzátartozói nyugellátásra, házastársi pótlékra az e törvényben foglalt eltérésekkel a társadalombiztosításról szóló törvény 350 , illetőleg a végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések 351 alapján jogosultak. Állami ellátásként táppénzpótló segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak. A gyógyító-megelőző ellátás Hvt. 165 § (1) A hadköteles egészségügyi ellátását a katonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset esetén a fegyveres erők egészségügyi szolgálata biztosítja. Szükség esetén igénybe vehető az állami és az önkormányzati egészségügyi szolgálat

is. (2) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, valamint az 50%-ot meghaladó rágóképességcsökkenés esetén elrendelt fogpótlás a 83. § (5) bekezdés szerinti gyógykezelést igénylő, úgyszintén a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítő, illetőleg a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt hadkötelest az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg. (3) A hadköteles katonai szolgálata alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is. R. 132 § (1) Ha a hadköteles az egészségügyi ellátást nem a fegyveres erők egészségügyi szolgálata keretében veszi igénybe, akkor az egészségügyi szolgáltatásokra a társadalombiztosítási szabályok az irányadók.

(2) A Hvt. 165 §-ának (2) bekezdése szerinti gyógyító-megelőző ellátás térítésmentes, az erre való jogosultságot az alábbiak szerint kell igazolni: a) a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő, a katonai igazolvánnyal, b) a baleset vagy betegség miatt leszerelt hadköteles a Magyar Honvédség Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: KFÜV) által kiállított igazolással, 350 351 Lásd az 1975: II. törvényt Lásd a 89/1990. (V 1) MT rendeletet 122 Honvédelem, honvédelmi felkészülés c) a hadköteles családi segélyre jogosult hozzátartozója a jegyző által kiállított ,,Közgyógyellátásra jogosító igazolvány-nyal. A katona eltemettetéséről történő gondoskodás Hvt. 166 § A katonai szolgálat ideje alatt, illetőleg a katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség következtében a leszerelés után egy éven belül elhunyt hadköteles eltemettetéséről

költségvetésük terhére a fegyveres erők gondoskodnak. R. 133 § A katonai szolgálat ideje alatt bekövetkezett, illetőleg a katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség után annak következtében egy éven belül elhunyt hadköteles eltemetésének rendjét a honvédelmi miniszter szabályozza. A táppénz és a táppénzpótló segély Hvt. 167 § (1) A táppénzre jogosult gyógykezelés alatt álló hadköteles [83 § (5) bekezdés] részére a keresőképtelensége tartamára a táppénz legfeljebb 1 évig jár, tekintet nélkül a gyógykezelés alatt álló folyamatos biztosításának tartamára, a keresőképtelenséget megelőzően táppénzen töltött időre. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyógykezelés alatt állót, ha keresőképtelensége 1 hónapnál hosszabb ideig tart, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban 1 évig táppénzpótló segélyben kell részesíteni, melynek összege a kifizetéskor érvényes teljes

munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi munkabérének 75%-a. (3) A táppénz napi összege a táppénzpótló segély összegénél kevesebb nem lehet. (4) A táppénzpótló segélyt a bejelentett lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv állapítja meg és folyósítja. Hvt. 168 § (1) Az a hadköteles, aki a leszerelését követő 15 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított, vagy biztosítása a katonai szolgálatra történt bevonulását megelőző 15 napon belül, illetőleg a katonai szolgálata alatt szűnt meg, táppénzre jogosult. (2) Az a hadköteles, aki a leszerelését követő 15 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz nem jár, 1 hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult. (3) A segélyezés időtartamának és összegének megállapításánál a 167. §-t kell megfelelően alkalmazni. Hvt. 169

§ A 167 és 168 §-ok alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet. A baleseti ellátás Hvt. 170 § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére az e kötelezettsége teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén baleseti ellátás jár. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek számít az is, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személyt e kötelezettség teljesítésének a helyére, vagy onnan vissza (lakására, szállására, munkahelyére) menet közben éri. (2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg. 123 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 171 § (1) Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő: a) az a baleset vagy baleset miatt

bekövetkezett halál, amely a katonai szolgálat teljesítése, a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítése közben történt, valamint b) az a betegség, amely a honvédelmi kötelezettség teljesítésének különös veszélyessége folytán keletkezett, vagy jelentősen súlyosbodott. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő az ilyen betegség miatt bekövetkezett halál is. (2) A katonai szolgálat teljesítése közben bekövetkezett baleset csak akkor minősül az (1) bekezdés szerint, ha szolgálati kötelesség teljesítése vagy szolgálati jog gyakorlása kapcsán keletkezett. (3) Szolgálati kötelesség teljesítésén jogszabályban, szabályzatban, parancsban vagy más rendelkezésben meghatározott, vagy e szerint elvárható magatartást kell érteni. (4) A szolgálati jog gyakorlása a (3) bekezdésben említettekben meghatározott vagy megengedett, szolgálati helyen tanúsított magatartás, továbbá a szolgálati

helyen kívüli rendezvényen való szervezett részvétel. (5) Honvédelmi kötelezettséggel nem összefüggő az a baleset, betegség vagy halál, amelyet a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy szándékosan, vagy a tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő, vagy ha azt kizárólag a sérült önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota okozta. Hvt. 172 § (1) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. (2) 352 A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy haláláról, 1 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetéről, vagy a honvédelmi kötelezettséggel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós munkaképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni (3) A hadkötelezettség alapján katonai

szolgálatot teljesítő személyt érintően az állományilletékes parancsnok határozatában állapítja meg, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett-e be (minősítő határozat). (4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hadköteles, illetve közeli hozzátartozója részére meg kell küldeni. (5) A (4) bekezdés szerinti határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a honvédelmi miniszterhez, határőr esetében a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen 30 napon belül a bírósághoz keresetet lehet benyújtani. (6) Ha a baleset, vagy a halál polgári védelmi kötelezettség, vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítésével összefüggésben következik be, az üzemi balesetekre, foglalkozási betegségekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok 353 szerint kell eljárni. R. 134 § (1) A Hvt

171 §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti megjelenési kötelezettség teljesítése során történt balesetnek vagy halálnak a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggését a hadkiegészítő parancsnok állapitja meg. (2) A Hvt. 172 §-ában a betegség vagy a betegség miatt bekövetkezett halál honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésének vizsgálatakor az állományilletékes parancsnok a katonai szolgálatot teljesített személynél az illetékes FűV. Bizottság szakmai véleményét köteles megkérni 352 A Hvt. 172 §-ának (2) bekezdésének első mondata az 1996: XLIV törvény 147 §-ának (10) bekezdése szerint módosított szöveg. 353 Lásd az 1975: II. törvény V Fejezetét (76-97 §) és a 89/1990 (V 1) MT rendelet 218–250 §-át 124 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 173 § (1) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképességcsökkenést idéz elő, a

hadkötelezettséget teljesítő személyt az illetékes katonai felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé kell utalni. (2) Ha a hadkötelest a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesete vagy betegsége miatt a katonai szolgálati idő alatt nem állították FÜV elé, és leszerelése után az e balesetéből vagy betegségéből eredően egészségi állapotában rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító munkaképesség-csökkenés következik be ha a hadköteles vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri , intézkedni kell a hadkötelesnek a FÜV elé állítása végett. (3) A FÜV a balesetnek vagy a betegségnek a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggése kérdésében megindokolt véleményt nyilvánít. A baleseti táppénz Hvt. 174 § (1) Ha a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy az e kötelezettségével összefüggő balesete miatt keresőképtelenné

válik, baleseti táppénzre jogosult. A baleseti táppénzt legkorábban a leszerelést követő naptári naptól kell a keresőképtelensége megszűnéséig számára folyósítani. (2) Aki ugyanarra az időre táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult, annak a kedvezőbb ellátást kell folyósítani. A baleseti járadék Hvt. 175 § A baleseti járadék a jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének ideje alatt is megilleti. A baleseti rokkantsági nyugdíj Hvt. 176 § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a honvédelmi kötelezettségének teljesítésével összefüggő balesete következtében munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette. (2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg R. 135 § (1) A Hvt 174176 §-a alapján járó baleseti ellátásokat a társadalombiztosítási törvény rendelkezéseinek

megfelelően az illetékes egészségbiztosítási pénztár vagy nyugdíjbiztosítási igazgatóság, illetve kirendeltségeik állapítják meg. (2) A baleseti járadékot és a baleseti rokkantsági nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Hvt. 177 § Annak a hadkötelesnek, aki a katonai szolgálata alatt szakképesítést szerzett, a vele azonos munkakört betöltő munkavállalók átlagkeresete figyelembevételével kell a baleseti rokkantsági nyugdíját kérelmére megállapítani. A hozzátartozói baleseti nyugellátás Hvt. 178 § A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy halála esetén hátramaradt hozzátartozói [145. § (2) bekezdés] baleseti özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra, illetve szülői nyugdíjra jogosultak, ha a) a halál honvédelmi kötelezettséggel összefüggő baleset miatt következett be, vagy 125 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) a honvédelmi kötelezettséget teljesítő

személy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett volna. Hvt. 179 § (1) A hősi halott özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely a férjet a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megilleti, illetve megillette volna. (2) Az (1) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat az özvegynek akkor lehet megállapítani, ha a férjével annak haláláig együtt élt. (3) A honvédelmi kötelezettség teljesítése során elhunytat katonai szolgálat esetén a honvédelmi miniszter, határőri szolgálat esetén a belügyminiszter nyilváníthatja hősi halottá. Hvt. 180 § (1) A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 179 §-ban meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap nyugdíjat, vagy nem a 179. § szerint részesül özvegyi nyugdíjban (2) A hősi halott szülőjének (nagyszülőjének) járó szülői nyugdíj

összege azonos annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti, vagy megilletné. (3) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes összege nem haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együttélő feleséget megilleti, illetőleg megilletné. A rokkantsági nyugdíj Hvt. 181 § (1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a hadköteles, akit a katonai szolgálatból a honvédelmi kötelezettség teljesítésével össze nem függő egészségi ok miatt szereltek le, ha munkaképességét legkésőbb a leszerelést követő 2 éven belül legalább 67%-ban elvesztette, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati időt megszerezte. (2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt leszerelt hadköteles 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. A hozzátartozói nyugellátások Hvt. 182

§ (1) A hozzátartozói nyugellátás e törvény szerint akkor jár, ha: a) a hadköteles a katonai szolgálat alatt a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő ok miatt meghalt, vagy a hadkötelest a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és b) a hadköteles a 181. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves kora előtt halt meg (2) Ha a hadköteles a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő megbetegedés miatt történt leszerelése után táppénzben, illetőleg táppénzpótló segélyben részesült, a 181. §-ban említett 2 évet a segélyezés megszűnését követő naptól kell számítani. A baleseti ellátások és az egyéb nyugellátások megállapítása és folyósítása Hvt. 183 § (1) A baleseti táppénzt a társadalombiztosítás terhére a táppénzt megállapító szervek határozzák meg és folyósítják. 126 Honvédelem,

honvédelmi felkészülés (2) Az e törvényen alapuló baleseti és egyéb nyugellátásokat a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv a hadkiegészítő parancsnokság által tett igénybejelentés alapján állapítja meg. (3) Az (1)(2) bekezdés szerinti igényt a hadköteles, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó is előterjesztheti. Ez utóbbi kérésére az igényt a hadkiegészítő parancsnokság köteles bejelenteni. Hvt. 184 § (1) A társadalombiztosítási igazgatási szerv az érdekelt igénybejelentése esetén haladéktalanul köteles megkeresni az érintett szervet az ellátás megállapításához szükséges adatok közlése végett. (2) A katonai szolgálatból leszerelt hadköteles esetében a hadkiegészítő parancsnokság a rendelkezésre álló adatok alapján 8 napon belül közli, hogy az érintett mikortól meddig teljesített katonai szolgálatot, a leszerelés okát, és határozatban

azt, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség összefügg-e a honvédelmi kötelezettséggel. Hvt. 185 § A baleseti ellátást és az egyéb nyugellátásokat a balesetet, illetőleg a bevonulást megelőzően elért kereset alapulvételével kell megállapítani. Annak a hadkötelesnek, akinek nincs keresete, vagy az alacsonyabb a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb munkabérénél, az ellátást ez utóbbi összeg alapulvételével kell megállapítani. Hvt. 186 § A baleseti ellátás és az egyéb nyugellátás megállapításának alapjául szolgáló munkaképességcsökkenés mértékét, a rokkantság fokát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete állapítja meg. Hvt. 187 § (1) A 183 § (2) bekezdés szerinti ellátásra a társadalombiztosítási igazgatási szerv által hozott határozat elleni jogorvoslat elbírálása során a hadkiegészítő parancsnokság

véleményét a döntés előtt ki kell kérni. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére a társadalombiztosításról szóló törvényt, illetőleg a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. A hadigondozotti ellátás Hvt. 188 § (1) A hadi eredetű sérülést szenvedettek és hozzátartozóik ellátása (hadigondozás) állami feladat, amelyről külön jogszabály 354 rendelkezik. (2) A hadigondozott megélhetését pénzbeli támogatással és természetbeni ellátással kell biztosítani. (3) A hadigondozásra jogosultat hadirokkantként, hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetve hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. Hvt. 189 § (1) A hadigondozással kapcsolatos közigazgatási tevékenység ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik. (2) A hadigondozásba vételi eljárás során vizsgálni kell, hogy a

gondozást igénylő vagy hozzátartozója részére az e törvényben szabályozott kedvezőbb ellátás megállapítható-e. A kedvezőbb ellátás lehetőségéről az igénybejelentőt tájékoztatni kell. 354 Lásd az 1994: XLV. törvényt 127 Honvédelem, honvédelmi felkészülés A honvédelmi kötelezettséget teljesítők kárának megtérítése Hvt. 190 § (1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett kárért vétkességére tekintet nélkül az a szerv felel, amelynek érdekében a kötelezettséget teljesítették. Mentesül a szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő. (2) A kártérítésre a teljesített honvédelmi kötelezettség formájától függetlenül a fegyveres erők

kártérítési felelősségére vonatkozó, külön jogszabályban 355 meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. VIII. fejezet A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A szolgáltatási kötelezettségek Hvt. 191 § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás feladatainak biztosítása céljából a 69. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és szervezetek: a) a törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére, vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére; b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra; c) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre; d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére [a továbbiakban az a)d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás] kötelesek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során a rendkívüli állapot és szükségállapot

időszakán kívül nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők: a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira, b) a hitel- és tőkekapcsolatokra, c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra, d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra, e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, továbbá f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási adatok. (3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a lakosságellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit, és biztosítani kell az arányos közteherviselést. (4) Nem szabad a szolgáltatást megkövetelni, ha azt más törvényi felhatalmazás alapján is el lehet rendelni, illetve hozzá lehet jutni. R. 136 § A fegyveres erők, a

rendvédelmi, valamint a honvédelemben részt vevő más szervek (a továbbiakban együtt: igénybe vevő) mozgósításához, illetve háborús körülmények közötti elhelyezéséhez és működéséhez szükséges ingatlanokat beleértve ezek infrastrukturális 355 Lásd a 16/1978. (III 1) MT és a végrehajtásáról szóló 4/1978 ( III 5) HM rendeletet 128 Honvédelem, honvédelmi felkészülés szolgáltatásait is és szolgáltatásokat a jegyző, valamint az általa átadott adatok alapján az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatás helye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartja. R. 137 § (1) A Hvt 69 §-ának (3) bekezdésében meghatározott személyek és szervek honvédelmi igénybevételre alkalmas ingatlanait és szolgáltatásait a jegyző a Hvt. 191 §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján tartja nyilván. (2) Az (1) bekezdésben említett személyek és szervek az ingatlanok, szolgáltatások

adatait évente január 31-ig a 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon jelentik be a jegyzőnek (3) Ha az előző évi jelentés óta az adatokban változás nem történt, a jelentésnek csak e tényt kell tartalmaznia. (4) A bejelentések alapján a jegyző pontosítja a nyilvántartását és a szervek jelentését megküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. Az igénybevételre tervezett (kiutalt) ingatlan, szolgáltatás adatainak igénybevételt befolyásoló változásairól a jegyző 8 napon belül értesíti a hadkiegészítő parancsnokságot. R. 138 § Az ingatlanról annak tulajdonosa, az ingatlan pontos címe és a használhatóságára jellemző legfontosabb adatok (férőhely, ellátási lehetőségek, kommunális berendezések teljesítőképessége stb.) tarthatók nyilván. Szolgáltatás esetében a tulajdonost (birtokost, üzemeltetőt), a telephely címét, a szolgáltatás tárgyát (pl. étkeztetés, gépjármű javítás stb) és jellemző

kapacitását lehet nyilvántartani R. 139 § (1) A mozgósításkor szükséges ingatlanoknak és szolgáltatásoknak az igénybe vevő részére történő kijelölését a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő. (2) Az igénybe vevő az ingatlanra, illetve szolgáltatásra vonatkozó igényét a hadkiegészítő parancsnokságnak küldi meg. Ez tartalmazza, hogy milyen célból és időtartamra, milyen nagyságú és jellegű ingatlan (a berendezési tárgyaival vagy anélkül), illetve szolgáltatás biztosítását tartja szükségesnek. (3) A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartása alapján kiválasztja az igénynek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat,és a polgármesterrel együttműködve előkészíti azok megszemlélését, helyszíni bejárását. (4) A helyszíni bejárást úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát, illetőleg a szolgáltatást ne zavarja. R. 140 § (1) A hadkiegészítő

parancsnokság az ingatlan és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó javaslatát a védelmi bizottság soron következő ülésén előterjeszti. (2) A védelmi bizottság döntése alapján a hadkiegészítő parancsnokság 4 példányban elkészíti az ingatlanra vonatkozó kiutaló, illetve a szolgáltatást elrendelő határozatot, és azt a polgármesternek megküldi. (3) A polgármester a (2) bekezdés szerinti határozat egy példányát a mozgósítási terv mellett tárolja, a többi példányt aláírva visszaküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak. A hadkiegészítő parancsnokság a határozat egy példányát megküldi az igénybe vevőnek, egy példányt a védelmi bizottság titkárának, egy példányt pedig a mozgósítási terv mellett őriz. (4) A polgármester az ingatlan, szolgáltatás tulajdonosát (birtokosát) a határozatról tájékoztatja. Ezt a tájékoztatást a szolgáltatás, vagy termelő tevékenység más személy vagy szerv részére

történő engedélyezése, illetve tulajdonosváltozás esetén is az abban érintettnek meg kell adni. R. 141 § A kiutaló határozat szerint igénybevételre a Hvt 5 §-ának (2) bekezdésében és a Hvt 8 §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott mozgósítás elrendelésekor kerül sor. R. 142 § (1) A fegyveres erők mozgósításához, illetve a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges ingó dolgok gépek, közúti és vízi járművek, légi járművek, vasúti gördülőanyagok, illetve más technikai eszközök, azok tartozékai és pótalkatrészei (a továbbiakban együtt: technikai eszközök) nyilvántartása, valamint igénybevételének elrendelése a hadkiegészítő parancsnokság feladata. (2) A polgármester a Hvt. 37 §-ában meghatározott mozgósítási feladatainak végrehajtásához szükséges technikai eszközök igénybevételére vonatkozó tervét a hadkiegészítő parancsnoksággal egyezteti. 129 Honvédelem, honvédelmi

felkészülés R. 143 § (1) A Hvt 69 §-ának (3) bekezdésében felsoroltak tulajdonában (birtokában) lévő technikai eszközökről évente január 31-ig, a 1318. számú mellékletekben szereplő nyomtatványokon kell bejelentést tenni a január 1-jei helyzetnek megfelelően az adatszolgáltató székhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz. Ez alól kivételt képeznek a vízi járművek, légi járművek, a vasúti gördülőanyagok és munkagépek, amelyekről a bejelentést a vezérkari főnöknek kell eljuttatni. (2) Szükség esetén az adatokat a hadkiegészítő parancsnokság év közben is helyesbítheti. (3) Ha az adatokban a korábbi jelentés óta változás nem történt, a jelentésben csak ezt kell közölni. R. 144 § (1) A magánszemélyek által üzemben tartott személygépjárművekről az illetékes rendőrhatóság a hadkiegészítő parancsnokság megkeresésére ad tájékoztatást. (2) A bejelentési kötelezettség alá eső

technikai eszközöket a 19. számú melléklet tartalmazza (3) A bejelentések helyesbítéséhez, illetve kiegészítéséhez a Belügyminisztérium illetékes szervei a vezérkari főnöknek, a rendőr-főkapitányságok és a jegyzők a hadkiegészítő parancsnokságnak azok igényei alapján adatokat szolgáltatnak a technikai eszközök tulajdonosairól (birtokosairól), illetve üzemben tartóiról. R. 145 § A bejelentési kötelezettség alól a Hvt 193 §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt szervek mentesek. R. 146 § (1) A mozgósításhoz szükséges technikai eszközöket a hadkiegészítő parancsnokság az igénybe vevő igénylésének megfelelően a felkészülési időszakban jelöli ki. (2) A mozgósításhoz szükséges technikai eszköz igénybevételre történő kijelöléséről a szolgáltatásra kötelezett az előre kiállított és rendelkezésére bocsátott 20. számú melléklet szerinti átadási parancs alapján értesül. R. 147 §

Ha a szolgáltatásra kötelezett a neki kiadott átadási parancsban meghatározott technikai eszközt időközben elidegenítette, a forgalomból kivonta, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, köteles erről 8 napon belül az átadási parancsot kibocsátó hadkiegészítő parancsnokságot értesíteni. R. 148 § Mentesek a polgári védelmi célú igénybevétel alól azok a technikai eszközök, amelyekre átadási parancsot bocsátottak ki. R. 149 § Ha a szolgáltatásra kötelezett a hadkiegészítő parancsnokságnak bejelenti a technikai eszközt vezető (kezelő) hadköteles adatait, mozgósításkor a katonai szolgálatra egyébként alkalmas vezetőt (kezelőt) a fegyveres erőkhöz a saját technikai eszközeivel együtt kell bevonultatni. R. 150 § A technikai eszközök előállítását a szolgáltatásra kötelezett a mozgósításkor kézbesített, a Hvt. 194 §-a (6) bekezdésének megfelelő határozat (a 21 számú melléklet szerinti előállítási

parancs) alapján teljesíti. R. 151 § A szolgáltatás elrendelése esetén a technikai eszközt a 22 számú mellékletben meghatározott követelmények szerint kell a rendeltetésnek megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt átadni. A szolgáltatásra kötelezett a készletében lévő tartalékalkatrészeknek az átadásra kerülő eszközökkel arányos részét, köteles az igénybe vevőnek átadni. R. 152 § Az igénybe vett technikai eszközt, tartozékait és a tartalékalkatrészeket az előállítás helyén az igénybe vevő (elrendelő) által létrehozott bizottság veszi át. A bizottság a technikai eszköz állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításait, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat a hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint jegyzőkönyvben rögzíti. Hvt. 192 § (1) Szükség esetén, ha a honvédelem érdeke más módon nem,

vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani: a) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek működéséhez és mozgósításához szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat; 130 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését; c) az ország gazdaságának felkészítését a rendkívüli vagy szükségállapot idején adódó védelmi feladatok végrehajtására, működőképességének fenntartására, szükség esetén a működőképesség helyreállítására; d) a polgári védelmi feladatok ellátását. e) 356 a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a honvédelmi felkészülés időszakában, e törvény alapján

elrendelhető: a) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok (beleértve a közlekedési, hírközlési, távközlési, infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket is), továbbá az ingó dolgok (gépek, közúti, vízi és légi járművek, vasúti gördülőanyagok és más technikai eszközök és tartozékaik, pótalkatrészeik), és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása; b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése; c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezést és a szervezetek létrehozását is; d) a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése; e) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a védelmi igazgatás

működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez és mozgósításához szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele. (3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat honvédelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások teljesítése során, azzal közvetlen összefüggésben keletkezett vagyoni hátrány miatt kártalanítás jár. R. 153 § (1) A Hvt 192 §-a (2) bekezdésének megfelelően a hadkiegészítő parancsnokság a helyszínen ellenőrzi az ingatlanok igénybevételének, az anyagi szolgáltatások teljesítésének feltételeit, valamint a használhatóságukra jellemző adatok bejelentésének valódiságát. (2) A hadkiegészítő parancsnokság ellenőrzi a technikai eszközök és tartozékaik meglétét, valamint a kiadott átadási parancsok alapján az igénybevételre való alkalmasságuk állapotát. A technikai eszközök

üzemeltetésének akadályozása nélkül ellenőrzi azok műszaki állapotát, használhatóságát. (3) A hadkiegészítő parancsnokság az ellenőrzésbe bevonja az igénybe vevő képviselőjét. A mentességek Hvt. 193 § (1) Mentesek a szolgáltatások alól: a) az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és a jegybank; b) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek; c) az önkormányzati, a közigazgatási és igazságügyi szervek alaprendeltetésük, valamint honvédelmi feladataik ellátásához szükséges mértékben; d) az egyházak és vallási felekezetek olyan tárgyak és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják; e) az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, a parlamenti képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben; 356 A Hvt. 192 §-a (1) bekezdésének e)

pontját az 1998: LXXXIX törvény 10 §-a iktatta a szövegbe 131 Honvédelem, honvédelmi felkészülés f) a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek, azon tárgyak és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek; g) azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, illetve amelyek e tevékenységet koncessziós szerződés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben; h) a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, szennyvízelvezetést, kommunális hulladék-eltávolítást végzők, illetve ezek üzemvitelét biztosító üzemek a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági

területeket is; i) a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők, ha az igénybevételi hatóságtól mentesítésben részesültek. (2) A kórházak, az egészségügyi gyógy- és gondozási intézmények, gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe. (3) A természeti és ipari katasztrófák elhárítására szakosodott szervek eszközei a katonai célra történő igénybevételt kivéve csak a polgári védelem céljára vehetők igénybe. R. 154 § A Hvt 193 §-a (1) bekezdésének c)i) pontjában felsorolt szervek esetében az ingó dolgok szolgáltatása alóli mentesség mértékét az illetékes miniszter szabályozásának hiányában a hadkiegészítő parancsnokság javaslata alapján a védelmi bizottság határozza meg. Az igénybevételt elrendelő hatóságok Hvt. 194 § (1) A

szolgáltatások igénybevételét elrendelheti a) az ország egész területére a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter; b) illetékességi területén a megyei közgyülés elnöke, valamint a polgármester; c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a hadkiegészítő parancsnok, kivételes esetben az illetékes katonai parancsnok [a továbbiakban az a)c) pont együtt: igénybevételi hatóság]. (2) A Kormány a) megállapítja az igénybevételi eljárás szabályait; b) elrendeli a honvédelem szempontjából fontos, országos jelentőségű szolgáltatások teljesítését. c) 357 szövetséges fegyveres erőkkel történő hazai együttműködés esetében ellátásuk céljából elrendeli a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget. (3) A feladattal érintett miniszter a) megállapítja a feladatkörébe tartozó szolgáltatások előkészítésének és teljesítésének szakmai

szabályait; b) elrendeli a Kormány hatáskörébe nem tartozó, országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, valamint az infrastrukturális hálózatok igénybevételét. (4) A megyei közgyülés elnöke a) elrendeli a közigazgatás működéséhez szükséges ingatlanok és szolgáltatások igénybevételét; b) megállapítja a területi jellegű szolgáltatások és a szolgáltatásra kötelezettek körét, valamint elrendeli a szolgáltatás igénybevételét; c) elrendeli a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek számára mozgósítás esetén szükséges ingatlanok, és a működésükhöz szükséges szolgáltatások igénybevételét. (5) A polgármester 357 A Hvt. 194 §-a (2) bekezdésének c) pontját az 1998: LXXXIX törvény 11 §-a iktatta a szövegbe 132 Honvédelem, honvédelmi felkészülés a) elrendeli a helyi közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások

teljesítését; b) igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat; c) dönt minden olyan esetben, ami nem tartozik más igénybevételi hatóság hatáskörébe. (6) A mozgósításra biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a hadkiegészítő parancsnok jogosult. (7) Rendkívüli vagy szükségállapot idején, ha a megyei közgyülés elnöke, a hadkiegészítő parancsnok vagy a polgármester intézkedése által bekövetkező időveszteség miatt a katonai érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes zászlóalj-, vagy annál magasabb szintű parancsnok közvetlenül a szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyagedényzet, valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét. Az igénybevételről a szolgáltatásra kötelezett részére megfelelő igazolást kell kiállítani. R. 155 § Az igénybe vevő

akkor kezdeményezheti az igénybevételi hatóság eljárását, ha a részére szükséges szolgáltatás megszerzése a felek megegyezésén alapuló polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges. R. 156 § (1) Az igénybevételi hatóság [Hvt 194 § (1) bekezdés] a szolgáltatás elrendelésére irányuló eljárást az igénybe vevő kérésére folytatja le. (2) Amennyiben az igénybevételi hatósági jogkört a Kormány vagy a miniszter gyakorolja, a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erőket, illetve a rendvédelmi szerveket irányító miniszter jogosult. (3) A (2) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a fegyveres erők kijelölt egység- vagy annál magasabb szintű parancsnoka, a rendvédelmi szervek megyei, fővárosi szintű vezetője jogosult. R. 157 § (1) Az eljárásra az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett lakóhelye van, meghatározott szolgáltatás esetén pedig,

ahol a szolgáltatás tárgya található. (2) Üzemi szolgáltatás esetében a szolgáltatás elrendelésére az az igénybevételi hatóság illetékes, amelynek területén a szolgáltatásra kötelezett telephelye van. R. 158 § (1) A szolgáltatás teljesítésére a dolog tulajdonosa, a dolog birtokosa, illetve a szolgáltatás tárgyával valamely jogviszony alapján rendelkezni jogosult kötelezhető. (2) Késedelem veszélye esetén közvetlenül a közúti, légi, illetve vízi jármű vezetője is kötelezhető a közlekedési szolgáltatás teljesítésére vagy a jármű átadására. R. 159 § Az, akit a szolgáltatási határozat szolgáltatásra kötelezett, köteles a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt a szolgáltatást elrendelő hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. R. 160 § A bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő kárt, illetve a szolgáltatás újbóli elrendeléséből adódó többletköltséget a

bejelentési kötelezettséget elmulasztó köteles kártérítésként megfizetni. R. 161 § (1) A szolgáltatást a szolgáltatási határozatban megállapított helyen és időpontban vagy a határozat átadásakor haladéktalanul teljesíteni kell. (2) A szolgáltatás időbeni teljesítése érdekében a szolgáltatás tárgyának készenlétben tartása rendelhető el (készenlétben tartási határozat). Ilyenkor a szolgáltatás tényleges teljesítését külön határozatban kell elrendelni. (3) Ha a honvédelmi érdek megkívánja, a készenlétben tartási határozat alapján történő szolgáltatás teljesítését hirdetmény vagy sajtó útján nyilvánosságra hozott felhívással is el lehet rendelni. A szolgáltatási határozat egy példányát a kötelezett részére ezzel egyidejűleg meg kell küldeni. R. 162 § Ha a szolgáltatásra kötelezett, méltányos és megfelelően biztosított jogügyletet ajánl fel a szolgáltatás teljesítésére, az

igénybevételi hatóság részéről történő elfogadás esetén, a szolgáltatási határozatot hatályon kívül kell helyezni. 133 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 163 § (1) A szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a kártalanítás szempontjából lényeges tényt vagy adatot, illetve harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát. (2) Ha a szolgáltatás együtt jár ingó vagy ingatlan dolog átadásával, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az azonosításra alkalmas adatokat, így a szolgáltatás tárgyát, annak pontos vagy becsült értékét, a szolgáltatási célra való alkalmasságát és állapotát. (3) A jegyzőkönyvet a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője és a szolgáltatás átvevője írja alá. Az aláírás megtagadása esetén e tényt

