Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A beruházások finanszírozása

A beruházások finanszírozása Fontos kérdés, hogyan függnek össze a befektetési és a finanszírozási döntések. A beruházási döntések elválasztandók a beruházási döntésektől. Bár előfordulnak olyan speciális összefüggő döntések is, ahol a befektetés és annak finanszírozása csak együttesen vizsgálandó, és a forrásköltség még a projekt nettó értékére is visszahat. Ezekkel azonban nem foglalkozunk A vállalkozások finanszírozására a források széles skálája áll rendelkezésre. A szükséges tőke megszerezhető pénzformában illetve apportként. Apportot többnyire a vállalkozás alapításakor vagy tevékenysége bővítésekor bocsátanak rendelkezésre a tulajdonosok. Apportként nem csak reáleszközök vihetők be a cégbe, hanem immateriális jószágok is. Eredete szerint a tőkeszükséglet belső és külső forrásokból elégíthető ki. A belső finanszírozás módjai: jellemzője, hogy azokat a vállalat maga hozza

létre, nem szükséges a tőkepiacot felkeresnie. Önfinanszirozásként is szokták emlegetni A belső finanszirozása történhet: 1.) A nyereség visszaforgatásából A nyereség alatt alatt a számviteli eredményt kell érteni, amiből még a vállalat természetesen osztalékot fizet. A nyereség fennmaradó része a mérleg szerinti eredmény Az ilyen címen képződő forrás nagysága függ: - a vállalkozás gazdálkodásának eredményétől, - a cég által igénybevehető adókedvezményektől, - a vállalkozás osztalékpolitikájától. Az eredményből visszaforgatott tőke nem ingyenesen áll a cég rendelkezésére. ( A tulajdonos lemond erről a részről). Mi motiválja őket a lemondásra? Magától értetődően az a várakozás, hogy a visszaforgatott nyereségből vásárolt eszközök a jövőben vagyonunk gyarapodásához, a későbbi években fizethető osztalék növekedéshez vezetnek. A nyereségből visszatartott forrás költsége tehát a tulajdonosi

tőke költségével azonosítható. 2.) Az amortizáció, mint belső finanszírozási forrás Kiemelendő az értékcsökkenési leírás, mint belső finanszírozási forrás. Valójában csak akkor áll a vállalkozás rendelkezésére, ha azt eladási árain keresztül a piacon érvényesíteni tudja. Ha a termék az eladó által szándékoltnál alacsonyabb áron kel el, esetleg nem is talál gazdára, ilyen esetekben az amortizáció csak részlegesen, esetlen egyáltalán nem realizálható. Az amortizáció címén képződő forrás létrejöttének alapvető feltétele tehát a piac kedvező értékítélete a vállalkozás tevékenységéről. Az amortizációból származó belső finanszírozási forrás nagyságát e feltételezés mellett a következő tényezők határozzák meg: - a tárgyi eszközök értéke: az együttes érték van hatással az amortizációra. Dinamikus szintentartás: ha a vállalat tárgyieszköz állománya évről évre nő, azonban

figyelembe kell venni a technikai fejlődés ütemét, az inflációt és a leírás módját is. - a tárgyi eszközök használati ideje: a számviteli törvény igen sokféle lehetőséget biztosit az ÉCS leírás módjának kiválasztásához. A Vállalatnak figyelembe kell vennie a fizikai elhasználódáson túl a műszaki fejlődésből bekövetkező avulást is. - az amortizáció elszámolásának módja: 1.) egyenletes ütemben - lineárisan, 2) lassított ütemben - progresszíven, 3.) gyorsított ütemben - degresszíven Finanszírozás a vagyon átrendezéséből: a szükségtelen vagyontárgyakat a vállalat értékesíti, vagyis a korábban lekötött tőke egy része felszabadul és újrabefektethetővé válik. 2 A külső finanszírozás módjai Míg az önfinanszirozás forrásai jóformán automatikusan állnak rendelkezésre, ilyen értelemben a menedzsment számára kényelmesen, könnyen hozzáférhetők, addig a külső források megszerzése minden

esetben erőfeszítést igényel. A külső finanszírozás alapvető formái: - a kölcsönforrás ( hitel ) igénybevétele - a pótlólagos saját tőke bevonása ( részesedés finanszirozása ) Az idegen forrás megválasztását elsősorban 1.) annak piaci ára, 2) elérhetősége, 3) elérési ideje határozza meg. A kölcsönforrás piaci ára: nem csupán a használatáért fizetett díjat, kamatot tartalmazza, hanem magában foglalja a megszerzésével kapcsolatos valamennyi ráfordítást is. ( egyszeri kezelési költség, hitelbirálati díj, kibocsátás, forgalmazás költsége. Elérhetősége: pl. a kötvénypiac, mely csak meghatározott méretű és közismert cégek számára jöhet számításba. Elérés ideje: mekkora átfutási idővel számolhatunk. Előfordulhat, hogy a beruházás késedelmes megkezdése nagyobb veszteséget okozna, mint a leggyorsabban megszerezhető forrás ára. Finanszírozás bankhitellel: ( Kérni kell a számlavezető banktól, de más

