Szociológia | Kábítószerek és hatásaik » A drog Magyarországon, helyzetelemzés

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 11 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:737

Feltöltve:2005. december 31.

Méret:115 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Helyzetelemzés A drogfogyasztó magatartás a 60-as években jelent meg Magyarországon. A tizenévesek nem illegális drogokat próbáltak ki, hanem a szipózás volt a jellemző, illetve gyógyszereket szedtek. A 80-as években jelent meg a zöld mák, és a szájon illetve intravénásan adagolható opiát-származékok. A kábítószer-fogyasztás és az azzal összefüggő problémák a rendszerváltozás óta jelentős társadalmi problémává váltak. A számok nem tükrözik a valóságot, hiányoznak az alapos helyzetfelmérések, illetve a jelenség természetét bemutató vizsgálatok; nem rendelkezünk a probléma mennyiségi és minőségi mutatóinak teljességére vonatkozó érvényes adatokkal. A kábítószer-fogyasztás és terjesztés olyan tevékenységek, amelyek az egészségügyi, illetve a bűnözési statisztikákban teljességükben soha nem jelennek meg, bármilyen kifinomult eljárást is alkalmazzunk. A hozzáférhető adatsorokban megfigyelhető

változások, valamint a szakemberek tapasztalatai mégis alkalmasak arra, hogy bizonyos tendenciákat megállapíthassunk. A klasszikus kábítószerek beáramlása Magyarországra, illetve a különböző fogyasztói rétegek kialakulása a 90-es évek elejétől tapasztalható. Azt megelőzően az egészségügyi kezelésbe került drogbetegeknek két jelentős csoportja volt: a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt elkövetők, illetve azok, akik kábítószer tartalmú gyógyszereket vagy máknövényeket használtak illegálisan. A drogszakma képviselői már akkor jelezték a lehetséges negatív társadalmi következményeket, de a függők, illetve az elkövetők és a járulékos bűncselekmények - kórházi lopások, gyógyszertári betörések, vényhamisítások - viszonylag alacsony száma még nem befolyásolták érdemben sem a közegészségügyi, sem pedig a közbiztonsági, bűnügyi helyzetet. A megnyíló határokon keresztül a 90-es évek elejétől

egyre több marihuána, hasis és LSD jutott hazánkba, mely szereket nyugat-európai országokból - elsősorban Hollandiából - szerezték be a magyar "drogturisták". A heroin a 90-es évek elején jelent meg jellemzően a magyar illegális kábítószer piacon és Budapesten. A kokain már ezen kezdeti időszakban is felbukkant egy szűkebb fogyasztói rétegnél, de magas ára eddig megakadályozta jelentősebb elterjedését. A délszláv polgárháború kitörését követően a Nyugat-Európába irányuló heroin csempészet útvonala megváltozott, így vált hazánk tranzitországgá. Az ország minden területén megjelenő, techno műfajú zenét játszó diszkók az amfetamin fogyasztásának elsődleges helyei. A 90-es évek végén főleg az amfetamin származékok és a marihuána fogyasztása iránt mutatkozott kiemelkedő igény. A marihuána a legelterjedtebb kábítószer Magyarországon. Ez a szer igen gyakran más kábítószerekkel együtt, mintegy

"kísérő drog"-ként jelenik meg. A fogyasztói piacon megjelenő marihuána szinte teljes egészében hazai illegális ültetvények terméséből származik. Az előző két kábítószerhez képest a heroin-fogyasztók aránya jóval csekélyebb. A kokain egy szűkebb réteg kábítószere, a fogyasztók döntő többsége olyan bűncselekmények elkövetéséből él, amely kiemelkedően magas jövedelemhez juttatja őket. A hasis és az LSD-t tartalmazó "bélyegek" is változatlanul jelen vannak a magyar fogyasztói piacon, de arányaiban kevesebben fogyasztják, mint korábban, amikor még nem jelent meg az amfetamin. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy például az LSD fogyasztói számukat tekintve kevesebben lennének, mint az évtized első felében. Vizsgálatok Magyarországon Kábítószer már a hatvanas években jelen volt hazánkban. Ekkor még csak a rendőrség rendelkezett információkkal. A hetvenes években jelennek meg az első

