Földrajz | Középiskola » Földrajz érettségi tételek, 1999

Földrajz érettségi tételek 1999 1. Ausztria Domborzat és népesség  Fővárosa Bécs  Szomszédai Szlovákia, Csehország, Németország, Liechtenstein, Svájc, Olaszország, Szlovénia és Magyarország  Keleti-Alpok láncai, Grazi- és Bécsi medence  Hegyvidéki éghajlat az Alpokban, nedves kontinentális a medencékben  Legjelentősebb folyója a Duna  Lakói a német nyelvet beszélő osztrákok, a kisebbségek elenyészők Bányászat és ipar  Energiahordozó-készletei szűkösek  Kevés barnakőszén és szénhidrogén bányászat  Jelentős a vízi energia kihasználása  Atomerőműve nincs  Vasércbányászat Eisenerz  Ólom- és cinkérc Inn völgye  Világviszonylatban is jelentős magnezitbányászat (export)  Kősó Salzburg környéke  Grafit  Vas- és acélkohászat (export) Mura völgye és Linzi-medence  Alumíniumkohászat behozott anyagból  Gépgyártás Mura völgye és Bécs  Hajó- és

vagongyártás Linz  Szerszámgépgyártás Graz  Vegyipar Bécs és Linz  Fa-és papíripar (export) Mezőgazdaság  Az állattenyésztés sokkal jelentősebb  Az Alpokban alpi tehenészet A medencékben istállózó állattartás  Rozs, búza, cukorrépa, burgonya Medencék  Alma, szőlő Fertő-tó vidéke Idegenforgalom és közlekedés  Fontos az idegenforgalom  Korszerű úthálózat  Jelentős a dunai hajózás  Schewatnál nemzetközi repülőtér 2. Svájc és Liechtenstein Svájc Domborzat és népesség  Fővárosa Bern  Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Liechtenstein és Ausztria  Alpok vonulatai és a Svájci-medence  Fiatal lánchegység, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja  Kb. 1100 km hosszú és 150-200 km széles  Két nagy egység: Keleti- és Nyugati-Alpok (Mont Blanc 4807 m)  Leghosszabb gleccsere az Aletsch-gleccser (27 km)  Éghajlata és növényzete övezetes: 600-800 m:

művelt területek 800-1000 m: kevert lomberdők 1000-1500-1600 m: bükkösök 1600-2000-2300 m: fenyőövezet 2300-2500 m: törpefenyvesek 2500-3000 m. havasi legelők kopár sziklafelszínek 3000 m: hóhatár  Több folyó ered az Északi-, a Földközi- és a Fekete-tenger felé Vízjárásuk ingadozó  20 kantonból és 6 félkantonból álló szövetségi köztársaság  Németek, franciák, olaszok  Népsűrűsége egyenetlen Bányászat és ipar  Energiahordozókban igen szegény  Az áram kétharmadát villamos erőművek adják  Acélkohászata importált nyersvasat dolgoz föl  Jelentős alumíniumkohászat  Gépgyártás (vasúti és elektromos berendezések, turbinák és generátorok exportra is) Zürich, Basel, Baden, Winterthur  A világ óráinak egytizedét itt állítják elő Jura vidéke, Genf, Schaffhausen  Gyógyszergyártás Basel Mezőgazdaság  Tejtermelő szarvasmarhatartás (exportra is)  Takarmánynövényekből,

gabonából import  Jelentős sajtexport  Jelentős csokoládégyártás és élelmiszeripar  Fa- és papíripar Jura fenyvesei Idegenforgalom és közlekedés  Az ország bevételének legnagyobb része az idegenforgalomból származik  Nemzetközi Vöröskereszt székhelye és az ENSZ európai központja Genf  Korszerű közút- és vasútvonalak   mindegyik villamosított Sok hágó és alagút Fontos átszállóhely a zürichi repülőtér Liechtenstein       Fővárosa Vaduz Szomszédai Svájc és Ausztria A Keleti- és Nyugati-Alpok határán, a Rajna mentén helyezkedik el Fontos az alpi tehenészet Fontos gépipar; a gyógyszeripar exportra is termel (fogászati termékek) Bélyegkiadás és turizmus szerepe 3. Csehország és Szlovákia Csehország Domborzat és népesség  Fővárosa Prága  Szomszédai Szlovákia, Lengyelország, Németország és Ausztria  A Variszkuszi-hgr. Lepusztult maradványainak keretében

fekszik  Ennek legmagasabb része a Szudéták Óriás-hegység  A német határon emelkedik az Érchegység (egykor gazadag arany- és ezüstbányák)  A Cseh-erdő és a Šumava erdei  Cseh-medence idős kőzetein fiatal üledékek  Cseh-Morva-dombság Gránit és gneisz  Alföldei az Elbamenti-síkság és a Morva-medence  Éghajlata nedves kontinentális  A Cseh-medence peremhegységei vízválasztók  Fő folyója az Elba (Labe), ennek mellékfolyói a Vltava és az Ohře  94 %-nyi cseh lakosság Bányászat és ipar  Barnakőszén az Érchegység lábainál  Feketekőszén az Ostravai-medencében  A szénmedencék mellett hőerőművek épültek  Érckészletei nem számottevőek  Kiemelkedő grafit-kitermelés  Nagy hagyományokkal rendelkező ipar  Vas-és acélkohászat Ostrava  A gépipar vezető ága a járműgyártás Mladá Boleslav: Skoda  Motorkerékpárok, teherautók, vasúti szerelvények  Traktorgyár Brno

 Vegyipar Elba-völgye  Textil- és bőripar import anyagokból  Fa- és papíripar Dél-Csehország  Írószergyártás Mezőgazdaság  Vezető ága az állattenyésztés  Kenyérgabona, zöldségek, gyümölcsök behozatal  Árpa és komló kivitel  Cukorrépa Idegenforgalom és közlekedés  Vasúti és közúti közlekedés központja, nemzetközi repülőtér Prága Szlovákia Domborzat és népesség  Fővárosa Pozsony  Szomszédai Ausztria, Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Magyarország  Északnyugati-Kárpátok, Dunamenti-alföld  Hegyvidéki és nedves kontinentális éghajlat  Vág és Garam nagy vízkészlete  Népsűrűsége egyenetlen Bányászat és ipar  Energiahordozókban igen szegény  Jelentős barnakőszénbányászat  Vízierőművek, Mohi atomerőmű  Ásványi nyersanyagokban is szegény  Vas- és acélkohászat Kassa  Gépgyártás Pozsony és Kassa  Vegyipar Pozsony  Kiemelkedő

textil-, bőr-, fa-, papíripar Mezőgazdaság  Szinte csak a Dunamenti-alföldön  Búza, kukorica, cukorrépa, árpa, burgonya  Sertés, juh, szarvasmarha 4. Románia Domborzat és népesség  Fővárosa Bukarest  Szomszédai Jugoszlávia, Bulgária, Moldova, Ukrajna és Magyarország  Kárpátok, Erdélyi-szigethegység, Erdélyi-medence  Szubkárpáti-dombság Mezőgazdasági terület  Dobrudzsai-hátság Idegenforgalom lehetséges színtere  Román-alföld Mezőgazdaság  A hegyekben hegyvidéki, keleten száraz kontinentális, egyébként nedves kontinentális az éghajlat  Fő folyója a Duna  Tavakban rendkívül gazdag  Sokféle kisebbség  Egyenetlen népsűrűség Bányászat és ipar  Gazdag bányakincsekben  Kőolaj Szubkárpáti-dombság, Moldva  Földgáz Erdélyi-medence  Kőszén Zsil völgye  Vasércből import, de kohászat Galac, Resicabánya, Vajdahunyad  Színesfémek Keleti-Kárpátok,

Erdélyi-szigethegység  Rézkohászat Nagybánya  Réz-, cink-, ólomkohászat Brassó  Gépipar Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Temesvár, Arad  Járműgyártás Craiova, Pitesti  Vegyipar Bukarest, Ploiesti  Textil- és ruházati ipar Bukarest Mezőgazdaság  Eltér az európai átlagtól  A növénytermelés jelentősebb  Sok kukorica, kevesebb búza, napraforgó, cukorrépa Román-alföld, Moldva  Szőlő Szubkárpáti-dombság  Sertés, szarvasmarha, juh Idegenforgalom és közlekedés  Közúthálózata korszerűtlen  Fontos a tengerhajózás  Constanta a legfőbb kikötő  Nemzetközi repülőterek Arad, Bukarest 5. Lengyelország Domborzat és népesség  Fővárosa Varsó  Szomszédai Oroszország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Csehország és Németország  Épülő, turzásos tengerpart; lagúnák; dűnesorok  Lengyel-tóhátság: a Visztula két részre osztja a Pomorzei- (Ny), és a

Mazuri-tóhátságra (K); morénahalmok  Lengyel-alföld: végmorénák, ősfolyamvölgyek, homokbuckák Mezőgazdaság  Szudéták (Variszkuszi-hgr.) lábánál Alsó-sziléziai-síkság  Lengyel-középhg.  Felső-sziléziai-medence Feketekőszén  Kárpátok nyúlványai: Beszkidek  A Lengyel-Tátrában híres üdülőhely. Zakopane  Éghajlata nedves kontinentális  Fő folyója a Visztula  Szinte kizárólag lengyelek lakják az országot  A népsűrűség egyenetlen Bányászat és ipar  Feketekőszénből kivitel Felső-Szilézia  Jelentős barnakőszénkészletek DNy-Lengyelország  A szénközpontoknál hőerőművek  Vas- és acélkohászat Felső-Sziléziában Glivice, Bytom, Częstohowa, Katowice  Rézérc Alsó-Szilézia  Cink- és ólomérc Lengyel-khg.  Rézkohászat Legnica  Cink- és ólomkohászat Katowice  Vezető ág a gépgyártás  Szerszámgépek Poznan és Varsó  Járműgyártás Varsó és Bielsko

