Jogi ismeretek | Jogtörténet » Kovács Norbert Sándor - Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről

Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről Kovács Norbert Sándor - Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről Azt a feladatot kaptam, hogy mutassam be az Elnöki Tanács valamely évének határozatait és törvényerejű rendeleteit. Az 1986 évet választottam Azt ne kérdezzék, hogy miért, egyszerűen szimpatikusnak találtam ezt az évet. 1986-ban az Elnöki Tanács 34 darab törvényerejű rendeletet, és 20 darab határozatot hozott. A későbbiekben ezen intézkedéseket fogom bemutatni Dolgozatomat a teljesség igénye nélkül írom, mivel véleményem szerint a megadott intervallumon belül nem lehetséges több mint 180 oldalnyi törvényt és határozatot pontosan, részletesen elemezni. Ha lehetséges, akkor az merőben hiányos lehet. Úgy gondolom, hogy dolgozatom megkezdése előtt tisztázom kell, hogy mi is volt pontosan az Elnöki Tanács, mi a

határozat fogalma, és mi a törvényerejű rendelet. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa: a Magyar Népköztársaság országgyűlése által, az alkotmány alapján, tagjai közül választott, neki felelős és általa bármikor visszahívható államhatalmi szerv. Ellátja azokat a teendőket is, amelyek más országokban az államfőre hárulnak. Az Elnöki Tanácsot az országgyűlés alakuló ülésén választja meg, megbízatása addig tart, amíg a következő országgyűlés Elnöki Tanácsot nem választ; ez biztosítja az államhatalom gyakorlásának folyamatosságát. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és 17 tagból áll. A Minisztertanács tagját nem lehet az Elnöki Tanácsba megválasztani. Az Elnöki Tanács bizonyos vonatkozásokban helyettesíti az országgyűlést az országgyűlés ülései közötti időszakban, de nem módosíthatja az alkotmányt és nem hozhat törvényeket, az országgyűlést nem oszlathatja

fel, mandátumát nem hosszabbíthatja meg. Hatásköréhez tartozik az országgyűlési választások kitűzése, az országgyűlés összehívása, törvények kezdeményezése, országos jelentőségű ügyekben népszavazás elrendelése, az államhatalom helyi szervei munkájának legfelsőbb fokon történő irányítása, a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződések kötése és a nemzetközi szerződések megerősítése, a követek megbízása és fogadása; a törvény által meghatározott fontos megbízatású állami tisztviselők, valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeinek kinevezése, az országgyűlés által alapított rendjelek és címek adományozása, valamint a külföldi rendjelek és címek viseléséhez való hozzájárulás; végül az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása. Az alkotmány értelmében megsemmisíthet, illetve megváltoztathat az államigazgatási apparátus és az államhatalom helyi szervei által hozott

minden olyan 1 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről jogszabályt, határozatot vagy intézkedést amely alkotmányba ütközik, vagy általában törvénysértő, illetve sérti a dolgozók érdekeit; feloszlathatja az államhatalomnak azt a szervét, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti. Az Elnöki Tanács tűzi ki a tanácsok általános választásának napját; határoz a honosítási, elbocsátási, az állampolgárságtól való megfosztás ügyében; megválasztja a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit; dönt az ország területi-igazgatási beosztásának fontosabb kérdéseiben stb. Egész tevékenységében az országgyűlésnek van alárendelve, működéséről köteles az országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. Jogszabályokat alkothat mind az országgyűlést helyettesítő jogkörében, mind pedig a hatáskörébe

utalt tárgykörökben is. Ezek a jogszabályok a törvényerejű rendeletek. Egyéb döntései határozatok vagy intézkedések formájában születnek meg. Minden döntését az elnök és a titkár írja alá A törvényerejű rendeleteket a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. Az Elnöki Tanács Ülésein mint testületi szerv gyakorolja hatáskörét és hozza döntéseit. Az ülés határozatképes, ha az elnökön és titkáron kívül legalább 9 tag jelen van. Az üléseken a Minisztertanács tagjai jelen lehetnek Adminisztratív teendőit a titkárság látja el, melynek vezetője az Elnöki Tanács titkára. A határozat: Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz. Ettől függően a határozat vagy érdemi, vagy közbenső. Az érdemi határozat az eljáró szervnek az eljárás célját képező ügy lényegében kifejezett akaratnyilvánítása. Az eljárás tárgya az az ügy, ami

