Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » PSZF Vállalkozás gazdaságtan tételek, 2005

1. VÁLLALAT ÉS KÖRNYEZETE 1.1 A vállalat lényege és belső érintettjei - vállalat: olyan vállalkozás, amely jogi személyiséggel rendelkezik. - vállalkozás: minden olyan emberi tevékenység, amit a fogyasztói igények kielégítésére folytatnak a profitelv alapján. - vállalati működés érintettjei: belső szereplők: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak külső szereplők: fogyasztók, versenytársak, szállítók, állami intézmények 1.2 A vállalati szféra jellemzői 1.21 A vállalatok szervezeti - jogi formái - gazdasági társaság - egyéni társaság - részvénytársaság (gazd társasághoz tart.) 1.22 A hazai vállalati szféra jellemző vonásai 1. Jogi személyiségű váll 11. Jogi szem gazd Társaság 111. Egyesülés 112. Közös vállalat 114. Részvénytársaság 12. Szövetkezet 121. Lakásszövetkezet 122. Takarék- és hitelszövetkezet 123. Fogyasztási és Hangyaszövetkezet 124. Mezőgazdasági szövetkezet 13. Egyéb jogi szem-ű

vállalkozás 131. Ügyvédi jogtanácsosi iroda 132. Oktatói munkaközösség 133. Vízi társulat 134. Viziközmű társulat 2. Jogi személyiség nélküli vállalkozás 21. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 211. Közkereseti társaság 212. Betéti társaság 22. Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 221. Polgári jogi társaság 222. Művészeti alkotóközösség 223. Külföldiek kereskedelmi képviselete, információs és szerviz irodája 224. Építőközösség 225. Társasház 23. Egyéni vállalkozás 231. Egyéni (vállalkozói igazolvánnyal rendelkező) vállalkozás 239. Egyéb (adószámmal rendelkező) vállalkozás 3. Átalakulásra kötelezett gazdasági szervezet, megszűnő gazdasági forma 31. Állami vállalat 32. Átalakulásra kötelezett egyéb gazdasági szervezet 33. Megszűnő gazdálkodási forma Gazdasági szervezet még: 1. Non - profit szervezet 11. Párt 12. Egyesület 13. Szakszervezetek, munkavállalói

érdekképviseletek 14. Köztestület 15. Egyház, egyházi intézmény 16. Alapítvány 17. Közhasznú társaság 2. Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet 21. Központi költségvetési szervezet és intézménye 22. Helyi önkormányzati szervezet és intézménye 23. Kötelező nyugdijbiztositási önkormányzat szervezete 24. Kötelező egészségbiztositási önkormányzat szervezete - vállalkozások méretstruktúra szerint: nagyvállalat, közepes vállalat, kisvállalat 1.23 A vállalkozási forma megválasztása • szervezeti - jogi formák előnyeinek és hátrányainak figyelembevétele • tőkeszükséglet • vagyoni követelmény • kockázat, anyagi felelősség nagysága • tőkét fektet be, részt vesz a váll. irányításában, vagy mindkettő • működési kör, tevékenységi jelleg • jogszabályi előírások 1.3 A vállalat külső környezete eladóként: fogyasztókkal, versenytársakkal találkozik. vevőként: erőforrások

piacán jelenik meg. állami intézmények: - 3 szerep: 1 állami gazdaságpolitika meghatározása 2 a nemzetgazd. Működéséhez és fejl-hez szükséges infrastruktúra fejl-e. 3 saját vállalataival való részvétel a piacon 2. AZ IPARI TERMELÉS JELLEMZŐI - termelés: olyan tevékenység, amelynek folyamatában termékeket, javakat állítanak elő. 2.1 Az ipari termelés jellemző vonásai - termék: a termelés végső eredménye. Termelőfolyamatok csop-a: • termék jellege szerint - egynemű, szabványosított tömegtermékek - összetett termék • tömegszerűsége, méretnagysága szerint - tömeggyártás - sorozatgyártás - egyedi gyártás • gyártási rendszer jellege szerint - folyamatrendszerű - csoportos gyártási rendszerű - műhelyrendszerű - projektrendszerű - számítógéppel integrált - elemei: • termeléstervezés- és irányítás • számítógéppel támogatott műszaki tervezés (CAD) • számítógéppel támogatott gyártás (CAM)

• csoportos technológia • automatizált anyagmozgatás • robotizálás 2.2 A szolgáltatás jellemző vonásai szolgáltatás: elvégzése során újabb termék nem keletkezik. • terjedelme nem fizikai mennyiségben, hanem a tevékenység tartalmán, tartósságán, intenzitásán mérhető. • megkezdésének időpontjában a fogyasztás is azonnal megkezdődik. • a fogyasztó jelenléte szükséges • helyhez kötöttebb, mint egy termék termelése • utóbbi időben intenzív fejlődés, munkamegosztás tapasztalható. Szolgáltatások csoportosítása: (6 szempont szerint) • tárgya szerint: dolgokra- és személyekre irányuló szolgáltatások, • fizikai - anyagi jelegű illetve nem anyagi, azaz szellemi szolgáltatások • termelő, illetve nem termelő (fogyasztó) szolgáltatások • személyi szolgáltatás lehet egyéni, vagy kollektív jellegű. • piacositható (címzettje ismert, így a szolg díjazható), illetve nem piacositható

(közszolgáltatások) • megvalósulás, igénybevétel ritmusa szerint lehet folyamatosan megvalósuló szolgáltatás, ismétlődő szolgáltatás, egyedi szolgáltatás. 2.3 Az ipar gazdasági szerepe ipar: nyersanyagokat termeli ki a gazdaság és társadalom számára, termelési eszközöket és fogyasztási javakat állit elő. Ipari tevékenység összetétele az ágazati osztályozási rendszer felhasználásával: • nemzetgazdasági ág • ágazat • alágazat • szakágazat 2.4 Az ipari termelési folyamat 1. Gyártási főfolyamatban állítják elő a termékeket, szolgáltatásokat • Kitermelő folyamatok: alapanyagok kinyerése, feldolgozásra alkalmassá tétele. • Vegyi folyamatok: munkatárgyak kémiai tulajdonságainak megváltoztatása. • Alakváltoztató folyamatok: munkatárgy korábbi méretét, formáját vált-ja. - 3 fajta: alakformáló, szétválasztó, összeillesztő. Bonyolultsági fokukat tekintve: • egyszerű: homogén munkatárgyakból

egyforma késztermék. • összetett: analitikus: homogén munkatárgy, de különböző műveleteket igénylő termék. • szintetikus: kül. munkatárgyakon párhuzamosan végzett feladatok, egymástól eltérő egyszerű termékeket hoznak létre, ezeket összeszerelik. 2. Gyártási segédfolyamatok • Kisegítő folyamatok: a gyártási főfolyamat lebonyolítását elősegítő termékek előállításával fogl. • Kiszolgáló folyamatok: gyártási főfolyamatok érdekében végzett szolgáltatások 3. Gyártási mellékfolyamatok hulladékok termékké való feldolgozása 4. Gyártás műszaki előkészítése a gyártás korszerű, gazdaságos lebonyolításának feltételeit biztosítja Két fő területe van: Termék vagy konstrukció kialakítása: a gyártmány szerkezeti felépítésének, működési elvének meghatározása. - Konstrukciós dokumentációk: (4 fajta) • alkatrészrajz: egyetlen alkatrész meghat-a. • méretezett összeállítási rajz:

részletes rajz, az alkatrészgyártás és a szerelés alapjául is szolgálhat. • vegyes összeállítási rajz: részletesen kirajzolt alkatrészek is vannak rajta. • darabjegyzék: szerkesztés alatt készült rajzokat rendszerezik (2 rész) - szerkezetre vonatkozó műszaki adatok - egyes alkatrészekhez szükséges anyagnorma adatok • Technológiai előkészítés: itt kerül kidolgozásra a konstrukciós előkészítésben kialakított termék előállításának módja. Feladatai: • technológiai folyamatok kidolgozása • ennek végrehajtásához szükséges feltételek meghatározása. • időszükséglet, anyagmennyiség meghat-a. • milyen mérőeszközökkel, hogyan ellenőrizzenek • munkahelyek elrendezésére vonatkozó terv kidolgozása - műveletterv: termékek elkészítésével, szerelésével kapcsolatos műveletek meghatározása. - műveletirányítás: technológiai utasítás, de nem tartalmazza a lebonyolításra vonatkozó leírásokat. -

