Masat-1 - az első magyar műhold

Dátum: 2009. április 05. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tervezik az első magyar műholdat, a Masat-1-et, melynek neve a "magyar" és a "satellite" szavak összevonásából keletkezett. A fejlesztői csapat mérnökhallgatókból és doktoranduszokból áll, akik az Elektronikus Eszközök Tanszékével és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel dolgoznak együttműködésben, a fejlesztésben a BME Űrkutató Csoport nyújt szakmai segítséget.

A Masat-1 fejlesztés elsősorban oktatási célú, de példaprojektnek is szánják, melynek segítségével a jövőbeli hallgatóknak bemutathatják egy műhold fejlesztését.

A projektnek minden lépése a magyar fejlesztői csapat feladata. "Jelen pillanatban ez egy pilot projektnek is nevezhető, ami annyit jelent, hogy egy tanuló példát szeretnénk létrehozni"- mondta el Horváth Gyula projektmenedzser a Masat 1 bemutatása céljából szervezett sajtótájékoztatón. A csapat tagjai 2006 óta több hasonló nemzetközi projektben vettek már részt, de ez az első alaklom, hogy teljesen önállóan valósítanak meg egy feladatot a frekvenciák lefoglalásától egészen a kilövés megszervezéséig. A műhold formailag egy 10 centiméteres kocka, és legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. A kis tömeg és méret bonyolult és gondos tervezést igényel, hiszen a szerkezetnek el kell viselnie a kilövéssel járó mechanikai hatásokat, működnie kell vákuumban és szélsőséges hőmérsékleten is.

A Masat-1 projekt másik fontos eleme a földi állomás, ami egy rádióból, egy erősítőből, egy antennaforgató berendezésből és egy, ezeket összefogó számítógépből áll. A földi állomás a Műegyetemi Rádió Clubban működik. Március 29-én vasárnap délután sikeresen lezajlott az első magyar műhold földi állomásának tesztelése. A tesztsorozat egyik része volt a Nemzetközi Űrállomással történő kapcsolatfelvétel. Az űrállomásról magyar válasz érkezett, Charles Simonyi Az ember tragédiájából idézett.

A földi állomáson nem csak az űrállomásról küldött jelet tudták fogadni, válaszolni is tudtak a magyar származású űrturistának. A válaszadás azért volt fontos, mert ugyanazt az állomást használták hozzá, amivel a későbbiekben a Masat-1 - et is irányítani fogják.

Miután Simonyi visszaigazolta, hogy jó minőségű volt a vétel, a BME földi állomása más amatőr rádiósoknak is lehetőséget hagyott, hogy felvehessék a kapcsolatot az űrállomással. A Masat-1 felbocsájtására várhatóan 2010 első negyedévében kerül sor.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Korszerű naperőművek

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

Az Antarktisz

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

A Szahara

A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.