Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A kibocsátás fogalma, mérőszámai és azok összefüggése

A kibocsátás fogalma, mérőszámai és azok összefüggése Kibocsátáson Q (termelésen, output) egy bizonyos időszak (általában 1 év) alatt a gazdaságban létrehozott áruk és az ott nyújtott szolgáltatások összességét értjük. Nemzetgazdasági méretekben lezajló gazdasági folyamatok: • javak kibocsátásával megvalósuló jövedelem képződés • keletkezett jövedelmek elsődleges elosztása • jövedelmek újraelosztása és ennek alapján a végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem összegek kialakulása • jövedelmek felhasználásának az alapvető célok közötti megosztása Egy-egy makrogazdaság éves eredményeit átfogóan az SNA alapmutatói tükrözik: • mennyi jövedelmet termelnek meg a gazdaságban • mennyi jövedelemhez jutottak az elsődleges elosztás során az adott makrogazdasághoz tartozó gazdasági szereplők • mennyi jövedelem állt rendelkezésre végső felhasználásra az újraelosztás után összesen

az adott makrogazdasághoz tartozó gazdasági szereplőknél GO: (összes/bruttó kibocsátás)Legátfogóbb makrogazdasági teljesítménykategória. Az országban egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatást foglalja magában. Három fő értékrészre osztható: 1. Folyó termelő ráfordítás (Cf)- az elhasznált anyagok, energia költségei 2. Amortizációs alap (Ca): az elhasznált tárgyi eszközök értéke 3. Az új érték (I): az elhasznált munkaerő pótlására, és felhalmozásra szolgál (összes jövedelem) Cf+Ca= pótlási alap - az összes elhasznált anyagi ráfordítások pótlására szolgál. GDP= GO - Cf Bruttó hazai termék - egy adott időszak (1 év) alatt egy nemzetgazdaságban végső fogyasztásra előállított termék és szolgáltatástömeg összetétele, 1 év alatt létrehozott bruttó jövedelem. A termelés folyó áron számított nagyságának a termelés normális mutatójának nevezzük. GDP= I + Ca NDP: (nettó hazai

termék) Az egy nemzetgazdaságban 1 év alatt megtermelt nettó jövedelem. NDP = GDP - Ca GNI: (bruttó nemzeti jövedelem) Ez a bruttó hazai termék értéke, csökkentve az országból kiáramló jövedelemmel és növelve az országba határon kívülről beáramló jövedelemmel GNI = GDP + (IM - IX) IM= az országba beáramló összes jövedelem IX= az országból kiáramló összes jövedelem NNI: (nettó nemzeti jövedelem) csupán az amortizációs alap értékével kisebb a bruttó nemzeti jövedelem értékénél. NNI = NDP + (IM - IX) NNI = I + (IM - IX) NNI = GNI - Ca GNDI, NNDI: Rendelkezésre álló Bruttó Nemzeti Jövedelem Rendelkezésre álló Nettó Nemzeti Jövedelem Egy nemzetgazdaság szereplőinek egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelmét GNDI-nak; nettó jövedelmét pedig NNDI-nak nevezzük. GNDI = GNI + bejövő transzfer - kimenő transzfer NNDI = GNDI - Ca Ha Y = GDP, akkor az I (beruházás) a bruttó

beruházásokat jelzi és az amortizáció része a vállalat megtakarításának, Sv-nek. Ha Y = NDP, akkor az I a nettó beruházásokat jelzi és az amortizáció nem szerepelhet az Sv-ben. GO- Teljes (bruttó) kibocsátás: Az adott év során megtermelt termék, nyújtott anyagi és nem anyagi szolgáltatás összes ráfordítással együtt. GO = Cf + Ca + I C = összes anyagi ráfordítás I = összes (tényező) jövedelem GDP -bruttó hazai termék : adott év összes tiszta hozama, azaz anyagmentes éves teljes termék és szolgáltatás + összes amortizációs alap. GDP = GO - Cf GDP = Ca + I NDP - nettó hazai termék = bruttó hazai termék - összes amortizációs alap NDP = GDP - Ca NDP = I GNI - bruttó nemzeti jövedelem= bruttó hazai termék korrigálva (+) a be- és kiáramló jövedelem egyenlegével GNI = GDP + ( IM - IX) GNI = Ca + I + (IM - IX) NNI - nettó nemzeti jövedelem = bruttó nemzeti jövedelem mínusz (-) összes amortizációs alap NNI = GNI - Ca

NNI = I + ( IM - IX)