önbevallásos vizsgálatok (1974 Kisszékelyi Ödön; 1976 Erdélyi István; 1976 2 Krajcsovics és Major; 1983 Zseni; 1985 Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem készítettek felméréseket). Ezen vizsgálatok némi információt adnak a jelen helyzetről, de nem reprezentatív mintán történnek, vagy csak egy adott népességet vizsgálnak, vagy pedig nagyon kicsi mintával dolgoznak. Így a hazai drogproblémáról igen kevés információt adnak. A nyolcvanas években a drogkérdés tabu téma volt, csak orvosok és a rendőrség rendelkezett információkkal. Ekkor jöttek létre az első drogambulanciák is, a legintenzívebben az egyház segítette a kábítószeres betegeket, rehabilitációs központokat hoztak létre. Drogtörvény is ekkor született először. E törvény a nemzetközi szabályokhoz igazodott A kilencvenes években változott a törvény, majd 1998-1999-ben még szigorúbbá vált. A kilencvenes években is folytattak önbevallásos

vizsgálatokat Ezek már reprezentatív mintákon történtek, vagy a normál népesség egészén, vagy egy részén. Többnyire a fiatal korcsoportok körében, mégpedig középiskolások között készültek, így az idősebb korosztály drogfogyasztásáról nem rendelkezünk elégséges információkkal. Ilyen vizsgálatot 1992-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia Tanszéke folytatott. Középiskolások körében végeztek felméréseket a drogfogyasztás elterjedtségéről, illetve véleményekről. Azonos módszerrel, hasonló mintán készítettek vizsgálatokat Budapesten (Elekes, Paksi 1994) 1, valamint Baranya (Paksi, Kó 1994 a) 2, Tolna (Paksi, Kó 1994 b) 3, Zala (Paksi, Kó 1994 c) 4 és Szabolcs-Szatmár-Bereg (Murányi, Seres 1994) 5 megyékben 1995. márciusában a European School Survey Project on Alcohol and other Drugs 1995 (ESPAD ’95) keretében. A felmérés a ’92-hez nagyon hasonló, viszont a megkérdezettek száma jelentősen

nőtt, mivel ezt már egy országos reprezentatív mintán készítették. 1999-ben is készítettek az előzőekhez hasonlót, „Európai vizsgálat a középiskolások alkohol- és egyéb drogfogyasztásáról, valamint dohányzásáról” címen (ESPAD ’99). 1 Elekes Zs., Paksi B: Adalékok a magyarországi drogfogyasztás alakulásához In: Münnich I-Moksony F (szerk.) Devianciák Magyarországon Közélet Kiadó Budapest 1994 2 Paksi B., Kó J : Baranya megyei középiskolások drogfogyasztása, dohányzása és alkoholfogyasztása Kézirat 1994. 3 Paksi B., Kó J:A drogfogyasztás elterjedtségének főbb jellemzői Tolna megyében Kézirat 1994 4 Paksi B., Kó J: A drogfogyasztás elterjedtsége és a beavatkozás lehetőségei Zalaegerszegen Kézirat 1994 5 Murányi I., Seres I: Lebegéshez nem kell pótszer Drogfogyasztás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskolások körében. Nyíregyháza1994 3 Drogfogyasztás a középiskolások körében Az