műveleti utasítás: a végrehajtandó műv-k közül egyre vonatkozik. 2.5 Az iparvállalat termelési szerkezete - term. szerk: termelő szervek milyen formában érvényesülő együttműködése keretében valósul meg a termelési folyamat. • Technológiai szerkezet: vállalat minden üzeme csak egy technológiai fázis elkészítésére alkalmas. • Tárgyi szerkezet: vállalaton belüli termelőegységek előállítására specializáltak. • Vegyes szerkezet: az előbbi kettő kombinációja. - üzem: alapvető termelőegység. Megkülönböztetünk alap-, kisegítő-, kiszolgáló-, és melléküzemeket - műhely: homogén, más műhelyektől területileg is elkülönülő termelőegység. - munkahely: munkások egy csoportja a termék előállításának technológiailag elkülönült részfolyamatát végzi. 3. A VÁLLALATI STRATÉGIA 3.1 A vállalati stratégia szerepe és kialakulásának módjai - stratégia: olyan koncepció, amely rögzíti a vállalk. hosszú

távú kitűzéseit, meghatározza a szükséges erőforrásokat, fejlesztési célokat. Stratégiával kapcsolatos vezetői tevékenységek: a stratégia kialakítása • tervezői típusú stratégia: a stratégia módszeres tervezési tevékenység keretében alakul ki. • vállalkozói típusú stratégia: a stratégiai fontosságú döntések alapján alakul ki. - a vállalkozás meghatározó szereplője a vállalkozó, - új lehetőségeket keres, célja a növekedés. - „nagylépések politikája” • adaptív típusú stratégia: konfliktus feloldó eljárások alkalmazása. - „kislépések politikája”, azaz nem keres új lehetőségeket. • a stratégia megvalósításának menedzselése (3.6 pont) • a stratégia megvalósítási tapasztalatainak visszacsatolása (3.6 pont) 3.2 A stratégiai tervezés folyamata 1. stratégiai elemzés: vállalat külső környezetét és belső helyzetét vizsgálja 2. vállalat küldetésének és alapvető stratégiai

céljainak meghatározása 3. stratégia kialakítása: stratégiai alternatívák kidolgozása, stratégia ügyében való döntés 4. stratégiai akciók tervezése: stratégiai fejlesztési célok megvalósulása A vállalati stratégia több szinten készül: • vállalati stratégia: egész vállalatra kiterjedően határozza meg a strat. célokat - üzleti egységek stratégiája - funkcionális stratégiák: egyes szakmai területeken határozzák meg a stratégiai célokat. Stratégia tartalmi elemei: • vállalat küldetése és működési köre (3.3 pont) • a vállalat versenyhelyzetének erősítése (341 pont) • szinergia (3.42 pont) 3.3 A vállalat küldetése működési köre - küldetés: meghatározza, hogy a vállalat milyen piaci igényeket hogyan akar kielégíteni. - működési kör meghatározása: kielégítendő piaci igények, fogyasztói csoportok, ezek módszerei. - stratégiai üzleti egység: vállalaton belül elkülönített üzleti terület.

3.4 Versenyhelyzet, szinergia 3.41 A versenyhelyzet vizsgálata A vizsgálatot két szinten kell elvégezni: • vállalati szinten: piacon milyen kapcsolatot tud kialakítani más szereplőkkel. Vizsgálni kell az erőviszonyt a vállalkozás és a vevők, versenytársak, szállítók között. Versenyképességgel összefüggő helyzetelemzések: • SWOT elemzés: a vállalat gyenge és erős pontjaira, külső fenyegetésekre világit rá. • Delphi módszer • Brainstorming módszer * stratégiai üzleti egységek szintje: Elemzésére: portfolió analízis, egyik válfaja a BCG mátrix. A relatív piaci részesedés és a piaci növekedés alapján értékel. 3.42 A szinergia - szinergia: az együttes hatás mértéke, ugyanis a rendszer több, mint a részek összege. 3.5 A vállalati stratégia főbb típusai 3.51 Vállalkozási stratégiák típusai a versenyhelyzet szerint Stratégia fő feladata a tartós versenyelőny elérése, biztosítása. Ennek két fő típusa van:

• kedvező árakkal nyerjük meg a fogyasztókat • termékünknek megkülönböztető tulajdonságai vannak (minőség.) Versenystratégia típusok: 1. költségvezető stratégia: alacsony ktg, ár, ezért magas piaci részesedés 2. megkülönböztető stratégia: fontos dimenzió mentén kiemelkedő termék, ezért magas árat fizetnek érte 3. koncentráló stratégia: alkalmazkodik a fogyasztók igényeihez • költségfókuszú: alacsony ktg. • megkülönböztető fókuszú: kedvező tulajdonsága van a terméknek. 3.52 A nemzetközi vállalatok sikeres stratégiái 1. magas műszaki - technológiai színvonalú vállalatok: szakértelem hatékony exportálása 2. átlagos technológiai színvonalú nemzetközi vállalatok: techn színvonal változása lassú 3. kiemelkedő vezetési techn, menedzsment: nem tartós fogyasztási cikkek 4. erőforrások árkülönbözetére törekvés: nyersanyag- árból, munkaerőből ktg előny 3.53 A stratégiai szövetségek 1.

horizontális stratégiai szövetségek: cégek azonos piacon vannak jelen, kutatási - fejlesztési együttműködés. 2. vertikális stratégiai szövetségek: termelési - elosztási folyamat más folyamataiban vesznek részt 3. vegyes stratégiai szövetségek: 1 És 2 kombinációja 3.6 A stratégia megvalósítása és visszacsatolása Stratégia megvalósulásának menedzselése: 1. erőforrások meghatározása, biztosítása, elosztása 2. szervezet és vezetési rendszer fejlesztése 3. vállalati kultúra fejlesztése 4. stratégiai és operatív menedzseri tevékenység összehangolása - stratégiai visszacsatolás: vizsgálni kell, hogy a stratégiai célok hogyan valósulnak meg. Három típusa van: • egyes részterületek működési zavarai • vállalt egészének nem kielégítő működése • külső környezet váratlan változásai. 3.7 Az üzleti terv szerepe - üzleti terv: rövidebb időtávú, részletesebb terv. Előnyei: • alapításkor a kezdeti

időszak céljainak meghatározása • külső pénzügyi források megszerzéséhez (bankok igényelhetik) • vállalatok eladásánál 4. VÁLLALATI MARKETING 4.1 A marketing szerepe a vállalat működésében és fejlődésében 4.11 A marketing szerepe - marketing: • az a folyamat, melyben a vállalat kielégíti a vevők igényeit olyan nyereség szinten, amely a vállalat igényeit elégíti ki. • piackutatáson alapuló piacközpontú termelési és értékesítési koncepció, melynek célja a piac befolyásolása, és hozzá való alkalmazkodása. • a managementre vonatkoztatva viselkedési stílus, vezetési szemlélet, sajátos életforma. • a vállalatok sikeres működése érdekében alkalmazott módszerek, értékesítési eljárások, magatartási és gondolkodási formák. 4.12 A marketingkoncepció A marketingkoncepcióhoz a következő dolgokat kell figyelembe venni: • külső környezet: vevők, szállítók, versenytársak. • vásárlói kör: -

egyéni fogyasztók: személyes fogyasztásra vásárolnak. - szervezeti piac: vállaltok, szervezetek vásárolnak szakmai jelleggel. • versenytársak • piaci viszonyok elemzése: - elérhető piac: termék iránt érdeklődő vásárlók, akik megfelelő jövedelemmel rendelkeznek és képesek megvenni a termékeket. - célpiac: az elérhető piac azon része, melyet a vállalat valóban ki akar szolgálni. 1. piackutatás: a piaci igények kielégítési módjainak feltárása és elemzése Ki kell terjednie a • múltbeli vevőkre: hogyan kell javítani az üzletvezetés gyakorlatán. • jelenlegi vevőkre: további értékesítési lehetőségekre következtethetünk. • jövendő vásárlókra: piackutatni kell más területeken, várható lehetőségeket elemezni kell, versenytársak termékeinek elemzése. 2. szegmentálás: piacokat részpiacokra bonthatjuk 3. pozicionálás: egyes célpiacokon megjelenő termékei milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytárs

cégek hasonló termékeihez képest. 4. versenystratégiát meg kell választani Vállalatok a célpiacon betöltött szerepük szerint a következők: • piaci vezetők: legnagyobb a piaci részesedésük • piaci kihívó vállalatok: felfutóban levő cégek. • piaci követő vállalatok: piaci pozíció fenntartására törekszik. • meghúzódó cégek: üzleti élet kis szegmenseire specializálódnak. 5. marketingmix koncepciója: azoknak az elveknek és tevékenységeknek a rendszere, mely a vállalatnál a marketing szemlélet érvényesülését szolgálja, vagy azoknak az eszközöknek az összessége, melyeket a vállalat felhasznál gyakorlati marketing tevékenysége keretében. • 4P: marketingmix egyik értelmezése: Product, Price, Place, Promotion Marketing terv: 1. Célok: gazdasági forgalom 2. Termékterv: termékek, piacok 3. Árterv: árak, haszonkulcsok, árleszállítások és árengedmények 4. Piaci információs terv: piackutatás, vevő