Biala  Vasúti kocsik Wroclaw  Hajógyártás Gdansk, Gdynia, Szczecin   Fontos vegyipar Számottevő mennyiségű kősó és kén vegyipar  Textilipar Łodz Mezőgazdaság  Rosszul gépesített és korszerűtlen  Kisparaszti birtokok  Vezető a növénytermesztés  Kenyérgabonák: rozs és búza  Burgonya és cukorrépa  Jelentős szarvasmarha-állomány, de a tejhozam kicsi  Sertés, juh, baromfi Idegenforgalom és közlekedés  Az áruszállításban a vasúté a főszerep  A személyszállításban vezető a közúti közlekedés  Fontos a tengeri hajózás 6. Norvégia és Svédország Norvégia Domborzat és népesség  Fővárosa Oslo  Szomszédja Svédország  A Balti-pajzs területén fekszik  Hegysége a Skandináv-hg.  Partját végigkísérik a fjordok, kisebb-nagyobb sziklaszigetek  Az ország a Skandináv-félsziget leghosszabb és legkeskenyebb országa  Népsűrűsége alacsony, Európa egyik

legritkábban lakott országa  A lakosság 99%-a norvég, a maradékot finnek és lappok adják Bányászat és ipar  Sokáig küszködtek energiahiánnyal  Az egy főre jutó villamosenergia-termelésben első a világon  Az energia 100 %-át vízi erőművekben állítják elő  Kőolaj és földgáz (Európa egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője) Északi-tenger kivitel  A vasérckészletek nem fedezik a hazai szükségleteket Észak-Norvégia  Magnéziumot nyernek a tenger vizéből  Ugyan nem rendelkezik bauxittal, de alumíniumkohászata számottevő Sogne-fjord környéke, Ardal  Acél-, cink- és rézkohászat  Vegyipar  A gazdaság legfontosabb ága a hajógyártás  Fa- és papíripar Mezőgazdaság  Kiemelkedő jelentőségű halászat Export  Kevés a megművelhető terület  Sok a rét, ez kedvez a szarvasmarha-tenyésztésnek  Legfőbb terményük a burgonya  A búza több mint 90 %-a behozatalból származik

Idegenforgalom és közlekedés  Nagy tengeri flotta  „a tenger fuvarosa” (más országoknak is vállal fuvarozást) Svédország Domborzat és népesség  Fővárosa Stockholm  Szomszédai Dánia, Finnország és Norvégia  Legidősebb tájai a Balti-pajzs és a Skandináv-hg.  A déli rész alacsonyabb, ez a Svéd-alföld  A népsűrűség alacsony és egyenetlen  A lakosság 98 %-a svéd, a többiek finnek és lappok Bányászat és ipar  Energiahordozókban szegény    Uránérckészlete számottevő atomerőművek Kőolajból és kőszénből behozatal Európa egyik legnagyobb vasérckitermelője Kiruna és Gällivare  Alárendelt jellegű cink- és ólomércbányászat  Vaskohászat  Világhírű a svéd acél  Golyóscsapágyak, szerszám- és faipari gépek acélból  Közlekedési eszközök: mozdonyok, repülőgépek, kamionok  Volvo személygépkocsik Göteborg  Hajógyártás Stockholm, Göteborg, Malmö 

Faipar: bútorok, cellulóz, papír  Világhírű gyufaipar Mezőgazdaság  Északon a rénszarvastenyésztés és az erdő nyújt megélhetést  A szántóföldek területe Közép- és Dél-Svédország  Rozs, őszi búza, zab, szálastakarmány  A legfejlettebb agrárterületeken burgonya, cukorrépa, repce, búza, árpa és kukorica Skåne-félsziget  Korai zöldség az üvegházakban  A fejlett mezőgazdaság jelentős élelmiszeripart lát el alapanyaggal Idegenforgalom és közlekedés  Fejlett közút- és vasúthálózat  Élénk kompforgalom Dániával és Finnországgal 7. Dánia és Finnország Dánia Domborzat és népesség  Az ország a Jylland-félszigeten és a körüle elterülő 490 szigeten terül el  Újidei üledékek  Óceáni éghajlat  Szinte teljes egészében dán a lakosság  Észak-Európa legsűrűbben lakott országa Bányászat és ipar  Gyakorlatilag semmilyen fontos bányakincse nincs  Fejlett

gépipar: hajók, hajómotorok  Fém- és elektromos ipar  Vegyipar a kikötőben  Kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripar: tejfeldolgozás, hús- és söripar Mezőgazdaság  Európában itt a legmagasabb a megművelt területek aránya (mintegy 75 %)  Árpa, zab, burgonya, cukorrépa, takarmánynövények  Vezető ág az állattenyésztés  Szarvasmarha, sertés, baromfi  Tej, tojás, vaj, sajt, nyers és feldolgozott sertés- és baromfihúst exportálnak, főleg NagyBritanniába Idegenforgalom és közlekedés  Főleg vízi utakra koncentrálódik  Fejlett közúti és vasúti hálózat  Nagy kompforgalom  Legfontosabb kikötője Koppenhága Finnország Domborzat és népesség  Fővárosa Helsinki  Szomszédai Oroszország, Norvégia és Svédország  A Balti-pajzson fekszik  Legalacsonyabb része a Parti-síkság  Partvonala előtt több tízezer sziget fekszik  A Finn-tóvidéken több, mint 55 ezer tó, mocsár  A

lakosság 93 %-a finn, délen svédek, északon lappok  A legsűrűbben lakott vidék a déli országrész Bányászat és ipar  Jelentős a vízi energia szerepe  Az energiaellátás 40 %-át atomerőművek adják  Szénből és kőolajból behozatal  Vas-, réz-, nikkel-, cinkérc, vanádium és pirit  Az acélipar és a gépgyártás nagy ütemben fejlődik  Fontos terméke a hajó Turku és Helsinki  Fejlett szerszámgép- és elektronikai ipar, vegyipar  Kivitelre is termelő fa- és papíripar Mezőgazdaság  Felesleget is termelő erdőgazdálkodás  Felesleget is termelő tejtermelő szarvasmarhatartás  Jelentős a rozs  Búzából behozatal 8. Nagy-Britannia Domborzat és népesség  A sziget a Brit-szigetek nagyobbik tagja; a sziget partvonala rendkívül tagolt, nincs olyan pont, ami 120 km-nél messzebb lenne a tengertől  Kaledóniai-hgr. vonulatai  Skót-felföld, Grampian-heygség, Észak-angol-hegyvidék,

Walesi-hegyvidék, Észak-írhegyvidék  Széntelepek a Pennine-hegységben  Mészkő: doveri fehér sziklák  A jég emlékét őrzik a fjordok, a gleccservölgyek, a jég vájta tómedencék és a morénahalmok  Egyenetlen felületű az Angol-alföld  Az Ír-alföld is tökéletlen síkság  Hajdani tengeröböl a Londoni-medence, ahol ma nagyon jó szántók vannak  Az éghajlat óceáni  Gyakori a köd  A vízhálózat sűrű, a folyók bővizűek, rövidek és egyetlenek; a főbb folyók a Severn, a Shannon és a Temze  Európa erdőkben legszegényebb országa Bányászat és ipar  A kőszén készletei megcsappantak, de a szénbányászat jelentős: Pennine-.hg, ÉK-Anglia, Dél-Wales, Skót-medence  A kőszenet a kohászaton kívül hőerőművek is hasznosítják  A vízenergia-készletek nem jelentősek, de több atomerőmű található itt  Az Északi-tenger hatalmas kőolaj- és földgázkincséből fedezik a szükségletet,

kőolajból kivitel  A feketekőszén-telepek mellett vas- és acélkohászat. Black Country, központja Birmingham  A feldolgozóüzemek a kikötőkbe települtek, a walesi szén kohászatának Cardiff a központja  Vas- és acélkohászat Tesside környékén, Glasgow-ban  Jelentős a színesfémkohászat a kikötőknél központja Swansea  Az ipar vezető ága a gépgyártás és a vegyipar  A hajógyártás vesztett a jelentőségéből központjai Glasgow környéke és Belfast  Az autógyártás London környékén és Közép-Angliában összpontosul: Coventry és Birmingham  A repülőgépipara a második a világon (Rolls-Royce)  Jelentős továbbá a szerszám- és bányagépek, az elektromos- és elektronikai cikkek gyártása  A vegyipar számára a legfontosabb nyersanyaga a kőolaj és a földgáz  Híres a textilipar, alapanyaga a behozott gyapot és a hazai gyapjú  A pamutipar központja Manchester  A gyapjúipar Leeds-ben