hitelintézethez is lehet kérelemmel fordulni.) A bankhitelek osztályozásának rendező elve: 1.) meghatározott projekt finanszirozása Ide tartoznak a beruházási hitelek Többnyire éven túli hitel, mellyel a vállalkozás jövőben képződő pénzjövedelmét megelőlegezi a bank. A hitel segítségével tulajdonképpen csak előrehozza pénzjövedelme felhasználását a vállalat. 2.) a vállalkozás gazdálkodásának egészére vonatkozó: a vállalkozás finanszírozásáról van szó, és inkább az üzletfinanszirozása céljára igénylik, bár ritkán előfordul fejlesztési célnál is. A hitelezés folyamata: a. ) A hitelkérelem összeállítása A vállalat a hiteligényét a hitelkérelem benyújtásával jelzi a bank felé. Melynek tartalmaznia kell a hiteligény szöveges indoklását is. Ezen belül a kért hitel célját, összegét, igénybevételének tervezett időpontját, törlesztésének ütemét, a hiteligénylő által felajánlott biztosítékokat.

Az igénylő be szokta mutatni gazdálkodását a megelőző időszakra és a hitelkapcsolat tervezett időszakára is. Be kell még mutatni a vállalkozás létét igazoló okmányokat és az utolsó két vagy három év számviteli beszámolóján kivül a projektfinanszirozásra kért hitelekhez a cég üzleti tervét, a projekt gazdaságossági számításait, nagyobb beruházásoknál az ún. megvalósithatósági tanulmányt is mellékelni szokták. b.) A hitelkérelem befogadása A bank az átvételkor ellenőrzi az anyag teljességét, érkezését dátumbélyegzővel látja el. c.) Az adósminősités A bankok hiteligénylő partnereiket azok hitelképességét jelző adósosztályok valamelyikébe szokták besorolni. Többfajta mutató segítségével végzik a besorolást A mutatók néha 3 önmagukban is értékelhetők, bár célszerűbb komplexen nézni azokat. A mutatók viszonyítása történhet a bázishoz, a tervhez vagy hasonló profilú és méretű cég

adatához.  Likviditási mutató A.) Hitelképességi mutatók Forgóeszközök . Rövid lejáratú kötelezettségek A rövidtávú fizetőképesség mérésére szolgál. Azt mutatja meg, hogy az éven belül pénzzé tehető eszközök hányszorosan képesek fedezni az éven belül esedékessé váló kötelezettségeket. Minél magasabb értéket vesz föl, annál kedvezőbb a megítélése. A mutató gyengéje, hogy egyrészt azt feltételezi, valamennyi forgóeszközt el lehet adni egy éven belül. Ugyanakkor nem számol az éven belül értékesíthető befektetett eszközökkel. Másrészt figyelmen kivül hagyja, hogy folyamatos gazdálkodás mellett a rövid lejáratú kötelezettségek egyrésze ( pl. szállítók ) újratermelődik.  Fizetőképesség mutató ( gyorsráta ) Forgóeszközök - Készletek . Rövid lejáratú kötelezettségek A likviditási mutató szigorúbb változata. Arra keres választ, hogy a forgóeszközök a nehezebben mobilizálható

készletek nélkül mennyire képesek fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket.  Adósságszolgálati fedezet mutatója Adózott eredmény + értékcsökkenési leírás + Hosszú lejáratú hitelek kamata Hosszúlejáratú hitelek kamata + Hosszú lejáratú hitelek esedékes törlesztése Míg a likviditási mutatók a rövidtávú fizetőképesség értékelését szolgálják, addig mostani mutatónk a cég középtávú adósságszolgálat teljesítőképességét méri. A számlálóban a képződő éves cash flow-t találjuk, a nevezőben pedig a törlesztési kötelezettséget.  Eladósodottsági mutató Kötelezettségek x 100 összes forrás Jelentése: a cég forrásainak hány százalékát teszi ki az adósság, vagyis a cég által lekötött eszközök értékét milyen mértékben finanszírozzák idegen források. Az eladósodottsági mutató külön a tartós forrásokra is ki lehet számítani. Ilyenkor a számlálóban a hosszúlejáratú

kötelezettségek, a nevezőben a saját tőke és a hosszúlejáratú kötelezettségek együttes összegét tüntetik fel. Ezt a mutatót tőkeáttételi mutatónak is nevezik  Kamatfedezeti mutató Adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT) Éves kamatkötelezettség 4 Jelentése: mennyiben biztosított a kamatok megfizetése. A hitelező számára a mutató nem túl informatív, hiszen a tőketörlesztés esélyeiről nem ad tájékoztatást. B.) A vállalkozás jövedelmezőségét jellemző mutatók  A saját tőke jövedelmezősége ( ROE) Adózott eredmény x100 Saját tőke Az egyik legalapvetőbb vállalatértékelési mutató, amely kifejezi, milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi a tőkét a vállalkozás. A mutató magas értéke, növekvő tendenciája biztató jelzés, de fenntartással kell kezelni. Az adózott nyereség ugyanis rövid távon olyan módszerekkel is javítható, melyek a későbbiekben károsan hatnak vissza a

