|
Dátum: 2010. május 03. 00:00:00. Forrás : Greenfo |
Nemrégiben ismét kerékpárosok több tízezres tömege vonult fel Budapesten a Föld Napja alkalmából. A korábbi években a felvonulások fő célja a közlekedési célú, mindennapos kerékpározás népszerűsítése volt, illetve annak elérése, hogy az önkormányzatok tegyék kedvezővé a feltételeket a bringások számára.
A Critical Mass mozgalom egyik fő arca, Kürti Gábor (Kükü) a Greenfo-nak kijelentette, hogy „a korábbi évek követeléseinek mintegy tíz százaléka teljesült eddig, úgyhogy nem vagyunk elégedettek.”
Önkormányzat versus kritikus bringások
Hikáde Bea, a Főpolgármesteri Hivatal sajtóreferense úgy reagált erre a kijelentésre, hogy „a Városházának csak kevés olyan konkrét követelésről van tudomása, amelyben nem történt előrelépés vagy nem találkozik a Főváros elképzeléseivel. Ilyen például az Andrássy úti külső kerékpársáv azonnali megszűntetése, amelyre az önkormányzat rövidtávon nem lát lehetőséget. Ha a kerékpáros szervezetek által a Fővároshoz eljuttatott, hivatalosan képviselt konkrét javaslatokat nézzük, biztos, hogy jóval 10% fölött van az önkormányzat által támogatott, megvalósult vagy megvalósítás alatt lévő programelemek száma.” Hikáde Bea arra is emlékeztetett, hogy a Főváros mellett sok más, a kerékpáros közlekedés témájában illetékes szereplő van: kerületi önkormányzatok, közlekedési hatóságok, közlekedési minisztérium és az alá tartozó szervek. Szerinte az egész város közlekedési rendszerének "kerékpárosbarát" átalakítása egy hosszú folyamat, ami nem megy egyik évről a másikra. Az önkormányzat célja a bringás közlekedés részarányának 10%-ra növelése 2020-ig.
Sokan rászoktak már a kiskörúti bringasávra
Kürti Gábor a Greenfo-nak úgy nyilatkozott, hogy „a városházában teljes káosz van, nem is tudom, hogy hogyan tud működni. Kívülről annyi látszik, hogy régen Hagyó volt a felelős a kerékpáros témáért, aztán csak a közlekedési ügyosztállyal tárgyaltak a kerékpárosok. Most fejetlenség van, szerintem itt már nem nagyon lesz érdemi dolog a következő ciklusig. Belül kb. egy éve szét van esve az önkormányzat, úgyhogy nem is tudjuk, hogy kitől kellene kérni.” Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Hikádé Bea így válaszolt: „ahogy korábban, úgy most is a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya gondozza a kerékpáros ügyeket. Az ügyosztályon belül a kerékpáros ügyeknek külön szakreferense van. A Közlekedési Ügyosztály felügyelete Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyetteshez tartozik.”
Munkamegosztás a kerékpárosok között
A Critical Mass mozgalom az utóbbi időben a Városházára való közvetlen nyomásgyakorlás helyett egy sikeresebbnek tartott irányba indult el, mégpedig az emberek meggyőzése felé. „Mi elsősorban azt szeretnénk, hogy nagyon sok bringás legyen, és az pedig majd úgyis rákényszeríti a politikusokat, hogy kezeljék az ebből fakadó problémákat” – mondta Kürti Gábor. A felvonulások persze azt is láthatóvá teszik, hogy nagyon sok ember akarja azt, amiért a Magyar Kerékpárosklub tárgyal naponta. Ez utóbbi szervezet adja ugyanis a bringás ügy szakértői bázisát. A klub Közlekedési Munkacsoportjának tagjai túlnyomórészt a hazai és külföldi kerékpáros fejlesztések terén jártas mérnökök, vagy közlekedési szakterületen dolgoznak, illetve tanulnak. Szakmai tanácsadó és konzultációs munkát végeznek az önkormányzatok és a tervezők felé, tervezés alatt álló és megépült kerékpáros létesítményeket véleményeznek, javaslatokat dolgoznak ki a Kerékpárosklub területi csoportjainak bevonásával (akik nagyobb helyismerettel és személyes kapcsolatokkal rendelkeznek). A Főváros nemrégiben együttműködési szerződést kötött a szervezettel, így valamennyi kerékpározással kapcsolatos terv készítése során lehetőség van a vélemények ütköztetésére. A klub és az önkormányzat folyamatosan, kéthetente tart egyeztető megbeszéléseket.
