Tavaszi álláskeresői tendenciák

Dátum: 2010. május 25. 00:00:00.
Forrás : HVG

Az álláskeresés mindig nagy kihívást jelent, de különösen most, amikor a gazdasági válság hatásai még erősen érezhetőek. Bár az ÁFSZ áprilisi jelentései szerint a munkanélküliek aránya csökkent, az állásportálokon a tavalyi évhez képest még mindig jóval kevesebb állásajánlat van, és a vállalatok folyamatosan jelentenek be újabb elbocsátásokat a szellemi szektorban is.

Az arányok eltolódásával (kevés állásajánlat, sok álláskereső) a munkaadók egyre nagyobb teret kapnak a szelektálásra, ezért annak érdekében, hogy több esélyünk legyen állást találni, érdemes tisztában lennünk a jelenlegi munkaerő-piaci trendekkel, a kereslet változásaival és az álláskeresési lehetőségekkel.

A 2010 tavaszi toborzási szezon tapasztalatai alapján a legjellemzőbb munkaerő-piaci trendek idén sem változtak, legalábbis a diplomás szektorban. A HVG március 25-26. között megrendezett, országos állásbörzéjén, ahol végzettség és tapasztalat alapján is széles volt a látogatói kínálat, a kiállítói oldalt pedig 89 hazai nagyvállalat, középvállalkozás és intézmény képviselte, a felmérések szerint idén is a gazdasági, pénzügyi, mérnöki, műszaki végzettségű álláskeresők voltak a legkelendőbbek. Ezen szakterületek képviselői iránt az első HVG Állásbörze óta állandó kereslet mutatkozik. A rendezvényen részt vevő cégek nyitott pozícióikra a végzettség szintje alapján zömében többéves tapasztalattal rendelkező pályakezdőket és/vagy gyakorlott, diplomás szakembereket kerestek.

Az ÁFSZ március - áprilisi jelentéseiből kiderül, hogy a bejelentett diplomás munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik. Ez az állásbörzén is érzékelhető volt, ahol a látogatószám évről évre nő, és idén tavasszal már 9465 érdeklődő döntött úgy (ez a szám 2009 őszén 9092 fő volt), hogy személyesen próbál szerencsét a munkaadóknál.

Kik vállalják, hogy személyesen keresnek állást egy állásbörzén?
Napjainkban számtalan álláskeresési forma létezik, az internetes álláskeresési lehetőségek elterjedésével pedig már nincs szükség a személyes kapcsolatfelvételre sem a kereséshez. A visszajelzés nélkül hagyott állásjelentkezések, a hosszú várakozási idő és a válasznélküliség azonban arra ösztönözheti a munkavállalót, hogy más formában is megpróbáljon kapcsolatba kerülni a munkaadóval. Sok álláskereső azonban ugyanúgy fél a személyes kapcsolatfelvételtől, az első lépéstől, mint egy éles állásinterjútól. Az állásbörzék jó lehetőséget teremtenek arra, hogy egyszerre több potenciális munkaadóval kerüljünk személyes kapcsolatba, bemutathatjuk magunkat, és azonnal visszajelzést is kapjunk képességeinkről. A HVG Állásbörze látogatói összetételéből egyértelműen kiderül, hogy milyen típusú emberek azok, akik ezt a formáját választják az álláskeresésnek.

A felsőoktatási intézményekben tartott állásvásárokkal ellentétben a HVG rendezvényének látogatói közönsége összetett, mind szakmai tapasztalat, életkor, mind a végzettség, valamint a lakhely szempontjából. Az állásvásáron a munkaadóknak személyesen bemutatkozni kívánó érdeklődők közel fele már legalább egy diplomával rendelkezett (47,93%) vagy felsőoktatási tanulmányokat folytat (31,76%). A látogatók tudatosan készülnek az álláskeresésre, hiszen 60,76%-uk már a tanulmányai befejezése előtt nekikezdett az álláskeresésnek. Pozitív eredmény az is, hogy a részvevők 67,71%-a saját bevallása szerint már tanulmányai alatt szerzett munkatapasztalatot, így ők előnnyel indulhatnak azoknál a munkaadóknál, akiknek különösen fontos, hogy jövőbeni alkalmazottaik ismerjék a munka világát, a felelősség és a határidők súlyát. A látogatók mobilitását mutatja, hogy amellett, hogy 52,67%-ban a potenciális munkahely területeként a fővárost jelölték meg, közel 16%-uk külföldön is szívesen dolgozna, ha lehetősége adódna rá.

A diplomás vagy diploma előtt álló álláskeresőkről a HVG Állásbörze eredményei alapján elmondható, hogy tudatosan készülnek karrierjükre, és megpróbálnak minél több lehetőséget kihasználni, legyen az akár egy állásbörzén való részvétel, tanulmányi időszak alatti munkatapasztalat szerzése, vagy bármilyen tanács, segítségkérés az álláskereséshez. (A rendezvény felkészítő programjaira például minden alkalommal túljelentkezés van). Az ő módszerük és proaktivitásuk más számára is példamutató, hiszen a tudatos álláskeresés nagyban segíti az elhelyezkedést. Ha tudjuk, mit szeretnénk, mik a céljaink és elvárásaink, és nem félünk bemutatni magunkat, úgy könnyebben találhatjuk meg a számunkra legmegfelelőbb lehetőséget, és kevesebb lesz a válasz nélkül maradt jelentkezések száma is.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Korszerű naperőművek

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

Szilveszter és Újév ünnepe

Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.

A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.