vállalkozás gazdálkodására.  Eszközarányos jövedelem Adózott eredmény Összes eszköz x 100 Problémái: ROE mutatónál leírtak + az eszközök értékelése, esetleges átértékelése, vagy éppen értékhelyesbitése jelentős torzulást okozhat. Az ún mérlegen kívüli eszközök ( bérelt gépek, 0-ra leirt állóeszközök ) igénybevétele a mutatót feljavíthatja.  Árbevételarányos jövedelem Adózott eredmény . Nettó árbevétel és egyéb bevételek x 100 A költséggazdálkodás színvonalának fokmérője. A bevételeket adottnak véve a mutató akkor javul, ha a takarékos költséggazdálkodás révén az eredmény emelkedik.  Egy főre jutó jövedelem Adózott eredmény . Átlagos állományi létszám A mutató segítségével az élőmunka felhasználás jövedelmezősége mérhető. A vállalkozás jövedelmezőségének elemzésekor külön vizsgálni szokták, hogy az eredmény mennyiben származik az üzemi tevékenységből, a

pénzügyi műveletekből illetve a rendkívüli tételekből. Jó tudni, hogy banki nézőpontból kedvezőtlen jel, ha az eredmény számottevő részben a rendkívüli műveletekből származik, mert ezek megismétlésére a jövőben nincs biztosíték. 5 C.) Hatékonysági mutatók  Az összes eszköz forgása Nettó árbevétel Összes eszköz A mutató az eszközgazdálkodás egészének globális fokmérője. Megmutatja, hogy az összes eszköz hány fordulatot tesz a vizsgált időszakban. Statikusan a minél magasabb fordulatszám tekinthető előnyösnek. A vizsgált mutatót külön a befektetett eszközökre és külön a forgóeszközökre is ki szokták számolni. Ha a befektetett eszközök egyetlen egész fordulatot sem tesznek az év folyamán, az jelentős eszközigényű területek ( pl. nehézipar ) esetében természetes is lehet, de ha forgóeszközök fordulatszáma kisebb egynél, akkor már gazdálkodási hibára gyanakodhatunk.  A tárgyi

eszközök elhasználódottsága A tárgyi eszközök nettó értéke x 100 A tárgyi eszközök bruttó értéke A tárgyi eszközök leírtságának átlagos mértékéről ad tájékoztatást.  A forgóeszközök forgási ideje ( napokban) A forgóeszközök átlagos állománya x 360 Nettó árbevétel Számítható az összes forgóeszközre összevontan, és az egyes forgóeszközféleségekre ( készletekre, vevőkre) külön-külön is. Általában minél alacsonyabb értékét, csökkenő tendenciáját ítélik kedvezőnek. 6 D.) A vagyoni és piaci helyzetet jellemző mutatók  Tőkemultiplikátor Összes forrás x 100 Saját tőke  A saját tőke növekedése Saját tőke x 100 Jegyzett tőke Számításával arra kereshetünk választ, hogy az eredeti tulajdonosi tőkebefektetés hányszorosára sikerült növelni az alapítás óta.  Nettó forgótőke ellátottság Összes forgóeszköz - Rövidlejáratú kötelezettségek Összes forgóeszköz A

mutató számlálója a nettó forgótőkét adja eredményül. A tört azt fejezi ki, hogy mennyiben finanszírozza tartós forrás a forgóeszköz-lekötést.  Az egy részvényre jutó nyereség ( EPS) Adózott eredmény Részvények száma A hányados megmutatja, hogy a társaság által elért eredményből mennyi jut egy részvényre. Értékelését a következő mutatóval együtt szokták elvégezni:  Árfolyam / Nyereség arány ( P/E ráta) A részvény jelenlegi árfolyama Egy részvényre jutó nyereség Kifejezi, hogy hány egységnyi pénzt kell fizetni egységnyi jövedelemért. A mutatószámok kiszámítása mellett nem számszerűsíthető tényezők sorát értékelik az adós megfelelő osztályba sorolásához. Rendkívül fontos a hitelező számára a hitelkérő piaci pozíciója A piaci helyzetet külön értékelik a cég, mint eladó és mint vevő szempontjából. Előnyösnek tekintik, ha a vállalkozás eladóként erős pozícióban van, piaci

