Kereskedelem | Turizmus » A turizmus rendszere

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 11 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:235

Feltöltve:2009. szeptember 25.

Méret:128 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A turizmus rendszere 1. A turizmus fogalma 1929 1936 Az egyén ideiglenesen elhagyja állandó lakóhelyét, bármilyen testi, szellemi vagy szakmai motivációtól vezérelve. A turista olyan személy, aki más országba utazik, hogy ott máshol szerzett jövedelmét elköltse, és ne folytasson ott kereső tevékenységet Minden olyan személy, aki 24 órát vagy többet tölt bármely állandó lakhelyén kívüli országban. A római ENSZ konferencia meghatározta a fogalmakat. 1937 1963 Látogató: Minden olyan személy, aki állandó lakhelyén kívül más országba látogat bármely okból, kivéve a kereső tevékenységet. Turista: Az a látogató, aki bármilyen utazási céllal (szabadidő eltöltése, hivatalos út) minimum 24 órát tölt el a meglátogatott országban One-day visitor: időszakos látogató, aki 24 óránál kevesebbet tartózkodik az adott országban Látogatók Turista One-day visitor A statisztikákban nem jelenik meg minden csoport. UTAZÓK

A turisztikai statisztikába beletartozók A turisztikai statisztikákon kívül esők Országhatár közelében dolgozók Látogatók Turista One-day visitor Menekültek Külföldiek Hazalátogató devizabelföldi Közlekedési eszközök legénysége Tranzitutasok Közlekedési eszközök legénysége Idegen országban állomásozó katonák Tengeri körutazáson résztvevők Konzulátusok dolgozói és családjuk Látogató, aki 1 napot tölt el Diplomaták Ideiglenes bevándorlók Végleges bevándorlók Példa: egy hajóút tagja, ha a hajó kiköt, de aznap továbbmegy, akkor az utasok one-day visitorok. Ha az utasok a parton alszanak, akkor turisták. Nomádok -1- 1980 1989      Manilai nyilatkozat WTO Hágai nyilatkozata Szabadidős tér Az élet szerves része Egyéb statisztikai számbavétel Turisták biztonsága Világméretű jelenségként határozták meg a turizmust „A turizmus magában foglalja a személyek lakó és munkahelyén

kívüli helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat” 2. A turizmus, mint a rendszer része A turizmus egy interszektoriális gazdasági tevékenység, összetett gazdasági rendszerek közötti együttműködés. A turizmus interdiszciplináris tudományos terület.  Különböző tudományterületek kapcsolódnak a turizmusba  Más területek módszertanát alkalmazza (pl. a pszichológia segít a turisták motivációjának elemzésében) „A rendszer egymással kapcsolatban álló és közös célokért együttműködő részek együttese” Mill-Morrison 1989 A rendszer lehet zárt vagy nyílt Zárt rendszer: Elszigetelt, nem reagál a külső környezeti hatásokra Nyílt rendszer: Folyamatosan információkat vesz fel a környezetből. Környezetével dinamikusan kapcsolatban áll. A turizmus az emberi tevékenységek és kapcsolatok rendszere, amelyek befolyásolják egymást, és kölcsönösen

függenek egymástól az emberek változatosság iránti igénye által motivált helyváltoztatását és tevékenységeit elősegítve. A turizmus nyílt rendszer, kölcsönös összefüggések rendszere. Természet Tudomány Politika Gazdaság Technika Turizmus Kultúra Társadalom Pl.: Turizmus  Természet: Turizmus  Politika: Turizmus  Gazdaság: Turizmus  Kultúra: Nemzeti parkok, tanösvények. A turizmusból befolyó pénzeket a természetre lehet fordítani A politikai helyzet befolyásolhatja a turizmust A gazdasági helyzet határozza meg, van-e pénzünk utazni Néphagyományok vonzereje, ugyanakkor a kultúra elüzletiesedése -2- 3. A turizmus, mint önálló rendszer természet TURIZMUS KERESLET kultúra társadalom KÍNÁLAT politika Kereslet elemei: utazás - szabadidő - szabad jövedelem marketing - - motiváció Kínálat elemei: - vonzerő - infrastruktúra - szállás és étkezés - szórakozás és más szolgáltatás -