és ennek okát a jegyzőkönyvben tanúk jelenlétében rögzíteni kell. (4) A jegyzőkönyv 11 példányát át kell adni, illetve meg kell küldeni a szolgáltatásra kötelezettnek vagy képviselőjének, az igénybevételi hatóságnak és a jegyzőkönyvben megnevezett más olyan személynek, akinek a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan bejelentett joga van. R. 164 § Ha a szolgáltatás ellenértékére hatósági ár vagy más módon rögzített ár van megállapítva, illetve a szolgáltatás ellenértékében a felek megállapodtak, ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. R. 165 § Üzemi szolgáltatás esetén, vagy ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, a szolgáltatás átvételével egyidejűleg az ellenértéket ki kell fizetni. R. 166 § (1) A szolgáltatás átvevője köteles a szolgáltatás tárgyát a szolgáltatásra kötelezettnek visszaadni, illetve a szolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezését kezdeményezni, ha a

szolgáltatási határozat kiadásának indoka megszűnt, a megjelölt határidő lejárt, vagy a szolgáltatás további fenntartása nem indokolt. (2) Ha a szolgáltatás átvevőjének tudomása van arról, hogy a szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás tárgyának átvételére már nem jogosult, a szolgáltatás tárgyát az igénybevételi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás tárgyát az átvételre jogosult személynek a jogosultság megállapítása után kiadja. (3) A szolgáltatási kötelezettség megszűnésekor vagy a szolgáltatás tárgyának visszaadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, e rendelet 163. §-ában foglaltak figyelembevételével R. 167 § Az igénybevételi hatósági eljárásra egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Hvt. 195 § (1) Az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra kötelezettnek határozatban kell

előírni. (2) A határozat tartalmazza az igénybevételi hatóság, valamint a szolgáltatásra kötelezett megnevezését, a szolgáltatás tárgyának azonosítására alkalmas adatokat, a szolgáltatás teljesítésének időpontját vagy határidejét, illetve a szolgáltatás tényleges teljesítésének követelésére, átvételére jogosult megjelölését. Hvt. 196 § (1) A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ellene fellebbezésnek helye nincs. (2) A szolgáltatásra kötelezett a határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Kártalanítás Hvt. 197 § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért a törvényben meghatározott esetek kivételével kártalanítás jár. (2) Amennyiben törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk megtérítésére a polgári jog szabályai 358 az irányadók. 358 Lásd az 1959: IV. törvény

(Ptk) 339–344 §-át 134 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (3) Nem jár kártalanítás, ha a) az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatát; b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna; c) a kárt az ellenség okozta. Hvt. 198 § (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult. (2) A minisztérium élén álló miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén az illetékes minisztérium, a tárca nélküli miniszter, illetőleg a Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén a Pénzügyminisztérium folytatja le az elsőfokú eljárást. (3) Ha az igénybevételi hatóságként első fokon a polgármester járt el, a fellebbezést a megyei közgyülés elnöke bírálja el. (4) Ha első fokon a megyei közgyülés elnöke járt el, másodfokon a szolgáltatást

igénybe vevő szervet irányító miniszter jogosult a kártalanítási igény elbírálására. (5) 359 Ha első fokon a hadkiegészítő parancsnok, vagy a 194. § (7) bekezdésében meghatározott illetékes parancsnok rendelte el az igénybevételt, másodfokon a Honvéd Vezérkar főnöke dönt. (6) A Kormány vagy az illetékes miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító kártérítési határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (7) A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya. (8) A kártalanítási eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. R. 168 § (1) A szolgáltatást igénylőt vagy az általa kijelölt, a szolgáltatás átvételére jogosult szervet a szolgáltatás

miatt felmerült kárért kártalanítási kötelezettség terheli. (2) A kártalanítást az igényjogosult kérésére kell fizetni. (3) Kártalanításra annak a szolgáltatásra kötelezettnek lehet igénye, akinek kára keletkezett. (4) A kártalanítás iránti igényt az arra jogosult, a kár keletkezésétől, illetve a kár keletkezésének tudomására jutásától számított 60 napon belül jelentheti be a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóságnál. (5) A kártalanítási igény elévülésére a Polgári Törvénykönyv általános szabályai 360 az irányadók. R. 169 § (1) A kártalanítási eljárás lefolytatása előtt az igénybevételi hatóságnak a feleket egyezségre kell felszólítani. Félnek az igényjogosult és a kártalanítás megfizetésére köteles szerv tekinthető (2) Ha a megegyezés létrejön, az igénybevételi hatóság jóváhagyhatja az egyezséget. Ha nem jön létre egyezség, az igénybevételi hatóság a felek

meghallgatása után dönt a kártalanításról. R. 170 § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe veszi: a) szolgáltatás esetén a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat, b) szolgáltatási tárgy használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét, c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét, d) a szolgáltatás tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén, az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét. (2) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megfizetni. (3) Ha a szolgáltatás teljesítése miatt a szolgáltatásra kötelezettet, a szolgáltatás tárgyának igénybevétele miatt jövedelemveszteség éri, a kiesett jövedelem pótlásaként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban

megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének arányos részét kell számítani. 359 360 A Hvt. 198 § (5) bekezdése a 2001: LXIII törvény 25 § (3) bekezdése szerint módosított szöveg Lásd az 1959: IV. törvény (Ptk) 324-327 §-át 135 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 171 § (1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítási igény benyújtásától számított 30 napon belül határozattal dönt, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (2) A kártalanítási összeg megfizetésére kötelezett a jogerős határozat vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kártalanítási összeget kifizetni. IX. fejezet A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT, A SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS A VESZÉLYHELYZET IDEJÉN ALKALMAZANDÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 361 A RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK Általános rendelkezések Hvt. 199 § (1) A rendkívüli állapot idején alkalmazható intézkedésekre vonatkozó szabályokat (a

továbbiakban: rendkívüli intézkedések) ez a fejezet állapítja meg. (2) A köztársasági elnök szükségállapot idején az e törvény 202207; 210234; 239243; 245248. §-aiban, valamint más törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (3) A Kormány az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, az ott megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékben és körben e törvény 202204; 206208; 213 217; 218; 220221; 234; 243; 245247. §-aiban, valamint az Alkotmány 19/E § (3) 362 bekezdése szerinti törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be. (4) 363 A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben a veszélyhelyzet elhárításhoz szükséges mértékben és körben e törvény 202–204., 206–208, 213–218, 220–221, 234., 243–247 §-aiban meghatározott intézkedéseket

vezethet be 364 (5) 365 Ahol a törvény rendeletet említ, ezen rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedését, veszélyhelyzetben, illetve az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kormány rendeletét kell érteni. (6) A rendkívüli vagy szükségállapot idején bevezetett rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzetben, illetve az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kormány által bevezetett intézkedések végrehajtásának területi követelményeit és feladatait illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester rendeletben állapítja meg. Hvt. 200 § 366 A rendkívüli vagy szükségállapot idején bevezetett rendkívüli intézkedéssel, továbbá a veszélyhelyzetben, illetve az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a

Kormány által bevezetett intézkedéssel ellentétes jogszabály nem alkalmazható. 361 A IX. fejezet címe az 1996: XXXVII törvény 44 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg A Magyar Közlöny 1994. évi 30 számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg 363 A Hvt. 199 §-ának új (4) bekezdését az 1996: XXXVII törvény 44 §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (4)- (5) bekezdés számozását (5)-(6) bekezdésre változtatta. 364 Lásd a 60/2000. (V 3) Korm rendeletet 365 A Tv. 199 §-ának (5) és (6) bekezdése az 1999: LXXIV törvény 54 §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg. 366 A Tv. 200 §-a az 1999: LXXIV törvény 54 §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg 362 136 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 201 § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogalkotás rendjére előírt szabályok 367 megfelelő alkalmazásával kihirdetésre alkalmas állapotba előkészítse a

Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök rendeletének tervezeteit. (2) A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős személyek (szervek) részére meg kell küldeni. A honvédelmi igazgatás körében alkalmazható rendkívüli intézkedések Hvt. 202 § A fegyveres erők tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően állapíthatók meg (rendkívüli szolgálat). R. 172 § A rendkívüli intézkedéseket tartalmazó jogszabály-tervezetek (a továbbiakban: tervezet) előkészítésének éves programját a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás éves feladattervével együtt a jogalkotási tervhez igazodva a Kormány határozza meg. R. 173 § (1) A békeidőszaki jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter a jogalkotásról szóló törvény

rendelkezéseinek megfelelően a tervezeteket előkészíti, egyezteti és a Kormány elé terjeszti. (2) 368 A tervezetek véleményezése során az igazságügy-miniszteren kívül a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter minden esetben a szabályozásban érintett miniszternek minősül. R. 174 § A honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatrendszerére figyelemmel a tervezet előterjesztőjének javaslatot kell tennie arra, hogy az előkészített tervezetet kik kapják meg. Hvt. 203 § (1) Rendelet alapján: a) szünetel a fegyveres erők hivatásos állományába történő felvétel; b) a hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonyukról, a tényleges állomány tagjai a rendfokozatukról nem mondhatnak le; c) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatra behívottak a szükséges ideig a szolgálatban

visszatarthatók; d) a rendkívüli szolgálati idő kezdete és vége a rendkívüli vagy szükségállapothoz igazodóan szabályozható; e) a rendfokozatba történő előléptetésre külön szabályok állapíthatók meg; f) a beosztásba történő kinevezés és felmentés, az áthelyezés, a vezénylés, a kirendelés, az ellátás, a szabadság és a fegyelmi felelősség, továbbá a rendkívüli szolgálat egyéb szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók; g) a rendkívüli szolgálati kötelezettségüket teljesítők érdekvédelmének szabályait a megbecsülés, az anyagi támogatás, valamint érdekeik elismerése és védelme érdekében kell megállapítani. (2) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjainak a rendkívüli szolgálat alatt szerzett jogosultsága és kedvezménye a rendkívüli vagy szükségállapot megszűnését követően is érvényesíthető. Hvt. 203/A § 369 A szükségállapot vagy rendkívüli állapot

idejére jogszabály a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 367 Lásd az 1987: XI. törvényt A 173. § (2) bekezdése a 174/1998 (X 30) Korm rendelet 8 §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg 369 A Hvt. 203/A §-át az 1996: XLV törvény 51 §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe 368 137 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 1996. évi XLV törvénytől, valamint a felsőoktatásról szóló 1993 évi LXXX törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg. Hvt. 204 § (1) A rendkívüli szolgálatot teljesítők érdekvédelmére az általánosnál kedvezőbb szabályokat rendelet állapíthat meg. (2) A törvény érdekvédelmi szabályai kiterjeszthetők az egyéb honvédelmi kötelezettséget teljesítőkre is. (3) Rendelet alapján: a) a rendkívüli szolgálatot teljesítők illetménye a szolgálat sajátosságaira tekintettel a békeidőszak szabályaitól

eltérően állapítható meg, az illetmény egy részét pedig a hozzátartozónak kell folyósítani, vagy letétként kell kezelni; b) a rendkívüli szolgálatot teljesítők ellátatlan hozzátartozóit családi segélyben kell részesíteni; c) a rendkívüli szolgálatból sebesülés, baleset vagy megbetegedés miatt tartalékállományba helyezettek hozzátartozóit a betegség időtartamára családi segély illeti meg; d) rendelet további érdekvédelmi szabályokat állapíthat meg. Hvt. 205 § A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjai részére a rendkívüli szolgálat teljesítéséért és a szolgálatuk során szerzett érdemeik elismeréséül rendeletben érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók. Hvt. 206 § (1) Rendelet a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól 370 eltérően a rendkívüli szolgálatot teljesítőkre nézve kedvezőbb

felelősségi és egyszerűsített káreljárási szabályokat állapíthat meg. (2) Rendelet alapján: a) kártérítési kötelezettséget megállapítani csak a rendkívüli szolgálatot teljesítő által szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár miatt lehet; b) az a) ponton kívüli kár esetén csak a károkozóval és a károkozás tényállásával kapcsolatos adatokat kell jegyzőkönyvbe foglalni; c) a káreljárás során elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni az ellenség tevékenysége folytán bekövetkezett kárt, hiányt; d) a rendkívüli szolgálat idején a kártérítés nem hajtható végre. A közigazgatásra, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések Hvt. 207 § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat. (2) A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét

a helyi önkormányzatokról szóló törvény 371 10. §-ának k) pontjában foglaltak kivételével a polgármester gyakorolja. (3) A polgármester és a jegyző honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei kögyülés elnöke utasításai szerint látja el. Hvt. 208 § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései közül rendelettel módosítható: a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások köre; b) a hatáskör és illetékesség megállapítása; c) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésének rendje; 370 371 Lásd az 1971: 10. törvényerejű rendelet 41 §-át és a 7/1970 (IV 1) Korm rendeletet Lásd az 1990: LXV. törvényt 138 Honvédelem, honvédelmi felkészülés d) a megkeresés szabálya; e) az elintézési és egyéb határidő; f) a képviselet rendje; g) az elővezetés szabálya; h) az eljárás felfüggesztése; i) a jogorvoslat

rendje; j) a végrehajtás szabálya. Hvt. 209 § A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is megállapítható Hvt. 210 § (1) Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban: tudósító) csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, vagy a Magyar Távirati Iroda által közölt adatokat használhatja fel tudósításához. (2) A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a rendező szervtől meghívást kapott. Hvt. 211 § (1) Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények előzetes ellenőrzése, és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése. (2) A közzétételi engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv (katonai cenzúra) adja ki. Hvt. 212 § A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított biztonsági

rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők. Hvt. 213 § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott területre (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. (2) A megyei közgyülés elnöke a védelmi és a lakosságellátási érdekekre tekintettel a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hozzájárulásával az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet. Hvt. 214 § (1) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom). (2) A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Hvt. 215 § (1) Közterületen

tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést (nyilvános rendezvény) csak előzetes engedély alapján lehet tartani. (2) A nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik. (3) A rendőrfőkapitány a nyilvános rendezvény engedélyezése iránti kérelmet a védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül elutasíthatja. Hvt. 216 § (1) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. (2) A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik. Hvt. 217 § Elrendelhető, a) az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése; 139 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak

engedéllyel szabad. Hvt. 218 § (1) Korlátozható, illetve megtiltható a) a magyar állampolgárok külföldre utazása; b) a külföldiek beutazása. (2) Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig külön szabályok vezethetők be. Hvt. 219 § (1) A nem honvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása, forgalomba hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető. (2) Az ország egész területén vagy bármely részén a) megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövő fegyverek tartása, cseréje, fegyver és lőszer árusítása, vadászati és sportcélra történő behozatala, valamint a nem katonai célú lőterek használata; b) elrendelhető a polgári felhasználású lőfegyverek beszolgáltatása, összegyűjtése és biztonságba helyezése. Hvt. 220 § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi

szolgálat ellátása (2) Rendeletben állapíthatók meg a támadó fegyverek hatása elleni védekezés szabályai. Ennek keretében meghatározhatók: a) a felkészítésre, a lakosság riasztására, az óvóhelyekre és az épületekre vonatkozó szabályok; b) a vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, illetve a forgalmuk irányítására szolgáló fényforrások elsötétítésére vonatkozó követelmények; c) a lakosság magatartására vonatkozó szabályok. Hvt. 221 § (1) A veszélyeztetett területekről a megelőző polgári védelmi intézkedés keretében a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük végett el lehet rendelni (kiürítés). (2) A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt), egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A

visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg. (3) A vagyontárgyak elszállítását: a) polgári védelmi indokból a belügyminiszter; b) egyéb fontos okból a szakminiszter; c) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a megyei közgyűlés elnöke; d) egyéb szükség esetén az illetékes katonai parancsnok rendelheti el. (4) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg. (5) A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján vehető igénybe. Hvt. 222 § Korlátozni lehet a külföldi magán- és jogi személyekkel való érintkezést és kapcsolattartást. Hvt. 223 § Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal kapcsolatos

nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során követendő eljárás. 140 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések Hvt. 224 § (1) Rendeletben megállapított esetben a helyi bíróságok hatáskörébe utalt kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt bírósági eljárásnak nincs helye. (2) A helyi bíróságok hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb ügyekben bírósági eljárásnak csak rendelet által meghatározott körben van helye. (3) Egyes bűncselekmények rendeletben megállapított körben szabálysértésnek minősülnek. (4) A bíróság első fokon hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben lehet fellebbezést benyújtani. (5) A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben, amelyekben bírósági eljárásnak nincs helye és az ügy elbírálása nem tartozik más szerv

hatáskörébe , az elévülés nyugszik. Hvt. 225 § A bíróság első fokon ha ezt rendelet megállapítja egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és büntetőügyeket, amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe utalja. Hvt. 226 § (1) Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő bíróságok és ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatók és megszüntethetők, működési területük megváltoztatható. (2) Rendelet a vonatkozó jogszabályoktól eltérően állapíthatja meg a bírák és az ügyészek kinevezését és felmentését, a bírósági és ügyészségi vezetők kinevezési rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati szervek működése felfüggeszthető. (3) A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba ideiglenesen más bírósághoz lehet kirendelni. Hvt. 227 § (1) Rendelet egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróság felállítását

írhatja elő (2) A katonai bíróság a hatáskörébe utalt ügyekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként jár el. Hvt. 228 § Rendelet a katonai büntetőeljárásra külön szabályokat állapíthat meg Hvt. 229 § (1) Rendeletben meghatározott időtartamra fel kell függeszteni a folyamatban lévő eljárást: a) azokban az ügyekben, amelyekben rendelet alapján bírósági eljárásnak nincs helye, és az elbírálásuk nem tartozik más szerv hatáskörébe; b) ha a vádlott vagy a peres felek a hadkötelezettségüket teljesítik, vagy a per tárgya hadműveleti területen van; c) ha a rendkívüli körülmények az eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé. (2) A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban megállapított eljárási határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat jogvesztéssel vagy egyéb joghátránnyal. Hvt. 230 § (1) Rendeletben megállapított esetben: a) az ország egész területén vagy egy

részén, illetve a katonai büntető bíráskodás hatálya alá tartozó területen rögtönbíráskodás rendelhető el; 141 Honvédelem, honvédelmi felkészülés b) 372 a rögtönbíráskodás hatálya kiterjeszthető a nemzet biztonságát, a fegyveres erők készenléti állapotát, a függelmi viszonyokat és az állampolgárok életét sértő súlyos bűncselekményekre, valamint a háborús bűncselekményekre; c) a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bűncselekmények büntetési tétele életfogytig tartó vagy tíztől-tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Kivételes esetben a büntetési tétel csökkenthető (2) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtóban, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni. (3) A rögtönbíráskodás a megyei (fővárosi) és a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik. Hvt. 231 § A rendkívüli körülményekre tekintettel az igazságügyminiszter módosíthatja a holtnak

nyilvánítás, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárást. Hvt. 232 § Rendeletben módosíthatók a büntető, anyagi és eljárásjogi rendelkezések, a polgári peres és perenkívüli eljárás, a bírósági végrehajtás, valamint a közjegyzői eljárás szabályai. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendkívüli intézkedések Hvt. 233 § (1) A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség írható elő. (2) A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg. Hvt. 234 § (1) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg. (2) Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes

kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő. Hvt. 235 § (1) Elrendelhető a devizaérték kötelező vételre felajánlása A mentességek megszüntethetők. (2) A devizaérték kiutalása, átutalása vagy felhasználása engedélyhez köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető. Hvt. 236 § A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető. Hvt. 237 § Az adók és illetékek mértéke rendeletben módosítható Hvt. 238 § A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma megtiltható. Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható. Hvt. 239 § Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó

intézkedést lehet alkalmazni az olyan országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban részesít, mint más országból származó árut vagy járművet. 372 A Hvt. 230 § (1) bekezdésének b) pontja a 2001: XLIII törvény 25 § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. 142 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 240 § (1) Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre való felajánlása. (2) Nemesfém kiutalása, forgalmazása engedélyhez köthető, illetve felfüggeszthető. Hvt. 241 § Elrendelhető az ország védelme szempontjából fontos termékek, fogyasztási cikkek, energiahordozók forgalmának korlátozása. Hvt. 242 § Rendeletben kötött munkaerőgazdálkodás vezethető be Elrendelhető, hogy munkaviszonyt csak a kijelölt szerv közvetítésével lehet létesíteni. Hvt. 243 § (1) A rendkívüli helyzet következtében szükségessé váló élet- és vagyonmentés érdekében

elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki- és földmunkagép igénybevétele. (2) Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a megyei közgyűlés elnöke, a polgármester vagy az illetékes katonai parancsnok. Hvt. 244 § Az állampolgárok védelmének biztosítása érdekében életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakítása, építése rendelhető el. Hvt. 245 § Honvédelmi érdekből a 192 § (2) bekezdésében előírt szolgáltatásokon felül elrendelhető: a) az ingatlan egészének vagy egy részének használatra vagy hasznosításra való átengedése, illetve honvédelmi célú átalakítása; b) üzemi szolgáltatások teljesítése, ezen belül különösen termelő, szállító, forgalmazó és ellátó tevékenység végzése, ha ezeket a szolgáltatásra kötelezett a rendes gazdasági tevékenysége során folytatja; c) az üzemi szolgáltatások mellőzése, megszüntetése; d) a közlekedési eszköz

birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás teljesítése; e) az ingó dolgok használatra, hasznosításra való átengedése; f) távbeszélő, távíró és egyéb hírközlő berendezés használatra való átengedése, illetve használatának mellőzése; g) rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele, használatra való átengedése, vagy ezek használatának mellőzése; h) gazdasági szakértői szervezetek közreműködése a szolgáltatásra kötelezettek tevékenységének szakszerű irányításában. Hvt. 246 § Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javító kapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele, vagy használatának korlátozása. Hvt. 247 § Elrendelhető a postai és távközlési szolgáltatások szüneteltetése,

korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési hálózatok és berendezések igénybevétele. Hvt. 248 § A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében, rendeleti úton jegy- vagy utalványrendszer vezethető be. 143 Honvédelem, honvédelmi felkészülés X. fejezet A HONVÉDELMI TANÁCS A Honvédelmi Tanács hatásköre Hvt. 249 § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és fegyveres erőinek legfelsőbb irányítója. (2) E jogkörében a Honvédelmi Tanács irányítja: a) a fegyveres erők és az ország fegyveres védelmében részt vevő szervek védelmi tevékenységét; b) a védelmi igazgatás működését; c) az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását, és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését; d) a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét; e) a lakosság

támadó fegyverek hatása elleni védelmét, valamint a következmények felszámolását. (3) A Honvédelmi Tanács a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit; b) a békeszerződés kivételével megköti a Magyar Köztársaság szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szerződéseket; c) 373 gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról; d) dönt idegen fegyveres erőknek az ország területén történő átvonulásáról, állomásoztatásáról, felhasználásáról; e) engedélyt ad a fegyveres erőknek a védelmi hadműveletek érdekében a magyar államhatár átlépésére; f) feloszlatja az Alkotmánnyal, vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testületet; g) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét; h) közkegyelmet gyakorol. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon

kívül a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van. Hvt. 250 § (1) A Honvédelmi Tanács működése idején a tagjait mentelmi jog illeti meg (2) A Honvédelmi Tanács tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre. Ellene nem lehet szabálysértési és büntetőeljárást indítani vagy folytatni, továbbá hatósági kényszerintézkedést alkalmazni. (3) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztéséről a Honvédelmi Tanács dönt. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazata szükséges. Hvt. 251 § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén a) a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke; b) az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök; c) az Országgyűlésben képviselettel rendelkező párt képviselőcsoportjának vezetőjét képviselőcsoport által

megválasztott, és az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő; d) a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter; e) a minisztert a politikai államtitkár; f) 374 373 A Hvt. 249 §-a (3) bekezdésének c) pontját az 1998: LXXXIX törvény 12 §-a iktatta a szövegbe, s az eredeti c)- g) pont sxzámozását d)-h) pontra változtatta. 374 A Hvt. 251 § (1) bekezdésének f) pontját hatályon kívül helyezte a 2001: LXIII törvény 25 § (1) bekezdésének első francia bekezdése. 144 a Honvédelem, honvédelmi felkészülés g) 375 a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettesíti. (2) A Honvédelmi Tanács elnöke, illetve tagja akkor van akadályoztatva, ha a) a megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik, b) külföldön tartózkodik, c) feladatköre ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül, d) az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a

Honvédelmi Tanács munkájában való részvétele lehetetlenné válik. (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg. (4) A Honvédelmi Tanács létrehozása előtt a (3) bekezdés szerinti döntést az Országgyűlés, az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök szótöbbséggel állapítja meg. A Honvédelmi Tanács működése Hvt. 252 § (1) A Honvédelmi Tanács az Alkotmány és e törvény keretei között megállapítja ügyrendjét. (2) A Honvédelmi Tanács a hatáskörét az elnök vezetésével testületként gyakorolja. (3) A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza. Hvt. 253 § (1) A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. (2) A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez a 250. § (3) bekezdésében meghatározott

döntés kivételével a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy a 251. § alapján mást is helyettesít A több minisztériumot vezető minisztert akadályoztatása esetén mindegyik tárcájának politikai államtitkára szavazati joggal helyettesíti. Ha a miniszterelnök minisztériumot is vezet, akadályoztatása esetén a 251. § d) pontja szerint kijelölt miniszter mellett a miniszterelnök által vezetett minisztérium politikai államtitkára is szavazati joggal helyettesíti. Hvt. 254 § (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az információ-átvitel más módján közlik

állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli információt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (2) A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges. (3) A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésén felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről vagy hatályának meghosszabbításáról. Hvt. 255 § (1) A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, valamint a Honvédelmi Tanács elnöke vagy tagja kezdeményezheti. (2) A Honvédelmi Tanács döntéseit a köztársasági elnök és a miniszterelnök írja alá. Hvt. 256 § (1) A Honvédelmi Tanács általa meghatározott döntéseit az országban működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján közzé kell tenni. 375 A Hvt. 251 § (1) bekezdésének g) pontja a

2001: LXIII törvény 16 §-ával megállapított szöveg 145 Honvédelem, honvédelmi felkészülés (2) A Honvédelmi Tanács rendelete eltérő rendelkezés hiányában a közzététel időpontjában lép hatályba. (3) A Honvédelmi Tanács rendeletét a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. XI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A diplomáciai és az egyéb mentesség Hvt. 257 § E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy az egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben, jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított jogait és mentességeit. Diplomáciai és egyéb mentesség R. 175 § E rendelet nem terjed ki a diplomáciai és konzuli képviseletekre, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetekre, továbbá ezek képviseletének személyzetének, személyzetének tagjaira. Az illetékmentesség Hvt. 258 § Illetékmentes a) az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály

alapján indított államigazgatási és bírósági eljárás; b) az olyan közokirat, amelyet e törvény alkalmazásával hatósági igazolás céljára állítanak ki. Értelmező rendelkezések Hvt. 259 § (1) E törvény alkalmazásában a) munkaviszonyon a munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyát, a közszolgálati, valamint a közalkalmazotti jogviszonyt kell érteni; b) munkavállaló az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll; c) helyi védelmi igazgatási szerv a megyei közgyűlés elnöke, a megyei, fővárosi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság és a polgármester. d) 376 szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott

közös katonai szervezetek és parancsnokságok. e) 377 az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket e Szervezet védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és megvalósít. Ezen beruházások érdekében a NATO által elfogadott, részben vagy egészben finanszírozott képességcsomagok, fejlesztési programok megvalósításához szükséges termékek, szolgáltatások beszerzése, továbbá a beruházások során elkészült eszközök mentesek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény (Áht) 10 § szerinti közterhek alól, illetőleg – a külön jogszabályok szerint – a befizetett környezetvédelmi termékdíj visszaigényelhető. E mentesség nem terjed ki a jogszabály alapján fizetendő bírságokra 376 377 A Hvt. 259 §-a d) pontját az 1998: LXXXIX törvény 13 §-a iktatta a szövegbe A Hvt. 259 § e) pontját a