részesedése jelentős, korszerű, hó minőségű termékeket kínál, gondoskodva azok folyamatos fejlesztéséről. Fontos a vállalat vezetése is. A vezetés értékelése során a szakmai képzettségen és gyakorlaton felül az átlagos életkort, a rugalmasságot, a kreativitást és még más tényezőket is vizsgálni szokták. Fontos a 7 vállalkozás számviteli információs rendszerének korszerűsége és megbízhatósága. Számit a banknak a hiteligénylővel kapcsolatos korábbi tapasztalait is. d.) A hitelbirálat A hitelbirálat során éppen azt szokták megvizsgálni, hogy az összes rendelkezésre álló információt figyelembevéve a hiteligény pénzügyileg és gazdaságilag egyaránt megalapozott-e és biztosított-e a törlesztés. e.) A felajánlott biztosítékok értékelése A bank hitelnyújtásai során többnyire nem saját, hanem betétesei pénzét kockáztatja. Ezért fokozott felelősséggel tartozik nekik. Ma már a biztosítékokat is

osztályokba sorolják, és előfordulhat, hogy egy gyengébb minőségű cég jó biztosítékkal könnyebben jut hitelhez, mint egy közepes cég, amely nem tud megfelelő biztosítékot fölajánlani. f.) Kockázat elemzés A hitelbirálattal párhuzamosan a kért hitelt kockázati szempontból is elemezni szokták. Ez az elemzés a kért hitel fajtájától és összegétől függő mélységű. Célja mindazon tényezők feltárása, melyek a törlesztést és a kamatok fizetését veszélyeztetik. Az elemzést végezheti az ügyintéző, de külső cég is. g.) Az előterjesztés összeállítása és a cenzúradöntés Az előzőekben részletezett értékelések, elemzések elkészülte után a hitelügyintéző összeállítja azt az anyagot, amely alapján illetékes banki testület, az ún. cenzúra bizottság döntést hozhat Ez az anyag a cenzúra-előterjesztés. A döntést a cenzúrabizottságra bízzák, amely a bank munkatársaiból áll. Amennyiben a bizottság

elutasító döntést hoz, annak okairól írásban tájékoztatják az ügyfelet. Az összes feltétel kölcsönszerződési ajánlat formájában kerül vissza a hitelkérőhöz, aki azt elfogadás esetén cégszerűen aláírja. Ha a cég az ajánlatot nem kívánja elfogadni, a vitatott feltételekről további tárgyalást kezdeményezhet. h.) A hitelmonitoring A kölcsönszerződés létrejötte és a teljes törlesztés illetve kamatfizetés közötti időszakban a bank rendszeres időközönként figyelemmel kiséri adósa gazdálkodását. Ha problémát észlel a törlesztéssel kapcsolatban tárgyalást kezdeményez a probléma megoldására. Ha szükséges egyoldalú lépéseket tesz érdekei megőrzése érdekében. 8 A hitelezés folyamata ( összefoglaló ábra ): A hitelkérelem össszeállitása A hitelkérelem befogadása Adósminősités Hizelbirálat A biztositék minősitése Kockázatelemzés Cenzúra előterjesztés Cenzúra döntés A kölcs.szerz

megkötése Elutasitás Hitelmonitóring A hitelkapcsolat lezárása Finanszírozás kötvény kibocsátásával A vállalatok a tőkepiacot is megkereshetik kötvény kibocsátás formájában. Problémák: maga a kötvénykibocsátás egyrészt engedélyhez között, és jelentős költségekkel szokott együtt járni. A klasszikus kötvény segítségével szerzett forrás egyértelmű hátránya a bakhitellel szemben, hogy a feltételek változására rugalmatlan. Többnyire fix kamatozású, míg a beruházási hitelek egyre gyakrabban a piaci kamathoz igazodó változó kamatfeltétellel kerülnek kikötésre. Pótlólagos saját tőke bevonás ( részesedés finanszírozás ) A beruházás külső finanszírozásának módjai közé tartozik a pótlólagos saját tőke bevonás, más néven részesedés finanszírozás. Ilyen forrásszerzés történhet az eddigi tulajdonosok befizetett tőkeemelésével, de új tulajdonostársak bevonása is szükségesség válhat. A

pótlólagos tőkebevonás részvénytársaságnál új részvények kibocsátásával lehetséges. 9 A tartós források szerkezetét befolyásoló tényezők ( a tőkeszerkezet és a saját tőkére jutó hozam összefüggése ) A finanszírozási döntések egyik alapvető kérdése: milyen legyen az arány a tartós és az átmeneti források között? A másik alapvető kérdés: mekkora legyen a saját tőke és a hosszúlejáratú kötelezettségek aránya? Megfogalmazható következtetés: minél több olcsó idegen tőkét vonunk be a finanszírozásba, annál magasabb lesz a saját tőke hozama. Adóelőny ( adópajzs): azt az előnyt, amit a tulajdonosok és hitelezők együttesen élveznek a társasági adózás szabályai miatt adóelőnynek, adópajzsnak nevezzük. Az eladósodás fokát tehát minden cégnek egyedileg kell megválasztania. A tapasztalatok szerint nagyobb óvatosságra van szükségük szoknak a cégeknek ahol: - a költségszerkezeten belül magas a