miatt az eljárást hivatalból, vagy kérelemre folyamatba teszik. Az érdemi határozat döntően anyagi jogot konkretizál Eljárási vonatkozásban az érdemi határozat kiadása az eljárás célja. Közbenső határozat az eljáró szervnek az eljárás során döntést igénylő eljárási kérdésekben kifejezett akaratnyilvánítása. Az érdemi határozat és a közbenső határozat között a szakirodalom és a legtöbb átfogó eljárási jogszabály terminológiai vonatkozásban is különböztet. Nevezetesen az érdemi határozatot gyűjtő fogalommal határozatnak, a közbensőt pedig végzésnek nevezi. A törvényerejű rendelet: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kiadott jogszabály formája. Minthogy az országgyűlés két ülése között az Elnöki Tanács az országgyűlést helyettesíti és az ennek keretében hozott törvényerejű rendelet törvényt is módosíthat. A Magyar közlönyben ki kell hirdetni. Az országgyűlés ülésén minden közben

hozott törvényerejű rendeletet be kell mutatni jóváhagyás végett. Most, hogy tisztáztam a dolgozatom megértéséhez szükséges fogalmakat, szeretném felsorolni az 1986. évi, az Elnöki Tanács által hozott határozatokat: 2 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről 1/1986. NET h altábornagyi kinevezésről 2/1986. NET h vezérőrnagyi kinevezésről 3/1986. NET h katona főügyész felmentéséről sekről 14/1986. NET h. az Országgyűlés h. az Országgyűlés összehívásáról 4/1986. NET h katona főügyész kinevezéséről 15/1986. NET összehívásáról 5/1986. NET h az Országgyűlés összehívásáról 16/1986. NET h a Komárom Megyei főügyészség székhelyének áthelyezé- 6/1986. NET h altábornagyi kinevezésről 7/1986. NET h az Országgyűlés összehívásáról séről 17/1986. NET h a Pest megyéhez tartozó Zsámbok községben községi tanács 8/1986.

NET h a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a Magyar Népköztársaság részvényszámának emeléséről szervezéséről 18/1986. NET h a Minisztertanács egyes tagjainak 9/1986. NET h államtitkári felmentésről és kinevezésről 10/1986. 13/1986. NET h vezérőrnagyi kinevezé- felmentéséről és meg- választásáról 19/1986. NET h a vezérőrnagyi kineve- NET h. vezérőrnagyi kineve- zésről zésről 20/1986. NET h a jogalkalmazás jogpoli- 11/1986. NET h altábornagyi kineve- tikai elveiről zésekről 12/1986. NET h vezérőrnagyi kinevezésekről A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi törvényerejű rendeletei: 1986. 1 tvr a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3 számú törvényerejű 1986. 3 tvr a szabálysértésekről szóló 1968. évi I törvény módosításáról 1986. 4 tvr a társadalombiztosításról rendelet módosításáról 1986. 2 tvr a Bernben az 1980 évi május szóló 1975. évi II törvény

módosításról hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti 1986. 5 tvr a Magyar Tudományos Fuvarozási kihirdetéséről Egyezmény (COTIF) Akadémiáról szóló 1979. évi 6 számú törvényerejű rendelet módosításáról 3 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről 1986. 6 tvr a Bonnban, az 1979 évi június hó 23. napján jelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről Svéd Királyság között Budapesten, az 1983. évi szeptember hó 28 napján bűnügyi módosításáról 1986. 17 tvr egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról 1986. 7 tvr a Magyar Népköztársaság és a aláírt 1986. 16 tvr a Munka Törvénykönyve jogsegélyszerződés kihirdetéséről 1986. 18 tvr a belkereskedelemről szóló 1978. évi I törvény módosításáról 1986. 19 tvr a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15 számú törvényerejű rendelet

