Történelem | Felsőoktatás » A szerbiai (vajdasági) magyarság történeti kronológiája (1989-2004)

A szerbiai (vajdasági) magyarság történeti kronológiája (19892004) A kronológiák 1999. évig terjedő összeállításához felhasznált adatbázis - a szlovéniai kronológia kivételével - a Teleki László Intézet "A kisebbségek régi és új szerveződései" kutatási programjában készült. Közreműködtek: Jánki András (Ukrajna); Mák Ferenc (Horvátország); Orosz Márta (/Cseh/Szlovákia); Udvardy Frigyes (Románia); Vékás János (Jugoszlávia). A 2000, 2001, 2002, 2003 és 2004 évekre vonatkozó jugoszláviai szerbiai és montenegrói összeállításokat Vékás János készítette A szlovéniai kronológia (1991-2001) Mák Ferenc munkája. 1989 December 7. A Vajdasági Íróegyesület Csorba Béla javaslatára vitaestet szervezett az újvidéki Bölcsészet-tudományi Karon a készülő oktatási törvényekről és a Magyar Tanszék javaslatairól. Az esten Vékás János kifejtette nézetét, hogy a kisebbségi érdekeket érintő kérdések

megoldását jelentősen megkönnyítené egy kisebbségi érdekszervezet létrehozása. December 13. Ágoston András kezdeményezésére aláírásgyűjtés kezdődött, amely keretében 18.000 személy követelte aláírásával a kisebbségi jogok érvényesítését a készülő oktatási törvényekben. December 18. Tizenegy vajdasági magyar értelmiségi (Ágoston András, dr Hódi Sándor, Siflis Zoltán, Dudás Károly, Kovács Frigyes, Dr. Korhecz Tamás, Szekeres László, Tóth János, Boldizsár János, Beszédes István, Vékás János) kezdeményezte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) létrehozását. 1990 Március 31. Doroszlón megtartották a VMDK alakuló közgyűlését Elfogadták programcéljait és alapszabályát. Elnöknek Ágoston Andrást, alelnököknek dr Hódi Sándort és Vékás Jánost választották meg. Április 19. Ágoston András a VMDK Tanácsa nevében levelet intézett a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiához

és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiához, amelyben kezdeményezi az 1944 végén és 1945 elején elkövetett magyarellenes atrocitások tudományos kivizsgálását. Június 24. Újvidéken megalakult a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság (JMMT) Szeptember 28. Szerbia Képviselőháza elfogadta a Szerb Köztársaság Alkotmányát, a köztársaság elnökének megválasztásáról szóló törvényt, a népképviselők megválasztásáról szóló törvényt és a választási egységekről szóló törvényt. Ugyanaznap a Képviselőház elnöke december 9-ére kiírta a köztársasági parlamenti- és elnökválasztásokat. Szeptember 29. A VMDK Adán megtartott I kongresszusa elfogadta a szervezet programját November 4. A VMDK Tanácsa elfogadta a személyi elvű kisebbségi önkormányzat létrehozására vonatkozó kezdeményezés alapelveit, amelyek a szervezet későbbi autonómiakoncepcióinak alapját képezték. November 11. A VMDK rendkívüli

kongresszusán határozatokat fogadott el a köztársasági parlamenti választásokkal kapcsolatban, amelyben többek között leszögezte, hogy "a VMDK minden választási egységben, ahol ez lehetséges, saját jelöltet állít". December 9. Szerbiában lezajlott a köztársasági parlamenti választások első fordulója A VMDK 32 választási körzetben állított jelöltet, közülük 5-en már az első fordulóban megkapták a leadott szavazatok abszolút többségét, tehát bekerültek a parlamentbe (Ágoston András, dr. Körmendi Ferenc és dr Nagy Sándor, valamint Kasza József és Szecsei Mihály a reformkoalíció támogatásával). Ezen kívül még 7-en kerültek az 1990 december 23-ai második fordulóba, akik közül 3-an szereztek képviselői mandátumot (dr. Varga Zoltán, Csubela Ferenc, dr. Páll Sándor) A VMDK tehát a választásokon összesen 8 mandátumot szerzett a 250 tagú köztársasági parlamentben, jelöltjei összesen 132.000 szavazatot

kaptak A magyar nemzetiségű jelöltek közül még dr. Kovács Oszkár és Kertész Mihály (SZSZP), valamint dr. Várady Tibor (UJDI) jutott be a parlamentbe 1991 Február 13. Warren Zimmermann amerikai nagykövet Szabadkán külön-külön találkozott Kasza Józseffel, valamint az SZSZP, a VMDK és a VHDSZ képviselőivel. Február 22. Szabadkán időzített robbanószerkezet súlyosan megrongálta a Szent Teréz Székesegyházat. Ezzel egy időben fenyegető falfeliratok jelentek meg a városban Április 1. Jugoszláviában megkezdődött a népszámlálás A JSZK területén 10394026 lakos élt, ebből 344.147 nyilatkozott magyarként (Vajdaságban 339491, Közép-Szerbiában 4309, Koszovón 142, Crna Gorában 205). Vajdaságban a magyarként nyilatkozók száma az 1981 évi adat 88,48 százalékát tette ki, arányuk a tartomány lakosságában 18,94-ról 16,94 százalékra csökkent. Április 21. Szabadkán több mint 3000 résztvevővel megtartották a VMDK II kongresszusát,

amely elfogadta "A vajdasági magyarság a rendszerváltásban" című memorandumot és kezdeményezte a Közép-Európai Népcsoportok Fórumának megalakítását. Július 6. A VMDK elnöksége a JSZSZK Elnökségéhez és a JNH Vezérkarához intézett levelében kérte "a JNH kötelékeibe besorozott magyarok ideiglenes leszerelését mindaddig, amíg az ország hadserege nem tér vissza az alkotmányos keretekben meghatározott tevékenységhez". Július 23. Szerbia Népképviselőháza elfogadta a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényt, amely a közigazgatási és bírósági eljárásban a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát az első fokú eljárás területére korlátozza, ugyanakkor fordítási kötelezettséget ír elő, és előnyben részesíti a szerb nyelvet, ha a felek nem tudnak megegyezni az eljárás nyelvében. Augusztus 21. Miután az SZSZP temerini szervezete minden előzetes értesítés nélkül előző nap megkezdte a

helytörténeti múzeum kilakoltatását, Csorba Béla, a múzeum tanácsának tagja és a VMDK Körzeti Szervezetének elnöke megakadályozta a még ottmaradt múzeumi tárgyak elhordását és ülősztrájkot kezdett a múzeum bejárata előtt. Augusztus 29. Temerin piacterén többszáz helybeli magyar és szerb édesanya, aggódó feleség és nővér gyűlt össze, hogy tiltakozzon az esztelen polgárháború ellen. Gyülekezésüket militáns hangú erőfitogtató csoport - élén a Szerbiai Szocialista Párt és a Harcosszövetség néhány helyi vezetőjével - zavarta meg. Szeptember 8. A VMDK elnöksége levélben kérte a JSZSZK Elnökségét, hogy mentsék fel a vajdasági magyarokat a mozgósítás kötelezettsége alól. November 5-6. Béketüntetés Zentán, Adán és a magyarlakta városok többségében 1992 Január 26. Vojislav Šešelj, az SZRP elnöke a vajdasági Csókán tartott uszító beszédében vérfürdővel fenyegette a magyarokat, s megtiltotta az

erőszakos sorozások elől menekült 2025 ezer magyarnak a hazatérést. Március 13. Ágoston András, a VMDK elnöke írásban fordult a szerb parlamenthez, javasolva, hogy a törvényhozás sürgős eljárással hozzon határozatot a külföldre menekült polgárok visszahívásáról s büntetlenségük szavatolásáról, de az március 19-én elutasította a kezdeményezést. Március 31. A Szerbiai Képviselőház oktatásügyi bizottsága a készülő új oktatási törvények megvitatása során arra az álláspontra jutott, hogy a jövőben a középiskolai oktatás szerb nyelven folyhat, és csak kivételesen, a kormány külön jóváhagyásával kérhető a nemzetiségi nyelvek használata a program bizonyos részeire, illetve egészére vonatkozóan. Április 8. A VMDK moravicai tagozata Csubela Ferenc vezetésével nagygyűlést szervezett, amelynek mintegy 1.500 résztvevője támogatásáról biztosította azt a 83 moravicai magyar tartalékost, akik 1992. április

6-án megtagadták a bevonulást Április 24. A VMDK küldöttsége - Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János és Páll Sándor - Slobodan Milošević szerbiai államelnökkel a vajdasági magyarok és más kisebbségek helyzetéről tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy rövidesen közös munkacsoport vizsgálja ki a legégetőbb kérdéseket. Április 25. Kanizsán megtartotta évi közgyűlését a VMDK A zárt ülésen elfogadtak egy autonómia-tervezetet, amely területi autonómiát, helyi önkormányzatokat és perszonális autonómiát irányoz elő a magyar kisebbség számára a Vajdaságban. Április 27. A JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsa kihirdette Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) alkotmányát. A választásokat május 31-ére tűzték ki Május 9. A VMDK Tanácsa közleményben szólította fel a vajdasági magyarságot, hogy álljon ellen az esztelen háborúnak, tagadja meg a törvénytelen mozgósításban való részvételt.

Május 11. Oromhegyesen több száz ember gyűlt össze, tiltakozásul az erőszakos mozgósítás ellen. Ugyanakkor Kanizsáról vagy félszáz fiatalt erőszakkal elvittek, a tiltakozó hozzátartozókat pedig fegyverrel megfenyegették. Május 16. A szabadkai Népkörben 53 vajdasági magyar művelődési egyesület, intézmény és szervezet képviselője elfogadta a Népkör és a szenttamási Arany János Művelődési Egyesület javaslatát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség megalakítására. Május 31. A szövetségi választásokon a VMDK 5 választási egységben indított jelöltet A listás választáson a VMDK 106.831 szavazatot kapott (a leadott szavazatok 2,79 %-a), ami nem volt elegendő a mandátum megszerzéséhez. Egyéni választókerületben a VMDK két jelöltje, Csorba Béla és dr. Sepsey Csaba győzött Július 8. Szerbia Menekültügyi Főbiztossága a kormány június 6-ai ülésén kapott megbízás alapján végzést hozott a Boszniából és

Horvátországból érkezett menekültek területi elosztásáról, amelynek értelmében a magyar többségű községekbe a következő számú menekültet kellett elhelyezni: Topolya 3.398, Kishegyes 1745, Ada 2905, Csóka 2515, Kanizsa 2.491, Zenta 2838, Becse 2870 fő Miután erről értesült, a VMDK Tanácsa 1992 augusztus 28-i ülésén a végzést a terület etnikai arányai erőszakos megváltoztatására irányuló törekvésnek minősítette. Július 11. Szenttamáson 67 vajdasági magyar művelődési egyesület és intézmény képviselőinek jelenlétében megalakult a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség. Elnökévé Dudás Károlyt, alelnökévé Fazekas Jánost és Hallai Istvánt, főtitkárává dr. Szöllősy Vágó Lászlót választották. Július 30. Milan Panić Budapesten tárgyalt Antall József miniszterelnökkel A tárgyalásokon részt vett dr. Várady Tibor is "A magyar fél a tárgyalásokon síkraszállt a VMDK-val való érdemi

tárgyalásokért". Augusztus 4. Szerbia Népképviselőháza elfogadta az egyetemekről szóló törvényt Ennek 10 szakasza kimondta, hogy az egyetemeken és karokon a tanítás szerb nyelven folyik, a nemzeti kisebbségek nyelvén, illetve a világnyelvek valamelyikén pedig csak akkor, ha ezt a kormány jóváhagyja. Augusztus 26. Megkezdődött a londoni Jugoszlávia-értekezlet, amelyen a jugoszláv küldöttség tagjaként részt vett dr. Várady Tibor szövetségi igazságügy-miniszter is Az elnöklő Lord Carrington meghívása alapján jelen volt Ágoston András, a VMDK elnöke, valamint Bela Tonković elnök vezetésével a VHDSZ háromtagú küldöttsége is. Augusztus 29. A szerémségi Herkócán a falubeli szerbek tiltakozó gyűlésen követelték a helybéli horvát és magyar lakosság elűzésének megszervezése miatt letartóztatott két személy szabadon bocsátását. Az eseményekért Bela Tonkovićot és Ágoston Andrást tették felelőssé Október 17.

Adán megtartotta alakuló közgyűlését a Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, amelyet december 4-én a Belügyminisztérium kikindai titkársága moholi székhellyel bejegyzett a polgárok egyesületeinek nyilvántartásába. Október 26. A Magyar Szó "Maradjunk, hogy megmaradjunk" címmel közzétette Pénzes János bácskai és Huzsvár László bánsági püspök közös pásztorlevelét. November 11. A VMDK képviselői Újvidéken találkoztak Geert Ahrensszel, a Jugoszláviaértekezlet kisebbségi munkacsoportjának tagjával A vajdasági magyarság problémáinak ismertetése nyomán Ahrens kijelentette, hogy azokat a Carrington-dokumentum keretében kell megoldani. Ugyanaznap a VMDK képviselői találkoztak az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága belgrádi képviselőivel, akik közölték, hogy az ENSZ-pénzekből építendő menekültszállások elhelyezését hat vajdasági községben tervezik (Szabadka, Kanizsa, Zenta, Topolya, Beocsin és Kovin). A VMDK

képviselői tiltakoztak az ellen, hogy magyar többségű községekben ruházzanak be. December 20. Parlamenti és helyhatósági választásokat tartottak Szerbiában, amelyeken a VMDK a szövetségi parlamentben 3, a szerbiaiban 9 (a nagybecskereki körzetben 104.570 szavazattal 7, az újvidéki körzetben 36.255 szavazattal 2), a vajdaságiban pedig 17 képviselői helyet szerzett. 1993 Január 1. A szerbiai felsőoktatási törvény keretében a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete elvesztette önálló jogi státusát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán belül, és ismét annak tanszékévé vált. Február 12. A hatóságok letartóztatták, illetve katonai bíróság elé idézték Barta Tibort és Pozsár Tibort, a VMDK két Csóka községi önkormányzati tanácsnokát, így akadályozva meg a község ellenzéki többségű képviselőtestületének megalakulását. A történtekről a VMDK elnöksége másnap tájékoztatta a

genfi Emberjogi Konferencia résztvevőit. Március 10. Savović Margit, a tartományiból szövetségi kisebbségi miniszterré előlépett szocialista politikus kijelentette, hogy a JSZK-ban a nemzetiségi jogok magasan az európai mércék felett vannak és Észak-Bácskában például nem a magyarok, hanem a szerbek vannak veszélyben. Április 5. Antall József miniszterelnök fogadta a VMDK küldöttségét Augusztus 25. "A VMDK, a vajdasági magyarság hiteles képviselője bátran felvállalja a hármas autonómiát, amit azonban nagyon nehéz lesz véghezvinni" jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke a Szabadkán megtartott Nyitott ajtó rendezvényen. A magyar-szerb viszony alakulásáról szólva kifejtette, hogy abban látványosabb előrelépés a boszniai háború végéig nem lesz. Október 2. Újvidéken megalakult a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Elnökévé Nagy Margitot választották meg. December 19. Szerbiában lezajlott a rendkívüli

köztársasági parlamenti választások első fordulója. A 9 választókörzetben összesen 84 párt, polgári csoport vagy koalíció 216 választási listán 5.163 képviselőjelöltet indított A VMDK a két vajdasági választási egységben indult, a nagybecskerekiben 85.994 szavazattal 5 képviselőt juttatott be a Népképviselőházba (Ágoston András, Kasza József, dr. Körmendi Ferenc, dr Páll Sándor és Szecsei Mihály), míg az újvidéki választási egységben 26.462 szavazattal nem jutott mandátumhoz. 1994 Január 27. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter kétnapos látogatásra Belgrádba érkezett. A Magyar Szó aznapi számában megjelent interjújában kijelentette: "A jugoszláv vezetés előtt jól ismert, hogy a magyar kormány - a demokrácia és az önkormányzat elveiből kiindulva - támogatja a VMDK autonómia-koncepcióját, nem tartja azonban feladatának, hogy erről a jugoszláv kormánnyal tárgyaljon a vajdasági magyarok, s a legutóbbi

választásokon az autonómia-programmal újból nagyarányú támogatottságot kapott VMDK helyett, mintegy a magyarok feje felett." Február 11. Boross Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyar vezetőkkel A VMDK-t Ágoston András elnök képviselte. A találkozóról a magyar kabinet sajtóközleményt adott ki. Február 13. Miután dr Hódi Sándor többszöri felszólítás után sem volt hajlandó beszámolni a VMDK pénzügyeiről és bejelentette, hogy kockázatos volta miatt nem tudja többé vállalni a VMDK kiegészítő pénzellátásának megszervezését és lebonyolítását, a VMDK elnöksége felmentette az általa önként vállalt feladat alól és megkérte a VMDK Ellenőrző Bizottságát, készítsen jelentést az ügyről. A határozatról Ágoston András február 15-én írásban értesítette a körzeti szervezetek elnökeit és dr. Entz Gézát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét. Február 18. Ágoston András Budapesten

meghallgatást kért dr Entz Gézától, a HTMH elnökétől, hogy a hozzá írt levele nyomán kikérje véleményét dr. Hódi Sándor pénzügyekkel összefüggő magatartásáról és az általa felhozott érvekről, amelyek alapján elutasítja a VMDK Ellenőrző Bizottságának beavatkozását és a vele való együttműködést. A HTMH elnöke annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a probléma a VMDK belügye. A szóban forgó pénzeket nem dr. Hódi Sándor, hanem a VMDK kapta Ágoston András rámutatott, hogy ez a helyzet azért állt elő, mert a kisebbségek megsegítésére szánt pénz nem költségvetési rendszerben kerül felosztásra. Február 24. Tóthfaluban megkezdődött a vajdasági magyar értelmiségi kerekasztal-találkozó első szakasza. A kétnapos összejövetel végén dr Bányai János kifejtette: e tanácskozásnak nem lehet közös nevezője, de nem is ez volt a szándék. Kiderült, hogy értelmiségünk képviselői tudnak

beszélgetni, van miről beszélgetniük, a nagy és kényes témákról van mondanivalójuk. Március 5. A VMDK Tanácsa úgy döntött, hogy nem vállal részt a szerbiai kormány megalakításában, "mivel a nagy demokratikus pártok egyike sem fogadta el a kormányban való részvételt". Március 8. A Népszabadság Kis Tibor tolla által óvta (fenyegette?) "Kisebbségi kortesek" című cikkében a határon túli magyar szervezetek vezetőit attól, hogy beavatkozzanak a magyarországi választási kampányba, mondván: "a kisebbségi szervezetek az elmúlt években saját bőrükön tapasztalhatták, mit is jelent számukra a »magyar kormányhoz közeli állapot«. Ez a koalíció a legcsekélyebb skrupulusok nélkül folyamodott a mézesmadzag és a furkósbot politikájához - ahogy éppen rövidlátó pártérdekei diktálták - miközben szemforgató frazeológiával igyekezett magát a kisebbségi érdekek egyedüli letéteményesének kikiáltani.

S most a jelek szerint nem féltené a kisebbségeket belevinni egy olyan kampányba, amelyből e szervezetek csak vesztesként kerülhetnek ki, akárki nyeri is majd a szavazást." Április 13. A VMDK küldöttsége (Ágoston András, dr Páll Sándor és Vékás János) bemutatkozó látogatásokat tett a Határon Túli Magyarok Hivatalában, a parlamenti pártoknál és Csoóri Sándornál, a Magyarok Világszövetségének elnökénél. A küldöttséget fogadta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is, majd az MSZP székházában Horn Gyulával közös sajtótájékoztatóra került sor. Május 15. A Dnevnik című újvidéki szerb napilap dr Dragutin Ðuriaćra, az SZSZP zentai községi bizottsága elnökére hivatkozva azt állította, hogy a VMDK politikája miatt veszélyben vannak a községben kisebbségben lévő szerbek jogai. Május 18. Tóthfaluban az új magyar érdekvédelmi szövetség kezdeményezői aláírták a szervezet alapító okiratát. A

kezdeményezők között volt dr Hódi Sándor, Huszágh Endre, Tóth Horti Gábor, Bacskulin István, Csubela Ferenc és dr. Varga Zoltán Május 31. Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményező bizottsága határozatot hozott arról, hogy a VMSZ alakuló közgyűlését június 18-án tartják meg Zentán, székhelyének pedig Szabadkát javasolták. Június 12. Újvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség megalakításának szabadkai kezdeményezői, Kasza József, dr. Korhecz Tamás, dr Józsa László és dr Varga Zoltán találkozót tartottak az újvidéki értelmiségiek csoportjával, amelyen Major Nándor kijelentette: "Az értelmiség kívülmaradását tiszteletben kell tartani". Június 18. Zentán a városháza dísztermében megtartotta alakuló közgyűlését a Vajdasági Magyar Szövetség. Elnöke Csubela Ferenc lett, az alelnökök: Tóth Horti Gábor, Szecsei Mihály, Bálint Antal és Egeresi Sándor. Rajtuk kívül az elnökség tagjai:

Józsa László, Varga F. József, Pál Károly, Bacskulin István, Biacsi Antal, Rácz Szabó László A VMSZ Tanácsába az elnökség tagjain kívül a következők kerültek: Balla Lajos, Bozsóki János, Dudás Károly, dr. Hódi Sándor, Huszágh Endre, Kasza József, dr Korhecz Tamás, Miskolczi József, Müller Éva, Szloboda János, Teleki Júlia, Utasi Jenő, dr. Várady Tibor, dr Varga Zoltán. Július 21. Palicson ülést tartott a VMSZ Tanácsa A rádió tudósítása szerint "a szervezet bejegyzéséhez szükséges minisztériumi ajánlásokat építették be a VMSZ alapszabályába. Ezt követően megvitatták és állást foglaltak a magyar kormányprogram kisebbségpolitikájáról." Az ülésről a VMSZ elnöksége közleményt adott ki, amely leszögezi: "A közvéleménynek tudnia kell, hogy a választásokon induló pártok hatályos hazai törvényeink szerint nem juthatnak külföldi támogatáshoz, és a világszervezetekben sem kaphatnak

helyet, ezért egy érdekvédelmi párt (a VMDK) csak részben tudja ellátni feladatát. A VMSZ arra hivatott, hogy a VMDK által nem képviselhető érdekvédelmi feladatokat lássa el, mint amilyen a magyarság bárminemű támogatásának legális közvetítése, az érdekvédelem széles körű megszervezése (kutatások, publikációk, pedagógia stb.), vagy a világ szervezeteiben, szövetségeiben való képviselése." Szeptember 25. A Magyar Szó által közölt "szándéknyilatkozat" szerint "a VMDK Nemzeti és Polgári Szárnya: a Nemzetidemokrata Platform, a Nemzeti Hagyományőrző Platform, a Kereszténydemokrata Platform, a Polgári Liberális Platform, a VMSZ keretében működő Polgári Engedetlenséget Vállalók Érdekvédelmének Platformja, a területi érdekeltségű Bánáti Platform, a Szabadkai Platform, továbbá a Gazdaszövetség, a Kisvállalkozók, a Szabad Értelmiségiek, valamint a polgárok csoportjának képviselői"

szeptember 22-én Zentán kezdeményezték a Magyar Választási Szövetség létrehozását. A lap aznapi számában megjelent interjúban Bálint Antal, a kezdeményező bizottság tagja novemberre jelezte az alakuló gyűlést. Már néhány nap múlva azonban Miskolczi József szabadkai VMSZ-tanácstag kijelentette: "szabadkai platform nem létezik". Október 10. A Határon Túli Magyarok Hivatala Budapesten külön-külön tárgyalt a VMDK és a VMSZ küldöttségével. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Csubela Ferenc, a VMSZ elnöke kijelentette: "a vajdasági magyarok első érdekszervezete teljesen szétforgácsolódott, de újjáéledhet és a VMSZ-szel közösen állhat ki a kisebbségi jogokért azután, hogy Ágoston és szűkebb köre lemond." Október 19. A VMSZ közleményben határolta el magát a VMDK-nak az Illyés Alapítvány vajdasági alkuratóriuma megalakítására vonatkozó felhívásától, azt állítva, hogy az "szöges

ellentétben van a HTMH, valamint a VMDK és a VMSZ között október 10-én folytatott megbeszélések eredményével." Ennek nyomán a VMDK elnöksége lemondta az Illyés Alapítvány vajdasági alkuratóriumának megalakítása érdekében összehívott összejövetelt. A határon túli magyarság kulturális támogatási rendszerének korszerűsítésére létrehozott munkabizottság Budapesten megtartott ülésén "dr. Bosnyák István, a JMMT elnöke tolmácsolta a társaság intézőbizottságának vonatkozó javaslatait. Ezek szerint Vajdaságban egy egységes - a máris létező könyvkiadási alkuratórium tevékenységét is felvállaló alkuratóriumot lenne célszerű létrehozni, azon belül pedig szakági bizottságokat (.) sem az alkuratóriumban, sem szakági bizottságaiban ne kapjanak megbízatást a VMDK és VMSZ legexponáltabb, jórészt hitelüket vesztett vezetőségi tagjai, hisz a két szervezet középkáderei körében erre alkalmas, kompetens

szakértők is vannak." Október 20. Radovan Pankov, az SZSZP vajdasági tartományi bizottságának elnöke az SZSZP tíz vajdasági községi szervezetének elnökével és titkárával tárgyalt a szocialistáknak a többi párt tagjaival való együttműködési stratégiájáról. Megerősítette, hogy nemrég megbeszélést tartottak a szocialisták és a VMSZ képviselői, hogy lehetőséget találjanak az esetleges együttműködésre. Leszögezte, hogy "Szerbiában változnak a politikai állapotok és a légkör, a szocialisták együttműködése a VMDK és a VMSZ képviselőivel községenként eltérő, azaz attól függ, milyen a politikai erők viszonya a községi képviselő-testületekben a VMDK és a VMSZ különválása után." Október 30. A VMDK Vajdaság-szerte megemlékezéseket szervezett az 1944 végén és 1945 elején meggyilkolt ártatlan magyarok emlékére. A központi megemlékezést Újvidéken tartották a Petőfi Sándor Művelődési

Egyesület nagytermében, majd a résztvevők az egyesülettől a Futaki úti temetőig vitték azt a száz kis és egy nagy keresztet, amelyeket ez alkalommal is elhelyeztek a katonatemetőben a felszedett keresztek helyébe. A hatóságok néhány nap múlva ismét felszedték a kereszteket. November 13. Kasza József, Szabadka Község Képviselőtestületének elnöke, a VMSZ Tanácsának tagja egyhónapos amerikai tanulmányútjáról visszatérve a Magyar Szóban többek között kijelentette: "A beszélgetésekből egyértelműen kitűnt, hogy a vajdasági magyarság problémája sokadrendű a jugoszláv problémák rendezésében, és nem vonható bizonyos automatizmus alá. Vagyis nem áll az, hogy a magyarok kérdését rendezik, ha a horvátországi szerbek vagy a koszovói albánok kérdését megoldják. Azt állították, hogy ilyen elképzelés sohasem volt, s meg kell értenünk, hogy a 380.000 vajdasági magyar kérdése kisebb súllyal bír, mint a

kétmillió koszovói albáné, bár nagyon szeretnék, ha a többi kisebbség ügye is kedvezően megoldódna. De ezt belső együttműködéssel kell elérnünk Ami azt jelenti, hogy négy éve tévhitben éltünk az autonómia megvalósításának lehetőségéről." December 2. Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatalában megtartott sajtótájékoztatón Vékás János beszámolt egyhónapos amerikai és kanadai körútjáról, Ágoston András pedig a Zágrábban Geert Ahrenssel folytatott beszélgetésről. Vékás kijelentette: az USA külügyminisztériumában közölték vele, hogy az amerikai kormány nem alkalmaz kettős mércét a volt Jugoszlávia térségében jelen levő etnikai problémák megítélésében. December 20. A Vajdasági Képviselőházban különvált a VMDK- és a VMSZ-frakció 1995 Március 11. Szabadkán megtartották a VMDK közgyűlését, amely elfogadta a szervezet módosított autonómia-koncepcióját ("Kezdeményezés a Szerb

Köztársaságban élő magyarság önkormányzatának létrehozására"), módosította alapszabályát és kizárta a szervezetből azokat, akik csatlakoztak a VMSZ-hez. Március 18. Zentán megtartotta alakuló közgyűlését a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom Elnökének Böröcz Józsefet választották meg. Június 17. Közgyűlésén a VMSZ határozatot hozott párttá alakulásáról, módosította alapszabályát és elfogadta programját, valamint a Magyar Kereszténydemokrata Tömörülés kezdeményezését, hogy a VMSZ platformjává váljon. 211 küldött részvételével megválasztotta 25 tagú Tanácsát és az 5 tagú Felügyelőbizottságot. Ugyanaznap a Tanács elnöknek Csubela Ferencet, ügyvezető alelnöknek Egeresi Sándort, alelnököknek Szecsei Mihályt, Tóth Horti Gábort és Bálint Antalt, tagoknak pedig Biacsi Antalt, dr. Hódi Sándort, Józsa Lászlót, Kasza Józsefet, Pál Károlyt és Varga F. Józsefet választotta Szeptember 29.

Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatala tanácskozást szervezett 11 vajdasági magyar "csúcsértelmiségivel" a VMDK és a VMSZ közötti ellentétek feloldása érdekében. A résztvevőket fogadta Horn Gyula miniszterelnök és Göncz Árpád államelnök is Október 17. Belgrádi látogatása előtt Horn Gyula miniszterelnök Budapesten fogadta a VMDK és a VMSZ képviselőit. A VMDK képviselői kérték a miniszterelnököt, hogy a Slobodan Milošević-tyel folytatott tárgyalások során kínálja fel a VMDK autonómiakoncepcióját, míg a VMSZ képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy tárgyalási alapul csak a két szervezet által egyeztetett koncepció szolgálhat. Október 20. Horn Gyula magyar miniszterelnök Belgrádban jugoszláviai és szerbiai vezetőkkel tárgyalt. A Tanjug hírügynökség és a Politika kormánylap azt hangsúlyozta, hogy "Magyarország és Jugoszlávia között nincsenek politikai viták, s hogy mindkét ország nagy

jelentőséget tulajdonítana a Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók enyhítésének, illetve eltörlésének". November 25. A VMDK Tanácsa közleményben állapította meg, hogy a "Szerbiai Szocialista Párttal koalícióban levő VMSZ-es polgármesterek sajnos ellenállás nélkül fogadták be a menekültek második hullámát", a VMSZ és a magyar diplomácia támogatását kérve a folyamat megállítását célzó politikai akciójához. 1996 Január 17. Jugoszlávia Legfelsőbb Védelmi Tanácsa megvitatta a katonai igazságügyi szervek tájékoztatóját a katonakötelesség elkerülésének bűncselekményéről az 1991-től 1995ig terjedő időszakban, és javasolta a szövetségi kormánynak, hogy kezdje meg az amnesztiatörvény javaslatának előkészítését arra a 12.450 személyre vonatkozóan, akik ellen 1995. december 14-éig eljárást indítottak a katonakötelesség elkerülése miatt Január 18. A VMSZ Tanácsa elfogadta és közzétette

"A vajdasági magyarok önszerveződésének alapjairól szóló megállapodás tervezete" című dokumentumát. Február 19. Budapesten Glatz Ferenc akadémikus elnökletével, magyarországi szakértők, valamint a VMDK és a VMSZ képviselőinek részvételével vitát tartottak a vajdasági magyar autonómia-koncepciókról. Július 4-5. Budapesten a magyarországi és határon túli magyar politikai szervezetek kétnapos tanácskozásának zárónapján a közös nyilatkozatot csak a VMDK képviselője nem írta alá, mert hiányolta belőle az autonómia-követelések támogatását. Augusztus 24. A VMDK elnöksége Topolyán megtartott ülésén megvitatta a magyar-román alapszerződés kisebbségi vonatkozásait és megállapította: az alapszerződések nem alkalmasak a magyar kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésére és súlyosan veszélyeztetik a határon túli nemzetrészek autonómia-törekvéseinek érvényesítését. A méltányos

megállapodás az ellensúlyozás módjáról és formájáról egy újabb magyar-magyar csúcstalálkozón születhet meg. Kasza József, a VMSZ elnöke közös választási fellépésre szólította fel a VMDK-t. Szeptember 21. Szabadkán a VMSZ közgyűlése elfogadta "A vajdasági magyarok önszerveződésének alapjairól szóló megállapodás tervezete" című dokumentumát, amely a kisebbségi vertikális szerveződést a meglévő magyar intézmények vezetőinek tömörítésével javasolja létrehozni. Szeptember 28. A JMMT Intézőbizottsága és a VMMSZ elnöksége Kishegyesen megtartott együttes ülésén elfogadta és közzétette a tóthfalusi értelmiségi kerekasztal folytatásaként kezdeményezett Vajdasági Magyar Értelmiségi Találkozó programjavaslatát. November 3. Jugoszláviában lezajlott a szövetségi, tartományi és helyhatósági választások első fordulója. A két magyar pártra leadott szavazatok 63,47 %-át (81310) a VMSZ, 36,53 %-át

(46.807) pedig a VMDK kapta A választási körzetek kialakítása folytán a VMSZ 3 képviselőt juttatott a szövetségi parlamentbe (Balla Lajos, Józsa László, Pásztor István), míg a VMDK nem szerzett mandátumot. A Vajdasági Képviselőházban a lehetséges 120 helyből a VMSZ 13-at, a VMDK pedig 1-et szerzett meg. November 20. Szerbia több városában tömeges tüntetések kezdődtek a választási csalások miatt és amiatt, mert a szocialista többségű választási bizottságok meg akarták semmisíteni a választási eredményeket mindazon helyeken, ahol az ellenzék győzött az önkormányzati választásokon. A több hónapos tüntetések Belgrádban csúcsosodtak ki, míg végül nemzetközi nyomásra Szerbia Képviselőháza 1997. február 11-én törvénnyel nyilvánította véglegesnek az 1996. november 17-ei helyhatósági választások eredményeit a szóban forgó községek esetében. December 21. Becsén dr Páll Sándornak, a VMDK december 18-án

leváltott és a szervezetből kizárt egykori alelnökének szervezésében összejövetelt tartottak, amelyen leváltották a VMDK teljes vezetését és érvénytelennek minősítették a szervezet alapszabályának a doroszlói alakuló közgyűlés után hozott minden módosítását. Elnöknek dr Páll Sándort, alelnöknek Mirnics Károlyt és Hangya Istvánt, az elnökség tagjának pedig Somorai Zsuzsannát, Tari Istvánt, dr. Deli Ágostont, Petrović Stevant, Sörfőző Károlyt, Papp Zsuzsannát, Zámborszki Jánost és Jasztrebinác Jánost választották meg. Mellettük a VMDK Tanácsának még 22 tagját és az 5 tagú ellenőrzőbizottságot is megválasztották. A szerbiai Igazságügyi Minisztérium a VMDK közgyűléseként ismerte el az összejövetelt. 1997 Január 26. Újvidéken megtartotta alakuló közgyűlését a Vajdasági Kereszténydemokrata Mozgalma. Elnökének Papp Ferencet választották meg Magyarok Január 29. Újvidéken 8 politikai párt

(Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, VMDK, VMPM, Népi Parasztpárt, Vajdasági Demokratikus Reformpárt, Szabadkai Polgárok Szövetsége, VMSZ, Vajdasági Össznemzeti Demokratikus Front) és 13 polgári szervezet (köztük a JMMT és a VMNYE) aláírta a Vajdaság alkotmányos helyzetének megváltoztatására irányuló kezdeményezést. Február 22. Szenttamáson a VMDK vezetőinek és aktivistáinak egy csoportja megalakította a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, miután 1996. december 21-én Páll Sándor, a VMDK leváltott és a szervezetből kizárt alelnöke Becsén szervezett összejövetelén leválttatta a VMDK addigi teljes vezetését, és a szerbiai Igazságügyi Minisztérium a döntést szabályosnak ismerte el. A VMDP székhelyéül Temerint jelölték ki, elnökévé Ágoston Andrást, alelnökké dr. Sepsey Csabát és Csorba Bélát választották meg Március 11. A Vajdasági Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat bejegyezték a politikai

szervezetek nyilvántartásába. Április 5. Újvidéken megalakult Vajdasági Magyar Tudományos Társaság Elnöke dr Ribár Béla, alelnöke Simon Vilmos és Csehák Kálmán lett. Június 4. Zentán Tóth Horti Gábor vezetésével megalakult a Kereszténydemokrata Tömörülés. Július 20. A Magyar Szó közölte a VMSZ választási törzskarának értékelését, amely szerint a választási siker három tényezőn múlik: "a vajdasági magyar szavazókon ha minél nagyobb számban vesznek részt a szavazáson, hogy saját sorsukról is döntsenek, a VMSZ-en ha az erősebb nagyvonalú gesztusával engedményeket ad a VMDK-nak és a VMDK-n ha erejét tárgyilagosan felmérve hajlandó a tényleges, feltétel nélküli együttműködésre a VMSZ-szel". Szeptember 3. Ágoston András, a VMDP elnöke Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kérte, hogy a VMSZ változtasson álláspontján, és a sziget- meg a szórványmagyarság által lakott

választási körzetekben ne a vajdasági szerb pártokat, hanem az ott induló vajdasági magyar pártokat támogassa. Szeptember 21. Szerbiában köztársasági parlamenti- és elnökválasztásokat tartottak A VMDP 6, a VMDK 5, a VMKDM 3, a VMSZ és a Kereszténydemokrata Tömörülés 2-2, a VMPM pedig 1 választási egységben állított listát. A hat vajdasági magyar párt közül csak a VMSZ jutott mandátumhoz: két választási egységben 50.960 szavazattal 4 képviselői helyet szerzett. A VMDP 16986, a VMDK 16812, a VMKDM 2702, a VMPM 2181, a Kereszténydemokrata Tömörülés 1.772 szavazatot kapott November 2. Újvidéken a Futaki úti katonatemetőben nyolcadszor helyezték el a kereszteket a jeltelen katonasírokra, valamint az 1944-45. évi magyarellenes megtorlás áldozatainak emlékére. A megemlékezés résztvevőit táviratban üdvözölte dr Stevan Vrbaški, az ellenzéki többségű újvidéki városi képviselőtestület elnöke. 1998 Március 4. Budapest

"elképesztően tétova politikát folytat a határon túli nemzetrész fennmaradása érdekében" olvasható az újvidéki Magyar Szó című napilap vezércikkében. "A Horn-kormány négy év alatt tapintatosan eltanácsolta a határon túli magyarokat az autonómia követelésétől, s a lehető legtapintatosabban azt is tudtukra adta, hogy a kettős állampolgárságból csakis káruk származhatna" fogalmazott a cikk szerzője, Horváth András. Március 17. A VMSZ közleményben jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét abban a szerb parlamenti küldöttségben, amelynek a koszovói albánok képviselőivel kellett volna tárgyalásokat kezdeményeznie. Hiányzott a valós politikai elkötelezettség a tárgyalások alapos előkészítésére és azok érdemi lefolytatására. A másik felet nem lehet rádiófelhívás útján meghívni a megbeszélésre áll a közleményben. Március 27. Aggódó szülők fordultak a VMSZ vezetőségéhez,

elpanaszolva, hogy sok magyar kiskatonát visznek Koszovóba, ahol mostoha körülmények között élnek. Feltették a kérdést: mi az oka annak, hogy főleg vajdasági magyar és bunyevác fiatalokat visznek az albánok lakta forrongó tartományba? Kasza József kijelentette, felkeresi a vajdasági katonai parancsnokot és továbbítja a panaszokat. Március 31. Belgrádban kétórás tárgyalást tartott a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetősége. A tárgyalás után Kasza József elmondta: az SZSZP küldöttsége garantálta, hogy mindaz, amit a VMSZ képviselői megbeszéltek Milošević elnökkel, megvalósul. Első lépésként kisebbségi tanácsot hoznak létre, majd megfelelő minisztériumi döntést hoznak az anyanyelv oktatásáról és használatáról. Április 9. A VMKDM, a VMDP és a VMPM hivatalosan elítélte a koszovói népszavazás megrendezését, a kettős állampolgársággal kapcsolatosan megelégedettséggel nyugtázta a

Magyarok Világszövetségének álláspontját és elítélte azt, hogy a VMSZ a többi magyar párt megkérdezése nélkül tárgyalt a jugoszláv elnökkel. Április 16. Hét politikai párt, illetve szervezet - köztük a VMSZ is - arra kérte Szerbia polgárait, ne vegyen részt azon az április 23-ra kiírt népszavazáson, amely arról dönt majd, vajon Szerbia lehetővé tegye-e a külföldi politikusoknak, hogy közvetítsenek a koszovói válság megoldásában. Május 14. A kilencvenes évek elejétől vészjóslóan csökken az elsősök száma a Bánátban is, ez még erőteljesebben jelentkezik a kisebbségi közösségek soraiban. A gondokat csak tetézi, hogy a magyar szülők nagy része nem magyar iskolába járatja a gyerekét. Más vidéken sem jobb a helyzet: Zomborban mindössze heten jelentkeztek a város egyetlen magyar általános iskolájába. Szabadkán eddig 772 szerb és 308 magyar gyermeket írattak be a szülők az első osztályba. Május 20. A belgrádi

szkupstina Momir Bulatović montenegrói politikus személyében megválasztotta az új jugoszláv miniszterelnököt. A VMSZ a Vajdasági Koalícióval együtt a megválasztás ellen szavazott. Június 3. A vajdasági magyar pártok vezetői üdvözölték a magyarországi országgyűlési választási eredményt. Joggal várjuk el, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek iránt megnyilvánuló gondoskodás a jövőben kifejezettebb legyen, és hogy ez a kérdéskör megkapja az őt megillető helyet a következő magyar kormány külpolitikájában nyilatkozta a Vreme című lapnak Józsa László, a VMSZ alelnöke. Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke kifejtette, hogy jelenleg pártja az egyetlen vajdasági magyar párt, amely a perszonális autonómiát tűzte ki célul, ám a most távozó magyar kormány ezt soha nem támogatta. Június 14. A Vajdasági Magyar Szövetség közleményében hangsúlyozta, hogy a koszovói helyzetet csak politikai

eszközökkel lehet rendezni. A VMSZ erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a szerbiai hatalom az etnikai konfliktus megoldására magyar nemzetiségű sorkatonákat mozgósít, és felszólítja a szerbiai hatalmi szerveket, hogy rendeljék vissza Koszovóból a magyar fiatalokat. Amennyiben ezt nem teljesítik, a párt fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy visszavonja képviselőit a tartományi, a köztársasági és a szövetségi parlamentből. Június 17. A magyar külügyminisztérium ismételten síkra száll annak érdekében, hogy ne küldjenek vajdasági magyar nemzetiségű kiskatonákat Koszovóba jelentette ki Horváth Gábor szóvivő. A vajdasági magyar pártok, szervezetek vezetői jelezték, hogy több mint 300 magyar nemzetiségű fiatalt vezényeltek a pristinai helyőrség állományába. (Más források szerint a koszóvói tartomány területére vezényelt magyar fiatalok száma az 1.000 főt is meghaladja.) Ez a gyakorlat óhatatlanul feszültséget szül

a jugoszláviai kisebbségek között, és újabb menekülési hullám indulhat el a Vajdaságból. Szeretnék, ha a Koszovóba vezényelt magyar katonákat Jugoszlávia más területére helyeznék át. A magyar diplomácia már korábban felvetette ezt az ügyet az EU-hármasnak, az amerikai külügyminisztérium és Nemzetbiztonsági Tanács illetékeseinek, s Belgrád felé is jelezte kifogásait. Augusztus 7. Budapesten bekérették a Külügyminisztériumba a jugoszláv nagykövetet, akitől Németh Zsolt külügyi államtitkár nyomatékosan kérte, hogy a vajdasági magyar fiatalokat ne küldjék Koszovóba. Időközben a Vajdaságban nem csökkent a katonaköteles polgárok elleni hajsza, amelyet a szabadkai belügyminisztériumi titkárság irányít, ezért a VMSZ vezetése újból tiltakozott, hiszen a hadsereg is részt vesz a koszovói harcokban. A rendőrök a távol lévő hadkötelesek ellen eljárást helyeztek kilátásba. Augusztus 22. A VMSZ augusztus 24-ére

tervezte a Koszovóban szolgáló katonák meglátogatását, amelyre a szülőket is hívta. A vezérkar azonban meghiúsította a találkozót, arra hivatkozva, hogy "az összetett helyzet miatt ez lehetetlen", ezért a VMSZ elnöksége levélben tájékoztatta a szülőket: kénytelenek az utazást elhalasztani. Október 8. Szabadkán ismét megindult a magyar nyelvű Tanítóképző Főiskola működése Az 1993-ban Zomborba áthelyezett felsőfokú oktatási intézetnek az elmúlt időszakban szinte nem is volt magyar hallgatója, ami csaknem pótolhatatlan kiesést jelent a magyar nyelvű tanítóképzés terén. Most viszont ötven elsőéves hallgatója van a Tanítóképző Fakultás szabadkai kihelyezett tagozatának. Október 20. A szerb képviselőház megszavazta a rendkívül szigorú sajtótörvényt, amelyet az ellenzék a sajtószabadság és az emberi jogok elleni támadásnak minősített. A korlátlan cenzúra bevezetése következtében teljes

vagyonelkobzásra is ítélhetik a szerbiai rendszert bíráló lap tulajdonosát, vagy a cikk szerzőjét. 1999 Január 6. Nenad E Čanak, a vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke az újvidéki Magyar Szónak adott nyilatkozatában kijelentette: a vajdaságiaknak nincs idejük kivárni azt, hogy valaki Belgrádban megszánja őket, és a tartománynak körzeti önállságot adjon. "Magunknak kell kiharcolni körzeti önállóságunkat, ami nem létezhet a Vajdaság Köztársaság nélkül." Úgy értékelte, hogy a VMSZ-nek a vajdasági önkormányzat politikai kereteire vonatkozó megállapodás-javaslata csak egy a sok kő közül, amit be kell építeni a jövőbeni Vajdaság Köztársaságba. Január 21. Egy évvel ezelőtt, találkozójukat követően Slbodan Milošević és Kasza József abban állapodtak meg, hogy egy év elteltével ismét összegezik a szerbiai magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatos megállapodások végrehajtásának

eredményeit. A VMSZ elnöke vezette küldöttség a napokban ismét a jugoszláv elnök kabinetjében tárgyalt, és a megbeszélést követően Kasza József elmondta: nemigen lehet dicsekedni az elért eredményekkel. "A VMSZ által kezdeményezett számos fontos kérdés közül az eltelt időszakban csak két dolog valósult meg: magyar tanítóképzői tagozat nyílt Szabadkán 52 elsős hallgató részére, és megalakult a Kisebbségi Tanács." Február 15. Az Ágoston András vezette, parlamenti képviselettel nem rendelkező Vajdasági Magyar Demokrata Párt Doroszlón megtartotta első Kongresszusát, amelyen a párt megalakulása óta eltelt két év tapasztalatait összegezték. A jelenlévő mintegy 160 képviselő megvitatta a pártnak a (vajdasági) tájékoztatásra, művelődésre és oktatásra vonatkozó állásfoglalás-tervezetét. Február 27. Hatvan napra szóló katonai behívók százait kézbesítették Észak-Bácska magyarlakta településein a

tartalékosoknak. A magyarok közül sokan nem tesznek eleget a behívóparancsnak, ennek ellenére erőszakos mozgósításról, katonai vagy rendőrségi fellépésről nem érkeztek jelentések. A tartalékosokat az egyre feszültebb, már-már nyílt háborúval fenyegető koszovói területekre viszik. Március 17. A vajdasági Moholon eltemették Nemes Zoltánt A jugoszláv hadsereg magyar nemzetiségű sorkatonája a napokban vesztette életét Koszovóban, amikor az albán fegyveresek összetűztek a hadsereg alakulataival. Március 23. A NATO katonai repülőgépei este nyolc órakor megkezdték a Jugoszlávia elleni hadműveleteket. William Cohen amerikai védelmi miniszter szerint a bombázások célpontjai a jugoszláv légvédelem, a parancsnoki és ellenőrző rendszer létesítményei, valamint a Koszovóban lévő jugoszláv katonai erők. A támadássorozatot amerikai és brit hajókról, illetve amerikai B-52-es gépekről indított manőverező robotrepülőgépekkel

hajtották végre. Az első légicsapások során Újvidéket is több találat érte. A VMSZ közleményében maradásra szólította fel a vajdasági magyarokat, annak ellenére is, hogy a "nemzetközi közösség Jugoszlávia elleni támadásának rengeteg civil áldozata is lehet". Április 6. A tejes megsemmisülés fenyegeti a koszovói albán közösséget - nyilatkozta a Párizsban élő világhírű albán író, Ismail Kadare -, a helyzete minden nappal drámaibbá válik. A jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok által végzett etnikai tisztogatás során százával gyújtják fel az albán falvakat, ezrével végzik ki az albán férfiakat, és százezrével üldözik el otthonaikból az ártatlan lakosságot. A koszovói albán közösséget csak egy átfogó nemzetközi akció mentheti meg. Április 15. A NATO harci gépei Szabadka városát és a környező településeket is támadták A repülők a város északi részén lévő Kisradenovác és a

Teslatelep környéki területekre mértek csapást, ahol két laktanya és egy légvédelmi egység található. A NATO légiereje "az évszázadokon át kialakított együttélést bombázta, amit senki, semmivel sem igazolhat" nyilatkozta Kasza József Szabadka polgármestere, a VMSZ elnöke. Május 6. "A Koszovóért vívott háború vagy Slobodan Milošević hatalmának összeomlását, vagy Jugoszlávia végét jelenti" nyilatkozta Branko Perović montenegrói külügyminiszter. A NATO-légicsapások következtében áram és vízszolgáltatás nélkül maradt számos vajdasági város és település is. Június 6. "A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elfogadta az orosz és az EU-küldött által Slobodan Milošević jugoszláv elnök elé terjesztett béketervet" olvasható a belgrádi államelnökség közleményében. A béketerv belgrádi elfogadása a NATO jugoszláviai légi csapásainak leállítását és a koszovói válság

rendezését célozza, de önmagában nem elegendő a légitámadások beszüntetéséhez. Június 10. A NATO és Belgrád megbízottai aláírták a katonai megállapodást a Koszovóban állomásozó jugoszláv csapatok kivonásáról. Közben Milan Panić volt jugoszláv miniszterelnök Budapesten azt nyilatkozta: kész egy átmeneti jugoszláv kormány élére állni. A kérdésre, hogy ebben az esetben a Vajdaság visszakapná-e autonómiáját, Panić kijelentette: "A Vajdaságnak nemcsak az autonómiáját kellene visszakapnia, hanem ennél jóval többet. A tartományoknak gazdaságilag függetleneknek kell lenniük, hisz csak ezzel növelhető a termelékenységük. A gazdaság központi irányítása teljesen elavult Az új gazdasági elképzelések lényege a hatalom leépítése. Emiatt a Vajdaságnak gazdaságilag függetlenné kell válnia, hisz ezzel fokozható a termelékenysége, ezáltal pedig a közös költségvetésbe is többet fizethet be." Július 2.

Újvidéken mintegy tízezres tüntetést tartottak, tiltakozásul Slobodan Milošević jugoszláv elnök rendszere ellen. A hadiállapot egy héttel ezelőtti megszüntetése óta ez volt az első jelentősebb tömegmegmozdulás a Vajdaságban. Július 10. A VMSZ a budapesti egyeztetés után véglegesnek tekinti a vajdasági autonómiadokumentumot Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogyan kell összeállítani azoknak a magyar szavazóknak a névjegyzékét, akik a közvetlen választásokon a perszonális autonómiát irányító Nemzeti Tanács tagjait választhatják meg. Augusztus 17. A vajdasági magyarok attól tartanak, hogy a koszovói albánok sorsára jutnak írja helyzetjelentésében a The Washington Times. Augusztus 19. Szabadkán három vajdasági magyar párt - a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom küldötteinek részvételével megalakult az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács. A

másik három magyar párt - a VMDP, a VMKDM és a KDT - nem vett részt a szabadkai alakuló közgyűlésen. Távol maradtak a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői is Szeptember 30. Elvi megállapodásra jutottak együttes fellépésükről és a választások feltételeiről belgrádi kerekasztal-megbeszélésükön a szerbiai ellenzéki pártok. A Demokratikus Központ által kezdeményezett tanácskozáson 21 párt és szervezet vett részt, köztük a két legnagyobb ellenzéki tömörülésnek számító Szövetség a Változásokért (SZP) és a Vuk Drašković vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) képviselői. A vajdasági magyar pártok közül a Kasza József vezette VMSZ és az Ágoston András vezette VMDP küldöttsége írta alá a megállapodásról szóló közleményt. 2000 Január 10. Belgrádban a Szerb Megújhodási Mozgalom által szervezett összejövetelen 17 ellenzéki párt - köztük a Vajdasági Magyar Szövetség - képviselője

dokumentumot írt alá a közös politikai fellépésről és arról, hogy követelik a rendkívüli választások kiírását. Január 13. Zentán tanácskozást tartott a Magyarok Világszövetsége Jugoszláviai Országos Tanácsa, amelyen Hódi Sándor tartott bevezető referátumot. Február 10. A Magyarok Világszövetségének Jugoszláviai Országos Tanácsa Zentán tematikus tanácskozást tartott "Állampolgárság vagy státusztörvény?" címmel, amelyen a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága képviselői is részt vettek. A tanácskozást követően a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanácsa (Patrubány Miklós) és az MVSZ JOT (dr. Hódi Sándor) együttműködési megállapodást írt alá Február 14. A szerbiai ellenzéki pártok képviselői, valamint a vajdasági magyarok és románok képviselői Athénban folytatták az 1999. szeptember 23-25-én Bécsben a Project on Ethnic Relations szervezésében megkezdett vitát a vajdasági

nemzeti közösségek közötti kapcsolatokról. Február 15. A Project on Ethnic Relations szervezésében Athénban tartott tanácskozáson a szerbiai ellenzéki szervezetek zárónyilatkozatot fogadtak el a vajdasági nemzetek közötti viszonyokról. Március 11. A VMSZ Topolyán megtartotta VI közgyűlését Átdolgozásra visszautalták az Európa Platform kezdeményezését. Március 11. Szabadkán a Vajdasági Magyar Demokrata Párt szervezésében nemzetközi tanácskozást tartottak "A vajdasági magyarság a XXI. század küszöbén" címmel Jelen volt Tóth János belgrádi magyar nagykövet, valamint a HTMH, a Fidesz, az MDF és az RMDSZ képviselői. Március 11. Topolyán a VMSZ VI közgyűlésén ismét Kasza Józsefet választották meg elnöknek. A közgyűlés nem fogadta el Varga Tibor adai VMSZ-elnök 68 kezdeményező által támogatott platformalapítási javaslatát, hangoztatva, tisztázni kell a platform párton belüli működésének szabályait,

hogy az ne vezessen pártszakadáshoz, osztódáshoz. Március 13. A VMSZ új Tanácsa megtartotta első összejövetelét Megválasztotta az elnök által javasolt alelnököket (Dobai János, Döme Csaba, Egeresi Sándor, Józsa László) és az elnökség további tagjait: Szecsei Mihály, Ispánovics István, Biacsi Antal, Pásztor István, Dudás Károly, Müller Éva, Bacskulin István, Juhász Attila, Pál Károly, Balla Lajos-Laci. A Tanács elnöke Müller Éva, alelnöke Varga F. József lett Március 16. Újvidéken a Vajdasági Szociáldemokrata Liga helyiségeiben nyolc vajdasági politikai szervezet (Vajdasági Szociáldemokrata Liga, Vajdasági Demokratikus Reformpárt, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Vajdasági Mozgalom, Vajdasági Össznemzeti Demokratikus Front, Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, Szabadkai Polgárok Szövetsége) platformot fogadott el a közös politikai fellépésről, amely

támogatásáról biztosította a szerbiai egyesült ellenzék tevékenységét, ugyanakkor kinyilvánította: Vajdaság alkotmányjogi helyzetének újradefiniálását követeli, amelynek keretében a tartomány visszanyerné törvényhozási, bírósági és végrehajtásiközigazgatási jogkörét. A platform arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetiségi jogok kérdéseit a Vajdaság képviselőházában, a regionális képviselő-testületekben és az önkormányzatokban kell rendezni. Március 22. Az ellenzéki pártok szabadkai szervezeteinek elnökei, képviselői az Ellenállás aktivistáival együtt ragasztották ki a mozgalom plakátjait a város központjában. A pártok célja az volt, hogy ily módon személyesen nyújtsanak védelmet a rendőrség által szinte minden plakátragasztás alkalmával bekísért egyetemistáknak. Az akcióban részt vettek a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Vajdasági Demokratikus Reformpárt,

a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Demokrata Párt, a Szabadkai Polgárok Szövetsége, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, a Horvát Népi Szövetség, a Szerbia Együtt, a Szerbiai Polgári Szövetség, valamint a Függetlenség szakszervezet és a pedagógusok független szakszervezetének képviselői. Március 22. A szerbiai ellenzéki vezetők Belgrádban megállapodtak arról, hogy a jelölőlisták kialakításának mércéit szakértői csoport állapítsa meg. Március 24. Az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat Alapítvány tudományos értekezletet tartott, amelyen elhangzott Mirnics Károly beszámolója is. Április 4. A szerbiai vezető ellenzéki pártok képviselői bejelentették a belgrádi rendőrségen az április 14-ei nagygyűlést. Április 19. A Vajdasági Képviselőház a Forum Holding élére új igazgatóbizottságot (elnöke: dr. Kis Tibor, a szabadkai Közgazdasági Kar professzora és felügyelő

bizottságot (elnöke dr Ferenc Nándor, a Fizetésforgalmi Szolgálat becsei kirendeltségének igazgatója) választott. Április 27. Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjújára reagálva - amely szerint a vajdasági magyarok NATO-kisebbségnek tekinthetők Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke azt üzente: az ilyen "tehetségtelen diplomáciai nyilatkozatokkal" a magyar kormányfő elsősorban vajdasági nemzettársait veszélyezteti, és a Vajdaságról sohasem fognak dönteni Budapesten. Május 31. A Fórum Kiadóvállalat igazgatóbizottsága a Magyar Szó felelős szerkesztőjévé ismét Juhász Marjanov Erzsébetet választotta meg. Június 28. "A VMDP elfogadhatónak tartja a határon túli magyarok jogállásáról szóló, úgynevezett státusztörvényt, viszont az anyaország EU-csatlakozása után szükségesnek tagja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését" mondta a

VMDP "Nyitott ajtó" fórumán Sepsey Csaba, a párt alelnöke. Július 1. Zentán megalakult a VMSZ Európa-platformja Július 5. A JSZK Képviselőháza elfogadta az Alkotmány módosítását, amelynek értelmében a jövőben a JSZK elnökét és a szövetségi parlament felsőházának tagjait közvetlenül választják. Addig az elnököt a szövetségi parlament választotta meg, a Köztársaságok Tanácsának tagjait pedig a köztársasági képviselőházak delegálták. A VMSZ és a Vajdaság Koalíció a módosítás ellen szavazott. Július 24. Zentán megkezdte működését a Városi Rádió az Info Dzet vállalat keretében, amelynek része a független kikindai VK Rádió is. Két nyelven sugároz műsort a 91,1 MHzen, főszerkesztője Tóth Lívia, és tízegynéhány hivatásos újságírót foglalkoztat Augusztus 31. Slobodan Živkucin, a Szerb Megújhodási Mozgalom újvidéki városi bizottságának tagja botrányosnak nevezte Goran Matić szövetségi

tájékoztatási miniszter rendeletét, amelynek értelmében a Duna Televízió műsorát is levették a kábeltévék műsoráról. Augusztus 31. Peter Tufo, az USA budapesti nagykövete a Népszabadságban a választási kampány részének minősítette Vojislav Koštunica kijelentését, amely szerint "a budapesti jugoszláv iroda megnyitása gőgös lépés". Tufo úgy nyilatkozott, hogy az irodának nem csak a választások előtt, hanem azok után is hozzá kell járulnia a szerbiai folyamatok jobb megértéséhez. Szeptember 1. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és William Montgomery, az USA budapesti jugoszláv irodájának vezetője úgy ítélte meg, hogy a jugoszláv hatóságok súlyosan megsértik a sajtószabadságot, amikor megakadályozzák a külföldi tévéadások vételi lehetőségét. Szeptember 1. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Kasza József meghívására Szabadkára látogatott, ahol részt vett az ottani városnapi

rendezvényeken, vajdasági magyar politikusokkal és önkormányzati vezetőkkel találkozott. A város ünnepi közgyűlésén elmondott beszédében hangoztatta, óriási tétje van a szeptember végi választásoknak: megbukik-e Slobodan Milošević jugoszláv elnök és felülkerekednek-e a demokratikus ellenzéki erők. Reményét fejezte ki, hogy a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség megerősíti pozícióit a Vajdaságban, Kasza Józsefet és a magyar polgármestereket újraválasztják. Bejelentette azt is, hogy Budapest egy ivóvíz-kutat épít a vajdasági városnak 25 millió forintos beruházással. Szeptember 2. A magyar külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki Balša Špadijer budapesti jugoszláv nagykövetnek amiatt, hogy a jugoszláv hatóságok akadályozzák a magyar tévéműsorok kábeltelevíziós továbbítását Újvidéken. Szeptember 2. Józsa László, a VMSZ alelnöke kijelentette: pártja nem áll kapcsolatban az USA budapesti

jugoszláv irodájával. Hozzátette: e nyilatkozata nem az ilyen kapcsolat elutasítását jelenti, pusztán ténymegállapítás. Szeptember 5. Radiša Đorđević, a Jugoszláv Egyesült Baloldal zlatibori körzeti koordinátora kétségbe vonta Vojislav Koštunica patriotizmusát, kijelentve, hogy annak választási törzskara Budapesten van, ahol azt "egy Montgomery nevű illető" vezeti. Szeptember 5. Vojislav Mihailović, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökjelöltje egy szabadkai tévéműsorban kijelentette: az ország decentralizálása megoldást jelent majd a vajdasági magyarok autonómiaköveteléseire is. Szeptember 6. Kasza József, a VMSZ elnöke a Népszabadságban kijelentette: az ellenzék győzelme esetén pártja követelni fogja a Vajdaság területi autonómiájának visszaállítását. Szeptember 8. Zoran Bošković, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke a Szerb Demokratikus Ellenzék szabadkai nagygyűlésén kijelentette: most nem alkalmas

az idő a Vajdaság autonómiájának megvitatására, mert az ellenzék egyetlen cél, Milošević leváltása érdekében egyesült. Szeptember 9. Páll Sándor, a VMDK elnöke a Szerb Demokratikus Ellenzék nagybecskereki gyűlésén arra szólította fel a jelenlevőket, hogy ne szavazzanak az önálló listát állító két vajdasági magyar pártra, mert azok a demokratikus ellenzék céljai ellen tevékenykednek. Szeptember 16. Vojislav Koštunica a Szerb Demokratikus Ellenzék szabadkai gyűlésén kijelentette: az esetleges új jugoszláv kormányban helyet kaphatnak a magyarok is, akárcsak mindazok, akik hozzá tudnak járulni az ország megmentéséhez. Sajtótájékoztatón kifejtette: ismeri a vajdasági magyarok autonómiakoncepcióját, de ő a regionalizáció híve, amely nem vezet az állam további feldarabolásához. Szeptember 24. Jugoszláviában parlamenti és elnökválasztásokat, valamint helyhatósági választásokat tartottak. Szeptember 30. Kasza József

szabadkai polgármester kijelentette, ha október 2-áig nem ismerik el Vojislav Koštunica győzelmét, megbénítják az országot. Robertino Knjur, az Ellenállás helyi vezetője hangsúlyozta: megérte küzdeni, de küldetésük még nem ért véget, mert Szabadkán még sok a tennivaló. Október 1. Az Újvidéki Rádió és Televízió sztrájkbizottsága felszólította a dolgozókat, hogy forduljanak szembe a Szerbiai Rádió és Televízió szerkesztéspolitikájával, és követelte a vállalatvezetőség leváltását, kivéve a kisebbségi nyelvű műsorok szerkesztőit, mert a sztrájkbizottság értékelése szerint ők tárgyilagosan végezték munkájukat. Október 2. Slobodan Milošević a Belgrádi televízióban mondott beszédében azzal vádolta a Szerb Demokratikus Ellenzéket, hogy hatalomra kerülése esetén Szerbia tovább bomlik. "Ez nem csak a NATO köré tömörült erők szándéka, hanem az SZDE képviselői is olyan autonómiát ígérnek a

Vajdaságnak, amely nemcsak a Szerbiából és a JSZK-ból való kiválását jelenti, hanem a szomszédos Magyarországhoz való csatlakozását is" mondta. Október 2. Várady Tibor a Duna Televízióban kijelentette: az ellenzék győzelme felébreszti a reményt, hogy Szerbia megőrzi Koszovót. Kasza József hangsúlyozta: a választásoknak nem az autonómia volt a tétje, hanem Milošević leváltása. Október 8. Vajdaságban megtartották a tartományi képviselőházi választások második fordulóját, amely után a Vajdasági Képviselőház új összetételében a 120 mandátum a következőképpen oszlott meg: Demokrata Párt (DP) 27, Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL) 24, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 17, Szerbiai Demokrata Párt (SZDP) 14, Vajdasági Demokratikus Reformpárt (VDRP) 8, Szociáldemokrácia 7, Vajdaság Koalíció 7, Új Demokrácia 4, Szerbiai Kereszténydemokrata Párt 3, Szerbiai Szocialista Párt (SZSZP) 2, Vajdasági Magyar

Demokrata Párt (VMDP) 1, Horvát Népi Szövetség (HNSZ) 1, Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ) 1, Demokratikus Központ 1, Szerbiai Polgári Szövetség (SZPSZ) 1, Szociáldemokrata Unió 1, Vajdasági Mozgalom 1. Október 10. A Szövetségi Választási Bizottság kihirdette a 2000 szeptember 24-ei szövetségi parlamenti választások végleges eredményeit, és eljuttatta a parlamentbe a Polgárok Tanácsa azon 19 képviselőjének a végzését, akiknek a mandátumát nem hitelesítették a Képviselőház 2000. október 7-ei alakuló ülésén Az eredmények megállapításánál figyelembe vette a Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi határozatát, amellyel néhány koszovói választóhelyen megsemmisítette a választások eredményét. Bejegyzett választópolgár: 6.830464; érvénytelen szavazólap: 238343 Elnökjelöltek: dr Vojislav Koštunica 2.470304 (50,24 %), Slobodan Milošević 1826799 (37,15 %), Tomislav Nikolić 289.013 (5,88 %),

Vojislav Mihailović 145019 (2,95 %) A Polgárok Tanácsában szerzett mandátumok: Szerb Demokratikus Ellenzék (SZDE) 58, Szerbiai Szocialista Párt Jugoszláv Egyesült Baloldal (SZSZP-JEB) 44, Szerb Radikális Párt (SZRP) 5, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 1, (montenegrói) Szocialista Néppárt (SZoNP) 28, Szerb Néppárt (SzeNP) 2. A Köztársaságok Tanácsában szerzett mandátumok: SZDE 10, SZSZP - JEB 7, SZRP 2, Szerb Megújhodási Mozgalom (SZMM) 1, SZoNP 19, SZeNP 1. Október 11. A Tartományi Választási Bizottság közölte: a 120 tagú Vajdasági Képviselőházban az SZDE 117, az SZSZP-JEB koalíció 2 mandátumot szerzett, egy jelölt pedig a polgárok csoportjának képviselőjeként került a tartományi képviselőházba. Az SZDE keretén belül a VMSZ-nek 14, a VMDP-nek pedig 1 jelöltje jutott mandátumhoz. Október 11. A VMSZ vezetői (Kasza József és Józsa László) Budapesten találkoztak Martonyi János külügyminiszterrel és Németh Zsolt

