A Vámpírcsillagok, avagy a Kék kószák

Dátum: 2010. január 05. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Bár a gömbhalmazok Galaxisunk legidősebb képződményeinek számítanak, az akár 10-12 milliárd éves kort is elérő vörös csillagok mellett szinte mindegyikben található néhány fényes, kék (azaz forró), a többinél jóval fiatalabbnak látszó csillag. Ezeket az objektumokat az angol szaknyelvben blue straggler-eknek nevezik (magyarul általában kék vándorokként hivatkoznak rájuk, de talán pontosabb a kék tévelygők, vagy - némi szójátékkal élve - a kék kószák megnevezés).

Az utóbbi években idősebb (7-8 milliárd éves) nyílthalmazokban is fedeztek fel hasonló, renitens kék csillagokat.
A kék kószák nagy tömegű csillagok, éppen ezért már régen fel kellett volna használniuk teljes hidrogénkészletüket - ennek ellenére jelenleg is működtetik őket a belsejükben zajló magfúziós folyamatok. Ez jelzi, hogy fejlődésük biztosan eltér a szokványos csillagokétól, de a rendelkezésre álló, versenyképes elméletek közül eddig nem sikerült egyértelműen kiválasztani a megfelelőt.

A 13 milliárd éve kialakult, 28 ezer fényév távolságra lévő M30 gömbhalmaz a Hubble-űrtávcső felvételén (NASA/ESA)

Az egyik teória szerint szoros kettőscsillagok kölcsönhatása áll a háttérben. Ekkor a kezdetben nagyobb tömegű égitest gyorsabb fejlődése miatt vörös óriáscsillaggá válik, társa pedig "vámpír" módjára elszívja a felpuffadt csillag légkörének egy részét - így jut további nukleáris fűtőanyaghoz, s válik egy nagyobb tömegű, forróbb objektummá (erre a jelenségre három évvel ezelőtt egy olasz kutatócsoport már talált példát). Egy másik lehetőség a csillagok ütközése és összeolvadása, ami főként a csillaghalmazok zsúfolt tartományaiban fordulhat elő. Létezik továbbá olyan elmélet is, mely szerint egy harmadik csillag által történt megközelítés okozza egy kettőscsillag komponenseinek összeolvadását.
A Nature folyóirat december 24-i számában két független publikáció szerzői is arról számoltak be, hogy mind az anyagelszívásos, mind az ütközéses teóriát sikerült alátámasztaniuk egy-egy halmaz kék kószái esetében. R. Mathieu (University of Wisconsin-Madison, USA) és kollégái az NGC 188 jelű, öreg nyílthalmaz, míg a három évvel ezelőtti tanulmányt is közlő, F. Ferraro (University of Bologna, Olaszország) által vezetett csoport az M30 gömbhalmaz kék csillagait vizsgálta - az előbbi csapat az arizonai Kitt Peak Obszervatórium 3,5 méteres WIYN távcsövével, míg utóbbi a Hubble-űrtávcsővel gyűjtötte az adatokat.

A kék kósza csillagok keletkezésének ütközéses (felül), ill. anyagelszívásos vagy

Az olasz csillagászok egyértelműen el tudták különíteni egymástól a kettős rendszerből, illetve az ütközések révén kialakult kék kószákat, s így elsőként mutatták meg, hogy egy gömbhalmazban is működhet mindkét fontosabb evolúciós teória. A nyílthalmazok esetében ezt már korábban is feltételezték, de Mathieu és munkatársai most megfigyelési bizonyítékot is szolgáltattak erre. Az amerikai tudósok kimutatták azt is, hogy a kék kószák forgási sebessége szignifikánsan nagyobb más csillagokénál (ez szintén megerősíti a kialakulási elméleteket), valamint felfedeztek egy olyan kettőscsillagot is az NGC 188-ban, melynek mindkét tagja kék kósza - a szerzők véleménye szerint ez a két csillag egymástól távol született újra kék csillagként, s csak utána váltak kettős rendszerré.
Az olaszok eredményeire visszatérve, Ferraro és kollégái kimutatták azt is, hogy az M30 kék csillagai időben is szétválaszthatóak két populációra: egy részük ugyanis egy néhány milliárd évvel ezelőtt bekövetkező halmazmag-összeomlás eredménye. Ilyenkor nagy számú csillag kezd a gömbhalmaz belseje felé húzódni, s mind a kölcsönható kettőscsillagok, mind a csillagütközések száma megnövekszik. A becslések szerint az ismert gömbhalmazok legalább egy tizede átesett már hasonló magösszeomláson, így van rá esély, hogy más csillagtársulásokban is sikerül kimutatni a kék kószák kettős populációját.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A betyár Rózsa Sándor élete

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Gutenberg és a nyomtatás hajnala

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.