„Európai vizsgálat a középiskolások alkohol- és egyéb drogfogyasztásáról, valamint dohányzásáról" című európai kutatás (ESPAD ’99) Magyarországra vonatkozó adatai szerint 1992-1999 között elsősorban a tiltott szerek fogyasztása nőtt meg a 16 éves középiskolások között, azonban a legális szerek használata sem csökkent. 1995-höz képest 1999-re közel kétszeresére növekedett a másodévesek körében a tiltott szerek és/vagy inhalánsok együttes élettartam prevalencia értéke. A valamely tiltott vagy legális szert kipróbálók aránya az évtized közepén jellemző arányokat 100%-nak tekintve, az évtized végére több mint 40%-kal növekedett.1999ben az első és másodéves középiskolások országos reprezentatív mintáján történt felmérés alapján elmondható, hogy a magyarországi első és másodéves középiskolások 28,8%-a fogyasztott már életében legalább egyszer valamilyen visszaélésre alkalmas tiltott

és/vagy legális szert. Ezen belül 17,3%-ban tekinthető biztosan droghasználati célúnak a fogyasztás, ők ugyanis valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst fogyasztottak. 7,8% azoknak az aránya, akik valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen fogyasztottak, de nem használtak emellett tiltott szert vagy inhalánst. A tiltott szerek közül 1995-ben és jelenleg is a marihuána élettartam prevalencia értéke a legmagasabb. Míg azonban 1995-ben ez az érték nem különült el jelentősen a többi szer élettartam prevalencia értékétől, 1999-re az adatok a marihuánafogyasztás kiemelkedő elterjedtségét mutatják. 1995 és 1999 között több mint háromszorosára emelkedett a marihuánát legalább egyszer használók aránya. 1999-re a különböző szerek, elsősorban a marihuána-fogyasztóinak negatív megítélése csökkent. A tiltott szerek és/vagy inhalánsok fogyasztása elsősorban a szakiskolásokra jellemző, őket követik a szakmunkásképző

intézményekben tanulók, a szakközépiskolások, végül pedig a gimnazisták. Az alacsonyabb iskolai végzettségű 4 apák gyermekei valamivel magasabb arányban használtak tiltott szereket és/vagy inhalánsokat ebben a középiskolás körben. A tiltott szereket fogyasztók és nem fogyasztók között azonban nem a családi és még csak nem is az iskolai változók mentén lehet különbséget tenni, hanem az életmódjellemzők tekintetében (elsősorban a szabadidős szokások vonatkozásában). Speciális ifjúsági csoport kábítószer-fogyasztása A diszkóba járó fiatalok, elsősorban a techno-acid-house partik látogatói a kábítószer-használat, elsősorban a szintetikus szerek vonatkozásában fokozottan veszélyeztetett csoportot jelentenek. Egy budapesti hatókörű, a diszkók látogatóival kapcsolatos kutatás 6 szerint a fővárosban a vizsgálati személyek több mint fele használt az elmúlt 30 napban marihuánát. A megkérdezettek átlagos

életkora 20,6 év volt. E szer gyakoriságát követi az amfetamin (az elmúlt 30 napban a megkérdezettek 26%-a használta), az LSD és az Ecstasy (az elmúlt 30 napban 16, illetve 13%-uk fogyasztott ilyen szert). Kiemelendő még a heroin-használat gyakori előfordulása (az elmúlt 30 napban a megkérdezettek 4%-a használta). Az adatok tükrözik a külföldön (elsősorban Nyugat-Európában, de a környező országokban is) megfigyelhető tendenciát, a marihuána mellett az ún. szintetikus drogok fogyasztásának előtérbe kerülését. Az első használat legkorábban a 13-14 éves korra esik A legtöbben 16 évesen próbálkoznak a leggyakrabban használt droggal, a marihuánával. A kábítószer-fogyasztás társadalmi tényezői Az illegitim droghasználat világszerte tapasztalható terjedésének hátterében olyan változások állnak, melyek révén a fiatalok egyre erőteljesebben konfrontálódnak a gyors szociális és technológiai változásokkal, valamint az