összpontosul Mezőgazdaság  A termelés farmokon folyik  Az ország Európa legnagyobb élelmiszer-importőre  Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés vezet  Európában kiemelkedő juhtenyésztés  Jelentős hússertés- és pulykatenyésztés  A növénytermesztés főképp az állattenyésztést támogatja  Az árpát és burgonyát főleg takarmányozásra használják  Az árpa a szeszipar alapanyag, fontos kiviteli cikk a whisky  A búza terméshozama második a világon  A kertgazdálkodás is fontos  A tengeri halászat jelentősége csökken, halászati termékekből behozatal Idegenforgalom és közlekedés  Sűrű csatornahálózat  Itt épült a világon először vasút  Ma a közúti közlekedés a meghatározó  Fontos a tengeri hajózás  A közlekedés központja London 9. Franciaország és Monaco Domborzat és népesség  Franciaország felszíne változatos  Legidősebb tájai a

röghegységek: a Bretagne-félszigeten és Normandiában Az Armorikai-hgr. tagjai  Variszkuszi tagok az Ardennek és a Vogézek  A legkiterjedtebb röghegység a Francia-khg., a Massif Central  Fiatal lánchegység a határoknál: Pireneusok és Alpok  Az Alpok legmagasabb pontja, a Mont Blanc is itt van  A legnagyobb táj a Párizsi-medence  A Garonne-medencében hordaléktakaró, futóhomok  A tengerpart változatos, a legtagoltabb Bretagne-ban, pusztuló magaspart  A Garonne-medence partja, a Landes épülő lapospart  A nyugati, tengerparti területen óceáni az éghajlat  Keleten nedves kontinentális, a Földközi-tenger partján mediterrán, itt üdülőövezet  Az Alpokban hegyvidéki  A vízrajzi központ a Középhegység, a leghosszabb a Loire; fontos a Garonne, a Szajna és a Rhône  A legtöbb tó az Alpokban van  A lakosság 91 %-a francia  Elzászban és Lotaringiában másfél millió német ajkú  1 milliós breton

kisebbség  Korzikán és Nice vidékén olaszok  Európa legnagyobb muzulmán közösség  A népsűrűség közepes, a népesség területi elhelyezkedése egyenetlen Bányászat és ipar  Energiahordozókban szegény  Csökkenő kőszénkitermelés  Csekély mennyiségű földgáz  Hatalmas mérvű kőolaj behozatal  Fontos vízi energia  Hazai uránnal működő atomerőművek  Európa legnagyobb atomenergia-hasznosító országa  A Rance folyó torkolatában árapály-erőmű  Ásványkincsekkel jól ellátott  Európa egyik legnagyobb vasérc- és bauxit-kitermelője  Ólom- és cinkérc, sófélék, kén  Egyenlőtlenül eloszló ipar  A főbb ipari központok Párizs, Lotaringia, Lille és Lyon agglomerációja  A vas- és acélkohászat központja Lotaringia  Szénkohászat Ardennek    Szén a Francia-khg-ben A bauxitlelőhelyeknél alumíniumkohászat Iparában a gépipar vezet, a legfőbb ágazat a

járműgyártás, Európa második legnagyobb autógyártó országa  A repülőgépgyártás központja Párizs  Csökkenő jelentőségű hajógyártás központjai Nantes, Marseille, Brest  Magas színvonalú elektromos-, elektronikai- és hadiipar  A vegyipar központjai: Le Havre és Marseille  Fontos a textilipar: gyapot ÉK, selyemipar Lyonban és St-Étienne-ben, Lille gyapjúja  A fővárosnak híres konfekcióipara van: divat  Illatszer- és kozmetikai ipar Mezőgazdaság  A mezőgazdaság rendkívül változatos  Búzából itt termelik a legtöbbet Európában  A búza termelésének központja a Párizsi-medence  Cukorrépa és kukorica  Burgonya és takarmánynövények  A szarvasmarha állomány itt a legnagyobb Európában, de a tejhozamok nem túl magasak  A sajtok nagyon híresek  Nagyok az erdők, a faipar jelentős  A legfontosabb gyümölcs a szőlő  A Föld egyik legnagyobb bortermelő és -fogyasztó országa

 Bretagne-ban alma, a mediterrán területeken citrusfélék, olajbogyó és füge; virágkertészetek  Sertés és baromfi az ország teljes területén, de behozatal Idegenforgalom és közlekedés  A közút és vasúthálózat sugaras, központja Párizs  Európa második leghosszabb autópálya-hálózata  Nagy forgalmú vasúthálózat  Nagy turizmus Monaco   Idegenforgalom, kaszinó, bélyegek, rádió- és televízióadók, Szerény élelmiszeripar, fejlődő gyógyszer- és elektronikai ipar 10. Benelux államok Belgium Domborzat és népesség  Tengeri és folyami üledékek a Flandriai-síkságon, a tengerparton dűnesor  Brabanti-dombság szélén a Sambre és a Meuse völgye  A két folyó völgyében kőszéntelepek  Délen az Ardennek vonulatai, Variszkuszi-hgr.  Óceáni éghajlat  Legjelentősebb folyói a Schelde és a Meuse, bővizűek, egyenletesek, hajózhatók  A Schelde torkolatában Antwerpen kikötője 

Kétnyelvű ország: flamandok és vallonok  Európa második legsűrűbben lakott országa Bányászat és ipar  A legfontosabb ásványkincs a feketekőszén  A nehézipar központja a Sambre és a Meuse mentén alakult ki  Kiemelkedő a folyók menti vas- és acélkohászat  A gépipar exportra is termel, főbb termékei a bányagépek, a vasúti kocsik, a szerszámgépek és a fegyverek  A két fő gépipari központ: Liège és Charleroi  A vegyipar a hazai kőszenet, és az importált kőolajat és földgázt dolgozza föl  Újabb iparágak az elektronika, a gyógyszergyártás és a gépkocsi-összeszerelés  Flandria gazdasági központja Antwerpen: kőolaj-finomítás, színesfémkohászat  Középkori eredetű textilipar központja Gent Mezőgazdaság  Vezető ágazata az állattenyésztés, főleg szarvasmarhák, húsból és tojásból kivitel  Legfontosabb növényeik a búza, a burgonya és a cukorrépa  Csökkenő lentermelés  A

nagyvárosok körül zöldségkertészetek  Gabonából, takarmánynövényekből behozatal Idegenforgalom és közlekedés  Európa egyik legsűrűbb út- és vasúthálózata  Hajózható folyóit csatornák kötik össze  Legnagyobb kikötői Antwerpen és Oostende Hollandia Domborzat és népesség  Kétharmad része a Holland-alföld, egyharmada a Holland-mélyföld, délen Ardennek  Az Északi-tenger partján dűnék, majd marschföld  Sok a mélyföld  Több agyagos, kiemelkedett területet találunk: geest-et  Mélyföldek másik neve polder  A partvidék évente 10-12 cm-t süllyed  Éghajlata óceáni    Területének több mint háromnegyede művelés alatt áll Vízhálózata sűrű Főbb folyói a Schlede, a Maas és a Rajna  Az északi szigeteken frízek élnek, a lakosság négyötöde városlakó Bányászat és ipar  Ásványkincsekben szegény, nagy földgázvagyona van  A földgázkitermelés központja

Groningen  Fejlődő kőolajbányászat  Vas- és acélkohászat központja Ijmuiden  Fontos a hajógyártás és –javítás  A közúti járművek gyártása központja Eindhoven  Eindhovenben van a Philips cég központja: elektronikai és híradástechnikai termékek gyártása  Vegyiparának központja a világ legnagyobb kikötője, Rotterdam  Élelmiszeripara nagyon fejlett  Híres tejipar, jelentős sajtgyártás  Kakaóőrlés, csokoládégyártás, dohányfeldolgozás, söripar  Amszterdamban gép- és élelmiszeripar, nyomda- és konfekcióipar, vegyipar és gyémántcsiszolás Mezőgazdaság  Kiemelkedő ágazat a szarvasmarha-tenyésztés  A világ legmagasabb tejhozamai  A világ első tej-, vaj- és sajtexportőre  Takarmánynövények, búza, árpa, rozs  A legnagyobb termésátlagú burgonya  A marschföldeken cukorrépa  Kertgazdálkodás, virágkertészet Idegenforgalom és közlekedés  Korszerű út- és

vasúthálózat  Meghatározó folyami- és tengeri hajózás  Több nemzetközi repülőtér Luxemburg            Államformája nagyhercegség Két nagy táj Északon az Ösling, délen a Gutland A hivatalos nyelv a német és a francia Vasérckészletei kimerülte Kőszénből, kokszból és vasércből behozatal Vas- és acélkohászata az ország lakosságához képest nagyarányú Számos vegyipar üzem van Vezető ág a szarvasmarha-tenyésztés Búzát és burgonyát termelnek Szőlőtermelés  a Mosel mentén Élénk külkereskedelem 11.Németország Domborzat és népesség  Északon a Germán-alföld; Elbától nyugatra Nyugatnémet-alföld, keletre Keletnémetalföld  A Nyugatnémet-alföld partján dűnesorok, marschföld, geest, végmorénák  A Keletnémet-alföld partja épülő lapospart, morénasáncok, tavak  Mecklenburgi-tóhátság, ősfolyamvölgyek  Variszkuszi eredetű a Német-középhegység,

medencékkel és lépcsős vidékekkel  Fekete- és barnakőszéntelepek a Rajnai-palahegységben  Kősó-, kálisó- és barnakőszéntelepek a Harz-hegység lábainál  A Feket-erdőben ered a Duna  Sváb-bajor-medence tavakkal és kavicstakaróval  Délen az Alpok nyúlványai Zugspitze (2966 m)  Éghajlata nedves kontinentális  Északon óceáni hatás, az Alpokban hegyvidéki  Legjelentősebb folyója a Rajna: bővizű és egyenletes vízjárású  További főbb folyók a Weser és az Elba  Tavakban gazdag  Európa második legnépesebb országa  99 % német  Népsűrűsége magas, a népesség területi elhelyezkedése egyenetlen  Szövetségi köztársaság 13 tartományból és 3 tartományi jogú városból Bányászat és ipar  A világ harmadik ipari nagyhatalma  Fejlett energiagazdálkodás  Legnagyobb energiaforrása a kőszén  Feketekőszén a Ruhr-vidéken és a Saar-vidéken  Barnakőszén bányászatában