statisztika, versenytársak elemzése 5. Értékesítési terv: közvetlen értékesítés, közvetett értékesítés hálózaton keresztül 6. Reklámterv 7. Szervezet, munkatársak: munkaerő, képzés, teljesítmény kritériumok, ösztönzők, szervezet 8. Költségvetés (a fenti tényezőkhöz mind kell) 4.2 A marketingmix szerepe a vállalati működésben 4.21 A termékmarketing - termékmarketing: feltárja a termékek mögött létező szükségleteket, új fogyasztói igényeket igyekszik felkelteni. - termékválaszték: azok a termékek, melyeket a vállalat felkínál a vevőknek. - termékvonal: szorosan összetartozó termékek csoportja, melyek hasonló funkcióval rendelkeznek. Termékmarketing kategóriái: termékek jellemzője, minősége, piaci pozíció, életciklus, márka, csomagolás, címkézés, garanciák, kapcsolódó szolgáltatások. - termékéletciklus: az az időtartam, amíg egy termék a piacon tartózkodik. Szakaszai: • bevezetési szakasz:

forgalom lassan nő, termék veszteséges, cél: termék megkedveltetése. • növekedési szakasz: növekszik az árbevétel és a nyereség, a terméket elfogadták. • érettségi szakasz: árbevétel növekedése befejeződik, a termék piaca telítődik. • hanyatlási szakasz: árbevétel, nyereség csökken. 4.22 Árpolitika a vállalatnál - ár: vevő mennyit ismer el azokból a ráfordításokból, amik a termékre rárakódtak. - árpolitika: termékek árának megállapítása. Árpolitika stratégiai céljai: • befektetés-arányos nyereség növelése • forgalom növelése • piaci részesedés növelése • behatoló árpol: alacsony ár, a termék veszteséges, később a tapasztalatokból a ráfordítás csökkenthető. • lefölöző árpolitika: magas ár, forgalom mérséklődésével csökkenhet. • túlélési törekvés Árképzési technikák: • költségbázisú árképzés: önköltség kiszámítása, nyereséggel való megnövelése. •

keresletbázisú árképzés: vevők reagálását figyeli a különböző árszintekre. • versenytársbázisú árképzés: milyen árszint alakul ki a piacon. 4.23 Elosztási csatornák - közvetítők: nagykereskedők, kiskereskedők. - elosztási csatornák: olyan komplexumok, melyekben különböző természetű és tartalmú folyamatok mennek végbe. 4.24 A marketingkommunikáció Céljai: vállalat és termékei megismertetése, termékek eladása, több információ, vállalt hírnevének öregbítése, vásárlók megtartása, újak szerzése. Részei: • Reklámozás: szélesebb körre ható, személytelen befolyásolás. • Vásárlásösztönzés: árengedmények, készpénz visszatérítések, ingyenes árupróbák, kuponok, árubemutatók. • Public relations: közvéleményben kedvező véleménynek kell kialakulnia a vállaltról. • Személyes eladás: értékesítési ajánlattétel a reménybeli vevővel való személyes találkozás során. 4.3 A marketing

vállalati szervezete és információs bázisa Marketingtevékenység információs bázisa négy részből áll: • információs blokk: belső beszámoló rendszer. • figyelőblokk: marketingkörnyezetben bekövetkező változások. • kutatóblokk: tanulmányozással foglalkozik. • analitikus blokk: számítógép alkalmazásával készit modelleket. 5. A TÁRGYI ESZKÖZÖKKEL VALÓ GAZDÁLKODÁS 5.1 Tárgyi eszközök, üzemfenntartás 5.11 A tárgyi eszközök szerepe - tárgyi eszközök: a vállalat olyan anyagi eszközei, amelyek tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Főbb csoportjai: 1. Ingatlanok: termőföld, telek, erdő, építmények, épületek 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Beruházások: gépek vásárlásával kapcsolatos, de még nem helyezték őket üzembe - termelési kapacitás: termelő-berendezések teljesítőképességének olyan határértéke, amely korszerű

termelésszervezés és gazdagságos működtetés mellett érhető el. 5.12 A tárgyi eszközök értékcsökkenése - értékcsökkenési leírás (amortizáció): tárgyi eszközök értékcsökkenésének ktg-ként való elszámolása - amortizációs kulcs: az évi értékcsökkenési leírás összege. Amortizációs módszerek: • lineáris amortizációs módszer: eszközök amortizálódása évente azonos ütemű. • gyorsított eljárás: tőke megtérülésének gyorsítása. • lassított leírási módszer: hatása ellentétes, mint a gyorsítotté. 5.13 Az üzemfenntartás szerepe és költségei - üzemfenntartás: a tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása, javítás, karbantartás és felújítás útján. Üzemfenntartási módszerek: 1. hibajavító karbantartás: hibásódást megvárják, utána cselekszenek megelőző karbantartás: felülvizsgálat utáni karbantartás: terv szerinti vizsgálat után javítanak. naptári

időszakonkénti karbantartás használati idő szerinti karbantartás: némi használat után kötelező javítás tervszerű megelőző karbantartás (TMK): elvégzendő munkák: • termelőmunka közbeni ápolás (kenés, tisztítás) • időszakos felülvizsgálat: munka közbeni hibát időben feltárja. • szerkezeti vizsgálat: műszaki állapot felülvizsgálata • pontossági vizsgálat: használhatóság megállapítása műszerekkel. • kisjavítás: részleges szétszedéssel járó szerelés. • közepes javítás: részleges felújítási munka. • felújítás: gép átfogó, általános javítása. - karbantartási ciklus: két általános javítás között eltelt idő. - javítási periódus: két szomszédos javítás között eltelt idő. 2. • • • • 5.2 A beruházások szerepe a vállalatnál 5.21 A beruházások főbb típusai - beruházás: tárgyi eszközök létesítésére, a tárgyi eszközállomány bővítésére irányul. Csoportosítása:

1. jellege szerint: • pótló beruházás: új tárgyi eszközök vétele a régiek helyére. • bővítő beruházás: eddig nem létező tárgyi eszközök vétele. 2. gazdasági alanyok szerint: kormányzati, vállalati, háztartási beruházások 3. szerepük szerint: • alapberuházás: beruházási cél közvetlen megvalósulását szolgálja. • járulékos beruházás: alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti. • kapcsolódó beruházás: alapber működéséhez szükséges, de más szervezet működéséhez kell. 4. anyagi - műszaki összetétel szempontjából: gépek, felszerelések, berendezések 5. finanszírozási forrás szerint: saját és külső forrásból megvalósuló 6. megvalósítás módja szerint: • saját vállalkozásban végzett ber: saját munkaeszközökkel, dolgozókkal végzi magának. • megrendelés útján végzett beruházás: beruházási bonyolító megbízása. 5.22 A beruházások gazdaságossági kérdései Döntési

feladatok a gazdaságossággal kapcsolatban: • vezetés elfogadja-e • beruházásokat rangsorolni kell • beruházási kombináció kialakítása a legjobb gazdasági eredmények érdekében Gazdasági hatékonyság értékeléséhez felhasználható mutatószámok: 1. statikus beruházás - hatékonysági mutatók: • beruházás átlagos jövedelmezősége • megtérülési idő • beruházási pénzeszközök forgási sebessége 2. dinamikus mutatószámok: figyelembe veszik az időtényező szerepét is - műszaki - gazdasági kritériumok: a termelés hatékonyságát perspektivikusan biztosító, vagy kizáró tényezőket foglalja össze. 5.3 Az innováció lényege és stratégiája 5.31 Az innováció lényege - innováció: a termelési tényezők új kombinációját jelenti. • újdonság az innováció alapvető tulajdonsága. 5.32 Az innovációs lánc - innovációs lánc: a vállalati tevékenységrendszer különböző elemeinek az innováció folyamata