módosításáról 1986. 8 tvr a Magyar Népköztársaság és 1986. 20 tvr az ipari tulajdon oltalmára a Vietnámi Szocialista Köztársaság létesült uniós egyezmények 1967. évi között a polgári, a családjogi és a július 14-én Stockholmban felülvizsgált, bűnügyi jogsegély tárgyában Hanoiban illetve létrehozott szövege módosítá- 1985. év január hó 18 napján aláírt sának kihirdetéséről szerződés kihirdetéséről 1986. 21 tvr egyes iparjogvédelmi uniós 1986. 9 tvr az Állami Ifjúsági és Sporthivatal módosításának kihirdetéséről 1986. 10 tvr az állami népességnyilvántartásról 1986. 22 tvr a Szabadalmi Együttműködési Szerződés módosításának kihir- 1986. 11 tvr a felszámolási eljárásról detéséről 1986. 12 tvr a Munka Törvénykönyve módosításáról 1986. 23. tvr. szabadalmi 1986. 13 tvr a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről Vitelének Polgári a

mikroorganizmusok eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről 1986. 14 tvr a Gyermekek Jogellenes Külföldre megállapodások szóló Budapesti Szerződés módosításának kihirdetéséről Jogi 1986. 24 tvr az eredetmegjelölések ol- Vonatkozásairól szóló, Hágában, az talmára és nemzetközi lajstromozására 1980. évi október 25 napján kelt vonatkozó szerződés kihirdetéséről módosításának kihirdetéséről 1986. 15 tvr a Washingtonban, 1973 Lisszaboni megállapodás 1986. 25 tvr a házadóról a 1986. 26 tvr a Magyar Vöröskeresztről veszélyeztetett vadon élő állat- és szóló 1955. évi 25 számú törvényerejű növényfajok rendelet módosításáról március 3. napján elfogadott, nemzetközi kereskedel- méről szóló egyezmény kihirdetéséről 4 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről 1986. 27

tvr a földértékeléséről szóló határozatok kölcsönös végrehajtásáról 1980. évi 16 számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló szerződés kihirdetéséről 1986 .32 tvr a Magyar Népköztársaság és 1986. 28 tvr az állami pénzügyekről szóló a Kínai Népköztársaság között Buda- 1979. évi II törvény módosításáról pesten, 1986. június 3-án aláírt konzuli 1986. 29 tvr a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36 számú törvényerejű egyezmény kihirdetéséről 1986. 33 tvr a bírósági végrehajtásról rendelet módosításáról szóló 1979. évi 18 számú törvényerejű 1986. 30 tvr a bíróságokról szóló 1972 évi IV. törvény módosításáról rendelet módosításáról 1986. 34 tvr a gazdasági társulásokra 1986. 31 tvr a Magyar Népköztársaság és vonatkozó egyes rendelkezésekről az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1985. évi május hó 6 napján aláírt a

büntetőügyekben hozott bírósági A konkrét határozatok és törvényerejű rendeletek felsorolása után szeretnék szólni róluk (mint már említettem) a teljesség igénye nélkül. Az Elnöki Tanács Horváth István vezérőrnagyot altábornaggyá nevezte ki. Dr Kármán Józsefet ezredesi rangjából vezérőrnaggyá nevezi ki. A határozatokat tovább olvasva az országgyűlést összehívó indítványozásokat –szám szerint kettőt( a későbbiekben még számos helyen)- találunk. Jó példa ez az Elnöki Tanács országgyűlés-összehívási jogára A Tanács Székely János határőr ezredest határőr vezérőrnaggyá léptette elő. A Magyar népköztársaság fennállása idején hagyománynak számított minden évben a Fegyveres Erők napjának megrendezése. Ezen a napon rendszerint minden évben a kiemelkedően szereplő résztvevőket előléptették. Az 1986 évben az Elnöki Tanács Annus Antal ezredest, dr. Csatári Sándor ezredest, dr Fábián

Gyula ezredest, Gáspár Ferenc ezredest, Karácsony Imre ezredest, dr. Léka Gyula ezredest, Mazán Pál ezredest, Orbán Károly ezredest, Oszlács Mihály ezredest, Pordán János ezredest és Zseberi István ezredest nevezte ki vezérőrnaggyá. A továbbiakban számos kinevezést találunk, de dolgozatom célja nem a kinevezések pontos, hiánytalan felsorolása. Az Elnöki Tanács 1986 évének legnagyobb lélegzetvételű határozata az utolsó, 20. határozat Témája a jogalkalmazás jogpolitikai elvei. Ezen elvek közül a polgári, gazdasági, családjogi, munkajogi és szövetkezeti jogi vonatkozásukról szeretnék szólni: 5 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről Polgári tekintetben rögzíti a szocialista együttélés szabályait, védi az emberi jogokat és ellenzi a joggal való visszaéléseket. Gazdasági oldalról elő kívánja idézni a társadalmi és személyi szükségletek

