Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Ondok Renáta - A feketemunka munkaadói és munkavállalói szempontból

A fekete munka munkaadói és munkavállalói szempontból Dr. Székely Judit, Lőrincz Leó A feketemunka olyan munka, amelyért fizetnek, jellegétől fogva törvényes, de nem jelentik be az állami hatóságokhoz. A feketemunka érinti a gazdaságot és az egyének szociális helyzetét, s mindkét félnek hasznos – ezért órási méreteket ölt. Legjelentősebb a hosszú múltra visszanyúló területeken, mint az építőipar, a mezőgazdaság, a szezonális munkák, a kereskedelem-és a vendéglátóipar. A feketefoglalkoztatás miatti veszteségről nem léteznek pontos adatok, csak becsülni lehet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium rendelkezésére álló adatokból következtetett becslésekből. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján négymillió hivatalosan bejelentett foglalkoztatott van ma Magyarországon, akiknek így tízmillió magyart kell eltartaniuk. Az adófizető állampolgárok száma mindössze kb. 3,1 millió Főleg szezonális munkák

esetében jelentős a külföldi munkaerő foglalkoztatása is (építőipar, mezőgazdaság), ami kb. 150-200 ezer, főként nem bejelentett, illegális munkavállalót jelent. Többek között ezen arányokra is visszavezethető az ok, amiért Magyarország nehéz gazdasági helyzetbe került. A fekete munka és az ügyeskedés között azonban különbséget kell tennünk még akkor is, ha mindkettő hatása kedvezőtlen az adók beszedésére. A cégek számos olyan költségkímélő megoldást alkalmaznak Magyarországon és Nyugat-Európában egyaránt, ami lecsökkenti adó-és járulékterheiket. Az úgynevezett black security körébe tartozik a határozott időre szóló munkaszerződés kötése, ami felmenti a vállalatot a végkielégítés és a felmondási időre szóló járulékok fizetési kötelezettsége alól. Napjainkban a vállalatok ötödrésze él ezzel a teljesen legális módszerrel, ami hátrányosan érinti a munkavállalókat, de kivédeni sajnos nem

lehet. Egyre több a visszaélés az alkalmi munkavállalói kiskönyv használata valamint a részmunkaidőre való bejelentés körül is. A kormányzat célja a szezonális illetve alkalmi foglalkoztatás legálissá tétele volt, ezzel szemben a vállalatok az eddigi határozatlan időre szóló szerződéses munkavállalók tömegeit minősítik át AM könyvessé a mindkét fél számára kedvezőbb járulékfizetés miatt, hozzájárulva a foglalkoztatás feketítéséhez. A feketefoglalkoztatás hazánkban főleg a mikro-, kis- és középvállalatokra jellemző, akik rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiachoz, de esetenként már a multik is a kiskapuk felkutatására törekszenek. Mivel azonban a kisméretű vállalatok az összes foglalkoztatott közel 80%-ának adnak munkát, az adó- és járuléktörvények engedékenyebbek velük szemben. (Ennek fényében külön érdekes, hogy pont ez a kör hajlamos a feketefoglalkoztatásra.) A szigorú törvények ugyanis

az alkalmazottak elbocsátását eredményeznék, a foglalkoztatottság csökkenése pedig a munkaügyi és szociális támogatásra utalt egyének számát növelné. A visszaszorítás érdekében hozott rendeletek eredményeképpen érezhető némi pozitív változás, de a jelentősebb sikerekért a Minisztérium, a vállalatok jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett, újabb lépések megtételét tervezi A feketemunka megfékezését szolgálja az a rendelkezés is, hogy közbeszerzési eljárásban csak olyan cégek vehetnek részt, akiknek két évre visszamenőleg rendezett minden munkaügyi viszonya, ellenkező esetben két év kizárással sújtják bármilyen támogatás megszerzésére irányuló pályázatból. A fehérítő csomag hatására megnőttek az adó- és járulékbevételek. Pontosan nem lehet meghatározni, hogy az egyes rendelkezések mennyi plusz befizetést indukáltak, csak a kiváltó okokra vonatkozó feltevésekkel rendelkezünk. A fehéredést

segíthette elő, hogy a vállalatok különböző jogosultságoktól, milliós, milliárdos pályázati forrásoktól eshetnek el, ha nem rendezettek kötelezettségeik és munkaügyi körülményeik, illetve az is, hogy január 1-je óta az adót nem fizetők nem részesülhetnek ingyenes egészségügyi ellátásban. Tervezik az AM könyvet használható vállalatok körének szűkítését, az igénybevétel kritériumainak szigorítását is. A legális foglalkoztatás ösztönzése érdekében, az uniós jogszabályokkal összhangban, számos kedvezményrendszert dolgoztak ki. A fennálló helyzet szabályozására alakították ki a Start, Start Plusz és Start extra elnevezésű foglalkoztatási programokat is. Eszerint ha a munkaadó e kártyák valamelyikével rendelkező munkavállalót legálisan alkalmaz, jelentős kedvezményekben részesül. 2006-tól a mikro-, kis– és középvállalatok járulékkedvezményben részesülhetnek, ha minimum három hónapja

regisztrált álláskeresőt vesznek fel, akit a következő egy évben tovább foglalkoztatnak, bár ekkor már nem részesülnek a kedvezményben. Bértámogatást is kapnak: egy évig a bér 50%-át finanszírozzák, ha regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak, ezután azonban a vállalatnak már nincs foglalkoztatási kötelezettsége. A járulékkedvezmények közötti összhang megteremtése most a cél, hogy törvényi szintű kategóriák jöjjenek létre. A Minisztérium igyekszik ellenőrzési módszereket is kialakítani, így a munkaerő áramlásának figyelemmel követésére és a dolgozók adatainak nyilvántartására 2004 májusában hozták létre az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist. Az EMMA a munkaadók közlései alapján tartalmazta a munkavállalók munkaviszonyának kezdetét és befejezését, és más munkaügyi adatait. Visszamenőleg is fel szerették volna töltetni az adatbázist, hogy még jobb rálátást engedjen a munkavállalók adataira,

de sajnos 2006 végén a korábbi formájában az adatbázis megszűnt, azóta az APEH felé kell benyújtani ezen adatokat. Az APEH próbálja összekapcsolni a rendszert, de sajnos az még így sem mutat teljes képet. A vizsgálatok eredménye alapján az utóbbi időben csekély foglalkoztatásbővülés tapasztalható a versenyszférában, amit a közszférából való leépítés eredményének és sajnos nem a foglalkoztatás bővülésének tudható be. A foglalkoztatás az elmúlt néhány évben stagnál annak ellenére, hogy illegális munkaviszonyokat is figyelembe véve valószínűleg növekedést mutatna. A folyamat megállításáért tett erőfeszítések egy része sikeresnek, mások kudarcra ítéltnek bizonyultak. A megoldást minden bizonnyal egy olyan rendszer kialakítása jelentené, mely kedvező feltételeket nyújt mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak, mégis legális adófizetést biztosít. A szakértők szerint a magyar járulékrendszer terhei

miatt drága munkaerő generálta feketemunka visszaszorításához nagyban hozzájárulna az adó- és járulékterhek csökkentése is. Ugyancsak szükséges lenne, hogy tájékoztassák a munkavállalókat és a munkáltatókat a visszaélésekből származó hátrányaikról illetve a visszaélés következményeiről, melyet még szigorúbb szankciók bevezetésével tudnának nyomatékosítani. Készítette: Ondok Renáta