egyre inkább a versengésre 6 Demetrovics Zsolt: Drog és disco Budapesten. Kutatási beszámoló Budapesti Szociális Forrásközpont 1998 5 épülő társadalommal. Itt a siker kényszere kifejezett, és az egyéni célok elérése hangsúlyozott. Mindeközben a tradicionális értékek és a családi kötelékek gyengülnek. A fiatalok növekvő mértékben kitettek a populáris ifjúsági kultúra és a tömegkommunikáció hatásainak, melyek olyan üzeneteket is közvetítenek, melyek bizonyos illegitim szerek fogyasztásával kapcsolatban toleránsak. Ezek az üzenetek olyan hamis képet hoznak létre, hogy a rekreációs droghasználat elfogadható és még előnyös is az anyagi javak fogyasztásának öncélú hajszolása és az egyéni szükségletek kielégítése során. A fiatalok egy jelentős kisebbsége személyes függetlenség- és identitáskeresésük részeként kísérletezik illegális drogokkal, azonban ezzel érettségük elérésével felhagynak. Ebben

döntő szerepe van annak, milyen probléma-megoldó kapacitásokkal rendelkeznek. A fejletlen problémamegoldó és feszültségoldó készségekkel bíró egyének sérülékenyebbek a droghasználat kialakulása és fennmaradása szempontjából. A droghasználat a társadalom minden rétegében megjelenik, azonban a társadalmi integrációból kiszoruló fiatalok esetében a droghasználat és annak hátrányos következményeinek valószínűsége nagyobb. Azonban önmagában a jelentős társadalmi életszínvonal-emelkedés sem képes megakadályozni a droghasználat terjedését (Nyugat-Európában a droghasználat nagymérvű elterjedése éppen a jóléti társadalmak kialakulására, az 1950-60-70-es évekre esett). Éppen ezért különös figyelemmel kell lenni a társadalom és a közösségek értékvilágára, a családi és az intézményi nevelés körülményeire, az egyéni fejlődés lehetőségeire. Mit mutatnak a számok? Azt tapasztaljuk, hogy a mai fiatalok

több drogot és más típusúakat fogyasztanak, mint korábban. Ennek alapvetően társadalmi háttere van Az egyik oka, hogy a kínálat sokkal nagyobb lett és könnyebb az elérhetőség is, mint régebben. A kínálat növekedése olcsóbbá tette a drogokat, és ezzel együtt új drogokat fejlesztettek ki. Másik fontos oka a biológiai és szociális érettség időbeli szétválása, valamint az is, hogy a társadalom által meghirdetett célok és az ezek megvalósításához szükséges 6 eszközrendszer nem biztosított mindenki számára egyformán. Merton anómia fogalma szerint a fiatalok egy része lázadóvá, vagy újítóvá, vagy menekülővé (visszahúzódóvá) válik. Mind a három magatartásforma párosulhat kábítószerfogyasztással Az újítóból bűnöző is válhat, a menekülő akár öngyilkos is lehet De van, hogy a beteljesíthetetlen jövőkép helyett talán csak egy-egy estére szóló szórakozást keresnek. A rendelkezésemre álló

adatokból arra a következtetésre jutottam, hogy 1992. és 1999. között mind a legális szerek, mind a tiltott szerek kipróbálása és együttélése folyamatosan nőtt a tizenhat évesek között. A tiltott szerek fogyasztása két és félszeresére növekedett a vizsgált időszak alatt. Az 1999-es vizsgálat azt mutatta ki, hogy minden negyedik középiskolás másodikos korára már fogyasztott valamilyen tiltott, vagy legális szert, ezen diákok 17,3%-a tekinthető potenciális drogfogyasztónak. Az első kipróbálás fő oka a kíváncsiság (43%) volt, a második a jól akarta érezni magát (18%) és csak a harmadik helyre szorult a problémái miatt kipróbálók száma (11,2%). Az elmúlt évtizedben nem változott jelentősen, hogy milyen életkorban próbálják ki a fiatalok először a kábítószereket. Többségük már 1995-ben is az általános iskola utolsó osztályában, valamint a középiskola első illetve második osztályában próbálta ki a