kielégítését, a szerződések teljesítését, az áruforgalom biztonságát, s serkenteni próbálja a fogyasztói érdekvédelmet. A jogalkalmazásnak a gazdálkodó szervezetek és egyéb gazdálkodók egymás közötti jogviszonyaiban a gazdaságpolitikai célok megvalósítását is szolgálnia kell. Mindezek érdekében: a) elő kell mozdítani, hogy a gazdálkodó szervezetek termelési kapcsolataikat a legcélszerűbben szervezzék meg. b) segíteni kell, hogy a gazdálkodó szervezetek döntéseiket a szabályozott piac hatására a „népgazdaság” érdekével összehangolva hozzák meg. A határozat említést tesz még az államigazgatási jog elveiről is. A második részben ezen elvek érvényre juttatása érdekében szól, a harmadik részben pedig a záró rendelkezéseket közli. Munkám elkövetkezendő részében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteit szeretném boncolgatni. Szám szerint 34 darabot találunk belőlük (Dolgozatom első felében

felsoroltam őket.) Az 1986. évi rendeleteknek talán legterjedelmesebb rendelkezése a Nemzetközi Vasúti Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről szóló. Az 1986 évi Magyar Közlönyben csaknem 40 oldalon keresztül ezt a hirdetményt találjuk. Általános rendelkezésekkel indul. Mint ahogy az ilyen nemzetközi szervezeteket alapító iratoknál megszokhattuk, a szervezet életével kapcsolatos minden eshetőséget részletesen szabályoz. Leírja, hogy a szervezet székhelye Bernben van A szervezet külön jogi személy. Külön szerződéseket köthet, ingó és ingatlan vagyont szerezhet, elidegeníthet, valamint perelhető. A Szervezet tagjai élvezhetik mindazon jogkedvezményeket, amelyeket e közösség nyújt. A Szervezet hivatalos nyelve a német és a francia A COTIF szervei: 1. Közgyűlés 2. Intéző Bizottság 3. Felülvizsgáló Bizottság 4. Veszélyes Áruk Fuvarozási Szakértő Bizottsága 6 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének

határozatairól és törvényerejű rendeleteiről 5. Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Központi Hivatal (OCTI) 1. A Közgyűlés a Tagállamok képviselőiből áll A Közgyűlést a Központi Hivatal ötévenként, vagy a Tagállamok egyharmadának kérésére hívja össze és legkésőbb három hónappal az ülés megnyitása előtt megküldi a napirend tervezetét a tagállamoknak. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagállamok több mint fele jelen van. A Központi Hivatal esetlegesen nem tagállamokat is meghívhat, ha ehhez a tagállamok több mint fele hozzájárul. 2. Az Intéző Bizottság tizenegy állam képviselőiből áll A Svájci Államszövetség 1 állandó hellyel rendelkezik, és elnököl a Bizottságban. A többi tagállamot 5 évre jelölik ki A Bizottság összetételét minden 5 évre meghatározzák. Egy tagállam sem lehet kétszer egymás után a Bizottság tagja. Ha megürül egy hely, a Bizottság az ötéves időszak végére egy másik

tagállamot jelöl ki. Az Intéző Bizottság: a) megállapítja saját ügyrendjét b) székhely-megállapodást köt c) kiadja a Központi Hivatalra vonatkozó előírásokat d) ellenőrzi a Központi Hivatal tevékenységét e) közli a tagállamokkal a Szervezet éves állását, eredményeit f) stb. 3. A Felülvizsgáló Bizottság a tagállamok képviselőiből áll Határozatképes, ha a tagállamok többsége jelen van. Bármelyik állam képviseltetheti magát egy másik tagállammal, de kettőnél több másik államot egyik tag sem képviselhet. Minden tagnak egy szavazata van. A javaslat érvényes, „ha az igen szavazatok száma a szavazásban képviselt tagállamok egyharmadával egyenlő, vagy nagyobb, mint a nem szavazatok száma”. A Bizottság minden ülésén egy elnököt és két alelnököt választanak A tanácskozások a (fentebb már említettem) hivatalos nyelveken folynak. A tárgyalásokról minden esetben jegyzőkönyv készül. Láthatjuk, hogy milyen