szerinti összekapcsolása. 1. innovációs ötlet: piaci igény kielégítését célozza 2. kutatási - fejlesztési fázis 3. beruházások 4. termelés 5. piaci bevezetés 5.33 Az innovációs stratégia 1. törekszik-e vezető cégek gyors követésére 2. képes-e új termékekkel megjelenni a piacon 3. megelégszik-e a már kiforrott technikák alkalmazásával 6. EMBERIERŐFORRÁS - GAZDÁLKODÁS 6.1 Az emberi - erőforrás gazdálkodás tartalma Kulcsfogalmai: • integráció: emberi erőforrás gazdálkodás (EEG) szervesen beépül a vállalati, szervezeti stratégiába. • elkötelezettség: szervezet iránt elkötelezett dolgozó jobb teljesítményt nyújtanak • rugalmasság: változásokra való gyors reagálás képessége. • minőség: személyi állomány, termékek, szolgáltatások minősége. - emberi tőke (humancapital) irányzat: EEG modern irányzata, emberek szükségleteiből, a szervezeti magatartást befolyásoló tényezőkből vezeti le a munkahelyi

viselkedés összetevőit. Az EEG-vel való gazdálkodás funkciói: munkaerő vonzása, megtartása, motiválása, hasznosítása. Az EEG célja: • emberi erőforrás biztosítása mennyiségben és minőségben. • munkahelyi légkör kialakítása • ismereteinek és képességeinek ésszerű hasznosítása • gondoskodás a jogi és szociális kötelezettségek teljesítéséről. 6.2 Az EEG főbb tevékenységei 6.21 A munkaerő biztosítása • munkaerő-tervezés: egyensúlyteremtésre irányul a termelés, termelékenység és a létszám között. • munkaerő-szükséglet meghatározása: • normaóra szükséglet: összes időszükségletet elosztjuk az egy fő által teljesíthető éves nettó munkaidővel. • létszám normatíva: gépek működéséhez előirt létszám. • kiszolgálási normák: kisegítő - kiszolgáló létszám • funkcióelemzés: tevékenységet részeire kell bontani. • bázisalapú tervezés: korábban használt létszámból

indulnak ki. • munkakörtervezés: adott munkakör tartalmának kielégítése, munkaköri leírásban rögzítése • munkaerő-kapacitás elemzése, tervezése • munkaerő-szükséglet kielégítése - vonzáskörzet: napi ingázási körzet. Folyamata: előkészítés, kiválasztás, felvétel, beilleszkedés. • munkaidő - gazdálkodás: - munkaidő: a munkavállalónak a munkaszerződésnek megfelelően, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére kell állnia. - munkarend: munkaidőt milyen rendszer szerint kell teljesíteni. - üzemidő: a munkafolyamatban résztvevő termelő - berendezés működési ideje. műszakszám lehet: egy- és többműszakos munkarend. munkaidő - rendszerek lehetnek: szakaszos, folyamatos, folytonos. rugalmas munkaidő: munkaidőt nem a vállalat, hanem a munkavállaló határozza meg. munkaerő - mozgás: egészét tekintve: * külső: munkaerőpiacra be- és kilépések. * belső: a mozgás a munkaerőpiacon belül

történik. alapvető mozgásirányok alapján: • fluktuáció: egyik vállalattól ki, másikhoz belépés. • mobilitás: új beosztásba kerülés. • munkaerő fejlesztés, képzés - képzettség: azon ismeretek, képességek, készségek, jártasságok összessége, amelyek valamely szakmai tevékenység ellátásához szükségesek. Képzés iránya: tudás, készségfejlesztés, magatartásfejlesztés. 6.22 Munkaerő - állomány hatékony foglalkoztatása Szükséges feltételek: • rendelkezzék szellemi és fizikai adottságokkal • tárgyi feltételek biztosítása • képesség optimális kifejtése a cél érdekében. 6.23 Bér- és jövedelem gazdálkodás, ösztönzés - bér: az az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap. Funkciói: • allokációs funkció: munkaerő-áramlás vezérlése. • ösztönzési funkció: munkahelyi magatartás befolyásolása. • megélhetési funkció: megélhetés alapvető

eszköze. • gazdálkodási funkció: • árstabilizáló funkció: befolyásolja a fogyasztói árszint stabilitását. - bérpolitika: a bérezési viszonyok befolyásolását, alakítását szolgálják. a bérrendszer elemei • alapbér: a kereset legjelentősebb összetevője. • pótlékok: az általánostól eltérő munkafeltételek elismerésére szolgálnak. • prémium: előre meghatározott többletfeladatért • jutalom: a tevékenység utólagos értékelése. • kiegészítő fizetés: le nem dolgozott munkaidőre (szabadság) • egyéb bér: felmondási időre járó bér. - teljesítmény - követelmény: az a munkamennyiség, amit az alapbérért megkövetelnek. - bérforma: mire ösztönözzünk, és milyen konkrét módszerrel. - szervezeti egységek ösztönzési rendszere: egész kollektívára nézve szabályozza a bérek tömegét vagy színvonalát. munkakör - értékelési és bértarifa rendszerek: munkakörök rangsorának kialakítása. *

analitikus módszer: milyen tényezőket veszünk figyelembe, pontrendszer alkalmazása, munkakörök felbontása munkára, tényezőre, tényezők pontozása, munkakörök sorrendbe állítása a pontrendszerek alapján, fokozatok meghatározása. * globális módszer: szakemberek ítélik meg a munkakörök besorolását. * vegyes módszer. - bértarifa: a különböző fokozatokhoz rendel bértételeket. ösztönzési rendszerek alapformái a) beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere • időbér: a teljesítményt a munkavégzés időtartamával mérjük. • teljesítménybér: előre meghatározott gazdasági követelmény teljesítésétől függ a bér. * egyenes (lineáris) darabbér: a bér lineárisan követi a teljesítményt. * degresszív darabbér: az egységnyi többletteljesítmény bére 1-nél kisebb módon változik. * progresszív darabbér: az egységnyi többletteljesítmény bére 1-nél nagyobb egységgel kell felszorozni. * személyi besorolás *

jutalékos rendszer: havibér + a forgalom meghatározott %-a. • kettős bérformák: idő- és teljesítménybér kombinációja. b) szervezeti egységek ösztönzési rendszere: * aszerint, hogy mihez viszonyítjuk a feladat teljesítését., lehet: terv-, bázis-, normatív típusú * elszámolási módja szerint lehet: elkülönült, eredményen alapuló, kapcsolt eredményen alapuló. c) vezetők érdekeltségi rendszere: szükséges megkülönböztetett módszereket alkalmazni az ösztönzésben a felső és a középvezetők esetén. 6.24 Munkaügyi kapcsolatok Munkáltató, munkavállaló, állam közti kapcsolat (intézkedés, tárgyalás) fontos. Bérmegállapodások szintjei: • makro - szint: Érdekegyeztető Tanács, Költségvetési-, illetve Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum keretében. • középső szint: kollektív szerződések megkötése. • mikro - szint: vállalati kollektív szerződések. 7. A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE 7.1 A logisztika

lényege és szerepe - vállalati logisztika: * alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői áramlásoknak elvárásoknak való megfelelés szándékával. * az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. * „7M” def: megfelelő termék, megfelelő minőségben, állapotban, helyen, időben, megfelelő felhasználónak, megfelelő ktg-en álljon rendelkezésre. 1. Beszerzési logisztika: anyagok külső forrásokból való biztosítása 2. Termelési logisztika: termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatokat oldja 3. értékesítési logisztika:

vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása Logisztikai szolgáltatást 3 dolog jellemzi: * rendelkezésre állás: kielégítse a vele szemben jelentkező igényeket. * kiszolgálási idő: az igény jelentkezése és annak kielégítése közötti idő. * kiszolgálás minősége: felmerülő igényekre megfelelő szolgáltatásokat, megoldásokat kell nyújtani. Működési ktg-ek: * fizikai folyamatokhoz kapcsolódó ktg-ek (szállítás, tárolás) * irányítási. Információs és ügyviteli ráfordítások * „hiány” költségei 7.2 A logisztika stratégiai kérdései * beszerzéssel kapcsolatos stratégiai téma: szállítókkal szembeni alapvető igények meghatározása. * értékesítés, fizikai elosztás: rendelésre, vagy készletre gyárt-e a vállalat, készletezési pontok számát, helyét és a közöttük működő szállítások rendszerét is meg kell határozni. raktárhálózat: piac- vagy termelőorientált. * készletezés stratégiai