2000: XXXVI törvény 1 §-a iktatta be 146 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Hvt. 259/A § 378 A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában a)alkalmazás: a fegyveres erők rendeltetésszerű használata, harctevékenység; b) 379 c) állomásozás: az alakulatok átvonulásához szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár átlépés időtartamát meghaladó tartós külföldi, illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét a Hszt. 42 §-a (2) bekezdésének g) pontja kivételével; d)államhatár átlépése : az alakulatok Magyarország területére történő belépése, az országból való kilépése, valamint az átvonulás. e) 380 külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a fegyveres erők részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz

szükséges alapvető javak biztosítása érdekében; f) békefenntartás: a fegyveres erők nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése A felhatalmazó rendelkezések Hvt. 260 § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg a) a honvédelmi kötelezettség teljesítésével és a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik jogosultságaival kapcsolatos részletes szabályokat; b) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel és a szolgáltatásért járó kártalanítással kapcsolatos szabályokat; c) váratlan légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait; 381 d) a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait; e) a honvédelemben részt vevő centrális alárendeltségű, valamint a helyi közigazgatási szervek honvédelmi feladatait; f) a Honvédelmi

Tanács működési feltételeinek biztosítását szolgáló szabályokat; g) a 201. §-ban meghatározott, a Honvédelmi Tanács és a köztársasági elnök rendelet tervezetei előkészítésének rendjét és szabályait; h) a 161. § (2) bekezdése szerinti költségek és kiadások fedezetének, illetve folyósításának szabályait i) 382 a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezeteknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vonatkozó szabályanyagának figyelembevételével a Magyar Köztársaság területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját A

hatálybalépés Hvt. 261 § (1) Ez a törvény 1994 január 1-jén lép hatályba (2) A törvény 56. §-ának (2) bekezdése a katonák jogállásáról szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatályba. (3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: 378 A Hvt. 259/A §-át az 1998: LXXXIX törvény 14 §-a iktatta a szövegbe A Hvt. 259/A § b) pontját a 2000: XCII törvény 2 §-a hatályon kívül helyezte 380 A Hvt. 259/A § e)-f) pontját a 2000: XCII törvény 1§-a iktatta be 381 Végrehajtására lásd a 133/1994. (X 21) Korm rendeletet 382 A 260.§ i) pontját a 2000: XXXVI törvény 2§-a iktatta be 379 147 Honvédelem, honvédelmi felkészülés a honvédelemről szóló 1976. évi I törvény, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 1988. évi XXVI törvény, az 1989 évi XXII törvény, az 1990 évi XXI törvény, az 1990 évi LXXVIII. törvény, az egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről szóló

1983 évi 25 törvényerejű rendelet 4. §-a, a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989 évi XXVIII törvény 20. §-ának (3) bekezdése, az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII törvény 18 §-ának (7) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX törvény 43 §-a, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény 42 §-ának (1) bekezdése, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II törvény 103/A §-a (3) bekezdésének 13 pontja, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII törvény 2 §-ának (2) bekezdése. (4) A IV. fejezet szabályait megfelelően alkalmazni kell a határőrségnél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő

katonákra is. (5) 383 (6) Ha a kártérítésre jogosult kéri, a 172. § (6) bekezdését a törvény hatálybalépése előtt a polgári szolgálat teljesítése során bekövetkezett halálesetekre vagy balesetekre is alkalmazni kell. (7) 384 Hvt. 262 § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957 évi IV törvénynek az 1991. évi XXVI törvény 3 §-ával megállapított 72 § (4) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (72. § (4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának) ,, f) a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő, g) a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá

mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező, Hvt. 263 § A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991 évi XC törvény 45 §-a (2) bekezdésének első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: ,,45. § (2) A kifizető az általa kifizetett összegből, ha az nem tartozik a 43 vagy a 44 § hatálya alá, adóelőleget köteles levonni. Nem kell adóelőleget levonni az adómentes jövedelemből (7 §), az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni jog átruházásából (2225. §) származó jövedelmekből Hvt. 264 § A felsőoktatásról szóló 1993 évi LXXX törvény 30 §-ának (4) bekezdése hatályát veszti. Átmeneti rendelkezések R. 176 § (1) A Hvt 120 § szerint a polgári szolgálat teljesítésére, a szolgálatot teljesítők jogaira és kötelezettségeire, fegyelmi és anyagi felelősségére, valamint a szolgálat teljesítésének helyére, elhalasztására és félbeszakítására vonatkozó külön

törvény megalkotásáig a Hvt. és e rendelet figyelembevételével a polgári szolgálatról szóló 75/1989. (VII 7) MT rendeletet kell megfelelően alkalmazni. (2) Az a hadköteles, aki e rendelet hatálybalépése előtt fegyver nélküli katonai vagy polgári szolgálatát megkezdte, a szolgálatát a Hvt.-ben megállapított időtartamban teljesíti 383 A Hvt. 261 §-ának (5) bekezdését az 1996: XLIII törvény 332 §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése hatályon kívül helyezte. 384 A 261. § (7) bekezdését az 1999: LXXXV törvény 64 §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte 148 Honvédelem, honvédelmi felkészülés R. 177 § Azt a katonát, akinek a Hvt 59 §-ának rendelkezése alapján várakozási ideje letelt, a törvény és e rendelet hatálybalépésének napjával soron következő rendfokozatba kell előléptetni. R. 178 § (1) A védelmi bizottságok alakuló ülését a rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül kell

megtartani. A védelmi bizottság ülését az illetékes megyei közgyűlés elnöke készíti elő (2) A védelmi bizottság első ülésén dönt az ügyrendjéről, valamint a helyi védelmi bizottság székhelyéről és kijelöli annak illetékességi területét. (3) A védelmi bizottság működési okmányainak kidolgozásáig a megyei, fővárosi honvédelmi bizottságok hatályos ügyrendje szerint a honvédelmi bizottság intézkedési tervének figyelembevételével dönt. (4) A helyi védelmi bizottság alakuló ülését az illetékes védelmi bizottság alakuló ülését követően de legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell megtartani. Az alakuló ülést az illetékes város polgármestere készíti elő. (5) A helyi védelmi bizottság okmányainak kidolgozásáig az illetékes városi védelmi bizottság által elfogadott ügyrend és intézkedési terv alapján dönt. (6) A megyei, fővárosi honvédelmi bizottságok,

miniszterelnök által kinevezett titkárainak a védelmi bizottságok titkárává történő kinevezéséhez e rendelet szerinti honvédelmi miniszteri hozzájárulását nem kell beszerezni. Vegyes rendelkezések R. 179 § (1) Ahol a törvény a ,,mindenkori saját jogú nyugdíjminimumot említ, azon a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj minimumát kell érteni. (2) Ahol a törvény ,,középiskolát említ, azon szakiskolát, szakközépiskolát és gimnáziumot kell érteni. R. 180 § E rendeletnek a távközlési szolgáltatásokra vonatkozó előírásait a zárt célú távközlési hálózatokról szóló jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. R. 181 § 385 E rendelet mellékleteiben szereplő formanyomtatványok közül az 1-es, az 56-os, a 8-as, a 1019-es sorszámú a rendelettel egyidejűleg lép hatályba; a 23-as, a 24-es és a 25-ös sorszámú 1994. március 31 napjáig, ezt követően helyettük az emelkedő számsorrendnek megfelelően a 2-es,

a 3-as és a 9-es mellékletben szereplő formanyomtatványokat kell alkalmazni; a 26-os, a 27-es, a 28-as és a 29-es sorszámú mellékletekben szereplő formanyomtatványok 1995. december 31. napjáig használhatók Ezek helyett emelkedő számsorrendben a 4-es, a 7-es, a 20-as és a 21-es sorszámú mellékletek szerinti formanyomtatványok is használhatók. 1996 január 1 napjától kezdődően már csak az utóbbiak alkalmazhatók. Záró rendelkezések R. 182 § (1) Ez a rendelet 1994 január 1-jén lép hatályba (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a honvédelemről szóló 1976. évi I törvény végrehajtásáról rendelkező 6/1976 (III 31) MT rendelet az 5064. §-ai kivételével, valamint e rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 56/1980 (XII 24.) MT rendelet, 34/1984 (X 31) MT rendelet, 15/1986 (V 7) MT rendelet, 60/1987 (IX 29) MT rendelet, 47/1988. (VI 21) MT rendelet a 47 §-ai kivételével, 112/1988 (XII 31) MT

rendelet, 74/1989. (VII 7) MT rendelet, 124/l989 (XII 5) MT rendelet, 25/1990 (VIII 13) Korm rendelet, 145/1993. (X 22) Korm rendelet, a 22/1992 (I 28) Korm rendelet 5 §-ának h) pontja, valamint a 7/1976. (VII 15) 386 és a 8/1976 (VII 15) EüM 387 rendelet, 385 Az R. 181 §-ának utolsó fordulata a 132/1994 (X 21) Korm rendelet 1 §-ával megállapított szöveg A Magyar Közlöny 1994.évi 30 számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg 387 A Magyar Közlöny 1994. évi 30 számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg 386 149 Honvédelem, honvédelmi felkészülés a fegyveres erők és fegyveres testületek személyi kiegészítésének és technikai ellátásának egyes kérdéseiről szóló 31/1979. (IX 29) MT rendelet, a 12 hónapnál hosszabb ideig sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek jövedelempótló segélyéről szóló 85/1990. (XI 13) Korm rendelet, valamint a területi honvédelmi igazgatás átmeneti rendezéséről szóló

124/1991. (IX 27) Korm rendelet, végül a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól szóló 4/1981. (XII 12.) HMEüMPM együttes rendelet és az azt módosító 3/1988 (VI 21) HMSZEMPM együttes rendelet, valamint az 1/1989. (II 26) HMSZEMPM rendelet R. 183 § (1)-(4) 388 Melléklet az 1993. évi CX törvényhez 8. számú melléklet a 178/1993 (XII 27) Korm rendelethez 389 JEGYZÉK meghagyásra kijelölt szervezetek kategóriába sorolásáról I. kategória 1. az Országgyűlés Hivatala, 2. a Köztársasági Elnöki Hivatal, 3. az Alkotmánybíróság, 4. a Miniszterelnöki Hivatal, 5. a Honvédelmi Tanács munkaszervezete, 6. a fegyveres erők köztisztviselői és közalkalmazotti állománya, 7. a rendvédelmi szervek köztisztviselői és közalkalmazotti állománya II. kategória 1. az Állami Számvevőszék, 2. az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala és a bíróságok, 3. a Legfőbb Ügyészség

(ügyészségek), 4. a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, 5. az országos közforgalmú vasutak forgalommal és a helyreállítással foglalkozó szervei, 6. a bányák és erőművek, 7. a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalvezetők és hivatalaik, a TÁKISZ 390 -ok (FÁKISZ), 8. a polgármesteri hivatalok, 9. az MTI és a közszolgálati média, 10. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 11. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, 12. a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága A III. kategóriába tartoznak a minisztériumok által kijelölt intézetek, gazdálkodó és egyéb szervek, amelyeknek működése a központilag meghatározott feladatok ellátásához szükséges. A IV. kategóriába tartoznak a helyi alapellátásban részt vevő szervek 388 Az R. 183§-ának (1)-(4) bekezdését a 218/1999(XII28)Korm rendelet 153§-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. 389 A 8. számú melléklet a 200/1997

(XI 14) Korm rendelet 23 §-ának (2) bekezdésével, illetve mellékletével megállapított szöveg. 390 Lásd a 2000:CXIII. tv 281 §-ának (6) bekezdését 150 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 1041/1994. (V 31) Korm határozat a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséről és a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozásáról A Kormány megtárgyalta a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséről és a védelmi tartalékolási tevékenység szabályozásáról szóló előterjesztést és a következő határozatot hozta: 1. A Kormány jóváhagyja a módszertani útmutatókat: a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséről szóló 1. számú mellékletet és a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozására vonatkozó 2. számú mellékletet , valamint a Függeléket 2. A Kormány felhívja a 178/1993 (XII 27) Korm rendelet alapján a nemzetgazdaság védelmi felkészítésében felelős

minisztereket és országos hatáskörű szervek, valamint területi védelmi közigazgatási szervek vezetőit, hogy a védelmi felkészítés tervezési rendszer elemeinek fokozatos bevezetése érdekében a védelmi felkészítési tervező munkájukat az e határozat 1. számú mellékletében és a Függelékben foglaltak szerint végezzék. Felelős: pénzügyminiszter (koordinálóként) miniszterek országos hatáskörű szervek vezetői területi védelmi közigazgatási szervek vezetői Határidő: folyamatos 3. Be kell számolni a Kormánynak a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezési rendszer bevezetésével kapcsolatos feladatok teljesítéséről, így különösen az egészségügyi tartalék mértékéről és annak pénzügyi forrásáról, valamint a kormánydöntést igénylő aktuális feladatok helyzetéről (Függelék 11. táblázata szerint) Felelős: pénzügyminiszter népjóléti miniszter Határidő: 1995. március 31 4. Ez a határozat a

közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg az ország honvédelmi felkészítése keretében folyó tartalékolási tevékenység rendjéről szóló 1/1989. OT utasítás hatályát veszti 1. számú melléklet az 1041/1994 (V 31) Korm határozathoz Módszertani útmutató a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezéséhez I. Alapfogalmak A nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervszerű, folyamatos tevékenység. Ennek során az illetékes közigazgatási szervek előkészítik a gazdaságot a szükség esetén elrendelésre kerülő mozgósításra, és alkalmassá teszik az Alkotmányban definiált minősített időszakokban fellépő feladatok végrehajtására. Minősített időszak az állam életének kivételes időszaka, amelyben az Alkotmányban meghatározott feltételek esetén kivételes hatalomgyakorlás (rendeleti kormányzás) érvényesül. Az Alkotmányban megnevezett minősített időszakok a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a

rendkívüli állapot. A gazdaságmozgósítás a honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény 8 § (1) bekezdés b) pontja alapján kormánydöntéssel elrendelt, a nemzetgazdaság védelmi felkészültségét lehetőség szerint 151 Honvédelem, honvédelmi felkészülés már a minősített időszak kihirdetésekor biztosító gazdaságbiztonsági rendszer, amely a minősített időszakokban a gazdaság működőképességének fenntartásához, a védelemben részt vevő szervek feladatainak végrehajtásához, a lakosság ellátásához és védelméhez a szükséges mértékben igényelt erőforrásokat (anyagi javak, humán erőforrás, pénzeszközök) hivatott biztosítani. A nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezése (röviden védelmi felkészítési tervezés) magában foglalja: a felkészülési és a minősített időszakokban a nemzetgazdaságtól igényelt erőforrásszükséglet felmérését és kielégítési módjainak a követő tervezés

módszerével való meghatározását (minősített időszaki igénykielégítési tervek összeállítását), valamint az igények kielégítéséhez szükséges költségvetési fedezet tervezését: = minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését, illetve = a védelmi felkészítés folyó időszaki egyszeri vagy folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezését az éves költségvetési rend ütemezéséhez igazodva. A követő tervezés a védelmi felkészítési tervezés fő módszertani eszköze, amelynek alkalmazásával a minősített időszaki igények ismeretében és a folyó időszaki tényadatok alapján az egyes erőforráselemekre megtervezhetők a szükségletek kielégítési módjai. A gazdaságmozgósítás alapfeladatai: a központi és regionális irányítás és vezetés minősített időszaki feltételeinek biztosítása; a nemzetgazdaság minősített időszaki működőképességének fenntartása; az

adott minősített időszaki feladatok végrehajtásában részt vevő szervezetek (kiemelten a HM és a BM) működéséhez szükséges anyagi javak és szolgáltatások többletének biztosítása; a lakosság minősített időszaki ellátása, életének védelme; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok lehetséges fenntartása. A védelmi felkészítési tervezés módszertani útmutatója a rendkívüli állapot esetén abból a feltételezésből indul ki, hogy a gazdaságmozgósításnak a Kormány által történő elrendelése és a minősített időszak kihirdetése között rendelkezésre áll bizonyos időtartam a gazdasági erőforrások mozgósítására. Ehhez a veszélyeztetettségi (fenyegetettségi) időszakhoz a tervezés szempontjából egységesen egy feltételezett időtartamot kell hozzárendelni. A minősített időszakok tervezésének egységes időtartama: a veszélyhelyzet, szükségállapot, rendkívüli állapot esetén: maximum 1 hónap;

veszélyeztetettségi (fenyegetettségi) és helyreállítási időszakban: maximum 6 hónap. II. A tervezésben részt vevő szervek csoportosítása és a minősített időszaki igények kielégítési módjai 1. A tervező szervek A védelmi felkészítési tervezésben részt vevő szervek (a továbbiakban: tervező szervek) között megkülönböztetünk követelménytámasztó szerv eket (a minősített időszaki feladatok végrehajtásáért elsődlegesen felelősek); felelős teljesítő szerv eket (a szükséges termékek, illetve szolgáltatások biztosításáért a tevékenység jellege alapján elsődlegesen felelősek, más szolgáltató szervek felé követelménytámasztó szervként szerepelhetnek); szolgáltató szerv eket (ágazati vagy területi ellátási felelősségük folytán a felelős teljesítő szervek részére egyes kiegészítő erőforrások szolgáltatását biztosítják). 152 Honvédelem, honvédelmi felkészülés A honvédelemről szóló

1993. évi CX törvény szerint a védelmi felkészítésben részt vevő szervek körét és honvédelmi feladataikat a Kormány határozza meg, és erről rendeletet, illetve határozatot ad ki. Az egyes igényelt erőforrások biztosításának tervezése a minősített időszaki ellátási felelősség szerint két szinten ágazati és területi történik. Ebből a szempontból megkülönböztetünk ágazati és területi tervező szerveket. Ágazati tervező szerv alatt a védelmi felkészítési tervezésben azt a minisztériumot vagy országos hatáskörű szervet kell érteni, amelynek vezetője kormányrendelet alapján felelős az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek és a feladatkörébe tartozó szakágazatoknak, a gazdaság védelmi felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos feladatai ellátásáért. Területi tervező szerv a védelmi felkészítési tervezésben valamennyi megyei és a fővárosi védelmi bizottság. A további helyi

közigazgatási szervek tervezésbe való bevonásáról a megyei védelmi bizottságok saját hatáskörben rendelkeznek. A kétszintű tervezés összefüggő és egységes rendszert alkot, mivel a területi tervezési szintű erőforrások igénykielégítési terveit az ágazati tervező szerv összesíti; az ágazati tervezési szintű erőforráselemek igénykielégítési terveit pedig az ágazati tervező szerv területi tervekre bontja le. Az ágazati vagy területi szinten összeállított igénykielégítési tervek nemzetgazdasági szintű összesítésével a Pénzügyminisztérium készíti el az erőforrás nemzetgazdasági igénykielégítési tervét. 2. A minősített időszaki igények kielégítési módjai A piacgazdaság körülményeihez igazodó védelmi felkészítés egyik legfontosabb alapelve, hogy a minősített időszaki igények kielégítésének tervezése a nemzetgazdaság folyamataiban megfigyelt, statisztikai és egyéb módon előállított

tényadatokon alapuló követő tervezési módszerrel történik. A gazdaságmozgósítás alapfeladatai ellátására a nemzetgazdaságtól igényelt erőforráshalmaz számos egyedi igény összességéből áll. Az egyedi igényeket általában valamely azonosítóval, megnevezéssel, mértékegységgel, egységárral, minősített időszakonként egy mennyiségidő függvénnyel lehet jellemezni. Az igények kielégítése a következő négy alapvető módon történhet: a) Eszközök, objektumok és szakemberek minősített időszaki igénybevétele A kielégítési mód meghatározásához legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az adott igény közvetlenül a nemzetgazdaságból minősített időszaki igénybevétellel kielégíthető-e. Ebbe a csoportba tartoznak az MH és BM által minősített időszakban igényelt egyes meglévő technikai eszközök, polgári objektumok, a tartalékos személyi állomány, a meghagyásban részesített szakemberek. A minősített

időszaki igénybevétel és a kapcsolatos nyilvántartás szabályait a honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény részletesen tartalmazza b) Folyó termelésből és készletekből történő igénykielégítés Az erőforráselemek azon körét, melyeket folyamatosan üzemelő hazai termelő-, szolgáltatókapacitások állítanak elő (és/vagy készleteznek), és amelyekből a szükséges feltételek biztosítása esetén a minősített időszaki igény teljes mértékben és kellő időben kielégíthető, a folyó termelésből (készletből) teljesíthető igények közé kell sorolni. Ebbe a csoportba tartozik a működő hazai kapacitásokon ismert átfutási idővel előállításra kerülő, elsősorban polgári termékek többsége, energiahordozók, élelmiszerek, egyéb ipari és mezőgazdasági termékek, és részben (1015%-ban) a gyógyszerek is. Ide sorolhatók a törvény alapján kötelező készletezési előírás szerint a forgalmazónál tárolt anyagok

(pl. üzemanyag) és általában a nemzetgazdaságban készletezett, közvetlenül nem védelmi célú termékek (termeléshez szükséges alapanyagok, egyes alapvető fogyasztási cikkek). 153 Honvédelem, honvédelmi felkészülés A folyó termelésből és készletekből történő minősített időszaki igénykielégítést a Polgári törvénykönyv szabályai szerinti előszerződésekkel lehet biztosítani, amelyben rögzíthetők az igényelt szolgáltatás és a biztosítandó feltételek ismert követelményei. A folyó termelésből és készletekből történő igénykielégítési mód szükségessé teszi, hogy a tervezők ismerjék a nemzetgazdasági folyamatok aktuális adatait azokra az erőforráselemekre (vagy azok aggregátumaira), amelyek a minősített időszaki igényekben szerepelnek. Az erre a célra létrehozásra kerülő információs rendszer adatbázisának tartalmaznia kell a megfigyelt termékek mérlegadatait, egyes kiemelt kapacitások

jellemzőit (mintegy 150 kiemelt termékcsoport vagy -kapacitás éves adatgyűjtése alapján). A követő tervezéssel készülő minősített időszaki igénykielégítési tervek folyamatos kontrolljához a konkrét tényadatok felhasználása mellett a tervezők támaszkodhatnak a nemzetgazdaság potenciáljára (makro erőforrás csoportokra) kimunkált középtávú prognózisokra is. c) Védelmi célú tartalékból történő igénykielégítés Ha megállapítást nyert, hogy az egyedi igény az előbbiek szerint nem elégíthető ki, következik a nemzetgazdaság védelmi felkészítésének klasszikus esete, azaz a védelmi célú tartalékból történő igénykielégítés vizsgálata. A minősített időszakban igényelt erőforráselem (pl. egy gépipari késztermék) meghatározott időben való biztosítása történhet az előállítási ciklus különböző fázisainak (féltermék, nyersanyag, gyártókapacitás) tartalékolásával és szükség esetén a

félkész terméknek a meglévő kapacitáson az átfutási időnek megfelelő időpontban beindított készregyártásával. Ennek megfelelően az egyes speciális termékek minősített időszaki gyártására rögzített ipari kapacitásokat is a védelmi célú tartalékolás mint igénykielégítési mód egyik esetének tekintjük. A leírtak leegyszerűsítve mutatják be a tartalékolás megválasztásának folyamatát. A különböző egyedi igények esetében mindig a konkrét szakmai és gazdasági szempontok mérlegelésével kell kijelölni az igénykielégítés módját. Ugyanakkor számolni kell azzal a körülménnyel, hogy az egyes kielégítési módok megválasztásánál a nemzetgazdaság teljesítőképessége és/vagy a költségvetés helyzete az igényelt költségvonzat miatt korlátot szab. Ebben az esetben a követelménytámasztóknak az igényeket át kell sorolni. A tartalékolás alkalmazásának általános szabályait a ,,Módszertani útmutató a

védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozására (2. számú melléklet) foglalja össze d) Importból történő igénykielégítés A fenti igénykielégítési módokkal nem biztosítható erőforrás esetén kerül sor a közvetlen importból történő igénykielégítés vizsgálatára. A minősített időszaki biztosítás céljára a megfelelő időben megrendelt behozatal tervezése a felkészítési időszakban nem igényel jelentős költségráfordítást, azonban az import szerepe a rendkívüli időszaki igénykielégítésnél csak korlátozott lehet: ,,az ország honvédelmi képességének fenntartásában a Magyar Köztársaság alapvetően saját erejére, nemzetgazdaságának erőforrásaira épít (1993. évi XC tv 1 §) Ha az előbbi négy igénykielégítési mód vizsgálata után nem hoz megfelelő eredményt, olyan igénymódosítást kell kezdeményezni, amely az igényt definiáló paraméterek valamelyikének egyeztetett

megváltoztatásával, esetleg az igények részekre bontásával elfogadható eredményt ad. III. A tervezés folyamata A védelmi felkészítési tervezés rendszere szervezési felépítésében és működésében illeszkedik a nemzetgazdaság folyó időszaki tervezéséhez, szabályozásához. A védelmi felkészítési tervezés időbeli ütemezése az államháztartási törvény alapján évente kiadásra kerülő költségvetési törvény tervezési rendjéhez igazodik. A biztonságpolitikai, védelmi szakmai alapokon meghatározott, a felkészülési időszakban, illetve a minősített helyzetekben a nemzetgazdaságtól igényelt és évente felülvizsgált, pontosított erőforrás-szükséglet folyamatosan 154 Honvédelem, honvédelmi felkészülés összevetésre kerül a nemzetgazdaság aktuális (előző évi), illetve a minősített időszakokban feltételezhető teljesítőképességével. 1. Követelménytámasztók minősített időszaki igényeinek

pontosítása A követelménytámasztó szervek a nemzetgazdaság minősített időszaki tervében jóváhagyott erőforrásigényeiket évente pontosíthatják. Ehhez a módosított igényüket április végéig a felelős teljesítő szervnek és a Pénzügyminisztériumnak kell megküldeniük, illetve egyeztetett adathordozón átadniuk. Az igények meghatározásánál lehetőség szerint konkrétan meg kell jelölni az igényelt erőforráselem valamely szabványos azonosítóját, megnevezését, mértékegységét és a tárgyévi áron számított egységárát, valamint az egyes minősített időszakokhoz rendelt igénybevételi mennyiségeket (igénybevételi mennyiségidő függvény). Az erőforráselem részletezettségét lehetőleg olyan fokon kell meghatározni, hogy a megnevezésben szereplő erőforrásegységhez egységár és mértékegység egyértelműen hozzárendelhető legyen. Ezért pl külön soron kell szerepeltetni egy termék gyártását és

javítását. Ez utóbbiak a humán erőforrásra és a pénzeszközökre csak értelemszerűen alkalmazhatók A követő tervezés módszereinek jobb alkalmazhatósága érdekében az erőforráselemek reprezentációs fokát a statisztikai rendszerben (OSAP) előállítható információk részletezettségi szintjéhez is közelíteni kell. A követelménytámasztó az erőforrásigényeket igénykielégítési módonként, vagy ágazati jelleg szerint csoportosítva, továbbá lehetőség szerint rangsorolva adja meg. Fontos információ a tervezők számára a követelménytámasztó szervnek a békeidőszakban is folyamatosan rendelt erőforráselemre vonatkozó folyó időszaki éves igénye (előző évi felhasználása). A minősített időszakokra vonatkozó naturális igények a teljes igényt jelentik (beleértve a folyó éves felhasználást is). 2. Az ágazati és területi minősített időszaki igények pontosítása A követelménytámasztó szervek módosított

igénybejelentése, valamint saját minősített időszaki igényeik pontosítása alapján az ágazati és területi tervező szervek pontosítják az illetékességi területük minősített időszaki igényeit. Ezt május végéig megküldik (átadják) az illetékes szolgáltató szervnek és a Pénzügyminisztériumnak. Az erőforrásigényeket igénykielégítési módonként, vagy ágazati jelleg szerint csoportosítva, továbbá lehetőség szerint rangsorolva kell megadni. 3. A védelmi felkészítés folyó (békeidőszaki) költségvetési igényeinek egyeztetése és törvényjavaslatba illesztése A minősített időszaki igények pontosítása során felmerülő békeidőszaki egyszeri vagy folyamatos jellegű költségvetési igényváltozásokat az illetékes fejezetek a Pénzügyminisztérium nemzetgazdasági védelmi felkészítéséért felelős szakfőosztályaival a Kormány által jóváhagyott prioritások figyelembevételével egyeztetik. Ezt a

költségvetési tervezési rendnek megfelelő határidőig a fejezeti vagy központi előirányzatok között a költségvetési irányelvekbe és törvényjavaslatba foglalják. Az állami tartalékok vagyonértékének és szerkezetének, a rögzített kapacitások állományának Kormánydöntés alapján végrehajtásra kerülő fejlesztéséhez, változtatásához szükséges költségvetési forrást a Pénzügyminisztérium saját fejezetében az Országmozgósítás központi kiadásai előirányzatnál tervezi. A védelmi célú tartalékok fenntartásával, a rögzített ipari kapacitások megőrzésével kapcsolatos folyamatos jellegű költségvetési igényeket az ágazati honvédelmi feladat ellátásáért felelős miniszter 155 Honvédelem, honvédelmi felkészülés az államháztartásról, valamint a honvédelemről szóló törvények és azok végrehajtására vonatkozó szabályok szerint saját költségvetésében tervezi meg. A minősített időszaki