államtitkárral, majd sajtótájékoztatót tartottak. Október 21. A Szandzsáki Lista - Sulejman Ugljanin, a Vajdaság Koalíció és a Vajdasági Magyar Szövetség beterjesztette a Szerbiai Képviselőházhoz a választási törvény módosításának javaslatát, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek pártjai számára 1 %-os lenne a választási küszöb. Október 23. Újvidéken megalakult az új összetételű Vajdasági Képviselőház Elnöke Nenad Čanak (VSZL), alelnökök: Gordana Čomić, Egeresi Sándor (VMSZ) és Miroljub Ljesnjak. A tartományi Végrehajtó Tanács elnöke Đorđe Đukić (DP); alelnökök: Paja Francuski (VSZL), Rada Marinkov, dr. Duško Radosavljević, Pásztor István, Mile Mandić, Petar Mišić; tagok: Stevo Bobić (gazdaság), Lazar Kuzmanov (városrendezés és kommunális ügyek), Novka Mojić (népesedés- és családpolitika, gyermekvédelem), Predrag Grgić (regionális és nemzetközi politika), Snežana Lakičević-Stojačić

(sport), Jelica Rajačić-Čapaković (nőkérdés), Miroslav Mrnuštik (helyi önkormányzatok). A tartományi titkárok: Stevo Bobić (gazdaság), Igor Kurjački (mezőgazdaság), Bunyik Zoltán (kultúra, tudomány és oktatás), Rafail Ruskovski (tájékoztatás), dr. Predrag Filipov (egészségügy, munka és szociálpolitika), Đorđe Misirkić (pénzügyek), dr. Korhecz Tamás (kisebbségi jogok, közigazgatás és jogszabályok). Október 24. Ágoston András, a VMDP elnöke cáfolta a sajtóban megjelent hírt, hogy Mihalj Kertes volt vámigazgatótól gépkocsit kapott volna. Közölte: a szóban forgó gépkocsi a kanizsai gyógyfürdő előtt parkol, ahol Ágoston Ferenc főorvos dolgozik. November 3. Pásztor István VMSZ-es képviselő, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke azt nyilatkozta a Beta hírügynökségnek, hogy a választások előtt ki kellene alakítani az SZDE platformját Szerbia jövendőbeli berendezéséről, amely Vajdaság magas fokú

autonómiáját látná elő. November 13. Martonyi János magyar és Goran Svilanović jugoszláv külügyminiszter Belgrádban a két ország gazdasági együttműködéséről tárgyalt. November 22. A Vajdasági Képviselőház határozatot hozott az Újvidéki Rádió és Televízió átvételéről. Az új vezérigazgató Aleksandar Kravić, a fő- és felelős szerkesztő Slaviša Grujić, az Igazgatóbizottság elnöke Józsa László lett. A Dnevnik kiadóház megbízott igazgatójának Sóti Verát, megbízott felelős szerkesztőjévé Petar Petrovićot nevezték ki. A Forum megbízott igazgatója Szombathy Zoltán lett, a Magyar Szó felelős szerkesztője Juhász Marjanov Erzsébet maradt. November 25. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács bíztatónak ítélte, hogy a szerbiai demokratikus erők partnerüknek tekintik a vajdasági magyarság szervezeteit. November 28. Megszületett a megállapodás a szerbiai parlamenti választások közös ellenzéki

jelöltlistájáról, amelynek értelmében a Vajdasági Magyar Szövetséget a képviselői helyek 4 %-a illeti meg. November 30. Balla Lajos, a Jugoszláv Képviselőház Polgárok Tanácsának képviselője közölte: a VMSZ az SZDE közös listáján a koalíciós egyezmény értelmében öt képviselői helyre jogosult Szerbia Képviselőházában. December 4. A vajdasági kormány küldöttsége Aradon részt vett a Duna-Körös-Maros-Tisza régióközi projektum megbeszélésén, amelynek a következő egy évben a Vajdaság lesz a vezetője. Predrag Grgić tartományi regionális együttműködési titkár sajtótájékoztatón közölte, magyarországi és romániai partnerekkel közösen három EU-pályázatot nyújtanak be. Egeresi Sándor VMSZ-es képviselő, a Vajdasági Képviselőház alelnöke úgy nyilatkozott, a Vajdaság stratégiai célja a határok átjárhatóvá tétele és minél több határátkelőhely megnyitása. December 14. A külügyminiszter javaslatára

a jugoszláv kormány döntött 17 nagykövet, köztük Balša Špadijer budapesti nagykövet visszahívásáról, ugyanakkor Várady Tibort kinevezte a külügyminisztérium jogi főtanácsadójává. December 15. Vojislav Koštunica jugoszláv államfő Belgrádban a cigányok oktatásáról és tájékoztatásáról szervezett kongresszus megnyitásakor hangsúlyozta: "azt hiszem, esélyünk van arra - és talán ez az utolsó esély - hogy a Balkán nemzetiségileg legvegyesebb országában mindannyian - szerbek, cigányok, albánok, magyarok, románok, szlovákok - saját magunk határozzunk sorsunkról". December 17. Miodrag Isakov, a VDRP elnöke egy nagybecskereki fórumon kifejtette: a Vajdaság autonómiája nem azt jelenti, hogy a tartomány fizikailag elszakad Szerbiától és csatlakozik Magyarországhoz, hanem azt, hogy az itt megtermelt jövedelem a tartományban maradjon. Vajdaság autonómiáját nem lehet Koszovo autonómiájával azonos módon

értelmezni, mert Koszovo nemzeti kérdés, a Vajdaság pedig a demokrácia kérdése. December 23. Szerbiában köztársasági parlamenti választásokat tartottak A választói névjegyzékbe bejegyzett 6.525162 polgár közül 3748623 szavazott és 3657366 adott le érvényes szavazatot. A 250 mandátumból az SZDE (2402387 szavazattal) 176-ot, az SZSZP (515.845) 37-et, az SZRP (322333) 23-at, a Szerb Egységpárt pedig (199847) 14-et szerzett meg. Az SZSZM (141296), a Demokratikus Szocialista Párt (31958), a Szerb Szociáldemokrata Párt (29.383) és a Jugoszláv Egyesült Baloldal (14317) nem jutott mandátumhoz. Az SZDE szavazatainak megoszlása (zárójelben a jelöltek száma): Szerbiai Demokrata Párt (62) 45, Demokrata Párt (62) 45, Szerbiai Polgári Szövetség (13) 9, Szociáldemokrácia (13) 9, Új Demokrácia (13) 9, Új Szerbia (12) 8, Szerbiai Kereszténydemokrata Párt (12) 7, Vajdasági Magyar Szövetség (9) 6, Demokratikus Alternatíva (9) 6, Vajdasági

Szociáldemokrata Liga (8) 6, Demokratikus Szerbiáért Mozgalom (7) 5, Demokratikus Központ (6) 4, Vajdasági Demokratikus Reformpárt (6) 4, Vajdaság Koalíció (6) 4, Szociáldemokrata Unió (6) 4, Szandzsáki Demokrata Párt (3) 2, Šumadijáért Liga (1) 1, Szerb Ellenállási Mozgalom - Demokratikus Mozgalom (1) 1, Szerb Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége (1) 1. December 25. Marko Blagojević, a CeSID (Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért) szóvivője kijelentette: a szerbiai parlamenti választások közel álltak ahhoz, hogy szabadnak és tisztességesnek lehessen nevezni őket, de vannak még hiányosságok. Az 5 %-os választási küszöb például kedvezőtlen helyzetbe hozza a nemzeti kisebbségek pártjait. Čedomir Jovanović, az SZDE választási törzskarának főnöke úgy vélekedett: az SZDE keretében biztosított a nemzeti kisebbségek politikai tevékenységének tere. Ez elsősorban a magyarokra és a muzulmánokra

vonatkozik, akik képviselve vannak a szövetségi és köztársasági hatósági szervekben. "Meglátjuk, milyen módon oldhatjuk meg a többi kisebbség problémáit. Ha szándékukban áll politikailag komolyan angazsálni magukat, úgy vélem, hogy erre jócskán van lehetőség" mondta Jovanović. 2001 Január 3. Kasza József szabadkai polgármester indokoltnak nevezte a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének követelését, hogy Szabadka községi képviselőtestülete vizsgálja felül az általa alapított helyi tájékoztatási eszközök szerkesztéspolitikáját. Január 14. Harminc jugoszláviai magyar értelmiségi nyilatkozatot tett közzé a vajdasági magyar tájékoztatási eszközökben és a Forum kiadóházban uralkodó állapotokról, hangoztatva: a vajdasági magyar nyilvánosságban kedvezőtlen visszhangra talált a tény, hogy a VMSZ a tájékoztatási eszközökben egyeduralomra törekszik: "a sajtószabadság nem lehet pártközi

alku tárgya". Január 17. Kasza József a Népszabadságban kijelentette: Szerbiában még nem kezdődött meg a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezési folyamata. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Szerb Radikális Párt mellett az Szerbiai Demokrata Párt egyes tagjai is ellentéteket szítanak a Vajdaságban a magyarok és a szerbek között. Január 19. Kasza József elfogadta Zoran Đinđić felkérését, hogy a szerbiai kormány egyik alelnöke legyen. Január 19. A VMSZ Tanácsa felkérte a Forum kiadóház igazgatóbizottságában tevékenykedő tagjait, valamint a ház megbízott igazgatóját a tisztségükről való lemondásra. A közlemény szerint "A VMSZ-nek mérlegre kellett tennie, mi a fontosabb: tiszta szándékait is bizonyítandó vállalni a további politikai felelősséget a Forum kiadóház áldatlan gazdasági helyzetéből való kiút felkutatása tekintetében, vagy olyan politikai magatartást követni, amellyel elkerüli a

sajtószabadság bármilyen módon történő befolyásolásának látszatát. A Tanács döntését ez utóbbi követelmény befolyásolta". Január 20. Józsa László alelnök a VMSZ szabadkai sajtótájékoztatóján közölte: amennyiben Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét kinevezik szerbiai kormányfő-helyettesnek, akkor távozik Szabadka polgármesteri tisztségéről. A párt szabadkai frakciója, illetve a körzeti szervezet elnöksége úgy döntött, hogy helyére Ispánovics Istvánt, a szervezet szabadkai elnökét javasolja a polgármesteri tisztségre. Január 22. Kasza József Belgrádban találkozott Vojislav Koštunica jugoszláv államfővel Nyilatkozata szerint megtárgyalták a magyarok önszerveződéséről szóló dokumentumot és megállapodtak arról, hogy az abból eredő feladatokat egy szakértői csoportra, illetve az egyes minisztériumokra kell bízni. Február 6. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség tiltakozott Szerbia

Alkotmánybíróságának január 25-ei döntése ellen, amely alkotmányellenesnek minősítette a magyar helységnevek használatát. Február 7. A Magyar Szó közölte: Hans Peter Furrer, az Európa Tanács küldöttségének vezetője jugoszláviai látogatása során fogadja Varga Tibort, a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalmának elnökét és Körmendi Ferenc elnökségi tagot. Február 7. Teleki Júlia VMSZ-es képviselő a Vajdasági Képviselőházban közölte, hogy két szerbiai televízió zavarja a Magyar Televízió adását. A tartományi tájékoztatási titkár azt válaszolta, a kérdés akkor lesz megoldható, ha a televíziós műsorszórás kérdése a tartomány hatáskörébe kerül. Február 8. Ispánovics István Szabadka polgármestere lett Február 11. Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter a Magyar Szónak adott interjúban elmondta: készül a kisebbségi törvény, amelynek szövegezésében részt vesznek az Európa Tanács

és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakértői is. Február 13. Momčilo Grubač és Dávid Ibolya Budapesten emlékeztetőt írt alá a két ország igazságügyi minisztériumának szorosabb együttműködéséről. A Magyar Szó közlése szerint Dávid Ibolya köszönetet mondott azért, hogy "a vajdasági magyarok megkapták Szerbia kormányában az egyik alelnöki helyet". Február 20. Kovács Frigyes, a Szabadkai Népszínház magyar társulatának igazgatója a Magyar Szóban kifejtette: egy önálló vajdasági magyar színház megalapítása a vajdasági magyarság érdeke. Február 20. Ispánovics István, Szabadka polgármestere közölte: hivatalosan is megkapták Szerbia Alkotmánybíróságának végzését, amely alkotmányellenesnek minősítette a magyar helységnevek használatát. A nyelvtörvény úgy rendelkezik, hogy a helységnevek szerb elnevezése van hivatalos használatban, amelyeket a kisebbségek nyelvén

fonetikus átírással kell használni, a község statútumában viszont Szabadka magyar elnevezése szerepel. Az ezt sérelmező beadvány még 1993-ban érkezett Szerbia Alkotmánybíróságához, s a nyolc év utáni döntést Ispánovics egyszerűen ostobaságnak nevezte. Február 24. Kasza József, Szerbia kormányának alelnöke fogadta Pandúr József belgrádi magyar nagykövetet, aki közölte: jugoszláv egyetértés esetén néhány hónapon belül megnyílhat Szabadkán a magyar konzulátus, ugyanakkor Magyarország kész elfogadni a konzulátus megnyitását a jugoszláv fél által kijelölt magyarországi városban. Február 24. Nenad Čanak, a Vajdasági Képviselőház elnöke kijelentette: kezdeményezi az SZDE Elnökségének összehívását, amelyen megvitatják a Vajdaság autonómiájának kérdését. Gordana Čomić szerbiai parlamenti alelnök, a Demokrata Párt vajdasági bizottságának elnöke úgy reagált, hogy Čanaknak "mérlegelnie kell

felelősségét". Február 25. Temerinben a VMDP II kongresszusán ismét Ágoston Andrást választották meg a párt elnökének, aki kifejtette: a demokratikus félfordulat nem hozott változást a vajdasági magyarok számára, akik továbbra is politikai és gazdasági alávetettségben élnek. Március 2. Együttműködési megállapodást kötött nyolc vajdasági község (Ada, Becse, Csóka, Kanizsa, Kishegyes, Szabadka Topolya, Zenta) képviselőtestülete, amelyekben a magyarok abszolút vagy relatív többséget képeznek. Március 7. A Kereszténydemokrata Tömörülés (KDT) Elnöksége tiltakozott Žarko Koraćnak, a szerbiai kormány alelnökének kijelentése miatt, amely szerint a szerb menekültek problémáját telepítéssel, az üres házakba való beköltöztetéssel kell megoldani. Március 8. Kasza József, a szerbiai kormány alelnöke Budapesten tárgyalt Szent-Iványi Istvánnal, az országgyűlés külügyi bizottságának alelnökével és

találkozott Demszky Gábor budapesti főpolgármesterrel is. Elsősorban a mezőgazdaság, a közlekedés és az energetika terén kért támogatást. Március 12. A VMSZ Elnöksége közölte: a párt nem kezdeményezte és nem is követelte a magyarországi tanügyi hatóságok döntését, amelynek értelmében a Magyarországon érettségizett vajdasági fiatalok nem tanulhatnak tovább térítésmentesen a magyarországi egyetemeken. Az Elnökség felszólította e fiatalokat, hogy érettségijüket mielőbb honosítsák és jelentkezzenek a vajdasági felsőoktatási intézményekbe, amelyeken sikeres felvételi vizsga esetén külön felvételi keretet biztosítanak számukra. Március 15. Bunyik Zoltán tartományi oktatási titkár közölte: titkársága elkészítette annak a képviselőházi határozatnak a szövegét, amely kötelezné az egyetemi karokat a felvételi vizsga azon nyelveken való megszervezésére, amelyeken a jelentkezők befejezték középiskolai

tanulmányaikat. Emellett kezdeményezik, hogy az egyetemi törvény 20 jelentkező esetén kötelezze az egyetemi karokat a kisebbségi nyelvű oktatás megszervezésére. Március 16. A jugoszláv kormány jóváhagyta Magyarország szabadkai konzulátusának megnyitását. Március 21. A VMDP állásfoglalást tett közzé Vajdaság autonómiájáról Március 24. Orbán Viktor miniszterelnök a Kasza Józseffel folytatott megbeszélés után a magyar nyelvű oktatás fejlesztését jelölte meg legfontosabb feladatként a Vajdaságban. Március 27. Đorđe Đukić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke a Magyar Szónak kijelentette: reméli, hogy a Vajdaságnak jövőre már önálló költségvetése lesz. Március 27. A magyarországi és jugoszláviai kereskedelmi és iparkamarai szakértők szegedi megbeszélése után Slobodan Korać, a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke kijelentette: Magyarország jelentős szerephez juthat az áprilisban induló jugoszláviai

privatizáció során, amelynek első szakaszában 7.000 vállalatot magánosítanak Március 29. A Vajdasági Képviselőház határozatot fogadott el az egyetemi felvételi vizsgák kisebbségi nyelveken való megszervezéséről. Április 3. "Nem kívánok az új hatalom dísze lenni" jelentette ki Kasza József szabadkai sajtótájékoztatóján, tiltakozásul amiatt, hogy nem került sor a Vojislav Koštunica részéről korábban megígért dialógusra a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Április 5. Kasza József a vajdasági autonómiaplatform elfogadása kapcsán a Dnevnik című újvidéki napilapnak kijelentette: végső ideje volt, hogy a vajdaságiak világosan megmondják, mit várnak el a közös államtól. Azt mondta, Milošević idejében az érintette leginkább, hogy mintegy 50.000 magyar fiatal kényszerült elhagyni a Vajdaságot Április 6. A Magyar Szó közlése szerint Orbán Viktor miniszterelnök a SZEGA című bolgár lapnak kijelentette: a

vajdasági magyarok helyzete még nem kielégítő, de jobb, mint volt egy, vagy akár fél évvel ezelőtt. Vajdaság autonómiája Jugoszlávia belügye, ez nem magyar kérdés, hanem Jugoszlávia belső demokratikus fejlettségének szintjéről tanúskodik. Április 13. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár egy szabadkai fórumon kifejtette: lehetőséget lát egy pedagógiai kar megalapítására Szabadkán. Április 13. Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház alelnöke és Đorđe Đukić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke Újvidéken fogadták a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának képviselőit. A magyarországi küldöttség élén Szent-Iványi István, a bizottság elnöke állt A vajdasági parlament képviselőivel folytatott tárgyalások után a vendégeket Kasza József, a köztársasági kormány alelnöke is fogadta. Csapody Miklós MDF-alelnök, a küldöttség tagja a Magyar Szónak kijelentette: "adottak a feltételek,

hogy visszatérjünk a Milošević előtti állapotokhoz, amikor ugyan nem volt ideális a vajdasági magyarság helyzete, de az elmúlt tíz év folyamán kialakult állapotokhoz képest paradicsom volt". Április 20. Bojan Pajtić, a Vajdasági Képviselőház törvényhozási bizottságának demokratapárti elnöke kijelentette: a nyolc északvajdasági község együttműködéséről szóló egyezmény célja egy etnikai régió kialakítása a Vajdaságban, amelynek létrehozása teljesen értelmetlenné tenné a Vajdaság multietnikus jellegét. Április 22. A VMDP a státustörvényt a legfontosabb lépésnek nevezte a Kárpát-medence magyarságának határmódosítás nélküli politikai integrációja felé. Május 3. Žarko Korać, a szerbiai kormány alelnöke fogadta az újvidéki Donau német klub képviselőit, akik kérték a vajdasági németség nemzeti kisebbségként való elismerését, a kettős állampolgárságot és a II. világháború után

államosított vagyonuk visszatérítését Május 6. A VMSZ Kanizsai Körzeti Szervezetének elnöksége tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy bár Kanizsa, Zenta és Ada önkormányzata Hegedűs Ferencet jelölte ki községközi közvádlónak, az SZDE jelöltje mégis Risto Matković, az adai községi bíróság megbízott elnöke lett. Május 7. Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter Budapesten találkozott Martonyi János magyar külügyminiszterrel, aki jelentősnek ítélte a jugoszláv kisebbségi törvény előkészítését és azt, hogy Jugoszlávia csatlakozik az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményéhez. Május 8. A Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszterrel folytatott megbeszélés után Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kijelentette: példás magyar-jugoszláv kisebbségvédelmi együttműködés van kialakulóban, amelynek keretében kisebbségvédelmi vegyes bizottság alakítását javasolta. Május 8. A Project on

Ethnic Relations szervezésében Budapesten nemzetközi tanácskozást szerveztek a kisebbségek helyzetének jogi szabályozásáról. Tabajdi Csaba kijelentette, hogy a jugoszláv kisebbségi törvényben kitűnő megoldások találhatók, nehezményezte azonban, hogy nincs benne szó az autonómiáról. Dušan Janjić, a belgrádi Etnikai Fórum elnöke szerint a törvénytervezet meglévő változatának elfogadását is nehezíti a körülmény, hogy a szerbiai parlamenti helyek kétharmadával a nacionalista pártok rendelkeznek, és még az SZDE egyes képviselői is ellenzik a decentralizációt. Május 10. Józsa László VMSZ-alelnök egy szabadkai fórumon kijelentette: a vajdasági magyarok mintegy 60 %-a érdekelt a magyar igazolvány kiváltásában. Jelezte, négy státusiroda megnyitására lehet számítani. Május 15. A VMDP üdvözölte a magyar-jugoszláv kisebbségvédelmi vegyes bizottság megalakításának gondolatát, hangsúlyozva, hogy az megkönnyítené

a státustörvény vajdasági alkalmazását is. Május 24. A státustörvényről határon túli magyar szervezetekkel folytatandó konzultáció jegyében a VMDK vezetőivel cserélt eszmét a vajdasági Óbecsén a MSZP küldöttsége. Az MSZP-t Újhelyi István, a párt országos elnökségének tagja és Géczi József Alajos országgyűlési képviselő, a VMDK-t Páll Sándor elnök és Tari István alelnök képviselte. Páll Sándor kijelentette: nem tartják helyesnek, hogy a magyar kormány egy vajdasági magyar pártra vagy szervezetre ruházza át az igazolványok kiadását, akárcsak azt, hogy a törvény mentesíti Jugoszláviát a kisebbségek iránti kötelezettségei alól, s a magyar adófizetők pénzéből finanszírozza a tevékenységeket. Május 26. Zoran Đinđić szerbiai kormányfő a kormány átszervezése kapcsán kijelentette: az albánoknak és a muzulmánoknak felkínálnak egy-egy tárca nélküli miniszteri helyet. "Van magyarunk, lesz albánunk

és muzulmánunk, és ezzel rendkívül minőségi módon járulnánk hozzá a nemzeti toleranciához" mondta Đinđić. Június 6. Az MSZP és a VMSZ vezetőinek szabadkai megbeszélése után Juhász Ferenc MSZP-alelnök kijelentette: "Szimbolikus jelentőségűnek ítélte meg a MSZP küldöttsége és a VMSZ vezetése Szabadkán a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvényt". Június 8. Pandúr József budapesti magyar nagykövet a szabadkai nemzetközi vásáron kijelentette: mindkét kormány szándéka, hogy még a hónap folyamán aláírják a szabadkereskedelmi egyezményt. Június 8. Ágoston András, a VMDP elnöke kijelentette: a jugoszláv kisebbségi törvény alig haladja meg a minimális elvárásokat, nem szól az autonómiáról és a korlátozott jogokat is csak tíz év elteltével kívánja biztosítani. Június 9. Vén Mihály, Ada község képviselőtestületének elnöke kijelentette: az északvajdasági községek

együttműködéséről szóló megállapodást aláíró helyi önkormányzatok 1010 számítógépet kaptak az Esély a stabilitásra alapítványtól A nyolc magyar többségű községhez csatlakozott Törökkanizsa is. Június 10. A Magyar Professzorok Világszövetsége által szervezett szabadkai tanácskozás résztvevői követelték egy vajdasági magyar egyetem megalakítását. Június 13. Pandúr József belgrádi magyar nagykövet Nagybecskereken a magyar szervezetek képviselőivel találkozva közölte, hogy hamarosan létrejön a magyar-jugoszláv kisebbségügyi vegyes bizottság. Elmondta azt is, hogy a leendő stárusirodák egyikének székhelye Nagybecskereken lesz. Június 15. Apró István, a budapesti Balázs Ferenc Intézet megbízott igazgatója a Magyar Szóban elmondta: a határon túli magyar közösségek közül a vajdasági magyarok a legkritikusabbak a magyar kormánnyal szemben, elvárásaik a legmagasabbak, ugyanakkor kitartóan védelmezik politikai

álláspontjaikat. Értékelése szerint az intézet felmérései máris a leendő státustörvény pozitív hatásáról tanúskodnak. Június 17. A Magyar Szó beszámolt az Árgus kisebbségi jogvédő szervezet megalakulásáról Bozóki Antal, az egyesület igazgatóbizottságának elnöke közölte: a demokratizálódás nem hozott előrelépést a kisebbségi jogok érvényesítése terén, amihez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a magyar szervezetek nem tudtak egyezségre jutni a kisebbségi autonómia kérdésében. Június 20. Amennyiben a státustörvény célja a határon túli magyarok identitásának megőrzése, nem fogunk rá gyanakvással tekinteni. Figyelni fogjuk megvalósítását és annak alapján reagálunk jelentette ki Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter. Június 21. Kasza József a Magyar Szóban kijelentette: a Vajdaság nem lehet csak a szerbek ügye. A vajdasági magyarok nem élnek üvegbúra alatt Június 22. Goran Svilanović

jugoszláv külügyminiszter a határon túl élő magyarok kedvezményeiről szóló státustörvény kapcsán országa alkotmányával ellentétesnek mondta a jogszabály több vonatkozását. A TANJUG jugoszláv hírügynökség jelentése szerint Svilanović erről a jugoszláv parlament ülésén beszélt egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva, aki azt hiányolta, hogy a jugoszláv kormány nem reagált a magyar státustörvényre. Svilanović a diszkriminációt tiltó jugoszláv alkotmánnyal ellentétesnek nevezte, hogy a státustörvény révén a magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárok kiváltságos helyzetbe kerülnek más állampolgárokhoz képest. "Nagyon kényes" kérdésnek minősítette, hogy a törvény szerint egyes szervezetek, személyek vagy nem kormányzati szervezetek igazolásokat adnának ki arról, hogy ki magyar nemzetiségű (az úgynevezett "magyar igazolványt"). Ezzel kapcsolatban jogi problémát is megemlített,

arra hivatkozva, hogy a jugoszláv alkotmány értelmében senki nem köteles válaszolni a nemzetiségét firtató kérdésre. Június 23. Józsa László, a VMSZ alelnöke üdvözölte a magyar parlament által a határon túli magyarok kedvezményeiről elfogadott státustörvényt, közölve, hogy a VMSZ rendelkezik olyan pártstruktúrával, amely segíthet a státusirodák felállításában. Június 23. A VMSZ VII közgyűlése módosította a szervezet programját és megerősítette eltökéltségét a Vajdaság autonómiája mellett. Többek között jelen volt Zoran Đinđić, Nenad Čanak és Žarko Korać, és az összejövetelt üdvözölte Vojislav Koštunica is. Június 23. A Helsinki Emberjogi Bizottság Újvidéken kerekasztal-beszélgetést szervezett a menekültek és kisebbségek témakörében, amelyen Vladimir Ilić belgrádi egyetemi tanár kifejtette: Vajdaság lakossága sokat köszönhet a vajdasági magyar elitnek, amely nem engedte meg, hogy a volt rendszer

felhasználja piszkos céljaira. Ennek köszönhetően a nemzetek közötti viszonyok a legnehezebb időkben is szilárdak maradtak. Június 27. A VMDP közleményben reagált arra, hogy Dušan Janjić, az Etnikai Fórum elnöke kilépett a kisebbségi törvényt előkészítő szakértői csoportból. Korábban ezt már megtette Végel László is. Július 1. A VMDP közleményben üdvözölte a státustörvény elfogadását Július 2. A Slobodan Milošević hágai kiszolgáltatása miatt megtartott belgrádi tiltakozó nagygyűlésen Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt egyik vezetője azt mondta: "Követeljük, hogy Szerbia szerb politikát folytasson, és hogy ezt a politikát ne valamiféle Kasza József vagy Rasim Ljajić irányítsa. Felszólítom a partizánokat és a csetnikeket, a köztársaságpártiakat és a királypártiakat, a »grobar«-okat és a »delijá«-kat, és minden egyes hazafit, hogy csatlakozzon hozzánk". Július 5. Szabadka

képviselőtestülete elfogadta a díszpolgári címet és a Pro Urbe díjat odaítélő bizottság javaslatát. Az előbbi kitüntetést Égető Gabriella zenepedagógusnak és karnagynak, valamint Kasza József egykori polgármesternek, a szerbiai kormány alelnökének ítélték oda. A bizottság javasolta, hogy Pro Urbe díjjal Mester Gyula élsportolót, a Dužijanca társadalmi szervezetet, a Szabadkai Rádiót és az Ellenállás mozgalmat tüntessék ki, ez utóbbi képviselője azonban visszautasította a díjat, mert Kasza József is szerepelt a kitüntetettek között. Július 5. Goran Svilanović jugoszláv külügyminiszter Belgrádban arról biztosította Bába Iván magyar külügyi államtitkárt, hogy a magyar státustörvény kapcsán a jugoszláv álláspont nem változott negatív irányban, és Belgrád nem kíván kritikai hangot megütni a törvénnyel kapcsolatban. Ezt a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára mondta el, miután Belgrádban

megbeszélést folytatott a jugoszláv diplomácia irányítójával. (Belgrádi híradások szerint Svilanović a jugoszláv parlamentben egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva a jugoszláv alkotmánnyal ellentétesnek nevezte a törvény több vonatkozását.) Július 7. Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter a Magyar Szónak kijelentette: "amikor Magyarországon jártam, megismerkedtem a státustörvény összetevő elemeivel, számunkra nagyon fontos, hogy Magyarországgal, közvetlen szomszédunkkal nagyon jó viszonyban legyünk, hiszen ez az ország a Nyugat-Európába vezető út kapuja és Magyarországon keresztül valósítható meg az európai integráció. De nem mellékes a jószomszédi viszony fenntartásában az sem, hogy itt tetemes lélekszámú magyar kisebbség él. Éppen ezért mi olyan álláspontra helyezkedtünk, hogy a kérdéses törvényre vonatkozó felmerülő észrevételek megtétele után határozottan elálltunk a

törvény nyilvános, látványos elítélésétől. Figyelemmel fogjuk kísérni a törvény alkalmazását és folytatjuk a megkezdett megbeszéléseket a magyar kormánnyal. Az a cél vezérel bennünket, hogy fejlesszük a bilaterális kapcsolatainkat. Ez a törvény biztosan nem fékezi a jó kapcsolat építését, meggyőződésünk, hogy a státustörvény fő célja, hogy megőrizze a határon túli magyarság kulturális identitását, és ez ellen nemcsak hogy kifogásunk nem lehet, hanem kimondottan üdvözölnünk kell a törekvést". Július 8. A Magyar Szóban megjelent a VMDP közleménye, amely szerint "óvatos derűlátásra adhat okot, hogy a jugoszláv kisebbségi törvény legutóbbi tervezete lehetőséget ad a vajdasági magyarok választási névjegyzékének felállítására. A törvénytervezet szerint a névjegyzék létrehozatalára akkor kerülhet sor, ha ezt a kisebbségi szervezetek a magyar szavazók 10 %-ának aláírásával alátámasztva

követelik. A VMDP a lehető legrövidebb időn belül, már a törvény meghozatala előtt, kezdeményezi a megfelelő számú aláírás összegyűjtését". Július 12. Branimir Nikolić, az Ellenállás szabadkai koordinátora kijelentette: borítékolták a Kasza József volt szabadkai polgármester, Szerbia kormányának alelnöke elleni bűnvádi feljelentést, mert Kaszát védi a képviselői immunitás. Kasza ellen az a vádjuk, hogy felesége nevére a Vajdasági Bankban 30.000 márkát vett 6 dináros árfolyamon akkor, amikor a márka piaci ára 22 dinár volt. Július 24. A Magyar Szó szerkesztősége ötnapos sztrájkba lépett, fizetésemelést követelve Sem az alapító, a Vajdasági Képviselőház, sem a Forum vezetősége nem volt hajlandó tárgyalni a sztrájkbizottsággal, arra hivatkozva, hogy a követelés teljesítéséhez nincs pénz. Rafail Ruskovski tartományi tájékoztatási titkár kijelentette: a szerkesztőség vagy tűri a jelenlegi helyzetet,

vagy létszámcsökkentéshez folyamodik. Július 25. Mile Isakov (VDRP), Nenad Čanak (VSZL) és Kasza József (VMSZ) felszólította az SZDE Elnökségét, hogy augusztus 3-áig vegyék napirendre a Vajdaság autonómiájára vonatkozó javaslatukat, ellenkező esetben "Vajdaság autonómiájának kérdését internacionalizálják". Július 30. A Forum kiadóház igazgatóbizottsága nem fogadta el Rafail Ruskovski tartományi tájékoztatási titkár javaslatát az igazgatói állásra szóló pályázat kiírásáról, mert a Magyar Szó képviselője az ülésen tartózkodott a szavazástól. Miután a VMSZ az év elején kivonta képviselőit, a vállalatnak hónapok óta nincs igazgatója és az igazgatóbizottság is állandó létszámhiánnyal küzd. Augusztus 1. Rade Marinkov, a Vajdasági Képviselőház Végrehajtó Tanácsának alelnöke a tengerparti Igalón, a tartományi kormány nyaralójában újságírók előtt kijelentette: "Miféle autonómia?

