|
Dátum: 2010. november 12. 00:00:00. Forrás : Origo |
Az Atlanti-óceán északkeleti részén élő cápák és ráják több mint negyede a kihalás szélére került - figyelmeztetnek tengerbiológusok. A helyzet ebben a régióban sokkal rosszabb, mint a bolygón átlagosan: globálisan a cápák és ráják 18 százaléka veszélyeztetett. Az arány ráadásul ennél a 26 százaléknál is rosszabb lehet, mivel az Atlanti-óceán északkeleti részén élő fajok több mint negyedéről nem áll rendelkezésre elegendő adat.
Erre mutatott rá a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) felmérése, amely a területen élő cápa- és rájafajok, valamint a szintén a porcoshalak osztályába tartozó tengerimacska-alakúak számát vizsgálta.
A legnagyobb veszélyben a 1,5-3 méteres heringcápa (Lamma nasus), a sima rája (Dipturus batis), a tüskéscápa (Squalus acanthias) vannak, illetve olyan mélytengeri cápafajok, mint például a közönséges tüskéscápa (Centrophorus granulosus), amelyet a kozmetikai iparban felhasznált, belőle készült olaj miatt halásznak.
"A fent említett cápa-, rája- és egyéb fajokat a legnagyobb mértékben az Atlanti-óceán északkeleti részén a húsukért folyó túlhalászat, illetve a halászhálók okozta akaratlan pusztítás sújtja. Ezek az állatok nem képesek lépést tartani a halászattal, mivel életciklusuk viszonylag lassú: későn válnak ivaréretté, és egyszerre csak kevés utódot hoznak a világra - nyilatkozta Claudine Gibson, a kutatás vezetője.
Az IUCN a Shark Alliance környezetvédő szervezettel együtt arra szólítja fel az európai országok vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a cápák és ráják védelmében. A régióban jelenleg egyedül az Egyesült Királyság és Svédország rendelkezik egyes cápa- és rájafajokra nézve az egész országra kiterjedő védelemmel.
Az IUCN egy korábbi jelentésében arra hívta föl a figyelmet, hogy az óceánokon nagy távolságokat bejáró cápafajok több mint fele a kipusztulás szélére került.
[origo]
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Vajon mitől ugrik akkorát a bolha?
Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képest hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják. A megfejtés egy különleges fehérjemolekula, a rezilin, ami egyébként a legtöbb rovarban megtalálható az állat testét borító képződmény, a kutikula bizonyos részeiben.
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
Kapcsolódó doksik
- Cápák
1999, 3 oldal
A 900-as évek elején a magyarok bejárták egész Európát, az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tengerig. A nyugati kalandozások 955-ben, az augsburgi csata után fejeződtek be, délkelet felé azonban egészen 970-ig folytatódtak a zsákmányszerző körutak. [1]A magyarok úgy ítélték meg, hogy két lehetőségük van: vagy pogányként felőrlődnek a nyugati és a keleti