fix költségek aránya, mert ezeket csődveszély esetén nehéz lefaragni. - jelentős a konjunktúra érzékenység, tehát erős az ingadozás a bevételekben, illetve - a cégérték jelentékeny része szellemi termékekből áll (gyógyszeripar, reklámtevékenység) A rövidtávú egyensúly megalapozása pénzügyi tervezéssel A pénzügyi egyensúly folyamatos megőrzése a vállalkozás számára a szó legszorosabb értelmében vett létkérdés.A folyó gazdálkodás kézbentartása nélkülözhetetlenné teszi a pénzügyi folyamatok bizonyos mértékű előrelátását és tudatos vezérlését, melynek eszközéül a pénzügyi tervezés szolgál. A pénzügyi tervek között megkülönböztetünk:  középtávú pénzügyi tervet: általában 3-5 évre készül és a cég stratégiai elképzeléseinek nagyvonalú pénzügyi vetülete.  éves pénzügyi terv többnyire negyedéves - esetleg havi - bontásban készül. E terv finanszírozás tervezés gerincének

nevezhető, mivel egyfelől konkrét, ugyanakkor az előrelátott időszak viszonylag hosszú, s igy a legnagyobb mozgásteret nyújtja a vállalatvezetés beavatkozásaihoz.  a rövidtávú pénzügyi terv többnyire a vállalkozás üzleti tervéhez illeszkedik, illetve részben vagy egészben abba be is épül, s annak szerves részét képezi. Ilyen esetben a pénzügyi terv alkalmassá válhat a szokásos funkcióin túlmenően: - az üzleti terv különböző részeinek értékbeni szintetizálására s egyben - az üzleti terv megvalósíthatóságának kontrollálására a finanszírozás oldaláról. Az éves üzleti terv állományi és forgalmi szemléletben is összeállítható. Az állományi szemléletű terv - hagyományos elnevezése a státusz - a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szemben egymással kiválasztott időpontokra. Leggyakrabban öt időpontra: az év első és a negyedévek utolsó napjára készül. A likviditási terv a forgalmi

szemléletű finanszírozási előirányzat hagyományos formája. A várható bevételek és kiadások szembeállítására szolgál, bevétel-kiadási tervnek is szokták nevezni. Többnyire negyedéves bontásban készül, de pl szezonális tevékenység esetén célszerű lehet havonta összeállítani. Általános alakja: nyitó állomány + növelő forgalom = csökkentő áll. + záró állomány A korszerű tervezés velejárója, hogy a kiválasztott időtávra az előrelátást folyamatosan biztosítja. Ennek eszköze a gördülő tervezési technika, melynek lényege, hogy egy-egy 10 negyedév elteltével máris hozzá kell fogni a következő év azonos negyedévének megtervezéséhez. Mérlegterv összeállítása: a legtöbb eszköz és forrásféleség tervezése, a mérleg egyezőség segítségével. Az éves likviditási terv elkészítése Összeállítását nehezíti, hogy a tervezés alapinformációi többnyire nem pénzforgalmi szemléletben állnak

rendelkezésre. A likviditási terv önmagában is összeállítható, ám a státusz birtokában elkészítése jóval egyszerűbb. A bevételi oldal legfőbb tétele az értékesítésből származó árbevétel. A készpénzes árbevételt és a várt előleget többnyire az előző időszak tapasztalatai alapján tervezik. Befolyó árbevétel = nyitó vevőáll + kiszámlázásra tervezett értékesítés - záró vevőállomány. A pénzpiaci műveletek bevételei címen elsősorban a várható kamat bevételek, valamint a cégek mint befektetőknek járó osztalék és részesedés tervezhetők. A rendkívüli bevételek a dolog természetéből adódóan többnyire nem láthatók előre. Finanszírozási szempontból az összes kiadáson belül jól elkülöníthetők a folyó működéssel kapcsolatos kiadások. Tervezésük alapinformációja a vállalat költségterve, az összköltség típusú eredménykimutatásnak megfelelő tagolásban. Az egyéb kiadások

főcsoportból a beruházási kifizetés a beruházási szállítók teljesítményének utólagos rendezése és a beruházásokra adott előlegek együttes összege. Kifizetés az adózott eredmény, az eredménytartalék és a tőketartalék terhére csak a vezetés döntése alapján lehetséges, tehát a tervinformációnak a menedzsmenttől kell származnia. A legjellemzőbb ide tartozó kifizetés az osztalék Az egyes negyedévek összes bevételének és kiadásának különbsége adja az adott negyedév pénzforgalmi egyenlegét. Az egyensúly megteremtése az éves pénzügyi terv alapján Mind az állományi, mind a forgalmi szemléletű finanszírozási terv összeállításánál az eddigiekben az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük, hogy az egyensúlyt hitelműveletekkel is biztosíthatjuk. Az egyensúly kialakításának illetve megőrzésének fontosabb módozatai:  Intézkedések a vállalkozáson belül: Ha a pénzügyi terv egyensúlyhiányt mutat,