drogokat. A 1999-es felméréssel ezt összevetve az eloszlás nem változott, mert eszerint 13, 9% még 14 éves kor előtt (általános iskolásként), a legtöbben (43%-uk) 15, 16 évesen találkozott először a droggal. Az elsőnek használt szer legtöbb esetben a marihuána (33,6%), aztán a nyugtatók (9%) következnek, majd az amfetaminok, és az Ecstasy. Az első adagot általában nem a ”cukrosbácsi” adja, hanem a barátaiktól, osztálytársaiktól szerzik be azt, vagy barátaikkal együtt próbálják ki. Néhány ritka esetben az is előfordul, hogy szüleiktől szerzik be, nem pedig idegenektől. Az egyes szerek kipróbálásának, fogyasztásának eloszlását figyelve a marihuána fogyasztás növekedése a legszembetűnőbb, az ugyanis a vizsgált időszak alatt több mint háromszorosára emelkedett. A többi tiltott szerhez képest jelentős még az LSD 7 és más hallucinogének, az amfetaminok és az Ecstasy elterjedésének növekedése. A legális

szerek használatának növekedése az évtized második felében nem volt számottevő, viszont a középiskolások drog- fogyasztásában még mindig jelen vannak a tiltott szerek mellett a nyugtatók, altatók és -ugyan csökkenő tendenciával - a szipuzás is. A kábítószer-fogyasztás mértéke a különféle középiskolákban más és más, míg a vidék és a városok között nem fedezhető fel számottevő különbség. Ez azzal is párhuzamba hozható, hogy most már mindenhol, a legkisebb településeken is beszerezhetők a kábítószerek. Budapesten a visszaélésszerű gyógyszerhasználat jelentősen nagyobb arányú, mint vidéken, míg a tiltott szer fogyasztás mértékében tapasztalt különbség sokkal kisebb. Az érettségit adó iskolatípusokban átlagos, vagy alatti, míg az érettségit nem adó iskolákban átlag feletti a tiltott szerek fogyasztása. A vallás jelen esetben is megóvó tényezőként hat, az egyházi gimnáziumokban csak kétharmada a

drog-fogyasztás a világi gimnáziumokhoz képest. A családi háttérről folytatott vizsgálatok alapján jelentős, de nem meghatározó eltérések mutatkoztak, melyek egymásnak ellentmondóak voltak. Azt tapasztalták, hogy a legmagasabban, illetve a legalacsonyabban iskolázott szülők gyermekei körében az átlagosnál jelentősebb a kábítószereket kipróbálók aránya. A legnagyobb a drogfogyasztási ráta azoknál a tanulóknál, akiknek nincs édesapjuk, vagy nem ismerik papájuk iskolai végzettségét. Az átlagosnál jobb, vagy rosszabb körülmények között élők drogfogyasztása is jelentősebb, mint az átlagos körülmények között élőké. A családtípustól is nagymértékben függ a tiltott szereket kipróbálók és a nem kipróbálók aránya. A nem ép család veszélyeztető tényezőt jelent, a legrosszabb ott a helyzet, ahol az édesszülő nem vesz részt a gyermeknevelésben. A devianciák megjelenése, halmozódása egy családon belül

szintén elősegíti a gyerek drogfogyasztását, annak gyakoriságát. Összességében a tiltott szert fogyasztott és még nem fogyasztott diákok családi háttereiben mutatkozó különbségeket a családi devianciák, szülőkkel való kapcsolatban előforduló problémák, szülőkhöz fűződő viszony, azok iskolai végzettsége, a család épsége és társadalmi helyzete egyaránt befolyásolja. 8 A szabadidő eltöltésének módja szoros összefüggést mutat azzal, hogy ki próbálja ki, illetve hogy ki nem, ki válik fogyasztóvá és ki nem. Azok a diákok a legveszélyeztetebbek, akik szabadidejük jelentős részét ”lődörgéssel” töltik, motoroznak, avagy pénznyerő automatákkal játszanak. A drogfogyasztók nagy átlagban barátaikkal elégedettek, míg családjukkal nem. A szabadidő eltöltésében meghatározó tényező a rendszeres szórakozás a barátokkal. Jellemző, hogy ezen fiatalok szinte sohasem olvasnak. A diákok önbecsülése is