biztonság, higiénia - vendégszeretet KÍNÁLAT Vonzerő Szálláshely Vendéglátás Kiegészítő szolgáltatások Közlekedés Infrastruktúra Vendégszeretet Biztonság Higiénia KERESLET Motiváció Szabadidő Diszkrecionális jövedelem A TURIZMUS RENDSZERE A kereslet és kínálat földrajzilag is értelmezhető. 4. A turizmus piacának összetevői Kereslet: Földrajzi értelemben: Közgazdasági értelemben a küldő terület a potenciális turistákkal a turisztikai szolgáltatások iránt megnyilvánuló fizetőképes kereslet A kereslet fő elemei: ld. Ábra Kínálat: -3- Földrajzi értelemben: Közgazdasági értelemben a fogadóterület és annak népessége a látogatók igényeinek kielégítésére létrehozott és a piacon kínált áruk és szolgáltatások összessége A kínálat elemei: ld. Ábra 5. Turisztikai termék A kínálat egy lehetséges kombinációja, mely az utazó egyéni érdeklődésének megfelelő élményt nyújt. 6. 

        7. A termékek csoportosítása Vakációs Üzleti Üdülések Rokon- és barátlátogatás Egészségturizmus Kulturális turizmus Vallási turizmus Sportturizmus Városlátogatás Körutazás Ifjúsági turizmus     Üzleti utak Konferenciák, kongresszusok, vásárok Incentive utak (vállalati ösztönző út) Tanulmányutak A turisztikai élmény: A turisztikai termék elfogyasztása által nyerhető szubjektív tapasztalat 8. A turisztikai kereslet elemei 1. 2. 3. gazdasági ( jövedelem: miből utazunk, mennyit költünk ) társadalmi ( szabadidő: mennyi időnk van utazni ) pszichológiai ( motiváció: milyen céllal utazunk ) A turisztikai kereslet: Dt = f ( Pt, P1Pn, Y, T ) Dt: turisztikai kereslet Pt: utazás ára P1 Pn : más termék ára T: ízlés Y: bruttó jövedelem 1. Gazdasági aspektus (Jövedelem) 1.1 Jövedelem szerepe, felhasználási módja: Teljes jövedelem – Adók = Rendelkezésre álló jövedelem

(nettó) Yd = f ( Y-T ) Yd: rendelkezésre álló jövedelem Y: bruttó jövedelem T: adók, közterhek Rendelkezésre álló jövedelem – Kötött jövedelem = Szabadon felhasználható jövedelem Kötött jövedelem: napi kiadások (rezsi, élelem stb.) Et = f (Ydis) = f [ ( Yd – Eb ), S ] Et: turisztikai költés Ydis: diszkrecionális jövedelem Yd: rendelkezése álló jövedelem Eb: egyéb kiadások, nem szabadidős termékre fordított kiadás = kötött jövedelem S: megtakarítások 1.2 A jövedelem változásának hatása a turisztikai keresletre Teljes jövedelem és szabadon felhasználható jövedelem A teljes jövedelem nagyságrendjét meghatározza:  Foglalkozás, beosztás, hatáskör  Munkával töltött évek száma, tapasztalat  Területi elhelyezkedés, stb.  Végzettség Diszkrecionális jövedelmet meghatározza:  Egyéb kiadások (pl. közlekedési költség, benzin stb)  Infláció mértéke  Szokás, tradíció -4-   

  Más termékek piaca Presztízs és divathatás Hosszú távú tervek és befektetések, prioritások Nemzetek közti különbségek Egyéb pl. egyéni-háztartási szükségletek, (pl tartós fogyasztási cikkek, lakásfelújítás stb) A jövedelem felhasználása: teljes jövedelem rendelkezésre álló jövedelem Diszkrecionális jövedelem Ha nő a diszkrecionális jövedelem, nő az utazásra fordított jövedelem 1.3 Jövedelem szerinti eltérések megjelenése a turizmusban Eltérések a következő területeken nyilvánulhatnak meg  az utazás gyakoriságára gyakorolt hatás pl. nem feltétlenül utazunk többet, ha több a pénzünk  a választott termékre gyakorolt hatás  a minőségi színvonalra gyakorolt hatás 2. Társadalmi aspektus (Szabadidő) 2.1 Szabadidő: A kötelezően kitöltött hányad feletti idő. Életminőség és lehetőségek meghatározása függ: társadalmi, kulturális viszonyainktól, az idő megbecsültségétől. 2.2