nagyon sokszor a vállalkozáson belül is megtehetők a szükséges intézkedések, melyek egyúttal gazdaságosabb tervvariáns összeállitását is elősegítik. Mi az egyensúlyhiány? Állományi szemléletben közelítve a kérdéshez: az eszközök relatív többletként és vagy a források viszonylagos hiányaként értelmezhető. Forgalmi szemléletben: a kiadások viszonylagos többletéről és/vagy a bevételek viszonylagos hiányáról van szó. A mérlegterv kínálta beavatkozási lehetőségek: Az eszközökkel kapcsolatos beavatkozási lehetőségek Az első dolog amire egyensúlyhiány esetén gondolhatunk, a feleslegek ( a készletek, a tárgyi eszközök ) leépítése, értékpapírok részleges vagy teljes értékesítése, folyamatban lévő beruházások megvalósításának késleltetése, esetleges teljes leállítása, tervbe vett, de még meg nem kezdett beruházások felülvizsgálata. A vásárolt készletek forgását néha kedvezőbb 11

beszerzési forrás felkutatásával vagy szabványosított anyagok használatával gyorsíthatjuk. A saját termelésű készletek forgási idejének csökkentésében a termelés és az értékesítés összehangolása is segíthet, de reklámtevékenységgel, akciók szervezésével olykor meglepően jó eredmények érhetők el. A vevőkkel szembeni követelések csökkentésére számos módszer kínálkozik. Jó ötlet lehet, ha a cég már a szerződési feltételeket úgy alakítja ki, hogy helyből jobb pozícióba kerüljön ( rövidebb fizetési határidő). Ennél szimpatikusabb megoldás a vevőket a mielőbbi önkéntes fizetésre rávenni pl. készpénzfizetési engedmény felkínálásával Feltétlenül össze kell hasonlítani az intézkedésektől várt gazdasági előnyöket a változások miatt várható veszteségekkel, nehogy többe kerüljön a leves mint a hús. Beavatkozási lehetőségek a forrás oldalon Beavatkozási lehetőségeket a források cseréje

vagy bővítése jelentheti.  Bankhitel igénybevétele A rövid lejáratú források időleges csökkenése kényszeríti ki, akkor rövidlejáratú forgóeszközhitelként kérhetők, és tulajdonképpen a később realizálódó árbevételt előlegezik meg. Ha a hitelszükségletet a forgóeszközök tartós növekménye váltja ki, akkor erre középlejáratú forgóeszközhitelt célszerű kérni, amellyel a jövőben képződő pénzjövedelmet előlegezheti meg a bank a gyakorlatban többnyire legfeljebb 3 évig. A rövidlejáratú hiteleknél a mutatószámok közül a likviditási rátát és a fizetőképességet kiemelten szokták vizsgálni, a középlejáratú hiteleknél ellenben az adósságszolgálati fedezet mutatója és a jövedelmezőség kerül az érdeklődés homlokterébe.  Kereskedelmi hitel igénybevétele A tervben mutatkozó relatív eszköztöbblet elméletileg a szállítói tartozás megnövelésével is finanszírozható. Leggyakoribb változata a

váltó Ami ebben az esetben áruhitel, csak az adós számára sokkal szigorúbb feltételekkel jár. A kereskedelmi hitel kamatát a vevő sokszor nem is ismeri, mert beleépül az árba ( rejtett kamat) és a bank hitelezéséből számos vállalkozás méreténél, koránál fogva helyből kiszorul.  Egyéb külső források bevonása a finanszírozásba - Jogszabályok adta keretek között pénzkölcsönt kérhetnek más vállalkozástól vagy magánszemélyektől, - Más vállalkozásokkal szemben fennálló követeléseit szállítói felé engedményezheti, vagy faktorálhatja, - Meglévő, de kihasználatlan eszközei bérbeadásával fokozza bevételit, s a realizálódó nyereségét. - Tevékenységéhez szükséges nagyértékű eszközei közül elad, és az eladott eszközt a vevőtől visszalízingeli. A pénzügyi feszültségek kezelése A pénzügyi feszültség ritkán következik be egyik napról a másikra, bár erre is akad példa. Gyakoribb, hogy a

krízishez a fizetési nehézségek különböző fokozatain át vezet az út, és számol jelből lehet következtetni a veszély fokozódására. Az előrejelzésre két módszer alakult ki: - a pénzügyi mutatók elemzésére épülő eljárások és - a pontozások alapuló értékelések. A vészhelyzet előrejelzésére a kutatások szerint számos mutató, illetve mutató kombináció alkalmazható. Ilyenek pl:  a cash flow aránya az idegen forrásokhoz képest,  az összes eszköz forgása ( NÁB/összes eszközérték),  a nettó forgótőke aránya a forrásokhoz képest,  a likviditási mutató,  a forgóeszköz részaránya az eszközökön belül,  az idegentőke aránya a források összességéhez képest,  az eszközarányos jövedelmezőség,  stb. 12 A nemzetközi kutatások tapasztalatai szerint a később felszámolásra került vállalatok kiválasztott mutatói már évekkel a válsághelyzet bekövetkezése előtt sokkal rosszabbak