igénybevétel nyilvántartásával kapcsolatos folyó időszaki költségek tervezése a követelménytámasztó (igénybe vevő) szervnél történik. A folyó termelésből történő igénykielégítés előkészületeivel, a minősített időszaki teljesítésre vonatkozó előszerződések megkötésével és nyilvántartásával kapcsolatos költségek tervezését az állam nevében megrendelő szerv végzi. A tervezéshez szükséges információs rendszer létrehozásával összefüggő ráfordításokat a rendszerterv és a szoftver vonatkozásában az országmozgósítás központi kiadásai között a pénzügyminiszter; hardver vonatkozásában a kormányzati informatikai fejlesztési programhoz kapcsolódóan az 1039/1993. (V 21) Korm határozat 7 pontjának megfelelően az alrendszer szempontjából illetékes fejezet vezetője; az alrendszerek működtetésével kapcsolatos költségeket az illetékes ágazati vagy területi szerv tervezi. Az információs rendszer

adatbázisához szükséges OSAP adatgyűjtésekért a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI törvény szerint a KSH, illetve az egyes adatok ágazati jellege szerint illetékes, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv a felelős; az ezen kívül igényelt, nem statisztikai célú adatgyűjtések megszervezése és költségtervezése az igénylő ágazati vagy területi szerv feladata. 4. Az ágazati minősített időszaki igénykielégítési tervek pontosítása Ágazati tervezésű erőforrás esetében a felelős teljesítő és a szolgáltató szervek a pontosított minősített időszaki igények alapján az aktualizált előző évi erőforrásmérlegek felhasználásával és a védelmi felkészítés folyó költségvetési kiadásainak javaslata ismeretében meghatározzák az egyes szükségletek kielégítési módját (vagy annak változását). Ezzel aktualizálják az ágazat minősített időszaki igénykielégítési tervét. Az ágazati

igénykielégítési tervben természetes mértékegységben a minősített időszaki összes igényt (beleértve a folyó éves felhasználást is) ki kell mutatni. A fedezeti oldalon pedig csak a minősített időszak esetén fellépő többlet költségvetési igényt kell feltüntetni. Miniszteri jóváhagyás után az ágazatok az igénykielégítési tervet a Pénzügyminisztériumnak és területi bontású kivonatait az érintett területi tervező szerveknek szeptember 30-ig megküldik (átadják). A területi tervezésű erőforrások igénykielégítés terveinek ágazati összesítését november 31-ig kell elkészíteni és a Pénzügyminisztériumnak megküldeni (átadni). 5. A területi minősített időszaki igénykielégítési tervek pontosítása A védelmi felkészítés ágazati tervezésével párhuzamosan, azzal együttműködve kell végezni a területek (régiók) védelmi felkészítési tervezését is. Ez erőforráselemenként vagy az ágazati minősített

időszaki igénykielégítési tervek területi lebontását (ágazati tervezésű erőforrások esetében), vagy a területi minősített időszaki igények feldolgozása során összeállított területi minősített időszaki igénykielégítési tervek ágazati összesítését (területi tervezésű erőforrások esetében) jelenti. Ezeket folyamatosan pontosítani és aktualizálni kell. Ágazati tervezésű erőforrások esetében az ágazati igénykielégítési tervek területi lebontása alapján összeállításra kerülő területi igénykielégítési terveket, a területi tervező szervek november 31-ig készítik el, és küldik meg (adják át) a Pénzügyminisztériumnak és az illetékes ágazati tervező szervnek. Területi tervezésű erőforrások esetén a területi igénykielégítési tervekben a területi minősített időszaki ellátás szempontjából lényeges erőforráselemeknek az adott területi egységre értelmezett minősített időszaki mérlegeit

kell összeállítani, illetve pontosítani. Ezeket szeptember 30-ig kell megküldeni (átadni) az illetékes ágazati tervező szervnek és a Pénzügyminisztériumnak. A minősített időszaki lakossági ellátás területi tervezési módszertanát az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kidolgozott dokumentum (tervezési irányelv) tartalmazza. 156 Honvédelem, honvédelmi felkészülés 6. Védelmi felkészítési szerződések, minősített időszaki gazdaságmozgósítási előszerződések megkötése A költségvetési törvényben jóváhagyott védelmi felkészítési folyó költségvetési előirányzatok, illetve az aktualizált minősített időszaki tervek alapján az illetékes ágazati vagy területi szervek a polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően a folyó időszaki védelmi felkészítési tevékenységre (pl. kapacitásfenntartás) védelmi felkészítési szerződéseket kötnek a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal; a

minősített időszaki gazdaságmozgósítási tevékenységekre előszerződéseket kötnek a nyilvántartott, a szerződéskötési kötelezettség alapján erre kötelezhető gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal; szükség esetén módosítják (meghosszabbítják) az előző időszakban megkötött szerződéseket, előszerződéseket; e munkákat az úgynevezett meghagyási rendszerrel összhangban célszerű elvégezni. A gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal történő szerződéskötések során figyelembe kell venni a közbeszerzésekkel kapcsolatos előírásokat is. A megkötött védelmi felkészítési szerződések és gazdaságmozgósítási előszerződések aktualizált jegyzékét március 20-ig kell megküldeni (átadni) a Pénzügyminisztérium részére. 7. Az ágazati és területi minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatok meghatározása Az ágazati és területi tervező szervek minősített időszaki pontosított

igénykielégítési tervük költségvetési kihatásainak összegzésével az elfogadott költségvetési törvény ismeretében összeállítják az illetékességi területük minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslatát. A költségvetési átcsoportosítási javaslat tartalmazza az éves költségvetési törvény vonatkozó előirányzataiban a minősített időszak esetén végrehajtandó fejezeten belüli átcsoportosításokat, fejezeti tartalék felhasználást, az esetleges fejezetek közötti átcsoportosítási igényt és annak szöveges indokolását. Az előirányzat módosítási javaslathoz a 139/1993 (X 12) Korm rendelet mellékletében alkalmazott adatlapot kell alkalmazni. Az illetékes miniszter, illetve köztársasági megbízott által jóváhagyott átcsoportosítási javaslatokat február 28-ig kell a Pénzügyminisztériumnak megküldeni (átadni). 8. A nemzetgazdaság minősített időszaki tervének aktualizálása és

költségvetési átcsoportosítási javaslatának összeállítása A Pénzügyminisztérium a pontosított ágazati és területi igénykielégítési tervek és költségvetési átcsoportosítási javaslatok összegzésével állítja össze a nemzetgazdaság aktualizált minősített időszaki tervét és a tárgyévi költségvetésre számított minősített időszaki átcsoportosítási javaslatát. A nemzetgazdaság minősített időszaki terve tartalmazza: a követelménytámasztók és az ágazati, területi szervek jóváhagyott igénybejelentését; a felelős teljesítő és szolgáltató ágazati, területi szervek minősített időszaki igénykielégítési tervét; valamint a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal megkötött védelmi felkészítési szerződések és gazdaságmozgósítási előszerződések jegyzékét. A költségvetés minősített időszaki átcsoportosítási javaslata a nemzetgazdaság egészére vonatkozóan tartalmazhat fejezetek

közötti előirányzat-átcsoportosításokat. Betervezheti a javaslat az általános költségvetési tartalék felhasználását, illetve pótköltségvetés elkészítését. A minősített időszaki költségvetési átcsoportosítási javaslat egy nagyvonalú pénzügyi terv, amely a minősített időszakban jelentkező többletfeladatoknak megfelelően megváltoztatott fejezet összesenekből áll, és az eltéréseket, átcsoportosításokat szöveges indokolással magyarázza. A két nemzetgazdasági szintű minősített időszaki tervjavaslatot egy előterjesztésben Pénzügyminisztérium nyújtja be a Kormánynak jóváhagyásra minden év március végéig. 157 Honvédelem, honvédelmi felkészülés IV. Az információs rendszer A tervező szervek részére a folyamatos gazdaságmozgósítási tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges tényadatokat a követő tervezést támogató információs rendszer szolgáltatja. A Pénzügyminisztérium

koordinációjával létrehozásra kerülő információs rendszer az alábbi követelmények kielégítését tűzi céljául: mindenkor megbízható információkon alapuló képet adjon a nemzetgazdaság, illetve az adott terület (régió) gazdaságának aktuális teljesítőképességéről, támogassa a gazdasági potenciálnak a középtávú makroprognózisokkal való összehasonlíthatóságát; megfelelő tényadatokat szolgáltasson a védelmi felkészítés tervezéséhez, egységesen valamennyi, a feladatba bevont tervező szervnél; a tényadatok adatbázisa a minősített időszaki igénybevétel és a védelmi célú tartalékok teljes körű nyilvántartására, a folyó termelésből, készletből és az importból történő igénykielégítés tervezéséhez, valamint a minősített időszakban működtetett monitoring rendszer alapadatbázisához a mintegy 150 kiemelt termékcsoport vagy kapacitás megfigyelésére szorítkozó éves adatgyűjtésekre

épüljön; az adatok nemzetgazdasági és ágazati szinten, valamint az ország lehetőség szerint tetszőlegesen megválasztott területi hányadára (ez végcél, először: megye, régió) is értelmezhetők legyenek; az adatok adatbázisba szervezése tegye lehetővé azok többcélú felhasználását (pl. minősített helyzetek modellezésének kiszolgálását); a rendszer segítségével számítógépen előállíthatók legyenek a minősített időszaki tervezés fő dokumentumai, a nemzetgazdaság minősített időszaki terve és költségvetési átcsoportosítási javaslata, valamint a megfelelő ágazati és területi szintű dokumentumok; az információs rendszer hatékonyan támogassa a gazdaságmozgósítás fő módszertani eszközét a követő tervezést, illetve a jelen módszertani útmutató szerinti védelmi felkészítési tervezési tevékenységeket; valósítsa meg a nemzetgazdasági tartalékok és rögzített ipari kapacitások teljes körű

nyilvántartását, összhangban a tartalékolási metodika és a vonatkozó jogszabályok előírásaival; a számítógépes megvalósítás feleljen meg a korszerű számítástechnika színvonalának, illeszkedjen az 1039/1993. (V 21) Korm határozat szerinti kormányzati informatikai fejlesztési programhoz; a rendszer biztosítsa a minimálisan szükséges, de elégséges adatvédelmet és hozzáférési szabályozást. Feleljen meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény, valamint a statisztikáról szóló 1993 évi XLVI törvény előírásainak; a rendszer folyamatosan bevezethető és modulszerűen bővíthető legyen. Az információs rendszer adatbázisát rendszeresen (legalább évente) aktualizálni kell. Az információs rendszer központi működtetéséért a Pénzügyminisztérium, az OSAP programban szereplő statisztikai adatok biztosításáért a statisztikáról szóló törvény

alapján a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az egyes adatok ágazati jellege szerint illetékes, a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv; az OSAP-on kívüli ágazati vagy területi igazgatási célú adatgyűjtések megszervezéséért és a szükséges adatok biztosításáért, valamint az egyes információs alrendszerek működtetéséért az illetékes ágazati vagy területi szerv a felelős. 2. számú melléklet az 1041/1994 (V 31) Korm határozathoz Módszertani útmutató a védelmi célú tartalékolási tevékenység szabályozására A Kormány az Alkotmányban meghatározott minősített helyzetekben felhasználható védelmi célú tartalékot (ÁT) és rögzített ipari kapacitásokat (IK) tart fenn. 158 Honvédelem, honvédelmi felkészülés Az ÁT és IK gyűjtőfogalom, amely mint a védelemgazdaság és biztonság érdekeit szolgáló állami készlet a minősített helyzetek esetén felmerülő feladatok végrehajtásának anyagi

megalapozását, a természeti vagy egyéb katasztrófák következményeinek felszámolását, piaci zavarokból adódó termeléskiesések elhárítását, a lakossági készletek lecsökkenése esetén azok pótlását, előre nem tervezhető nemzetközi segélyakciókban való részvételünk, nemzetközi gazdasági kapcsolataink fenntartásának lehetőségeit szolgálja. A honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény szerint az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását a Kormány határozza meg (vö. 2 számú melléklet 11 táblázat 2 pont) A tartalékok (ÁT és IK) vagyonértékére, összetételére és a törzs-, minimális készletére a tartalékokat kezelő miniszterek tesznek javaslatot. Szükség esetén a Kormány elé kerülő javaslatok előkészítésére és egyeztetésére a pénzügyminiszter az érintett tárcák képviselőinek részvételével Tárcaközi Bizottságot hozhat létre. Az ÁT és IK összetételét, valamint a tartalék

rendeltetését figyelembe véve a következők szerint csoportosítható: a) Gazdaságbiztonsági Tartalék (a korábbi Központi Intervenciós Tartalék + Stratégiai Tartalék, a továbbiakban: GT) az egész nemzetgazdaság vagy egy egész ágazat folyó és minősített időszaki működését, a mozgósított gazdaság feladatai végrehajtását jelentősen befolyásoló, alapvetően fontos energiahordozókat, import alapanyagokat, valamint a lakosság védelmét szolgáló és ellátásában keletkező jelentős kihatású piaci zavarok elhárítására hivatott kohászati, vegyipari, papír-, nyomda-, egyéb ipari és élelmiszeripari termékeket tartalmaz; b) Állami Egészségügyi Tartalék (ÁEüT) a lakosság, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek háborús és katasztrófa sérültjeinek ellátásához szükséges gyógyszereket, gyógyászati anyagokat és eszközöket, valamint a szükségkórház rendszer működését biztosító felszereléseket tartalmaz; c)

Állami Céltartalékok (ÁC) az érintett miniszterek védelmi felkészülési és minősített időszaki feladataiban meghatározott fontosabb termelési, szolgáltatási, helyreállítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetetlen anyagokat, alkatrészeket, félkész és késztermékeket, valamint állóeszköz jellegű termékeket tartalmaz; d) Devizaérték- és pénztartalékkészlet (DP) a védelmi erőfeszítéseket determináló speciális célú termékek külföldről történő beszerzését, továbbá az ország pénzforgalmának mindenkori zavartalan lebonyolítását biztosítja. A devizaérték-készletezési tevékenység végrehajtásáról a pénzügyminiszter és az MNB elnöke gondoskodik. A pénztartalékkészlet nagyságának meghatározása az MNB elnökének a jegybanktörvényből adódó jogköre. A bankjegygyártás nyomdai kibocsátásának elégtelensége esetén, átmeneti jelleggel a pénztartalék igénybevehető úgy, hogy a felhasznált

mennyiség az év végéig visszapótlásra kerüljön. e) Rögzített Ipari Kapacitás (IK) a tartalékok különleges formája. Feladata, hogy néhány, nagy tömegben alkalmazásra kerülő, alapvető fontosságú termékféleség gyártására vagy javítására, változtatható volumenű vagy adott időszakban aktivizálható kapacitás álljon rendelkezésre. A felkészülést végzőnek gazdasági megfontolás és a termék gyártási és/vagy eltarthatósági ideje (gyártás felfuttatás max. 90180 nap) alapján kell eldöntenie, hogy a készterméket fizikailag készletezzék és tárolják, vagy pedig a készregyártó kapacitást szerződéssel rögzítsék, esetleg a kettő kombinációját alkalmazzák. A Kormány elsősorban a lakossági ellátás biztosítása érdekében ajánlásokat tehet a gazdálkodó (vállalkozó) szervezetek és magánszemélyek, illetve az állampolgárok tartalékolási tevékenységére. Az ÁT a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő

devizaérték- és pénzkészlet kivételével a Magyar Állam tulajdona. A tulajdonosi jogokat az ÁHT 48 §-nak megfelelően a pénzügyminiszter gyakorolja az érdekelt miniszterekkel egyetértésben. Az IK vegyes általában vállalkozói tulajdonban lévő tartalék. A tartalék beszerzéséről, tárolásáról, minőségmegóvásáról, kezeléséről, a vagyoni nyilvántartásról és egyéb tartalékkal összefüggő tevékenység végrehajtásáról 159 Honvédelem, honvédelmi felkészülés a GT tekintetében az érintett miniszterek; az ÁEüT tekintetében a népjóléti miniszter; az ÁC és az IK tekintetében az a miniszter, akinek a védelmi felkészüléssel összefüggő feladatai végrehajtásának anyagi megalapozását szolgálja a tartalék; az DP tekintetében a pénzügyminiszter és az MNB elnöke gondoskodik. A miniszterek (a tartalékot kezelő szervek vezetői) tartalékolással összefüggő feladataikat saját felelősségük megtartása

mellett átruházhatják az általuk alapított költségvetési intézményekre, illetve vállalkozó szervezetekre az ÁHT 8788. §-ainak megfelelően A tartalékot kezelő szervek jogai és kötelezettségei: a készletek fejlesztésére javaslat készítése; a tartalékokkal való nyereséges, hatékony gazdálkodás elősegítése; a készletek naprakész nyilvántartása és ellenőrzése; a készletek állagmegóvása, minőségmegóvó cseréje. Közvetett fenyegetettség során, illetve ki nem hirdetett minősített időszak esetén a tartalékok igénybevételéről a Kormány dönt. A Kormány ezen jogát átengedheti az érintett minisztereknek és létrehozott szervezeteknek (bizottságoknak) azzal, hogy ezekben az esetekben is fennáll a tájékoztatási kötelezettség. A visszapótlásról szükség szerint a Kormány később intézkedik A tartalékokkal gazdálkodó tevékenység is folytatható, költségvetési szerv esetén az ÁHT 96. §-nak megfelelően,

melynek célja a készletezési tevékenység költségvetési terheinek mérséklése, a törzskészlet fenntartása, a kockázat minimalizálása és az IK tekintetében a minősített időszaki igényeknek is megfelelő naprakész termelés (szolgáltatás) biztosítása. Az ÁT kezelése (beszerzés, tárolás, kezelés, minőségmegóvó csere) a tartalékot kezelő miniszter, illetve megbízottja feladata, betartva a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait. A tartalékot kezelő az ÁT készletet az egyéb készletektől elkülönítve kell hogy tárolja. Az ÁT összetételének javítására, a selejtezési veszteségek elkerülésére irányuló cserékkel, átcsoportosításokkal összefüggő, valamint a szükséglet megváltozása miatt jelentkező értékesítéseket a törzskészlet felülvizsgálatakor az illetékes miniszter rendeli el. A készletszint csökkentése az előírt törzskészlet szintjéig maximum 12 hónapos időtartamra történhet, melyet a

tartalék fajtájától függően az illetékes miniszter engedélyezhet. Különösen indokolt esetben lehetséges az ÁT törzskészletét is érintő értékesítés, meghatározott időpontig történő visszapótlással, melyhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. Az érintett miniszterek az ilyen visszapótlási kötelezettséggel járó értékesítésről a védelmi és biztonsági érdekekkel összefüggő követelmények figyelembevételével döntenek. Az ÁT minőségmegóvó cseréjéről a tartalékot kezelő szerv saját hatáskörben gondoskodik. A tényleges készlet törzskészlet feletti része a tartalékot kezelő szerv részére lehetőséget biztosíthat a minőségmegóvó cserék lebonyolítására, valamint az esetleges vállalkozási tevékenységre. A tartalékot kezelő szervek az ÁT-ban lévő ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközöket bérleti szerződés megkötésével bérbe adhatják. A szerződésben kötelezni kell a bérlőt,

hogy szükség esetén minősített időszakban az eszköz azonnal átadható és felhasználható legyen. Az ÁT és IK fejlesztésével, átstrukturálásával kapcsolatos költségek a központi költségvetés terhére, kormányzati döntés alapján a Pénzügyminisztérium fejezetben kerülnek biztosításra [178/1993. (XII 27.) Korm r 2 §, 6 §] Az ÁT és IK fenntartási költségeit a tárca (MNB) költségvetésben kell megtervezni, illetve részben vagy egészében a gazdálkodás bevételeiből kell fedezni. Az ÁT-val kapcsolatos békeidőszaki vállalkozásokból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek ráfordításait az alaptevékenységtől elkülönítetten kell elszámolni [ÁHT 96. §, 137/1993. (X 12) Korm r, 138/1993 (X 12) Korm r; 139/1993 (X 12) Korm r, 140/1993 (X 12.) Korm r] A vállalkozásból származó bevételeket a 137/1993. (X 12) Korm rendelet 23, 24, 25, 26 §-aiban meghatározott módon lehet felhasználni. 160

Honvédelem, honvédelmi felkészülés A kezelő szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (ÁHT 94. §) Az ÁT és IK tartalékolással összefüggő tevékenység teljes körű ellenőrzésére a Kormányzati Ellenőrzési Iroda 391 és az Állami Számvevőszék jogosult. A tartalékot kezelő köteles rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni a kezelésében lévő tartalék minőségét, mennyiségét, továbbá a tartalék kezelésére vonatkozó előírások megtartását. A tartalékkezelő beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló törvényben és a végrehajtását szolgáló rendeletekben foglalt módon és határidőre tesz eleget. Az éves beszámoló szöveges indokolásához, magyarázatához a pénzügyminiszter szempontokat állapíthat meg. A nem szabályozott kérdésekben az államháztartással kapcsolatos jogszabályok előírásai az

irányadóak. Az egyes tartalékokat kezelő szervek tevékenységének szabályozására, szükséges esetben a felügyelő miniszter a módszertani útmutatóval összhangban a vonatkozó jogszabályok keretei között rendelkezhetnek. 391 A 138/1994. ( X 28) Korm rendelet 6 §-ának (3) bekezdése értelmében módosított szöveg 161 Lakosság riasztása, tájékoztatása 18/2001. (IX 26) MeHVM rendelete a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelősségi körébe tartozó szerveknél foglalkoztatott hadköteleseknek a rendkívüli állapot idején polgári munkakörükben való meghagyásának követelményeiről A honvédelemről szóló 1993. évi CX törvény (a továbbiakban: Hvt) végrehajtására kiadott 178/1993 (XII. 27) Korm rendelet (a továbbiakban: Vhr) 106 §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 137/1998. (VIII 18) Korm rendeletben, és az egyes miniszterek feladat- és

hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX törvény 26 §-aiban, továbbá az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló 100/2000. (VI 23) Korm rendeletben foglaltakra a következőket rendelem el: 1. § (1) A hadkötelesek rendkívüli állapot idején polgári munkakörükben való meghagyásának (a továbbiakban: meghagyás) alapvető célja a rendkívüli állapot idején a nemzetgazdaság működőképességéhez szükséges átmeneti, illetve a lehetőségek szerinti tartós személyi feltételek biztosítása. (2) A rendelet hatálya a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelősségi körébe tartozó, az e rendelet 1. és 2 számú mellékletében meghatározott szervekre terjed ki (3) Az e rendelet mellékleteiben meghatározott szervek a Vhr. 8 számú melléklete szerinti II és III

kategóriába tartoznak. 2. §(1) A meghagyás alapját a szervek tevékenységének, működésének rendkívüli állapotban való feltétlen szükségessége, illetve kiemelten a kijelölő által a rendkívüli állapotra vonatkozó külön tervekben, intézkedésekben meghatározott feladatok képezik. (2) A kijelölt szervnél a meghagyással érintett alkalmazottak létszámának meghatározásánál figyelembe kell venni a szervezet polgári védelmi, őrzésvédelmi feladatait is. 3. § (1) A kijelölt szervek rendkívüli állapotban várható munkaerő-szükségletét elsősorban a nem hadköteles férfi, továbbá a női munkavállalókból kell tervezni és biztosítani. (2) A meghagyás csak a rendkívüli állapot feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges hadköteles állományra terjedhet ki. Alapvetően azoknak a tartalékosoknak a meghagyása kezdeményezhető, akik nagy vezetési vagy szakmai tapasztalatot, szakképesítést, illetve fizikai adottságot

igénylő rendkívüli állapot idején is feltétlenül szükséges beosztásban (munkakörben) dolgoznának, és pótlásuk más személyekkel nem, illetve csak hosszú idejű átképzéssel oldható meg. (3) Nem tartozik a meghagyással érintettek közé az a hadköteles, aki a) a katonai szolgálatra alkalmatlan; b) a polgári szolgálat letöltésére engedélyt kapott, illetve a Hvt.-ben meghatározott időtartamát letöltötte; c) a Hvt. 122 §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a III korcsoportba tartozik 162 Lakosság riasztása, tájékoztatása 4. § (1) A meghagyás ideiglenes jellegű, a fegyveres erők védelmi képességét nem sértheti (2) A rendkívüli időszaki tevékenységben bekövetkező változás, illetve az érintett szerv működését jelentősen megváltoztató egyéb okból a meghagyás módosítható, illetve megszüntethető. (3) Az e rendelet 2. számú mellékletében kijelölt szerveknél bekövetkezett a rendkívüli állapotra

vonatkozó feladatokra jelentős kihatással járó változásokról, illetve okokról a szerv vezetője haladéktalanul tájékoztatni köteles az Informatikai Kormánybiztosságot. 5.§ (1) A meghagyással érintett alkalmazottak névjegyzékét beosztáshoz kötötten, névre szólóan kell elkészíteni. A beosztási helyeket tartalmazó jegyzéket az egyes szervek szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint kell elkészíteni. (2) A névjegyzék összeállítása során a kijelölt szerv vezetője a) felméri és meghatározza azokat a munkaköröket, beosztásokat, amelyek nélkül a szerv a rendkívüli állapot idején feladatát ellátni nem tudja; b) megvizsgálja, hogy a meghatározott munkaköröket, beosztásokat hadköteles tölti-e be, majd a tartalékosok lakóhelye szerint a 3. számú melléklet szerinti mintának megfelelően megyei (fővárosi) bontásban névjegyzéket készít két példányban és megküldi a meghagyásra javasolt

hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. (3) A hadkiegészítő parancsnokság a meghagyás végrehajtását a névjegyzék egyik jóváhagyott példányának megküldésével igazolja vissza. (4) A kijelölt szervek a beosztási helyeket tartalmazó jegyzéket és a hadkiegészítő parancsnokságok által visszaigazolt névjegyzéket a rendkívüli állapotban szükséges működésüket alátámasztó okmányokhoz, illetve a részükre meghatározott feladatokat tartalmazó tervekhez, intézkedésekhez csatolják. (5) A 2. számú mellékletben kijelölt szervek a névjegyzéknek a hadkiegészítő parancsnokságok által történt visszaigazolása után tájékoztatják az Informatikai Kormánybiztosság illetékes szervezeti egységét az állományukba tartozó hadkötelesek teljes, ezen belül a meghagyásra felterjesztett és ténylegesen meghagyott létszámáról. 6.§ (1) A jegyzék módosítása évente egy alkalommal, legkésőbb a

tárgyév január 15 napjáig a Vhr. 106 §-ának előírásai szerint történik A módosítás során bekövetkező szükségszerű változásról a meghagyásba történő bevonásról, vagy az abból való törlésről az érintett szerveket értesíteni kell. (2) A meghagyási feladatokat ellátó szervek névjegyzéküket évente egy alkalommal kötelesek felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani. A módosított névjegyzéket a szerv a tárgyév február 28. napjáig közvetlenül küldi meg a tartalékosok lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. (3) A rendelet 2. számú mellékletében nem említett, a hírközlési ágazatba tartozó szerv a meghagyásba történő bevonását a 2. §-ban foglalt feltételek figyelembevételével az Informatikai Kormánybiztosság illetékes szervezeti egységénél kezdeményezheti. 7. § (1) A meghagyással összefüggő feladatok személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, a meghagyás

végrehajtásáért és mindenkori állapotáért a kijelölt szerv vezetője felelős. 163 Lakosság riasztása, tájékoztatása (2) A kijelölt szerv vezetője, illetve megbízottja évente egyszer ellenőrzi a meghagyással összefüggő tevékenységet és megteszi a szükséges intézkedéseket. (3) A kijelölt szerv vezetője köteles kérni a tartalékos hadköteles meghagyásának megszüntetését, ha a) a munkaviszonya megszűnt; b) a meghagyásra nem tart igényt; c) elérte a hadköteles kor felső határát; d) szabadságvesztés büntetését tölti; e) a meghagyása egyéb ok miatt indokolatlanná vált. 8. § (1) A meghagyással összefüggő munkát a 2 számú mellékletben meghatározott szerveknél az Informatikai Kormánybiztosság részéről a védelmi ügyekben illetékes szervezeti egység ellenőrzi. Az ellenőrzésre jogosult személyek megbízólevéllel rendelkeznek. (2) Az ellenőrzésre jogosult a meghagyással összefüggésben betekintést

nyerhet a szerv okmányaiba, továbbá a személyi és a katonai adatokat tartalmazó nyilvántartásokba. (3) Az ellenőrzés során a Vhr. 108 §-ának (2) bekezdésében előírtak teljesítését kell vizsgálni (4) Az ellenőrzés megállapításait a szervnél e célra rendszeresített, nyilvántartási számmal ellátott ellenőrzési naplóba kell bejegyezni, továbbá a hiányosságok megszüntetésére határidőt kell előírni. (5) A kijelölt szervek vezetői kötelesek az ellenőrző személyeket munkájukban segíteni. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8 napon lép hatályba 164 Lakosság riasztása, tájékoztatása 1996. évi I törvény a rádiózásról és televíziózásról 392 Az Országgyűlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra

támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §-ával összhangban a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a magyarországi rádió és televízió műsorszolgáltatásra és az ezzel összefüggő műsorterjesztésre. (2) Ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, e törvényt a nem magyarországi műsorszolgáltatóra is alkalmazni kell. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. Adásidő: a műsoridő és a műsorszolgáltatás során közzétett egyéb, műsorszámnak nem minősülő információk időtartamának összege. Műsorszámnak nem minősülő információ a mérőjel, a monoszkóp, a műsorszignál, a szünetjel, a pontos idő közlése, a bemondónak műsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá

a műszaki hibából eredő műsorszünet. 2. Alapszolgáltatás: a műsorelosztó rendszerben az előfizetőknek a legalacsonyabb díjtétellel nyújtott műsorelosztási szolgáltatás. 3. Befolyásoló részesedés: a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a Ptk. 685 § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani, b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé. 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy

szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 5. Értéknövelő szolgáltatás: a műsorszolgáltatással össze nem függő programok és információk terjesztése. 392 A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 21-i ülésnapján fogadta el A kihirdetés napja: 1996. január 15 165 Lakosság riasztása, tájékoztatása 6. Filmalkotás: a játékfilm, a televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós játékfilmsorozat, a dokumentumfilm, a népszerű tudományos film, az animációs film. 7. Főműsoridő: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti időszak. 8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több műsorszolgáltató összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására. 9. Hálózatos műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos műsorszolgáltatásban

terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik. 10. Helyi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él. 11. Jótékonysági felhívás: az a műsorban pénzbeli vagy más gazdasági természetű ellenszolgáltatás nélkül közzétett műsorszám vagy műsorszám része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében 12. Képernyőszöveg: televízió műsorszolgáltatás műsoridejének kezdete előtt, illetőleg befejezése után vagy műsorszámok között nem a műsor részeként közzétett írás, állókép, számítógépes grafika. 13. Kiegészítő műsorszolgáltatás: rádió, illetőleg televízió műsorszolgáltatással egyidejűleg, kiegészítő

műszaki megoldás segítségével, ugyanazon a műsorelosztó, műsorszóró csatornán továbbított, a műsorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció. 14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minősül közvetlen ajánlatnak 15. Körzeti műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él. 16. Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre

hívja fel a figyelmet. 17. Közműsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat. 18. Közszolgálati műsor: az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. 166 Lakosság riasztása, tájékoztatása 19. Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen: a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi

nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés, b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, e) 393 a gyermek- és ifjúsági műsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok. f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám, h) a hírszolgáltatás. 20. Közszolgálati műsorszolgáltató:

olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg. 21. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként

kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által [Ptk. 685 § b) pont] birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani. 22. Közvetlen ajánlat: az a reklám, amely a kereskedelmi elosztóval vagy a szolgáltatóval való közvetlen kapcsolatteremtés útján termékek vételére, eladására vagy bérletére, illetve szolgáltatások igénybevételére szólít fel. 23. Külföldre irányuló műsorszolgáltatás: az a nem műholdas műsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete a közzétételére felhasznált műsorterjesztő lehetőségek jellemzői alapján túlnyomórészt a Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kívül eső vételkörzetű műholdas magyarországi műsorszolgáltatás. 24. Magyarországi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek a) műsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy,

magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy b) közzétételére használt műsorterjesztő berendezést, hálózatot a Magyar Köztársaság területén telepítették. 393 A 2. § 19 e) pontja az 1997: XXXI törvény 187 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg 167 Lakosság riasztása, tájékoztatása Nem minősül magyarországi műsorszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság területén kívülről származó, változtatás nélkül, egyidejűleg közzétett műsorszolgáltatás. 25. Műsor: rádió, illetve televízió műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata 26. Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült

szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszer (pl. társasház) 27. Műsoridő: a műsorban valamely meghatározott időszak folyamán közzétett műsorszámok együttes időtartama. 28. Műsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó zárt egységet alkotó vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol. 29. Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő

egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz. 30. Műsorszolgáltatás: állandó megnevezéssel ellátott rádióműsor, illetve televízió-műsor rendszeres szolgáltatása előzetesen nyilvánosságra hozott adásidőben, bármely műsorterjesztő rendszer meghatározott és nyilvánosan ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelő vevőkészüléket üzemeltet. 31. Műsorszolgáltató: a műsorszolgáltatásra e törvény szerint jogosultságot szerzett az a vállalkozás, amely a műsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszám szerepeljen. 32. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására. 33. Műsorterjesztés: műsorszolgáltató