Szabadság fejlődése: Egyszerű (törzsi) társadalmak:    Szabadság esetleges Összeforr a munkával (nemcsak kötelesség, hanem közös tevékenység) Minimális lehetőség az egyéni választásra Társadalom fejlődésével    Elválik egymástól a munka és szabadság Társadalmi osztályok között nő a különbség Megjelenik a szórakozás – szórakoztatás (pl. lovagi torna) Ókori görög társadalom     Arisztokrácia feladata a szabadidő megfelelő eltöltése Jó állampolgár ismertetője: tanulás + szabadság Arisztotelész: „alapvetőkérdés, hogy az ember miként tölti el szabadidejét” Tényleges munkát végzők: rabszolgák ( munka = háború, szabadság = béke) Római birodalom     Tömegkultúra megjelenése Célja a felkészülés a háborúra, munkára Szabadság öncélúvá válik Sok szabadnap (ünnepnap) Középkor   Legfelső réteg kiváltsága Munka magasztalása, szabadság

elítélése Reneszánsz átmenet a modern társadalomba Ipari forradalom    Szabott munka, hosszú munkaidő Reform: több szabadság-lehetőség biztosítása a társadalmilag hasznos célok érdekében Munkaképesség megtartása a cél (jobb a termelékenység, ha hagynak időt a regenerálódásra)  Szabadság mint önmegvalósítás vagy mint üzlet -5-   Munkaközpontú (Japán) és önmegvalósítás központú társadalom Ma: információs társadalom: a boldogulás alapja az egyéni tudás 2.3 Mit jelent a szabadság?    Idő (szabadon eltölthető idő) Tevékenység: (szabadon választott tevékenység élménye: kikapcsolódás, tanulás, sport) kreatív (pl. sok utazás) Érzés: állapot (szabad cselekvés lehetőségének érzelmi-tudati állapota) Idő-tevékenység-állapot = egyazon jelentés három aspektusa  kötelező elem a szabad döntés A megnövekedett szabadidő nem tette általánossá a szabadsággal való élés

képességét. A turizmusban az egyediség keresése 2.4 Munka-szabadság viszonya Ellentét: Munka: fizetett állás „elvárt kötelesség” Szabadság: esetenként lenézett, haszontalan Kettősség:  Munka határozza meg, mennyi idő és pénz áll a szabadidő rendelkezésére  Bizonyos munkatípusok nagyfokú szabadsága (ügynök)  Egyes munkák szabadidős tevékenységek (síoktató, animátor)  Szabadság-szabadidő terhére sokan dolgoznak  Állás kiválasztásánál a szabadság foka fontos tényező A munka jelentősége, hogy társadalmi kapcsolatokra ad lehetőséget. szabadság minősége ezen keresztül is függ a munkától Időmérleg-vizsgálat: egy ember napi hány percet fordít különböző tevékenységekre. 2.5 Napi-heti-éves szabadidő A heti szabadidőnek már van turisztikai jelentősége Éves szabadidő-keret: éves fizetett szabadság+hétvégék+ünnepnapok = 140-160 nap Fizetett szabadság = 20-45 nap Hétvége = 104 nap

Ünnepnapok = 10 nap Az éves szabadidőkeretből átlagban 25-30 napot töltenek az emberek utazással, azonban néha az emberek nem számítják be az utazásaik közé pl. A rokonlátogatásokat 3. Pszichológiai aspektus (Motiváció) Tudatosulnia kell valami iránti igénynek 3.1 Szükséglet és motiváció kapcsolata: felismerik szükségletek szándék marketing kielégítik motiváció javaslat célkitűzések 3.2 Motivációs folyamat Belső személyes szűrők Környezeti szűrők Külső ösztönzők Feszültség Alternatívák -6- Döntés tevékenység 3.3 Motiváció kutatás Herzberg: kéttényetős vizsgálat: az emberek viselkedésében, fogyasztásában kettősség figyelhető meg: pl. elégedettek-e vagy sem az adott szolgáltatással. Mindig a turista fejével kell gondolkozni, hogy az elégedett legyen Dichter: Azt vizsgálta, hogy fogyasztási szokásainkat mi befolyásolja. Tesztek, szerepjátékok, pl mi jut eszébe banánról (pl aszalt szilvát

azért nem esznek az emberek, mert az öregségre emlékezteti őket) Freud Maslow 3.4 Maslow-fé