voltak, mint az egészségesen működő cégek, és a különbség az idő előrehaladtával gyorsuló ütemben fokozódott. A csődegyezség létrehozása Előfordulhat, hogy a tervezés lényeges alapinformációi tévesnek bizonyulnak, vagy a gazdasági környezet valamely előre nem látható változása keresztülhúzza a korábbi számításokat, s a cég likviditási pozíciója megrendül, puszta léte is veszélybe kerül. Ha a céget életképesnek ítélik akkor a gazdálkodó szervezet vezetője kezdeményezheti az illetékes bíróságnál csődeljárás lefolytatását. A csődeljárás célja a fizetésképtelen vállalkozás újjászervezése ( reorganizációja ) , működőképességének helyreállítása. Ennek érdekében az adós a csődeljárás kezdetétől számított harminc napon belül tárgyalást köteles tartani a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése céljából. Amennyiben a hitelezők - legalább a

törvényben szabályozott arányban - hozzájárulnak a 90 napos moratóriumhoz, akkor a bíróság a fizetési haladékot tartalmazó végzést hoz, és vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezői érdekek szem előtt tartásával köteles figyelemmel kísérni az adós gazdálkodását. Egyetértés hiányában a bíróság a csődeljárást megszünteti, ami nagy valószínűséggel az adós felszámolásához vezet. A fizetési haladék célja, hogy az adós esélyt kapjon gazdálkodásának átszervezése útján adósságai rendezésére anélkül, hogy a vállalatot meg kellene szüntetni. A reorganizációs program alátámasztásának egyik legfőbb eszköze a pénzügyi terv lehet. A jól összeállított, az előirányzott adatok megbízhatóságát dokumentumokkal megerősítő finanszirozási terv kétségkívül jelentős mértékben hozzájárulhat a hitelezők bizalmának elnyeréséhez s ezen keresztül a csődeljárás sikeréhez. A csődegyezséggel záruló

sikeres csődeljárás is szinte mindig tetemes anyagi áldozatokkal, magas csődköltségekkel jár együtt. Szélesebb értemben a csőd költségihez sorolhatók azok a károk is, amelyek a pénzügyi nehézségek miatti kényszertakarékosság késleltetve jelentkező következményei. A vállalkozás felszámolása A felszámolási eljárás célja, hogy azok a fizetésképtelen vállalkozások, amelyek talpraállitására nincs esély, jogutód nélkül úgy szűnjenek meg, hogy a hitelezők a csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.A törvény értelmében azonban még a felszámolási eljárás során is valós esélyt kell hagyni a reorganizációra. Ezt a célt szolgálja a bíróság által az adós kérésére engedélyezhető, legfeljebb 30 napos fizetési haladé, valamint az a rendelkezés, hogy a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított negyvenedik nap és a felszámolási zárómérleg benyújtása közötti

időszakban bármikor helye van a hitelezők és az adós közötti egyezségnek. 13 A fúzió A társaságok egyesülése végbemehet:  beolvadással vagy  összeolvadással. Beolvadás esetén az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk a fúzióval létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. A gazdasági társaságokról szóló törvény előírja azt is, hogy az összeolvadással létrejövő gazdasági társaság a jogelődök valamelyikének társasági formájában jön létre. Ha azonos társasági formájú cégek egyesülnek, akkor a jogutód vállalkozásnak más társasági formát kell választania. ( Két Bt egyesül akkor pl Kft lesz ) A fúzió az egyesülési szerződés elfogadásával jön létre. Az egyesülési szerződés jóváhagyására az érintett társaságok legfőbb szerve jogosult, s természetesen külön-külön kell hogy a fúzió mellett döntsenek. Az egyesülés ellen szavazó tagok a

társaságtól megválhatnak, vagyonhányadukat részükre ki kell adni. A vállalkozások összefonódását tíz milliárd Ft-ot meghaladó együttes nettó árbevétel felett a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez köti. Fontos szabály, hogy a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló társaság nem fuzionálhat. A fúzió céljai A fúzió lényegét tekintve nem más, mint egy meglehetősen összetett gazdasági tranzakció. A fúzió típusai:  Horizontális : az egyesülés azonos tevékenységi körbe tartozó cégek között jöhet létre. Célja a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kihasználása.  Vertikális fúzió: az egymásra épülő feldolgozási folyamatok egyetlen cégbe történő koncentrálását célozza.  A konglomerátumba egymástól független tevékenységet végző cégek egyesülhetnek. Ebben az esetben a fúzió célja többféle lehet: fölös szabad forrásokkal rendelkezik, a tevékenység diverzifikálása - a több