A budapesti kerékpáros úthálózat hossza (forrás: www.budapest.hu, Magyar Kerékpárosklub)
Fokozatos változás
A budapesti kerékpáros főhálózat (kerékpárutak, kerékpársávok, útbaigazító táblázással jelölt kisforgalmú utak) összesített hossza 198 km. A Főváros ezt 2015-ig 320 km-re, hosszú távon pedig 550 km-re szeretné bővíteni. Az építés korábbi üteme (évi 2-6 km) 2006-ig jelentősen elmaradt ettől a tervtől, különböző, elsősorban finanszírozási okok miatt. A 2006-os útfelújítási programhoz kapcsolt kerékpárút és -sáv építések hoztak jelentős változást, ehhez a lökést a Critical Mass felvonulások áttörése adta, amely a 2004-2005-ös időszakra tehető.
A Budapesthez hasonló alapterületű Prágában 360, Göteborgban 590, Bécsben 1090 km a kerékpáros létesítmények hossza. A magyar fővárosnál jóval kisebb területű, de hasonló lakosságszámú Stockholmban ez az érték 1 964 km (érdekes módon ennek ellenére a svéd fővárosban csupán 4,77% a kerékpározás aránya). Wolf Péter, a Magyar Kerékpárosklub projektvezetője ugyanakkor óv a számok sima összehasonlításától. „Nem a "kerékpáros infrastruktúra hossza" a lényeg (ez csak politikusoknak fontos, amikor nyilatkozhatják, hogy ennyi kilométer meg annyi kilométer), hanem annak a területnek a nagysága, ahol biztonságosan, kényelmesen, akadálymentesen lehet kerékpározni.” – magyarázza a szakértő. „Ez sok esetben nem is igényel kifejezett kerékpáros infrastruktúrát! Sokszor elég például egy zónás sebességkorlátozó, forgalomcsillapító intézkedés. Ez pedig nagyon függ a településszerkezettől, a városvezetéstől, a helyi közlekedési szokásoktól és még számos más tényezőtől.” A kerékpárosok egyébként legkevésbé a járdán kijelölt, osztott, vagy osztatlan gyalog-és kerékpárutakat szeretik, a gyalogosokkal való sűrű konfliktus miatt. Sajnos, mint azt az ábránk is mutatja, ezekből van a legtöbb Budapesten. Régóta megoldatlan probléma például a budai rakparton kijelölt kerékpárút, amely annak ellenére, hogy az egyik legforgalmasabb a városban, a fényképező turisták között vezet. A fejlesztések új iránya viszont már egyértelműen a forgalomcsillapított zónák (pl. Budapest Szíve program), illetve kerékpársávok kijelölése. Ugyanakkor a bringások arra is sokszor panaszkodnak, hogy nem megfelelő a meglévő hálózat karbantartása. Például 2007 őszén a Kerékpárosklub helyi csoportja a XI. kerületi hálózat tervezési és fenntartási problémáit megoldási javaslatokal együtt egy 25 oldalas dokumentumban nyújtotta be Újbuda önkormányzatának. Érdemi változás azóta sem történt ezügyben.
Bencze-Kovács Virág, a Magyar Kerékpárosklub műszaki tanácsadója rendszeresen részt vesz az önkormányzati egyeztetéseken. Elmondása szerint néhány esetben sikerült eredményt is elérniük. Az elmúlt egy év változásai közül nagyon értékesnek tartja azt, hogy a Thököly úton és a Kiskörúton kerékpársáv létesült.