részletesen szabályozza e rendelkezés a szervezet életét. Azt hiszem, nyugodt lelkiismerettel rámondhatjuk: ez COTIF „alkotmánya”. Ezen tények ellenére-számomra érthetetlen módon- nem ír a Veszélyes Áruk Fuvarozási Szakértő 7 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről Bizottságáról, sőt a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Központi Hivatalról sem. Talán ez a „minialkotmány” egyetlen hiányossága, amit fel lehet neki róni. A rendeleteket tovább böngészvén tényleg olyan érzés uralkodik el az olvasón, mintha egy állammal állna szemben. Sajátos módon intézkedik a pénzügyek, az illetékesség, sőt még eljárás tekintetében is. Részletesen kifejti az elévülés, végrehajthatóság fogalmát Még egy dolog, ami tényleg meglepett. Képzeljük el! Még bíráskodó szervezete is van a COTIF-nek. Ha valamely tagállamok között vitás szituáció alakul ki,

problémájukkal a döntőbírósághoz fordulhatnak. A COTIF-nek ez a szerve jogosult a vitás felek közötti igazságtevésre. Felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e csatlakozni a szervezethez megalapítása után „külsős” tagoknak, vagy nem ad lehetőséget erre a szervezet „alkotmánya”. A válasz: lehetséges. Azonban léteznek kritériumok, amelyeket az érintett országoknak teljesíteniük kell. Az „alkotmány” kimondja: „minden állam, amelyik az egyezmény létrejötte után csatlakozni kíván, javaslatot intéz a letéteményes kormányhoz és jelentést tesz vasútjának a nemzetközi fuvarozásokkal kapcsolatos helyzetéről” „ha 5 tagállam nem emel kifogást a letéteményes kormánynál, a javaslatot hat hónappal az előbb említett közlést követően jogerősnek kell elfogadni” Magyarország 1980. május hó 9 napján lett e szervezet teljes jogú tagja, de kihirdetésre csak 1986-ban került sor. A COTIF-ra vonatkozó rendeletek két

függelékrésszel rendelkeznek: A) 62 cikkelyből áll. Már mondanom sem kell, ez a rész is nagyon részletesen szabályozza a tagok viszonyát, a fuvarozáshoz kapcsolódó kondíciókat. B) Az „A” részhez hasonló aprólékossággal készült. 66 cikkelyből áll Logikailag 7 alcímre osztható: 1) általános rendelkezések 2) a fuvarozási szerződések megkötése és végrehajtása 3) a fuvarozási szerződés módosítása 4) felelősség 5) az igények érvényesítése 6) a vasutak egymás közti kapcsolatai 7) kivételes rendelkezések A fentiekben felsorolt (1-7.) rendelkezésekről nem szólnék részletesebben Dolgozatomnak nem célja a rendeletek aprólékos, részletező bemutatása. Csupán az 1986 évi rendelkezések főbb vonásairól szólok. 8 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről Az 1986. évhez tartozó rendeleteket vizsgálva sok módosító intézkedést találunk Ilyen a

társadalombiztosításról szóló II. törvény módosítása E rendelkezés szerint nem minősül üzemi balesetnek, ha az:  ittasság miatt  munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során  lakástól munkába illetőleg munkából hazafelé utazás során történt. Hasonló módosító rendelet az 1986. évi 12 számú törvényerejű rendelet A Munka Törvénykönyvének módosításáról szól. E szerint: „E törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Ennek során a vezető állású dolgozók, egyes vállalati típusok dolgozói, az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók, a költségvetési és a költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek dolgozói, a fegyveres erők, , tekintetében kivételt tehet” Ez a rendelet 1986. év szeptember havának első napján lépett hatályba. Módosító rendeletek közé tartozik még az 1986. évi 17 számú