kérdései: * készletekbe befektetett tőkeállomány nagysága * készletezési rendszer alakítása a rugalmas működéshez * készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen 7.3 A logisztikai rendszer működése 7.31 A vállalati készletgazdálkodás - anyagok: termék-előállítás vagy szolgáltatásnyújtás során megjelenési formájukat általában elvesztik, értékük az előállított termék, vagy szolgáltatás értékében jelenik meg. Fajtái: * nyers- és alapanyagok * segédanyagok * üzemanyagok * fenntartási anyagok * egyéb anyagok (csomagolóanyagok, irodaszerek, munkaruhák) - áruk: olyan termékek, amelyeket a vállalat változatlan állapotban való továbbadás céljából szerzett be. - saját termelésű készletek: a vállalat maga állított elő, maga termelt meg. (befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek) Készletfogalmak: - biztonsági készlet: olyan készletmennyiség, ami alá a

készletszint tartósan nem süllyedhet. - folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást. - átlagkészlet: a biztonsági készlet és a folyókészlet felének összege. - maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege. - jelzőkészlet: elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. - készletnormák: készletek megengedhető szintjét határozzák meg. 1.kifejezési módjuk szerint: időnormák: hány napi felhasználáshoz elegendő. mennyiségi normák értékbeni normák: milyen pénzösszeg köthető le. 2.folyó, és tervnormák: folyónormák: termelési és forgalmi folyamatok ellátásához mennyi készletet kell biztosítani. tervnormák: tervezési folyamatban készülnek. - anyagnormák: • anyag-felhasználási normák: termékegység előállításához adott anyagféleségből mennyi használható fel. • anyag-kihozatali norma: egységnyi anyagból milyen termékmennyiséget kell

előállítani. Fajtái: nettó norma: termék előállításához szükséges anyagmennyiség. bruttó norma: gyártmány előállításához közvetlenül szükséges (nettó norma + hulladék, veszteség) beszerzési norma: termék előállításához beszerzendő mennyiség. Készletgazdálkodás a készletekre vonatkozó igények egymáshoz való viszonya szerint: függő keresletű: a termelési vagy értékesítési folyamatokban csak együtt használhatók fel. független keresletű: nincs közvetlen kapcsolatban más készletekkel. Készletgazdálkodási modellek: fűrészfog modell: rendelési időköz, rendelt mennyiség állandó. ciklikus modell: rendelési időköz állandó, a beérkező mennyiség a készletet egy meghatározott szintre tölti fel. akkor rendelünk, ha amikor a készlet egy maghatározott szintre csökken, rendelési mennyiség állandó. sem a rendelési időköz, sem a rendelési mennyiség nem állandó. Anyagszükséglet tervezési rendszer (MRP): -

termelési vezérprogram: a termékcsoportokat tartalmazó termelési tervet bontja tovább. - anyagjegyzék: adott termék összeállításának a módját mutatja meg az anyagfelhasználás oldaláról. - visszacsatolás: értékesítés adatait juttatja vissza a rendszerbe. 7.32 Az anyagi folyamatok lebonyolítása - szállítás: a termékeknek a szállítóktól a vállalathoz, másfelől a vállalattól a vevőkhöz való eljuttatás. - anyagmozgatás: termékek vállalaton belüli mozgatása. Elemei: - telephelyek közötti anyagmozgatás - üzemek közötti anyagmozgatás - munkahelyi és munkahelyközi anyagmozgatás - raktári anyagmozgatás Tárolás technikai megoldásai: polcrendszer, támfalas helyiségek, tartályok, automatizált magasraktár, fedett szabadtér, fedetlen szabadtér. Készletek nyilvántartása: fixhelyes rendszer: egyes készletfajtákat meghatározott helyen tárolják. szabadhelyes rendszer: közelebbi szabad helyre tárolnak. Sorbanállási

rendszerek: * FIFO - rendszer (first in first out): érkezési sorrendben. * LIFO - rendszer (last in first out): a jelentkező igények a beérkezéshez képest fordított sorrendben zajlanak. * RND - rendszer (random - véletlen): véletlenszerű kielégítés. * PRI - rendszer (priority - elsőbbség): fontossági sorrend. - anyagellátottsági mutató: a készletek szintje átlagosan mennyivel volt magasabb a tényleges felhasználásnál. 8. VÁLLALATI MINŐSÉGPOLITIKA 8.1 Vállalati minőségpolitika tartalma és fejlődése - minőség: * termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak vagy jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak arra a képességre, hogy kifejezett, vagy elvárható igényeket kielégítsenek. * a vevők elvárásainak teljesítése vagy túlteljesítése. - minőségellenőrzés: értékeli a működési teljesítményt, összehasonlítja az eredményeket a célokkal, és intézkedik az eltérések kiküszöbölése érdekében. Típusai:

* gyártás ellenőrzése: a kiinduló anyagok, a termeléshez szükséges egyéb feltételek minősége kifogástalan legyen. * gyártásközi ellenőrzés: egyes műveletek elvégzésének minőségéről győzi meg a vásárlókat. Terjedelme szempontjából: • darabonkénti ellenőrzés: szigorú minőségi előírásoknál. • sorozat első darabjának ellenőrzése: sorozatgyártásnál. • mintavételes minőségellenőrzés: nagy tömegszerűség mellett. végellenőrzés: elkészült termék megfelel-e a termékkel kapcsolatos minőségi követelményeknek. - minőségbiztosítás: a bizalom kiépítéséhez szükséges bizonyítékot szolgáltatja minden érintett számára. Alkotórészei: • minőségpolitika: az adott szervezet minőségre vonatkozó hivatalosan megfogalmazott általános szándéka és iránya. • minőségirányítás: a szolgáltatással összefüggő felhasználói igények teljesítése. • minőségügyi rendszer: a minőség

megvalósításához szükséges erőforrások összessége. - minőségi szabványok: ISO 9000 szabványrendszer 10 lépcsős folyamata: management oktatása, minőségpolitika írásbeli megfogalmazása, minőségfelelős kinevezése, feladatok meghatározása, üzleti folyamatok azonosítása, minőségi kézikönyv összeállítása, eljárások írásbeli megfogalmazása, írásbeli utasítások megfogalmazása, rendszer használatának oktatása, megvalósítás. 8.2 Teljeskörű minőségszabályozás, minőségbiztosítás (TQM) Total Quality Management (TQM): minőség-központú vezetői felfogás, amely a gazdálkodó szervezet összes tevékenységének lépésről lépésre történő fokozatos javítására irányul. Jellemzői: * vevő centrikusság * folyamatos javítás * alkalmazottak felhatalmazása: a szervezet minden szintjének bevonása a döntési folyamatokba. Támogató elemek: * irányítás: a szervezet céljainak megfogalmazása. * oktatás és képzés *

támogatóstruktúra: külső tanácsadók és oktatók támogatása. * ösztönzés és elismerés * kommunikáció: minőségkezeléssel kapcsolatos kommunikációs eszközök kifejlesztése. * mérés: adatok felhasználása. - minőségi kör: azonos munkahelyen dolgozók csoportja, akik vállalkoznak arra, hogy feltárják munkaterületükön a zavaró hiányosságokat. Minőségügyi Tanács: felső vezető irányításával határozza meg a gazdálkodó szervezet minőségpolitikáját. Minőségi Iroda: a minőségjavító programok végrehajtásának irányítása, Minőségügyi Tanács munkájának előkészítése. 8.4 A minőségjavítás fő módszerei * gyakoriság megoszlási grafikon (hisztogram): konkrét méréseket és azok eloszlását mutatja be, kategóriánkénti egységek számát jelző oszlopokkal grafikusan kijelzi az adatok elosztását. * pareto ábra: a gyakoriság megoszlási grafikon egyik formája eredménytelenség vizsgálására. *

folyamatábrák: bemutatják egy konkrét feladat egyes műveleteit, lehetővé teszik a felesleges műveletek kiszűrését. * ellenőrzőlap: mi és milyen gyakorisággal történik, megfigyelések rendszerszerű módszerének alkalmazása. * ellenőrzőkártyák: egy folyamatban észlelhető eltérések jelzésére használják. * szórás diagram: két változó közötti összefüggés bemutatására szolgál. * ok - okozati elemzés diagramja (Ishikawa vagy halszálka diagram): ábra formában rálátást ad a problémakörre, felfedi a rejtett kapcsolatokat az okok között, felfedi a probléma eredetét. * változások ábrája: meghatározott időben grafikusan bemutatott folyamat eredményeinek bemutatására szolgál. 9. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÉS GAZDÁLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI a mg-i termelés főbb jellemzői: * a termelés alapja az élő szervezetek működése. * a magasabb rendű növények által létrehozott termékek csak részben alkalmasak emberi