első a világon Cottbus, Lipcse, Halle, Aachen és Köln vidéke  A barnakőszenet a hőerőművekben és a vegyiparban hasznosítják  Uránérc  Kőolajból és földgázból kisebb bányászata, behozatal  A villamos energia felét hőerőműkben állítják elő  Az áram egyharmadát atomerőművekben állítják elő  Vízi erőművek is vannak  Jó minőségű ércet importálnak  Kohászati központok Bréma és Lübeck  A vas- és acéltermelés kétharmadát a Ruhr-vidék adja kohászati központ Dortmund  Jelentős kohászat a Saar-vidéken, Harz nyugati előterében, Eisenhüttenstadtban  Fejlett színesfémkohászat, számottevő ólom- és cinkércbányászat központok a kikötőkben és Hamburgban  Behozott nyersanyagból alumíniumkohászat     Vezető ágazat a gépipar A legjelentősebb iparág a járműgyártás Személyautó-gyártása harmadik, teherautó- és autóbuszgyártása hetedik a világon A

járműgyártás központjai Wolfsburg, Rüsselheim, Köln, München, Ingolstadt és Stuttgart  Japán után a második legnagyobb motorkerékpár-gyártó  A hajógyártás központjai: Hamburg, Bréma, Lübeck és Kiel  Bányagépeket, vagonokat a Ruhr-vidéken, mozdonyokat a vasúti csomópontokban, mezőgazdasági gépeket a mezőgazdasági központokban gyártanak  Kiemelkedő az elektromos gépek és szerszámok, a híradástechnikai, illetve háztartási elektromos készülékek gyártása (Bosch, Siemens, Grundig)  Jelentős vegyipar a Közép-Rajna-vidéken (Frankfurt am Main és Ludwigshafen) a Ruhr-vidéken: Duisburgban, Levrekusenben, Kölnben és Düssledorfban, Halle és Lipcse térségében  Németország a Föld legnagyobb vegyipari exportőre  A textilipar import nyersanyagokat dolgoz fel, központjai Hamburg és Bréma Mezőgazdaság  A mezőgazdaság fejlett, korszerű és jól gépesített  A legnagyobb ágazata a szarvasmarha-tenyésztés

 Kiemelkedő sertés- és baromfitenyésztés  Rozs, búza, árpa  A világ egyik vezető sörgyártó hatalma  Burgonya, cukorrépa, takarmánynövények  Alma és borszőlő Idegenforgalom és közlekedés  Közlekedési hálózata igen fejlett  Hálós szerkezetű hálózat, több csomóponttal  Korszerű úthálózat, Európa leghosszabb autópálya-hálózata  A vasútvonalak fele villamosított  Nagy szerepe van a tengeri és a folyami hajózásnak: Hamburg és Bréma  Több nemzetközi repülőtér van, a legjelentősebb Frankfurt am Main-é 12. A Pireneusi-félsziget államai Domborzat  itt van a kontinens legközelebb Afrikához (14 km), a Gibraltári-szorosnál  szinte egész területét a Mezeta foglalja el  a Mezeta 600-800 m magasan fekvő fennsík, a kristályos kőzeteket fiatal üledékek fedik; területén található Spanyolország fővárosa, felületét törések és vetődések borítják  a Mezeta közepén

húzódik a Kasztíliai-választóhegység, mely kiemelt rögsor, és két részre osztja a Mezetát: Ó- és Új-Kasztíliára  Ó-Kasztília fennsík 700-800 m magasan, fiatal üledékek borítják; termékeny, gabonatermő terület  Új-Kasztília 500-600 m magas fennsík, területét fiatal üledékek borítják  Új-Kasztíliától délre fekszik a Sierra Morena, ami nem önálló hegység, hanem kiemelkedés  ÉNy: Galíciai-hegység. 400-600 m magas félreeső terület, kristályos kőzetekkel, tagolt tengerparttal  a Mezeta K-i határán kopár mészkőhegység emelkedik, az Ibériai-hegység  a Mezeta É-i részén erősen tagolt kréta mészkőhegység emelkedik, a Kantábriai-hegység a tengerparttal párhuzamosan, és rendkívül kevés út hald át rajta  a félszigetet összeköti a kontinenssel, de el is választja tőle: a Pireneusok, 3000 m átlagmagassággal, rendkívül meredeken és nehezen járhatóan (az Eurázsiaihegységrendszer tagja)  a

Mezetától D-re 3478 m (Mulhacén)magasan mészkővonulatokkal tarkított kristályos hegység a Sierra Nevada, ahol gleccser is található  a félsziget DNy-i részén fekszik a sziget legtermékenyebb része, az Andalúziai-alföld, amit K-n dombságok határolnak  a helyi tényezők hatása négyféle éghajlatot eredményez  ÉNy-on óceáni, a Mezteánál mérsékelt övi sztyepp, a Földközi-tenger vidékén mediterrán, a hegységekben hegyvidéki  legfőbb növényzete a paratölgy  főbb folyói az Ebro és a Guadalquivir Spanyolország Népesség  Madrid a fővárosa  Szomszédai Gibraltár, Portugália, Andorra és Franciaország  a lakosságnak csak a 66 %-a spanyol, a három jelentős kisebbség a katalán, galíciai és a baszk Bányászat és ipar  jelentős nyersanyagkészletek  feketekőszén, barnakőszén, urán (az energia egyharmada ebből)  kőolajból jelentős behozatal  a folyók energiáját is kihasználják 

vasérckitermelése csökkenőben van  pirit, higany, ólom, cink, volfrám  vas- és acélkohászat központjai Bilbao Santander és Oviedo  fontos színesfémkohászat  feldolgozóközpontok a bányavidékeken  fejlődő autógyártás Barcelona  fontos a hajógyártás kikötők  az elektrotechnikai ipar és a gyógyszergyártás központja Madrid  a vegyipar és a textilipar Katalóniában összpontosul Mezőgazdaság  gabonából behozatal  rizs Andalúziai-alföld  különösen elterjedt szőlő Malaga  citrusfélék Sevilla és Valencia vidéke  olajfa és parafa  cukorrépa, dohány, gyapot  juhállomány a Mezetán  fontos a tengeri halászat Idegenforgalom és közlekedés  legfőbb kikötője Bilbao  Európa legjelentősebb idegenforgalma Portugália                 Fővárosa Lisszabon Szomszédja Spanyolország a lakosság 99 %-a portugál elektronikai és

gyógyszergyártás Lisszabonban számottevő energia- és nyersanyaghiány kevés kőszén bányászat, kőolajból behozatal volfrám, pirit, és urán kivitelre is az acél nem fedezi az igényeket az ipar központja Lisszabon és Porto vaskombinátok, olajfinomítók, műtrágyagyártás fontos textil- és ruházati ipar az alapvető élelmiszerekből behozatal főbb növények búza, kukorica, szőlő és olajbogyó egyik legfőbb kiviteli cikke a parafa fontos a halászat kivitelre is jelentős idegenforgalom Andorra      Fővárosa Andorra La Vella Szomszédai Spanyolország és Franciaország katalán lakosság földművelés és pásztorkodás dohány és szőlő     fontos élelmiszeripar faipar turizmus bélyegkiadás és rádióadók 13. Az Appennini-félsziget államai Olaszország Domborzat és népesség  Az Appennini-félszigeten fekszik  Formája csizmához hasonló  A félsziget viszonylag keskeny  Az Appenninek

húzódnak végig a félszigeten  Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja  Párhuzamos vonulatok  Mészkőből és homokkőből épül fel  Jelentős volt a vulkáni tevékenység  Még ma is találunk utóvulkáni működéseket  A félszigetet északról az Alpok vonulatai zárják le  Az Alpok előterében alakult ki a legfontosabb szántóföldi terület, a Pó-síkság  Egy tengeröbölből képződött hordalékkúpok segítségével  Ma is folyatódik a feltöltés  A tengerpart épülő lapospart turzásokkal , lagúnákkal  A folyók vízjárása ingadozó  Nyaranta a Pó kiszáradhat  Az éghajlat az Alpokban hegyvidéki, a Pó-síkságon kontinentális mediterrán hatással, délen mediterrán  A lakosság 98 %-a olasz, Dél-Tirolban németek, Szardínián szárdok élnek  Délen nagyobb a népesség növekedése, mint északon; sokan vándorolnak északra, „dél észak gyarmata”  A népesség területi eloszlása egyenlőtlen