Személyesen kérek Koštunicától tankokat azok ellen, akik el akarnak szakadni, akiket pedig a tankok nem gázolnak el, azokkal személyesen fogom elintézni, késsel." Augusztus 2. A VMDP javasolta a vajdasági magyar pártoknak egy közös autonómiadokumentum elfogadását. Kompromisszumkészsége jeléül kijelentette: hajlandó elfogadni a Vajdaság törvényhozási jogkörrel felruházott autonómiájának követelését, amennyiben a dokumentum tartalmazza a rendeletalkotási és végrehajtási jogosítvánnyal felruházott magyar területi és perszonális autonómia követelését is. Augusztus 10. Nenad Čanak, a VSZL elnöke nyílt levélben kérte Vojislav Koštunicától, hogy határolódjon el az SZDP-s Rade Marinkovnak, a tartományi végrehajtó tanács alelnökének az "autonomistákat" tankokkal fenyegető kijelentésétől, váltsa le és zárja ki pártjából. Augusztus 11. Dr Novák Árpád lett a VMSZ szabadkai körzeti szervezetének elnöke,

miután Ispánovics István, Szabadka polgármestere lemondott e tisztségéről. Augusztus 11. A VMDP úgy nyilatkozott, a kisebbségi törvényről nincs értelme nyilvános vitát szervezni, amikor Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár kijelenti, hogy nem lehet többé változtatni rajta. Hibának nevezte a szerb pártokkal való közös választási fellépést a kisebbségi autonómia feltételül szabása nélkül. Augusztus 17. Zenta Község Képviselőtestülete szavazattöbbséggel leváltotta az alelnöki tisztségről a demokratapárti Slobodan Borđoški alelnököt. A leváltást Juhász Attila VMSZ-es polgármester kezdeményezte azzal az indokkal, hogy nem tartotta magát a koalíciós megállapodáshoz, amikor saját magát nevezte ki a közgazdasági-kereskedelmi középiskola igazgatójának. Bojan Pajtić, a Demokrata Párt Főbizottságának tagja másnap a leváltást "nemzeti alapon való tömörülésnek" nevezte. Augusztus 18. A szabadkai

konzulátus megnyitásakor Orbán Viktor kifejtette: Magyarország érdekelt abban, hogy jó legyen a viszonya szomszédjával, s Szerbia ismét erős és nagy reményű országgá váljon, amelyben a magyarok megbecsült polgárokként élhetnek. Zoran Đinđić szerb miniszterelnök és Orbán Viktor egyetértettek abban, hogy a magyaroknak Szerbiában kielégítő politikai jogaik vannak és valóban saját államuknak tekinthetik Szerbiát, amely garantálja jogaikat. A polgárokat üdvözölve Zoran Đinđić kifejtette: a vajdasági magyarok jogállása Szerbiában soha többé nem lesz az európai szint alatt, és az ottani magyarok - akik kivették részüket a demokratikus változásokból - végre hazájuknak érezhetik Szerbiát. Augusztus 19. Orbán Viktor a Magyar Szónak adott interjúban kijelentette: "Ha a vajdasági magyarság szervezetei felvetik azt, hogy a magyar kormánynak a kettős állampolgárság felé kellene lépnie, akkor mi ezt meg fogjuk fontolni. A

magyar kormány úgy gondolkodik, hogy a helyben élő magyarok tudják a legjobban megmondani, hogy mire van szükségük. Nem Budapestről kell megmondani, hogy mi kell egy szabadkai magyarnak, majd megmondja a szabadkai nekünk, hogy mire van szüksége, és megnézzük, hogy meg tudjuk-e adni azt, amire szüksége van. Tehát ha az itt élő magyarok úgy gondolják, hogy a kettős állampolgárság felé lépéseket kell tenni, s a szerbek is úgy gondolják, hogy ez jó lenne, akkor, azt hiszem, ennek nem lesz akadálya". Szeptember 1. Újvidéken mintegy száz vajdasági magyar egyetemi tanár, tanársegéd, akadémikus, tudományos dolgozó és közéleti személyiség, valamint magyarországi szervezetek és alapítványok képviselőinek részvételével megtartották a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium alakuló közgyűlését. Elnökévé dr Csányi Erzsébetet választották meg. Megalakulását Petri Zsolt, a magyarországi Oktatásügyi Minisztérium

képviselője is üdvözölte, hangsúlyozva: az új intézmény alappillérül szolgálhat egy Vajdasági Magyar Egyetem megnyitásához is, ami Révkomáromban már sikerült, s "amennyiben Vajdaságban is kedvezően alakul a politikai helyzet, itt sem reménytelen". Szeptember 6. Az anyaország latolgatja a kettős állampolgárság bevezetését, és a megoldásnak Magyarországon kell megszületnie mondta az MTI-nek nyilatkozva Kasza József, a VMSZ elnöke, miután Ágoston András, a VMDP elnöke felszólította Kaszát, hogy hívja össze a vajdasági magyar pártokat a kettős jugoszláv-magyar állampolgársággal kapcsolatos igény felmérésére és kinyilvánítására. Ágoston szerint a találkozóra azért is szükség van, hogy az új szerb alkotmányba beépíthessék majd a vajdasági magyarság érdekeit kifejező törvényeket. E célból a VMDP elnöke aláírásgyűjtést szorgalmazott a vajdasági magyarok körében. Kasza kifejtette: a VMSZ eddig is

nagyon jól tudta, és ezután is tudni fogja, hogy mit kell tennie a vajdasági magyarság érdekében. Szerinte ebben a pillanatban semmilyen aláírásgyűjtésre nincs szükség. Továbbá, ha a VMSZ úgy értékeli, hogy a többi magyar vajdasági párttal tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert tudnának valami érdemlegeset is tenni a vajdasági magyarság érdekében, akkor lépéseket is tesz ebben az ügyben. Megjegyezte: sem ő, sem a VMSZ nem kapott levelet Ágostontól, ezért nem tartja korrekt eljárásnak, hogy a sajtón keresztül kell értesülnie a VMDP óhajáról. Szeptember 22. Újvidéken a Vajdasági Képviselőház és a belgrádi Etnikai Fórum szervezésében tudományos kerekasztal-beszélgetést tartottak Teleki Pál magyar miniszterelnök halálának 60. évfordulója alkalmából Egeresi Sándor, a képviselőház alelnöke köszöntötte a magyarországi és a jugoszláv történészeket, irodalmárokat és más közéleti személyiségeket, valamint a

vendégeket, akik között volt Nenad Čanak, a Vajdasági Képviselőház elnöke, Kristóf Lázár, a belgrádi magyar nagykövetség képviselője, Huszár János szabadkai főkonzul és dr. Várady Tibor, a jugoszláv külügyminisztérium képviselője is Szeptember 30. A VMSZ tevékenységével nem egyeduralomra tör, hanem élvezi szavazópolgárainak bizalmát közölte az MTI-vel Kasza József VMSZ-elnök, reagálva a VMDP elnökének, Ágoston Andrásnak a vádjaira. Ágoston az újvidéki Magyar Szóban közzétett nyilatkozatában azt állította, hogy a VMSZ "egyeduralomra" tör, ellenőrizni akarja a státustörvényben előírt ajánló testület összetételét és munkáját. A VMSZ azt javasolta, hogy a vajdasági magyar pártok, a történelmi egyházak és a legfontosabb civil szervezetek által delegált húsz személyből alakuljon meg a testület, amely végrehajtja a státustörvényben megfogalmazott célokat. "A jogszabály előírja, hogy az

ajánlattevő szervezeteknek ajánlattételi, de nem mérlegelési joga van" szögezte le Józsa László, a VMSZ alelnöke. Szeptember 30. A VMDP szerint a státustörvény jelentősen megváltoztatta a Kárpátmedencében élő magyarság helyzetét, de a jogszabály megvalósítása nehézségekkel jár "Az Orbán-kormány visszafordíthatatlanná tette a határmódosítás nélküli nemzeti egységesülés folyamatát, s legalább ilyen fontos az is, hogy a nemzetközi közösség Magyarországot a határon túl élő magyar kisebbségekkel együtt, de legalább is azok figyelembevételével kívánja befogadni az Európai Unióba" írta Ágoston András VMDP-elnök a közleményben. Október 3. Dr Kartag Ódry Ágnes szövetségi kisebbségi miniszterhelyettes a Magyar Szónak elmondta: a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvénytervezet javaslatára az elmúlt két hónap alatt mintegy harminc véleményt, észrevételt, javaslatot juttattak el

írásban a minisztériumhoz s most a nemzeti és etnikai közösségek szövetségi minisztériuma által létrehozott szakértői bizottság összegezi a hozzájuk eljuttatott anyagot. Beszámolt arról, hogy a nemzeti és etnikai közösségek szövetségi minisztériuma 2000 novemberében jött létre, és már egy hónap múlva létrehozta azt a szakértői bizottságot, amely megkezdte a törvénytervezet előkészítését és kidolgozását. Július végétől bocsátották közvitára az említett előzetes törvénytervezetet, s addig számos kisebbségi szervezet, tömörülés, párt, civil szervezet, szakértők, nemzetközi szervezetek nyilvánítottak véleményt, és járultak hozzá a törvény jobbításához. Számos kerekasztal-beszélgetést, tanácskozást, konferenciát szerveztek a két hónap alatt erről a témáról, a sajtóban is jelentős teret kapott a készülő törvény, a Danas és a Magyar Szó megjelentette a tervezetjavaslatot, és azt több

nyelvre lefordították. Megjelent angolul és a kisebbségek nyelvén: magyarul, románul, albánul, szlovákul és ruszinul. A minisztérium címére beérkezett vélemények, észrevételek a Jugoszláviában élő 28 kisebbség érdekét kielégítő törvényről szinte minden érintett kisebbség részéről megfogalmazódtak. A harminc hozzászólás között a magyar szervezetek és pártok részéről hivatalosan és konkrétan megfogalmazva csak a VMSZ tett észrevételt. A Jugoszláviában létező kisebbségi pártok közül a szandzsáki bosnyákok, az egyiptomiak, a bolgárok, a vlahok, a románok és a romák továbbították véleményüket a törvény kapcsán a minisztériumhoz. Október 4. A Szerbiai Helsinki Emberjogi Bizottság újvidéki irodájának szervezésében a szerbiai politikai fordulat egyéves évfordulója alkalmából megtartott vitafórumon Pavel Domonji, az iroda koordinátora úgy vélekedett: a hatalomváltás megtörtént ugyan, de ezt nem

követte a rendszer alapos reformja. Miroslav Samardžić politológus szerint a kisebbségek helyzetének megoldása terén sem történt jelentős kimozdulás. Azzal, hogy Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét kinevezték a szerb kormány alelnökévé, nem kaptak többet a vajdasági magyarok. A jugoszláv kisebbségvédelmi törvényjavaslat Budapest és Szabadka megegyezésének köszönhető, ami hátrányosan különbözteti meg a kisebbségeket. Leginkább a nemzeti tanácsokat és megválasztási módjukat bírálta, mert kizárólagos, és különbséget tesz még a magyarok között is, attól függően, melyik pártnak a tagjai. Élesen bírálta a magyarországi kedvezménytörvényt is. Október 4. A Szerbiai Képviselőházban a bírók kinevezésekor dr Páll Sándor, a VMDK elnöke felvetette a kérdést, hogy kettős állampolgárok betölthetik-e a bíróság elnöki tisztségét, s ezzel mintegy megakadályozta, hogy idősebb dr. Korhecz Tamást, az SZDE jelöltjét a

képviselőház kinevezze a Szabadkai Kerületi Bíróság elnöki tisztségére. Október 6. Vajdaságszerte megemlékeztek az aradi vértanúk halálának évfordulójáról Október 6. Szivácon a Szenteleky-napok tanácsának díszülésén Gerold László elnök ismertette a bírálóbizottság döntését, mely szerint Vukovics Géza nyugalmazott újságírónak ítélték a 2001. évi Szenteleky Kornél Irodalmi Díjat, a Magyar Szó Kilátó című mellékletének megindításában játszott szerepéért és arculatának kialakításáért. A Bazsalikom Műfordítói Díjat Rajsli Emese kapta a modern délszláv irodalom és publicisztika több évi folyamatos tolmácsolásáért. Október 11. A Vajdasági Képviselőház leváltotta a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöki posztjáról az SZDP-s Rade Marinkovot, aki 2001. augusztus 1-jén kijelentette, személyesen kér tankokat Vojislav Koštunicától a Vajdaság autonómiájának követelői ellen. Október 12. Kasza

József VMSZ-elnök úgy ítélte meg, Nenad Čanak, a VSZL elnöke politikai válságot idézett elő, amikor az Újvidéki Televízió bejáratánál káromkodás kíséretében összetörte a Szerbiai Rádió és Televízió cégtábláját, kijelentve: "nem hagyjuk többé Belgrádnak, hogy tapossa a Vajdaságot". Kasza a Građanski list című lapnak nyilatkozva közölte: "ha már együtt vagyunk a Vajdaság pártján, ami kétségtelen", akkor egy ilyen lépés előtt Čanaknak ki kellett volna kérnie a VMSZ véleményét. Október 16. Orbán Viktor miniszterelnök közelgő jugoszláviai látogatásának előkészítéséről, közös kisebbségvédelmi megállapodás aláírásáról tárgyalt Belgrádban Lőrincz Csaba külügyminisztériumi helyettes államtitkár. Megbeszélést folytatott Radojko Bogojević jugoszláv külügyi helyettes államtitkárral, Zoran Novaković külügyminiszter-helyettessel és Rasim Ljajić kisebbségügyi

miniszterrel. A helyettes államtitkár átadta jugoszláv tárgyalópartnereinek a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás magyar tervezetét. Az egyezmény előirányozza egy kisebbségi vegyes bizottság felállítását, amely ellenőrizné a szóban forgó jogok betartását, illetve javaslatokat fogalmazna meg a kisebbségek helyzetének javítására. Lőrincz Csaba megköszönte a jugoszláv fél "korrekt" hozzáállását a magyar státustörvényhez. Október 20. A vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács kanizsai ülésén felkért 18 ismert vajdasági személyt, hogy alakítsák meg a státustörvény által előírt ajánló szervezetet. Az Ágoston András vezette VMDP, a Páll Sándor vezette VMDK és Varga Tibor vezette Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom (KDEM) a felhívás ellenére nem jelölt képviselőt az ajánló szervezetbe. Október 24. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács által felkért személyek a szabadkai Népkör épületében

megtartották az ajánló szervezet alakuló közgyűlését. A Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) polgárok egyesületének alapító tagjai elfogadták a létrehozandó szervezet alapszabályát, aláírták az alapító okiratot és megválasztották a szervezet öttagú elnökségét, valamint háromtagú Felfigyelő Bizottságát. Az alapító tagok döntése alapján az Elnökség a történelmi egyházak és az ajánló szervezet munkájában részvevő civil szervezetek által delegált tagokból tevődik össze. Ennek értelmében a CMH elnöke Dudás Károly (Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) lett, a négy alelnöki tisztséget pedig Békássy Andor (Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház), Madári György (Vajdasági Evangélikus Keresztény Egyház), Tordé Rozália (Római Katolikus Egyház) és Fejsztámer Róbert (Vajdasági Ifjúsági Tanács) tölti be. A titkári teendőket Bús Ottó látja majd el. A vajdasági magyar politikai szervezetek

számára fenntartott helyeket az alapító tagok továbbra is nyitva hagyták, egyben nyilvános felhívással fordulnak a VMDK, a VMDP és a KDEM vezetőihez, hogy nevezzék meg képviselőiket, akik teljes jogú tagokként kapcsolódhatnak be a szervezet munkájába. Október 26. Miodrag Isakov, a VDRP elnöke a Magyar Szónak kijelentette: Kasza Józsefnek előbb-utóbb le kell mondania, mert nem sokáig tartható az a kényes egyensúly, amelyben a VMSZ a tartomány politikai színterén a Vajdaság autonómiájáért harcoló pártok közé tartozik, miközben elnöke a demokrata párti Zoran Đinđić kormányának alelnöke. Elképzelhető - mondta Isakov -, hogy a VMSZ képviselői a Vajdasági Képviselőházban nem támogatják majd a Đorđe Đukić demokrata párti tartományi kormányelnök leváltására irányuló kezdeményezést, ami csak elodázza a fontos döntéseket. Október 29. A státustörvényben foglaltak végrehajtásához nagyon megfontoltan és bölcsen

kell majd megosztani a munkát a jugoszláviai magyar külképviseletek és az ajánló szervezetek között mondta Józsa László, a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Október 31. A VMDK szerint számos kérdést kell tisztázni a státustörvénnyel kapcsolatosan, s a jogszabályban előírt ajánló testületek megalapítását és működtetését nem a határon túli magyar szervezetekre, hanem a magyar állam külképviseleteire kell bízni. Páll Sándornak, a VMDK elnökének komoly fenntartásai vannak a Vajdaságban nemrégiben megalakult ajánló szervezettel kapcsolatosan. Vitatja egyebek mellett a testület összetételét és megalapítási módját, s általában a legitimitását is. Páll szerint a határon túli szervezetek nem alakíthatnak semmilyen ajánló szervezetet, mert akkor - mint fogalmazott - tulajdonképpen egy olyan testület jön létre, amely egy idegen állam törvényeit hajtja végre egy másik ország területén. Szerinte

az ajánló testületeket a magyar államnak kell felállítania saját külképviseletein, s e testületeknek kell fogadnia a kérelmeket, illetve eldöntenie, kinek ad és kinek nem magyar igazolványt. Azt is nehezményezte, hogy a pártját nem hívták meg a MÁÉRT-ra, noha - mint mondta - "a VMDK a második legnagyobb vajdasági magyar párt, s ráadásul van képviselője a köztársasági parlamentben, így eleget tesz a részvételi kritériumnak is". November 2. Papp Ferenc, a Nagy Sándor Magyar Műemlékvédelmi és Hagyományőrző Egyesület elnöke Újvidéken a Futaki úti temetőben tizenkettedszer helyezte el az emlékkereszteket az ott eltemetett katonák és az 1944-45-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatok emlékére. Jelképesen lerakták az újvidéki vérengzések áldozatainak állítandó emlékmű alapkövét is. A kereszteket - akárcsak a korábbi években - ismeretlen tettesek november 12-én eltávolították. November 4. Miodrag Isakov

elnök a VDRP közgyűlésén kijelentette: a Vajdaság autonómiájának kérdése nem tűr többé halasztást, az omnibusz-törvény vagy a kis lépések taktikája pedig kimondottan rossz megközelítés. November 6. "Nem állítom, hogy a Vajdaság autonómiájáról folytatott megbeszélések jól haladnak, mert bár a VDRP, a VSZL és a VMSZ is a Vajdaság autonómiájának visszaállítását követeli, a három pártnak erről legalább háromféle elképzelése van. Azt is mondhatnám, hogy a három párt közül egyedül a VMSZ-nek van autonómia-koncepciója" nyilatkozta a Képes Ifjúságnak Kasza József VMSZ-elnök, a szerbiai kormány alelnöke. November 7. "Nenad Čanak elhamarkodott és meggondolatlan lépései csak kárt okozhatnak" jelentette ki Kasza József a Dnevnik című újvidéki napilapban. "A következő konfliktus végzetes lenne a vajdasági magyarok számára és akkor te és Milošević elérnétek a célotokat, a Vajdaság

tíz éven belül magyarok nélkül maradna" mondta neki Kasza. A lap szerint Čanak azt válaszolta: "a Vajdaságból nem csak a magyar fiatalok mentek el, hanem a szerbek is, és miért jönnének vissza, ha hagyjuk, hogy itt mindent eltékozoljanak a szociális béke megőrzése végett". Ugyanakkor a Vreme című lapban Čanak kijelentette: a Vajdaság önállóságának letörésében Vojislav Koštunica és Zoran Đinđić tökéletesen egyetértenek. November 9. A Tartományi Végrehajtó Tanács javasolta a szerbiai oktatási és sportminisztériumnak, hogy az új egyetemi törvény irányozza elő az egyetemi oktatásnak a nemzeti kisebbségek nyelvén való megszervezését, amennyiben azt egy tanszak egy évfolyamának legalább 20 hallgatója kéri. November 9. A vajdasági hatáskörök visszaállítását célzó omnibusz-törvény puszta időpocsékolás jelentette ki a Magyar Szó szerint Miroljub Lješnjak, a Vajdasági Képviselőház SZDP-s

alelnöke. November 10. A Demokrata Párt javasolni fogja a vajdasági hatáskörök visszaállítását célzó omnibusz-törvény sürgősségi eljárással való elfogadását nyilatkozta Bojan Pajtić, a Demokrata Párt újvidéki bizottságának alelnöke, a Szerbiai Képviselőház törvényhozási bizottságának elnöke. November 12. Tizenhét vajdasági szervezet Szabadkán megállapodott, hogy hozzálátnak Vajdaság alkotmányának kidolgozásához. Kasza József VMSZ-elnök, a szerbiai kormány alelnöke a megbeszélés után közölte, első ízben érintették a referendum kiírásának lehetőségét is. A reformerős Miodrag Isakov kijelentette: a vajdasági hatásköröknek a jelenlegi alkotmányos keretekben való visszaszolgáltatásáról folytatott megbeszélések csak átmeneti állapotot jelentenek, Nenad Čanak pedig azt emelte ki, hogy Vajdaság legitim képviselőinek részt kell venniük a Föderáció jövőjéről folyó tárgyalásokban. November 17.

A VMDP választmánya a jugoszláv kisebbségi törvény legújabb változatát véleményezve megállapította, hogy az "még azokból a gyéren adagolt jogokból is visszavesz, amelyek a törvény egyébként szintén rossz és hiányos júniusi változatában még benne voltak": lehetetlenné teszi a kisebbségi autonómiák megalakítását, a nemzeti tanácsok létrehozatalához az adott kisebbség tagjai kétharmadának jóváhagyására van szükség, kimaradt a nemzeti tanácsok vétójogára vonatkozó rész az oktatási programok, a tantervek és a tankönyvek vonatkozásában, ami a korábbi tervezetben az egyetlen konkrét jogköre volt a nemzeti tanácsnak, minden más esetben csak ajánlattételi jogot irányoztak elő számára. November 19. Orbán Viktor magyar és Zoran Đinđić szerb miniszterelnök Belgrádban gazdasági együttműködési megállapodást írt alá, a két közlekedési tárcavezető pedig megegyezett a Budapest-Belgrád autóút

építésében. Orbán külön-külön találkozott Kasza Józseffel és Ágoston Andrással, a VMSZ, illetve a VMDP elnökével is. November 19. A Vajdaság új konstitutív aktusát nem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek kellene nevezni jelentette ki a Dnevnikben Aleksandar Fira, a Vajdasági Képviselőház Statútumügyi Bizottsága által létrehozott munkacsoport tagja. Kételyeit fejezte ki, hogy a Vajdaság autonómiájával kapcsolatban mind gyakrabban emlegetett referendumnak a tartomány konstitutív aktusára kellene vonatkoznia. Az alkotmánymódosítás általában szociális és politikai megegyezéssel kezdődik, erre pedig alkalmatlan a referendum vagy-vagy típusú megoldása nyilatkozta Fira. November 19. Nenad Čanak a B92 Rádiónak nyilatkozva a tartományi referendum mellett foglalt állást, amelynek során "a Vajdaság két és fél millió polgára véleményt mondhatna arról, hogy ki rendelkezzen a vagyonunkkal". November 24. Becsén a Codex

Kft szervezésében "Az európai és a hazai agrárium a dán modell tükrében" címmel megtartották az I. Vajdasági Gazdafórumot November 25. Kasza József VMSZ-elnök, a szerbiai kormány alelnöke a Magyar Szónak adott interjúban elmondta: "a vajdasági alkotmány valóban készül, s tekintélyes szakemberek dr. Fira vezetésével dolgoznak rajta A vajdasági alkotmányt is közvitára bocsátjuk, mint az önkormányzati törvénytervezetet. Nagyon remélem, hogy a szerbiai alkotmány párhuzamosan készül a vajdaságival, azzal, hogy mi egy kicsit serkentjük ezzel szerbiai társainkat. Mi ugyanis szeretnénk felgyorsítani ezt a folyamatot, mert nincs időnk arra várni, hogy Szerbia és Montenegró kiegyezzen. Most már elég volt abból, hogy szüntelenül függjünk valakitől! Vajdaságot mindig kiegyenlítették Koszovóval, de nálunk nem történt meg az, ami Koszovóban, s ugyancsak megtorlásban részesülünk, holott Vajdaság csak az

előrelépést, a fejlődést sürgeti. Sajnos, ezt a politika sohasem vette figyelembe, ehelyett fékezte Vajdaságot, mellékvágányra akarta terelni kezdeményezéseit". December 21. A jugoszláv kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette a kisebbségek jogainak védelméről szóló törvény tervezetét. December 27. A Vajdasági Képviselőház elfogadta a Tartományi Végrehajtó Tanács munkájáról szóló évi jelentést. Nem járt sikerrel a VDRP és a VSZL kísérlete, hogy megvonják a bizalmat Đorđe Đukićtól, a tartományi kormány demokratapárti elnökétől, mert a VMSZ képviselői nem szavaztak ellene. Nenad Čanak, a VSZL elnöke kijelentette: nem szorul magyarázatra, hogy ha valaki Zoran Đinđić kormányának alelnöke, akkor pártjának politikája bizonyos mértékben a Demokrata Párt politikájához kapcsolódik. December 31. Bejegyezték a Szabadkán 2001 október 24-én megalakított Concordia Minoritatis Hungaricae ajánló

szervezetet, amely a státustörvény vajdasági alkalmazását hivatott elősegíteni. 2002 Január 2. Ágoston András, a VMDP elnöke a Fidesz és az MSZP közötti vita kapcsán levelet intézett Kovács Lászlóhoz, az MSZP elnökéhez, közölve, hogy a VMDP aggodalommal figyeli "a mindannyiuk számára káros vitát". Január 4. A vajdasági autonómiaplatform pártjainak és szervezeteinek megbeszélése után Miodrag Isakov, a Vajdasági Reformpárt elnöke bejelentette: ha a szerbiai parlament január 15-én nem szavazza meg az omnibusztörvényt, akkor pártja, valamint a VMSZ és a VSZL parlamenti képviselői (összesen 19-en) megvonják a támogatást a szerb kormánytól. Nenad Čanak, a VSZL elnöke bejelentette: a három vajdasági párt koalíciót hoz létre, valószínűleg Vajdasági Szövetség néven. Január 6. Dušan Mihajlov, a Szerbiai Demokrata Párt frakcióvezetője bejelentette, pártja nem fogja támogatni az omnibusztörvényt, mert nem

ért egyet Vajdaság autonómiájának ily módon való visszaállításával: "a DOS nem az állam szétverését ígérte a polgároknak". Január 7. A VMDP felhívta tagságát, a párttal rokonszenvezőket és a vajdasági magyarokat, hogy minél nagyobb számban váltsák ki a magyar igazolványt, mint a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációjának bizonyítékát. Január 11. A Politika című belgrádi napilap közölte, hogy a magyar igazolvány iránti érdeklődés Szabadkán felülmúlta a várakozást, és megjegyezte: "A magyar kormánynak a státustörvény miatt voltak ugyan gondjai a szomszédos országokkal, de ez számára nem jelentett akadályt abban, hogy segítsen a nemzettársakon, illetve tudomásukra hozza, hogy Magyarországon szívesen látják őket. Ezzel szemben a JSZK a volt tagköztársaságokból ide menekült honfitársak számára a mai napig sem biztosított állampolgárságot,

továbbra sem juthatnak útlevélhez". Január 13. A Magyar Szó közölte, hogy az újvidéki Forum Holding átalakulási folyamatában száznyolcvanan munka nélkül maradnak. A Forum hirdetőtábláján 250 név szerepel a Magyar Szó új közvállalat - ide tartozik az azonos című napilap, a nyomda és a közös adminisztráció listáján. Mihók Rudolf, a Magyar Szó Közvállalat igazgatója elmondja, hogy az a 200 dolgozó, akiknek a neve nem került a listára, formálisan nem marad munka nélkül, hanem a Forum Kiadóvállalat és a Forum Társadalmi Vállalat dolgozója lesz. "Világos, hogy a továbbiakban perspektívája csak a Magyar Szónak és a kiadóvállalatnak van, míg a Forum Társadalmi Vállalatban nem lesz munka". A Forum nyomda ívnyomó részlege 2001 december 23-án leégett, az anyagi kár felmérések szerint 10 millió német márka. Január 15. A jugoszláv kisebbségügyi minisztérium felszólította a főügyészséget, emeljen vádat

a gyűlöletet szító tömegtájékoztatási eszközök és politikusok ellen. Január 15. Goran Svilanović jugoszláv külügyminiszter a Szerbiai Polgári Szövetség elnökeként tartott belgrádi sajtótájékoztatóján figyelmeztetett: az országban mind több etnikai alapú incidens történik, a sajtóban teret kap a gyűlölködés, "minden incidensnél hangosabb azonban a kormánypolitikusok hallgatása". Január 15. Nenad Čanak, a VSZL elnöke a Večernje novosti című lapban kijelentette: a Vajdaság autonómiáját szorgalmazó pártok kezdeményezik egy népszavazás kiírását Vajdaság vagyonáról. Január 18. Budapesten parafálták a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodást Január 22. Zentán a Magyar Kultúra Napján letették a leendő vajdasági magyar művelődési intézet alapkövét, amely a római katolikus egyház tulajdonát fogja képezni. Az ünnepségen Szabó Tibor, a HTMH elnöke emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány a

Délvidék megsegítésére 500 millió forintos keretet különített el. Mint mondta, most azon gondolkodnak, miként lehet egyetemet létrehozni a délvidéki magyarság számára. Január 23. Szerbia Képviselőháza első olvasatban elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló ("omnibusz"-) törvénycsomagot. Január 24. A Vajdasági Magyar Szövetség hat képviselője DOS-VMSZ néven önálló frakciót alakított Szerbia Képviselőházában. Január 25. Az Izvesztyija című orosz napilapban Makszim Jusin úgy értékelte, "Vajdaságban gyakorlatilag nem léteznek szakadár törekvések, ezért az új, demokratikus jugoszláv vezetés minden kockázat nélkül visszaadhatja a Slobodan Milošević által megvont autonómiát a magyar tartománynak". Január 28. Belgrádban megtartotta alakuló ülését a horvát-jugoszláv határvita rendezésével foglalkozó államközi bizottság. Február 1. Zomborban megnyílt a

kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő hatodik vajdasági információs iroda. Február 4. Nyolcnapos vita után Szerbia Képviselőháza elfogadta a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot (118-an szavaztak a hatásköri törvény mellett, 72-en ellenezték, 42-en tartózkodtak). A jogszabály a szerbiai alkotmány keretein belül 24 államigazgatási területen (vízgazdálkodás, környezetvédelem, egészségügy, oktatás, ezen belül a középiskolai alapító jogok gyakorlása, a művelődési intézmények alapító jogai, a sportszervezetek és -létesítmények felügyelete) adta vissza a Vajdaságnak azokat a jogköröket, amelyeket a milosevići rendszer vett el a tartománytól. A egészségügyi, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási, illetve a munkaerő-piaci alap továbbra is a köztársasági alapok részeként működött, de a gazdálkodásuk tartományi ellenőrzés alá került. A törvény révén a

vajdasági költségvetés az addiginál nyolcvanszor több bevételhez jut. Február 14. Szerbia Képviselőháza elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amelynek alapján a helyi önkormányzatok a korábbinál szélesebb hatásköröket kapnak és nagyobb pénzügyi önállóságot élveznek. A végrehajtó hatalmat a polgármester testesíti meg, akit közvetlen szavazással választanak és hívhatnak vissza. A többnemzetiségű településeken (ahol egy kisebbség létszáma meghaladja a lakosság 5 %-át, vagy a kisebbségek együttes létszáma eléri a 10 %-ot) létrehozzák a nemzetiségek közötti viszonyt ápoló tanácsot. Február 14. A jugoszláv kormány elfogadta a jugoszláv-magyar szabadkereskedelmi megállapodást és meghatalmazta Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszterelnök-helyettest annak budapesti aláírására. Február 15. A Vajdaságban robbantással fenyegették meg a zombori státusirodát és a becsei

kihelyezett ügyfélfogadás helyszínét. Február 19. Újvidéken házkutatást tartottak Matuska Márton nyugalmazott újságíró, a VMDP vezetőségi tagja lakásán. Február 26. A Jugoszláv Képviselőház mindkét tanácsa elfogadta a kisebbségi jogok védelméről szóló törvényt, amely előirányozta a szövetségi kisebbségi tanács, a kisebbségi nemzeti tanácsok és a nemzeti kisebbségi alap létrehozását, szabályozta a kisebbségek arányos képviseletét a hatalmi szervekben és tiltotta a kisebbségek lakta területek etnikai arányainak megváltoztatását. Február 26. A Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéken megtartott sajtótájékoztatóján Józsa László, a párt alelnöke és az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: "a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló törvény és a most elfogadott kisebbségügyi törvény révén megvalósulni látszik a VMSZ háromszintű autonómiakoncepciójának

két pillére". Március 5. Belgrádban a református egyházközség helyiségeiben megkezdték a magyar igazolványok iránti kérelmek fogadását. Az első kérelmezők között volt Ras Éva ismert színésznő is. Március 5. Józsa László, a VMSZ alelnöke és Korhecz Tamás, a vajdasági tartományi parlament kisebbségügyi minisztere budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: a délvidéki magyarság szempontjából sikertörténetnek számít a Vajdaság autonóm jogköreinek egy részét visszaszolgáltató ("omnibusz-") törvény és a jugoszláviai kisebbségek védelméről minap elfogadott jogszabály. Március 8. Budapesten aláírták a jugoszláv-magyar szabadkereskedelmi megállapodást Március 12. A Vajdaságban megalakult az új, átalakított kormány (Tartományi Végrehajtó Tanács), amelyben egyetlen helyett sem kapott a jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS). A VMSZ kormánytagjai korábbi tisztségükben maradtak:

Pásztor István privatizációért és vállalatfejlesztésért felelős kormányalelnök, Bunyik Zoltán oktatási és művelődésügyi miniszter, illetve Korhecz Tamás közigazgatási és kisebbségügyi miniszter maradt. Március 13. Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi politikai államtitkár a vajdasági Tóthfaluban ünnepélyes keretek között átadta a magyar kormány támogatásával felépült egyházi kollégiumot. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: "Napjainkban teljesülnek olyan célok, amelyek mellett a vajdasági magyarság az elmúlt időszak minden gyötrelme ellenére kitartott: helyreállnak a nemzetiségi jogok, megszületik a személyi elvű autonómia". Március 13. Szabadkán a Zenith Műhely szabadkai civil szervezet közreműködésével és a HTMH anyagi támogatásával megalakult a Most-Híd Körzeti Térségfejlesztési Kft. jelentette be Farkas Imre, a kft. igazgatója A térségfejlesztési központ célja, hogy hídként

működjön közre a vajdasági és magyarországi vállalkozások gazdasági kapcsolatainak kialakításában, vegyes vállalatok létrehozásában, magyar vállalkozók vajdasági cégalapításában. Ennek érdekében a központ információs adatbázist létesít a Vajdaságban működő cégekről, és ezek adatait átadja az érdeklődő magyar vállalkozások számára, amelyek interneten is elérhetők a http://www.most-hidcoyu/ címen Március 18. A magyar külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte és fontos politikai döntésként értékelte Szerbia és Montenegró vezetőinek az új államalakulatról szóló megállapodását. "Magyarország messzemenően érdekelt abban, hogy a szomszédságában demokratikus, az érintett népek által közösen és egyetértésben meghatározott jogi keretek között működő, gazdaságilag virágzó államalakulat létezzen, amely békében él és jószomszédi együttműködést folytat szomszédaival, tevékeny

részese a tágabb térség stabilizálódását szolgáló erőfeszítéseknek, minden tőle telhetőt megtesz a közelmúlt történelmi örökségének felszámolásáért és érdemi fejlődési lehetőséget, valós jog- és esélyegyenlőséget biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek" olvasható a nyilatkozatban. Március 18. Dejan Janča jugoszláv nagykövet Budapesten a jugoszláv kisebbségi törvény elfogadása kapcsán tartott sajtótájékoztatón kijelentette: "A magyarországi választásokat követően Magyarország és Jugoszlávia aláírhatja a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást". Április 1. Jugoszláviában megkezdődött a népszámlálás, amelynek a nemzetiségre vonatkozó, 2002. december 24-én közzétett végleges adatai szerint Szerbiában 293299 személy, vagyis a teljes lakosság 3,91 %-a vallotta magát magyarnak. A Vajdaságban jegyzett 290207 magyar a tartomány lakosságának 14,28 %-át tette ki, ami az

