Most vasárnap választunk!

Dátum: 2009. június 05. 00:00:00.
Forrás : doksi.net/hu

Hamarosan lejár az Európai Parlament ötéves mandátuma, közelednek a következő európai választások. 2009 júniusában az EU állampolgárai ismét dönthetnek arról, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament a világ első olyan nemzetközi parlamenti testülete, melynek tagjait közvetlenül választják. Magyarországon a szavazás most vasárnap (június 7.) lesz. A doksi.hu szerkesztősége ezúton is buzdít mindenkit a részvételre. Mi ott leszünk!

A választások menete:
A képviselők politikai hovatartozásuk szerint ülnek az Európai Parlamentben, munkájukat frakciókban egyeztetett álláspontok alapján végzik. Ez ma már sokkal inkább befolyásolja a képviselők munkáját, mint a nemzeti hovatartozás. Az EP-választások igen hasonlítanak a nemzeti parlamenti választásokhoz és gyakran ugyanazok a pártok versengenek egymással. Bár már többen kezdeményezték, hogy az EP-választásokat egységes szabályok alapján, összeurópai szinten tartsák meg, ezek a kísérletek egyelőre nem jártak sikerrel.

Az Európai Parlament épülete Strasbourgban

Magyarországon az EP-képviselőket az „Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény” alapján választják, amely több pontban különbözik az országgyűlés tagjainak megválasztásától. A törvény szerint a Magyar Köztársaság, illetve határontúli magyarság szempontjából fontos, Román és Szlovák Köztársaságok területei is egy-egy választókerületet alkotnak. A választók arányos választási rendszerben, listás szavazáson adhatják le voksaikat.
A listás szavazás azt jelenti, hogy a pártok nem egy-egy jelöltet, hanem a jelöltek egy listáját bocsátják szavazásra. Vagyis a választók nem egyenként a képviselőkre, hanem a lista egészére szavaznak. A pártlistákra leadott szavazatok alapján állapítják meg, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut tovább. A listán a pártok előre meg kell, határozzák a jelöltek sorrendjét, a jelöltek ez alapján jutnak mandátumhoz.
A törvény alapján két vagy több párt közös listát is állíthat, listaállításhoz Magyarországon legalább 20 000 ember aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
Hasonlóan egy választókerületként szavaznak a képviselőkről tizenkilenc másik tagállamban is. Területi választókerületeket pedig csak hat ország alkalmaz. Németországban a pártok állíthatnak országos és helyi listát is, de a mandátumokat országosan osztják szét.
A választások után a bejutási küszöböt átugrott pártok (mely Magyarországon, Romániában és Szlovákiában egyaránt 5%) a világnézetükkel megegyező frakcióban foglalnak majd helyet.

Magyar vonatkozásból a fontosabb frakciók és pártok:
Európai Néppárt - Európai Demokraták (EPP-ED) – FIDESZ, KDNP, MDF, MKP, RMDSZ
Európai Szocialisták Pártjának csoportja (PES) – MSZP, MSZDP
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) – SZDSZ
Európai Zöldek - Európai Szabad Szövetség (Greens-EFA) – LMP
Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) – JOBBIK

A választások dátuma:
A nemzeti választásokra nem egyszerre kerül sor, mivel a nemzeti választási szabályok szerint ez a tagállamokban más-más napra esik. Magyarország vasárnap, míg az Egyesült Királyság például csütörtökön szavaz.
2009-ben június 4. és június 7. közé esnek a választások, bár több tagállam esetében még vannak bizonytalanságok, mivel az európai választások túl közel esnek a nemzeti parlamenti voksoláshoz.
A magyar választásokat a köztársasági elnök írja ki. Sólyom László március 26-án döntött: Magyarország 2009. június 7-én szavaz az EP-képviselőkről. Magyarországhoz hasonlóan a romániai magyarság is június 7-én, míg a szlovákiai magyarság június 6-án járul az urnákhoz.

Változó számú mandátumok:
Az Európai Parlamentben ülő képviselők jelenleg a Nizzai Szerződés szabályai alapján ülnek. Az Európai Unió folyamatos bővülése azonban több érdekes helyzetet is eredményezett. Bár a Nizzai Szerződés 732 képviselőben maximalizálja a képviselők számát, jelenleg 785-en foglalnak helyet az EP székein.
A Nizzai Szerződés 27 tagállamra állapított meg 732 helyet, de a 2004-es európai választásokon még csak 25 tagállama volt az EU-nak. A Szerződést értelmében a 732 helyet a 25 tagállam között kellett szétosztani, vagyis Románia és Bulgária helyeit a többi tagállam között arányosan felosztották.
A 2007-es csatlakozással azonban ennek megfelelően a két új tagállamot kompenzálni kellett, így a 2009-es választásokig ideiglenesen a román és a bolgár képviselőkkel 785-re emelkedett a képviselők száma.

2009-ben először választ képviselőket a 27 tagállam, egyszerre. A Nizzai alapján maradna a 732 képviselő, de a 2004-ben csatlakozott Tízek csatlakozási szerződése elismerte, hogy a Nizzai Szerződés tévesen két-két mandátummal kevesebbet állapított meg Csehországnak és Magyarországnak, így ezzel a négy mandátummal bővítve 2009-ben 736 képviselőt választunk.
Ha a Lisszaboni Szerződés életbe lépett volna, a helyzet véglegesen 750+1 (elnök) főben határozta volna meg a képviselők számát, a tagállamok számától függetlenül. A Szerződést azonban nem sikerült minden tagállamban az EP-választások előtt ratifikálni.

Magyar pártok által állított listák:

Magyarország:
FIDESZ-KDNP
JOBBIK
LMP-HP
MCF Roma Összefogás Párt
MDF
MUNKÁSPÁRT
MSZP
SZDSZ

Románia:
RMDSZ (RMDSZ-EMNT a Magyar Összefogás listája)

Szlovákia:
MKP (Magyar Koalíció Pártja)

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Hogyan válasszunk angoltanárt?

„Ahány nyelvet tudsz, annyi féle ember vagy”. A szólás igazságát akkor tapasztalhatjuk meg, ha az angol nyelvű országokban találkozunk olyan hétköznapi esettel, ami „itthon” nem úgy van. Tehát a nyelvtanulás során nem csak a nyelvet szükséges elsajátítanunk, hanem az adott ország szokásait, rendszerét, kultúráját is meg kell ismernünk.

Államalapításunk ünnepe

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Az Óriáspanda

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.