(legsűrűbben észak lakott) Bányászat és ipar  Energiahordozókból behozatal (a Pó-síkságon ugyan bányásznak kevés kőolajat)  Az ország sokféle ásványkinccsel rendelkezik, de ezeknek mennyisége kevés; behozatal  Számottevő a higanyérc, a kén és a márvány kitermelése  Fejlett vas- és acélkohászat a kikötőkben Genova, Nápoly, Trieszt, északon Milánó, Torino, Verona  Sokszínű ipar  Kiemelkedő járműgyártás Torino  Hajógyártás a kikötőkben  Elektromos készülékek, háztartási kisgépek és számítógépek gyártása  Élvonalbeli vegyipar a kikötőkben  Textilipar Milánó  Híres bőr- és cipőipar  Az ország területén egyenletesen elhelyezkedő élelmiszeripar Mezőgazdaság  A vezető ágazat a növénytermesztés  Búza és kukorica  A Pó-síkságon cukorrépa és rizs  A mediterrán vidékeken citrusfélék és olajbogyó termesztése  Szőlő- és bortermelésben első,

olívaolajból itt állítják elő a legtöbbet  A mediterrán gyümölcsökből kivitel  Északon szarvasmarha és sertés  Délen juh, kecske, szamár és öszvér  Fontos a halászat is  Behozatal húsból és halból Idegenforgalom és közlekedés  Korszerű közlekedési hálózat  A vasútvonalak fele villamosított  Itt épült az első autópálya  Fontosak a tengeri kikötők Genova, Taranto, Velence, Trieszt  Több nemzetközi repülőtér, a legnagyobb Rómában  Fontos bevételi forrás az idegenforgalom San Marino    Sokan dolgoznak Olaszországban Legfontosabb bevételi forrásai az idegenforgalom és a bélyegkiadás Könnyű- és élelmiszeriparának termékeit, valamint mezőgazdasági termékeit exportálja Vatikán      A Föld legkisebb állama Saját egyetem, sajtója, rádiója van Sok a felhalmozott műkincs A világ egyik legjelentősebb nemesfém- és valutakészletét találjuk itt Főbb bevételi

forrásai az egyházi adók, az adományok, a bélyegkiadás, a kegytárgyárusítás, és az idegenforgalom Málta     Hajójavítás és –építés Kevés a csapadék, ezért a mezőgazdaság szerény Korai burgonyából, vágott virágból és borból kivitelre is jut. Jelentős az idegenforgalom 14. Görögország Domborzat és népesség  Területét szinte teljes egészében a Hellén-hegyvidék borítja  A lakosság 93 %-a görög  Török, albán és macedón kisebbség  A népesség területi eloszlása egyenetlen: leglakottabb Athén és Thesszaloniki környéke Bányászat és ipar  Kereskedelmi flottája a negyedik a világon  Fontos bevételi forrás az idegenforgalom  Lignitkészletek  Kőolajból behozatal  Bauxitbányászat; feldolgozóipar Közép-Görögország export  Nikkel-, mangán és vasérc a kohászat alapanyagaként  Fejlődő alapanyaggyártás és gépipar  A legtöbb embert a textil- , az

élelmiszer-, és a dohányipar foglalkoztatja  Főbb ipari központok Athén, Thesszaloniki Mezőgazdaság  Szerepe csökken  A kevés szántóföldön búza, kukorica, rizs és gyapot  Dohányból, citrusfélékből, olajbogyóból és szőlőből kivitel Idegenforgalom és közlekedés  A belföldi hajózás is jelentős  A vasútnál fejlettebb közúthálózat  Athénig normál nyomtávú vasút, onnan keskeny nyomtávú  Több nemzetközi repülőtér  Évente több millió turista 15. Albánia és Bulgária Albánia Domborzat és népesség  Fővárosa Tirana  Szomszédai Jugoszlávia, Macedónia és Görögország  Európa leggyorsabban növekvő népességi mutatói  Alacsony átlagéletkor (26 év)  Nem ritkák az 5-6 tagú családok sem  97%-nyi albán lakosság Bányászat és ipar  Az ország bányakincsekben gazdag  Kőolaj és barnakőszén  Nikkel-, vas- és rézérc exportra is  Európa legelső

krómérckitermelője Export  Vízi erőművek  Szerény gépipar Behozatal Mezőgazdaság  A növénytermesztés vezető szerepe  Búza, kukorica, rizs  Dohány és mediterrán gyümölcsök Kivitel  Gyapottermelés Textilipar  Alárendeltebb állattenyésztés  Juh és kecske Idegenforgalom és közlekedés  Kikötők fontos szerepe  Fejletlen közúthálózat  Rövid vasútvonalak  Ideális természeti adottságok az idegenforgalomhoz  Az infrastruktúra hiánya miatt még nem fedezték föl a turisták az országot Bulgária Domborzat és népesség  Fővárosa Szófia  Szomszédai Törökország, Románia, Jugoszlávia, Macedónia és Görögország  Trák-Macedón-masszívum nyúlványai: Rodope, Rila (Muszala 2925m)  A Balkán-hg. Víz- és éghajlatválasztó  Bolgár-tábla Mezőgazdaság  85 % bolgár  8% török  2,5% cigány Bányászat és ipar  Energiahordozókban igen szegény  Lignit és barnakőszén

bányászata   Az energiát vízi erőművek és egy elavult atomerőmű adja Ólom-, cink-, és rézérc Feldolgozóipar export  Lemaradt gépipar Szófia, Pernik, Plovdiv A kikötőkben: Várna, Burgasz és Rusze  Koncentrált vegyipar Kőolaj-feldolgozás: kikötők Műtrágyagyártás: mezőgazdasági területek központjai  Meghatározó élelmiszer- és dohányipar Mezőgazdaság  Búza, kukorica, dohány Feldolgozóipar  Napraforgó és cukorrépa  Zöldségek és gyümölcsök Konzervipar  Szőlőtermesztés Borászat  Fontos a rózsatermesztés Rózsaolaj-készítés  Juhállomány. túró- és sajtkészítés  Sertés és szarvasmarha Idegenforgalom és közlekedés  Az idegenforgalom visszaesett az infrastruktúra hiánya miatt  Átlagos hosszúságú vasútrendszer  Hosszú közúthálózat, de kevés autópálya  3 nemzetközi repülőtér 16. Jugoszlávia utódállamai Szlovénia  Fővárosa Ljubljana 

Elsőként szakadt el Jugoszláviától  90 % szlovén, a Muraközben magyarok; horvátok  A Keleti-Alpok és a Dinári-hegység találkozásánál fekszik  A Mura mentén termékeny alföld  Egy rövid szakaszon érintkezik az Adriai-tengerrel  Energiahordozókkal, vas-, higany-, ólom- és cinkérccel rendelkezik  Fejlett alapanyaggyártás és gépgyártás, vegyipar  A fő ipari központok Ljubljana és Maribor  Mezőgazdaságának termésátlagai a balkáni átlag fölött vannak  Kenyérgabonából és cukorból behozatalra szorul  Szőlőből, gyümölcsből, dohányból export  Gazdag erdőit a fa-és papíripar hasznosítja  A tengeri halászat alapanyagot ad a konzerviparnak Horvátország  78 % horvát, 12 % szerb, a Muraközben és a baranyai háromszögben magyarok  Kőszén-, vasérc- és bauxitbányászat  Vas-, acél- és alumíniumkohászat  A gépipar fontos ágazat a szerszámgép- és mezőgazdaságigép-gyártás 

A hajógyártás központja Fiume (Rijeka)  A legfontosabb ipari központ a főváros, Zágráb  Mezőgazdasága változatos  Búza, kukorica, cukorrépa, szőlő  Dalmáciában mediterrán gyümölcsök  Igen elterjedt a szilva  Alárendelt állattenyésztés  Szarvasmarha és sertés  A tengeri halászat kivitelre is termel  Fontos a turizmus Bosznia-Hercegovina  43 % bosnyák, 31 % szerb, 17 % horvát  Jelentős vízenergia-készletek  Barnakőszén és bauxit, vas-, higany- és cinkérc  Vas- és alumíniumkohászat  Az alapanyaggyártás mellett a textil- és dohányipar a jelentős  Fő ipari központjai Szarajevó és Zenica  Mezőgazdaságára leginkább a pásztorkodó juhtenyésztés e jellemző  A legfontosabb termesztett növény a jó minőségű dohány Jugoszlávia  Két köztársaság alkotja: Szerbia és Montenegró  63 % szerb, 17 % albán 5 % montenegrói, 15 % magyar, horvát, román stb.  Nyugaton a

Dinári-hegység, keleten a Balkán, közöttük a Trák-Macedón.masszívum kőzettömegei  Barnakőszén-bányászat  Fontos a vízi erőművekkel termelt áram, a legnagyobb erőmű a Kazán-szorosban van, közös Romániával  Érckészletei gazdagok  Rézérc a Szerb-érchegységben, bauxit Montenegróban  Acélötvözők, nemes- és színesfémek  Rézérc-feldolgozás Borban, bauxit-feldolgozás Podgoricában  Ipara energiahiánnyal küzd  A személygépkocsi-gyártás Kragujevac  A könnyűipar vezető ága a textil- és élelmiszeripar  Búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, kender  Szarvasmarha-tenyésztés a Vajdaságban  Juhtenyésztés a hegyvidéken Macedónia  Területe túlnyomórészt hegyvidék  65 % macedón, 21 % albán, továbbá délszláv népek és törökök  Ásványkincsekben gazdag  Króm-, réz-, cink-, vas- és mangánérc és barnakőszén  Ipara fejletlen  A könnyűipar a mezőgazdaság

termékeit dolgozza fel  Rizs, gyapot, dohány termesztése  Juhtenyésztés a hegyvidéki legelőkön  Textiláruk, dohány- és bőráruk kivitele  Egyetlen jelentősebb nagyvárosa Skopje 17. Oroszország és Ukrajna Oroszország Domborzat és népesség  Egyhangú felszínű Kelet-Európai síkság  Széntelepek a Donyec-medencében  A variszkuszi Urál szerepe a bányászatban hatalmas  Az Urálon túli terület nagy részét az erősen összetöredezett Angara-pajzs foglalja el  Szibéria déli részén óidei röghegységek: Altáj, Szaján, Bajkál-hg, Jablonovij-hg.  A Csendes-óceán partján a Pacifikus-hgr. láncai  Mocsárvilág a Nyugat-Szibériai-alföldön  A Jeges-tenger partján fekszik az Észak-Szibériai-alföld, legkiterjedtebb medencéje a Léna-medence  Észak-Ázsia folyói a Jeges-tenger vízgyűjtőjéhez tartoznak, egyenetlen vízjárásúak, hajózás szempontjából nem jelentősek, zuhatagos felső szakaszukon