1991. évi népszámlálás eredményéhez képest 49.284 fős, illetve 14,5 %-os csökkenést jelent Április 3. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) élesen bírálta a szerb kormányt, amiért a megelőző héten döntést hozott a hágai Nemzetközi Törvényszék alapszabályának közvetlen alkalmazásáról és kirohanást intézett Kasza József kormányalelnök ellen, amiért ő is aláírta a kormány rendeletét. Április 4. Budapesten megtartották a magyar-jugoszláv kisebbségvédelmi egyezmény szövegét egyeztető első szakértői találkozót. Április 8. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek kijelentette: "A demokrácia az egyetlen győztese a 2002-es magyarországi választások első fordulójának". Különösen figyelemre méltónak nevezte azt, hogy Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje nyilatkozatában nem feledkezett meg a határon túli magyarokról. "Biztos vagyok benne, hogy az anyaország

polgárai tudják, kire szavaznak. Eredményes munkát kívánok az elkövetkező négy esztendőben nem csak a győztes kormánynak, hanem az egész magyar népnek" mondta. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke közölte a magyar nemzeti hírügynökséggel, hogy pártja tiszteli a magyar választópolgárok akaratát, és elfogadja döntésüket, de hozzátette: ismeretes, hogy a VMDP azt szeretné, ha újra Orbán Viktor alakítana kormányt. Ágoston szerint az Orbán-kormány visszafordíthatatlanná tette a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar nemzet közösségként lépjen be Európába. A VMDP biztatónak látja ugyanakkor Medgyessy Péter kijelentését, miszerint ha az MSZP győz a választásokon, akkor olyan kabinetet alakít, amely szívén viseli a határon túli magyarok sorsát. Április 11. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője a Beta hírügynökségnek kijelentette:

kormányváltás esetén pártja szorgalmazni fogja, hogy Magyarország alapszerződést kössön Jugoszláviával. Hangsúlyozta, hogy az alapszerződés aláírása kérdésében elképzelhetetlen a vajdasági magyarság mellőzése, ezért a délvidéki magyarokat "nagyon komolyan" be kell majd vonni a megállapodás kidolgozásába. Kasza József, a VMSZ elnöke üdvözölte az SZDSZ elképzelését arról, hogy Magyarországnak és Jugoszláviának alapszerződést kell kötnie, mert a megállapodás aláírásától várható a két ország viszonyának rendezése. Szerinte természetes az, hogy a megállapodás kidolgozásában a vajdasági magyarságnak is részt kell vennie. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint az alapszerződés megkötése nem feltétele Magyarország csatlakozásának az Európa Unióhoz, és jobbnak látná, ha nem alapszerződés, hanem a már kidolgozás alatt lévő kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás aláírására kerülne sor,

amennyiben az előirányozza a törvényalkotási és végrehajtási funkciókkal rendelkező magyar kisebbségi perszonális autonómia megteremtését. Április 17. Szabó Tibor, a HTMH elnöke Zentán átadott két számítástechnikai szakkabinetet és egy emlőrák-előszűrő központot, amely a magyar kormány délvidéki segélyalapjából valósul meg. A küldöttség tagja volt Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese, Pirityiné Szabó Judit, a HTMH főosztályvezetője, dr. Gasztonyi Erzsébet, a magyar egészségügyi miniszter kabinetfőnöke, dr. Mécs László, a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány kuratóriumának elnöke és dr. Kalmár László, a Segítő Jobb EgészségügyiHumanitárius Alapítvány kuratóriumának elnöke Április 23. A szerbiai kulturális minisztérium küldöttsége Kasza József kormány-alelnök vezetésével Budapesten tárgyalt a szerb-magyar kulturális együttműködésről szóló új megállapodás

megkötéséről. "Magyarországon már tárcaközi egyeztetésen van a megállapodás tervezete, amelyet nemsokára véleményezni fog a szerb kormány is" közölte Kasza József, aki magyarországi támogatást kért a Szabadkai Népszínház felújításához. Május 4. Szent-Iványi István SZDSZ-es politikus, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szabadkán megbeszélést folytatott Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Szerbia miniszterelnök-helyettesével és Józsa Lászlóval, a VMSZ ügyvezető alelnökével. A találkozó után az MTI-nek kijelentette: elsősorban nem az egyének, hanem az oktatási, a kulturális intézmények, a magyar nyelvű média és a civil szervezetek támogatásával lehet hozzájárulni a határon túli magyarság életfeltételeinek javulásához. Az SZDSZ külügyi vezetője elmondta: egyetértettek abban, hogy egy világos és áttekinthető támogatási rendszerre van szükség,

amely "reálértékben semmi esetre sem lehet alacsonyabb" a korábban nyújtott segítségnél. Szavai szerint egyetértettek abban is, hogy nem klientúraépítésre, hanem egyenrangú partneri kapcsolatra van szükség a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között. Május 8. Az egyetlen vajdasági magyar napilap, az újvidéki Magyar Szó munkatársai kilátástalan helyzetük miatt tiltakozó menetet tartottak Újvidék központjában, majd a tartományi parlamentben felolvasták petíciójukat, amelyben követelték a kiadóház átszervezési tervének visszavonását. Az eladósodott Forum keretében tevékenykedő lap dolgozói szerint a kiadóház átszervezési javaslatának valóra váltása az újság végét jelentené. Május 8. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke és Kasza József a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Budapesten megbeszélést

folytatott Kovács László MSZP-elnökkel és Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttel. A találkozót követő sajtótájékoztatón közölték: egyetértettek az elvi kérdésekben, és szükségesnek ítélték a minél rendszeresebb egyeztetéseket. Medgyessy Péter közölte, hogy rendszeresen tartanak majd a jelenleginél szélesebb körű konzultációt a határon túli szervezetek vezetőivel, és az új kormány megalakulása után hamarosan összehívják a Magyar Állandó Értekezletet is. Május 9. A Vajdasági Képviselőház a Magyar Szó dolgozóinak utcai tiltakozása ellenére elfogadta a Forum átszervezési tervét. Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke egyúttal a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja, illetve a Forum igazgatóbizottságának elnöke - a parlamenti vita során hangsúlyozta, hogy ésszerű és tartós megoldásra törekedtek az átszervezés kapcsán, s a javaslat a kiadóház igazgatóbizottságának, a vállalat

dolgozóinak, valamint a tartományi vezetés megbeszéléseinek eredménye. A parlamenti vitában Pál Tibor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviselője kérte, hogy vegyék le a napirendről az átszervezési javaslatot, mondván, hogy a Forum körül politikai játékok folynak. Juhász Marjanov Erzsébet, a Magyar Szó főszerkesztője közölte az MTI-vel: a lap munkatársai megdöbbenéssel értesültek arról, hogy tiltakozásuk ellenére a parlament elfogadta az átszervezési tervet. A Magyar Szó dolgozói követelik, hogy magánosítsák a lapot, de azért továbbra is kapja meg a kisebbségi újságként neki járó költségvetési hozzájárulást, igényt tart önálló vállalkozói bankszámlára, s követeli, hogy a szerkesztőség választhassa meg a lap igazgatóbizottságát és igazgatóját. Május 13. Belgrádban megtartották a magyar-jugoszláv kisebbségvédelmi egyezmény szövegét egyeztető szakértői találkozó újabb fordulóját. Május 14.

Major István magyar külügyi helyettes államtitkár és Boran Karadzole jugoszláv külgazdasági miniszterhelyettes Újvidéken megbeszélést folytatott a 2002 július 1-jén életbe lépő magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről. Megállapították, hogy mindkét országban sor került a szükséges intézkedésekre, így a megállapodás alkalmazásának nincs akadálya. Május 23. A Vajdaság széles körű - törvényhozó, végrehajtó és önálló bírói hatalommal rendelkező - autonómiája mellett kiálló pártokat és nem kormányzati szervezeteket tömörítő Vajdasági Szövetség tagszervezetei kétnapos tanácskozásuk végén megállapodást kötöttek arról, hogy intézményesítik a szövetséget, és bejegyeztetik a köztársasági igazságügyi minisztériumnál. A tanácskozáson - elfoglaltságukra hivatkozva - nem vettek részt a VMSZ képviselői. Arra is hivatkoztak, hogy Mile Isakov, a

vajdasági Reformpárt (RV) elnöke az utóbbi napokban heves kirohanásokat intézett Kasza József, a VMSZ elnöke ellen. A VSZ május 28-áig adott határidőt a VMSZ-nek, hogy aláírja a megállapodást, különben nélküle jegyzik be a szövetséget. Május 27. Titelen megalakult a Tiszavirág Művelődési Egyesület Május 29. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke levélben gratulált Medgyessy Péternek miniszterelnökké választása alkalmából. "Kívánom, hogy a magyar kormány munkáját az egész nemzet alapérdekeinek megfelelően végezhesse, s ezzel hozzájáruljon a nemzetstratégiai kérdésekben mára kétpólusúvá vált Kárpát-medencei magyar politikai elit ellentéteinek áthidalásához" áll levelében, amelynek végén reményét fejezi ki, hogy a magyar kormány támogatja a VMDP törekvéseit, s "legrosszabb esetben is a másként gondolkodóknak kijáró türelemmel lesz iránta". Június 4. A Magyar

Távirati Iroda Rt és az Illyés Közalapítvány Budapesten hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli lap szerkesztőségével, amelynek értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Június 5. A Dnevnik című újvidéki napilap közölte: "Tegnapra virradóra falragaszok jelentek meg Kanizsán, Horgoson, Hajdújáráson, Palicson és más észak-bácskai településeken, amelyeken megemlékeztek a trianoni békeszerződés évfordulójáról". Az akció nyilvánvalóan szervezett volt, de egyelőre nem tudni, hogy ki áll mögötte. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga kanizsai szervezete provokációként értékelte az éjszakai

plakátragasztást, annál is inkább, mert Horgoson a második világháborús emlékműre is került egy falragasz. "A plakáton Nagy-Magyarországot feketével, a mai Magyarország területét pedig fehérrel jelölték" írta az újvidéki lap. Június 18. Belgrádban megtartotta alakuló ülését az alkotmányozó bizottság, amelynek ki kell dolgoznia a Jugoszlávia helyébe lépő új állam, Szerbia és Montenegró alaptörvényét. A 27 tagú testületben a jugoszláv, a szerbiai és a montenegrói parlament képviselői vesznek részt azonos arányban, közöttük a szerbiai parlament képviseletében Ispánovics István szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa. Június 24. Több hónapos huzavona után bejegyezték a Magyar Szó Lapkiadó Közvállalatot Június 27. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a balkáni menekültkérdéssel foglalkozott. A beterjesztett jelentés összesítése szerint Szerbiában, Montenegróban és

Koszovóban több mint félmillió, korábbi lakóhelyét elhagyni kényszerült személy tartózkodik. Hegyi Gyula a szocialista pártfrakció nevében elhangzott felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdaság etnikai arányait az ottani magyarok számára hátrányosan változtatta meg a Horvátországból és máshonnan elmenekült szerbek betelepítése. "A menekültek visszatérése eredeti otthonaikba azért is kívánatos, hogy a Vajdaságban ismét helyreálljanak az ottani magyarok és a régóta ott lakó szerbek közötti korábbi számarányok, ugyanazok dominálják ezt a vidéket, akik korábban is ott éltek" emelte ki Hegyi Gyula. Németh Zsolt (Fidesz-MPP) a néppárti ET-képviselőcsoport részéről megállapította: tízéves problémáról van szó, amelyben a Vajdaság a menekültkérdés tekintetében önálló problémát jelent, a kérdés itt attól kap sajátos dimenziót, hogy nemcsak szociális és gazdasági, hanem

nemzetiségi vonatkozásai vannak Németh indítványozta, hogy a jugoszláviai kisebbségi törvénnyel összhangban tartsák tiszteletben az eredeti etnikai arányokat a menekültek letelepítésekor, hiszen számos jogosítványt a településeken élő 15 %-os kisebbségi arányhoz kötnek. Július 1. Hatályba lépett a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi egyezmény Július 2. A Magyar Szó közölte: a szerbiai oktatási és sportminisztérium közzétette a középiskolai beiratkozások végleges eredményét. A magyar tagozatokra meglepően nagyszámú tanuló jelentkezett. A korábbi éveknél is nagyobb számban választották a fiatalok az anyanyelven való továbbtanulást. Szembeötlő, hogy Zentán egy szabad hely sem maradt a magyar tagozatokon, ami azt jelenti, hogy a minisztérium meglehetősen szűk keretet szabott a továbbtanulni vágyó zentai és környékbeli gyermekeknek. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy helyénvaló volt a nagybecskereki szülők kérelme, és

az utólagosan meghirdetett egészségügyi középiskola magyar tagozatának kérvényezése, mert ott is rendkívül gyorsan betelt a létszám. Július 17. Kovács László külügyminiszter Budapesten fogadta Goran Svilanovićot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Kovács László kifejtette: a schengeni határok tekintetében csak az a jó megoldás, ha Jugoszlávia lekerül az Európai Uniónak a vízumkötelezett országokat tartalmazó listájáról. "Ez a szomszédság miatt érdekünk; és természetesen érdekünk azért is, mert jelentős létszámú magyar kisebbség él Jugoszláviában a Vajdaságban. Úgy egyeztünk meg, hogy a következő órákban a munkaebéden fogjuk majd a kisebbségi kérdést áttekinteni. De azt már előre jeleztük, hogy ebben különösebb probléma nem várható - az ebéd hangulatát nem fogja elrontani ez a téma -, mert a dolgok alapvetően rendben

mennek. Elmondtam, hogy épp most zajlik Budapesten a MÁÉRT tanácskozása - amelyen részt vesznek a vajdasági magyarok is - és azon a kedvezménytörvény ügye is szóba kerül. Erről Svilanović miniszter urat az ebédnél tájékoztatni fogom, vázolni fogom a magyar elképzeléseket. Bizonyos vagyok benne, hogy az esetleges jugoszláv fenntartásokra meg tudjuk találni a megoldást közös erővel, tehát ez sem jelent majd semmiféle problémát a magyar-jugoszláv kétoldalú kapcsolatokban". Goran Svilanović újságírói kérdésre válaszolva közölte: "A közvéleményünk óriási figyelmet szentelt mindannak, ami Magyarországon a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban zajlott - előkészítése, elfogadtatása, alkalmazása során -; de erről a témáról Kovács miniszter úrral fogunk még részletesen beszélgetni az ebéd közben. Alapelvünk ebben a kérdésben az, hogy közvetlenül a magyar kormánnyal tárgyaljunk a kedvezménytörvényről.

Készek vagyunk kétoldalú megbeszéléseket folytatni minden olyan kérdésről, ami esetleg fölmerülhet a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Nagyon szigorúan tartani fogjuk magunkat ezekhez az alapelveinkhez, mert úgy gondoljuk, hogy mind Magyarországon, mind Jugoszláviában az állampolgárok teljes körű jogainak a szavatolása garancia a két ország közötti kapcsolatok további erősítésében is". Július 19. Jugoszláviában megalakulhat a szövetségi kisebbségügyi törvény által előirányzott Magyar Nemzeti Tanács, miután megjelent a testület megalakításának módjáról szóló miniszteri szabályzat. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke - aki egyben elnöke a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsnak - közölte, hogy megjelent a miniszteri szabályzat, és erről őt személyesen tájékoztatta Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter. Július 23. "A Vajdasági Magyar Szövetség a

Szövetségi Kisebbségügyi Minisztériumhoz intézett beadványában kezdeményezte, hogy tartsanak elektori közgyűlést a délvidéki magyarság nemzeti önkormányzatának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a - belátható időn belüli - megalakítása érdekében" tájékoztatta az MTI-t a VMSZ. "A szervezet így élt a jugoszláviai kisebbségi törvényben biztosított jogával, és megtette az első lépést annak érdekében, hogy belátható időn belül megalakulhasson a Magyar Nemzeti Tanács, a délvidéki magyarság nemzeti önkormányzata" emelték ki a sajtónyilatkozatban. Augusztus 5. Mihók Rudolf, az újvidéki Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat megbízott igazgatója határozatot hozott, amellyel Juhász Marjanov Erzsébetet, a lap felelős szerkesztőjét ideiglenesen eltávolította az újság éléről. Lépését azzal indokolta: alapos a gyanú, hogy Marjanov Erzsébet visszaélt hivatali helyzetével. Mint mondta: a felelős szerkesztő nem

volt hajlandó elszámolni a Magyar Szó 2001 és 2002 évi gazdálkodásával. Juhász Marjanov Erzsébet a történtek után kijelentette: eltávolítása mögött politikai okok vannak közölte a Magyar Szó internetes kiadása. Augusztus 6. A Szerbiai Újságíró-egyesület közleményében éles hangnemben tiltakozott Marjanov Erzsébetnek, a Magyar Szó megbízott felelős szerkesztőjének felfüggesztése miatt. A lapban közzétett nyilatkozat szerint ezzel az igazgatóság példátlan mértékben beavatkozott a lapalapító Tartományi Képviselőház jogaiba. Az újságíró-egyesület közleménye úgy fogalmaz: "hihetetlen, hogy a magyar politikai pártok érdekei miatt távolították el elsősorban Marjanov kolléganőt. Az eljárás csak tovább rontja az egyetlen magyar nyelvű napilap helyzetét." Augusztus 7. Mikloš Biro szociológus a Dnevnik című újvidéki lapban kifejtette: "A kisebbségi törvény meghozatala Jugoszláviában nem a teendők

befejezését, hanem azok kezdetét jelenti". A törvénybe foglaltak ugyanis nem a közvélemény akaratát tükrözik, ezért sokat kell majd tenni az új megoldások elfogadtatásáért. A szerbek a más felekezetekkel szemben a legtoleránsabbak, többségük azonban nem helyesli a kisebbségeknek azt az alapvető jogát, hogy anyanyelvi oktatásban részesüljön. A Vajdaságban sokkal kisebb az ellenállás ezen a téren, mint például Dél-Szerbiában, ahol mindig is súrlódások voltak a nemzetiségek között. Augusztus 7. Major István helyettes államtitkár, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának helyettes vezetője Budapesten megbeszélést folytatott Kasza Józseffel, a szerb kormány elnökhelyettesével és Bozsidár Đelics szerb pénzügyminiszterrel. A tárgyaláson magyar részről részt vett Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára is. A tárgyaláson áttekintették a magyar kormány által

a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében létrehozott kedvezményes hitel szerb részről történő felhasználását. A megbeszélések során a felek szót ejtettek a kétoldalú gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről, egyeztették a hitelnyújtás pénzügyi és technikai feltételeit, valamint megállapodtak arról, hogy a hitelnyújtás és igénybevétel feltételeit augusztus végén közös dokumentumban rögzítik. A szerb fél tájékoztatást adott Szerbia gazdasági helyzetéről, valamint jelezte, hogy a közeli jövőben javaslatot tesz a jugoszláv és magyar vasutak közötti elszámolásokban keletkezett magyar követelések rendezésére. Augusztus 10. Kasza József, a VMSZ elnöke és dr Korhecz Tamás, tartományi kisebbségügyi titkár Szabadkán találkozott a történelmi egyházak vezetőivel: Huzsvár László és Pénzes János katolikus püspökökkel, Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendenssel, és Csete Szemesi

István református püspökkel. A VMSZ vezető politikusai és az egyházfők a Nemzeti Tanács megalakítása körüli teendőkről és más, a magyarságot érintő időszerű politikai témákról folytattak eszmecserét. Augusztus 11. A Magyar Szó című újvidéki napilapban megjelent interjúban Mihók Rudolf, a lapot megjelentető Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat igazgatója Juhász Marjanov Erzsébet megbízott felelős szerkesztő ideiglenes felfüggesztése kapcsán kijelentette: "Juhász Marjanov Erzsébet óriási sajtókampányt indított az ellene folyó eljárás kapcsán. Véleményem szerint számos média nem professzionálisan viszonyul ehhez a kérdéshez, hiszen itt alapvetően mégiscsak arról van szó, hogy történt-e bűncselekmény. Ennek a megállapítása nem az igazgatóra tartozik, viszont az már igenis rá tartozik, hogy az alapos gyanút igazolja, és ennek nyomán feljelentést tegyen az állami szerveknél, amelyek meghozzák a végső

döntést az ügyben. Ez utóbbi fogja lerántani a leplet arról a politikai szemfényvesztésről, amelynek most a nyilvánosság tanúja." Az igazgató a vállalat nevében bűnvádi feljelentést tesz Juhász Marjanov Erzsébet ellen a következő súlyos bűncselekmények alapos gyanúja miatt: sikkasztás, okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és adócsalás. Amennyiben bebizonyosodna a gyanú, a törvény által előirányozott büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetés. Augusztus 12. A Magyar Szó szerkesztősége titkos szavazással, nagy szavazattöbbséggel Kókai Pétert, a lap zentai munkatársát választotta meg a lap új főszerkesztőjének. Ezzel lezárult a hetek óta tartó kínos helyzet, amelynek egyik botrányos epizódja az volt, hogy a lapot jegyző főszerkesztő, Juhász Marjanov Erzsébet - aki ellen hanyag ügykezelés gyanújával fegyelmi eljárás indult és bűnvádi feljelentést is tesznek - igazgatói rendeletre nem léphetett

be a szerkesztőségbe. Juhász Marjanov Erzsébet azt állította, hogy félreállítása mögött a VMSZ áll. Augusztus 13. Ágoston András, a VMDP elnöke benyújtotta a Szövetségi Alkotmánybíróságnak azt a javaslatot, amellyel a kisebbségi törvény 24. szakasza, valamint a nemzeti tanácsok elektori közgyűlésének munkamódszeréről szóló szabályzat 4. és 8 szakasza alkotmányosságának felülvizsgálását követeli. A közleményben többek között az áll, hogy az említett dokumentumok azt bizonyítják, a JSZK a kisebbségek helyzetének rendezésével teljesíteni kívánja az Európa Tanács egyik feltételét. Tény viszont, hogy a kisebbségi jogok ilyen módjának érvényesítése az egypártrendszer törvényesítését jelenti a magyar kisebbségi közösségben, továbbá a szisztematikus állami ellenőrzést hivatott biztosítani ugyanezen kisebbség fölött. Augusztus 17. A Vajdasági Magyar Szövetség közleményben tiltakozott amiatt, hogy

Szerbia és Montenegró államközösségének készülő alkotmányos alapokmányában a nemzeti kisebbségek jogait alacsonyabb szinten kívánják szabályozni, mint a JKSZ hatályos alkotmányában és a szövetségi kisebbségvédelmi törvényben. Augusztus 27. A jugoszláv parlament képviselőinek egy csoportja felkérte az illetékes szerveket, járuljanak hozzá a cirill írásmód megvédéséhez. Több szövetségi képviselő nyilatkozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely felhívja a figyelmet "a cirill írásmód mellőzésére és a nyelvhasználati törvény megsértésére". Bírálták azokat a közvállalatokat, ahol teljesen meghonosodott a latin betűk használata, s azt hangoztatták, hogy az állami és a helyhatósági szerveknek feltétlenül a cirill írásmódot kell alkalmazniuk. Szeptember 5. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi politikai államtitkára és Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter

Szabadkán megbeszélést folytatott a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletéről, a készülő jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodás vitás pontjairól és a kedvezménytörvényről. Az MTI-nek nyilatkozva Szabó közölte, a megbeszélésen mindketten egyetértettek abban, hogy a Jugoszlávia helyébe lépő új állam alaptörvényében szerepelnie kell a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kitételeknek. A megbeszélésen szó volt a készülő jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodásról, illetve annak vitás pontjairól. Az államtitkár szerint a nyilvánosságot egyelőre nem kívánják tájékoztatni a vitás kérdésekről, de az elkövetkező hetekben tartandó szakértői tárgyalásokon ezek terítékre kerülnek. Szabó Vilmos tájékoztatta partnerét a kedvezménytörvény készülő módosításáról. Ljajić nem tett ezzel kapcsolatban semmilyen javaslatot vagy utalást. Szabó emlékeztetett rá, hogy Belgrád a múltban

sem gördített semmilyen akadályt a kedvezménytörvény végrehajtása elé. Szeptember 10. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom Újvidéken megtartott közös sajtótájékoztatón bírálta a Vajdasági Magyar Szövetséget, azzal vádolva, hogy egyeduralomra tör az alakuló Magyar Nemzeti Tanácsban. Szeptember 21. A VMSZ, a Vajdasági Ifjúsági Tanács és az egyházak képviselőinek részvételével megalakult a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács Szeptember 21. A szabadkai sportcsarnokban tartott elektori gyűlés megválasztotta a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsot. Az 541 elektor közül 462-en adtak le érvényes szavazatot A testületben két vajdasági magyar párt - a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom -, a történelmi egyházak, civil, művelődési és ifjúsági szervezetek képviseltetik magukat. Három vajdasági magyar párt - a

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom - előrejelzésüknek megfelelően nem vett részt az MNT megalakításában. A közgyűlésen vendégként részt vett több ország Belgrádban akkreditált diplomatája, az EBESZ és az Európa Tanács képviselői, továbbá Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter. Magyarországról többek között Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Pozsgay Imre, a Szent László Akadémia rektora volt jelen. A közgyűlést Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter nyitotta meg, akinek szavai szerint a szerbiai magyarság politikai érettségről és felelősségérzetről tett tanúbizonyságot azzal, hogy a jugoszláviai kisebbségek közül elsőként alakította meg ilyen testületét. Szeptember 29. Szerbiában lezajlott a köztársasági elnökválasztás első fordulója A mintegy 6,55 millió szavazópolgár 11 jelölt közül

választhatott, 8,6 ezer szavazóhelyiségben adhatta le voksát. Vojislav Koštunica jugoszláv államfő a voksok 31,2 %-át szerezte meg, a második helyen Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnökhelyettes végzett a voksok 27,7 %-ával. Vojislav Šešelj radikális pártvezér a szavazatok 22,5 %-ával harmadik lett. Szeptember 29. A Magyar Művelődési Intézet, a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fórumának munkabizottsága, az Ipoly-táj Fejlesztési Alapítvány és a horgosi Testvériség Művelődési Egyesület szervezésében Horgoson megtartották a Magyar-Jugoszláv Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Konferenciáját. Október 9. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke nyílt levélben rokonszenvéről és támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét, aki a bukaresti bíróságtól kérte a

szövetség következő kongresszusát összehívó határozat megsemmisítését, illetve azt, hogy a törvényszék kötelezze az RMDSZ-t a belső választások megrendezésére. Október 13. A vajdasági Csurogon (Čurug) sírkövet állítottak a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére. Október 13. A szerbiai elnökválasztás második fordulójában a részvételi arány 45,5 %-os volt, a szavazás érvényességéhez viszont a szavazópolgárok legalább felének kellett volna részt vennie a voksoláson, így a választást meg kellett ismételni. A szavazást felügyelő Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) nem hivatalos részeredményei szerint a választáson részt vett szavazópolgárok 66,7 %-a Vojislav Koštunica jugoszláv államfőre, 31,3 %-a vetélytársára, Miroljub Labus miniszterelnök-helyettesre szavazott. Október 16. A Helsinki Bizottság szerbiai bizottsága bemutatta

"Nemzeti kisebbségek és a jog" című kiadványát, amelyben a köztársaságban élő kisebbségek helyzetét vizsgáló kutatás eredményeit tették közzé. Sonja Biserko, a bizottság elnöke elmondta: a kutatás kiderítette, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete alapjában véve nem változott az előző rezsimhez képest, s az államnak nincs elegendő eszköze, hogy megoldásokat kínáljon fel, mert még a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvényt sem alkalmazzák mindig a gyakorlatban. Bíró Miklós, a tanulmány egyik szerzője kiemelte: "A nemzeti kisebbségek tagjai nem ismerik eléggé törvényes jogaikat". Október 19. A szabadkai városháza dísztermében ünnepélyes keretek között megtartotta alakuló ülését a 2002. szeptember 21-ei elektori gyűlésen megválasztott Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Jelen volt többek között Szili Katalin a magyar Országgyűlés elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai

államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint a határon túli magyar parlamenti pártok és a szerbiai kormány képviselői is. Az MNT Józsa Lászlót választotta meg elnökévé Október 23. A Vajdasági Képviselőház elfogadta, és nyilvános vitára bocsátotta a Vajdaság Autonóm Tartomány Alaptörvényének előzetes tervezetét. Október 25. Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter a Danas című belgrádi lapban úgy nyilatkozott, a demokratikus közvéleményben kedvezőtlenül fogadtatásra találna, ha egyes vajdasági magyar pártok elképzelése szerint - a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztása különálló választói névjegyzék alapján történne. "Erre az a választ kapjuk, hogy a külön választói névjegyzék létrehozása előjátéka lenne a kisebbségek elszakadásának. Ezzel az érvvel az EBESZ is egyetértett. Jómagam tartok attól, hogy ez kedvezőtlen fogadtatásra találna

a szerbiai és a montenegrói demokratikus közvéleményben" mondta. Október 29. Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: "A jugoszláv kisebbségügyi törvény nem teszi lehetővé, hogy egy szervezet önkényesen nemzeti tanácsot alakítson, a testületet megválasztó elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya". Arra reagált, hogy Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke közölte: ha a szövetségi alkotmánybíróság kedvezőtlen döntést hoz a párt beadványa ügyében, akkor kezdeményezni fogja egy másik nemzeti tanács létrehozását. Józsa szerint Ágoston András elképzelései ténybeli tévedéseken alapulnak, mert a kisebbségügyi törvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy egy szervezet önálló elképzelésből kiindulva nemzeti tanácsot alakítson. A törvény a nemzeti tanács megválasztásának lebonyolítását a kisebbségügyi minisztérium

hatáskörébe utalja, ezért az elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya, erre jogilag nincs lehetőség. Amíg hatályos a jelenlegi törvény, addig az egyszer már megválasztott Magyar Nemzeti Tanács létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen mondta a VMSZ alelnöke. November 5. Jugoszlávia és Románia kisebbségvédelmi megállapodást írt alá, az egyezményt Ion Iliescu román államfő belgrádi látogatása alkalmával látta el kézjegyével Goran Svilanović jugoszláv és Mircea Geoana román külügyminiszter. Az egyezmény aláírása előtt Iliescu tárgyalt Vojislav Koštunica jugoszláv államfővel és Dragisa Pešić miniszterelnökkel. Iliescut közel 30 romániai üzletember kísérte el kétnapos jugoszláviai látogatására. Koštunica a megbeszélés után reményét fejezte ki, hogy a kisebbségvédelmi megállapodás javítani fogja Romániában élő szerb, illetve a szerbiai Bánátban és a Timok völgyében élő

románok és vlahok helyzetét. November 5. A szerb ortodox egyház tiltakozott amiatt, hogy a vajdasági oktatási minisztérium iskolai szünnappá nyilvánította a római katolikus mindenszentek ünnepét. A Vasilije szerémségi ortodox püspök által kiadott közlemény szerint az egyházmegyében "megbotránkozást és megdöbbenést" okozott, hogy a Bunyik Zoltán vezette minisztérium "módosítva Szerbia naptárát" elrendelte, hogy mindenszentekkor szünnapot tartsanak a vajdasági iskolákban, s ezzel rákényszerítette a más vallást gyakorló diákokat a katolikus ünnep megtartására. Bunyik Zoltán közölte, hogy a tárca szünnapnak nyilvánította ugyan november 1-jét, de azzal a feltétellel, hogy a tanintézetek tetszésük szerint ezen a napon ledolgozhatják az ugyancsak szünnapnak minősülő iskolanapot. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Szerbiában az ortodox karácsonykor, nagypénteken, húsvét másnapján, Szent Száva

napján tartanak kötelezően szünnapot az iskolákban, beleértve azokat a nemzetiségi iskolákat is, ahol történetesen nem ortodox hitű gyerekek tanulnak. November 6. A vajdasági Csurogon ismeretlenek darabokra törték a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére Teleki Júlia vajdasági parlamenti képviselő kezdeményezésére állított síremléket. A márványból készült sírkövet október 12-én helyezték betontalapzatba az egykori vesztőhelyen, ahol akkoriban sintérgödör, később szeméttelep volt. November 8. A szabadkai székhelyű Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete (ÉMPE) azt kérte a szerbiai oktatási minisztériumtól, engedélyezze, hogy a magyar nyelvű iskolákban magyarországi tankönyvekből is tanulhassanak a diákok. November 12. Papp Ferenc, az újvidéki Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület elnöke nyílt levélben kérte Vojislav Koštunica

jugoszláv államfőt, hogy a szövetségi parlament rehabilitálja a Tito-partizánok által 1944-45-ben meggyilkolt ártatlan magyar áldozatokat. November 14. A jugoszláv parlament nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította az állami szerveket, az önkormányzatokat, az oktatási, művelődési intézményeket és a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy használják a cirill betűs írást. A nyilatkozatot szinte egyhangúlag fogadta el a parlament alsóháza, Balla Lajos magyarkanizsai polgármester volt az egyetlen, aki tartózkodott. November 17. Budapesten hatodik alkalommal ült össze a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek napirendjén a kedvezménytörvény módosításának tervezete és a magyar uniós csatlakozás kérdése szerepelt. A MÁÉRT ülésére meghívót kaptak a kormány mellett a magyarországi parlamenti pártok képviselői, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar

Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Hungarian Human Rights Foundation, valamint az Észak- és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége képviselői. November 21. Teresa Granching, a State Department Jugoszláviával foglalkozó osztályának vezetője Belgrádban a szövetségi kisebbségügyi minisztériumnak az emberi és kisebbségi jogok biztosítása terén elért sikereit "lenyűgözőeknek és igen bátorítóaknak" nevezte. November 21. A jugoszláv alkotmánybíróság az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Nagy Sándor nevét viselő újvidéki Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület beadványáról hozott döntésében kimondta: nem sértik az

alkotmányt a kisebbségügyi törvény, valamint a vonatkozó minisztériumi szabályzat ama cikkelyei, amelyek a kisebbségi nemzeti tanácsok elektorok által történő megválasztásáról rendelkeznek. November 30. A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki tisztújító kongresszusán ismét Kasza Józsefet választotta meg elnökévé: a 219 résztvevő közül 203 szavazott Kaszára, aki az egyetlen jelölt volt a párt élére. A közgyűlés meghatározta a VMSZ politikai irányvonalát: a párt kereszténydemokrata jobbközép pártként jellemezte magát. Kasza magyarázata szerint eddig a párton belül csak egyéni vélemény szintjén volt szó a VMSZ irányultságáról, többféle ideológiai irányzat létezett, ezért itt volt az ideje, hogy a párt pontosan kifejtse, milyen a politikai eszmevilága, és mely európai politikai szervezetek között kíván politizálni. "A VMSZ felnőtt ahhoz, hogy ne csak a szerbiai politikai szintéren vállaljon

szerepet, s ne csak az anyaországgal tartson fenn párbeszédet, ezért kérni fogja felvételét az Európai Néppártba, illetve a Kereszténydemokrata Unióba" mondta Kasza. Leszögezte, a VMSZ a továbbiakban is szilárdan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy egyforma távolságra, illetve közelségre törekszik minden anyaországi párt tekintetében. A politikus szerint az Európai Néppárthoz, illetve a Kereszténydemokrata Unióhoz való csatlakozás folyamatában mindenképpen előny az, hogy vannak olyan anyaországi pártok, amelyek már tagjai az említett két szervezetnek, s nyilvánvaló, hogy a VMSZ ilyen tekintetben támogatást vár tőlük. December 5. A jugoszláv és a magyar szakértők Budapesten egyeztették a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás szövegét. December 6. A Magyar Nemzeti Tanács támogatta a szabadkai, zentai és becsei önkormányzatoknak a vajdasági kormányhoz intézett javaslatát egy-egy tehetséggondozó magyar gimnázium

megnyitására. December 6. Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke egynapos vajdasági látogatása során a VMSZ vezetőivel a két párt együttműködéséről tárgyalt. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ mindig is nagyon jó kapcsolatokat ápolt a VMSZ-szel, s ez azután is így lesz, hogy 2002. november 30-ai kongresszusán a vajdasági párt úgy döntött: jobbközép kereszténydemokrata arculatot választ. Ígéretet tett arra: pártja megszervezi a magyar és a vajdasági vállalkozói szervezetek közötti kapcsolattartást is, hogy a jövőben piaci alapokon működő szorosabb gazdasági együttműködés alakuljon ki. December 7. Belgrádban a magyar nagykövet rezidenciáján Illés Zoltán magyarországi és Balla Lajos jugoszláviai képviselő aláírta a két ország parlamentjének együttműködése keretében létrehozott Magyar-Jugoszláv Baráti Csoport 2002-2006. évi munkatervét, amelynek egyik központi témája Magyarország

EU-tagsága után a schengeni határátlépési szigorítások enyhítése. December 7. Titelen a helyi tűzoltóotthon épületében megnyitották a 2002 május 27-én megalakult Tiszavirág Művelődési Egyesület otthonát. December 7. Újvidéken megtartották a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének 10 évi közgyűlését. December 10. A Vajdasági Magyar Közművelődési Társaság szervezésében Újvidéken tanácskozást tartottak az általános iskolák I-IV. osztályának magyar nyelvi tantervéről, amelynek elkészítésében számos tanító is részt vett. Toldi Éva, a Tankönyvkiadó újvidéki részlegének szerkesztője közölte: legkorábban 2004-re várhatóak az új tanterv szellemében kidolgozott tankönyvek. December 12. Megalakult Csóka község monográfiabizottsága December 13. Illés Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján beszámolt az Interparlamentáris Unió magyar-jugoszláv baráti tagozata magyarországi delegációjának szerbiai

látogatásáról. December 13. Szabadkán ülésezett a Duna Televíziót működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma. December 17. A JSZK a Szövetségi Képviselőház Polgárok Tanácsa döntésével becikkelyezte a még 1995-ben Slobodan Milošević által aláírt daytoni egyezményt. December 18. Rasim Ljajić szövetségi kisebbségügyi miniszter a Beta hírügynökségnek kijelentette: készül a választási törvény új modellje, amely szerint nem lenne cenzus a kisebbségek képviselőinek a parlamentbe való bejutásához. December 27. Rasim Ljajić jugoszláv kisebbségügyi miniszter és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkára Belgrádban parafálta a jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodást. Jelen volt többek között Lásztity Péró, a magyarországi Országos Szerb Önkormányzat vezetője, Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke,

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes. 2003 Január 9. Bús Ottó, a vajdasági ajánló szervezet titkára a Magyar Szóban közölte: a kedvezménytörvény hatályba lépése óta, az elmúlt egy évben a vajdasági magyarság közel egyharmada folyamodott magyar igazolványért. 105 ezer kérelmet dolgoztak fel, és mindössze 246 kérvényt utasítottak el. Január 14. Ágoston András VMDP-elnök szerint a kedvezménytörvény kezdeményezett módosítása miatt a magyar diplomácia és az egész politikai elit zsákutcába került, ezért célszerűbb lenne hagyni a jogszabályt jelenlegi állapotában, s nem foglalkozni vele. A Kovács László magyar külügyminiszternek címzett levelében - amelyet az MTI-hez is eljuttatott - azt írta, nem kellett volna belekezdeni a kedvezménytörvény módosításba, mert ezt az érdekeltek egyikének súlyos presztízsvesztesége nélkül nem lehet végrehajtani. Január 20.

Újvidéken röpiratok jelentek meg, amelyek azzal fenyegették a magyarságot, hogy vissza lesznek toloncolva "a szép zöld Magyarországra". Január 20. A VMDP az RMDSZ kongresszusi előkészületei kapcsán közleményében kifejtette: "Tíz-egynéhány évvel a rendszerváltást követő nagy magyar egymásra találás után az RMDSZ esete a magyar miniszterelnökkel szemléltető oktatás lehet azok számára, akik még nem látják: a határon túli kisebbségi politikai elitek kétpólusúvá váltak. S hogy a helyi hatalomhoz simuló csoportosulásaik közelebb állnak Bukaresthez, Belgrádhoz, Pozsonyhoz, mint Budapesthez". Január 24. Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár a Beta hírügynökségnek kijelentette: Magyarország 2003 harmadik negyedévében vezeti be a vízumkényszert Jugoszláviával szemben, de már az erre vonatkozó rendelet közzététele előtt megkezdődik a vízumok kiadása. Csak a turistavízumok

kiadását szabályozó előírások fognak változni, s hatályban maradnak a kilencven napnál hosszabb tartózkodásra vonatkozó előírások. Az esetleges könnyítésekről egyelőre még nincs döntés, mérlegelés tárgyát képezi még a hosszabb időre szóló vízumok kiadása. "A magyar igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó esetleges kedvezmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek, mert a schengeni rendszerre való teljes áttérés után Magyarország nem tehet majd különbséget a magyarok és más nemzetiségekhez tartozók között" mondta. Január 25. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási bizottsága elítélte a Szerbiai Rádió és Televízió vezetőségének döntését, hogy vajdasági részegységeinek kiválása előtt 10 %-os létszámcsökkentést hajt végre minden szerkesztőségen belül. Január 29. Miután a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács delegációja ellátogatott több budapesti minisztériumba, Józsa László

elnök sajtótájékoztatón közölte: sikerült több konkrét tennivalóban megállapodniuk. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette: a jugoszláviai kisebbségi törvény megalkotása és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács megalakulása példaként szolgálhat a Kárpát-medencében. Józsa László újságírói kérdésre úgy vélekedett: a magyar kormánynak és parlamentnek, valamint a határon túli magyar szervezeteknek közös felelőssége, hogy a kedvezménytörvény tervezett módosításával a már jogszabályba foglalt lényeges kedvezmények ne sérüljenek. Február 1. Kasza József VMSZ-elnök a Magyar Szóban kifejtette: a kedvezménytörvény módosításának folyamatával kapcsolatban egyrészt továbbra is azt tartják célszerűnek, hogy a támogatást közvetlenül a családokhoz kell eljuttatni, nem pedig a határon túli intézmények közvetítésével, másrészt nehezményezik, hogy a módosítás folyamatába

nem vonták be a VMSZ-t, amely például a vízumkényszer bevezetésére vonatkozó államközi megállapodás tervezetét is "a jugoszláv külügyminisztériumon keresztül" kapta meg. Február 4. A JSZK Képviselőháza elfogadta és kihirdette Szerbia és Montenegró államközösségének alkotmányos alapokmányát, amelynek 9. pontja kimondja, hogy a tagállamok szabályozzák, biztosítják és védik az emberi és kisebbségi jogokat a saját területükön, amelyek szintje nem csökkenhet. Február 11. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint az uniós csatlakozási szerződéshez Magyarországnak olyan kiegészítő memorandumot kellene csatolnia, amely rögzítené a magyar állam és a határon túli magyarok különleges kapcsolatát. A Kovács László magyar külügyminiszternek írt levelében arra is utalt, hogy Spanyolországban például olyan törvénymódosítást fogadtak el, amelynek nyomán egymillió latin-amerikai szerezhet spanyol

állampolgárságot. Február 12. Kasza József, a VMSZ elnöke és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Budapesten a vajdasági magyarságot érintő időszerű kérdésekről, a kedvezménytörvény módosításáról, illetve a Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszerről tárgyalt. A VMSZ közleménye szerint Kasza rendkívül eredményesnek ítélte meg az államtitkárral folytatott megbeszélést, mivel azt "megnyugtató megoldások keresése" jellemezte, amit a párt már korábban is szorgalmazott. Február 15. Magyarkanizsán megtartotta alakuló ülését az Önkormányzati Vezetők Fóruma, amelyen 14 vajdasági önkormányzat magyar nemzetiségű polgármesterei, illetve alpolgármesterei, az önkormányzati végrehajtó bizottságok elnökei és helyettesei vettek részt. Az MNT keretében megalakult fórum azt a célt szolgálja, hogy az MNT intézményesített kapcsolatot teremtsen a vajdasági önkormányzatokkal,

azon belül is a vezető tisztségben lévő magyarokkal. Február 26. Szerbia, valamint Montenegro parlamentje külön-külön elfogadta az emberi és kisebbségi jogokról, illetve polgári szabadságjogokról szóló alapokmányt. A dokumentum kidolgozásában részt vett Ispánovics István szabadkai polgármester is, aki azt európai viszonylatban is egyedülállónak, a délvidéki magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte. Február 28. A vajdasági parlament elfogadta a tartomány alaptörvényének előzetes tervezetét és felállított egy bizottságot, amelynek tervezetté kell csiszolnia a dokumentumot. A 120 tagú parlamentben 94 képviselő szavazta meg a dokumentumot, a jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt képviselői ellene voltak. Február 28. Kasza József, a VMSZ elnöke a NIN című belgrádi hetilapnak azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évtized gyűlöletszító politikája miatt ötvenezer magyar hagyta el a Vajdaságot, ezért

pártja felkérés esetén kész bizonyítékokat szolgáltatni Vojislav Seselj radikális pártvezér ellen a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Február 28. A belgrádi székhelyű Beta magánhírügynökség a szerb, valamint az államközösségi kormány támogatásával ingyenes hírszolgálatot indított, illetve külön internetes honlapot nyitott, amelyen albán, roma és magyar nyelven olvashatók hírek és rövid hírösszefoglalók az időszerű politikai kérdésekről és a nemzeti kisebbségeket érintő problémákról. Február 28. A jugoszláv szövetségi parlament utolsó ülésén nagy többséggel elfogadta, majd kihirdette az emberi és kisebbségi jogokról, illetve polgári szabadságjogokról szóló alapokmányt. Március 3. Megtartotta alakuló ülését a szerb-montenegrói államközösség parlamentje, amely elnökévé Dragoljub Mićunovićot, a jugoszláv parlament alsóházának addigi elnökét választotta. Mićunović megválasztása után

Vojislav Koštunicának adott szót, aki beszédében reményét fejezte ki, hogy Szerbia-Montenegró három év után is fennmarad, s ez nem a politikusok, hanem a nép akaratának lesz a megnyilvánulása. A leköszönő államfő szerint az újonnan létrejött államközösség sikerén múlik az, hogy az állam ne veszítse el egyik országrészét sem. Koštunica közölte, hogy elsősorban Koszovóra gondol, de - mondta - nem a dél-szerbiai tartomány az egyetlen, ahol "hatnak a centrifugális erők". Március 5. A Vajdasági Képviselőház Végrehajtó Tanácsa közleményben tudatta: határozatot hozott arról, hogy Szabadkán és Zentán magyar nyelvű szakosított gimnázium jöjjön létre. Március 8. A szabadkai magyar főkonzulátus előtti téren néhányszáz fiatal tiltakozott a Medgyessy-kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája ellen. A tüntetést a Három Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű, bejegyzés alatt álló délvidéki magyar

szervezet rendezte. A tiltakozók előtt felszólaló Patrubány Miklós MVSZ-elnök hangoztatta, nem lehet Magyarország számára út az az uniós integráció, amely lehetővé teszi, hogy ismét elszakítsák tőle az elszakított nemzetrészeket. Március 20. A vajdasági képviselőház illetékes bizottsága elfogadta a tartományi kormány javaslatát, amely szerint a Vajdaságban két magyar nyelvű gimnáziumot hoznak létre. Zentán természettudományi-matematika-szakos, Szabadkán pedig egy - Kosztolányi Dezső nevét viselő - humán gimnázium nyitja meg kapuit. Branimir Andrić oktatási titkárhelyettes a Magyar Szóban reményét fejezte ki, hogy az intézmények megnyitásával sikerül otthon tartani a fiatalokat, akik korábban Magyarországra mentek tanulni. Április 2. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Szabadkán Csete Szemesi István református püspökkel és Dolinszky Árpáddal, az evangélikus egyház szuperintendesével

aláírta a szabadkai Magyar Ház befejezésére szánt magyar kormánytámogatásról szóló szerződést. Kasza József VMSZ-elnök megköszönte az anyaország támogatását, s elmondta, hogy az egyház tulajdonát képező háromszintes épületben a politikai szervezetek mellett mintegy 20 civil szervezet kap majd helyet, s az egyházaknak is lesz ott irodájuk. Május 5. A szabadkai polgármesteri posztról lemondott Ispánovics István sajtótájékoztatót tartott, de az újságírók firtatására sem volt hajlandó magyarázatot adni lemondására. Május 7. A VMSZ - az érintett hozzájárulása nélkül - nyilvánosságra hozta, hogy Ispánovics István egészségi állapota miatt mondott le szabadkai polgármesteri tisztéről. A párt tanácsa tudomásul vette a levélben foglaltakat, köszönetét fejezte ki Ispánovicsnak a VMSZ-ért és a vajdasági magyarságért kifejtett tevékenységéért, és Kucsera Gézát, a szabadkai önkormányzat végrehajtó

bizottságának VMSZ-es elnökét javasolta a polgármesteri székbe. A párt irodája továbbította az MTI-nek Ispánovics lemondó levelét is, amelyet a polgármester az elnökségnek írt. A VMSZ-es politikus ebben közli, hogy egy hét leforgása alatt kétszer is kórházi kezelésre szorult, s megromlott egészségi állapota miatt visszavonhatatlanul lemond polgármesteri tisztségéről. Ispánovics közölte: mélységesen nem ért egyet azzal, hogy pártja nyilvánosságra hozta az elnökségnek írt levelét. Kasza József VMSZ-elnök közölte, személyesen ő döntött arról, hogy az elnökség a nyilvánosság elé tárja a levelet, jóllehet párttársa bűnvádi feljelentéssel is megfenyegette. Május 11. A VMDP közleményben üdvözölte, hogy a MÁÉRT május 24-én megvitatja a státus-, illetve kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos helyzetet, de azt javasolta, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos végleges döntést az ET

állásfoglalásának ismeretében lenne célszerű meghozni, mert "ha a Magyar Országgyűlés előbb módosítja a törvényt, fennáll a veszély, hogy az Európa Tanács leendő döntése nyomán a törvénnyel kapcsolatos haszontalan viták tovább folytatódnak". Május 14. Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes, a VMSZ elnöke az MTI-nek kijelentette: "Teljes mértékben igaz az a megállapítás, hogy Szerbiában csak Zoran Đinđić miniszterelnök tragikus halála után történt meg a rendszerváltás". Elmondta: 2000 október 6ára virradóra a viharos események és a politikai bizonytalanság közepette összeültek az akkori milosevići ellenzék vezetői, s a találkozón csak hárman - Kaszán kívül Đinđić és Čedomir Jovanović, a Demokrata Párt alelnöke - voltak egyértelműen azon az állásponton, hogy nem kormányváltásként, hanem "forradalomként" kell kezelni a helyzetet, és a forradalom eszközeit kell bevetni

a gyökeres és mélyreható változások véghezviteléhez. "A többiek meginogtak" mondja Kasza, aki szerint ez nagy hiba volt, mert valószínűleg határozottabb fellépés esetén meg lehetett volna "spórolni" az elmúlt két és fél év átmeneti időszakát. Május 21. Kasza József szerbiai kormányalelnök, a VMSZ elnöke kezdeményezésére Szabadkán egyetemi és főiskolai tanárok tartottak eszmecserét a szabadkai egyetem alapításáról és kezdeményező bizottságot alakítottak az elképzelés részletezése céljából. Úgy döntöttek, hogy a terveket átnyújtják Gašo Knežević köztársasági oktatási miniszternek, Kasza József pedig Strasbourgban is ismerteti az elképzelést. "Ha ugyanis Európa a regionalizációban gondolkodik, akkor ez regionális együttműködésre méltó projektum, s érdemes lenne anyagi támogatást is kérni hozzá" idézte a Magyar Szó a VMSZ elnökét, aki szerint szeretnék eljuttatni az

egyetem tervezetét a magyar és a horvát kormányhoz, mert számítanak Budapest és Zágráb támogatására is. Május 26. Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke a Dnevnik című lapnak elmondta: "a párt egykoron meghatározó emberei - Józsa László, Kern Imre, Ispánovics István és Pásztor István - a VMSZ legutóbbi tisztújító kongresszusán azért váltak meg tisztségüktől, mert a helyi szervezetek nem jelölték őket újra ezekre a posztokra. Az említett személyeknek jelen pillanatban a párton belül nincs ugyan semmilyen tisztsége, de mindannyian fontos állami és közigazgatási funkciókat látnak el". Május 29. A szabadkai önkormányzat Kucsera Gézát, a VMSZ politikusát választotta meg polgármesterré az április 29-én lemondott, ugyancsak VMSZ-es Ispánovics István helyére. Május 31. Zentán felavatták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet, amely a jövőben a délvidéki magyarság kulturális és szellemi központjaként fog

működni. Az épület alapkövét 2002. január 22-én, a magyar kultúra napján tette le többedmagával Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, s az intézetet Bálin-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke és Juhász Attila zentai polgármester avatta fel. Június 3. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Szabadkán találkozott a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel, Đorđe Đukić vajdasági és Zoran Živković szerb miniszterelnökkel. A megbeszélések után kijelentette: Budapest állami eszközökkel is támogatni kívánja, hogy magyar befektetői tőke áramoljon a térségbe, de a magyar befektetőknek több ismeretre van szükségük a vajdasági befektetési lehetőségekről és ennek meg kell teremteni az intézményi feltételeit. Június 3. Zoran Živković szerb miniszterelnök Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel való szabadkai találkozóján kijelentette, hogy a szerb politika nem zárkózik el a kettős

állampolgárság intézményétől. Június 10. Az Illyés Közalapítvány vajdasági alkuratóriuma Szabadkán megtartott ülésén a szaktestületekben dolgozók, illetve az alkuratórium tagjai elbírálták a beérkezett 517 pályázatot. Az igénylés több mint ötszörösével meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget Az alkuratórium 2003-ban összesen 79 millió forint támogatás szétosztására jogosult. Június 16. Đorđe Đukić, a Vajdasági Végrehajtó Tanács elnöke saját kérésére fogadta Pozsgay Imrét, a budapesti Szent László Akadémia rektorát. A tartományi kormánynál tett látogatása során Pozsgay tájékozódni szeretett volna a Vajdaságban uralkodó pillanatnyi politikai és gazdasági helyzetről, és felmérni a Magyarország és Vajdaság közötti együttműködés lehetőségét. Június 19. A Vajdaság alaptörvény-tervezetét kidolgozó bizottság úgy döntött, hogy munkájába bekapcsolja az újvidéki Forum Juris

nem-kormányzati szervezetnek azokat a tagjait is, akik részt vettek a szerbiai alkotmány projektumának kidolgozásában. A bizottság úgy értékelte, hogy a Forum Juris által javasolt szerbiai alkotmány áll legközelebb az európai mércékhez közölte Nenad Čanaknak, a vajdasági parlament elnökének a kabinetje. E nemkormányzati szervezet alkotmányjavaslatának lényege Szerbia decentralizálása és Vajdaság széles körű autonómiája. Június 21. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tiltakozott amiatt, hogy az Újvidéki Televízió 2003. június 23-ától két csatornán fogja sugározni adásait: az egyiken egész nap szerb nyelvű műsorok lesznek, míg a másik csatornán sűrítik össze a kisebbségi nyelveken sugárzott adásokat, jelentős mértékben csökkentve ezek műsoridejét. Június 23. Az Újvidéki Televízió bevezette az új műsorrendet Június 30. Rasim Ljajić, Szerbia és Montenegró emberi jogi és kisebbségügyi minisztere Budapesten

Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekért felelős politikai államtitkárával megbeszélést folytatott a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodásról, amely előirányozza egy vegyes bizottság felállítását. Július 3. Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi titkár az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: a kedvezménytörvény alapvető és elkerülhető hibája területen kívüli hatálya, nevezetesen az, hogy Magyarországra nézve kötelező érvényű döntéseket hoz egy külföldi civil szervezet - az ajánló szervezet -, s így határon átnyúló közigazgatási rendszer alakul ki. Korhecz szerint a másik gond a kedvezményezettek körének meghatározása volt. A jogszabály nem korlátozódik a magyarok lakta területekre, ugyanakkor hatálya csak bizonyos országokban élő magyarokat érint. Ha valóban a kulturális és a magyar identitás megőrzése a cél, akkor - a miniszter szerint - nincs ok ilyen különbségtételre.

Korhecz megítélése szerint a kedvezménytörvény módosításával a törvénynek már nincs területen kívüli hatálya, továbbra is fennmarad viszont az a probléma, hogy csak bizonyos országokban élő magyarokra vonatkozik, ezzel azt sugallva, hogy a többi országban élő nemzettársak kultúrájának és identitásának ápolása kevésbé fontos. Július 15. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke Budapesten a határon túli magyarok információs társadalomba való beilleszkedését célzó együttműködési keretmegállapodást írt alá, amely többek között rögzíti, hogy milyen keretek között működik együtt a jövőben a szaktárca és az MNT. Július 16. Ágoston András pártelnök a VMDP intéző bizottságának nevében levélben fordult a vajdasági magyar pártok elnökeihez, hogy indítsanak közös aláírásgyűjtési akciót a kettős állampolgárságért.

Javasolta, hogy a pártok képviselői közösen szövegezzenek meg egy levelet, amelyben arra kérnék Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt, hogy "kezdeményezze a kettős állampolgárság, s a vele összefüggő kérdések alapos és szakszerű megvitatását". A VMDP szerint a kettős állampolgárságra Magyarországnak is szüksége van, "ha a rossz demográfiai mutatók tudatában - feladva a helyben való boldogulás dogmáját úgy akarja fenntartani gazdasági fejlődését, hogy közben tovább viszi a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát". Július 22. A vajdasági magyarok körében aláírásgyűjtés kezdődött a kettős állampolgárságért, s a délvidéki magyar pártok megállapodtak abban, hogy e cél érdekében közösen levélben fordulnak Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz. A VMDP javaslatára a délvidéki magyar pártok képviselői Temerinben egyeztettek a kettős állampolgárság elnyeréséhez

szükséges jövőbeni teendőkről. Augusztus 4. "A vajdasági magyarok kettős állampolgársága csak úgy képzelhető el, hogy egyéni kérelemre, nem kollektív módon kapnának magyar útlevelet" mondta Kardos Gábor nemzetközi jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi jogi tanszékének oktatója. "Ha Magyarország úgy döntene, hogy kettős állampolgárságot biztosít a vajdasági magyaroknak, akkor a taggá válás után újra kellene nyitnia az EU-val a csatlakozási tárgyalások során kötött megállapodást a bel- és igazságügyi együttműködésről" vélekedett. Augusztus 8. A kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte öt vajdasági magyar párt és mozgalom közös levelében a magyar vezetőket. A Mádl Ferenc államfőhöz, Medgyessy Péter kormányfőhöz és Szili Katalin házelnökhöz címzett levelet a VMSZ, a VMDP, a VMDK, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata

EurópaMozgalom elnöke, illetve alelnöke írta alá. A levél aláírói kérték: a magyar vezetők vessék latba tekintélyüket annak érdekében, hogy a kormány, majd a parlament tűzze napirendre a kérdést, és oly módon módosítsák az állampolgárságról szóló hatályos törvényt, hogy a vajdasági magyarok is jogosultak legyenek magyar útlevélre, amennyiben erre igényt tartanak. Augusztus 20. A Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben november elsejétől bevezetett vízumkötelezettséggel egy időben a magyar kormány kedvezményeket is kidolgoz az ezekben az országokban élő magyarok számára, hogy könnyebben juthassanak hozzá a beutazásra feljogosító okmányhoz, jelentette ki Kovács László külügyminiszter Budapesten. Az elképzelés szerint a schengeni vízumdíjnak mintegy egyharmadát kérnék, azaz 10 eurót, ezekben a támogatott kategóriákban szerepelne a családlátogatás, sírgondozás, gazdasági kapcsolatok, kulturális

együttműködés, ifjúsági programok, tanulás. Augusztus 22. Tizenegy vajdasági párt és mozgalom közös nyilatkozatot írt alá, amelyben kérték a tartomány autonómiájának biztosítását. A VMSZ - amelynek székházában a dokumentumot aláírták - Kasza József elnök révén ismételten kifejezésre juttatta, hogy a Vajdaságnak teljes autonómiát szükséges biztosítani, beleértve a törvényhozói, a végrehajtói és a jogi önállóságot. A nyilatkozatot a Vajdasági Szövetség 17 tagpártja, illetve tagszervezete közül 11-nek az elnöke vagy elnökhelyettese ellátta kézjegyével. Nenad Čanak, a vajdasági tartományi parlament elnöke viszont nem írta alá a kérelmet, amit azzal indokolt, hogy a szerb parlament alkotmányjogi albizottságának elnökeként nem tehet ilyesmit. Augusztus 25. A Beopetrol szerbiai olajipari vállalat privatizálásával kapcsolatban Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes, a VMSZ elnöke úgy vélekedett,

hogy Magyarországnak és Szerbiának szorosabbra kell fűznie gazdasági kapcsolatait. Kasza az MTI-nek nyilatkozva érdemben nem kívánt reagálni a privatizációs pályázat eredményére, elismerte azonban, hogy a Mol-nak "drukkolt". Szerinte a Beopetrol eladásához hasonló privatizációs ügyletek előtt általában sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a két ország között. Augusztus 27. Ágoston András, a VMDP elnöke az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, hogy az augusztus 20-ai ünnepi fogadás keretében három vajdasági magyar politikus - rajta kívül Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Bunyik Zoltán, a VMSZ újvidéki szervezetének elnöke - rövid, de tartalmas megbeszélést folytatott Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel a délvidéki magyar pártok által kezdeményezett kettős állampolgárság odaítéléséről. A VMDP elnöke szerint a megbeszélésen tisztázódott az egyik legfontosabb dilemma, mivel a

miniszterelnök kijelentette, hogy a kettős állampolgárság odaítélése nem jogi, hanem politikai kérdés, amelyről tárgyalni kell, s hamarosan sor kerül a megbeszélésekre. Augusztus 28. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Szabadkán tárgyalásokat folytatott Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével a kettős állampolgárság kérdéséről. Szabó kijelentette a magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a kettős állampolgárság vajdasági magyarok által felvetett kérdését a magyarországi politikai körökben, a kormányoldalon és az ellenzékben egyaránt mindenki egyfajta nemzeti ügyként kezelje, s ezt ne terheljék belpolitikai viták és küzdelmek. Szabó szerint a megbeszélésen egyetértés volt a kettős állampolgárság kérdésének kezelését illetően: rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az öt vajdasági magyar párttal, meghatározzák a majdani megbeszélések menetrendjét és módját, a magyar kormány pedig

összehangolja az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Kasza megelégedésének adott hangot afölött, hogy a kormányzat "hajlandóságot mutatott a tárgyalások megkezdésére". Augusztus 29. Kasza József az MTI-nek kijelentette: pártja, a VMSZ és a VMDP között komoly politikai nézetkülönbségek vannak a kettős állampolgárság kérdését illetően. Az Ágoston András vezette VMDP szerint a magyar és szerbia-montenegrói állampolgárságra az útlevél és a magyarországi demográfiai tényezők javítása miatt van szükség, vagyis a párt tulajdonképpen a délvidéki magyarok elköltözését szorgalmazza. Ezzel szemben a VMSZ úgy látja, hogy a délvidéki magyarok helyben maradását és biztonságát kell szolgálnia a kettős állampolgárságnak. "Ez óriási különbség, és homlokegyenest eltérő politikai álláspont" mondta Kasza. Szeptember 1. Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi titkár szerint a kettős állampolgársággal

kapcsolatos vajdasági követelésre nem lehet rövid időn belül megoldást találni, s a kérés jelenlegi formájában nem is méltányolható. Korhecz a Dnevnik című újvidéki lapnak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az elmúlt 12 évben egyetlen magyar kormány sem foglalkozott érdemben azzal a lehetőséggel, hogy - nemzeti alapon, bevándorlás nélkül - rögzítse a határon túl magyarok jogát a magyar állampolgárságra. Szeptember 11. Végel László a Beta hírügynökség által közzétett írásában tiltakozott amiatt, hogy az Újvidéki Televízióban Jovan Pejin - aki a Svetozar Miletić Szerb Népi Mozgalom nevű nacionalista szervezet egyik vezetője - azt találta mondani, Baranya "megszállás alatt áll", s a szlovákok, románok, de elsősorban a magyarok "gyarmatosítók" a Vajdaságban. Végel követelte az országos műsorszóró tanácstól, hogy megfelelő intézkedéseket foganatosítson az RTS ellen. A testület közölte,

hogy gyűjti az esettel kapcsolatos adatokat, s haladéktalanul reagálni fog történtekre, de korlátozott hatáskörénél fogva legfeljebb csak megrovásban vagy nyilvános figyelmeztetésben részesítheti a televíziót. Szeptember 13. Aleksandra Joksimović, Szerbia és Montenegró helyettes külügyi államtitkára az Újvidéki Televízió magyar nyelvű műsorában a vajdasági magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban kijelentette: "E kérdés elsősorban a magyar államra tartozik. Ez azt jeleni, hogy amennyiben Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek semmilyen akadályt." Szeptember 24. A Vajdasági Képviselőház kétharmados többséggel Peter Teofilović jogászt választotta meg az állampolgári jogok biztosává. A 41 éves Teofilović a jogi tudományok kandidátusa, nem tagja egyetlen pártnak sem. Korábban a vajdasági kormánynál volt alkalmazásban, tanított az újvidéki

egyetemen, illetve Budapesten a Közép-európai Egyetemen. Szeptember 24. A Kovács László magyar külügyminiszter és Kasza József VMSZ-elnök, szerbiai miniszterelnök-helyettes budapesti megbeszélését követő sajtóértekezleten Kasza a vajdasági magyarok kettős állampolgárságra vonatkozó igényével kapcsolatban kijelentette: a skála széles; a kettős állampolgárság jelenthet csak utazási könnyítéseket, de lehet teljes körű is, szavazati joggal, egészségügyi ellátással. Kovács László közölte: amennyiben sikerül megállapodni a vajdasági magyar pártok szakértőivel, akkor tárgyalóasztalhoz ülnek a szerbia-montenegrói kormány képviselőivel, és azt követően a nemzetközi szervezetek, így az Európai Unió és az Európa Tanács álláspontját is meg kell tudakolni a kettős állampolgárság kialakítandó formájáról. Kasza József találkozott Orbán Viktorral is, aki a megbeszélés után kijelentette: a Fidesz üdvözli a

magyar külügyminiszter és a szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közötti, a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának biztosításáról folytatott tárgyalásokon történt előrelépést. Ígéretet tett arra, hogy az európai konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt alelnökeként mindent megtesz majd annak érdekében, hogy a VMSZ mielőbb az Európai Parlament legnagyobb frakciójával rendelkező párt teljes jogú tagja legyen. Szeptember 26. Branislav Lečić szerb kultuszminiszter tiltakozott az állami televízió (RTS) igazgatójánál amiatt, hogy a médium újvidéki televíziójában a Vajdaságban élő kisebbségeket sértő, gyűlölködő kijelentések hangzottak el. A miniszter Aleksandar Crkvenjakov tévéigazgatónak küldött levelében rámutatott arra, hogy Jovan Pejin történész az újvidéki televízió egyik műsorában "lekicsinylően szólt a nemzeti kisebbségek képviselőiről, akik

