Újabb földtipusú exobolygót találtak

Dátum: 2009. április 22. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Négy évet átfogó mérések alapján a már három bizonyított planétával rendelkező Gliese 581 jelű vörös törpe körül egy negyedik jelenlétét is kimutatták, ráadásul ez az eddig talált legkisebb tömegű exobolygó. A Gliese 581e jellel ellátott planéta különlegessége, hogy tömege mindössze 1,9-szer nagyobb a Földénél, ezzel pedig jelenleg a legkisebb tömegű Naprendszeren kívüli bolygó cím tulajdonosa.

Michel Mayor (Geneva University, Switzerland) a European Week of Astronomy & Space Science keretében zajló JENAM2009 konferencián jelentette be, hogy négy évet átfogó méréssorozat eredményeként a Gliese 581 katalógusjelű vörös törpe negyedik bolygóját is azonosították.

A Gliese 581 a Földtől 20,5 fényévre van, s a Mérleg (Libra) csillagképben figyelhető meg. Az újonnan felfedezett, tömege alapján minden valószínűség szerint kőzetbolygó 3,15 naponként kerüli meg központi csillagát.

Fantáziarajz a Gliese 581 újonnan felfedezett kísérőjéről. A háttérben a rendszer többi bolygója is látható. [ESO/L. Calçada]

Az ESO Chilében, a La Silla csúcson üzemelő 3,6 méteres távcsövéhez csatolt HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) spektrográffal rögzítetett nagyfelbontású színképek alapján nem csak az új bolygót fedezték fel, de a 2007-ben azonosított harmadik planéta, a Gliese 581d pályájának paramétereit is pontosították. A sikerhez egyébként egészen kivételes mérési pontosságot kellett elérni: a csillag színképvonalainak sebességében a bolygó keringése okozta Doppler-eltolódás mindössze 7 km/h körüli, ami egy siető gyalogos sebességének felel meg. Az ennek kiméréséhez szükséges pontosság földi bázisú eszközökkel csak rendkívüli technikai felkészültség mellett érhető el. Mayor szerint a közben eltelt 14 esztendő technikai haladását jól érzékelteti, hogy az 1995-ben felfedezett első exobolygó, az 51 Pegasi kísérőjének tömegénél a Gliese 581e tömege nyolcvanszor kisebb.

Az új adatok alapján a Gliese 581d a vörös törpe lakhatósági zónájában található, a Gliese 581e azonban kívül esik azon. A lakhatósági zóna az a térrész egy csillag körül, ahol a fizikai feltételek lehetővé teszik, hogy a víz - praktikusan nyilván egy kőzetbolygó felszínén - hosszú időn keresztül folyékony állapotban maradhasson.

A Naprendszer és a Gliese 581 rendszerének lakhatósági zónája (világoskék sáv, a széleken a sötétebb zónák az adatok bizonytalanságából adódó határokat jelzik). A pontosabb pályaelemek alapján a Gliese 581d csillagának lakhatósági zónájában kering, a másik három bolygó azonban kívül esik azon.
[ESO]

Az eddigi eredmények alapján tehát a Gliese 581 bolygórendszere a következőképpen néz ki. A négy bolygó tömege (a vörös törpétől mért távolság sorrendjében): 1,9 (e), 16 (b), 5 (c) és 7 (d) földtömeg. A legtávolabbi, a d jelű 66,8 nap alatt tesz egy keringést csillaga körül. A kutatócsoport egyik tagja, Stephen Udry szerint valószínűleg túl nagy a tömege ahhoz, hogy teljes egészében kőzetekből épülne fel. Elképzelhető, hogy egy jégbolygóról van szó, ami a múltban kintről befele, a csillaga irányában vándorolt, s mostanra a lakhatósági zónán belülre került. Udry véleménye szerint talán nagy és mély óceánok borítják a felszínét, de mindenképpen az első komoly "vizes bolygó" jelölt.

A Gliese 581 vörös törpéhez hasonló csillagok kiváló jelöltek, hogy körülöttük kistömegű, a csillag lakhatósági zónájában keringő bolygókat detektálhassanak. Alacsony hőmérsékletük miatt ugyanis lakhatósági zónájuk közel húzódik hozzájuk, a viszonylag kis távolságban keringő bolygók pedig nagyobb eltolódást okoznak a színképvonalakban, így könnyebben kimutathatók, de természetesen csak a HARPS-hoz hasonló precizitású és stabilitású spektrográfokkal.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A röntgensugárzás

A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája, amelynek hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik, ennek megfelelően frekvenciája 30 PHz és 3 EHz (30ˇ1015 Hz és 3ˇ1018 Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a kristálytan. Mivel a röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ezért élettanilag veszélyes.

A gyufa története

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.