által előállított műsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (műsorszórással vagy műsorelosztás útján) egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez. 34. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató: az olyan műsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a műsorszolgáltatásból származó elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel. 35. Országos érdekképviseleti, illetőleg szakmai szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989 évi II törvény hatálya alá tartozó olyan érdekképviseleti vagy szakmai szervezet, amelynek alapszabályából a működési kör egész országra kiterjedő jellege megállapítható. 168 Lakosság riasztása,

tájékoztatása 36. Országos műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él. 37. Országos terjesztésű lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz megyében eléri az ezer-ezer példányt, vagy Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a hetilap, amelynek eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az ötszáz-ötszáz példányt, vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt. 38. Összetett műsorszám: több műsorszám egy főcímmel jelzett együttese 39. Politikai hirdetés: olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol, b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti. 40. Tudatosan nem észlelhető

reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor az időtartam rövidsége vagy más ok következtében a műsorszám nézőjére, hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű hanghatás, fényhatás keltette inger hat. 41. Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, illetve rendelkezésre bocsátott műsoridő, amely megnevezett vagy ábrázolt áru termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését, vagy más módon ellenérték fejében történő igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más hatás elérését segíti elő. 42. Saját gyártású műsorszám: olyan műsorszám, amelyet többségében a) műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetőleg b) műsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi

lakóhelyű természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság készített, és az így létrejött műsorszámhoz fűződő törvényben meghatározott vagyoni jogok a műsorszolgáltatót illetik meg. 43. Szakosított műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek műsorát a napi műsoridő legalább nyolcvan százalékában a műsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek meg. 44. Támogatás: valamely reklámnak nem minősülő műsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet népszerűsítse. 45. Vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi

személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a természetes személynek e törvény szerinti tevékenysége és tulajdonosi helyzete. 46. Vezetékes műsorelosztó: az a műsorelosztó, amely a műsorelosztást zártláncú távközlő hálózattal végzi. 47. Vételkörzet: a) műsorszóró rendszer révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és 169 Lakosság riasztása, tájékoztatása az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket, b) vezetékes műsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat kiépült és a terület lakosságának lehetősége van a hálózat gerincvezetékéhez az adott lakott

területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni, c) rádiótávközlő műsorelosztó rendszer révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem mértéke eléri a műsorsugárzási szerződés szerint az elfogadható minőségű vételhez szükségesnek nyilvánított legkisebb értéket, d) hálózatos műsorterjesztő rendszerek esetében az egyes rendszerek vételkörzeteinek összessége. 48. Zenei műsorszám: a szerzői jogi védelem alatt álló zeneművekből szerkesztett műsorszám II. FEJEZET A MŰSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI A) RÉSZ Általános alapelvek és szabályok 1. Cím Alapelvek 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás e törvény keretei között szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon

továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató a törvény keretei között önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. 4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak

és kiegyensúlyozottnak kell lennie. (2) A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. (3) A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot kivéve a hírmagyarázatot nem fűzhetnek. (4) A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. 170 Lakosság riasztása, tájékoztatása 5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására

alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. (2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni. (3) Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni (5) A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos. 2. Cím Egyes műsorszerkezeti követelmények 6. § A rádió zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább tizenöt

százalékát magyarországi gyártású zenei műsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az előírást nem kell alkalmazni az olyan műsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei műsorszámokat. 7. § (1) Az országos és a körzeti televízió évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékában, 1999 január 1-jétől legalább tizenöt százalékában olyan műsort köteles bemutatni, illetve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII törvény 15 §-ának (7) bekezdése szerinti éves ráfordítása legalább hét százalékát, 1999. január 1-jétől legalább tizenkettő százalékát olyan műsor költségeire köteles fordítani, amelyet külső vállalkozóval készíttetett vagy attól öt évnél nem régebben készült műsorként szerzett be. E vállalkozásban a televíziónak nem lehet közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg a televízió vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, a Ptk. 685 § b) pontja szerinti közeli

hozzátartozóinak nem lehet munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége. Az így meghatározott műsorszámoknak a filmalkotások kivételével magyarországi gyártásúaknak kell lenniük. (2) A hálózatba való kapcsolódás során bemutatott műsort az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos műsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni. (3) Az országos és a körzeti televízió műsorszolgáltatás filmalkotások, reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1-jétől húsz százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg. 8. § (1) Az országos és a körzeti műsorszolgáltató a szakosított műsorszolgáltató kivételével napi műsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni. (2) Közszolgálati

műsorszámokat a főműsoridőben legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a műsorszolgáltató a főműsoridőben nem ad műsort, 7.00 és 1830 óra közt kell közszolgálati műsorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi műsoridőben. (3) Az országos televízió főműsoridőben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni. A más magyarországi műsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg. (4) Földfelszíni műsorszórással működő országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem működhet. 171 Lakosság riasztása, tájékoztatása 3. Cím Nyilvános rendezvény közvetítése 9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy műsorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más műsorszolgáltató műsora, illetve hírműsora a közvetítéssel egyidőben vagy a

közvetítés után a rendezvényről a szükségleteinek megfelelően a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzői jogról szóló törvénynek a szerzői művek rádióban, illetve televízióban történő szabad felhasználásának terjedelmét. (2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a műsor, illetve hírműsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (műsorszám) időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. 4. Cím Reklámkorlátok és -tilalmak 10. § (1) A reklám tényállításaiért a tudatos félrevezetés kivételével a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. (2) Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető. (3) Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül

megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető. (4) A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. 11. § (1) 394 Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. (2) Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. 12. § (1) A reklám, a közérdekű közlemény, a

jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, a műsorszolgáltató felelősségét vagy szabadságát érintő módon nem befolyásolhatja a műsor tartalmát vagy az időpont kivételével műsorszám műsorbeli elhelyezését. (2) A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. 13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot. (2) Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó műsorszám a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, 394 A 11. § (1) bekezdése az 1998: XC törvény 128 §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint módosított

szöveg 172 Lakosság riasztása, tájékoztatása b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne, e) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, f) nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően. 14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. (2) A reklám a játék tényleges

természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető. (3) A reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra. (4) A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra. 15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetően, elkülönítve kell közzétenni. (2) Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2 § 16 pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. (3) A közérdekű közlemény időtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a 137. § szerinti közérdekű közleményre 16.

§ (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen ajánlatokat. (2) A műsorszolgáltatás műsoridejének bármiként számított egy óráján belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet. (3) A közvetlen ajánlat időtartama nem haladhatja meg naponta az egy órát. (4) Éjféltől hajnali öt óráig terjedő időszakban a közvetlen ajánlatokra az (1) és (3) bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak. (5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. (6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra az (1)(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. (7) A képernyőszövegre ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét az (1)(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. (8) Az országos és a

körzeti televízió a nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével a reklámbevételének hat százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. 17. § (1) Reklámot műsorszámok között lehet közzétenni (2) A (3)(6) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, valamint a műsorszám szerzői jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét. 173 Lakosság riasztása,

tájékoztatása (3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehető. (4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely a) hír vagy időszerű politikai tartalmú, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy d) vallási, illetve egyházi tartalmú. (5) A műsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie. (6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás a szerzői jog jogosultjának engedélyétől függően negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a játékfilm, televíziófilm időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer

vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben megszakítható reklámmal. A műsormegszakító reklámok között legalább húsz perc műsoridőnek kell eltelnie. 5. Cím Támogatott műsorszámok 18. § (1) A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. (2) Támogatott műsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. (3) A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát vagy műsorbeli elhelyezését az időpont kivételével nem befolyásolhatja. (4) Nem lehet közzétenni a műsorelőzetes kivételével olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik. (5) A politikai

hírműsorszám nem támogatható. (6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra e § az (5) bekezdés kivételével nem alkalmazható. 19. § (1) Nem támogathat műsorszámot a) párt, politikai mozgalom, b) az a vállalkozás, amely főtevékenysége szerint e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elő, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra. (2) A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet. 6. Cím Kiegészítő műsorszolgáltatás és értéknövelő szolgáltatás 20. § (1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére (2) Kiegészítő műsorszolgáltatást csak a

műsorszolgáltatásra jogosult végezhet. (3) A kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a műsorszolgáltatás iránti pályázatban kell közölni, illetőleg utólag be kell jelenteni. 174 Lakosság riasztása, tájékoztatása 21. § (1) Értéknövelő szolgáltatás végzésére elsősorban a műsorszolgáltató jogosult (2) Ha a műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését követő száznyolcvan napon belül valamely lehetséges értéknövelő szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg a műholdas rendszer kivételével , arra a műsorterjesztő igényt jelenthet be. (3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követő száznyolcvan napon belül az Országos Rádió és Televízió Testülethez (a továbbiakban: Testület) és a műsorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidőt követően a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő közül az szerezhet

jogosultságot az értéknövelő szolgáltatásra, aki, illetőleg amely elsőként jelenti be erre vonatkozó igényét a Testületnél. Abban az esetben, ha értéknövelő szolgáltatást sem a műsorszolgáltató, sem a műsorterjesztő nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a műsorszolgáltatóval és a terjesztővel szerződést köthet. (4) Az értéknövelő szolgáltatást a bejelentéstől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni kell. (5) A műsorszolgáltatási joggal együtt az értéknövelő szolgáltatási jog is megszűnik. B) RÉSZ A közszolgálati műsorszolgáltatás és a közműsorszolgáltatás alapelvei és szabályai 1. Cím Általános szabályok 22. § (1) Közszolgálati műsorszolgáltatást e törvényben meghatározott műsorszolgáltató végezhet (2) A Testület kérelemre műsorszolgáltatót közműsorszolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a

közműsorszolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket. (3) A Testület a műsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közműsorszolgáltatóvá a műsorszolgáltatót. A Testület a műsorszolgáltatási szabályzatot a Művelődési Közlönyben közzéteszi (4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató mentesül a műsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. 2. Cím A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató műsorára vonatkozó közös szabályok 23. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot

tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról. (3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. (4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít 175 Lakosság riasztása, tájékoztatása a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális

sokszínűség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) 395 az életkoruk, testi, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására. 24. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsorszolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen bármiként számított műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet. (2) A reklám időtartamába a reklámtartalmú

képernyőszöveg kivéve a műsoridőn kívüli képernyőszöveget megjelenítése is beleszámít. (3) Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban reklám csak műsorszámok összetett műsorszámokban az egyes műsorszámok között tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehető. (4) Közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató műsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató műsorszámát nem támogathatja a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója. (5) A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg

műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. (6) Az erőszak öncélú alkalmazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot tilos közzétenni. 25. § Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. 3. Cím A közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok 26. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a

magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama 395 A 23. § (4) bekezdésének d) pontja az 1997: XXXI törvény 187 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 176 Lakosság riasztása, tájékoztatása sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai ennek hiányában országos szervezetei a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről

önállóan döntenek. E döntésüket mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni. 27. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza. (2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg. 28. § (1) A közszolgálati televízió 1997 január 1-jétől a) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább hetven százalékát európai gyártású műsorszámokból, b) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok

nélkül számított teljes műsoridejének egy naptári hónap átlagában legalább harminc százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább ötvenegy százalékát európai gyártású műsorszámokból szerkeszti meg; c) a filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1jétől legalább húsz százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű alkotók műveiből vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű művészek közreműködésével készült, illetőleg magyarországi gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg, és ennek legalább húsz százaléka új, amelynek harminc százaléka pedig nem a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió saját gyártású filmalkotása. Ezeket az arányokat a gyermek- és ifjúsági műsorszámok tekintetében is megfelelően alkalmazni kell; d) reklám és sportközvetítés nélkül számított évi műsoridejének

legalább tíz százalékát 1999. január 1jétől legalább tizenöt százalékát nem saját, de magyarországi gyártású műsorokkal tölti ki (2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányoknak a főműsoridőben is érvényesülnie kell. (3) A közszolgálati rádió zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább harminc százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű alkotók műveiből vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű művészek közreműködésével készült, illetőleg magyarországi gyártású műsorszámokból kell szerkeszteni. (4) A közszolgálati műsorszolgáltató az e címben meghatározott kötelezettségeit minden általa nyújtott műsorszolgáltatás tekintetében egyenként köteles teljesíteni. 4. Cím Közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat és műsorszolgáltatási szabályzat 29. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató közszolgálati műsorszolgáltatási

szabályzatot, a közműsorszolgáltató műsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni. (2) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatban, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell: a) a pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékait, b) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket, 177 Lakosság riasztása, tájékoztatása c) az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket, d) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendjét, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is, e) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszerét, f) a megkülönböztető jelzéssel

ellátandó műsorszámok közzétételi módját, g) a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket, h) a reklámtevékenységet, a műsorszámok támogatását, i) a közérdekű közlemények közzétételét, j) a közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsorszolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékét és biztosítékait, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését, k) a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai és hírműsorokban foglalkoztatottakra, l) a műsorkészítési tevékenység szakmai szabályait, m) a külföldre irányuló, valamint a 134. § (3) bekezdésében említett műsorszolgáltatás általános feladatait és az ezek teljesítésének, illetőleg a

tervezett vételkörzetek ellátásának irányelveit. (3) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatnak, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsorszolgáltató megrendelései, valamint a külső munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetőséget jogosulatlan előnyszerzésre a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve a közműsorszolgáltató alkalmazottai számára. (4) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Testület egyetértésével hagyhatja jóvá. 30. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati

műsorszolgáltatást. (2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt rádióműsor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztésű televízió-műsor esetén legalább egy, kilencven százalékos vételkörzetű műsorszolgáltatást kell érteni. III. FEJEZET ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1. Cím Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete 31. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek. (2) A Testület és tagjai csak a

törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. 178 Lakosság riasztása, tájékoztatása 32. § (1) 396 A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84 § (2)– (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. 397 A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-éig – a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértő(k) szakértői véleménye alapján – nyújtja be az Országgyűlésnek. A Testület gazdálkodását az Állami

Számvevőszék ellenőrzi (2) A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik. (3) 398 Az Országgyűlés – az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdése szerinti mellékletet is E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31 (4) A Testület székhelye Budapest. (5) A Testület irodája a Testület hivatali szerve. (6) A Testület tagja megbízatásának időtartama a megbízatás megszűnését követően mindenkor munkaviszonyban, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött időnek számít. (7) A Testület tagját a Testület megalakulásától a munkáltató a Testület tagja

kérelmének megfelelően a megbízatás időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít (8) Ha a Testület tagja megválasztása előtt munkaviszonyát, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyát, szolgálati jogviszonyát, bíróságnál és ügyészségnél fennálló szolgálati viszonyát az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok miatt szüntette meg, megbízatása megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt eredeti munkakörébe, illetőleg szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. (9) 399 A Testület tagja társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az egészségügyi hozzájárulás

fizetésére az 1996 évi LXXXVIII törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást a Testület Irodájának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni (9) Az iroda alkalmazottai köztisztviselők, reájuk a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel Az iroda vezetőjét a Testület elnöke nevezi ki és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iroda vezetőjének a jogállása a helyettes államtitkáréval azonos. (10) Az iroda megbízás alapján külső szakértőket is alkalmazhat. 396 A 32. § (1) bekezdése az 1998: XC törvény 100 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg Lásd az 1997: LXIII., az 1998: LXXXIII,

1998: XCII, 1999: XCVIII, 2000: CXXXIV és a 2000: CXXXV törvényt. 398 A 32. § (3) bekezdését az 1998: XC törvény 100 §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3)-(10) bekezdés megjelölését (4)-(11) bekezdésre változtatta. 399 A 32. § (9) eredetileg (8) bekezdése az 1996: LXXXVIII törvény 13 §-ával megállapított szöveg 397 179 Lakosság riasztása, tájékoztatása 2. Cím A Testület választása 33. § (1) A Testületet az Országgyűlés a képviselők több mint felének szavazatával négy évre választja. 400 A Testület elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza (2) A Testület létszáma legkevesebb öt fő. (3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. (4) A Testület többi tagját az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik. Minden képviselőcsoport egyegy tagot jelölhet Ha a kormánypárti vagy ellenzéki oldalon

csak egy képviselőcsoport van, az a képviselőcsoport két tagot jelölhet. (5) A jelöltekre a javaslatot a Testület megválasztására irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtó ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottsága szavazás nélkül meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a képviselőcsoport újra jelölt, nem kell ismét meghallgatni. (6) A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani tizennégy napon belül. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát. (7) A Testület akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha valamelyik képviselőcsoport az (5) bekezdésben írt

határidőn belül nem állít jelöltet; ha a képviselőcsoport a jelölés jogát a Testület megalakulása után gyakorolja, ennek alapján a Testület megbízatásának hátralévő idejére az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe. (8) Ha a Testület megválasztását követően új képviselőcsoport alakul, e képviselőcsoport jelölése alapján a Testület megbízatásának hátralévő idejére az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe. 3. Cím Összeférhetetlenség 34. § (1) A Testület tagjává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki legalább öt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő különösen a tájékoztatási, műsorszerkesztési és -készítési, a műsorszolgáltatási, a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, továbbá az ezekkel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási

tevékenység. (2) A Testületnek nem lehet tagja a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke és ezek helyettese, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, köztisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, b) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorterjesztővel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, c) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel, d) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja vagy a közalapítványok

alkalmazottja. (3) Nem lehet a Testület tagja a (2) bekezdés a)c) pontjai alá eső személynek a Ptk. 685 § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója. 400 Lásd a 13/1996. (III1) OGY határozatot és a 13/2000 (III 1) OGY határozatot 180 Lakosság riasztása, tájékoztatása (4) A jelölt köteles megválasztása előtt írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok, illetőleg, hogy megválasztása esetén az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul megszünteti. 35. § (1) A Testület tagja a) műsorszolgáltatóval, műsorterjesztővel, hetilap vagy napilap kiadójával, lapterjesztővel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban, b) nem lehet az a) pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá könyvvizsgálója), ideértve az alapítvány kezelő szervezetének tagját. (2) A Testület tagjának a Ptk. 685 § b) pontja

szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese), kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá könyvvizsgálója. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi előírásokat, a testületi tagsági megbízatás megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell. (4) A Testület tagja a műsorszolgáltatási jogosultság időtartama alatt, a Testület tagjának a Ptk. 685 § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója pedig a jogosultság időtartamának első fele alatt nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan műsorszolgáltatóval, amely az ő megbízatási ideje alatt kapott műsorszolgáltatási jogosultságot. A műsorelosztóként történt nyilvántartásba vétel tekintetében ezek a határidők a Testület tagja esetén négy év, a közeli hozzátartozó esetén két év, a testületi tagsági megbízatás

megszűnésétől számítva. (5) A Testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet. (6) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenységért műsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat el. 4. Cím A Testület tagjainak kötelezettségei 36. § (1) A Testület tagja a feladata ellátása során tudomására jutott államtitkot, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni. (2) A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a törvény melléklete szerinti szövegű esküt tesz. (3) A Testület tagja hivatalba lépésekor, illetve megbízatása megszűnésekor köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnöke őrzi 5. Cím A Testület

tagjai megbízatásának megszűnése 37. § (1) A Testület tagjainak megbízatása megszűnik: a) a Testület megbízatási idejének lejártával, b) lemondással, c) összeférhetetlenségi okból, d) felmentéssel, e) kizárással, f) a megbízatás elvesztésével, g) a tag halálával, 181 Lakosság riasztása, tájékoztatása h) a tagot jelölő képviselőcsoport megszűnésével, i) a Testület megbízatása megszűnésével [45. § (1) bekezdés c) pont] (2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b) , valamint f)i) pontja esetében a Testület elnöke, az (1) bekezdés c) , d) és e) pontja esetében a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Testület elnöke megbízatásának megszűnését a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. (3) Ha a Testület tagjával vagy elnökével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok

keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy a tag vagy az elnök testületi tagsága megszűnt. A Testület tagja, illetőleg elnöke az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja. (4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja több mint három hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható okból nem képes ellátni a megbízatásából eredő feladatait. (5) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja a) neki felróható okból több mint három hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, b) bűnösségét szabadságvesztés kiszabásával jogerős ítélet állapította meg. (6) A Testület tagjával vagy elnökével

szemben indult büntetőeljárásról a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület teljes ülése többségi szavazattal a Testület tagját, kétharmados szavazattal a Testület elnökét a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól a bűncselekmény jogerős elbírálásáig felfüggesztheti. (7) Ha valamelyik képviselőcsoportnak megszűnik a joga a két testületi tag jelölésére, a képviselőcsoport tizenöt napon belül nyilatkozhat, hogy az azonos időpontban megválasztott tagok közül melyik tag megbízatását tartja fenn. Ha a képviselőcsoport nem nyilatkozik, az azonos időpontban megválasztott tagok megbízatása egyszerre vész el és a képviselőcsoport újra élhet a jelölés jogával. Ha a két tag nem egyidőben került megválasztásra, a később megválasztott tag megbízatása vész el. (8) Ha a Testület ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett tag a szavazásban nem vehet részt,

ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt. (9) A Testület elnöke esetében a (3), (6) és (8) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el. 38. § (1) A Testület tagja megbízatásának megszűnése esetén a jelölési eljárást nyolc napon belül meg kell kezdeni. Az új tag személyére az a képviselőcsoport tesz javaslatot, amely a megüresedett hely betöltésére korábban javaslatot tett. (2) Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Testület megbízatásából hátra van. 6. Cím A Testület tagjainak díjazása 39. § (1) A

Testület elnöke a miniszter, tagja a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegű díjazásban, valamint az e tisztségeket betöltő személyt megillető járandóságban részesül. A Testület elnökét és tagját naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg. 182 Lakosság riasztása, tájékoztatása (2) A Testület tagját és az elnököt megbízatási idejének lejártát követően amennyiben nem választják meg újra további hat hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelő összegű ellátás illeti meg. (3) A Testület tagját egészségügyi ok miatt történő felmentése esetén végkielégítés illeti meg, amelynek összege a hat havi ennél kevesebb ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás ellátásának időtartamára járó díjazása mértékének felel meg. (4) Összeférhetetlenségi okból történő felmentés, illetőleg kizárás esetén a tagot vagy elnököt végkielégítés

nem illeti meg. 7. Cím A Testület működése 40. § (1) A Testület maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz (2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket. (3) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Testület tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet. 8. Cím A Testület feladatai 41. § (1) A Testület feladatai: a) ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; b) 401 ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat; c) Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására; d) 402

műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak, a Hungária Televízió Közalapítványnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság javaslatot tehetnek; e) véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről; f) külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba; g) ellátja a műsorszolgáltatási szerződésekkel összefüggő feladatokat; h) nyilvános nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatási szerződésen alapuló, illetőleg a nyilvántartásba vett műsorszolgáltatásokról

és műsorelosztókról; i) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött műsorszolgáltatási szerződések megtartását; j) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar műsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel kapcsolatos döntések előkészítésében; 401 A 41. § (1) bekezdésének b) pontja az 1996: CXXVII törvény 36 §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg. 402 A 41. § (1) bekezdésének d) pontja az 1996: CXXVII törvény 36 §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg. 183 Lakosság riasztása, tájékoztatása k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat; l) biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges információkat; m)

megállapítja a műsorelosztással, valamint a műholdas terjesztéssel történő műsorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi; n) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. (2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Testület a műsor vétele és rögzítése vagy a műsorszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el. 42. § (1) A Testületnek a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás szükségleteire tekintettel kell lennie. (2) A Testület a Művelődési Közlönyben közzéteszi a műsorszolgáltatást érintő frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját. 9. Cím A Testület beszámolója 43. § (1) A Testület minden év március 1-jéig az Országgyűlésnek

megküldi a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell a) a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét, b) a műsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VIII. fejezetében meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok, hetilapok, lapterjesztők, műsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását, c) a műsorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét, d) a műsorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását; kezdeményezi a törvény esetleges módosítását. (2) A beszámolót a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni. 10. Cím A határozathozatal szabályai 44. § (1) A 45 és 46 §-okban meghatározott esetekben az elnök nem szavaz (2) Az elnök szavazati jogának mértéke az alábbiak szerinti törtszám értékével azonos: a) ha a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok

által jelölt tagok száma egyenlő, akkor a tört számlálója egy, nevezője a tagok számának összege plusz egy, b) ha a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok száma nem egyenlő, a tört számlálója egy, nevezője pedig a kormánypárti vagy ellenzéki képviselőcsoportok által nagyobb számban jelölt testületi tagok számának kétszerese plusz egy. (3) A Testület tagjai szavazati jogának mértékét az alábbiak szerint kell kiszámítani: a) ha az elnök a szavazásban részt vehet, a szavazatok összességéből le kell vonni az elnök szavazatának mértékét, az így kapott szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg a kormánypárti képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok között; b) ha az elnök a szavazásban nem vehet részt, a szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik

meg a kormánypárti képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok között. 184 Lakosság riasztása, tájékoztatása (4) A Testület a döntéseit a (2) és (3) bekezdés szerint számított szavazatok alapján a 45. és 46 §okban foglaltak kivételével egyszerű többséggel hozza 45. § (1) Az országos rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja a következő: a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges; b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra

jogosultak kétharmados többsége szükséges; c) ha a b) pontban jelzett szavazás is eredménytelen, a Testület megbízatása az elnök megbízatásának kivételével megszűnik. A megbízatás megszűnését követő harminc napon belül az Országgyűlés új testületi tagokat választ az 33. §-ban leírt jelölési és választási rend szerint, azzal az eltéréssel, hogy ennek során az előző Testület tagjai nem jelölhetők. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint megválasztott Testület új pályázat kiírása nélkül az alábbiak szerint dönt a benyújtott pályázatokról: a) a szavazás első fordulójában az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges; b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A

határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges Ha ekkor sem születik döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni. 46. § (1) Az általános pályázati feltételek, továbbá az országos és a körzeti műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint a körzeti rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik: a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges; b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges; c) ha az általános pályázati

feltételek vagy a pályázati felhívások tárgyában a szavazás második fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges; d) ha a körzeti rádió és a körzeti televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni. (2) A helyi rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja: a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges; b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap,

legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges (3) Ha a pályázatok elbírálása során nem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni. 185 Lakosság riasztása, tájékoztatása 11. Cím A Panaszbizottság 47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4 §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait öt évre szólóan a Testület bízza meg. (2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók. (3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Testület, továbbá a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának

tagja, illetve az sem, aki a Testületnek sem lehetne tagja. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályozását a Testület ügyrendje tartalmazza. (4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Testület elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetőeljárás indul, erről a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti. (5) A Testület a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte. 48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségű személy. (2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét ideértve az eljáró

Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is a Testület állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlősége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére. (3) A Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. §-a alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a panaszt megvizsgálja és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett műsorszolgáltatót, továbbá ha ezt szükségesnek tartja a közvéleményt. (4) A Panaszbizottság működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Testület irodája látja el. (5) A Testület legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat. 49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú

álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat. (2) A kifogást tevő a kifogásolt közlés megjelenésétől, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstől számított negyvennyolc órán a Magyar Köztársaság határain kívül élő (tartózkodó, működő) személy esetében nyolc napon belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevő, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta, de azzal nem

élt. (3) A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell A kifogást tevő a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől számított hat napon külföldi esetén tizenkét napon belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat 186 Lakosság riasztása, tájékoztatása be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani. (4) A

Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevő által előterjesztett kérdésekben. (5) A műsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott műsorszámot rögzítő anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást. (6) A Panaszbizottság a műsorszolgáltatót és a kifogást tevőt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya. 50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelően benyújtott panaszt elutasítja. (2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a műsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a műsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt időpontban és módon a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően

értékelő magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetőséget ad a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére. (3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Testület bírságot szabjon ki. 51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú. (2) A Testület a jogorvoslati kérelemről nyolc napon belül határoz. A Testület elmarasztaló határozatát, illetve ha a Testület a műsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell. (3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III

törvény (a továbbiakban: Pp) XX fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja (4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a műsorszolgáltató műsorában történt közlésén túlmenően a műsorszolgáltatót marasztaló jogerős határozatot a Művelődési Közlönyben is közzé kell tenni. 12. Cím A Testület és a Hírközlési Főfelügyelet kapcsolata 52. § (1) 403 A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Testület a műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján a Hírközlési Főfelügyeletet. (2) Ha a Hírközlési Főfelügyelet a Testület által megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter határidő-hosszabbítást engedélyezhet. (3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Testület meghatározza: a)

a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében; b) a műsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat; c) a műsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit. (4) A Hírközlési Főfelügyelet által kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell: 403 Az 52.§ (1) és (2) bekezdése a 2000: LXXXIX törvény 2§-a szerint módosított szöveg 187 Lakosság riasztása, tájékoztatása a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit földfelszíni műsorsugárzás esetén , valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit; b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet; c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot. (5) A Testület a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja. (6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A

közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni (7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hírközlési Főfelügyeletnél bárki megtekintheti. IV. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK 1. Cím A közalapítványok 53. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés a 140141. §-ok szerint létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és alapítójának kezdeményezésére átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok). 404 (2) E törvény a Hungária

Televízió Közalapítvány nevét, célját és vagyonát nem érinti. (3) A közalapítványok alapító okiratát (a Hungária Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását) az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni. (4) 405 A közalapítványokra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy számláikat a Magyar Államkincstár vezeti. 54. § (1) A közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az alapító okiratban állapítja meg (2) Az alapító pótlólagos vagyonrendeléssel, célra rendelt vagyonként a) a Magyar Rádió költségvetési szerv állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Rádió Közalapítvány, b) a Magyar

Televízió költségvetési szerv állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Televízió Közalapítvány, c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek állami tulajdonban lévő közös használatú ingó és ingatlan vagyonát a tulajdonjogi megosztást követően vagy a részvénytársaságok alapító okirataiban meghatározottak szerint a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába adja. A kuratóriumok 55. § (1) A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok 404 Lásd a 17/1996. (III 8) OGY határozatot, a 18/1996 ( III 8) OGY határozatot és a 19/1996 (III 8) OGY határozatot. 405 Az 53. § (4) bekezdése az 1996: LXXVIII törvény 31 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg 188 Lakosság riasztása, tájékoztatása (2) A kuratóriumok az Országgyűlés által választott, illetőleg az e törvényben meghatározott

szervezetek által delegált tagokból állnak. (3) Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét. (4) Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként. (5) Az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani. (6) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani (7) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i) jelölhetik a négy-négy személyt. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást

tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát. (8) A kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet. (9) A kuratórium elnökségét négyévi időtartamra választják. Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlő arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévő idejére. Ha az adott oldal képviselőcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést

sorsolással kell eldönteni. (10) A kuratórium egyben az elnökség elnökét a kormánypárti képviselőcsoport(ok), elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoport(ok) jelölése alapján az Országgyűlés választja, az elnökség tagjai közül. (11) Ha az elnök, illetve az elnökhelyettes jelöléséről a képviselőcsoportok nem tudnak megállapodni, akkor a jelölést sorsolással kell eldönteni. 56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek: a) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy főt, b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt, c) a b) pontban nem említett egyházak egy főt, d) az emberi jogi országos

szervezetek egy főt, e) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működő országos szakmai szervezetek négy főt, f) az oktatás és tudomány területén működő országos szakmai szervezetek kettő főt, g) a szakszervezetek országos szövetségei egy főt, h) a munkaadók és a vállalkozók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt, i) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt, j) a környezetvédők, természetvédők, állatvédők országos szervezetei egy főt, k) a nők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, l) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, m) a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, n) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, o) a sport országos

érdekképviseleti szervezetei egy főt, 189 Lakosság riasztása, tájékoztatása p) a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, r) a határon túli magyar szervezetek egy főt. (2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek: a) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy főt, b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt, c) a b) pontban nem említett egyházak egy főt, d) az emberi jogi országos szervezetek egy főt, e) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működő országos szakmai szervezetek három főt, f) az oktatás és a tudomány területén

működő országos szakmai szervezetek kettő főt, g) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt, h) a környezetvédők, természetvédők, állatvédők országos szervezetei egy főt, i) a nők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, j) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, k) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben levők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, l) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy főt, m) a szomszédos országokban működő magyar szervezetek képviselői hét főt, a szórvány magyarságot a Magyarok Világszövetségében képviselni jogosult testület egy főt. (3) Az (1) bekezdés r) pontjában és a (2) bekezdés m) pontjában említett szervezeteket a Határontúli Magyarok Hivatala javaslatára a Testület értesíti. 57. § (1) Az 56 § (3) bekezdésében említettek kivételével delegálásra az a szervezet jogosult,

amelyet a Testület nyilvántartásba vett. (2) A nyilvántartásba vételre történő felhívást a Testület minden évben január 31-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásba vételre minden évben március 15-ig lehet jelentkezni (3) A Testület a jelentkezők közül azt a szervezetet veszi nyilvántartásba, amelyet a jelentkezésre való felhívás közzététele előtt legalább két évvel a rá vonatkozó szabályok szerinti bírósági (hatósági) nyilvántartásba bejegyeztek. A jelentkezőnek közölnie kell, hogy az 56 §-ban meghatározottak közül melyik csoportba tartozik. (4) A delegált kuratóriumi tagok megbízatása egy évig tart. (5) Az 56. § szerint azonos csoportba tartozó, a Testület nyilvántartásába felvett szervezetek évente jogosultak képviselőt delegálni a kuratóriumba. Ha a delegálásról a résztvevők teljeskörűen nem tudnak megállapodni, nyilvános sorsolással kell dönteni. A sorsolást mindhárom kuratórium

tekintetében azonos alkalommal minden év április 1-jéig a Testület közjegyző közreműködésével végzi. A sorsoláson azok a szervezetek vehetnek részt, amelyeknek a képviselői a sorsoláson jelen vannak. A delegálásra vonatkozó megállapodás vagy sorsolás egy évre szól (6) Sorsolás alapján egy szervezet egyidőben csak egy kuratóriumba delegálhat képviselőt. Ha több delegálásra lenne így jogosult, meg kell jelölnie azt a kuratóriumot, amelyben a delegálási jogával élni kíván. A másik (többi) kuratórium tekintetében a sorsolást meg kell ismételni (7) Ha egy szervezet már élt delegálási jogával és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban. 58. § (1) A kuratóriumi tagokra és elnökökre a 34 § (2) bekezdésében a d) pont

kivételével és a 35. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok irányadók Az elnöknek, illetve az 190 Lakosság riasztása, tájékoztatása elnökségi tagnak a Ptk. 685 §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az érintett közszolgálati műsorszolgáltató vezető állású dolgozója. (2) A kuratóriumi tagok a tagságuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt azzal a közszolgálati műsorszolgáltatóval, amelynek kuratóriumában tagok voltak. Ez a határidő az elnökre és az elnökségi tagokra két év (3) A kuratórium megbízatását annak lejárta előtt a Ptk. 74/C § (6) bekezdésében foglaltak alapján az illetékes országgyűlési bizottság javaslatára az Országgyűlés vonhatja vissza. A kuratórium egyes tagjainak vagy elnökének (elnökhelyettesének) összeférhetetlenségi okból, illetve e törvénynek a 37. § (4)(5) bekezdéseiben

foglaltak miatti felmentéséről az Országgyűlés, a szervezetek delegáltjairól a küldő szervezet határoz. E kérdésekben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazati arányával dönthet. (4) A kuratórium tagjai (elnöke) a közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Reájuk a 35 § (5) bekezdése irányadó. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatótól. A kuratórium és az elnökség feladat- és jogköre 59. § (1) A kuratórium jogköre: a) a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI törvény (a továbbiakban: Gt) 406 alapján az e törvényben foglalt eltérésekkel a közgyűlés jogainak gyakorlása, b) a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása, c) javaslattétel a Testületnek az üzemben tartási díjbevétel növelése

érdekében, d) 407 e) amit a közalapítvány alapító okirata e törvény keretei között a hatáskörébe utal. (2) Az elnökség a közalapítvány kezelőjének jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával. A közalapítvány gazdálkodása 60. § (1) A közalapítvány bevételeit képezik: a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada, b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada, c) a közalapítvány vagyonának hozadéka, d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési 408 támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések). (2) A közalapítvány kiadásait képezik: a) a közszolgálati műsorszolgáltató működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás, b) a közalapítvány saját költségei (kiadásai). (3) A közalapítványok üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhetnek, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem

alapíthatnak, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, alapítvány létrehozására nem jogosultak. (4) Működési költségeiket az üzemben tartási díjnak az őket megillető részéből fedezik, a fel nem használt összeget a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására kötelesek fordítani. (5) A közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 406 1998. június 16-tól lásd az 1997: CXLIV törvényt Az 1988: VI törvényt az 1997: CXLIV törvény 298 §ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte és a tárgykört újra szabályozta 407 Az 59. § (1) bekezdésének d) pontját az 1997: CXLVI törvény 88 §-a (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte. 408 Az 1992. évi XXXVIII tőrvény 126 §-ára tekintettel az állami költségvetés alatt a központi költségvetést kell érteni. 191 Lakosság riasztása, tájékoztatása A kuratórium és az elnökség működése 61. § (1) A

kuratórium, illetve az elnökség a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de a kuratórium legalább negyedévente, az elnökség legalább havonta ülésezik. Az ülést a kuratórium (elnökség) elnöke hívja össze akkor is, ha az közgyűlési ügyekben kíván dönteni. Ezekhez a napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató elnökét meg kell hívni. Az elnök köteles a kuratórium (elnökség) rendkívüli ülését a kuratórium (elnökség) tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására. (2) A kuratórium tagjainak (ideértve az elnökség tagjait, az elnököt és az elnökhelyettest is) szavazati joga egyenlő. (3) Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele és az elnök vagy az elnökhelyettes jelen van. A határozat meghozatalához a

jelenlévők többségének szavazata szükséges Kuratóriumi ülésen a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges azonban a közszolgálati műsorszolgáltató elnöke megválasztásához, megbízatásának egyszeri meghosszabbításához [66. § (1) bekezdés b) pont] (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az összes tag kétharmadának szavazatával hozható döntés az elnök visszahívásáról, illetve az alelnökök megbízásának vagy megbízatása visszavonásának megtiltásáról [66. § (1) bekezdés c) pont], valamint elnökségi ülésen a 66 § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben. Az összes kuratóriumi tag több mint fele tehet javaslatot az elnök visszahívására [66. § (1) bekezdés d) pont] (5) Az ülés napirendjét az elnök állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag írásban előzetesen javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz. (6) Ha az elnökség a 66. § (2) bekezdés b) pontja

alapján nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétől számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés egy hónapon belül új elnökséget választ Ennek során az előző elnökség tagja nem jelölhető. (7) A kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a kuratórium titkársága látja el. A kuratórium titkárságának szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg. A közalapítvány ellenőrző szerve 62. § (1) A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenőrző testület ellenőrzi (2) Az ellenőrző testület elnökből és két tagból áll. (3) Az ellenőrző testület elnökét és egy tagját az Országgyűlés ellenzéki képviselőcsoportjai, egy tagját a

kormánypártok képviselőcsoportjai jelölik a kuratóriumi elnökségre irányadó szabályok szerint azzal, hogy országgyűlési képviselő is jelölhető. Megválasztásukra a kuratórium elnöksége tagjaira irányadó szabályokat kell alkalmazni. (4) Az ellenőrző testület a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet és az iratokba betekinthet. A kuratóriumra kötelező döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértő vagy veszélyeztető döntések esetében értesíti az Országgyűlés elnökét, illetve az Állami Számvevőszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenőrző testület véleményével kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A kuratórium és az ellenőrző testület tagjainak díjazása 63. § Az elnökség tagjait az országgyűlési képviselők alapdíja száznegyven százalékának, az elnököt az

alapdíj kétszáz százalékának, az elnökhelyettest az alapdíj száznyolcvan százalékának, az ellenőrző 192 Lakosság riasztása, tájékoztatása testület tagjait az alapdíj hetven százalékának, az ellenőrző testület elnökét az alapdíj száz százalékának megfelelő összegű díjazás illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. Költségtérítés a kuratórium többi tagját is megilleti. 2. Cím A Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság 64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetőleg a televízió feladatainak ellátására a Magyar Rádió Közalapítvány, illetőleg a Magyar Televízió Közalapítvány zártkörűen megalapítja a Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR Rt.), illetőleg a Magyar Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV Rt.) 409 (2) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió e

törvény 141143. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után az ott meghatározott időponttól a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány által alapított egyszemélyes részvénytársaságként működik. (3) Az MR Rt.-re, az MTV Rt-re és a Duna TV Rt-re (a továbbiakban együtt: részvénytársaságok) e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is. (4) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van. 65. § A közalapítványok gyakorolják a részvénytársaságok vonatkozásában a Gt 288300 §-ában meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosultak azonban: a) megváltoztatni a részvénytársaságok alapvető tevékenységi körét, b) a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani, c) a

részvénytársaságoktól vagyont vagy nyereséget (osztalékot) elvonni, d) a részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, e) a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni, f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a részvénytársaság elnökének hatáskörébe tartozik. A közgyűlés hatásköre 66. § (1) A kuratórium hatáskörébe tartozik: a) a közszolgálati műsorszolgáltató, mint részvénytársaság alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történő közzététele, b) a részvénytársaság elnökének megválasztása, a megbízatás egyszeri meghosszabbítása, c) a részvénytársaság elnökének visszahívása, alelnökei megbízásának, a megbízás visszavonásának megtiltása a részvénytársaság elnöke intézkedését követő kuratóriumi ülésen,

d) a részvénytársaság elnöke visszahívásának kezdeményezése, e) a részvénytársaság függetlenségének védelme, f) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása, a Művelődési Közlönyben történő közzététele, a szabályzat követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése, g) az archiválás rendjéről szóló szabályzat jóváhagyása, h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések évenkénti értékelése, 409 A Magyar Rádió Részvénytársaság Alapító Okiratát lásd a Magyar Közlöny 1997. évi 36 számában közzétett MR közleményben. 193 Lakosság riasztása, tájékoztatása i) az alaptőke felemelése, leszállítása, j) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fő összegeinek a jóváhagyása, k) az évi adásidő jóváhagyása, módosításának engedélyezése, l) az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban

felhasználásra kerülő mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külső gyártás arányaira is kiterjedően, m) a mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyása, n) a részvénytársaságok felügyelő bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása, a Gt. 13 §-ában foglaltakra figyelemmel, o) a könyvvizsgáló megválasztása, megbízatásának felmondása. (2) A kuratórium elnöksége kizárólagos feladat- és jogköre: a) a részvénytársaság elnöki tisztségére nyilvános pályázati felhívás kiírása, elbírálása, az elnök díjazásának megállapítása, b) javaslattétel az elnök megválasztására, vagy új pályázat kiírása, javaslat az elnök visszahívására, illetve az elnöki megbízatás pályázat kiírása nélküli egyszeri meghosszabbítására; c) a részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzése, da) egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékű

szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása, db) hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása, dc) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése, e) javaslattétel a felügyelő bizottsági tagok megválasztására és visszahívására, díjazásuk megállapítása, f) javaslattétel a könyvvizsgáló megbízására és megbízásának felmondására, díjazásának megállapítása, g) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat érvényesülésének ellenőrzése, a kuratórium éves értékelésének előkészítése, h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenőrzése, a kuratórium éves értékelésének előkészítése. 67. § (1) A részvénytársaságok ügyvezetését az elnök látja

el, igazgatóság nem működik Az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. Az elnökkel megbízási jogviszonyt kell létesíteni, díjazását évente egyszer az általa vezetett társaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani. (2) A részvénytársaságok alelnöke(i) munkaviszonyban állnak. 68. § A részvénytársaság elnöke beszámol a kuratóriumnak (elnökségnek) az általa irányított részvénytársaság tevékenységéről. 69. § (1) Nem választható a részvénytársaság elnökévé, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt. (2) A részvénytársaság elnökét a pályázat alapján a kuratórium titkos szavazással választja négy

évre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes elképzeléseit a részvénytársaság tájékoztatási és kulturális műsorpolitikai célkitűzéseiről, üzletpolitikájáról, valamint az elnökség által meghatározott egyéb kérdésekről. (3) Az elnökség a részvénytársaság elnöke megbízatása lejártát megelőzően százhúsz nappal, az elnöki megbízás egyéb okból megszűnése esetén azt követően legkésőbb tizenöt nappal a pályázatot köteles meghirdetni. (4) A kuratórium a részvénytársaság elnöke megbízatását egy ízben pályázat kiírása nélkül a megbízatás lejártától számított további négy évre meghosszabbíthatja. 194 Lakosság riasztása, tájékoztatása 70. § (1) A részvénytársaság elnöke a megbízatási ideje alatt nem lehet a) országgyűlési képviselő, b) párt tagja, c) a kuratóriumnak, a Testületnek tagja, elnöke, d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező

tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll, e) más, műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van. (2) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzői jogdíját jótékony célra köteles felajánlani. (3)

A részvénytársaság elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet. (4) A részvénytársaság elnöke a tevékenységének megkezdése előtt írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (5) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának lejártát követő két évben nem lehet többségi állami részesedéssel rendelkező gazdasági társaságban vezető tisztségviselő. 71. § A részvénytársaság elnöke e törvény, más jogszabályok, az alapító okirat, a kuratórium (elnökség) határozatai és a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat keretei között irányítja a részvénytársaságot. Ennek keretében: a) dönt a műsorrendről, b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot, c) előterjeszti a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról, d) előterjeszti az archíválás rendjéről szóló

szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról, e) meghatározza és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet és gondoskodik végrehajtásáról, f) elkészíti a mérleg- és eredménykimutatást és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak, g) előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat [66. § (2) bekezdés dc) pont], h) előterjeszti a tárgyalási felhatalmazást, illetve előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat [66. § (2) bekezdés da) és db) pont], i) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve az alelnök(ök) alkalmazását, j) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és az alapító okirat vagy a kuratórium határozata előír, k) gyakorolja az e törvényben foglalt eltérésekkel mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának

hatáskörébe utal. 72. § A részvénytársaság elnöke a részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást. 195 Lakosság riasztása, tájékoztatása A részvénytársaság felügyelő bizottsága 73. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését a felügyelő bizottság ellenőrzi Jogában áll az elnöktől, a társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a társaság költségére megvizsgáltatni. (2) A felügyelő bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által választott tag kivételével a kuratórium választja négy évre. A felügyelő bizottság tagjainak részleges cserélődése vagy a felügyelő bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelő bizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól. (3) A felügyelő bizottság első

ülésén tagjai közül elnököt választ. (4) A felügyelő bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a kuratórium elnöksége hagyja jóvá. (5) A felügyelő bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettő tag jelen van. (6) A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a kuratórium (elnökség) elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a kuratóriumnak, illetve az elnökségnek a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik. (7) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik. (8) A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben a Gt. és az alapító okirat előírásai az irányadóak. A részvénytársaság könyvvizsgálója 74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre (2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt. keretei között

az alapító okiratban kell meghatározni. A részvénytársaság gazdálkodása 75. § (1) 410 Az állam a központi költségvetés ,,Országgyűlés fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelő támogatásban részesíti (2)–(3) 411 (4) Az állam a központi költségvetés ,,Országgyűlés fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot a közalapítvány útján a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti. (5) A részvénytársaság a főtevékenységének elősegítése érdekében vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel. (6) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban. (7) 412 A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető, e törvény hatálybalépése

előtt keletkezett szerzői jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül kizárólag saját műsorukban felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti – a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megillető szomszédos jogi jogosultságok kivételével – a szerzői jogi jogszabályok alkalmazását. 410 A 75. § (1) bekezdése az 1998: XC törvény 100 §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg A 75. § (2)–(3) bekezdését az 1998: XC törvény 128 §-a (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte. 412 A 75. § (7) bekezdésének második mondatát az 1999: LXXVI törvény 111 §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe. 411 196 Lakosság riasztása, tájékoztatása 76. § (1) A részvénytársaság elnöke, alelnöke, a szervezeti és működési szabályzatban e korlátozás alól nem mentesített

dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685 § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685 § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni. (2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári

évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani. V. FEJEZET A MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE 1. Cím A Műsorszolgáltatási Alap 77. § (1) A Műsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása. (2) Az Alap eszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (3) Az Alap forrásai: a műsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, az üzemben tartási díj, valamint e címen az állam által átalány, illetve kiegészítés

formájában folyósítandó költségvetési hozzájárulás, továbbá az önkéntes befizetések. (4) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. (5) 413 Az Alap kezelője a Testület. Az Alap jogi személy, számláját a Magyar Államkincstár vezeti (6) 414 Az Alap éves költségvetését – a 32. § (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként – az Országgyűlés hagyja jóvá. (7) Az Alap kezelésének részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértésben a Testület határozza meg és a Művelődési Közlönyben közzéteszi. 78. § (1) Az Alap bevételének évi legalább fél-fél, legfeljebb egy-egy százalékát a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint a közműsorszolgáltatók visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani. A támogatás a műsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott idejére folyósítható. (2) A

műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább ötven százalékát a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani, különös tekintettel a filmgyártással összefüggő előírásokra. (3) A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban. 413 A 77. § (5) bekezdése az 1996: LXXVIII törvény 32 §-ával megállapított szöveg A 77. § (6) bekezdését az 1998: XC törvény 100§-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe, s az eredeti (6) bekezdést (7) bekezdésre változtatta. 414 197 Lakosság riasztása, tájékoztatása (4) A közszolgálati műsorszámok és műsorok, valamint a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, illetve a közműsorszolgáltatók támogatását nyilvános

pályázat útján kell biztosítani. A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bírálóbizottság értékeli. (5) A bíráló bizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásával. A bírálóbizottság tagjai nem lehetnek köztisztviselők. A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint közműsorszolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét biztosítani kell. (6) A Testület a döntését nyilvánosságra hozza. (7) 415 A 117. § (1) bekezdésében meghatározott műsorszolgáltatások esetében az üzemben tartó helyett az Alap kezelője az Alapból fizeti meg a szerzői jogi jogszabályok alapján járó díjazást. 2. Cím Az üzemben tartási díj 79. § (1) Üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki

televízió műsor vételére alkalmas készüléket (a továbbiakban: televíziókészülék) üzemeltet. Az üzemben tartási díj ha e törvény másként nem rendelkezik televíziókészülékenként fizetendő. (2) Az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. 416 (3) Az üzemben tartási díjat a közszolgálati műsorszolgáltatók versenyképes és takarékos működtetésének, a műsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a közszolgálati műsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell megállapítani. (4) 417 Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban

kötelezettként szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. 80. § (1) Nem kell üzemben tartási díjat fizetni a) a magánszemély és a vele közös háztartásban élő személyek által üzemben tartott második és minden további, b) az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási és közművelődési intézmények, közgyűjtemények, diákszállások (kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden további, c) a bérelt, d) a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett, e) a műsorszolgáltató, a műsorelosztó, a műsorszétosztó, a műsorszóró rendszer üzemeltetője, illetőleg a Testület vagy a Hírközlési Főfelügyelet által üzemi,

vétel-megfigyelési és ellenőrzési célból telephelyen, illetve vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott, f) az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi állampolgár által üzemben tartott, g) a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerződés alapján díjfizetés alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott, h) a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett televíziókészülék után. 415 A 78. § (7) bekezdését az 1999: LXXVI törvény 111 §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe 2001-ben havi 690 Ft, 2002-ben havi 740 Ft. Lásd a 2000: CXXXIII törvény 58§-át 417 A 79. § (4) bekezdése az 1997: CXLVI törvény 74 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg 416 198 Lakosság riasztása, tájékoztatása

(2) Aki a) televíziókészülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik, üzemegységenként egy, b) televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, továbbá az (1) bekezdés b), d), g) és h) pontja alá nem eső jogi személy és nem jogi személy gazdasági társaság a tevékenységi körébe tartozó minden televíziókészülék után köteles üzemben tartási díjat fizetni. (3) A vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben a (2) bekezdés a) pontja kivételével vagy nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni. 81. § (1) Mentes az üzemben tartási díj fizetése alól: a) az egyedül élő hetven éven felüli személy, b) az önálló háztartásban élő házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli, c) az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb

jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója [Ptk. 685 § b) pont] eltartásáról gondoskodik, d) a hadirokkant és hadiözvegy, e) a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II csoportbeli rokkant (2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek után átalány formájában meghatározott üzemben tartási díjat kell előirányozni és azt időarányosan, havonta az Alapba kell átutalni. (3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követő hónap első napjától mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét annak, aki e törvény hatálybalépését megelőzően már igazolta azt. 82. § (1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn. (2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem

tesz eleget, az elmulasztott díjon felül, a díjjal azonos összegű pótdíjat köteles fizetni. 82/A. § 418 (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló 1990 évi XCI törvény (a továbbiakban: Art.) 3 §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat – a helyszíni ellenőrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével – az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el. (2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenőrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi. (3) Az Art. 57 §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenőrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenőrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történő

belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése céljából, ha az ellenőrzés megkezdése előtt a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelően igazolja, vagy b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri. (4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenőrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán. 418 A 82/A. §-t az 1997: CXLVI törvény 74 §-ának (3) bekezdése iktatta be 199 Lakosság riasztása, tájékoztatása

