|
Dátum: 2009. február 11. 00:00:00. Forrás : Origo |
A falkában élő emlősöknél a legnagyobb, legerősebb hím, az alfa hím, - testi erejét kihasználva - előbb-utóbb igényt tart a falkavezér pozícióra. Egy új tanulmány szerint viszont csimpánzoknál megesik, hogy nem ő lesz a vezér, hanem az, amelyik igazi politikus alkat: szívességeket tesz, szövetségesek toboroz.
A kutatók a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban több mint 10 éven keresztül figyelték a hím csimpánzok trónkövetelő magatartását a testméretük függvényében. Megfigyeléseik szerint a legnagyobb termetű hímek főként agresszív viselkedéssel biztosították pozíciójukat. A kistermetűek ellenben nem voltak erőszakosak, helyette rendszeresen kurkászták, kényeztették a család többi tagját a széleskörű támogatottság megszerzéséért.
A viselkedést tanulmányozó kutatók 1989 és 2003 között három vezérhím, Frodo, Wilkie és Freud magatartását vizsgálták. Frodo, a maga 51,2 kg-os súlyával a Gombe-ban valaha megfigyelt legagresszívebb alfa hím címét büszkén viselő csimpánz termetére és testi erejére támaszkodva biztosította vezető szerepét. Megbocsátó vezérnek nem volt mondható, a kegyvesztett családtagok ritkán nyerték el újra Frodo bizalmát, noha előfordult, hogy a kurkászást engedélyezte számukra.
Frodóhoz képest a másik véglet Wilkie volt. A mindösszesen 37 kg-os csimpánz megszállott kurkászónak bizonyult: a család hím és nőstény tagjait egyaránt roppant lelkesedéssel tisztogatta, ami úgy tűnik, jó módszer a vezető pozíció biztosításához, támogatói erejét ugyanis együttesen használta. Ha például egy erősebb hím megtámadta, a csoport többi tagja - hímek és nőstények - egyként keltek a védelmére. A két hím tehát egészen eltérő módon tartotta kezében a hatalmat: Frodo erővel, Wilkie ésszel.
A harmadik megfigyelt falkavezér, a 44 kg-os Freud mind termetét, mind súlyát tekintve Frodo és Wilkie között helyezkedett el. Freud nemcsak méretben volt az előbbi kettő között félúton, hanem viselkedését tekintve is: az agresszív és kényeztető magatartás megfelelő kombinációját alkalmazta pozíciójának megszilárdítása érdekében, és szinte sosem volt kérdés, hogy melyik helyzetben melyik módszerhez nyúl.
Az eddigi ismeretek és leírások szerint a főemlősöknél egymás kurkászása a bőr és a szőrzet tisztántartásán túl olyan, mint embereknél a simogatás. A közeli rokonok, párkapcsolatban lévők és a barátok kurkásszák egymást a legtöbbet, de az is megfigyelhető, hogy az alacsonyabb rangú egyedek így próbálják a magasabb rangúak kegyeit elnyerni. Ez utóbbi esetben a magasabb rangú fél alkalomadtán segítséggel viszonozza a kényeztetést, illetve az is előfordul, hogy a bizalmas kapcsolat láttán a kurkászó egyed riválisai megriadnak, és mérséklik a vezető bizalmát élvező társuk felé intézett támadásaikat.
A kutatók a fenti megfigyeléseiket az American Journal of Primatology című szaklap februári számában tették közzé. Eredményeik és következtetéseik azért számítanak rendkívülinek, mert ez idáig a főemlősöknél a kurkászást nem tekintették a hatalomszerzés és a vezető pozíció biztosítására irányuló lehetséges eszköznek. Mindezidáig úgy tudták, hogy az efféle érintkezés lentről felfelé követi a ranglétrát: az alacsonyabb szinten lévők behódolási szándékkal tisztogatják a magasabb rangú társaikat, továbbá a többnyire azonos szinten lévő barátok, és a párkapcsolatban lévő felek kurkásszák egymást, de sosem a "vezér a népét".
Anne Pusey, a Minnesotai Egyetemen működő Jane Goodall Főemlőskutató Intézet alapítója és igazgatója, Goodall korábbi asszisztense és a publikáció fő szerzője szerint "további alfa hímek megfigyelése szükséges ahhoz, hogy eldöntsük, a kurkászás a kistermetű hímek esetében tényleg szokásos, bevált eszköze-e a hatalom ilyen módon történő megszerzésének és biztosításának. Az eddigi megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a kevésbé domináns egyedek ezt a módszert bevetve hatékonyan tudnak békülni a rivális hímekkel, és egyben a falka többi tagjának támogatását is ezzel a módszerrel biztosítják."
Szlávik Attila
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
A trilobita
A Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.