törvényerejű rendelet is. Egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról szól Lényeges módosításról nem értesülünk, csak az 1971. évi szövetkezetekről szóló törvény néhány pontján módosít A korrigációk 1986. október 1-jén léptek hatályba Ugyancsak módosító rendelet az 1986. évi 30 számú is A bíróságokról szóló 1972 évi IV. törvényt módosítja Nem csupán módosítja, ki is egészíti A kiegészítések szövege a következő: „ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a saját jogú nyugellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult bíró munkaviszonyát bírói tisztségből való felmentése nélkül is megszüntethetiA nyugdíjas bíró újbóli alkalmazásának és beosztásának jogát az igazságügyminiszter- legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnökegyakorolja” E rendelet kihirdetése napján lépett hatályba. A módosító rendeletek közül utolsó példaként a 3. számú

törvényerejű rendeletet hoznám. A szabálysértésekről szóló 1968 évi I törvényt módosítja „ A szabálysértési hatóság tárgyalást tart, ha az ügy tárgyalás nélkül nem intézhető elaz elkövető és a tanú elővezetésével felmerülő költséget az elővezetett viseli” „101. § Az a gondozásra kötelezett alkoholista, kábítószer élvező vagy gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, aki kötelező gondozás és gyógykezelés alól kivonja magát 5000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” Tovább vizsgálódva a rendeletek között figyelmesek lehetünk egy másik fajtájú rendeletre is. Az 1986 évben szám szerint három darab rendelkezés foglalkozik a növények és állatok védelmével: 9 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről  az 1979. évi vándorló és vadon élő állatfajok védelméről szóló törvényerejű rendelet: A rendelet lényege: A

szerződő felek felismerik, hogy a számtalan formában előforduló vadon élő állatok a Föld természetes rendszereinek nélkülözhetetlen részét képezik, és amelyeket az emberiség javára meg kell őrizni. Ezen egyezmény tagjai tudatában vannak annak, hogy az emberiség minden nemzedéke kezében tartja a Föld erőforrásait az elkövetkezendő generációk számára. Az egyezmény kitér azokra az állatokra is, amelyek átmennek az országhatárokon. A rendelet 20 cikkelyből és 2 függelékből áll. Mindkét függelék részletesen felsorolja a szerződés tárgyát képező állatfajok pontos latin kifejezését.  az 1973. évben elfogadott veszélyeztetett vadon élő állatok nemzetközi kereskedelméről szóló törvényerejű rendelet: Az egyezmény lényege hasonló az előzőhöz. A szerződés tagjai kijelentik, hogy fokozott figyelmet fordítanak a rendeletben részletesen felsorolt állat- és növényfajok védelmére. Szigorúan szankcionálják a

felsorolt állat- és növényfajok kereskedelmét, esetleges elpusztításukat. A rendelet terjedelme viszonylag hosszú, 25 cikkelyből és 3 függelékből áll. A függelékekben a szerződés szerinti veszélyeztetett állat- és növényfajok listáját találjuk.  a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló törvényerejű rendelet: Ebben a témakörben az általam utoljára vizsgált törvény erejű rendelet a mikroorganizmusokról szól. Ez a rendelet az 1981 évi I számú törvényerejű rendelet által megállapított 10. cikk 7 bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A Közgyűlés minden második naptári évben ül össze rendes ülésszakra, lehetőleg a Szervezet Közgyűlésével azonos időben és helyen: Összevívásáról a Főigazgató gondoskodik.” Vizsgálódásom következő tárgyát az 1986. évi 5 törvényerejű rendelet képezi Ez a rendelet a

Magyar Tudományos Akadémiáról szól. A rendelet pontosan meghatározza az Akadémia rendeltetésének körét: „Az Akadémia ellátja valamennyi tudományág alapkutatásának, valamint az állami tervekben szereplő társadalomtudományi kutatások országos irányítását.” A rendelet következő részeiben –mint már megszokhattuk- apró 10 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről részletességgel szabályozza az Akadémia hatáskörét, feladatait, rendeltetését. Ezek szerint: Az Akadémia részt vesz a tudományos kutatás országos irányításában és összehangolásában, az országos kutatási szervek kidolgozásában és ellenőrzésében; felelős az irányítás tekintetében alá tartozó intézmények kutatásáért. Továbbá az Akadémia köteles meghatározni a társadalomtudományi kutatások célkitűzéseit is. Az alapkutatások és társadalomtudományi kutatások