lábon állás, finanszírozási előnyök. A fúzió költsége A fúzió gyakori fajtája egy másik vállalkozás felvásárlása. Ilyen esetben a fúzió a vevő számára költségekkel jár. A költségek számítása összefügg a vásárlás finanszírozási módjával A fúzió ugyanis pénzzel vagy részvényekkel is finanszírozható. Pénzzel finanszírozott fúzió esetén költségként azzal a díjjal lehet számolni, amelyet a vevő a megvásárolandó cég értékén felül fizet. Ha a fúzió részvénycserével finanszírozzák, akkor a költségek becslése bonyolultabb. A tőzsde árfolyamváltozással reagálhat a fúzió hírére. A fúzió sajátos formája a tőkeáttételes kivásárlás. Ilyenkor a vételár zömét hitelből szerzi meg a vevő, emiatt a fuzionált cég eladósodottsága magasabbá válhat. Fúziós taktikák A vállalkozások egyesülése nem mindig meg végbe zökkenőmentesen. Különösen a felvásárlásos eseteknél fordul gyakran

elő, hogy a megcélzott cég vezetése és/vagy tulajdonosai nem támogatják a vevő fúziós terveit. A fúziós taktikák lehetnek:  a vevő felvásárlási taktikái, illetve  a megcélzott cég védekező taktikái 14 A vevő taktikái közé tartozhat a szavazatvadászat, amelynek keretében a célvállalat menedzsmentjének megkerülésével közvetlenül annak részvényeseihez fordul és támogatásukat kéri a fúzióhoz. A vevő szavazatvadászat helyett a célvállalat részvényeseinek tulajdonrészükre átvételi ajánlatot is tehet. Kedvező esetben a részvények megfelelő százalékának megvételével közvetlenül megszerezheti a szavazattöbbséget.A védekezés módszerei közül elsőként a szupertöbbséget említjük. Lényege, hogy a fúziós ajánlat elfogadásához minősített szavazattöbbséget rögzítettek a társasági szerződésbe. A felvásárolni szándékozó cápa elriasztására a szerződésbe különböző méregpirulákat is el

szoktak helyezni, pl: rendkívül magas végkielégítés előírása a vezetésnek ( ez az ún. arany ejtőernyő ), különleges szavazati joggal rendelkező részvények kibocsátása, amelyek a részvények többsége nélkül is szavazattöbbséget biztosítanak stb. Ha a vevő mégis vételi ajánlatot tett, akkor még mindig segíthet a legértékesebb vállalati eszköz, az ún. koronaékszerek eladása, vagy a források átszervezése pl új részvények kibocsátásával. ( füzet) A vállalt értéke Modigliam-Miller 1. tétele: a váll értéke nem függ a tőkeszerkezetétől 2 tétele: egy tőkeáttétellel működő vállalatnál a részvények hozama az idegentőke/sajáttőke hányadosával arányosan nő. - a piacnak nincs emlékezete, nem emlékszik a régebbi árfolyamokra, - Nem biztos, hogy mindig számolni kell - a piaci árfolyamok megbízhatóak - Nincsenek pénzügyi illúziók - csináld magad: összeolvadás nem növeli az értéket - néz meg egy

részvényt és az összeset láttad ( Mennyi a hozama és Mennyi a kockázata ) - Az adatok mögé kell látni. Osztalék: Intormációtartalma van. Hosszútávú modellt állítanak fel: Éves eredmény ( EPS ) x osztalékfizetési hányad = idei osztalék Tavalyi osztalék + ( idei - tavalyi ) x módosító tényező Osztalékfizetés lehet úgy is, hogy visszavásárolja a vállalat a részvényt. Készletgazdálkodás: Baumol modell: a készlettartás költsége és a készletbeszérzés költsége minimális legyen. Forgási idő: anyagkészlet / egy napra jutó felhasználás Forgási sebesség: 1 év alatt hányszor fordul meg a készlet. = anyagköltség / anyagkészlet Reagálási fok: az egyik változó 1 %-os változására hány százalékkal változik a másik tényező. 15 Tárgyévi anyagkészlet -1 Bázisévi anyagkészlet Tárgyévi anyagköltség Bázisévi anyagköltség- 1 Anyagkészletváltozás elemzés ( Láncbehelyettesités ) Vizsgálni kell: 

volumenváltozást,  anyaghányadváltozást,  forgási idő változást ( A sorrend ez legyen ) Lényege: első lépésben volumenváltozás új mutatókkal, a többi bázis, a továbbiakban amit már változtattam azt új adattal, a többi bázis. Forgóeszközök átlagos állománya: elemzése a forgási idő, forgási sebesség, reagálási fokkal. Hullámzásmutató: az átlagos értékesítéshez képest hány százalékot termelt az üzem