befolyásolja a drogokhoz való viszonyukat. Azokra a tanulókra, akik nincsenek megelégedve magukkal, illetve hangulatzavarokkal küzdenek, a gyógyszerekkel való visszaélés a jellemző, a nem fogyasztóknál viszont az derül ki, hogy meg vannak elégedve önmagukkal. Az anómiára kapott válaszok is alátámasztják az előbbi megállapításomat, mely szerint a fiatalok rendkívül labilisak, bizonytalanok. A tiltott szert fogyasztók nagyobb mértékben, míg a gyógyszerrel visszaélők kisebb mértékben, addig a nemfogyasztók egyáltalán nem fogadták el a normátlanságot. Összegezve az eddigieket, a tanulók jelentős része tizenhat éves korára kipróbálta a drogokat, illetve kábítószer-fogyasztóvá vált. Ennek ellenére a különböző drogok kipróbálását a diákok 77 - 88%-a helyteleníti. A legkevésbé a marihuána, illetve a nyugtatók kipróbálását kifogásolták. A marihuána fogyasztás elítélése az utóbbi tíz évben enyhült. Az

adatokból az is kiderült, hogy vannak olyan diákok, akik kipróbálták a kábítószereket és ugyanakkor el is ítélik ezt. A kábítószer kipróbálását, illetve fogyasztását az alábbi tényezők befolyásolják elsősorban: a gyakori házon kívüli szórakozás, a családi devianciák halmozódása, az iskolai lógások gyakorisága, a rosszabb tanulmányi átlag, illetve a motorozás. Amennyiben a magyarországi kábítószer-fogyasztás növekedési üteme nem csökken, akkor igen nagy bajban lesz az ország. Az egyre szigorúbb drogtörvényekkel semmit 9 nem lehet elérni. Amit tehetünk az az, hogy gyermekeinkkel sokat foglalkozunk, magatartásukra, életvitelükre odafigyelünk, saját életformánkkal példát mutatunk, igyekszünk velük a kamaszkorban is az őszinte kapcsolatot megtartani és a drogfogyasztás problémájáról, veszélyeiről és megoldási lehetőségeiről már kis kortól kezdve együtt gondolkoznunk. A családi megelőzés

mellett az intézményesített prevenciót már az általános iskolában el kell kezdeni. A legnagyobb baj a mostani drog-prevenciókkal az, hogy az iskolák általában már csak a felszínre került esetek után kezdik el a megelőző programokat szervezni. Ekkor viszont már késő, mivel prevenció megelőzést jelent! A másik nagy probléma, hogy a tanárok nem hisznek a megelőzésben, és mint ahogy azt már tudjuk, meggyőző olyan ember nem tud lenni, aki maga sem hiszi el azt, amit mond, különösen igaz ez a tizenéveseknél. 10 Felhasznált irodalom: Elekes Zsuzsanna: Magyarországi droghelyzet a kutatások tükrében. Országos Alkohológiai Intézet; Alkohológiai Füzetek sorozat 24. száma Budapest 1993 Münnich Iván-Moksony Ferenc (szerk.) Devianciák Magyarországon Közélet Kiadó Budapest. 1994 Dr. Elekes Zsuzsanna - Paksi Borbála: A magyarországi középiskolások alkohol és drogfogyasztása. Népjóléti Minisztérium Budapest 1996 Jelentés a

magyarországi kábítószer-helyzetről. Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkárság. 1999 Elekes Zsuzsanna - Paksi Borbála: Drogok és fiatalok; Középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. Ifjúsági és Sportminisztérium. 2000 11