tekintetében a közgyűlés és az elnökség állásfoglalásai az irányadóak. Az Akadémia főtitkárát a közgyűlés javaslatára az Akadémia tagjai közül, határozott időre a Minisztertanács nevezi ki, tevékenységéért a Minisztertanácsnak felelős. Munkájáról a közgyűlésnek és az elnökségnek beszámol, elősegíti e testületeknek véleményének és ajánlásainak elősegítését, érvényt szerez az alapkutatások és a társadalomtudományi kutatások országos irányításával kapcsolatos állásfoglalásainak. Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Mindössze 4 §-ból áll A rendelet terjedelme viszonylag csekély, de jelentős mértékben szabályozza az Akadémia életét, működését, felépítését. A következő rendelet amit megvizsgálok, az 1986. évi X számú törvényerejű rendelet az állami népességnyilvántartásról szól. Ezek szerint az állami népességnyilvántartás feladata:  az

állampolgár jogai érvényesítésének és kötelezettségei teljesítésének előmozdítása  az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervek, egyesületek, valamint a magánszemélyek társulásai munkájának segítése, a személyhez fűződő jogok, valamint az állam- és közbiztonsági érdekek védelmének biztosítása  egységes személyi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok gyűjtése  a nyilvántartás folyamatos vezetése  adatok szolgáltatása A rendelet aprólékosan szabályozza az adatgyűjtésre, az adatok nyilvántartására, az adatszolgáltatásra és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó kritériumokat. A rendelet terjedelmére nézve átlagosnak mondható. Az 1986 évi Magyar Közlönyben mindössze másfél oldal terjedelmű, 15 §-ból áll. Nem jellemző rá a többi rendelethez hasonlatos részletes kidolgozottság, aprólékosság. Több lábjegyzet is tartozik hozzá Minden §-os belül – mint már

megszokhattuk – alpontok találhatók. Az 1986-os törvényerejű rendeleteket tovább böngészve – be kell vallanom – számomra érdekes rendeletre bukkantam. A 13 számú rendelkezés a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szól. Az 1 számú rendeletben csoportosítja és felsorolja őket A csoportosítás típusai: 11 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről  egyetemek  főiskolák  felsőfokú intézetek Vizsgálódásaim utolsó rendelete a házadóról szóló 1986. évi XV számú törvényerejű rendelet. Eme rendelet szerint adóköteles a magánszemélyek tulajdonában álló lakás Adómentességet élvez: a) az a lakás, amelynek adómentességét nemzetközi szerződés állapítja meg b) komfort nélküli és szükséglakás c) az egy- és kétlakásos épületben a 100 négyzetméternél, az ennél több lakásos épületben a 80 négyzetméternél nem

nagyobb alapterületű lakás Engedély nélkül használatba vett lakás esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. Az adó alapja a lakás alapterülete Az 1 főre jutó alapterület a 25 négyzetmétert meghaladja, az adó alapja a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozóként számított 21 négyzetméternél nagyobb rész. Közös tulajdonban álló lakás esetében a tulajdonostársakat egyetemleges adófizetési kötelezettség terheli. A rendelethez tartoznak különböző záró rendelkezések is. Ezek bemutatásától most eltekintek Dolgozatom záró gondolataként: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi működése átlagosnak mondható, a Magyar Közlöny szerint (1986. évi számában) kb 180 oldalnyi törvény erejű rendelet és határozat található. Munkámban próbáltam bemutatni az általam fontosabbnak ítélt rendeleteket és határozatokat. Úgy gondolom, hogy úgy teljes

a beadványom, ha felsorolom az Elnöki Tanács 1986. évi tagjait: 12 Kovács Norbert Sándor Az Elnöki Tanács 1986. évének határozatairól és törvényerejű rendeleteiről Az Elnöki Tanács tagjai 1986-ban Elnök: Dr. Eleki János Losonczi Pál Dr. Gajdócsi István Helyettes elnökök: Horváth Sándorné Gáspár Sándor Kádár János Dr. Trautmann Rezső Kállai Gyula Titkár: Krémerné Mihelisz Terézia Katona Imre Dr. Mándity Marin Tagok: Nánási László Barcs Sándor Németh Károly Dr. Bartha Tibor Szalai Géza Bánáti Gézáné Dr. Szentágothai János Biró Imre Dr. Vida Miklós Duschek Lajosné Irodalomjegyzék: Ádám A.: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1959 Kukorelli István: Az országgyűlési képviselők jogállása Magyar értelmező kéziszótár Révai nagy lexikona Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1986. I kötet 13