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenőrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele. (6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese. (7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett időszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82 §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak. (8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok

adótitoknak minősülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47 §-ának rendelkezései irányadók. (9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplő előfizetők nevéről és lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről). (10) A díjfizetésre kötelezett a) magánszemély az adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetőleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e, b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20 §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítő bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá eső

televíziókészüléket üzemeltet, c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)–b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti. (11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követő 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplő, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi. (12) Az Alap kezelőjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47 §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelőit megillető tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesüléséről, és jogosult a Megbízott

ellenőrzésére. (13) A (10) bekezdésében előírt bevallási kötelezettséget első ízben az 1997. évről benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétől fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1 napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni. (14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni 83. § A díj fizetésére kötelezett a) 419 a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszűnését, b) a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységét, valamint a televíziókészülékek számát, annak növekedését, a díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétől számított nyolc napon belül a díjbeszedést végző szervezetnek köteles bejelenteni. 84. § (1) 420 (2) 421 A

beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió 419 A 83. § a) pontja az 1997: CXLVI törvény 74 §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg A 84. § (1) bekezdését az 1998: XC törvény 128 §-a (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte 421 A 84. § (2) bekezdése az 1997: CXLVI törvény 74 §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg 420 200 Lakosság riasztása, tájékoztatása Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti – a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással –; egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymást közt egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek

fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. (3) Az Alapba valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj négy százalékáig terjedően a Testület, három százalékáig terjedően a kuratóriumok költségvetését az Országgyűlés az Alap terhére kiegészítheti. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elő. VI. FEJEZET MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG 1. Cím Általános rendelkezések 85. § (1) Magyarországi műsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogosult. (2) Részvénytársasági formában működő műsorszolgáltató részvényei kizárólag névre szólóak lehetnek. (3) Országos és körzeti vételkörzetű

televízió, illetve országos vételkörzetű rádió műsorszolgáltató részvénytársasági, illetőleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és) nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában működhet. 86. § (1) Műsorszolgáltatóként, illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a Testület által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgálati műsorszolgáltató működhet. (2) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult személy: a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, az államtitkár, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az alkotmánybíró, b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, ezek helyettese, a jegyző, a főjegyző, c) a bíró, az ügyész, d) a párt alkalmazottja, országos vagy területi tisztségviselője, e) a közszolgálati műsorszolgáltató

felügyelő bizottságának, kuratóriumának tagja, f) a közszolgálati műsorszolgáltató elnöke, alelnöke, illetve az, aki közszolgálati műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, g) a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, h) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság és az Állami Számvevőszék vezető beosztású tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja, i) aki a Hírközlési Főfelügyelettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (3) Nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult szervezet: a) párt, az általa létrehozott gazdasági társaság, b) az állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha az Alkotmány 19/D. és 19/E §-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott törvény másként rendelkezik, c) az a gazdasági társaság,

amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van, d) az a gazdasági társaság, amelyben a (2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás 201 Lakosság riasztása, tájékoztatása alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet. (4) 2002. december 31-ig nem szerezhet műsorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett műsorszolgáltatás vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve a) ha a távközlési szolgáltatási engedélyt a műsorszolgáltatási szerződés megkötése után kapta abból a célból, hogy saját műsorát műsorszórás útján terjessze, b) azt a műsorelosztót, aki nem végez egyéb távközlési szolgáltatást. (5) Aki szerződés vagy bejelentés alapján műsorszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb

a) egy országos műsorszolgáltatás, vagy b) két körzeti és négy helyi műsorszolgáltatás, vagy c) tizenkét helyi műsorszolgáltatás végzésére rendelkezhet jogosultsággal. (6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a szakosított műsorszolgáltatásra, azonban a 16. § (1)(3) bekezdéseiben engedélyezett reklámidőt az (5) bekezdés szerinti mértéken felüli műsorszolgáltatás(ok) tekintetében 0,3 szorzószámmal lehet csak figyelembe venni. 87. § Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére eső vételkörzetű műsorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetői közt vagy felügyelő bizottságában, illetve az az alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, főpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685 § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt. 88. § Hálózatos műsorszolgáltatásra csak a

hálózatos műsorszolgáltató jogosult A hálózatos műsorszolgáltatásra a műsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 89. § (1) A műsorszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt ideértve a teljes műsorszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését a közzétételt követő harminc napig, az országos és a körzeti műsorszolgáltatónak hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A műsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni. (2) A műsorszolgáltató törvény, illetve szerződéses kötelezettség alapján önellenőrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és adattárolásra köteles. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenőrzés költségeit az önellenőrzésre kötelezett viseli. (4) A

műsorszolgáltató a Testület számára az általa megszabottak szerint adatokat köteles szolgáltatni különösen: a) a reklámkorlátok és tilalmak, a műsorszám-támogatási, műsorkészíttetési és közszolgálati műsorsugárzási előírások, b) a műsorszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségek, c) a közműsorszolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenőrzéséhez; d) a törvény VIII. fejezetében megjelölt összekapcsolódások megállapításához 2. Cím A műsorszolgáltatási szerződés alapvető tartalma 90. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés a Testület és a pályázati eljárásban kiválasztott műsorszolgáltató között jön létre. Műsorszolgáltatási szerződést földfelszíni rendszerű műsorszórás útján megvalósuló, illetve a Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) műholdas, valamint rádiótávközlő eszközzel végzett műsorszolgáltatás esetén kell kötni. 202 Lakosság

riasztása, tájékoztatása (2) A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidő-beosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni. (3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet. A műsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat félévre előre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja. (4) A (3) bekezdésben foglaltak

megszegése a törvény súlyos megsértésének minősül. (5) A szerződésszegés miatt kiköthető kötbér esetenként nem haladhatja meg az éves műsorszolgáltatási díj ötven százalékát. (6) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató nem köteles műsorszolgáltatási díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a Testület állapítja meg. A feltételek teljesítéséről a műsorszolgáltató minden év végén a Testület által megállapított időpontban beszámol. 3. Cím Általános pályázati feltételek 91. § (1) A Testület legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a műsorszolgáltatási szerződések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága, sokszínűsége, az egyetemes és a nemzeti kultúra megőrzése és gazdagítása. (2) Az

általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen a) a műsorszolgáltatás tárgyi feltételeit, b) a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait, c) a szerződésszegés következményeit, így különösen a kötbért, továbbá a műsorszolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedő felfüggesztésének feltételeit, d) a műsorszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk előállítására, őrzésére, hozzáférhető állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételként különösen az alábbiakat kell előírni: a) az üzleti tervet, b) bankigazolást arra vonatkozóan, hogy a műsorszolgáltató működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített bankszámlán a műsorszolgáltató rendelkezésére áll, c) a műszaki feltételek ismertetését, d) a

műsorterv és a műsor főbb jellemzőinek bemutatását, kitérve az esetleges tájékoztató és közszolgálati műsorokra különösen a hírszolgáltató műsorokra , valamint országos és körzeti televíziók esetében a magyarországi gyártású filmalkotások bemutatására vonatkozó elképzelések ismertetésére és mindezek időbeli arányára, e) a tervezett műsoridőre vonatkozó ajánlatot. (4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tesz eleget, aki igazolja vagy valószínűsíti a feltételek teljesülését. 92. § (1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehető a helyi, körzeti és országos, illetőleg műholdas műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételek között. (2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi, területi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló műsorszolgáltató társaságban a tulajdonost megillető szavazati 203 Lakosság riasztása,

tájékoztatása jogok gyakorlásának mértékét, továbbá az ilyen műsorszolgáltató vezetőjének kinevezési (pályázati) feltételeit. Az általános pályázati feltételek tervezete és a nyilvános meghallgatás 93. § Az általános pályázati feltételekről a Testület tervezetet készít és azt teljes egészében, indokolással együtt a Művelődési Közlönyben közzéteszi. A közzétételt követő tizenöt napon belül az általános pályázati feltételekre bárki írásban a Testülethez címzett észrevételt tehet. 94. § (1) Az általános pályázati feltételek tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hírközlési Főfelügyelet képviselője is (2) A meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően közleményt kell

közzétenni a Művelődési Közlönyben és két országos napilapban. (3) A meghallgatáson lehetőséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Testület és a Hírközlési Főfelügyelet képviselője az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson. (4) A meghallgatást a Testület képviselője vezeti és ő dönt arról, hogy a meghallgatás a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén megtartható. (5) A meghallgatás vezetője a jelenlevők meghallgatása után és az esetleg előzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges napirendet. (6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet és a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti. (7) A jelenlevők a meghallgatás vezetőjén keresztül egymáshoz is intézhetnek kérdést. (8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Testület irodájában megtekinthető. (9)

A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati feltételek véglegesítéséről. Döntését a meghallgatást követő harminc napon belül a Művelődési Közlönyben közzéteszi. 4. Cím A pályázati felhívás 95. § (1) A pályázati felhívás tervezetére, közzétételére és a nyilvános meghallgatásra a 9394 §okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni (2) A pályázati felhívás tartalmazza a műsorszolgáltatási lehetőségekre vonatkozóan az 52. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat, a pályázat kötelező tartalmát, továbbá számszerű meghatározással a törvény 96. § (1) bekezdés e), f) , g) és i) pontjaiban foglaltak értékelési szempontjait (3) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtől csak akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános pályázati feltételek. (4) A

pályázatot úgy kell kiírni, hogy a) országos műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább hatvan nap, b) körzeti műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább negyven nap, c) helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább harminc nap álljon rendelkezésre. (5) A Testület a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát pályázati feltételként írhatja elő, ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága, illetve a kulturális sokszínűség valamennyi műsorszolgáltatást együttesen figyelembe véve nem érvényesül. A 204 Lakosság riasztása, tájékoztatása Testület a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott jogosultságainak biztosítására heti legalább négy, legfeljebb nyolc órányi

műsoridőben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévő közhasznú társaságot, mint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatót műsorszolgáltatásra jogosítja fel, ha a pályázati felhívásban meghatározott vételkörzetben a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű tájékoztatási igényeinek kielégítése másképp nem biztosított. (6) A Testület a pályázati felhívásban a 8. § (3) bekezdésén felüli mértékben feltételként írhatja elő, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon. (7) A pályázati felhívásban meg kell határozni a műsorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató kivételével a műsorszolgáltatási jogosultság nem ítélhető oda. (8) A pályázati felhívás a műsorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb két évre szóló, ötvenszázalékos mentesítést kínálhat fel. A

mentesítés a 91 § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó kötelezettséget nem érinti. (9) A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett legkisebb évi műsorszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a műsorszolgáltatási díjba beszámít, visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár. (10) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amelyen belül a műsorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a szolgáltatás megkezdésére a jogosultnak felróható okból a határidő elteltéig nem kerül sor, a jogosultság megszűnik. A pályázat tartalma 96. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó adatait: nevét, lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát, b)

annak a büntetlen előéletű személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelősséget viseli a műsorszolgáltató tevékenységéért, c) ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági szerződését, illetve alapító okiratát esetleges módosításával együtt, d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban, e) a tervezett műsorszolgáltatás alapvető adatait: fajtáját (rádió, televízió), vételkörzetét, az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget, a szolgáltatás adásidejét, adásidő beosztását, a tervezett kiegészítő és értéknövelő műsorszolgáltatást, a műsorszolgáltatás állandó megnevezését,

emblémáját, illetőleg szignálját, f) a tervezett műsorszerkezetet, a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt havi átlagos műsoridőt, a napi rendszeres híradásra szánt műsoridőt, a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett havi átlagos műsoridőt, g) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a műsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot, 205 Lakosság riasztása, tájékoztatása h) műholdas műsorszolgáltatás esetén a pályázó által használni tervezett műholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát, i) a műsorszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, illetve banki igazolást a 91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeg rendelkezésre állásáról. (2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra

vonatkozó adatokat is, hogy a társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő gazdasági társaságban. (3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévő pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok. (4) A pályázatban szereplő adatokról a Testület a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerződés megkötését követően az (1) bekezdés szerinti adatok a d) pontban meghatározottak kivételével nyilvánosak. 97. § A 102 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pályázatok esetében a Testület köteles a pályázati határidő

lejártát követő tizenöt napon belül a Művelődési Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett műsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait. A pályázat elbírálása 98. § A Testület országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy a) a pályázó nem esik-e a 8588. §-okban vagy a VIII fejezetben foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá, b) megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek, c) megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított pályázati feltételben foglalt tárgyi és személyi feltételeknek. 99. § (1) Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Testület köteles a pályázatot a 98 §-ban megjelölt időn belül az elutasítás okát megjelölő és indokolt nyilatkozatban visszautasítani. (2) Ha a

pályázatok közt nincs olyan, amely a 95. § (5) bekezdésében meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Testület jogosult a pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem hirdette volna meg. (3) Ha a pályázat a 95. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja. (4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg. (5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság előtt megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának nem akadálya. 100. § (1) A Testület a pályázat nyertesével köthet

szerződést Helyi műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Testület megköti a műsorszolgáltatási szerződést. (2) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó adásidőre a Testület pályázatot ír ki. 206 Lakosság riasztása, tájékoztatása (3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidő a nyolc órát meghaladja, a jogosult hozzájárulásával a fennmaradó adásidőre a Testület pályázatot írhat ki. (4) A Testület a 101. §-ban meghatározott eljárást követően köti meg a szerződést, ha egymással versengő pályázatok szerinti műsorszolgáltatási igények egyidejűleg nem elégíthetők ki a pályázatban feltüntetett módon. 101. § (1) Ha versengő pályázatok közül kell választani, a Testület a 98 §-ban megjelölt időn belül felszólíthatja a versengő pályázókat, hogy a felszólítástól számított

tizenöt napon belül állapodjanak meg a megpályázott műsorsugárzási lehetőségek időbeli megosztásában. (2) Megegyezés hiányában a versengő pályázatok közül a Testület a pályázat kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt. (3) Ha a versengő pályázók között nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató is pályázott az országos műsorszolgáltatást kivéve , a jogosultságot a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két nyereségérdekelt helyi műsorszolgáltatás elérhető és közülük legalább egy műsorszórással valósul meg. A műsorszolgáltatási szerződés megkötése 102. § (1) A műsorszolgáltatási szerződés létrejöhet: a) pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással, illetve b) az igénylő által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött a Hírközlési

Főfelügyelet ellenőrző vizsgálata alapján a Testület által jóváhagyott műsorszolgáltatási lehetőségre, az e törvényben meghatározottak szerint. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hírközlési Főfelügyelet által kidolgozott és a Művelődési Közlönyben előzetesen nyilvánosságra hozott a vételkörzet, a frekvenciasáv és más műszaki jellemzők által meghatározott műsorszolgáltatási lehetőségekre kell vonatkoznia. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési Főfelügyelet költségtérítés ellenében adatokat szolgáltat. (4) A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján a) a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidőig, valamint b) az a) pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása után fennmaradt műsorszolgáltatási lehetőségekre bármikor benyújtható. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint

keletkezett műsorszolgáltatási lehetőségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelő igénylővel kell a műsorszolgáltatási szerződést megkötni, ha a pályázaton felajánlott legmagasabb összegű műsorszolgáltatási díj megfizetését vállalta. (6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt. 5. Cím A frekvenciakijelölés 103. § (1) A műsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Főfelügyelet a műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező vagy a vele szerződött távközlési szolgáltató számára kijelöli. (2) A frekvenciakijelölési eljárást a Hírközlési Főfelügyelet a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv) szerint folytatja le (3) A műsorszóró

adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza: 207 Lakosság riasztása, tájékoztatása a) a frekvencialekötési díjat, b) a műsorszóró adó üzemeltetésének műszaki feltételeit és előírásait. (4) A műsorszóró adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete tartalmazza: a) a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának időpontját, b) a Testület által meghatározott, a műsorszolgáltatásra vonatkozó feltételrendszert. 104. § (1) A műsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza: a) a 103. § (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében foglaltakat, b) a frekvenciahasználati díjat. (2) A műsorszóró adó rádióengedélyét a Hírközlési Főfelügyelet a műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki. (3) A Hírközlési Főfelügyelet hivatalból, vagy a Testület megkeresésére ellenőrzi a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt

feltételek megvalósulását, és ha szabálytalanságot állapít meg, az ellenőrzés eredményéről a Testületet tájékoztatja. (4) A Testület megkeresésére végzett ellenőrzés igazolt költségeit a Testület megtéríti. Ha az ilyen megkeresésre végzett ellenőrzés eredménye szerint a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt feltételeket megszegték, az ellenőrzés költségeit az köteles megtéríteni, akinek a feltételek megszegése a Ptk. 339 §-a szerint felróható 6. Cím Üzemeltetési feltételek 105. § (1) A műsorszórásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély kézhezvételétől számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, s a műsorszórás megkezdését annak megkezdése előtt nyolc nappal a Testületnek írásban bejelenti. (2) A műsorszórásra jogosult köteles az általa közölt adat változását a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül bejelenteni. A

Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás e törvénybe ütközik. 106. § (1) A műsorszóró adó üzemeltetője a műsorszolgáltatóval együttműködve köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlődő időben azonosító jelet sugározni vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az adó több műsorszolgáltató műsorát sugározza, az azonosító információnak vagy jelnek megkülönböztethetőnek kell lennie. (2) A műsorszóró adó mérőjelet, mérőábrát, állóképet, monoszkópot a műsor megkezdése előtt és után legfeljebb tíz percig, műsor közben legfeljebb két percig sugározhat. (3) Üzemzavar előfordulásakor műsorjel hiánya esetén a hiány időtartamára a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható. (4) Televízió műsorszóró adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem működtethető külön, vagy olyan módon, hogy eltérő, illetve egymással nem kapcsolatos műsoranyagot

sugározzon, kivéve a) az előre bejelentett mérést vagy kísérleti sugárzást, b) az állókép, illetve a monoszkóp sugárzását, valamint c) ha a kép- vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni. 7. Cím A jogosultság időtartama 107. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig, rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre 208 Lakosság riasztása, tájékoztatása megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Testülethez be kell jelenteni. (2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni. (3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a

szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte. (4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8. Cím Hozzájárulás hálózatba kapcsolódáshoz 108. § (1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat vételkörzete vagy a műsor jellemzői a műsorszolgáltatási jogosultságtól eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a műsorszolgáltatási szerződések módosítása. (2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos műsorszolgáltató megnevezését és a távközlésről szóló 1992. évi LXXII törvény (a továbbiakban: Ttv) 19 §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban történő engedélyezése csak a műszaki feltételek nem teljesítése esetén

tagadható meg. (3) Ha a bejelentő megfelel a 98. §-ban foglaltaknak, a Testület módosítja a műsorszolgáltatási szerződéseket, egyidejűleg nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos műsorszolgáltatót. Nem módosítható a műsorszolgáltatási szerződés a hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi műsorszolgáltató tekintetében, amelynek fennmaradó saját műsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát. (4) A közműsorszolgáltatónak, ha nem kizárólag közszolgálati műsorának teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, műsorszolgáltatási díjat kell fizetnie. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba. 9. Cím A műsorszolgáltató tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkező változás 109. § (1) A műsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át (2) A műsorszolgáltatónak a Testülethez be kell jelentenie,

ha tulajdoni viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen: a) a vállalkozás neve, székhelye (lakcíme) megváltozását, b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a tulajdoni részesedés megváltozását, az alapszabályban, alapító okiratban vagy társasági szerződésben bekövetkezett változásokat. (3) A műsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a törvény VIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket 10. Cím A frekvenciacsere 110. § Ha a műsorsugárzási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt az Ftv. 12 §-ának (1) bekezdése alapján a jogosultnak fel nem 209 Lakosság riasztása, tájékoztatása róható okból a Testület tájékoztatása mellett visszavonták, a Testület a jogosultnak pályázati kiírás nélkül

hasonló feltételekkel más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel. 11. Cím Szerződésmódosítás 111. § A Testület a szerződés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a műsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nőtt meg és ennek folytán változott a helyi műsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos műsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a műsorszolgáltató egyébként eleget tesz az adott új műsorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek. 12. Cím A törvény vagy a szerződés megszegése 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő

személy bűnösségét a Btk. 329 §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől, c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki, a 135. § szerinti összeghatárok között, f) azonnali hatállyal felmondja a szerződést. (2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1) bekezdésben foglalt más joghátrányokkal együtt is alkalmazható. (3) A figyelmeztetést és a

műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére vonatkozó állásfoglalást a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni. (4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a) a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll, b) a szerződés a törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta, c) a szerződés megkötése óta másodszor kellene az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést alkalmazni. (5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató esetében a kötbér alapja a meghirdetett műsorszolgáltatási díj, kivéve, ha műsorszolgáltatási díjat fizetnek. (6) Ha a reklámozásra és támogatásra vonatkozó előírások meg nem tartása a nézők és hallgatók érdekeit is sérti, a Testület a szerződésszegés

jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a szolgáltatás megtiltását vagy feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozhatja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek. 210 Lakosság riasztása, tájékoztatása 13. Cím A vezetékes és a műholdas műsorszolgáltatás 113. § (1) Az a műsorszolgáltató, aki műsorának terjesztését kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzi, műsorszolgáltató tevékenységének megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni a 96. § (1)(3) bekezdése szerinti adatokat (2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a műsorszolgáltatási díj mértékét e határidőn belül a jogosulttal közölni kell. (3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentő egyébként nem lehetne műsorszolgáltatási szerződés jogosultja. (4)

Törölni kell a nyilvántartásból a műsorszolgáltatót, ha a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye, b) az üzembentartó bejelentette a műsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését, vagy tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta, c) a törvény II. fejezetében foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan megszegte (5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a műsorszolgáltatás nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó műhold igénybevételével történik. 14. Cím Az ideiglenes műsorszolgáltatás 114. § (1) Helyi műsorszolgáltatási jogosultságra kérelemre, ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló műsorszolgáltatási szerződést kell kötni, olyan műsorsugárzási lehetőség használatára, a) amely a Testület által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel, és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy b) amelyre más már műsorszolgáltatási

jogosultságot szerzett, de a jogosult műsorszolgáltatása az ideiglenes műsorszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg. (2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőség esetén az igénylőnek a Hírközlési Főfelügyelet által kiadott igazolással kell bizonyítania, hogy a műsorszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható. Az igazolásnak tartalmaznia kell a 52. § (4) bekezdésében foglalt műszaki adatokat Ilyen esetben a Testület a műsorszolgáltatási jogosultságot az alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg: a) a pályázati felhívást a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül, az 52. § (4) bekezdésében foglalt adatokkal együtt a Testület teszi közzé; b) a pályázatot a közzétételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani; c) a pályázatnak tartalmaznia kell:

ca) a pályázó nevét, lakcímét, cb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapszabályát vagy társasági szerződését, cc) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban, cd) a műsortervet, ce) a műsorért felelős személy nevét és lakcímét; d) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre egy pályázatot nyújtanak be és az megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület a pályázóval a műsorszolgáltatási szerződést megköti; e) ha a műsorszolgáltatási lehetőségre több pályázatot nyújtanak be és azok mindegyike megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület felhívására a pályázók megállapodhatnak egymás között a 211 Lakosság riasztása, tájékoztatása műsoridő megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Testület mindegyik pályázóval azonos feltételekkel megköti a műsorszolgáltatási szerződést. Ha a felhívást követő három napon belül a megállapodás

nem jön létre, a Testület dönt a műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről. A döntés ellen benyújtott panasz esetén a Testület a pályázati eljárást a 3. címben foglaltak szerint folytatja le (3) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződést ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerződések időtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes műsorszolgáltatásra feljogosított műsorszolgáltató más műsorszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat. (4) Ideiglenes műsorszolgáltatási szerződés alapján a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatónak nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetni. A műsorszolgáltatási díjat egyébként a Testület állapítja meg (5) E § alkalmazása során a törvény VIII. fejezetében szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni (6) Az (1) bekezdésben megjelölt

ideiglenes műsorszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg. VII. FEJEZET MŰSORELOSZTÓ RENDSZER ÁLTAL TÖRTÉNŐ MŰSORSZOLGÁLTATÁS, ILLETVE MŰSORELOSZTÁS 115. § (1) Műsorszolgáltatás ha az nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe vezetékes műsorelosztó távközlő hálózattal vagy műsorelosztó rádiótávközlő eszközzel is végezhető. (2) Az (1) bekezdés szerinti műsorszolgáltatás az e célra rendszeresített nyilvántartásba vétel után kezdhető meg. (3) A törvény hatálybalépésekor már működő műsorelosztó a Testület megalakulását követő harminc napon belül, a tevékenységét később kezdő műsorelosztó, a tevékenység megkezdése előtt harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni: a) a műsorelosztó nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét), cégnyilvántartási vagy hatósági nyilvántartási számát, b) annak, a büntetlen előéletű személynek a nevét és lakcímét, aki a sajtójogi,

valamint az e törvény szerinti felelősséget viseli a műsorelosztó tevékenységért, c) a műsorelosztó vállalkozás társasági szerződését, illetve alapító okiratát, esetleges módosításaival együtt, d) a műsorelosztó, illetve az üzemeltetésre feljogosított vállalkozás (a továbbiakban együtt: üzembentartó) nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztő, továbbá magyarországi műsorszolgáltatást végző, illetve magyarországi műsorszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban, e) a tervezett műsorelosztás vételkörzetét, f) a műsorelosztáshoz csatlakoztatott háztartások számát. (4) Műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének egyharmadát. (5) A (3) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít más jogszabályokban előírt engedélyek megszerzése alól. (6)

A bejelentésben közölt adatok változása esetén a (3) bekezdés a)e) pontjaiban foglaltakat harminc napon belül, az f) pontban foglaltakat a tárgyévet követő év február 1-jéig kell bejelenteni. (7) Törölni kell a nyilvántartásból a műsorelosztót, ha a) bejelentette a műsorelosztás megszüntetését, b) tevékenységét tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta, c) nem tett eleget az (5)(6) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, d) bejelentés nélkül osztott el műsorszolgáltatást, e) nem tett eleget a Testület műsorszolgáltatás elosztásának szüneteltetésére vonatkozó, nemzetközi szerződésen alapuló felszólításának. 212 Lakosság riasztása, tájékoztatása (8) A műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendeletben szabályozza. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő

rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Műsorelosztó rendszerek építése esetén a rendelet hatálybalépésétől, már meglévő rendszerek esetében pedig az átépítést 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni Olyan már kiépített műsorelosztó rendszereknél, amelyeknek gerinchálózata nem felel meg a rendeletben szabályozottaknak, a további lakossági csatlakozások kiépítésénél a rendeletben foglaltakat ugyancsak 2003. január 1-jétől kell érvényesíteni 116. § (1) Az üzembentartó ha ez nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerződésbe nyilvántartásba vétel alapján jogosult elosztani bármely magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltatást. (2) Magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltató műsorának elosztásához, az elosztás megkezdése előtt harminc nappal a Testületnek be kell jelenteni: a) az elosztani kívánt magyarországi vagy külföldi műsorszolgáltató

műsorának állandó megnevezését, a műsorszolgáltató azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat, b) a műsorszolgáltatóval kötött szerződést vagy a műsorelosztási jogosultság egyéb igazolását és/vagy azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a szerzői jogokkal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a műsorelosztó megtette, c) az egyes műsorszolgáltatások műsorelosztó rendszeren belüli elhelyezésének műszaki adatait, d) az egyes műsorszolgáltatások különböző díjú szolgáltatási csomagokban való elhelyezését. (3) Az üzembentartó február 1-jéig köteles bejelenteni az egyes műsorszolgáltatások vételébe az előző év december 31-éig bekapcsolódott háztartások számát. (4) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület hatvan napon belül nem tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni. (5) A Testület a nyilvántartásba vételt akkor tagadhatja meg, ha a) a

műsorszolgáltatás tervezett elosztása e törvénybe vagy a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik, b) a (2) bekezdés szerinti adatok hiánypótlásra történő felszólítás után nem állnak rendelkezésre. (6) A Testület a nyilvántartott adatokról harmadik személynek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvényben foglaltak szerint adhat tájékoztatást. A Testület a nyilvántartás alapján statisztikai célra a műsorszolgáltató és a műsorelosztó hálózatot üzemben tartó személyének azonosítására alkalmas adatot nem szolgáltathat. A műsorelosztó által elosztott műsorok műsorszolgáltatói számára, kérésükre, a Testület a (2) bekezdésben foglalt, rájuk vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátja. 117. § (1) 1996 július 1-jétől az üzembentartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi

műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a műsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani, és ezekért a műsorszolgáltatásokért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni. (2) 422 Az elosztás valamennyi közszolgálati műsorszolgáltató számára díjmentes, és a közszolgálati műsorszolgáltató sem követelhet műsorai elosztásáért az üzembentartótól ellenszolgáltatást. (3) Az üzembentartó és a műsorszolgáltató között létrejött szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely kizárja azt, hogy az üzembentartó valamely műsorszolgáltatóval szerződést kössön. (4) Az üzembentartó szerződéses megállapodást köthet bármely műsorszolgáltatóval, amelyben vállalja, hogy a műsorért a műsorelosztó rendszer előfizetőitől a műsorszolgáltató részére díjat szed. 422 A 117. § (2) bekezdésének második mondatát az 1999: LXXVI törvény 110 §-ának b) pontja hatályon kívül

helyezte 1999. szeptember 1 napjával 213 Lakosság riasztása, tájékoztatása 118. § (1) Nem lehet elosztani olyan műsorszolgáltatást, amely sérti a 3 § (2)(3) bekezdésében, valamint az 5. § (4) bekezdésében foglaltakat (2) A kizárólag műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatások, illetve műholdas távközlési rendszeren terjesztett szakosított műsorszolgáltatások esetében az egy üzemeltetőhöz tartozó műsorelosztó rendszeren azonos műsorszolgáltatóhoz tartozó műsorszolgáltatások száma nem haladhatja meg a műsorelosztó rendszerben szétosztott műsorszolgáltatások húsz százalékát. (3) A műsorelosztót kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára különös tekintettel a helyi közműsorszolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra szerződéskötési kötelezettség terheli. (4) A

műsorelosztót kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli. (5) A (3)(4) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség csak olyan műsorszolgáltató irányába áll fenn, amelynek napi műsorideje a négy órát eléri. (6) Amennyiben a (3) és (4) bekezdés szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, a műsorszolgáltató jogosult a Testülethez fordulni a szerződés létrehozása érdekében. A Testület a szerződés díjra vonatkozó részét a piaci feltételeknek megfelelően határozza meg, tekintet nélkül a 117. § (4) és a 119 § (4) bekezdésére (7) A (3) és (4) bekezdésben jelzett kötelezettség teljesítése tekintetében a saját műsorszolgáltatás nem vehető figyelembe. 119. § (1) Nem tekinthető műsorszolgáltatónak az