évszázadok óta élnek a Vajdaság területén, megkérdőjelezte a népszámlálás eredményeit, s fajgyűlöletnek minősíthető kijelentéseket tett". Lečić felszólította a tévéigazgatót, hogy élve hatásköre adta lehetőségekkel ítélje el az ilyen kirohanásokat. Szeptember 28. A VMDP üdvözölte a Magyar Demokrata Fórum elnökének, Dávid Ibolyának a bejelentését, miszerint pártja kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását, hogy könnyebbé tegye a kettős állampolgárság megszerzését. A VMDP közleménye szerint, ha sor kerülne a törvény módosítására, akkor az igénylő úgy kaphatná meg a magyar állampolgárságot, hogy nem kellene többé bizonyítania, hogy egy éve letelepedett Magyarországon, s rendelkezik a megkövetelt anyagi tartalékokkal. Az Ágoston András vezette VMDP szerint az MDF kezdeményezése kiküszöböli a vízumkényszer által okozott nehézségeket, s alapot ad arra, hogy az a vajdasági

magyar, aki ezt óhajtja, személyesen is bekapcsolódhasson a nemzet határmódosítás nélküli integrációjába. A kettős állampolgárság kérdése már túl van tárgyalva, hetek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek hangoznak el mindkét oldalon, s ebből kifolyólag minden további "szószaporítás" - a VMDP ez alatt érti a Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a VMSZ elnöke által beharangozott "maratoni" tárgyalássorozatot is - a kettős állampolgárság ügyének már inkább árt, mint használ. A délvidéki magyar párt szerint, ha az MDF javaslatát minden párt megszavazza a parlamentben, akkor a kisebbségiek Trianon után először letelepedés nélkül is megkaphatják a magyar állampolgárságot. "A nemzetben gondolkodó kisebbségiek számára az MDF kezdeményezése egy új, régen várt gyakorlat kezdetét jelentheti" áll a VMDP közleményében. Szeptember 28. Ismeretlen tettesek 77 sírt

rongáltak meg Újvidéken a Futaki úti katolikus temetőben, ahol túlnyomórészt magyar halottak nyugszanak. Ledöntötték a sírköveket, a kereszteket eltörték vagy fejjel lefele szúrták le a földbe. Egy egyéves kislány sírjáról elmozdították a fedőlapot, s félméteres mélységben kézzel kivájták alóla a földet. Szeptember 30. "Az újvidéki rendőrség elfogta a vasárnapra virradóra a város katolikus temetőjében történt sírgyalázás tetteseit" jelentette be Kasza József, a VMSZ elnöke a párt elnökségi ülése után. Kasza közölte, hogy nem hivatalos értesülések szerint sátánista szekta tagjai követték el a sírrongálást a Futaki úti temetőben. Ennek ellenére - mondta a pártelnök "vandalizmusnak és nemzeti türelmetlenség szításának minősíthető a bűncselekmény" Kasza József a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a sírgyalázás nem egyedi eset, hanem egy cselekménysorozat része volt. A

pártelnök szerint az állam nem figyelt oda ezekre a dolgokra, sőt sok esetben gerjesztette ezeket a folyamatokat. Október 8. Kasza József VMSZ-elnök Szabadkán zárt ajtók mögött tárgyalt Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének elnökével. Ezt követően Kasza közölte, pártja messzemenően nem ért egyet az MVSZ népszavazási kezdeményezésével, mert az EUcsatlakozással kapcsolatos népszavazás fényében egyáltalán nincs róla meggyőződve, hogy a referendum sikeres lesz, az esetleges kudarc pedig 10-15 évvel visszavetné a vajdasági magyarok ügyét, ezért "nem elég az, hogy a Patrubány Miklós vállalja a népszavazás következményeit". Október 12. Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége Szabadkán megkezdte háromnapos vajdasági látogatását, amelynek során karitatív szervezeteket és oktatási intézményeket látogatott meg. Látogatása végén felkereste az újvidéki Futaki úti temetőt,

amely példátlan méretű sírgyalázásnak volt a színhelye. Október 21. Medgyessy Péter és Zoran Živković aláírta a két ország közötti vízummegállapodást, valamint a Szerbia-Montenegróban élő magyar és a Magyarországon élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezményt. A találkozót követő sajtótájékoztatón Medgyessy közölte: a kettős állampolgárságról október 27-én kezdődnek az egyeztetések a vajdasági magyar szervezetekkel, ezt követően nemzetközi szinten is megbeszélések indulnak a Szerbia-Montenegróval e témában kötendő esetleges államközi megállapodás érdekében. Živković arról beszélt, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás Magyarország és SzerbiaMontenegró között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne, az etnikai alapon megítélendő kettős állampolgárság szerinte ellentétes az európai normákkal. Október 23. A

vajdasági parlament törvényjavaslatot fogadott el, amely előirányozza az 1944-ben és azután elkobozott javak visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak, azok állampolgárságára való tekintet nélkül. A tartományi parlament döntést hozott különálló vajdasági tudományos és művészeti akadémia létrehozásáról is. Október 26. Kasza József VMSZ-elnök az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: egyetlen dolog érdekli, hogy mikor lesz a vajdasági magyarságnak kettős állampolgársága. "Nem érdekel, hogy etnikai vagy más alapon adják meg a kettős állampolgárságot. A délvidéki magyarságot nem saját akaratára szakították el az anyaországtól. Nagyapámtól és apámtól is elvették a magyar állampolgárságot. Ezt követelem vissza Aki számára ez nem világos, az ne foglalkozzék politikával (.) Ha egyszer Živković azt mondta, hogy nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen, akkor miért kellett az anyaországnak kifogásokat

emelni, s annyira feltupírozni az ügyet, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét" tette fel a kérdést. Október 27. A vajdasági magyar pártok jogi szakértői nem hívei annak, hogy Magyarország és Szerbia-Montenengró kétoldalú egyezmény révén szabályozza a kettős állampolgárság kérdését fejtette ki Miavecz Béla a vajdasági szakértő az újvidéki Magyar Szó című lapnak. A lap azt is megfogalmazza, hogy a magyar kormány nyomást gyakorolt a szerb vezetésre, hogy az megváltoztassa a vajdasági magyarok állampolgárságának ügyében képviselt álláspontját. Október 27. Budapesten szakértői megbeszélések kezdődtek a Külügyminisztérium és a vajdasági magyar szervezetek között a kettős állampolgárságról. Október 29. A VMDP közleményben kifogásolta, hogy a Magyarország és SzerbiaMontenegró által aláírt kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás említi ugyan a perszonális autonómiát, de a szerb félnek "ködös

kötelezettsége" csak a Magyar Nemzeti Tanács iránt van. Az egyezmény kiemelten támogatott státust biztosított "a legális, de nem legitim" MNTnek, míg a szerb kormány akár arra is feljogosítva érezheti magát, hogy hatalmi úton lépjen fel azokkal szemben, akik a tényleges politikai, jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómiát szorgalmazzák. Józsa László, az MNT elnöke a VMDP közleményére reagálva kijelentette: Ágoston András pártja figyelmen kívül hagyja, hogy a két ország kisebbségi törvénye a magyar, illetve a szerb kisebbség képviselőjeként a magyarországi országos szerb önkormányzatot és az MNT-t határozza meg. "Elképzelhetetlen volna, hogy a jelenlegi törvényi jogállás mellett a kisebbségvédelmi megállapodás ne az említett két testületet határozná meg a két kisebbségi közösség képviselőjeként" mondta az MTI-nek Józsa.

"Ezek tények, amelyeket minden reálpolitikusnak figyelembe kell vennie, még akkor is, ha az általa vezetett politikai szervezetnek ahhoz sem volt ereje, hogy részt vállaljon az MNT megválasztásában" mondta. Október 30. A Külügyminisztérium határozottan visszautasította az újvidéki Magyar Szó című napilapban megjelent cikk állítását, amely szerint a magyar kormány nyomást gyakorolt a szerb vezetésre, hogy az megváltoztassa a vajdasági magyarok állampolgárságának ügyében képviselt álláspontját. November 1. Életbe lépett a vízumkötelezettség Magyarország és Ukrajna, illetve Magyarország és Szerbia-Montenegró között. November 5. Ágoston András VMDP-elnök Szabadkán bejelentette: pártja 20 ezer aláírást gyűjtött össze július vége óta. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség közel 30 ezer támogatást kapott, tehát a közel ötvenezer aláírást gyűjtöttek össze a vajdasági magyar

pártok a magyar állampolgárságért. Ágoston reményét fejezte ki, hogy Magyarország demokratikus államként figyelembe fogja venni a Vajdaságban élő magyarok kérését. November 13. Kasza József VMSZ-elnök, szerbiai miniszterelnök-helyettes kijelentette: "a VMSZ kész választási koalícióra lépni azokkal a szerbiai pártokkal, amelyek a reformokat, az átalakulást szorgalmazzák és európai Szerbiáért küzdenek". Hozzátette: a Demokrata Párttal és a G17 Plusszal tartja elképzelhetőnek a választási szövetséget. November 17. Az MTI közölte: Ispánovics István volt szabadkai polgármester, a VMSZ köztársasági és tartományi parlamenti képviselője átlépett a G17 Plus nevű szerbiai ellenzéki pártba. Nem kívánta megindokolni döntését, csak annyit közölt, hogy világéletében szabadelvű politikus volt, s az ezt az irányvonalat képviselő G17 Plus áll hozzá a legközelebb. November 19. Miután a Demokrata Párt úgy

döntött, hogy senkivel sem lép választási szövetségre, legfeljebb beolvasztja magába az erre hajlandó kisebb pártokat, a VMSZ szabadkai székházában megbeszélést tartott az öt vajdasági magyar párt elnöke. Megállapodás nem született. November 21. Szabadkán kétnapos konferencia kezdődött a vajdasági magyar felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, amely kiemelten foglalkozott a szabadkai soknemzetiségű egyetem létrehozásának gondolatával. Az MNT rendezésében zajló fórumon részt vett Magyar Bálint magyar és Gašo Knežević szerbiai oktatási miniszter is. Tárgyalásuk után a szabadkai egyetem létrehozásával kapcsolatban Gašo Knežević hangsúlyozta, hogy e kérdésben "rendkívül magas fokú az egyetértés", a létrehozandó egyetemnek minőségi oktatást kell nyújtania, gazdaságosnak és versenyképesnek kell lennie nemzetközi viszonylatban is. Magyar Bálint elmondta: "Szívesen támogatok minden életrevaló

kezdeményezést, amely nem pusztán presztízsberuházás, de a jövőre nézve is nyújtani tud valamit. Ugyanakkor látni kell, hogy Szerbia-Montenegró előbb vagy utóbb az EU része lesz, s e felsőoktatási intézménynek is versenyeznie kell majd a többi, példának okáért szerbiai vagy magyarországi egyetemekkel". November 23. Kasza József elnök az MTI-vel közölte: a VMSZ elvi megállapodásra jutott a pártszövetség megkötéséről a Vajdasági Szociáldemokrata Ligával, a Szandzsáki Demokrata Párttal és a Liga Sumadiáért nevű párt vezetőivel. A koalíciónak "Együtt a toleranciáért Čanak-Kasza-Ljajić" lesz a neve. Ha a parlamenti választáson a koalíció pontosan öt százalékot szerez - legalább ennyi kell a parlamentbe való jutáshoz - akkor a VMSZ öt, de legfeljebb hét helyet kap a parlamentben, s közülük egy helyet fenntart a vajdasági horvát kisebbségnek. November 25. A VMDP közölte: nem csatlakozik ahhoz a

négypárti választási koalícióhoz, amelyet a VMSZ hozott létre három másik szerbiai kisebbségi, illetve regionális párttal. November 27. Második fordulójához érkezett a délvidéki magyarság képviselői és a magyar kormány közötti tárgyalás a kettős állampolgárság kérdésében. Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes korábban már bejelentette: a délvidékiek immár csakis a teljes jogú magyar állampolgárságot tartják elfogadhatónak. December 16. A VMDP közleményben vállalt szolidaritást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és támogatásáról biztosította Tőkés László elnököt a helyi hatalommal folytatott küzdelmében az autonómiáért. December 16. A délvidéki magyar pártok vezetői a magyar kormány képviselőinek átadták a magyar állampolgárság odaítélését támogató ötvenezer aláírást. December 28. Szerbiában előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyeken a szélsőségesen nacionalista

Szerb Radikális Párt kapta a legtöbb szavazatot, de nem tudott kormányt alakítani sem önállóan, sem a Szerbiai Szocialista Párttal együtt. A VMSZ elnökének, Kasza Józsefnek a nevével is fémjelzett Együtt a toleranciáért nevű koalíció a szavazatok közel 4 %-át szerezte meg, de az 5 %-os küszöb miatt nem jutott be a parlamentbe. Képviselői helyhez jutott viszont a G17 Plus listáján Ispánovics István egykori szabadkai VMSZ-es polgármester, aki a választások előtt másfél hónappal lépett át a G17 Plus-ba, valamint Takács István, a G17 Plus zentai szervezetének elnöke. December 29. A VMDP közleményben tudatta, hogy a párt a legrövidebb időn belül a nyilvánosság elé lép a Vajdasági Magyar Koalíció megalakítására vonatkozó elképzeléssel, miután a szerbiai parlamenti választáson egyetlen magyar párt sem jutott be a köztársasági törvényhozásba. "Eljött az ideje annak, hogy a vajdasági magyar politikai elit

értékrendjében a képviselői mandátumok és a velük járó mentelmi jog utáni hajszát, netán a végrehajtó hatalomban való engesztelő céllal felajánlott részvételt valóban a közösség alapérdekeiért folytatott küzdelem váltsa fel" áll a közleményben. December 30. A VMSZ elnöksége nem fogadta el Kasza József elnök amiatt felkínált lemondását, mert a párt nem jutott mandátumhoz a szerbiai parlamenti választásokon. 2004 Január 8. A G17 Plus nyilvánosságra hozta a szerbiai parlamenti választásokon mandátumhoz jutott képviselőinek névsorát, amiből kiderült, hogy - bár egy magyar párt sem tudott képviselői helyet szerezni - a G17 Plus listájáról mégis bejutott Ispánovics István, a VMSZ egykori vezetőségi tagja és Takács István, a G17 Plus zentai helyi szervezetének elnöke. Január 9. Kasza József VMSZ-elnök szerint eddig kötelessége volt a kormányon és az állami intézményrendszeren belül törekedni a

kisebbségeket érintő gondok megoldására, de "miután a pártot kiszorították a parlamentből, nem marad más hátra, a nemzetközi színtérre kell vinni a problémát". Közölte: szóbeli megállapodás volt a Demokrata Párt elnökhelyettese, Zoran Živković kormányfő és közötte, hogy a két párt közösen indul a választáson, de a tévéből kellett értesülnie arról, hogy a Demokrata Párt mégis önállóan indul. A történtek után sokkal óvatosabbnak kell lenni a "belgrádi urakkal", a VMSZ nem lesz többé "könnyelmű és naiv, hogy elhiggye, ér valamit Szerbiában, ha valaki szavát adja". Január 10. A VMDP levélben kérte Medgyessy Péter miniszterelnököt, járuljon hozzá, hogy az autonómia és a nemzeti kisebbség garantált parlamenti képviselete ügyében alakítson ki közös elvi álláspontot az érdekelt államokkal, s e folyamatba vonjon be EBESZ-szakértőket is. Január 11. Kasza József VMSZ-elnök

kijelentette: "A hamarosan megalakuló új szerbiai parlament magyar képviselői nem fogják legálisan képviselni a vajdasági magyarok érdekeit, mert ezeket a honatyákat elsősorban annak a pártnak a programja kötelezi, amely pártnak a választási listáján jutottak be a törvényhozásba (.) Következésképpen ezek a képviselők nem is járulnak hozzá a magyar kisebbségi közösség jogainak védelméhez, s e jogok bővítéséhez". Január 13. Bunyik Zoltán VMSZ-alelnök újvidéki sajtótájékoztatóján úgy értékelte, a szerbiai parlamenti választásokon a VMDP megalázó vereséget szenvedett, a VMDK bojkottja pedig csak részben sikerült. Az Együtt a Toleranciáért koalícióba tömörülő pártok közül csak a VMSZ szerezte meg a tervezett számú szavazatot, de ez nem volt elegendő a parlamentbe való bejutáshoz. Bunyik üdvözölte azt a tényt, hogy a köztársasági parlamentbe más pártok listáján mégis bejutottak magyar

képviselők: "ez jó, figyelemmel fogjuk kísérni azt, hogy ezek a képviselők mit fognak tenni a saját kisebbségi közösségükért". Január 14. Rasim Ljajić kisebbségi és emberi jogi miniszter úgy értékelte, Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének be kellene kerülnie a szerb kormányba. Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke a párt főbizottságának ülésén hangsúlyozta, a jövőbeni kormányba be kellene kerülniük a nemzeti kisebbségek képviselőinek is. "Az ajánlat korrekt, és úgy vélem, ez az egyedüli még megmaradt mód arra, hogy kiigazítsák azt az igazságtalanságot, amit a választási törvény okozott a kisebbségeknek" hangsúlyozta Ljajić. Kasza nem akarta kommentálni Koštunica kijelentését és Ljajić ajánlatát. "Erről én magam nem dönthetek, csak a párt teheti meg, ha pedig Koštunica úr úgy gondolja, hogy erről tárgyalnunk kell, akkor meg kell hívnia a tárgyalásokra"

nyilatkozta. Január 14. Kasza József bejelentette: a VMSZ a nemzetközi közösséghez fordult amiatt, hogy a legutóbbi szerbiai parlamenti választáson nem jutottak be a törvényhozásba a kisebbségek autentikus képviselői. Az Európai Uniónak, az Európa Tanácsnak, az EBESZnek és az ENSZ-nek, valamint a nyugati országok belgrádi nagykövetségeihez küldött levelében a nemzetközi közösség támogatását és segítségét kéri ahhoz, hogy a kisebbségekre nézve kedvezően változzon meg a köztársasági választási törvény. Január 15. Rafail Ruskovski, a Ruszin Nemzeti Tanács elnöke a Dnevnikben közölte: a nemzeti tanácsok azt akarják elérni, hogy kompenzálják a kisebbségeket, amiért egyetlen kisebbségi párt sem került be a szerb parlamentbe. Szerinte a nemzeti tanácsok a kisebbségek számára államtitkári posztot akarnak a szerbiai kulturális és oktatási minisztériumban, valamint a pénzügyminisztériumban, és azt is el szeretnék

érni, hogy javaslatot tehessenek a szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter személyére. Január 15. Ágoston András VMDP-elnök levélben javasolta Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének, hogy a választási küszöb csökkentésének követelése helyett közösen szorgalmazzák a kisebbségek számarányos parlamenti képviseletét. Január 16. A szerbiai kisebbségeket képviselő nemzeti tanácsok - közöttük az MNT - közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben sürgették a választójogi törvény módosítását, hogy az biztosítsa a kisebbségek lélekszámarányos képviseletét a parlamentben, azzal a kikötéssel, hogy nemzeti tanácsonként legalább egy-egy képviselője legyen a nemzeti közösségeknek. Követelték, hogy a nemzeti tanácsok egyetértési jogot gyakoroljanak a szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter kijelölésében, és hogy rendeződjék a nemzeti tanácsok pénzelésének kérdése. Január 16. Kasza

József VMSZ-elnök a Dnevnikben ellenezte a szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsoknak azt a kezdeményezését, hogy a kisebbségek a parlamentből való kimaradásért kárpótlás gyanánt tisztséget kapjanak szerbiai kormányban. "Nem zárom ki azt a lehetőséget, hogy a kisebbségek részt vegyenek a végrehajtó hatalomban, de a kialakuló erőviszonyok közepette illegitim lenne elfogadni ezt a felajánlást kielégítésként a rossz választójogi törvényért" mondta. Január 23. A Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek vezetői a Zentán megtartott ülésük végén elfogadott zárónyilatkozatban arra kérték a magyar kormányt, hogy "a tervezett 120 milliárd forintos költségvetési takarékossági intézkedések során hagyják érintetlenül a határon túli magyarság támogatására korábban meghatározott anyagi forrásokat". Január 29. Kasza József VMSZ-elnök kijelentette: nem tartja elfogadhatónak, hogy a parlamentbe

bejutott szerbiai pártok utólag helyet kínáljanak a kormányban a törvényhozásból kimaradt kisebbségi pártoknak. Arra reagált, hogy Ispánovics István, a VMSZ egykori vezető politikusa - aki közvetlenül a választások előtt átlépett a G17 Plusba, s a párt listáján bejutott a parlamentbe - közölte a Magyar Szóban, a kormány második, harmadik vonalában esetleg államtitkári posztokra kerülhetnének kisebbségiek. "Ebben a parlamenti ciklusban nem lesz kisebbségi párt képviselője a kormányban, mint ahogyan nincs a parlamentben sem" mondta Kasza, aki a leköszönő szerb kormányban miniszterelnök-helyettesi posztot töltött be. Január 29. Végel László vajdasági magyar írónak ítélték oda Újvidék város Februári Díját Január 30. Dudás Károly, a kedvezménytörvény végrehajtására alakult délvidéki ajánló szervezet elnöke közölte, a törvény módosítása ellenére az információs irodák feladatköre ellentétben

a többi határon túli magyar lakta területekkel - bővül: a hat iroda egyrészt átveszi az oktatási-nevelési támogatás odaítélésével és folyósításával járó teendők elvégzését a két magyar pedagógus-egyesülettől, .az irodák részt fognak venni a magyar vízumkérelmek begyűjtésében, illetve továbbításában a szabadkai és a belgrádi magyar konzulátusra, és az információs irodák készítik el a vajdasági magyarság választói névjegyzékét, ha az MNT megválasztása már nem elektori rendszerrel, hanem közvetlenül történik. Február 5. Dudás Károly, a CMH-irodák elnöke bejelentette, hogy a szabadkai főkonzulátussal együttműködve a hat vajdasági CMH-iroda is fogadja a vízumkérelmeket, de elsősorban a csoportos vízumkérelmeket, azon belül is a kulturális jellegű kirándulások résztvevőinek kérelmét részesítik előnyben. Február 5. Dr Ribár Béla akadémikus az MNT elnökéhez és tagjaihoz intézett nyílt

levélben közölte: mivel "nemzetellenes elemek is tagjai a Tanácsnak, nem óhajtok annak tiszteletbeli tagja lenni, és arról ezennel lemondok". Február 6. Ágoston András VMDP-elnök gratulált Dragan Maršićaninnak a szerbiai parlament elnökévé való megválasztása alkalmából és felhívta a figyelmét: "A szerbiai magyarok, ha lenne perszonális autonómiájuk, amely nem követeli meg a területi elhatárolódást, de lehetővé teszi a közösségen belüli demokratikus közéletet, megőrizhetnék nemzeti identitásukat, és megmaradhatnának e térségben" úgy, hogy tagjai lennének szerb többségű pártoknak is. Február 12. A HTMH-ban Bálint-Pataki József, a Hivatal elnöke, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke és négy határon túli magyar szervezet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, a vajdasági Concordia Minoritatis Hungariae, a lendvai Magyar Nemzeti Művelődési Intézet és a

Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülői és Pedagógus Tanács képviselője aláírták az oktatási-nevelési támogatások továbbításáról szóló szerződést. Február 13. A Szerbiai Demokrata Párt a parlament elé terjesztette a választójogi törvényre vonatkozó módosítási javaslatát, amely a kisebbségi pártok számára eltörölné az ötszázalékos parlamenti küszöböt. E pártok annyi képviselői mandátumhoz jutnának, ahány százaléknyi szavazatot gyűjtenének össze a választáson, függetlenül attól, hogy mennyi voks jutott a többi pártra. A parlamenti küszöb az egy mandátumra jutó szavazatszám lenne (a leadott összes szavazat elosztva a parlamenti helyek számával). A köztársasági választási bizottság döntené el, hogy mely párt kisebbségi. A szavazás kisebbségi névjegyzékkel történne, amely a teljes választói lista alapján készülne el. Február 13. Bunyik Zoltán VMSZ-alelnök Újvidéken bejelentette: a VMSZ, a

VMPM és a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom állásfoglalást fogadott el a délvidéki magyarok nemzeti érdekeiről, amely a területi önkormányzati rendszer megteremtése és a vajdasági autonómia kiteljesedése mellett száll síkra, támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, és kimondja, hogy a délvidéki magyarság a szerb állampolgárság mellett igényt tart a magyar állampolgárságra is, amelyhez könnyített eljárással kíván hozzájutni. Bunyik közölte: a platform létrehozásának nem titkolt célja, hogy létrejöjjön a vajdasági magyar pártok választási összefogása. A dokumentumhoz viselkedési kódexet is csatoltak, amely előirányozza, hogy a délvidéki magyar pártok a nyilvánosságot mellőzve próbálják rendezni nézeteltéréseiket, s ha ez nem sikerül, akkor is tartózkodnak a személyeskedéstől és egymás sértegetésétől. Február 13. Kasza József budapesti látogatásán arra kérte Mádl

Ferenc köztársasági elnököt, szorgalmazza a magyar vállalkozók részvételét a szerb gazdaság különböző területein, például a privatizációban, közös vállalkozások indításában. Kovács Lászlóval folytatott megbeszélése után a külügyminiszter kijelentette: "Magyarország az európai uniós fórumokon is hangsúlyozza a szerbiai demokratizálódás továbbvitelének szükségességét, és szorgalmazza a kisebbségügyi vállalások teljesítésének számonkérését". Február 14. Az MNT Versecen tartott hetedik ülésén Szabó Vilmos politikai államtitkár is részt vett. Az MNT a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztériummal kötött megállapodás keretében számítógépes felszerelést adományozott a székelykevei általános iskolának. Józsa László MNT-elnök elmondta, hogy ez az adomány csak az első lépés, mert Vajdaság más részein is hasonló akciókat terveznek, hogy a szórványban élő magyarság

számára feltételeket teremtsenek a minőségi oktatáshoz. Február 16. Az öt vajdasági magyar párt temerini csúcstalálkozójának döntése értelmében a VMDP és a VMDK levéllel fordult Vojislav Koštunicához, a Szerbiai Demokrata Párt elnökéhez, amelyben nagyra értékeli az ötszázalékos parlamenti küszöb eltörlésének kezdeményezését, s azt az erőfeszítést, hogy lehetővé váljon a kisebbségek részvétele a törvényhozásban, ám ugyanakkor azt is kéri, hogy töröljék el a választási listákhoz szükséges tízezer aláírás összegyűjtésének kötelezettségét. A VMDP a javasolt természetes küszöb helyett a számarányos, szavatolt mandátumoknak ad előnyt. Az egyik esetben 4-5 képviselői helyet szerezhetnének a magyarok, a másikban, számarányuknak megfelelően kilencet. Február 19. Józsa László elnök közölte, hogy a szerbiai oktatási minisztérium megadta az engedélyt az MNT által javasolt magyarországi tankönyvek

behozatalára, ami "az első jelentős eredménye az MNT-nek az oktatásügy területén". Február 20. Dragan Maršićanin (Szerbiai Demokrata Párt), a Szerbia elnökének teendőit ellátó parlamenti elnök a parlamenti pártok képviselőivel folytatott konzultációk után Vojislav Koštunicát bízta meg kormányalakítással, aki közölte, hogy a kormányt a Szerbiai Demokrata Párt, a G17 Plus, a Szerb Megújhodási Mozgalom és az Új Szerbia nevű párt fogja alkotni, s azt ellenzékből fogja támogatni az Szerbiai Szocialista Párt. Kasza József VMSZ-elnök a történteket a szocialisták teljes rehabilitációjának nevezte, s rámutatott arra, hogy a demokraták azoktól fogadnak el támogatást, akik tönkretették az országot és az emberek életét, a háborúkat okozták és ötvenezer magyart űztek el. Ágoston András VMDP-elnök viszont úgy látta, hogy amennyiben az új kormány tevékenysége beilleszkedik majd a nemzetközi közösség által

helyesnek tartott keretbe, akkor mindegy, hogy ki támogatja a kormányt. Február 25. Szerbia parlamentje módosította a választójogi törvényt, lehetővé téve, hogy az etnikai alapon szerveződő kisebbségi pártok akkor is részt vehessenek a parlamenti helyek elosztásában, ha nem gyűjtöttek össze ötszázaléknyi szavazatot. Számukra a parlamenti küszöb az egy mandátumra jutó szavazatszám (száz százalékos részvételnél ez mintegy 26 ezer voksot jelent). A köztársasági választási bizottság fogja meghatározni, hogy mely pártok számítanak kisebbségieknek. A törvénymódosítás lehetővé teszi a külföldön élő szerbiamontenegrói állampolgárok szavazását is Február 27. Bombariadó miatt egyórás késéssel és az újvidéki városháza üléstermében kezdődött meg a vajdasági parlamenti ülése, amelyen a tartomány címeréről, zászlajáról és a himnuszáról kezdtek vitát a képviselők. A beterjesztett javaslat szerint a

lobogó - akárcsak Szerbiáé - piros, kék és fehér sávokból állna, azzal a különbséggel, hogy a középső, kék sáv jóval szélesebb és rajta három sárga csillag jelképezné Bácskát, Nyugat-Bánátot és Szerémséget, illetve a tartomány európaiságát. Február 28. Szabadkán a VMSZ szervezésében 15 vajdasági civil szervezet, kisebbségi nemzeti tanács és párt elfogadta a Szabadkai Kezdeményezés elnevezésű dokumentumot, amelyben a nemzetközi közösségtől kérnek segítséget a vajdasági autonómiával kapcsolatos gondok rendezéséhez. A dokumentum javasolja, hogy Szerbiában alkotmányozó nemzetgyűlés fogadja el az új köztársasági alkotmányt és a Vajdaság készülő alaptörvényét. A fórum résztvevői tartományi szintű választási koalíció mellett szálltak síkra. A konvencióra a Vajdasági Reformpárt, a VMDP és a VMDK kivételével minden tartományi párt kapott meghívót. A VMDP közleményében hangoztatta, hogy a

konvenció megtévesztő és kirekesztő összejövetel, amelyhez a magyaroknak nem fűződik semmilyen érdeke, s a fórum célja a "Čanak-Kasza kettős" parlamentbe való bejuttatása. Március 2. A szabadkai önkormányzat elfogadta az észak-bácskai városban létesítendő egyetem tervét. Szerb, magyar, horvát, angol és német nyelven oktatnának humán tudományokat és közgazdaságtant, s ezen felül mérnökképzés, valamint ügyviteli és műszaki menedzserképzés is folyna. A tervet a Kasza József VMSZ-elnök vezette bizottság dolgozta ki. A testület egyik tagja, Gabrityné Molnár Irén indoklásában hangsúlyozta, hogy a szabadkai egyetem együttműködne a szerbiai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, s az oktatás már szeptemberben megkezdődne. "Egyetem híján Szabadka kirekedt a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokból, vidéki település lett, amelyet rengeteg fiatal hagyott el az elmúlt tíz

évben" mondta. Az ülésen az ellenzéki képviselők azzal vádolták Kaszát és pártját, hogy egy jó kezdeményezést politikai célokra és manipulációra használ fel. Március 3. Vajdasági magyar pártok találkozója Temerinben Március 3. Zlatomir Kozlovački tartományi nemzetközi és regionális együttműködési titkár a Dnevniknek kijelentette: Vajdaság még az év folyamán irodát nyit Budapesten, amely bemutatja az Európai Uniónak a tartomány gazdasági, művelődési, sport- és kereskedelmi potenciálját. Mivel nem volt lehetőség arra, hogy a képviselet Brüsszelben legyen, így Budapest ad helyet az irodának. Március 6. A vajdasági parlament és a végrehajtó tanács épületére kitűzték Vajdaság Autonóm Tartomány zászlaját. A Szerbiai Demokrata Párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom, az Új Szerbia, a Népi Demokrata Párt és a Svetozar Miletić Szerb Nemzeti Mozgalom keményen bírálta a Vajdasági Képviselőházat a zászló

elfogadása miatt, a tartományban hatalmon levő pártokat (Demokrata Párt, Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a VMSZ) "szeparatizmussal" vádolták. Hasonlóan vélekednek a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Szocialista Párt képviselői is. Március 8. Ágoston András levelet küldött annak a három pártnak, amelyek nem képviseltették magukat a március 3-ai temerini találkozón. Az elnököket arról értesíti, a VMDP és a VMDK megállapodásra jutott, hogy a magyarok helyzetére vonatkozó memorandumot először a magyar pártoknak - tehát a VMSZ-nek, a VMPM-nek és a KDEMnek - továbbítják, s csak aztán a címzettnek, Vojislav Koštunica miniszterelnöknek és a szerbiai parlamenti pártok elnökeinek. Március 11. A bosnyák, a bolgár, a bunyevác, a horvát, a magyar, a roma, a román, a ruszin, a szlovák és az ukrán nemzeti tanácsok elnökei Szabadkán megtartott ülésükön úgy döntöttek, hogy levéllel fordulnak Vojislav Koštunica

szerb kormányfőhöz, Predrag Marković parlamenti elnökhöz és Esad Džudževićhez, a szerb képviselőház nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottságának elnökéhez, követelve, hogy a költségvetési törvényben szavatolják a nemzeti tanácsok munkájának finanszírozására szolgáló eszközöket, alakítsák meg a nemzeti kisebbségek tanácsát, teremtsék meg a nemzeti kisebbségek alapját, és a szerbiai kormány a nemzeti tanácsok képviselőivel együtt dolgozza ki, és elfogadásra terjessze a szerb képviselőház elé a nemzeti tanácsok illetékességét részletesebben szabályozó törvényjavaslatot, valamint a képviselők megválasztásáról szóló törvény módosításait és kiegészítéseit, úgy, hogy a nemzeti tanácsokat alakított nemzeti kisebbségeknek legalább egy képviselőjük legyen Szerbia képviselőházában. Március 14. Két belgrádi lap, a Glas Javnosti és a Večernje Novosti is közölte, hogy a "Határon

túli diaszpóra forradalmi ítélőszéke" nevű chicagói székhelyű szervezet a vajdasági parlamentnek küldött levélben halállal fenyegette meg Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét és Nenad Čanakot, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a tartományi parlament elnökét. Március 15. Mádl Ferenc államfő a nemzeti ünnep alkalmából a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével (polgári tagozat) tüntette ki Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, valamint Bugár Bélát, az MKP elnökét. Bugár Béla nem vette át a kitüntetést, közölve, hogy elutasítása a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól. "Bugár Béla kitüntetése elsősorban a szlovákiai magyarságnak szólt" mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Március 19. Kovács László külügyminiszter telefonon beszélt Vojislav Koštunica szerb miniszterelnökkel, arra kérve,

fordítson különös figyelmet arra, hogy ne terjedjenek át Szerbia más területeire a koszovói ellenségeskedések. A külügyminiszter különösen a Vajdaság miatt hangsúlyozta aggodalmát. Március 20. Tóthfalun a VMSZ, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Tóthfalusi Egyházközség "A délvidéki magyarság megmaradási stratégiája" címmel értelmiségi fórumot szervezett. Március 23. Bunyik Zoltán lemondott a Magyar Szó Lapkiadó Közvállalat igazgatóbizottságának elnöki tisztségéről, kijelentve: nem vállalhat tovább közösséget az igazgatóbizottság olyan döntéseivel, amelyeket nem tart indokoltnak. Március 24. Maurer Oszkár, az Egyesült Magyar Ifjúság nevű szervezet elnöke budapesti sajtótájékoztatóján azt állította, hogy "a koszovói események által felszított hangulatban a Délvidéken élő szerbség indulatait az albánok helyett a magyarságon vezeti le". Mind Korhecz Tamás vajdasági

kisebbségügyi miniszter, mind Józsa László, az MNT elnöke úgy nyilatkozott, hogy az EMI elnökének megállapításai nem helytállóak, Huzsvár László nagybecskereki római katolikus püspök pedig ostobaságnak nevezte Maurer állítását, hogy Nagybecskereken a katolikus püspöki hivatal egy időre felfüggesztette a misézést, mert attól tartottak, hogy felgyújtják a templomot a magyar hívőkkel együtt. Március 30. A Vajdasági Képviselőház nyilatkozatban ítélte el a tartományban elharapódzott soviniszta kilengéseket, követelve a szerb belügyi szervektől, hogy haladéktalanul derítsenek fényt a nacionalista indíttatású bűncselekmények tetteseire. "A vajdasági események arra utalnak, hogy terjed a tartományban a nacionalizmus és a vandalizmus. A vajdasági parlament a legélesebben elítéli az esztelen cselekményeket, és határozott intézkedések megtételét, illetve a tettesek bíróság elé állítását követeli a szerb

belügyminisztériumtól" áll a nyilatkozatban. Március 31. A becsei községi képviselőtestület határozatot hozott a VMDK-s tisztségviselők (Stevan Petrović, Páll Sándor, Tari István) felmentéséről. Április 2. Kasza József VMSZ-elnök a Szabadkán megjelent magyarellenes feliratok kapcsán kijelentette: hasonló grafittik jelentek meg Szabadkán a kilencvenes évek elején, majd kiderült, hogy a milosevići titkosszolgálat szervezte meg a gyűlölködő feliratok felfestését. "A rendőrség és az igazságszolgáltatás akkor is, ma is elnéző a tettesekkel szemben () Ha a nyomozó szervek, a hírszerzés, a Biztonsági Információs Ügynökség nem tud fényt deríteni az elkövetőkre, akkor ők maguk az elkövetők. A szakszolgálat a múltban is végzett ilyen munkát" mondta. Kucsera Géza szabadkai polgármester azzal az eseménnyel hozta kapcsolatba a városban megjelent magyarellenes feliratokat, hogy a szabadkai városháza

dísztermében közösen ülésezett a szabadkai és a szegedi önkormányzat, s elfogadták a két város együttműködéséről szóló megállapodást. Április 4. Az Újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület megtartotta tisztújító évi közgyűlését. Április 7. Kovács László külügyminiszter a Vojislav Koštunicával folytatott telefonbeszélgetésben arra kérte a szerb miniszterelnököt, hogy lépjen fel határozottan a magyar kisebbség elleni agresszív megnyilvánulásokkal szemben. A külügyminiszter úgy nyilatkozott, azt tapasztalta, hogy a szerb kormányfő érti az aggodalmakat. Április 7. A Vajdasági Képviselőház Végrehajtó Tanácsa elfogadta annak a képviselőházi határozatnak a javaslatát, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén működő tartományi alapítású lapok alapítói jogait az adott kisebbség nemzeti tanácsára ruházzák át. Április 7. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fogadta a