táplálkozásra. * fotoszintézis alatt szerves anyagok felépítése és melléktermékek lebontása egyidejűleg (környezetvédelem fontos!) * természeti tényezők befolyásoló hatása * termőtalaj nem fogy el, át nem helyezhető, termőképessége differenciált. * termelésre a szakaszosság jellemző az évszakok periodikus változása miatt. 9.1 A természeti tényezők szerepe a mezőgazdasági termelésben - éghajlati viszonyok: természeti adottságok, melyeket megváltoztatni nem tudunk, ezért alkalmazkodni kell hozzájuk. * fény: nélkülözhetetlen energiaforrás, szerves anyag előállításához szükséges, mennyiségét az évi napsütéses órák számával mérjük. * hőmérséklet: meghatározza a termeszthető növények számát és mennyiségét. * levegő: oxigénje a légzéshez, széndioxid a szerves anyag előállításához szükséges. * szél: csapadékot és hőmérsékleti viszonyokat változtatja meg. * víz: csapadék formájában kerül

természetes úton a termőtalajra. A növények 50 - 90%-a víz - talajviszonyok: * talajok fizikai tényezői: típusa: kötött, középkötött, laza, genetikai talajféleség: réti, mezőségi, erdőségi talajok, fizikai alkotórészek alapján: homok, vályog, agyag, tőzeg talajok. Szerkezetes talajok: morzsás szerkezet, elegendő víz és levegő van jelen. Szerkezet nélküli talajok: poros, rögös, mg-i művelésre kevésbé alkalmas. * talajok kémiai tényezői: talajsavanyúság: semleges vagy enyhén savanyú a kedvező. Kalcium: morzsalékos szerkezetet alakítja ki, szikes talaj: káros sók vannak benne. * talajok rétegzettsége, termőréteg mélysége * talajok vízgazdálkodása * talajok tápanyag-gazdálkodása - földfelszíni tényezők: * domborzat * kitettség: legkedvezőbb a déli égtáj. Föld, mint erőforrás több szerepet tölt be: * tőkemegőrző és kincsképző szerep * vállalkozások tőkebefektetési tere a föld * élő emberek

élettere * élet minőségét befolyásoló környezeti tényezőket nyújt (levegő tisztaság) - föld magántulajdona: olyan használatra jogosít, amely semmilyen károsodást nem okoz a földben és a környezetben. - mg-i vállalkozás: olyan üzleti tevékenység, mely termőföld nélkül nem lehetséges. 9.2 A mezőgazdasági termelés idényszerűsége Növénytermesztésben: a munkák nagy része különböző időszakokra koncentrálódik (tavaszi csúcs) Állattenyésztésben: a műveletek ideje egy napon belül szigorúan időponthoz kötött. 9.3 A munkaerő-gazdálkodás és a befektetett eszközök mezőgazdasági sajátosságai * nem szakítható el a termelési faktoroktól (állatok élettani ritmusa) * munkások közlekedése sok időt vesz igénybe * munkák minősége nehezen ellenőrizhető * a munka nagy erőkifejtéseket igényel. Az emberi erőforrás szerepe a piacgazdaságban: * termelő: saját föld, eszköz, családi munkaerő, családi vagyon és

jövedelem növelése. * alkalmazott: csak a munkaerejét tudja hasznosítani * tulajdonos: van földje, gépe, eszköze, épülete, vagy termelő lesz, vagy átadja a tulajdonjogot másnak. * hitelező Befektetett eszközök főbb csoportjai: * termőföld: mg-i termelés egyik alapfeltétele, tárgya és eszköze, termékenységgel rendelkezik. * melioráció: a termőföld termékenységében végrehajtott emberi beavatkozás. * ültetvények: hosszú élettartamú és nagy értékű mg-i termékeket szolgáló létesítmények. * épületek és építmények: tárolóhelyek, magtárak, istállók. * gépek, berendezések: erőgépek, munkagépek, járművek és egyéb gépek. 9.4 A növénytermesztés főbb jellemzői - művelési ágak: szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, erdő, nádas. - gabonafélék termesztése: * kukorica: legfontosabb takarmánynövényünk, állati takarmány, ipari nyersanyag, étkezési cél. * búzatermesztés: kenyér- és takarmánygabona. *

árpa, zab, rizs: kis területet foglal el a szántóterületen. - szálas takarmányok termesztése: * évelő pillangós virágú takarmányok (lucerna, vörös here, baltacim) * egyéb szálastakarmányok (őszi takarmánykeverékek, silókukorica) - ipari növények termelésének gazdasági kérdései: a főtermék elhagyja a gazdaságot, és csak a melléktermékek maradnak vissza. - gyümölcstermelési ágazatok sajátosságai: nagy termelési érték, nagy munkaerőigény. Több szakasza van: termelés, tárolás, feldolgozás, értékesítés. - szőlő és borágazat mg-i sajátosságai: * bor: nem romló, az idő múlása gyakran növeli értékét, jól szállítható, tárolható, éghajlati különbözőségeket jól viseli. * csemegeszőlő: nemzetközi forgalma nem nagy napjainkban. - rét- és legelőgazdálkodás: alacsony fűhozam. * gyepek gazdasági értéke: másra nem hasznosítható területek biztosítása, kérődzők részére tömegtakarmány,

legeltetve gazdag vitaminforrás, szerves trágyázást nem igényel. 9.5 Az állattenyésztés feladatai a mezőgazdaságban - szarvasmarha-tenyésztés: * hasznosítási iránya a főtermékek alapján: tejtermelés, hústermelés, kettős hasznosítás. - sertéstenyésztés: jó takarmányértékesítő képesség, gyors fejlődés és szaporaság. - baromfitenyésztés: * vállalati jelentősége: gazdasági abraktakarmányok jó értékesítője, gazdaságos, rövid termelési idő, alacsony forgóeszköz-szükséglet, kedvező jövedelemtermelő képesség. 10. BELKERESKEDELMI VÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI 10.1 A kereskedelem helye, szerepe a piacgazdaságban - kereskedelem: * összekötő kapocs a termelés és fogyasztás között. * tevékenység-rendszer (a termékek eljutnak előállítójuktól a felhasználókhoz), szervezet-rendszer (azok a vállalkozások, melyek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása) Kereskedelem értékesítési formái: *

klasszikus nagykereskedelmi csatorna: áru útja: termelő - nagyker - kisker - fogyasztó. * nagykereskedelmi tranzitcsatorna: áru útja: termelő - nagyker - (tranzit) - kisker - fogyasztó. * demigrosz és diszkontcsatorna: áru útja: termelő - nagyker - fogyasztó. * ipar - kisker közvetlen csatorna: áru útja: termelő - kisker - fogyasztó. 10.2 Belkereskedelem - belkereskedelem: közreműködik a lakossági szükségletek kielégítésében, az áruellátás biztosításában, a fogyasztói érdekvédelemben, elősegíti az ország gazdasági fejlődését. Feladata: a kereslet kielégítése megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatással. Belkereskedelmi tevékenységek: * nagykereskedelem (10.21) * kiskereskedelem (10.22) * vendéglátás (10.4) * idegenforgalmi és kereskedelmi szolgáltatások (10.5 és 106) 10.21 Nagykereskedelem - nagykereskedelem: áruk vagy szolgáltatások eladását

jelentik olyan vevőknek, akik viszonteladásra vagy üzleti felhasználásra vásárolnak. Feladata: az áru nagy tételben való beszerzése, tárolása, a kiskereskedelem igényeinek megfelelő választék, kínálat kialakítása. Funkciói: értékesítés, beszerzés és választékkialakítás, nagy szériák megosztása, raktározás, szállítás, finanszírozás, kockázatviselés, management- és tanácsadó szolgáltatás. Jellemzői: kibővültek a merev vállalati profilok, megszűntek a közigazgatási határokhoz igazodó területek, közvetlen termelői kapcsolat a kiskerrel, fogyasztókkal, piaci verseny erősödése. Típusai: * áru-nagykereskedők: az áru a tulajdonukban van. * brókerek, ügynökök: az áru nem kerül a tulajdonukba. * gyártók és kiskereskedők egységei, irodái * különböző egyéb nagykereskedők: specializált nagykereskedő típusok. 10.22 Kiskereskedelem - kiskereskedelem: egy áru vagy szolgáltatás közvetlen eljutatását

jelentik a végső felhasználóhoz, személyes, nem kereskedelmi felhasználásra. Feladata: a fogyasztók közvetlen kiszolgálása, áruk kiszerelése, tárolása, házhoz szállítás. Jellemzői: közvetlen ipari beszerzés növekedése, nagykereskedelmet mellőző importtevékenység fokozódása, vásárlói szolgáltatások fejlesztése. Fajtái: - bolti kiskereskedelem: * szaküzletek: kevés árufajta, de ezekből nagy választék * áruházak: több termékvonal, szakemberek által vezetett osztályok. * szupermarket: kis árrésű, jelentős forgalom, önkiszolgáló üzlet. * diszkontáruházak: kisebb haszonkulcs, nagyobb volumen, nagy távolságból vonzza a vásárlókat. * raktáráruházak: külsõségeket nélkülöz, engedmények, alacsony ár, nagy forgalom. - bolt nélküli kiskereskedelem: * direktmarketing: reklámban írják le terméküket, írásban vagy telefonon rendelhetnek, postán szállítanak. * közvetlen eladás: házalás. * árusítás