üzembentartó, ha a műsorszolgáltatás elosztását egyidejűleg, a műsor változtatása nélkül végzi, feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes műsorelosztóként vették nyilvántartásba. (2) Nem tekintendő műsorszolgáltatónak az, aki a külföldi műsorszolgáltatótól átvett műsor egyidejű, változtatás nélküli elosztása során az átvett műsor reklámcélú felhasználásra szolgáló időrészében e törvény reklám-előírásainak megtartása mellett saját reklámot szolgáltat. (3) A műsorelosztó elkülönítetten kezeli a műsorszolgáltató szolgáltatásáért járó díjat, illetve a rendszer működtetéséért felszámított összeget. (4) A vezetékes műsorelosztó távközlő rendszer tulajdonosa vagy üzembentartója az egyes műsorcsatornák működtetéséért csak az előfizetőktől szedhet üzemeltetési díjat. Ez alól kivételt képez, ha a műsorszolgáltató a távközlési tevékenységéért

ellenszolgáltatást fizethet azzal, hogy ilyen esetben az adott műsorszolgáltatási csomag díja nem változhat. (5) Rádió távközlő műsorelosztó rendszer üzembentartója a műsorszolgáltatótól a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást kérhet kivéve a közszolgálati műsorszolgáltatókat , míg a csatornák vételéért távközlési szolgáltatási díjat a rendszer előfizetőitől szedhet. 120. § (1) Az üzembentartó a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsoportokat alakíthat ki (2) Az üzembentartók elosztásból származó reklámbevételeiket kötelesek folyamatosan elkülönítetten vezetni, és arról minden év március 1-jéig a Testület részére havi bontásban tájékoztatót küldeni. A Testület ellenőrzései alkalmával jogosult a nyilvántartást ellenőrizni. 121. § (1) A korlátozott nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá eső műsorelosztó rendszernek minősülő rádió távközlő műsorelosztó

rendszeren működő műsorszolgáltatásokra a műsorszolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezések irányadók. (2) A nem korlátozott, rádió távközlő műsorelosztó rendszeren működő műsorszolgáltatásra a vezetékes műsorelosztó rendszereken végzett műsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti célját tekintve műsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján 214 Lakosság riasztása, tájékoztatása műsorelosztást is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a vezetékes műsorelosztó rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A műsorelosztás részletes szabályairól külön törvényt kell alkotni. VIII. FEJEZET A TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 122. § (1) Országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban a magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek összesen legalább a

szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük. (2) Az országos hálózatba kapcsolódás nélküli földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatást végző részvénytársaságban egy vállalkozás legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc százalékával rendelkezhet. (3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket össze kell adni. (4) Országos műsorszolgáltatást végző részvénytársaság igazgatóságában a tagok, közhasznú társaság esetében az ügyvezetők többségének magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű személynek kell lennie. (5) Országos és körzeti műsorszolgáltatást végző részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvénye alapítvány tulajdonában nem lehet. 123. § (1) A szakosított műsorszolgáltató kivételével az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló

részesedést más műsorszolgáltatást vagy műsorelosztást végző vállalkozásban. (2) Ugyanaz a vállalkozás műsorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. § (5) bekezdésében foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést. 124. § (1) A körzeti és helyi műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi műsorszolgáltatást végző vállalkozásban a (2) bekezdésben foglaltak kivételével befolyásoló részesedést nem szerezhet. (2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha a) a két műsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidő marad és új pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidőre szerződést kötnek az (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett adásidő a már meglevő adásidejétől nyolcvan

százalékban eltér és egyik adásidő sem haladja meg a négy órát. (3) Vezetékes műsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi műsorszolgáltatás esetén egy műsorszolgáltató az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi műsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelő számú csatornát, de legalább egyet vehet saját műsorszolgáltatásra igénybe. 125. § (1) Aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos hálózatba kapcsolódás nélküli műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont. (2) Aki országos terjesztésű hetilapban a műsorközlő hetilap kivételével befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik, országos hálózatba kapcsolódás nélküli műsorszórással terjesztett

műsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont. (3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik olyan nem országos terjesztésű napilapban, amelynek eladott napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet 215 Lakosság riasztása, tájékoztatása többségi tulajdont olyan műsorszolgáltatóban, illetve műsorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és viszont. (4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékű tulajdont a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedően már működik másik helyi vagy körzeti műsorszolgáltató, illetve műsorelosztó. 126. § (1) A műsorelosztó vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorelosztóban. (2) Aki lapterjesztő

vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, műsorszolgáltató vagy műsorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló részesedést, és viszont. 127. § (1) Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató más műsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóként szerezhet. (2) Az üzembentartó, aki saját műsort szolgáltat, nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel más műsorszolgáltatást végző vállalkozásban, illetve műsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem szerezhet. (3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhető, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár. IX. FEJEZET EGYES ORSZÁGOS MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA 128. § (1) A törvény hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt, továbbá a harmadik országos

földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jog pályáztatása során az 52. § (2) és (6) bekezdései nem alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezetben foglaltakat a 129131 §-ok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kormány haladéktalanul megkezdi a) a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás céljára igénybe vehető frekvenciakészlet kialakítását annak érdekében, hogy a frekvenciakészlet a továbbiakban megvalósuló beruházásokkal együtt alkalmas legyen az összlakosság legalább hetven százalékára kiterjedő vételkörzet kialakítására a törvény hatálybalépését követő tizenegyedik hónapban. A vételkörzetnek a lakosság legalább nyolcvanöt százalékára történő kiterjesztését a műsorszolgáltatás megkezdését követő egy éven belül biztosítani kell. A frekvenciakészlet megtervezését, illetve a kialakításhoz szükséges előkészületeket a 129. §-ban meghatározott

pályázat kihirdetéséig el kell végezni, b) a Magyar Rádió számára két országos műsorszolgáltatás céljára 87,5108,0 MHz frekvenciasávban igénybe vehető lehetőségek biztosítását az a) pont első mondata szerinti ütemezésben úgy, hogy az egyik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább nyolcvan százalékára, a másik műsorszolgáltatás esetében a lakosság legalább ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet. 129. § (1) A Testület köteles a törvény hatálybalépését követő százhúsz napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztésű televíziós műsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a műsorszolgáltatást a Magyar Televízió második műsorszolgáltatásának megindulását követően legkésőbb egy hónap elteltével meg kell kezdeni. (2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell

benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik 216 Lakosság riasztása, tájékoztatása (3) A pályázati felhívásban a Testület meghatározza, hogy a 91. § (1)(3) bekezdésében előírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak megfelelnie. (4) A törvény hatálybalépése előtt MTV2 műsorként megjelölt televíziós műsorszolgáltatási jogosultság pályázati felhívásának tartalmaznia kell, hogy: a) a műsorszolgáltató napi műsoridejének legalább huszonöt százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni. A közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben úgy kell elhelyezni, hogy heti átlagban számolva arányuk elérje a húsz százalékot, b) a műsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek,

sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridejének legalább harmincöt százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg, c) a műsorszolgáltató filmalkotások, reklámok, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított teljes műsoridejének egy naptári hónap átlagában legalább harminc százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg, d) a műsorszolgáltató reklám és sportközvetítés nélkül számított évi műsoridejének legalább kilenc százalékát, 1999. január 1-jétől legalább tizenegy százalékát nem saját, de a filmalkotások kivételével magyarországi gyártású műsorokkal tölti ki, e) a b) pontban meghatározott aránynak a főműsoridőben is érvényesülnie kell. (5) A harmadik országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti kötelezettségei mértékét a

Testület a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani. 130. § (1) A Testület a 132 § (2) bekezdésére is figyelemmel köteles a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése előtt Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatási jogosultságra, továbbá legalább egy, a 87,5108,0 MHz frekvenciasávban meghirdetett országos rádió műsorszolgáltatásra. A Danubius Rádió néven megjelölt műsorszolgáltatás frekvenciakészletét a Testület a pályázati kiírásban határozza meg úgy, hogy a műsorszolgáltatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos műsorszolgáltatást kezdett el a 87,5108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével. A műsorszolgáltatási jogosultsággal a névhasználati jogot is át kell ruházni. (2) A pályázatokat a kiírástól számított

kilencven napon belül kell benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidő lejártát követő hatvan napon belül bírálja el a 98101. §-ok megfelelő alkalmazásával. Hiánypótlás esetén az elbírálási határidő tizenöt nappal meghosszabbodik 131. § (1) Az e fejezet szerint elnyert műsorszolgáltatási jogosultságért a pályázat eredményeként kialakult műsorszolgáltatási díjnak két részből kell állnia: a teljes összeg legalább harminc százalékát elérő egyösszegű díjból, valamint a negyedik évtől kezdődően évente fizetendő részletekből. (2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt, harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg. A Danubius néven jelölt jogosultság műsorszolgáltatási díját a Magyar Rádió Közalapítvány kapja. (3) A harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért fizetendő díj a

Műsorszolgáltatási Alapot illeti meg úgy, hogy az ebből származó bevételt a műsorszórás, valamint a műsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel. 132. § (1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához három országos műsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,51606,5 kHz frekvenciasávban, kettő pedig a 87,5108,0 MHz frekvenciasávban sugározható. (2) Az országos és körzeti rádió műsorszolgáltatási lehetőségeket a Testületnek úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más műsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak műsorsugárzási lehetőséghez a sugárzási normák figyelembevételével. 217 Lakosság riasztása, tájékoztatása (3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztésű amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a

törvény hatálybalépése előtt az MTV1 műsorként megjelölt műsorszolgáltatás feltételeivel és egy másik országos terjesztésű műsort szolgáltat. (4) Az (3) bekezdésben másodikként meghatározott műsorszolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Testület dönt, a kuratórium véleményének figyelembevételével úgy, hogy a műsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követő tizenegy hónapon belül meg kell kezdeni, és az MTV2 egy hónapon át a jelenlegi és az új terjesztési lehetőséget egyaránt használja. Az átállás során a Magyar Televízió mindvégig két programot szolgáltat (5) A Duna Televízió egy műholdas rendszerrel közszolgálati műsort szolgáltat. 133. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió műsorszolgáltatásnál hét év, televízió műsorszolgáltatásnál tíz év időtartamra szól. Az érvényességi

idő lejártakor a jogosultság ugyanennyi időre többször, változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott műsorszórási lehetőségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának előírásai vagy az ellátottsági kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság helyett a közszolgálati műsorszolgáltató ellátási kötelezettségének teljesítéséhez megfelelő más műsorsugárzási lehetőségre vonatkozó jogosultságot kell biztosítani. (2) Az országos földi terjesztésű televízió és rádió műsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében a jogosultság megszűnését követően a Testület a kuratóriumok véleményének figyelembevételével felülvizsgálja az országos műsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi jogosultságaikat, vagy megváltoztatja azokat. (3) A közszolgálati

műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges frekvencia és sugárzási jellemzőkkel meghatározott műsorszórási lehetőségeket előzetes egyeztetés után a Testület a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági szabályok alkalmazásával állapítja meg. (4) A Testület a (2) és (3) bekezdésben említett előzetes egyeztetést a Hírközlési Főfelügyelet, a közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a műsorok szórását végző távközlési szolgáltató képviselőivel folytatja le. (5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati műsorszolgáltató külföldre irányuló rádió műsorszolgáltatásainak műsorszórási lehetőségeire. Ilyen műsorszolgáltatás céljára a Hírközlési Főfelügyelet a frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei között biztosítja. 134. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a törvény

alapján őt megillető műsorszórással megvalósuló lehetőségen túl további műsorszórási lehetőségre a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je előtt csak akkor pályázhat, ha a 23 § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatát másként nem képes teljesíteni. (2) A közszolgálati műsorszolgáltatóra a 122. § (1)(3) és (5) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig akkor irányadó, ha a közszolgálati műsorszolgáltató pályázati úton is szerez műsorszolgáltatási jogosultságot. (3) A közszolgálati műsorszolgáltató helyi, körzeti műsorszolgáltatást is nyújthat. 218 Lakosság riasztása, tájékoztatása X. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Cím Bírság 135. § Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért

bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni. 2. Cím Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása 136. § (1) A VI fejezet 12 címe, a VII fejezet, valamint a 135 § alkalmazásában a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvényt kell alkalmazni (2) A Testület határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. (3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Pp XX fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja 3. Cím Rendkívüli helyzetek 137. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan

betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E §-án, valamint 35 §-a (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben kötelezhetik a műsorszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni. 4. Cím Országgyűlési közvetítés 138. § (1) Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyűlési bizottságok üléseinek

közvetítésére e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni. (2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi műsorszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a műsorszolgáltatót terhelik (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely műsorszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről vonalon műsort közvetítsen vagy rögzítsen. 219 Lakosság riasztása, tájékoztatása (4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy-egy példányt a Magyar Televízió,

illetve a Magyar Rádió (hanganyag) archívumában is el kell helyezni. (5) Az országgyűlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyűlés Házszabályának mellékleteként a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell meghatározni. (6) Az az országos műsorszolgáltató, amely kizárólag az Országgyűlés tevékenységének folyamatos és teljes bemutatásával, illetve ehhez kapcsolódó elemzésekkel foglalkozik, e törvény szerinti közműsorszolgáltatónak minősül. (7) A közszolgálati műsorszolgáltatók elnökei a 71. § a) pontjában foglalt jogkörükben gondoskodnak az országgyűlési ülések folyamatos közvetítésének rendjéről. (8) A közszolgálati műsorszolgáltatók részvénytársasággá történő átalakulásáig az országgyűlési közvetítések a törvény hatálybalépésekor meglévő rendje nem változik. XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Cím

Hatálybalépés 139. § (1) E törvény 142 §-a a kihirdetésekor, egyéb rendelkezései a (2)(4) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő hónap 1. napján lépnek hatályba (2) A 75. § (1) bekezdése, a 7984 §-ok és a 162 § 1997 január 1-jén lépnek hatályba (3) A 161. § p) pontja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársaságok megalapításakor lép hatályba. (4) 423 2. Cím A Testület, illetve a közalapítványok létrehozása 140. § (1) E törvény kihirdetésétől számított negyvenöt napon belül a) meg kell választani a Testület tagjait, b) meg kell választani a kuratóriumok elnökségének tagjait. (2) Az 57. § (2) bekezdése szerinti felhívást első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell közzétenni. A jelentkezés határideje a közzétételtől számított húsz nap A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrző feladatok ellátásáról

a Testület hivatali szerveinek megalakulásáig a Kormány gondoskodik. Az 57 § (5) bekezdése szerint írt sorsolást első alkalommal a nyilvántartásba vételre jelentkezés határidejének lejártától számított húsz napon belül kell megtartani. (3) A kuratóriumok elnökségei a közszolgálati műsorszolgáltatók elnöki tisztségeinek betöltésére nyilvános pályázati felhívást tesznek közzé a megválasztásukat követő harminc napon belül. A pályázat benyújtásának határideje harminc nap, a pályázatokat harminc napon belül kell elbírálni. 423 A 139. § (4) bekezdését az 1999: LXXVI törvény 110 §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte 1999 szeptember 1. napjával 220 Lakosság riasztása, tájékoztatása (4) A kuratóriumok elnökségei megválasztásakor az Országgyűlés elfogadja a közalapítványok alapító okiratát, amelyek a bírósági nyilvántartásba bejegyzéssel jönnek létre. A bejegyzési eljárásban az

Országgyűlést a főtitkára képviseli. (5) A Hungária Televízió Közalapítvány jelenlegi kuratóriumának megbízatása az új kuratórium elnökségének megválasztásával megszűnik. A delegált tagokkal kiegészült új kuratórium létrejöttétől számított hatvan napon belül e törvénynek megfelelően módosítja a Duna Televízió Rt. alapító okiratát. (6) A Testület, illetve a kuratóriumok elnöksége, majd delegált tagjai névsorát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 3. Cím A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság megalapítása 141. § (1) A Kormány a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül leltár alapján vagyonértékelést készít a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió vagyonáról. Ezeket a vagyonokat azon a napon adja a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába, amely napi hatállyal a közalapítványok a

részvénytársaságokat megalapítják. A részvénytársaságok az alapító okiratban meghatározott időpontra visszamenőleges hatállyal, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre. (2) A Magyar Rádió Részvénytársaság a Magyar Rádió költségvetési szerv, a Magyar Televízió Részvénytársaság a Magyar Televízió költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapításuk során a Gt. 251 §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni (3) A közalapítványok e törvény szerinti tulajdonszerzése, illetve társaságalapítása minden adó-, illetékfizetési kötelezettség alól mentes. (4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió bankszámláit a jogfolytonosság alapján tovább kell vezetni, az ingatlan-nyilvántartásban az érintett állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát a közalapítványok közbenső tulajdonszerzésének feltüntetése mellett hivatalból az érintett részvénytársaság nevére kell jegyezni. (5)

A közszolgálati műsorszolgáltatók mentesek a társasági adó alól, és személyes illetékmentességet élveznek. (6) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió mint költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti napon megszűnnek. (7) A (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a Kormány kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény módosítását annak érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió 1996. évi folyamatos költségvetési támogatásának folyósításában a részvénytársasággá alakulás miatt fennakadás ne történjen. Ennek során a Duna Televízió támogatását növelni kell, amelynek forrása a televíziókészülékek előfizetési díjbevételének újrafelosztása lehet. A költségvetést módosító törvényjavaslatban az előfizetési díjbevétel terhére gondoskodni kell a Testület, illetve a közalapítványok kuratóriumai működéséhez szükséges fedezetről is. (8) Az Országgyűlés költségvetési

ügyekben illetékes bizottsága jelenlévő tagjai négyötöde javasolhatja parlamenti biztos kinevezését a Magyar Rádióhoz vagy a Magyar Televízióhoz az átalakulás időtartamára. A parlamenti biztos feladata a törvény 142 §-ában foglalt, a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnöke (alelnöke) által tett jognyilatkozatok ellenjegyzése. Ellenjegyzés nélkül a jognyilatkozat érvénytelen. (9) A (8) bekezdés szerinti parlamenti biztos hiányában a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a megalakulásától kezdődően gyakorolja a törvény 66. § (2) bekezdésének c), illetve da)dc) pontjai szerinti hatáskörét, ennek megfelelően a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnökei a törvény 71. §-ának g) és h) pontjai szerinti kötelezettségek szerint járnak el 221 Lakosság riasztása, tájékoztatása 142. § A Magyar Rádió és a Magyar

Televízió hivatalban lévő elnökeinek és alelnökeinek, valamint a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósági tagjainak, főigazgatójának megbízatása az e törvény szerint választott elnökök hivatalba lépésével megszűnik. A hivatalban lévő elnökök (a Duna Televízió Részvénytársaság igazgatósága, főigazgatója) a törvény kihirdetését követően a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosultak. Nem jogosultak ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási főösszege öt százalékát meghaladó értékű, vagy a reklámjogok kizárólagos hasznosítását átengedő szerződés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdálkodási tevékenység körébe tartozóak kivételével. Nem jogosultak továbbá az 1991 évi IV törvény 2223 §-aiban meghatározott mértékű létszámleépítésre, valamint a hatályos

szervezeti és működési szabályzat saját hatáskörben történő módosítására. 143. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt megalapításával egyidejűleg munkaviszonnyá alakul át Az alkalmazottaknak a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelőzően adott magasabb vezetői és vezetői megbízásokat a jogviszonyok átalakulásával egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23 §-ának (5) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni (2) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt-nél eltöltött munkaviszony

időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani. (3) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell

elbírálni. (4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A §-ának rendelkezései nem alkalmazandók. (5) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel meg kell szüntetni. (6) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (7) A határozott időre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni. (8) A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa és a Magyar Televízió Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként működik tovább. 144. § (1) A Magyar Rádió által a törvény hatálybalépésekor végzett műsorszolgáltatás e törvény II fejezetében foglalt általános feltételek szerint mindaddig

folytatható, amíg a műsorszolgáltatáshoz a törvény hatálybalépéséig használt frekvenciára a törvényben meghatározott pályázati eljárásban műsorszolgáltatási jogosultságot szerző a műsor szórását meg nem kezdi. 222 Lakosság riasztása, tájékoztatása (2) 424 A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidő korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-jéig, a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók (3) 425 A 84. § (2) bekezdése 1997 január 1-jétől 1997 december 31-ig a következők szerint alkalmazandó: A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti – a tulajdonos közalapítványon

keresztül történő folyósítással –, egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymást közt egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál. (4) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát, az e törvény szerint elfogadott szervezeti és működési szabályzat, illetve közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat hatálybalépéséig kell alkalmazni. 145. § A Magyar Rádió műsorainak terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt három 66,0 73,0 MHz frekvenciasáv közül kettő a törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb három évig használható, a harmadik 66,073,0 frekvenciasáv tíz évig használható. E határidőn belül a Testület a Magyar

Rádiótól két 66,073,0 MHz frekvenciasáv használatára vonatkozó jogosultságot elvonhat, ha a 87,5108,0 MHz frekvenciasávban két műsorszolgáltatás megvalósul. 4. Cím Vegyes rendelkezések 146. § (1) A törvény hatálybalépése előtt kiadott, dátumszerűen meghatározott ideig szóló stúdióengedélyek jogosultjai 1996. március 31-ig jelenthetik be a Testületnél engedélyük műsorszolgáltatási szerződéssé való átalakítására vonatkozó igényüket. E jogvesztő határidő elmulasztásával az engedély érvényét veszti. A Testület nem köthet szerződést az igénylővel, ha a stúdió nem, vagy nem a stúdióengedélyben foglaltak szerint végez műsorszolgáltatást. A Testület erről szóló határozatával a stúdióengedély érvényét veszti. (2) Az igénylővel a Testület megköti az eredeti engedélyben foglalt stúdióengedély időtartamáig és az abban foglalt vételkörzetre a szerződést a műsorszolgáltatási díj

megállapításával , ha a kérelmező a stúdióengedélyben foglaltak szerint működik. (3) A stúdióengedély érvényének elvesztése folytán felszabaduló frekvenciára (adásidőre) a Testület pályázatot ír ki, kivéve, ha a 100. § (3) bekezdése alapján ahhoz a műsorszolgáltató nem járul hozzá (4) A törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre, illetve az ebben a törvényben meghatározott határidőre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciák e törvény szerinti hasznosítására pályázatot kell kiírni. Az ebben a törvényben meghatározott határidőre utalással kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra a Testület kilenc hónapon belül, a határozatlan időre kiadott stúdióengedélyek alapján használt frekvenciákra egy évet követően, de legfeljebb másfél éven belül kell a pályázatot kiírni. E határidőket a törvény hatálybalépésétől kell számítani A stúdióengedélyek

legkésőbb a pályázat alapján megkötött műsorszolgáltatási szerződés alapján kezdődő műsorszolgáltatás megkezdésének időpontjában hatályukat vesztik. 424 A 144. § (2) bekezdése az 1996: CXXIV törvény 90 §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg A 144. § (3) bekezdését az 1996: CXXIV törvény 90 §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe és az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. 425 223 Lakosság riasztása, tájékoztatása (5) A (3)(4) bekezdésben jelzett pályázatoknál az értékelés során kiemelt szempontként kell értékelni az azonos frekvencián korábban stúdióengedély alapján műsorszolgáltatásra jogosult korábbi működését. (6) A törvény 8588. §-ai, 108 §-a és a VIII fejezetében foglaltaknak meg nem felelő, e törvény hatálybalépésekor működő vállalkozásokkal a Testület azzal a feltétellel köthet szerződést, hogy azok 1996. december 31-ig kötelesek

tevékenységüket módosítani, vagy vállalkozásukat átalakítani 147. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően már nyújtott értéknövelő szolgáltatást végző távközlési szolgáltató tevékenységét a 20. és a 21 §-okban foglalt rendelkezések nem érintik (2) Hálózatos televízió műsorszolgáltatás 1997. január 1-je előtt nem kezdhető el, az ötven kilométer átmérőjű vételkörzetnél nem nagyobb hálózatos műsorszolgáltatást kivéve. (3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható olyan folyamatosan működő műsorszolgáltató esetében, amelyik műsorszolgáltatása e törvény szerint hálózatos műsorszolgáltatásnak számít és működését a) a törvény hatálybalépése előtt egy évvel megkezdte, és b) legfeljebb napi négy óra műsoridőben működik hálózatos műsorszolgáltatásként. Az így jogosultságot szerzett műsorszolgáltató vételkörzete 1997. január 1-je előtt nem lehet nagyobb, mint a

törvény hatálybalépése előtt három hónappal. 148. § (1) 426 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait – ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is – rendeletben szabályozza. 427 (2) A törvény hatálybalépését követő harminc napon belül a Kormány gondoskodik a) a ,,Határokon Túllépő Televíziózásról szóló európa tanácsi egyezmény magyarországi alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételéről, b) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről szóló 95/1991. (VII 23) Korm rendeletnek az e törvénnyel összhangban történő módosításáról. 428 (3) Felhatalmazást kap a Kormány a hálózatba kapcsolódás műszaki feltételeiről szóló jogszabály vagy szabvány kiadására. (4) Felhatalmazást kap a Testület az európai, illetve a magyarországi gyártású műsorszám fogalmának

meghatározására. Az erről szóló állásfoglalását a Testület az országos műsorszolgáltatási jogosultságok pályázatainak meghirdetése előtt a Magyar Közlönyben teszi közzé és a közzétételt követően annak tartalmát nem változtathatja meg. 149. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Testület véleményét kikérve gondoskodjék a rádió és televízió műsorszolgáltatás műszaki feltételrendszerének és követelményeinek kialakításáról. (2) 429 5. Cím Módosító rendelkezések 150. § (1) A Pp 343 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat. 426 A 148. § (1) bekezdése az 1997: CXLVI törvény 74 §-ának (6)

bekezdésével megállapított szöveg Lásd a 122/1997. (VII13) Korm rendeletet 428 Lásd a 78/1996. (VI 4) Korm rendeletet 429 A 149. § (2) bekezdését az 1997: CXLVI törvény 88 §-a (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte. 427 224 Lakosság riasztása, tájékoztatása (2) A Pp. 344 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A perre azoknak az időszaki lapoknak, amelyeknek a szerkesztősége Budapesten van, továbbá minden budapesti székhelyű műsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébként az a bíróság illetékes, amelynek a területén az időszaki lap szerkesztősége, a műsorszolgáltató, illetve a stúdió székhelye van. 151. § 430 152. § (1) A sajtóról szóló 1986 évi II törvény (a továbbiakban: Stv) 12 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és

nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében korlátozhatja. (2) Az Stv. 12 §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, rendészeti szervek felett felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) a felsorolt szervek által belső használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési célokat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásba vétel jogát gyakorolja. (3) Az Stv. 20 §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,sajtó: az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség. (4) Az Stv. 22 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) A 15. § (1) bekezdésében és a 19 § (2) bekezdésében meghatározott perek, valamint a nyilvános közlés megtiltása iránti

bírósági eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. 153. § 431 154. § 432 155. § 433 156. § A koncesszióról szóló 1991 évi XVI törvény 1 §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény állapítja meg) ,, k) a távközlési szolgáltatás (közcélú távbeszélő szolgáltatás, közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás, országos közcélú személyhívó szolgáltatás, országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével, 157. § (1) 434 (2) A Ktv. 1 §-ának (2) bekezdése a következővel egészül ki: ,,és az Országos Rádió és Televízió Testület irodája 430 A 151. §-t az 1999: LXXVI törvény 110 §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte 1999 szeptember 1 napjával. 431 A 153. §-t az 1997: C törvény 155 §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte 432 A 154.

§-t az 1996: CXXVII törvény 36 §-ának (12) bekezdése hatályon kívül helyezte 433 A 155. §-t az 1996: LVII törvény 97 §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte 434 A 157. § (1) bekezdését az 1996: LXXXI törvény 30 §-a (4) bekezdésének n) pontja hatályon kívül helyezte. 225 Lakosság riasztása, tájékoztatása 158. § (1) A Ttv 3 §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A távközlési szolgáltatások közül) ,, d) országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztását, valamint szórását, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével (2) A Ttv. 39 §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)(5) bekezdések számozása (4)(6) bekezdésre változik: ,,(3) E törvény hatálybalépése előtt alapított a 37. § (1) bekezdésében említett távközlési szervezet vagy jogutódja a 3. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt távközlési szolgáltatást 2002.

december 31-től kezdődően kizárólag koncessziós szerződés alapján folytathatja A miniszter e határidőt megelőzően, vagy azt követően is jogosult koncessziós eljárás lefolytatására. (3) A Ttv. mellékletének 17 pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,17. Regionális műsorszórás Az a műsorszórás, amelynek vételkörzetében az ország népességének kevesebb, mint a fele lakik. 159. § (1) Az Ftv 3 §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (a Kormány feladata:) ,, g) a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezletekre a magyar álláspont jóváhagyása. (2) Az Ftv. 5 §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,5. § (1) A Kormány az informatika és a hírközlés feladatai ellátásában való közreműködés céljából 11 tagból álló Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. (2) A Tanács három tagját a Kormány delegálja. A Kormány által

delegált tagok visszahívhatók (3) A Tanács további nyolc tagja köztük a Tanács elnöke a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki. (4) A Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével. (5) A Tanács csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók. (6) A tagok közül a) három tagot az Országos Rádió és Televízió Testület, b) egy tagot a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, c) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, d) egy tagot a MTESZ, e) egy tagot az Informatikai Érdekegyeztető Fórum delegál. (7) A Tanács tagjainak megbízása négy évre szól. (8) A Tanácsban a (6) bekezdés e) pontja szerinti tag helye az Informatikai Érdekegyeztető Fórum jogszabály alapján történő létrehozásáig betöltetlen marad. (9) A Tanácsra és tagjaira a rádiózásról és televíziózásról szóló

törvény 3437. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel: a) a Tanács elnöke és tagja nem lehet hírközlési, műsorkészítő, hírlapkiadó, hírlapterjesztő és frekvenciagazdálkodási tevékenységet folytató szervezetnél vezető beosztású dolgozó, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, kuratóriumi tag, illetőleg ilyen szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nem lehet tulajdonosa (tagja, részvényese), b) a Tanács Kormány által delegált tagja lehet köztisztviselő, c) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles betölteni, d) kizárási oknak minősül a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltakon túl az, ha a Tanács tagja tisztségére méltatlanná válik, e) az összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról szóló döntéshez a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.

226 Lakosság riasztása, tájékoztatása (10) A (9) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenségi előírásokat a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás kivételével a tagság megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell. (11) A Tanács tagja politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, pártban vezető tisztséget nem vállalhat. (3) Az Ftv. a következő 5/A §-sal egészül ki: ,, 5/A. § (1) A Tanács a Kormány véleményező, javaslattevő szerve (2) A Tanács tesz javaslatot: a) a Kormánynak a hírközlés piaci szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére, a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására, a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra; b) az illetékes miniszternek a Hírközlési Főfelügyelet elnökének kinevezésére, a Hírközlési Alap

felhasználási tervére vonatkozóan, kivéve a törvényben vagy koncessziós szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges felhasználást. A javaslatot a Kormányhoz az illetékes miniszter továbbítja. (3) A Tanács véleményezi a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát, a két illetékes miniszter között a frekvenciagazdálkodás körében felmerült vitás kérdéseket, a hírközlés és a polgári frekvenciagazdálkodás állami, hatósági