vízi erőművek vannak  Az ország rendkívül ritkán lakott, nagyobb népsűrűség csak a déli részén alakult ki  Soknemzetiségű állam  83 % orosz, és még sok-sok más nemzet Bányászat és ipar  Gazdasága válsággal küzd  Csupán a hadiipar és az űrkutatással kapcsolatos iparágak nemzetközi színvonalúak  Sok a nyersanyag ezen a hatalmas területen  Bőséges feketekőszén-készletek: Donyec-medence, Urál, Pecsora-medence, Kuznyeckimedence, Tunguz-medence, Léna-medence  Barnaszén lelőhelyek is vannak, de kitermelése nem jelentős:  A Nyugat-Szibériai-alföldön és a Volga és az Urál közötti területen kőolaj- és földgázlelőhelyek  A villamos energia döntő részét hőerőművek adják  Nagyobb vízi erőművek vannak a Volgán és a Kámán, a legnagyobbak a Jenyiszejen és az Angarán találhatók  Jelentősebb vasérckészletek vannak Kurszk környékén, az Urálban és a Kuznyeckimedencében  A

kohászati központok Novokuznyeck és Moszkva  A színesfémek bányászata és kohászat az Urálban  Az alumíniumkohók a vízi erőművekhez, az Urálba és Volgográdba települtek  Arany- és gyémántbányászat Szibériában  A gépipar központjai a moszkvai és a szentpétervári agglomerációban vannak  A gépipar legfontosabb termékei a hajók, a repülőgépek, a vasúti járművek, a teher- és személygépkocsik  Fontos a Lada autógyár Togliattiban  Színes vegyipar  A textilipar fő körzete Moszkva környéke  A hatalmas erdőket a fa- és papíripar hasznosítja, központjai Arhangelszk Mezőgazdaság  A tundra területén rénszarvastenyésztés és vadászat, a parti halászat is fontos  A nedves kontinentális éghajlatú területeken rozsot, árpát és burgonyát termesztenek  A déli területeken búzát és kukoricát is termelnek  A mezőgazdaság termésátlagai alacsonyak  Gabonából, húsból,

tejtermékekből és gyümölcsből behozatal  Fontos az édesvízi és a tengeri halászat Közlekedés és idegenforgalom  Közút- és vasúthálózata ritka  A transzszbériai vasút hatalmas szerepet tölt be az országrészek összekötésében  Két nagy közlekedési csomópont alakult ki: Szentpétervár és Moszkva Ukrajna Domborzat és népesség  Egyhangú felszínű Kelet-Európai-síkság  Az Eurázsiai-hgr. tagjai határolják: a Kárpátok, a Kaukázus és a Krími-hegység  70 % ukrán, 20 % orosz, a Kárpátok vidékén 200 000 magyar Bányászat és ipar  Ásványkincsekben gazdag  Kőolajból és földgázból kicsik a készletek  A legjelentősebb feketekőszén-készlet a donyeci-szénmedence nyúlványaiban van  A Kárpátok lábánál és a Dnyepernél barnakőszenet bányásznak  Vízi erőművek a Dnyeperen  Bőséges vasérckészletek Krivoj Rog környékén és a Krím-félszigeten  Mangán- és

higanyérc-készletek  Kohászati kombinátok a feketekőszén- és vasérclelőhelyeknél  A kőszén, valamint a vas- és mangánérc egy részét feldolgozatlanul exportálják  Behozott bauxitra alapuló alumíniumkohászat  Gépipari termékeinek átlaga elmarad az európai átlagtól  Bánya-, szerszám- és mezőgazdasági gépeket, valamint közlekedési eszközöket gyártanak  Jelentősebb gépipari központjai Kijev, Harkov és Donyeck  Zsaporozsjéban gyártják a Tavrija gépkocsit  A vegyipar alapanyagai a kőszén, kősó és csővezetékeken érkező szénhidrogének Mezőgazdaság  Búza és kukorica termelése  Búzából kivitel  Cukorrépa, napraforgó és kender  A Krím-félszigeten szőlő- és gyümölcstermelés  Az állattenyésztés fő ágazatai a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés  A halászat is hozzájárul az lakosság ellátásához Közlekedés és idegenforgalom  Közlekedési hálózatának

központja Kijev és Lvov  Legjelentősebb tengeri kikötője Odessza 18. Magyarország helyzete és a Kárpát-medence                   Kétféle földrajzi helyzet létezik: abszolút és relatív Az abszolút helyzet a földgömbön, illetve a kontinensen belüli fekvést és a tengerszint feletti magasságot jelenti A relatív helyzet a közvetlen környezethez, szomszédsághoz viszonyított elhelyezkedést jelenti Magyarország az északi féltekén nagyjából egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, a valódi mérsékelt övben helyezkedik el Az ország területén az óceáni hatás már erősen lecsökken, a kontinentális viszont még nem jut egyeduralomra Hazánk a Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabban fekszik Szomszédaink Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország és Szlovénia Magyarország földje nem különálló

természeti egység, az országhatár sehol sem jelent tájhatárt A Kárpátok medencéje nem egyetlen egységes medence, három részmedence különíthető el A Kárpátok hegyláncait négyféle kőzet alkotja: kristályos (gránit és gneisz), mészkő, vulkáni kőzet, flisvonulat (homokkő, márga) A Kárpátokat négy részre osztjuk: Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok Az Északnyugati Kárpátokban van a Kárpátok legmagasabb pontja, a Gerlahfalvi-csúcs (2655 m) Az Északnyugati-Kárpátok két flisvonulata a Nyugati-Beszkidek és a Keleti-Beszkidek A Keleti-Beszkidekben van a Duklai-hágó Az Északnyugati-Kárpátokban két kristályos vonulat van: az Alacsony-Tátra és a MagasTátra; két főbb mészkőkúp: az Árvai-várhegy és a Trencséni-várhegy; és vulkánik: Selmeci-hegység, Körmöci-hegység, Eperjes-Tokaji-vulkánsor, Mátra és Börzsöny Az Északkeleti-Kárpátokban flisvonulat: Máramarosi-havasok (ebben a hegységben van a

Vereckei-hágó), vulkáni a Vihorlát-Gutin-vonulat A Keleti-Kárpátokban minden vonulat megtalálható; vulkáni: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita; kristályos: Gyergyói-havasok és Csíki-havasok; flis a Máramarosi-havasok A Déli-Kárpátokban, a Kárpátok legmagasabb tagjában egyetlen kristályos vonulat húzódik, tagjai: a Retyezát és a Fogarasi-havasok 19. Magyarország hegyvidékei Dunántúli-középhegység      Körülbelül 200 km hosszú, délnyugat-északkeleti csapású Éghajlatválasztó szerepű Nagy felszín alatti vízhálózat alakult ki Barna erdőtalaj alakult ki Részei a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegység (Gerecse, Pilis, Budai-hegység) Bakony  Régen hatalmas erdők borították  Törések és medencék tagolják  Az Északi-Bakony a hegység legcsapadékosabb része, itt található a hegység legnagyobb pontja, a Kőris-hegy (709 m)  A Déli-Bakonyban barnakőszén-, mangán- és

bauxitbányászat folyik  A Balaton-felvidéken bazaltvulkánok maradványai a tanúhegyek, ezek lejtőin alakult ki a badacsonyi borvidék Vértes  A Bakonynál jóval alacsonyabb  Mészkő építi fel  Barnakőszén- és bauxittelepek  A hegység nyugati peremén alakult ki a móri borvidék Velencei-hegység  Idősebb, mint a középhegység többi része  Gránit építi fel  Híres gránit lepusztulásformák: gyapjúzsákok és ingókövek  Az eocén andezit-vulkánosság nyomait is megtaláljuk Dunazug-hegység  A Pilis (756 m) a legmagasabb, triász üledékek alkotják  A Gerecsében jura üledékek, és barnakőszén-bányászat  A Budai-hegységet 123 gyógy- és hévforrása teszi híressé Északi-középhegység        A Dunántúli-középhegység csapásvonalának meghosszabbításában fekszik Hazánk leghűvösebb éghajlatú vidéke Az ország erdőkben leggazdagabb területe Erdőtalajokat találunk

Történelmi borvidékek alakultak ki a hegység déli lejtőin Változatos ásványkincs-vagyon Részei a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Zempléni-hegység Visegrádi-hegység  Kb. 700 m magas  A Duna szakított el a Börzsönytől Börzsöny  Vulkáni eredetű  Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m)  Erdőrengeteg Cserhát  Üledékekből épül fel, kelti részén andezites terület  Ide tartozik a Gödöllői-dombság is  Kevesebb az erdőterület  A földművelést talajerózió hátráltatja Mátra  Nyugaton a Zagyva, keleten a Tarna völgye határolja  Itt található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes (1014 m)  Vulkáni eredetű kőzetek  Ércek, ásványvizes források  A Mátraalján lignittelepek vannak Bükk  Hazánk legmagasabb átlagmagasságú hegysége  Jól karsztosodó triász mészkő alkotja  A Bükk-fennsíkon víznyelők és

barlangok vannak  A fennsíkot meredek mészkőcsúcsok vannak, pl.: Istállós-kő  A barlangokban ősemberi leletekre bukkantak a régészek  Nemzeti parkot találunk itt  Délről a Bükkalja határolja  Kaptárkövek Aggteleki-karszt  Triász mészkőből álló terület nemzeti parkkal  Hazánk leghosszabb és legkiterjedtebb barlangja itt van, ez a Baradla-barlang, Szlovákiába is átnyúlik  Rudabánya környékén vasércbánya működött Cserehát  Üledékekkel borított terület  Elvándorlás sújtja Zempléni-hegység  Vulkáni vidék  Az Eperjes-Tokaji vulkánsor része  13-11 millió éves andezit és riolit építi fel  Kisebb medencék tagolják  A tokaji borok világhírűek  Nemérces ásványkincs: perlit, kaolin és zeolit 20. Az Alföld és a Kisalföld Alföld  Magyarország legnagyobb területű tája  Hazánk domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb területe  A puszta tulajdonképpen