automatákkal * beszerzési szolgálat - kiskereskedelmi szervezetek: * áruházláncok: közösen birtokolt és ellenőrzött két vagy több egységből álló szervezetek, amelyek azonos áruféléket forgalmaznak. * kiskereskedelmi szövetkezetek: független kiskereskedők központi beszerzési szervezetet állítanak fel. * bérleményes szervezetek: szövetség a bérbeadó és a bérlő között. * kereskedelmi egyesülések: diverzifikált kereskedelmi profit, központi tulajdonjog. 10.23 Demigrosz és diszkont kereskedelem - demigrosz tevékenység: kis- és nagykereskedelemmel is foglalkozik. 10.3 A kereskedelem ágazati osztályozása Célja: a gazdasági tevékenységek csoportosítása a tevékenység jelege szerint. Típusai: főtevékenység, másodlagos tevékenység, kisegítő tevékenység. 10.4 Vendéglátás 10.41 A vendéglátás fogalma és feladatai - vendéglátás: ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak,

továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység. Jelentősége: * gazdasági jelentősége: nemzetgazdasághoz hozzájárul, megkönnyíti a háztartási munkát, valutabevétel, munkaalkalom, infrastruktúra növelése. * társadalmi szerep: sokrétű szükséglet kielégítése, közreműködik a lakosság, turisták ellátásában. * egészségmegőrző szerep * politikai jelentőség 10.42 A vendéglátás tevékenységei, lebonyolítói Vállalkozások által ellátandó feladatok: beszerzés, raktározás, termelés, értékesítés, szolgáltatás. Vállalkozások fajtái: általános vendéglátó vállalkozások, szállodavállalkozások, catering vállalkozások (külső üzemeltető általi étkeztetés). Üzletek üzletkörük szerint: melegkonyhás üzletek, cukrászdák, italüzletek, munkahelyi vendéglátóipari üzletek, egyéb vendéglátóipari üzletek, termelő- és segédüzemek. Vendéglátás osztályba

sorolása: üzlet külső, belső képe, evőeszközök, edények minősége, étel- és italválaszték, dolgozók szakképzettsége, üzlet higiéniája, fűtése, szellőztetése. Üzletek kategóriái: osztályon felüli, I., II, III és IV osztályú 10.5 Idegenforgalom - idegenforgalom: egyrészt a lakóhely ideiglenes elhagyása és más területen való átmeneti, békés szándékú tartózkodás, másrészt ezeket az embereket ellátó apparátus. Területi vonatkozás szerint: * idegenforgalmat fogadó terület * idegenforgalmat küldő terület * tranzit útvonal Megjelenési formái: - Az idegenforgalom eredete és iránya szerinti formák: 1. Nemzetközi idegenforgalom: * nemzetközi aktív idegenforgalom: pénzügyi szempontból bevétel keletkezik. * nemzetközi passzív idegenforgalom: magyarok utaznak külföldre. 2. Belföldi idegenforgalom: a lakosság pénzbevételeinek és kiadásainak területi átcsoportosítása Az idegenforgalom időbeli megjelenése szerinti

formák: folyamatos, egyévados, kétévados, hétvégi, kiránduló, átutazó. Az utazásra igénybe vett utazási eszközök szerinti formák: közúton, vasúton, repülőn, hajón. Az idegenforgalom szervezési módjai szerinti formák: kereskedelmi- és szoci-álturizmus. Az igénybevett szálláshely szerinti formák: kereskedelmi szálláshely, szociálturisztikai szálláshely, magánszállás. Az idegenforgalom motivációk szerinti legfőbb formái: fizikai (üdülés, gyógyulás), pszichikai (környezetváltozás), emberi kapcsolat (családlátogatás), kulturális (műemlék, nyelvtanulás). Jelentősége: * gazdasági jelentőség: áruk és szolgáltatások értékesítése valutáért történik a nemzetközi idegenforgalomban, míg belföldön elősegíti a szabadon elkölthető jövedelemhányad lekötését. * társadalmi - politikai jelentőség: külpolitikai jelentőség. * kulturális jelentőség * szociális és egészségvédelmi jelentőség 10.52 Az

idegenforgalom lebonyolító szervei Utazási vállalkozások: * utazási iroda: külföldi és belföldi utazások szervezése, közvetítése és értékesítése. * utazási ügynökség: más utazási irodák által szervezett utazások és szolgáltatások értékesítése. * turistákat közvetlenül ellátó vállalkozások (pénzváltók, szálláshelyek) * szállító vállalkozások * kölcsönzők * üzemanyagtöltő állomások, szervizek * szabadidős és sportvállalkozások * rendezvényszervezők * adottságokra épülő vállalkozások (gyógyfürdők, várak) 10.6 Kereskedelmi szolgáltatások - kereskedelmi szolgáltatás: reklám, hirdetés, ügynöki tevékenység, közhasználati cikkek bérbeadása, megőrzés. Üzletkörök: * szolgáltatóiroda: ügynöki iroda, kölcsönző * információs iroda * egyéb hálózati egységek 11. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ VÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI 11.1 A világgazdasági környezet

jellemző vonásai - világgazdaság: az egyes nemzetgazdaságok közötti egyszerűbb és bonyolultabb kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. Csoportjai: * reálkapcsolatok: áruk, szolgáltatások, szellemi termékek nemzetközi forgalma. * pénzügyi kapcsolatok: a forgalommal összefüggő fizetési kapcsolatok, tőkeforgalmak. Integrációs folyamatok: * regionális integrációk: nemzetek közötti integráció (Európai Unió) * vállalati integrációk: transznacionális vállalatok. - preferenciális övezet: olyan integráció, melynek keretein belül a résztvevő országok egymás számára kölcsönös kedvezményeket nyújtanak. - szabadkereskedelmi társulás: a tagországok az ipari termékek forgalmát teljes mértékben liberalizálják, de a kívülálló országokkal szemben saját vámrendszerüket alkalmazzák. - vámunió: liberalizált termékforgalom mellett egységes vámpolitika. - közös piac: áruk, szolgáltatások, munkaerő, tőke szabad forgalma. -

gazdasági unió: a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása. - monetáris unió: a pénzügy-politika koordinálására is sor kerül. - politikai unió: külügyi-, védelmi-, biztonságpolitika is közös alapokon van. 11.2 A külkereskedelem szerepe a magyar gazdaságban közvetlen előnyök: a nemzeti és a nemzetközi ár-, költség- és értékarányok eltéréseire vezethetők vissza. közvetett előnyök: termelés hatékonyságát jótékonyan befolyásoló tényezők (fejlettebb módszerek megismerése, átvétele). - szerkezeti nyitottság: a hazai munka milyen hányada értékesül külső piacon, illetve a hazai végső felhasználásban milyen súlyt képvisel az import. Befolyásoló tényezői: az ország nagysága, gazdasági fejlettsége, kereskedelempolitikai nyitottsága. 11.3 A külgazdasági kapcsolatok szabályozása nemzetközi megegyezésekkel A. ENSZ szervezetek és intézmények: * UNCTAD (United Nations Conference on Trade and Development):

nemzetközi kereskedelem fejlesztése, gazdasági fejlődés. * FAO (Food and Agriculture Organization): élelmiszerellátás, táplálkozás javítása, termelés és elosztás rendszerének koordinálása. * IDA (International Development Association): legszegényebb fejlődő országok megsegítésére. * UNIDO (United Nations Development Organization): fejlődő országoknak gazdasági fejlesztés, tervezés, létesítmények kivitelezése. B. Az árucserét és fizetéseket szabályozó megegyezések: - kereskedelmi szerződés: * legnagyobb kedvezményes elbánás elve: minden olyan kedvezményt megadnak egymásnak, melyeket eddig másoknak is megadtak. * egyenlő elbánás elve: a partner jogi és természetes személyeit azonos elbánásban részesítik a hazaiakkal. * viszonosság elve: a felek kölcsönösen ugyanazt a bánásmódot igényelhetik egymástól. - árucsereforgalmi megállapodások: kölcsönös áruforgalom nagyságát és összetételét szabályozzák. -