A különböző típusú kerékpáros létesítmények megoszlása
„A Kiskörút további fejlesztésekor szintén részt vettünk az egyeztetéseken, és ennek megfelelően ott is végig fog vezetni a kerékpársáv az Andrássy útig, a József Attila utcában pedig busz-és kerékpársáv vezet majd a Roosevelt térig” – mondta Bencze-Kovács Virág. Ezenkívül a Budapest Szíve programban a Belvárosi Főutcát már úgy tervezte meg a város, hogy ott lehetőség legyen a kétirányú kerékpározásra az egyirányú, forgalom-csillapított utcában, és ezt most áprilisban így is táblázták ki.
A Főváros az utóbbi időben 10 kerékpáros projektet nyújtott be EU-támogatásra, melyből 7-re támogatást nyert. További 5 projekt előkészítésében vett aktívan részt, melyeket kerületi önkormányzatok nyújtottak be és nyertek támogatást. A kerékpárosok kérésére a Lánchídon - időkorlátozással – feloldották a kerékpározási tilalmat. A Közlekedési Ügyosztály tervezi, hogy sok egyirányú utcát megnyit a kétirányú kerékpározás számára, valamint több, mint tíz helyen a buszsávokban is engedélyezni fogják a bringázást. Elindult számos jelzőlámpás csomópontban az előretolt kerékpáros felállóhelyek tervezése is. A klub tárgyalásokat folytat a kerületekkel is ugyanezen témákról, és az elmúlt évnek nagy eredménye, hogy sok helyen már zajlik a kerékpártárolók kihelyezésének engedélyezése. „A Magyar Kerékpárosklub önállóan felvállalta ezeknek a kerékpártárolóknak az egyeztetését, engedélyeztetését, ugyanis eléggé nehézkes ennek a hivatali eljárása, mi pedig tudunk segíteni azoknak a cégeknek, üzleteknek, iskoláknak, akik minket megkeresnek. Ezenkívül tavaly nyáron készített a város egy helyszínjavaslatot, amiben a Magyar Kerékpárosklub is segített, ez nyolcvan darab nagykörúti helyszínt jelent, és abban is bízunk, hogy ez idén nyáron kiépítésre kerül” – folytatta Bencze-Kovács Virág. További újdonság, hogy várhatóan a jövő nyárra kiépülhet az új kerékpárkölcsönző rendszer. Budapest megpályázta a 2011-es VeloCity konferencia megrendezési jogát, amelynek eredményeként a 2011-eset még nem, de a 2013-as rendezési jogot jó eséllyel megkapja. A KRESZ módosítás előkészítése kapcsán a Kerékpárosklub és a Főváros aktív szakmai munkájának is köszönhető jó néhány kerékpárosoknak kedvező változtatás bevezetése.
Idill a főutcában
Korábban nagy vita alakult ki a Margit híd felújítása nyomán létesülő kerékpársávok elhelyezéséről. A Fővárosi Közgyűlés végül tavaly októberben megszavazta azt az előterjesztést, melynek értelmében a híd felújítása során nem csak az északi oldalon épül ki kétirányú kerékpárút, hanem a déli oldalon is kialakítanak egy egyirányú kerékpársávot. A Nemzeti Közlekedési Hatóság azonban továbbra sem ért egyet a tervvel, mert az a gyalogos közlekedést korlátozná.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Választókerület-manipuláció
A választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Kapcsolódó doksik
- Magnetic 400 szobabicikli használati útmutató
2013, 14 oldal - Trendi biciklizés
2011, 13 oldal
II. Ulászló 1456. március 1-jén született Krakkóban. Kázmér lengyel király és Albert magyar király lányának, Erzsébetnek elsőszülött fia, Dlugos neveltje. A lengyel Jagelló-dinasztia tagja, Zsigmond magyar király dédunokája, II. Lajos apja. Cseh királlyá I. Mátyással szemben 1471-ben választották. 1490-ben, Mátyás király halála után magyar királynak választották
