A február 24-én földközelbe érő Lulin-üstökös gáz- és porkibocsátásának mértéke már elérte a Halley-üstökösnél észlelt anyagtermelési sebesség egy tizedét. A Lulin-üstökös már szabad szemmel is látható a zavaró fényektöl mentes sötét égbolton. A binokulárokkal, kis távcsövekkel jól megfigyelhető égitestről sok szép asztrofotó született, a következő napokban pedig egyre jobb láthatóság várható. Február 19/20-án mintegy 5,6 magnitúdó volt az üstökös összfényessége.
A Lulin-üstökös látható fényben megfigyelhetö kómájának teljes kiterjedése a napokban elérte a Jupiter átmérőjének háromszorosát, azaz mintegy 430 ezer km-t. A legtöbb asztrofotón megfigyelhető zöld szín az üstökösökben szokásos kétatomos szénmolekula (C2), illetve a cián (CN) molekulától ered.
Conrad Pope február 21-i fotója fantasztikus csóvákat örökített meg (spaceweather.com).
A fényes üstököst nemcsak a látható fényben földi távcsövekkel, hanem a földi légkör zavaró hatásait kiküszöbölve az ultraibolya tartományban űrtávcsövekkel is megfigyelik. Az üstökösmagból kiszabaduló vízmolekulák a Nap ultraibolya sugárzásának hatására fotodisszociációval felbomlanak hidroxil (OH) gyökökre és hidrogén (H) atomokra; utóbbiak jellegzetes Lyman-alfa sugárzása az ultraibolya tartományba esik. Az atomos hidrogén 1216 angströmnél jelentkezö Lyman-alfa kibocsátása a Földröl nem figyelhető meg a légköri fényelnyelés miatt, hiába alkot az üstökös körül nagy kiterjedésű, esetenként akár több millió km átmérőjű koronát. Űrbéli megfigyelése nagyon hasznos, ugyanis erőssége az üstökösmag vízkibocsátásnak mértékét jelzi.
A SOHO SWAN műszerének ultraibolya képen fényes égitestként tűnik fel a Lulin.
A NASA SOHO (Nap- és Helioszferikus Obszervatórium) SWAN (Napszél Anizotrópiák) ultraibolya teleszkópja is megfigyelte a Lulin-üstökös kiterjedt hidrogén-koronáját az erős Lyman-alfa sugárzás alapján. A kométa 2009. január 10-én volt napközelben 1,21 CsE-re a Naptól. Nem sokkal ezután, január 20. és 30. között a SOHO/SWAN mérései alapján a víz kibocsátási sebessége 1028 és 1029 molekula/másodperc között volt, ami a Halley-üstökös hasonló naptávolságban 1986-ban mért kibocsátásának mintegy tizede. A megfigyeléseket a Michigan-i Egyetem, a Francia Aeronómiai Szolgálat, valamint a Finn Meteorológiai Intézet kutatói végezték, akik a SWAN műszerrel a kezdetektől fogva rendszeresen követik a napszél térbeli eloszlásában mutatkozó irányfüggő eltéréseket, illetve az ultraibolyában is látható, fényes üstökösöket.
Az alábbi kép az MTA KTM CSKI piszkés-tetői obszervatóriumában készült az 1 m-es távcsővel. A felvételre már nem fért rá a hosszú gáz- és porcsóva, de a képen a kóma mintegy 63000×44000 km-es belső része jól tanulmányozható.
A Lulin-üstökös 30 másodperces R-szűrős képén az alkalmazott színtábla jól kiemeli a kóma fényességprofiljának szabályosságát (a szerző felvétele 2009. február 20-án, 00:51:33 UT-kor).
Ami az üstökös porkibocsátását illeti, a palomar-hegyi 5 m-es Hale-teleszkóppal február 2-án készült megfigyelések szerint a portermelés is hasonló arányban kb. éppen egytizede a Halley-nél mértnek. Ennek ellenére a Lulin az ezekben a napokban bekövetkező földközelségének köszönhetően kiterjedt ködpamacsként szabad szemmel is megfigyelhető zavaró fényektől mentes sötét égbolton az Oroszlán csillagképben. Február 24-én 0,41 CsE-re lesz földközelben, 23/24. éjjelén pedig a Szaturnusz közelében fog látszólag elhaladni égi pályáján (természetesen a valóságban több százmillió km lesz a pusztán csak egy irányba eső égitestek között). Négy nappal később már a Regulus közelében lesz felkereshető. Derült idő esetén akár vizuálisan, akár asztrofotózással érdemes nyomon követni a csóvás égi vándor haladását és változásait.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.
Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik különleges rovar, például a Drosophila gyümölcslégy) természetes pihenőállapota. A szándékos testmozgás és a külső ingerekre adott reakciók csökkenése jellemzi. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás, a sejtelhalás üteme mérséklődik. Időtartama átlagosan 7-9 óra közé esik.
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
Kapcsolódó doksik
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!