fizetési megállapodások: * konvertibilis eszközökkel fizetnek. * klíringelszámolás: a kölcsönös tartozásokat és követeléseket számlán tartják nyílván. - államközi barter megállapodások: évente meghatározott mennyiségű árut cserélnek kiegyensúlyozott cserét feltételezve. - beruházásvédelmi megállapodások: garantálják, hogy a létesített vagyont nem államosítják, vagy ha mégis, a tőketulajdonosokat kártalanítják. - kettős adózást kizáró egyezmények: a szerződő felek egyike lemond adóbeszedési jogáról. C. Nemzetközi áruegyezmények: adminisztratív, tanácskozó szerepet játszó megegyezések Módszerei: árhatárok rögzítése, kivitel korlátozása, piacok felosztása, termelés korlátozása, kiegyenlítő készletek tartása. D. Országcsoportok által létrehozott intézmények: * OECD (Organization for Economic Coopereation and Development): gazdaságpolitika összehangolása. * ICC (International Chamber of Commerce):

nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elősegítése. * GATT (General Agreement on Tariffs and Trade): szabadkereskedelem biztosítása. Alapelvei: diszkriminációmentesség, mennyiségi korlátozások tilalma, vámtárgyalások elve, konzultációs elv. Vámtárgyalások: * Kennedy Round: az ipari termékek vámtételeit 35%-kal csökkentették. * Tokyo Round: kereskedelem nem vám-jellegű akadályainak megszüntetése. * Magatartási kódexek: importengedélyezési, vámérték, szubvenciós, antidömping kódex. * Uruguay Forduló: agrárkereskedelem, szolgáltatások nemzetközi forgalma, szellemi tulajdon védelme, beruházásokkal kapcsolatos kereskedelmi intézkedések. Jogutódja: WTO (World Trade Organization). E. Integrációk 11.4 A külkereskedelmi tevékenység jogszabályi keretei Magyar külkereskedelem belső szabályozásának legfontosabb elemei: megfelel a nemzetközi normáknak, versenysemlegesség, szabályozás nyilvánossága. 11.41 A külkereskedelmi

engedélyezés magyarországi rendje * tevékenység engedélyezése: tevékenység megkezdéséhez szükséges. * forgalmi engedélyezés: az ügylet teljesítésének időszakáig kell megszerezni. * globálkvóta (fogyasztási cikkek importengedélyezése): a közvetlen fogyasztást szolgáló áruk importjára az irányító hatóság keretet állapít meg. 11.42 A devizaszabályozás és a külkereskedelem - valuta: egy ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. - deviza: külföldi fizetőeszközre szóló követelés (csekk, váltó). A devizaszabályozás külkereskedelmet érintő jellemzői: * a konvertibilis valutát a belföldieknek számlán kell elhelyezni, vagy kötelesek forintra átváltani. * belföldi vállalkozások szabadon vásárolhatnak devizát kötelezettségeik teljesítéséhez. * deviza-külföldivel szerződést kötni, számlázni konvertibilis pénznemben, forintban, nem konvertibilis pénznemben lehet.

Devizahatósági jogkört a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. Árfolyampolitika középpontjában az MNB hivatalos devizaárfolyama áll. 11.43 A vámszabályozás szerepe a külkereskedelem irányításában - vám: közadó formájában kivetett gazdaság-, és kereskedelempolitikai eszköz, amely hatását a határon áthaladó áru árának befolyásolásával fejti ki. - vámtarifa: olyan tételes árujegyzék, amely meghatározott rendszerben tartalmazza a vámköteles áruk felsorolását, mellettük egy vagy több oszlopban feltüntetve a fizetendő vám nagyságát (vámtétel). Vámtétel kialakítása: * szerződéses vámtétel: két-, vagy többoldalú megállapodás. * autonóm vámtétel: egyoldalú, csak a nemzetgazdasági érdekeket veszi figyelembe. Magyar Kereskedelmi Vámtarifa hasábjai: * I. hasáb (preferenciális hasáb): az Általános Preferencia Rendszer (GSP) keretében a preferenciális vámelbánásban részesített országok áruira kell alkalmazni. * II.

hasáb: a legnagyobb kedvezményes elbánás alapján alkalmazandó vámtételeket tartalmazza * további hasábok: a nemzetközi szerződések vámtételeit tartalmazzák. Vámeljárások: - behozatali vámkezelések: * vámáru jelleget megtartó: árutovábbítás, raktározás, aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal. * vámáru jelleget megszüntető: vámkezelés (vámvizsgálat, vámfizetési kötelezettség megállapítása, vámteher kiszabása, közlése, beszedése, vámáru kiadása). - kiviteli vámkezelések: kiviteli ellenőrzés, ideiglenes kivitel, passzív feldolgozás. 11.44 A magyar külkereskedelem irányításának és befolyásolásának egyéb eszközei és intézményei Exportösztönzés formái: * exporthitel-finanszírozás: EXIMBANK Rt. Feladata hitelek és garanciák nyújtásával Finanszírozási formái: hitelügylet, bankgarancia, váltóügylet, faktoring. * exporthitel-biztosítás: MEHIB Rt. átvállalja a külföldi vevő nemfizetési

kockázatát * kollektív exportösztönzés: elkülönített pénzalap a vállalatok piacra jutását segíti. 11.5 A külkereskedő vállalat piaci kapcsolatrendszere 11.51 A külkereskedő vállalat hazai kapcsolatrendszere Formái: * saját számlás lebonyolítási forma: saját nevében, saját számlájára és kockázatára köti, az áru tulajdonosa lesz. * bizományi kapcsolati forma: saját nevében, de megbízója számlájára, kockázatára köti. Változatai: sima, nyereségérdekeltséggel kombinált, differenciált jutalékkulcsú bizomány. - limitár: exportnál az az alsó határár, amelyért a bizományos a terméket eladhatja, import esetén az a felső árhatár, amelyért a bizományos az árut beszerezheti. 11.52 A külkereskedő vállalat külpiaci szervezete - ügynök: szerződő felek összehozása eseti megbízás alapján. - képviselő: szerződő felek összehozása, de minden olyan joggal felruházható, melyeket megbízója az adott piacon

élvez. - kizárólagos képviselő: csak ő képvisel. - vezérképviselő: több képviselő munkáját hangolja össze, irányítja. 11.6 A külkereskedelmi ügyletek főbb típusai - külkereskedelmi ügylet: külföldön végzett tevékenységek sorozata, amely konkrét üzleti célok elérésére irányul. 11.61 A külkereskedelmi adásvételi ügylet egyszerű ügyletek: export, import. különleges ügyletek: nemzetközi csereügyletek, reexport típusú ügyletek, vállalkozás típusú ügyletek, licenciaügyletek, lízingügylet. 11.62 A nemzetközi csereügyletek - csereügyletek: két vagy több féle árut, vagy szolgáltatást cserél egymással. Változatai: barterügylet: két fél között, pénz nincs jelen. kompenzációs ügylet: áruszállítás értékét valutában is kifejezik. Csereérték viszonya alapján: teljes és részleges kompenzáció. Résztvevő felek száma szerint önkompenzáció és többlábú kompenzáció viszontvásárlásos ügylet:

kétirányú áruszállítást két szerződés szabályoz. visszavásárlásos ügylet: egyik fél egy termelő-berendezést szállít, másik a berendezéssel előállított készáruval fizet. offsetügylet: az exportőr áruja értékét az importőr országában beruházza. 11.63 A reexport típusú ügyletek fedezett reexport: ha az import- és exportüzlet egyidőben történik. fedezetlen reexport: korábban vásárolt áruhoz keres vevőt. - tranzitügylet: a reexportőr a szerződő felek kérésére kapcsolódik be az ügyletbe. - switchügylet: három ország közül kettő klíring-elszámolási kapcsolatban áll egymással. Átváltás irányát tekintve: bemeneteli, kijöveteli, körügylet. 11.64 A vállalkozási típusú ügyletek bérmunkaügylet: a vállalkozó a megrendelő tulajdonát képező anyagot dolgozza fel. Irányát tekintve: aktív, vagy passzív bérmunka. export fővállalkozás: a vállalkozó saját és alvállalkozói teljesítményét koordinálva

vállalkozik eredmény létrehozására. 11.65 A licenciaügyletek Tárgya: jogi védettséget élvező szabadalom, know-how, franchise. - royalty: az átvett szellemi termék hasznosításának arányában fizetendő díj. 11.66 A lízingügylet - finanszírozási lízing: hosszú futamidőre kötött bérleti szerződésen alapul. - operatív lízing: kölcsönzési tevékenységhez hasonlítható