Klímaközpont a NASA-val

Dátum: 2009. február 27. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A NASA közreműködésével délkelet-európai klímahatás-kutatási központ létesül a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) soproni kampuszán. A kooperáció háttérszervezetét, a NEESPI-t az amerikai NASA és az USA űrkutatási, oceanográfiai és légkörkutatási ügynökségei, valamint az Orosz Tudományos Akadémia hozta létre 2005-ben. A központ létrehozatalának oka, hogy az említett területeken aránylag csekély, a klímát érintő változás is jelentős ökológiai következményekkel jár - tájékoztatott az intézmény.

A NASA közreműködésével délkelet-európai klímahatás-kutatási központ létesül a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Környezet- és Földtudományi Intézetében Mátyás Csaba professzor kezdeményezésére, valamint az Észak-Eurázsiai Földtudományi Együttműködési Kezdeményezés (NEESPI) és az intézet együttműködésével - adta hírül az MTI. A nemzetközi kutatások eddig nem szenteltek kellő figyelmet a klímaváltozás Dél-Kelet-Európát érintő hatásainak. A térség nagy része az erdőssztyep klímazónában fekszik, ahol aránylag csekély változások is jelentős ökológiai következményekkel járnak.

Az együttműködés célja, hogy alaposabban feltárják a szárazföldi energia- és vízforgalom, a biogeokémiai ciklusok és az emberi tevékenység (elsősorban a földhasználat) regionális és globális klímára, illetve az ökoszisztémák dinamikájára kifejtett hatásait. A kooperáció háttérszervezetét, a NEESPI-t az amerikai NASA és az USA űrkutatási, oceanográfiai és légkörkutatási ügynökségei, valamint az Orosz Tudományos Akadémia hozta létre 2005-ben. A szervezet Eurázsia északi, mérsékelt övi felének a klímaváltozásra kifejtett hatását közös kutatások segítségével elemzi. Ennek érdekében jelenleg 30 ország mintegy 560 kutatója dolgozik együtt.

Észak-Eurázsiában fekszik az északi félteke szárazföldjeinek háromnegyede, így az itteni jelentős változások a földi klímáját nagymértékben befolyásolják. A klímahatás-modellezés egyik legbizonytalanabb tényezője a vegetáció reakciója és hatása a légköri és hidrológiai folyamatokra. Ennek pontosításához járulhat hozzá a soproni központ.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az osztrák-magyar sarki expedíció

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

A Vöröstoronyi-szoros

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

09.11-én omlott össze a WTC

A Világkereskedelmi Központ (World Trade Center - WTC) 110 emeletes, 414 méter magas, Manhattan sziklatalapzatába 20 méter mélyen beágyazott ikertornyainak gyors romba dőlése számos technológiai kérdést is felvetett, melyek évekre ellátták kutatási témával az építészeket. Az okok magyarázata messzire vezetett.