Állattemető 800 éves falak között

Dátum: 2008. december 03. 00:00:00.
Forrás : Tappancsvilág

Skóciai élményeink bemutatása nem lehet teljes az Edinburgh-i várban található kutyatemető említése nélkül. A meredek sziklára épült erődítményben a királyi palotától a katonai helyőrségen át a börtönig változatos történelmi helyszíneken zajlott az élet, mely nyolc évszázadnyi háborúskodást épségben vészelt át.

A Szent Margit kápolnától (Edinburgh legrégebbi, XII. századból származó épülete, Árpád-házi királylányról kapta a nevét) nem messze, az Argyle Battery pártázott lőrései alatt épült egy apró, kedvencek temetője.

A vár rejtett kincsei közé sorolt kutyatemetőben a sírkövek előtt virágok nyílnak, és példásan gondozzák a pázsitot. A parányi területre a turistáknak nem szabad belépni, csak az ütegállásokból, a lőrések között, vagy a várfalról lehet fényképeket készíteni a lentebb épült temetőről.

A belső várban létesített zöldellő kertben az 1840-es évek, Viktória királynő uralkodása óta temetik a skót regimentek hű kutyáit. A várfal mellett sorakozó sírkövek tanusága szerint a katonák kabalakutyái, tisztek kedvenc négylábúi, és a seregben szolgálatot teljesített ebek egyaránt nyugszanak a sírokban.

A cikk ide kattintva folytatódik a Tappancsvilág oldalán.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Hány faj él a Földön?

A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.

A parlagfűről

Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.

A betyár Rózsa Sándor élete

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.