évszázados beavatkozások során kialakított kultúrsztyep  Az Alföldről származik a magyar kőolaj-és földgáztermelés 90 %-a  Túlnyomó része tökéletes síkság  A Duna, a Tisza, a Körösök, a Maros és az Északi-középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai  A hordalékkúpokon lösz vagy homok található  A hordalékkúpok zárt, rossz lefolyású süllyedékeket fognak közre (Sárrét)  A hordalékkúpok előterében vizenyős árterületek húzódnak (Bodrogköz)  Részei a Tiszától keletre fekvő Tiszántúl, a Duna-Tisza-köze, a Drávamelléki-síkság és a löszrétegekkel magasított Mezőföld  A Kiskunság a Duna pleisztocén kori, 130-170 m magas hordalékkúpja, futóhomokkal borított területei is vannak  A termékeny mezőségi talajú Bácskai-löszhátnak csak északi része van hazánk területén  A Kiskunságnál magasabb, de szintén homokkal fedet terület a Tiszántúlon a Nyírség, ami a Tisza és

mellékfolyói hordalékkúpja; itt található az Alföld legmagasabb pontja, a Hoportyó (183 m)  A Bácskai-löszhát megfelelője a Tiszántúlon a Hajdúság  A Hajdúság előterében fekszik a Hortobágy és a Nagykunság, az ország legszárazabb vidékei  A Körös-vidék tökéletes síkság, alatta pleisztocén üledéksor, rajta réti- és öntéstalaj  A Maros hordalékkúpja részben lösszel fedett, talaja hazánk egyik legjobb mezőségi talaja, déli és keleti pereme az ország legmelegebb vidéke  A Mezőföld lösszel borított tája a Dunára löszfallal néz; ami folyamatosan csúszik  A Drávamelléki-síkságon érvényesül legerősebben a mediterrán hatás Kisalföld  Területe a tizedrészét sem éri el az Alföldének  Hazánk egyik legnyugatibb tája, ezért jelentős óceáni hatást élvez  Résztájai a Győri-medence, a Marcal-medence és a Komárom-Esztergomi-síkság  A Kisalföld legmélyebb tája a Győri-medence; a

Duna, a Rába és mellékfolyóik hordalékkúpjai, és a Fertő-Hanság-süllyedékre osztjuk; felszínét öntéstalaj borítja  A Fertő-Hanság-süllyedék hajdanáén lápvilágáról volt híres, és ma is jelentős tőzegkészlet rejtőzik a talaj alatt  A Marcal-medence szélén bazaltkúpok, és rajtuk szőlőskertek  A Komárom-Esztergomi-síkság a Dunát kísérő folyóteresz-maradványokból áll, magasabban fekvő tájain barna erdőtalaj is előfordul 21. Magyarország éghajlata és vízrajza Éghajlat  Magyarország a négy évszakú, valódi méréskelt övezetbe, azon belül pedig a mérsékelten szárazföldi vagy kontinentális övbe tartozik  Az óceántól való távolság lapján a kontinentális vonások nyugatról keletre növekednek  A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret felől a medence alföldi központja felé nőnek  Hazánkban a medencejelleg sokkal jobban érvényesül  Az éghajlatot

befolyásolják távoli térségek felett kialakuló légnyomásképződmények  A földrajzi helyzet miatti átmeneti jelleg, a medencehelyzet és a távoli hatásközpontok párharca miatt az éghajlat alakulásában sok a bizonytalansági tényező, gyakoriak a szélsőségek Napsugárzás és napfénytartam  A napsugárzás mértékét két tényező határozza meg:  A napsugarak hajlásszöget és így a felmelegedés mértékét maghatározó földrajzi szélesség  A borultság, a felhőzet mennyisége  A besurgázás energiamennyiségében nincs jelentős különbség az ország kis területe miatt  A borultság mértékében több a változás: az Alföld középső részén a legkisebb (50 %), a nyugati határ mentén a legmagasabb (kb. 70 %)  Ennek a két tényezőnek a hatása mutatkozik a napfénytartamon  A Duna-Tisza közének déli felén az átlagos napfénytartam 2100 óra/év, a nyugati határ mentén 1700-1800 óra/év  A napsugárzás

évi eloszlása a gabona- és gyümölcstermesztésnek és az idegenforgalomnak is kedvez Léghőmérséklet  A napsugárzás energiája és időtartama határozza meg a léghőmérséklet lakaulását  Magyarország évi középhőmérséklete 8-11 Celsius-fok  A legmagasabb értéket a délkeleti határ mentén mérik  Hazánk évi középhőmérséklete 2,5 Celsius-fokkal magasabb az adott szélesség átlagos évi középhőmérsékleténél; ez az Észak-Atlanti-tengeráramlás jótékony hatásának köszönhető  Az évi középhőmérsékletnél többet árul el a január és a július hasonló adata, és az ezek különbségéből számított évi közepes hőingás  Területi eloszlása jól tükrözi a medencejelleg és az óceántól való távolság hatását  A mezőgazdaság szempontjából igen fontos adat hőösszeg  A hőösszeg a fagymentes időszak napi középhőmérsékleteinek összege  A hőösszeg a nyugati határszélen a

legalacsonyabb (2900 Celsius), és a Dél-Alföldön a legmagasabb (3100-3200 Celsius) Szél  A nyugati szelek övében fekvő Kárpát-medence domborzati viszonyai, a medence-jelleg az uralkodó szélirányt jelentősen befolyásolják  A Tisza vonalától nyugatra az északnyugat, a Tiszáról keletre az északkeleti szelek uralkodnak  A szelek a medencét övező hegységkeret lealacsonyodó részein, a szélkapukon törnek be (pl.: Dévényi-kapu)  A hegységkeret védő hatásának köszönhető, hogy a hazai átlagos szélsebesség (2-4 méter/secundum) jóval kisebb, mint a kontinens nyugati területein Csapadékviszonyok      Az éghajlati elemek közül a csapadék eloszlásában rajzolódik ki a legnagyobb területi különbség A legcsapadékosabb területek a délnyugati területek közelében vannak (800 mm fölött évente), a legszárazabbak a Középső-Tisza mentén (500 mm alatt évente) A csapadék időbeni eloszlása egyenlőtlen, de

nem kedvezőtlen A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején érkezik Néha gyakori az aszály Vízrajz                      A medencejelleg meghatározó Magyarország felszíni vízkészletének 90 %-át a külföldről érkező folyók hozzák Az ország vízhálózata nem túl sűrű, kelet felé haladva egyre gyérebb A vízhálózat tengelye a Duna, melynek magyarországi szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km a magyar-szlovák határszakaszra esik A Duna egész magyarországi hosszában hajózható A lomha, kis esésű Tisza magyarországi szakasza 596 km A Tisza gazdasági hasznosítását szélsőséges vízjárása erősen hátráltatja A folyókon évente két jelentősebb árhullám van Kora tavasszal a hóolvadás miatt jeges árvíz, kora nyáron a nyár eleji csapadék miatt zöldár A magyarországi tavak kivétel nélkül fiatal geológiai képződmények Képződésük szerint több csoport

létezik: Szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak (Balaton) Lefűződött folyókanyarulatokban kialakult morotvatavak (Szelidi-tó) Alföldi mélyedéseket, homokhátak közti laposokat megülő szikes tavak (Fehér-tó) Langyos vagy meleg vizű forrástavak (Hévízi-tó) Dolinatavak (Vörös-tó) Csuszamlással elgátolt tavak (Arlói-tó) Mesterséges tavak (Feneketlen-tó) Tavaink sekély vizűek, ezért nyáron hamar felmelegszenek, télen hamar befagynak A medencejelleg miatt hazánk a felszín alattii vizekben nagyon gazdag Európa gyógyvizekben egyik leggazdagabb országa 22. Magyarország ásványkincsei és energiagazdasága Ásványkincsek                     Két csoportja van: energiahordozók és nyersanyagok Az energiahordozókat két további csoportra osztjuk: fosszilis és megújuló csoportra A fosszilis energiahordozók közé tartoznak a kőszén, a kőolaj és a földgáz Megújuló

energiahordozók a víz, a szél és a napsugárzás A magyar szénvagyon 60 %-a lignit, 25 %-a barnakőszén és mindössze 15 %-a feketekőszén A magyar szénbányákban a szénrétegek vékonyak, a telepeket vetődések tagolják, néhol a bányarobbanás, máshol a karsztvíz betörése ellen kell védekezni Hazánk lignitkészlete a jelenlegi kitermelés mellett még 350 évig elegendő A termelés növekedését a környezetvédelmi problémák akadályozzák A kőolaj- és földgáztermelés központja az Alföld (kőolaj Algyő, földgáz Hajdúszoboszló környékén) Újabb kőolaj- és földgáz-lelőhelyek feltárása nem várható A XXI. században előbb a kőolaj-, majd a földgáztermelés visszaszorulására lehet számítani A magyarországi folyók vízenergiája csak korlátozottan alkalmazható Több környezeti problémát vet fel a vízenergia kiaknázása A Tiszán már vannak erőművek, de újabbak építését nem tervezik Vasérc-lelőhelyek Rudabánya

környékén voltak, de a termelést már a nyolcvanas években beszüntették Hatalmas rézérckészlet van a Mátrában, ám ennek kitermelése nagyon drága volna Európa egyik legjelentősebb bauxitkészlete a Bakonyban és a Vértesben található A kitermelés jelenlegi szintje kb. 2030-ig tartható fenn, ha nem bukkannak újabb lelőhelyekre Európa második legjelentősebb mangánérctelepe a bakonyi, a minősége közepes, ám csökkent iránta az érdeklődés A Mecsekben uránérc-készlet van, ami még 100 évre elegendő, de a bányászat körülményei nagyon kedvezőtlenek Energiagazdaság  Az energiagazdaság az energiahordozók kitermelésének, átalakításának és elosztásának feladatát látja el  A hazai természeti erőforrások sem mennyiségben, sem minőségben nem tudják biztosítani az energiaszükségletet  Az ország energiaellátásnak felét külföldről behozott energiahordozók fedezik Szénbányászat  A szénbányászat

hanyatlásának legfőbb okai a szenek minőségében, a kedvezőtlen földtani adottságokban és a bányászat magas költségeiben rejlenek  A hazai szénmedencék kis kiterjedésűek, a szénrétegek száma kevés  A karsztvíz színe alatt található a barnakőszén-készletek nagy része  A külszíni fejésre a lignit-bányászatban van lehetőség  Szeneink többsége kis fűtőértékű, nagy kén-, nedvesség- és hamutartalmú  Csökkent a szénigény  A világpiacról jobb minőségű szén olcsóbban szerezhető be Kőolaj- és földgázbányászat  A szénhidrogének termelése az Alföld déli részére összpontosul   Távlatokban számolni kell a készletek csökkenésével A földgáz részben a kőolajjal fordul elő, de nagyobbal az olajtól független előfordulások, a szabad telepek  A kőolaj-termelő vidékeket csővezeték köti össze a finomítókkal Uránércbányászat  Az uránércbányászata Paksi Atomerőmű

ellátást szolgálja Megújuló energiaforrások  A megújuló energiaforrások kihasználása hazánkban még minimális  A geotermikus energia kihasználása viszonylag fejlett: üvegházak és fóliasátrak fűtése  Vízerőművek a Tiszán Tiszalöknél és Kiskörénél  A szélenergiát kevés helyen használják ki Villamosenergia-termelés  Az energia villamosenergia formájában jut el a fogyasztókhoz  A villamosenergia-termelés csaknem 100 %-át a hőerőművek és a Paksi Atomerőmű adja  Az erőművek földrajzi elhelyezkedését a szénmedencék, a hűtővízforrások és a nagy fogyasztóközpontok határozzák meg  Magyarország legnagyobb hőerőműve Százhalombattán van  A Paksi Atomerőmű az ország áramtermelésének közel felét adja  A magyar gazdaság energiapazarló jellegű 23. Magyarország mezőgazdasága    A termelési tényezők a mezőgazdaságban sajátos összefüggésben állnak egymással

Mezőgazdaságunk földrajzi adottságai összességükben kedvezőek Eredményesen megtermelhető a mérsékelt égövi kultúrnövények többsége, és jók az adottságai a haszonállatok tenyésztésének  Számolni a lokális kedvezőtlen adottságokkal, mint a rosszabb minőségű talaj  A mezőgazdaság művelési ágai a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep és a nádas  A földhasznosítás különböző módjait a művelési ágak fejezik ki  Az utóbbi évszázad pozitív földhasznosítási változása volt az erdők arányának növekedése  Túlságosan növekedet a művelés alól kivont területek mennyisége  A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik termékeinek fő felhasználója, az élelmiszeripar  A mezőgazdaság átalakulása a piacgazdaság igényeinek megfelelően folyamatban van  Az átalakulás célja a magángazdaságok arányának növelése, a farmgazdaságok létrejötte  A környezetvédelem a

mezőgazdaságtól is nagyobb figyelmet igényel Gabonatermelés  A két legfontosabb gabonaféle, a búza és a kukorica a vetésterület felét foglalja el  Az őszi vetésű a legelterjedtebb  A búzatermelés el tudja látni az ország szükségletét, és kivitelre is jut  A rozs a második kenyérgabona-növényünk, a homoktalajok jellemző gabonája  A rizs csak öntözött területeken termelhető, a Tisza-völgy középső szakaszán termelik  Magyarország a világ, de különösen Európa kukoricatermelésében jelentős helyet foglal el  A gazdaság egyaránt termel őszi és tavaszi árpát  A zab is fontos Ipari növények  Ipari növénynek nevezzük a cukorrépát, az olajosnövényeket, a sörárpát, a rostnövényeket és a dohányt  A cukorrépa-termelés elhelyezkedését a talajadottságok és a cukorgyárak földrajzi elhelyezkedése határozza meg  Az olajosnövények közül a vezető helyet a napraforgó fogalja el 

Hagyományos olajosnövény a repce  A mezőgazdaság új terménye a szójabab  A sörárpát a sörgyártás igényli  A rostnövények közül kender és a len termelése jelentős  A magyar dohány nikotintartalma kicsi Zöldség- és gyümölcstermelés  Hazánk földrajzi környezete kedvez a zöldség- és gyümölcstermelésnek  A zöldségtermelésnek mezőgazdaságunkban széles körű fejlesztő hatása van  A legnagyobb mennyiségben termelt zöldségek a burgonya, a hagyma, a paradicsom és a fűszerpaprika  A gyümölcstermesztés a déligyümölcsök kivételévek ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket  Az almafélék és s csonthéjas gyümölcsök termelése a vezető  Sok helyütt termelnek almát, barackot, cseresznyét, meggyet  A szőlőtermelésnek nagy hagyományai vannak 24. Magyarország települései   A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese A települések lakóit

és a különböző tevékenységeket kiszolgáló műszaki létesítmények az infrastruktúra részei  Háromfél település van: városi, falusi és szórványtelepülés  Az emberi, gazdasági és közigazgatási kapcsolatok az ország településeit településhálózatba fogják össze  A települések egymással alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyban vannak  A magyar településhálózat kialakításában történelmi és földrajzi tényezők egyaránt részt vettek  A magyar települések között a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy különbségeket hozott létre  Az ország domborzati adottságai kedvezőek a települések kialakulásának  A magasság növekedésével csökken a települések száma, illetve sűrűsége  A települések egyharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú falu  Az 500-1000 lakosú települések egyötödét adják az országban  A 10’000 lakost meghaladó településeken él az ország

lakosságának 60 %-a  A kisebb települések csak a mindennapi szükségleteket képesek ellátni  A településnagyság és a foglalkoztatási szerkezet között kimutatható a kapcsolat  A települések jogi szempontból egységesek  Több mint 3000 településünk van, ebből kb. 200 községi jogú település  A települések bevételeikkel önállóan gazdálkodnak  Az egyes települések helyét az ország településhálózatában a szerepkörük határozza meg Falusi települések  A falu fogalma korábban egybeesett a mezőgazdasági tevékenységgel  A falusi településeknek ma már több típusuk van: hagyományos, átalakult, városias és városjelölt falu  A hagyományos falu a gazdasági központoktól távol esik. Kis falvak, mezőgazdasági népességgel. Népességükből sokat veszítettek, lakosságuk elöregedő Infrastruktúrájuk minimális.  Az átalakult falvak közé tartozik a magyar falvak kb. 1/3-a K3edvező adottságú

területeken fekszenek, mezőgazdasági üzemekkel rendelkeznek. Számos új ház épült Az infrastruktúra részleges.  A városias faluban a nem mezőgazdasági népesség már túlsúlyban van. Sok a napi ingázó, a helyi iparban, szolgáltatásokban dolgozó. Sok az új, emeletes lakóház, burkolt út, infrastruktúra kiépítése előrehaladott.  A városjelölt falu az előbbihez hasonló, de már saját kisebb vonzáskörzete van. Többükben középiskolát is találunk. Népességük növekedőben van, a városi rang elérésére számíthatnak A települések eloszlása  A különböző nagyságú és népességszámú falvak egyenlőtlenül oszlanak el az ország területén  A törpefalvak 500 lakosnál kisebbek  A kisfalvak 1000-1500 lakossal rendelkeznek  A közepes falvak 1500-5000 lakost számlálnak  A nagyfalvaknak több mint 500 lakosuk van  A 10’000 lakost is elérő falvak az óriásfalvak 1 Szórványtelepülések  Hazánk

településhálózatának egyik sajátossága a szórványtelepülések nagy száma  Lakóinak elnevezése külterületi népesség  A külterületi népesség nagy része mezőgazdasági foglalkozású, és tanyákon él Városok és urbanizáció  A városokat összetett foglalkozási szerkezet, szélesebb szerepkör és vonzáskörzet jellemzi  A városokban a mezőgazdaságból élők aránya csekély, a lakosság nagyobb hányadát az ipar és a szolgáltatások foglalkoztatják  A városi népesség arányának növekedése és a falvak várossá történő átalakulásának folyamat az urbanizáció  Városhálózatunk hierarchikus felépítésének csúcsán a főváros, Budapest áll  Regionális jelentőségű nagyvárosaink, 130’000-210’000 lakossal Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr, feladataik több megyére is kiterjednek  Megyeközpontok 37’000-115’000 lakossal  Nem megyeszékhelyek a középvárosok 30’000-60’000 lakossal.

Sopron vagy Hódmezővásárhely 2