Parlamentben Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, akivel a kettős állampolgárság lehetőségeiről és a vajdasági magyarok helyzetéről tárgyalt. Április 8. A vajdasági kisebbségek elleni atrocitások megszaporodásáról és a kisebbségeket érintő problémákról tárgyaltak Belgrádban Vojislav Koštunica szerb kormányfővel a VMSZ vezetői. "Tárgyilagos, s hiszem, hogy eredményre vezető megbeszélés volt, amelynek gyümölcseit az elkövetkező hónapokban érezni fogjuk" közölte Kasza József a találkozó után, amelyen rajta kívül részt vett még Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke, vajdasági oktatási miniszter és Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter. Kasza tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy a Vajdaságban nő a kisebbségek elleni atrocitások száma és súlyossága, s hogy vannak olyan "elemek", amelyek a szélsőjobb politikai színtérről vagy akár egyes állami intézményeken keresztül gerjesztik a

feszültségeket. Szerinte a társadalom erkölcsi züllése vezet az ilyen jelenségekhez, s ez a folyamat a miloševići korszakból eredeztethető. Április 9. Csorba Béla, a VMDP alelnöke és a temerini körzeti szervezet elnöke háza kapuja alatt becsúsztatva egy konyhakéssel átszúrva egy üzenetet talált: "ZAKLAĆEMO VAS" (Legyilkolunk benneteket). A temerini rendőrség helyszíni szemlét tartott, felvette az adatokat, s elindult a nyomozás. Csorba Béla és a VMDP vezetősége úgy ítélte meg, hogy amíg nem lehet tisztábban látni az ügyben, rendőri védelmet kér a VMDP alelnöke számára. Április 15. Kasza József közölte a Magyar Szóval, hogy a VMSZ valószínűleg saját elnökjelöltet indít a június 13-ai szerbiai elnökválasztáson, s várható, hogy a vezetőség erről hamarosan határozatot hoz. "A VMSZ elnökjelöltje a párt vezető politikusai közül kerül ki, de végső soron erről majd a VMSZ legfelsőbb szerve fog

dönteni. Biztos, hogy az elnökválasztáson nem leszünk utolsók a szavazatok számát tekintve. Nem azért indítunk jelöltet, hogy megtudjuk, hány támogatónk van, hisz a legutóbbi köztársasági parlamenti választásokon 90.000 szavazatot kaptunk Annak a döntésünknek, hogy önállóan indítunk elnökjelöltet, éppen az lehet az oka, hogy az eddigi sikertelen elnökválasztásokon támogatott jelöltek sorra kijátszották elvárásainkat" mondta. Ágoston András VMDP-elnök szerint minden pártnak jogában áll elnökjelöltet állítani, s a VMDP csak a jelöltek végleges névsorának ismeretében dönt arról, hogy kit támogat. Páll Sándor, a VMDK elnöke úgy nyilatkozott, hogy "a VMSZ eddig szinte mindenkit támogatott a politikai porondon, és az eddigi támogatásért a magyarság nem kapott semmit". Szerinte az eddigi jelöltek között igazán demokratikus nincs, ezért a délvidéki magyarok részéről az lenne az igazi üzenet, ha

bojkottálnák az elnökválasztást. Böröcz József, a VMPM elnöke szerint "meglepő és váratlan lépésre szánja el magát a vajdasági magyarság legnagyobb pártja", de nem világos, hogy a VMSZ-nek ebből milyen politikai haszna származna. Április 18. Tizenhárom szabadkai (szerb, magyar és horvát) párt azt kérte a szerbiai kormánytól, vizsgálja ki a visszaéléseket, amelyek a szabadkai önkormányzatban a kilencvenes években történtek, amikor Kasza József volt a polgármestere az észak-bácskai városnak Április 19. A Vajdasági Szövetségbe tömörült politikai pártok és mozgalmak újvidéki szervezeteinek képviselői (Vajdasági Mozgalom, Vajdasági Szocialista Unió, Vajdasági Új Szociáldemokrácia, VMSZ, Vajdasági Unió, Demokratikus Vajdaság) leszögezték, hogy az országban és Vajdaságban uralkodó politikai helyzet miatt feltétlenül szükség van arra, hogy az autonomista beállítottságú politikai és polgári erők -

amelyek elsősorban a Vajdasági Szövetségbe tömörülnek - ilyen irányban egységes tevékenységet folytassanak a tartomány törvényhozó, bírósági és végrehajtó hatalommal rendelkező teljes autonómiája eszméjének megvalósítása érdekében. Április 21. Kasza József VMSZ-elnök sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy rágalmazásért feljelentést tesz a bíróságon Mirko Bajić, a Népi Demokrata Párt helyi szervezetének elnöke ellen, aki azt állította, hogy Kasza polgármesteri tevékenységének időszakában szervezett bűnözés és korrupció folyt Szabadkán Április 21. Kasza József közölte: levélben emlékeztette Vojislav Koštunica szerb kormányfőt, hogy az nem tartotta magát április 8-ai megállapodásukhoz, mert néhány nappal később minden magyarázat és konzultáció nélkül leváltottak minden rendőrfőnököt a magyarlakta településeken, s nem értesítették erről a helyi önkormányzatokat sem, holott egyetértés

született arról, hogy ilyen személycserék esetén figyelembe veszik a helyi lakosság véleményét. Példaként hozta fel, hogy Szabadkán leváltották Svetisav Rajsić rendőrparancsnokot, aki az egyik legeredményesebb rendőrkapitányságot vezette Szerbiában; több évtized után az első szabadkai rendőrfőnök volt, aki beszélte a helyi közösségek nyelvét is. Kasza bejelentette, hogy rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tesz azon pártok "bandagazdái" ellen, akik valótlan dolgokat állítottak róla és kérték a belügyi, igazságügyi és államigazgatási minisztérium vezetőit, hogy vizsgálják felül az összes hatósági jelentést a Szabadkán történt korrupciós ügyekről. Április 22. Hetvenöt éves korában elhunyt Bori Imre Széchenyi-díjas vajdasági író, kritikus, irodalomtörténész. Április 22. Balogh László budapesti sajtótájékoztatón közölte: az MDF parlamenti képviselőcsoportja szerint a Délvidéken élő

magyaroknak, biztonságuk érdekében haladéktalanul meg kell adni a magyar állampolgárságot, ezzel párhuzamosan fel kell erősíteni a nemzetközi akciókat a sokasodó atrocitások miatt. Kasza József VMSZ-elnök megfogalmazására hivatkozva azt mondta: meggyőződésük, hogy a támadások mögött a szerb titkosszolgálat áll, a szerb radikálisok célja, hogy "kiüresítsék a Délvidéket a magyaroktól". Április 29. Magyarország diplomáciai súlya az EU-csatlakozással növekszik, így erősebb nyomást gyakorolhat Szerbiára a nemzeti kisebbségek elleni atrocitások megfékezése érdekében mondta újságíróknak Kasza József azt követően, hogy Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péterrel. A Vajdaság számára külön veszélyt jelent egy újabb elvándorlási hullám, a magyar miniszterelnökkel ezért megállapodtak abban, hogy ennek megelőzésére programokat kell kidolgozni. Szavai szerint Medgyessy Péter ígéretet tett arra, hogy

a két ország közötti kapcsolat erősítését szorgalmazza, és a magyarság problémáira is megoldást keres. A megbeszélésen szó esett a gazdasági kapcsolatok erősítéséről is, Kasza közlése szerint ugyanis a munkahelyteremtés érdekében serkenteni kell a magyar vállalkozók befektetési kedvét a Vajdaságban. Április 29. Kasza József VMSZ-elnök kijelentette: Szerbiában a miloševići múlt rehabilitálása abban a pillanatban megkezdődött, hogy Vojislav Koštunica a szerbiai szocialisták nyílt támogatásával alakította meg kormányát, és háttérben egyeztetett a szélsőjobboldali radikálisokkal. Kifogásolta, hogy - noha több ízben szóvá tette Magyarország továbbra is a G17 Plus szekerét tolja "Szerbiában meggyilkolták a miniszterelnököt. Erőt kell meríteni a gyilkosok felelősségre vonásához Rámutatott: "Ha ez az államvezetés erre képtelen, akkor le kell mondania". Április 30. Óbecsén a Hatvannégy

Vármegye Ifjúsági Mozgalom gyűlésének mintegy kétszáz résztvevője petícióban tiltakozott a szerbiai belügyi szerveknél a délvidéki magyarokat és más vajdasági kisebbségeket egyre gyakrabban érő atrocitások miatt. A gyűlés megtartására a HVIM hatósági engedélyt kapott, s a rendőrség szavatolta a biztonságot. A kulturális műsorral egybekötött gyűlés tóthfalusi és óbecsei gyermekek szavalásával kezdődött, és a Beatrice, valamint a Kárpátia együttes koncertjével ért véget. Toroczkai László HVIM-elnök szerint eredetileg utcai tüntetésre készültek de egyelőre elálltak szándékuktól, mert megindult a párbeszéd a magyar és a szerb kormány, illetve a HVIM és a délvidéki pártok között. Április 30. A schengeni rendszer bevezetéséig, legkésőbb egy-másfél év múlva rendezni kell a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának kérdését, hiszen egyhamar nem lehet számítani Szerbia-Montenegró uniós

csatlakozására mondta Ágoston András, a VMDP elnöke Budapesten újságíróknak. "A MÁÉRT következő ülésén mindenképpen napirendre kell tűzni a kettős állampolgárság, valamint az autonómia ügyét" jelentette ki a vajdasági magyar politikus, miután Németh Zsolttal, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnökével tárgyalt. Május 5. Živan Berisavljević, a Szocialisták Vajdasági Uniójának elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a VMSZ kilépett a Vajdasági Szövetség nevű koalícióból. Kasza József, a VMSZ elnöke ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy pártja nem lépett ki a koalícióból, hanem csak teszi a dolgát, amit végső soron kilépésnek is lehet tekinteni, mert a koalíció többi tagjai csak "üres fecsegéssel vesztegetik az időt". Május 5. Rencsár Tivadar, az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének főszerkesztője a Magyar Szóban bejelentette: a szerkesztőség május

15-étől sztrájkba lép, s mindaddig nem veszik fel a munkát, amíg az alapítói jogokat gyakorló vajdasági parlament nem rendezi a szerkesztőség tarthatatlan munkaerő-gondjait. A gépírónőkkel és lektorokkal együtt a szerkesztőségnek összesen 23 foglalkoztatottja maradt, közöttük 12 aktív újságíró, akik csak emberfeletti erőfeszítéssel tudják elkészíteni a havi 2.000 percnyi műsort Május 7. A Külügyminisztérium a vajdasági magyarság biztonságának megőrzését kérte Szerbia és Montenegró budapesti nagykövetétől jelentette be Boros Jenő helyettes államtitkár és Dejan Janča, Szerbia és Montenegró budapesti nagykövete budapesti találkozójáról kiadott közleményében a tárca. Május 13. A vajdasági tartományi kormány elítélte a II világháborút megjárt magyar katonák újvidéki találkozóját, amelyet a Magyar Szó című lap szervezett. "A tartományi kormány szerint a Vajdaságban a hírhedt razziákról

emlegetett Horthy-hadsereg egykori katonáinak, a honvédeknek a találkozója megbontja a nemzetiségek közötti harmonikus viszonyokat a Vajdaságban, és megnehezíti a múltból eredő türelmetlenség leküzdését" állt a kormány közleményében. Mivel az összejövetelre a Magyar Szó kiadóházának helyiségeiben került sor, a kormány követelte a vállalat igazgatótanácsától, hogy foglaljon állást a rendezvényről, és tájékoztassa erről a kormányt, illetve az alapítói jogait gyakorló vajdasági parlamentet. Május 14. Az újvidéki tekevízió magyar szerkesztősége felfüggesztette a sztrájkot, miután Aleksandar Tijanić, a szerbiai állami televízió vezérigazgatója ígéretet tett arra, hogy teljesíti a szerkesztőség követeléseit. Rencsár Tivadar főszerkesztő közölte, hogy a sztrájkbizottság hosszas megbeszéléseket folytatott Tijanićtyal, aki ígéretet tett arra, hogy írásban utasítja az RTS alá tartozó újvidéki

televízió igazgatóját a szerkesztőséggel szemben fennálló kötelezettségek végrehajtására. Május 14. Mihók Rudolf, a Magyar Szó igazgatója felajánlotta a vajdasági parlamentnek, ha szankcionálni akarja a napilapot a honvédtalálkozó miatt, akkor őt menessze tisztségéből. Megerősítette, hogy bizalmi szavazást kezdeményezett önmaga ellen a parlamentben. Nem mondott le, mert azzal elismerné vétkességét, amitől elzárkózik. "Csak annyit szerettünk volna, hogy hatvan év után találkozhassanak és megszólalhassanak végre a háború idején besorozott katonák, akik egész életüket úgy élték le, hogy jóformán még a családjukban sem igazán beszéltek a háborús eseményekről" mondta. Kókai Péter, a Magyar Szó főszerkesztője kijelentette: "Nenad Čanak vajdasági parlamenti elnök 1991-ben ugyancsak behívót kapott, és miután nem engedelmeskedett, erőszakkal elhurcolták a frontra. A szerb hadsereg tagjaként

Vukovár alatt szolgált, ettől még senki sem gondolja, hogy háborús bűnös () ezen neki is el kell gondolkodnia". Május 14. Kasza József és Boris Tadić Belgrádban aláírta a VMSZ és a Demokrata Párt stratégiai együttműködéséről szóló megállapodást. A két párt hosszú távú együttműködésre kötelezte el magát, közös jelöltlistákat, illetve jelölteket állít a köztársasági, vajdasági tartományi és helyhatósági választásokon és együtt küzd a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalommal rendelkező, pénzügyi tekintetben is autonóm Vajdaságért. A VMSZ támogatni fogja Tadićot a június 13-ai elnökválasztáson. Május 20. Magyarország - amelynek számára sok tekintetben kinyílt a világ az Európai Unióhoz való csatlakozással - azt szeretné, hogy a számára adódó új lehetőségekből legalább részben részesülhessen a vajdasági magyar közösség is hangoztatta szabadkai látogatása végeztével

Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. Gyurcsány az északbácskai városban tárgyalt a VMSZ, a Vajdasági Ifjúsági Tanács és az MNT vezetőivel A megbeszéléseken a délvidéki magyar ifjúság helyzetéről és jövőjéről, illetve sportolási lehetőségeiről volt szó. A megbeszélések után Gyurcsány a VMSZ szabadkai székházában tartott sajtótájékoztatót Kasza József pártelnökkel. Hangsúlyozta, hogy nincs különbség a VMSZ és a magyar kormány helyzetértékelésében a két ország kapcsolatáról és a vajdasági magyar közösség helyzetéről. Május 21. Petar Jovanović, az újvidéki televízió igazgatója azzal fenyegette meg a magyar szerkesztőség harmadik napja sztrájkoló munkatársait, hogy a kimaradt napok után csak fizetésük 10 %-át fogják megkapni. Rencsár Tivadar felelős szerkesztő szerint a fenyegetés ellenére folytatják tiltakozásukat, még akkor is, ha emiatt nélkülözni kénytelenek a munkatársak

családtagjai is. A szerkesztőséget támogatásáról biztosította a VMSZ, az MNT és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete, illetve az Árgus nevet viselő magyar kisebbségi jogi civil egyesület. Tájékozódni járt az újvidéki televízióban Csobánci-Horváth Iván szabadkai magyar konzul, aki tárgyalt annak igazgatójával és a sztrájkbizottság tagjaival. Rencsár szerint a magyar diplomatát nem engedték fel a szerkesztőségbe. Május 27. Az Országgyűlés elnöke Budapesten arra kérte szerb partnerét, hogy Belgrád tegyen meg mindent a vajdasági magyarellenes atrocitások megszüntetésére és megelőzésére. "Szerintem az ilyen és ehhez hasonló jelenségek elkerülésének legalapvetőbb feltétele a politikai stabilitás megteremtése" jelentette ki Predrag Marković, aki tájékoztatta Szili Katalint azokról a lépésekről, amelyeket a szerb hatóságok már megtettek, illetve készülnek megtenni. Május 28. Boris Tadić szerbiai

köztársasági elnökjelölt, a Demokrata Párt elnöke Budapesten Kovács László külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után újságíróknak kijelentette: pártja elítéli a szerbiai kisebbségek, így a vajdasági magyarok elleni támadásokat, amelyek "nem tömegesek, de fontos, hogy a politika minden ilyen esetben azonnal reagáljon, és a felelősök az igazságszolgáltatás elé kerüljenek". Május 29. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Székely Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Szegeden együttműködési megállapodást írt alá "a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére". Május 30. Másfél hét után véget vetett a sztrájknak az újvidéki televízió magyar szerkesztősége, miután a tévéigazgatóság döntése jóvoltából létrejöttek a körülmények a

legfontosabb követelés teljesítéséhez. A szerbiai állami televízió (RTS) igazgatóbizottsága ugyanis írásban jóváhagyta, hogy a szerkesztőség öt új munkatársat vehet fel állandó munkaviszonyra. A többi követelés teljesítésére szóbeli ígéretet kapott a szerkesztőség, s minderről szó lesz, amikor Újvidékre látogat Aleksandra Tijanić, az RTS vezérigazgatója. Június 1. Óbecsén megalakult a Hatvannégy Vármegyei Ifjúsági Mozgalom Délvidéki Szervezete. Június 2. Stratégiai együttműködést kötött Szabadkán a Kasza József vezette VMSZ és Janzsó Tamás, a Magyar Önkormányzatok Európai Szövetségének elnöke. A két szervezet vezetője találkozott Kucsera Gézával, Szabadka polgármesterével is. A VMSZ és a MÖESZ vezetője célul tűzte ki a Vajdaság átfogó gazdaságfejlesztési programjának kidolgozását és annak következetes végrehajtását. Elsősorban olyan beruházások elindítását támogatják a résztvevők,

amelyek gazdaságélénkítő erejük révén képesek hozzájárulni az életszínvonal és a foglalkoztatottság növeléséhez. Janzsó Tamás, a MÖESZ elnöke bejelentette: szeptemberben a szövetség megnyitja képviseleti irodáját Szabadkán. A VMSZ és a MÖESZ megállapodott egy önkormányzati és gazdasági híreket továbbító hírügynökség létrehozásáról, amelynek révén a Kárpát-medencei régió gazdasági vérkeringésébe szeretnénk bekapcsolni a térséget. Június 4. Kasza József VMSZ-elnök megerősítette a Magyar Szónak, hogy átvette a belgrádi székhelyű Agrobank szabadkai kirendeltségének igazgatói tisztségét. Június 10. A vajdasági nemzeti kisebbségek az elmúlt években a szerbiai szélsőjobboldal támadásainak célpontjává váltak, az utóbbi hónapokban elszaporodtak az etnikai alapú incidensek, ami elkerülte a belgrádi hatalom figyelmét hangzott el a Friedrich Neumann Alapítvány által rendezett újvidéki

kerekasztal-beszélgetésen, amely az etnikai alapú incidensek okaival foglalkozott. Elhangzott, hogy a koszovói erőszakhullám napjaiban, március 17-e és 23-a között 40 etnikai indíttatású incidens történt a Vajdaságban. A szlovák és ruszin közösség képviselőit is érték támadások, amire addig nem volt példa. A Vajdaság egyre inkább jobbra tolódik, s kétnemzetiségűvé válik: már csak a szerbek és a magyarok lélekszáma haladja meg a lakosság 3 %-át. Június 13. Szerbiában megtartották az elnökválasztások első fordulóját Június 14. A VMSZ nyílt levelet intézett a MÁÉRT tagszervezeteihez, amelyben "jelentősnek" minősítette a Kárpát-medencei Magyarok Nemzeti Tanácsának megalakítására vonatkozó kezdeményezést, de úgy ítélte meg, hogy az "csak akkor lehet teljes és hiteles, ha abban minden releváns határon túli magyar szervezet képviselteti magát", és tevékenysége "korántsem korlátozódhat

csupán az autonómiatörekvések kérdéskörére". Június 16. Nagyváradon megalakult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT), amelynek célja a határon túl élő őshonos közösségek önrendelkezési törekvéseinek képviselete. Tagja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Székely Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Június 18. Lamperth Mónika belügyminiszter a vajdasági önkormányzati és helyi közösségi vezetők képzésének szentelt tanfolyamsorozat megnyitóján kijelentette: Magyarországot aggodalommal tölti el, hogy az utóbbi időben bántalmazások, atrocitások és gyalázkodások érik a vajdasági magyarokat, s amennyiben ezek nem szűnnek meg, vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban, hogy - szükség esetén - a

szervezet szankciókkal vessen véget ennek. Június 19. A VMSZ a szabadkai sportcsarnokban ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját. A vendégek között megjelent Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke, köztársasági elnökjelölt, aki kijelentette: "A Vajdaság az egyetértés hídja lesz Magyarország és Szerbia-Montenegró között". Szerbia jelenleg a demokratikus erők összefogásának, a demokratikus értékrend védelmének idejét éli, s ő azért fog győzni, hogy "Szerbia ne legyen Európa problémája". A VMSZ jubileumi közgyűlésén elfogadták a párt új programját és alapszabályát. Kasza József VMSZ-elnök elmondta, modernizált programról van szó, amelyben kiemelt szerepet kap a fiatalokkal való kapcsolattartás és a gazdaság. Június 21. A kilenc szerbia-montenegrói kisebbségi (magyar, bosnyák, roma, horvát, szlovák, román, bolgár, ruszin, görög) nemzeti tanács képviselői a szandzsáki Novi Pazarban

megállapodást írtak alá, amellyel a hivatalos nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás terén való együttműködésüket rendezik, és amely a nemzeti tanácsok intézményes együttműködésének alapja lesz. A nemzeti tanácsok képviselői felszólították a nemzeti közösségeik tagjait, hogy szavazzanak a szerbiai elnökválasztás második menetében és "bizonyítsák az Államközösség fejlődése iránti felelősségüket". Június 21. Nenad Čanak vajdasági parlamenti elnök, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke megengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar belügyminiszter a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozik. Kijelentette: "ezzel megnyitjuk a kaput egy teljesen eszelős koncepció előtt, miszerint a polgárainkról a szomszédos államoknak kell gondoskodniuk. Ha a vajdasági magyarok gondját Budapest fogja viselni, a szerbiai albánokét Tirana, a bosnyákokét Szarajevó, a horvátokét pedig

Zágráb, akkor ez az ország egyszerűen a legrövidebb időn belül darabjaira hullik szét". Hozzátette: Lamperth Mónika kijelentése ugyanakkor nagyon komoly figyelmeztetés, elsősorban Szerbiának, mert a hatóságoknak törődniük kell azzal, hogy mi történik az ország területén. Június 22. Szabó Vilmos politikai államtitkár Újvidéken a Mozaik Alapítvány irodájában az őszre beinduló Mozaik szórványtelevízió létrehozásának tervéről tájékozódott, majd a vajdasági magyar médiumok vezetőivel beszélgetett. Bunyik Zoltán, a Mozaik Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a Mozaik Televízió megalakításához szükséges 10 millió forintból ötmillió már az alapítvány számláján van, ami a kezdethez elegendő. A vajdasági magyar médiumok gondjairól Rencsár Tivadar (Újvidéki TV), Öreg Dezső (Újvidéki Rádió), Kókai Péter (Magyar Szó), Lennert Géza (Jó Pajtás) főszerkesztő, Fazekas András

főszerkesztő-helyettes (Családi Kör), valamint Bálint Sándor, a tartományi tájékoztatási titkár helyettese beszélt. Szabó Vilmos kiemelte, hogy az állami támogatásból működő médiumoknak a tulajdonjogi viszonyok miatt a magyar állam nem nyújthat segítséget, esetleg alapítványok, civil szervezetek révén tudna segíteni. Egyébként minden támogatást megad, hiszen a nemzeti megmaradást jelenleg ezek a médiumok igyekeznek segíteni. Június 22. Lamperth Mónika belügyminiszter Budapesten kijelentette: "Magyarország fenntartja azon álláspontját, hogy az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, ugyanakkor bízik a szerb demokratikus erőkben". Újságírói kérdésre, hogy pontosan mikor fordulnának az Európa Tanácshoz, milyen haladékot adnának Szerbiának, azt válaszolta: "nem fogunk késlekedni". Június 23. Kasza József VMSZ-elnök és Majláth Béla, a Vajdasági Ifjúsági

Tanács elnöke Szabadkán együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében mindkét szervezet megtartja önállóságát, és a VMSZ felajánlja, hogy választási listáján a helyek egyharmad részét átengedi a VIT-nek. A választási eredményektől függően a szervezet tagjai a VMSZ frakciójában fognak tevékenykedni. Június 25. Sok esetben felületesen és érdektelenül jár el a rendőrség a Vajdaságban jelentkező nemzetiségi alapú incidensek ügyében, a hatóságok részleteiben nem elemzik a bűnügyeket, s szabálysértési eljárásokkal akarják lezárni az ilyen eseteket mondta Ágoston Gabriella, a délvidéki magyarok elleni incidensek kivizsgálásával foglalkozó ügyvéd. Kasza József, a VMSZ elnöke június elején kérte fel Ágoston Gabriellát és a büntetőeljárás másik kiváló ismerőjét, Borislav Borodjanic szabadkai ügyvédet, hogy nyújtsanak jogi segítséget a magyarlakta vajdasági területen tapasztalható

sorozatos támadások sértettjeinek. Június 29. Kasza József VMSZ-elnök szerint az elnökválasztás után a szerb kormány elvesztette legitimitását. "Nemcsak az elnökválasztás eredménye, illetve a kormányjelöltnek már az első fordulóban elszenvedett veresége, hanem a kormányzó koalíció hozzá nem értése és belső torzsalkodása a Koštunica-kabinet bukásához fog vezetni" mondta a Dnevnikben megjelent nyilatkozatában. Mint fogalmazott, az elnökválasztás győztese, Boris Tadić nem fogja megdönteni a kormányt, megbukik az magától is, mert az elnökválasztás után eleve elvesztette legitimitását. Kasza szerint mihamarabb meg kell tartani az új szerbiai parlamenti választást is, csak az a dilemma, hogy előtte vagy utána kell-e elfogadni az új köztársasági alkotmányt. A politikus az utóbbi megoldást részesíti előnyben, mert a jelenlegi körülmények között nem sok esélyt lát az alaptörvény elfogadására és

népszavazás megtartására. Június 29. A Vajdasági Képviselőház határozatot hozott arról, hogy az általa alapított kisebbségi nyelvű lapok - köztük a Magyar Szó és a Hét Nap - alapítói jogát átruházza az adott közösség nemzeti tanácsára. Július 2. Az Európa Tanács ülésén Gedei József és Tabajdi Csaba határozati javaslatot nyújtott be, hogy a közgyűlés kérje fel az ET miniszteri bizottságát a szerb rendőrség által nem vizsgált magyarellenes vajdasági atrocitások kivizsgálására. Július 2. Az MNT küldöttsége a Magyar Szó szerkesztőségébe látogatott, hogy tájékoztassa a dolgozókat az alapítócsere folyamatáról. A küldöttséget Józsa László, az MNT elnöke vezette, vele volt Böröcz József, az MNT alelnöke, Pásztor Bálint, a MNT intézőbizottságának elnöke, Varga László, a MNT titkára, Klemm József, az intézőbizottság tájékoztatási kérdésekkel megbízott tagja, továbbá Gerold László, Bunyik

Zoltán, Fehér István és Siflis Zoltán. Józsa László megnyugtatta a dolgozókat, hogy az alapítócserét nem követik megrázkódtatások, ők a folyamatosság hívei, ezért is döntöttek úgy, hogy még az alapítói jog átvétele előtt látogatást tesznek a közvállalatnál. Július 6. Szájer József az Európai Néppárt magyar delegációjának ülése után közölte: a magyar küldöttség az Európai Parlament valamennyi képviselőjét tájékoztatja a Vajdaságban zajló magyarellenes atrocitásokról. Az ülést történelmi jelentőségűnek nevezte, mert azon nemcsak a Fidesz és az MDF EP-képviselői, hanem Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád személyében a Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja színeiben megválasztott képviselők is jelen voltak. "A jövőben minden olyan ügyben együtt fogunk működni, ami a magyarok számára fontos" jelentette ki a fideszes képviselő. Július 9. Kasza József VMSZ-elnök nyílt levélben a

kisebbségellenes megnyilvánulások azonnali leállítására szólította fel Vojislav Koštunica szerb miniszterelnököt. "Bátran állíthatom, hogy ennyi súlyos kilengés a miloševići diktatúra tizenkét esztendejében együttesen nem történt, mint most hat hónap alatt" írta. Július 9. A Libertatea román, a Ruske Slovo ruszin és a Hlas L´udu szlovák hetilap az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a Vajdasági Képviselőház azon döntésének felülbírálását, amellyel az általa alapított kisebbségi nyelvű lapok alapítói jogát átruházta az adott közösség nemzeti tanácsára. Csatlakozott hozzájuk az Etnikai Fórum és 12 vajdasági magyar civil szervezet is. Július 11. Kovács László magyar külügyminiszter Belgrádban kijelentette: "A belgrádi politikai vezetők megértették, hogy a kisebbségek védelme nem csupán Magyarország, hanem az Európai Unió és a NATO elvárása is". Jelenlétében Vuk Drašković

külügyminiszter a szerbiai politikai vezetők közül elsőként ítélte el a magyarellenes kilengéseket, hangsúlyozva, hogy azok mögött szerinte nem áll sem a szerb nép, sem a szerb állam. Július 14. A vajdasági magyarok elleni kilengések megelőzésével és a súlyosabb atrocitások kivizsgálásával foglalkozó két bizottság megalakításáról született megállapodás a VMSZ vezetői és Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök belgrádi megbeszélésén. A VMSZ részéről a megbeszélésen részt vett Kasza József pártelnök, Bunyik Zoltán alelnök, vajdasági oktatási miniszter és Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter. Július 15. Bunyik Zoltán tartományi oktatási és kulturális miniszter, a VMSZ alelnöke közölte: az év folyamán megkezdi működését a Mozaik Televízió. Kimondottan a szórványmagyarság életéről szóló műsorokat ad, a hírműsorokat az Újvidéki Televíziótól veszi át, a Magyar Szótól bérelt

helyiségben dolgozik és a magánszemélyek által létrehozott Mozaik Alapítvány fogja működtetni. Július 15. Vojislav Koštunica szerb kormányfő vajdasági magyar egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélést a tartományban zajló kisebbségellenes kilengésekről. A találkozón részt vett Huzsvár László nagybecskereki és Pénzes János szabadkai római katolikus püspök, Csete-Szemesi István szabadkai református püspök, illetve Dolinszky Árpád szabadkai evangélikus szuperintendens. Mind Koštunica, mind pedig a magyar püspökök felajánlották, hogy a probléma orvoslása végett kapcsolatba lépnek a szerb pravoszláv egyházi vezetőkkel is. Július 21. Kasza József VMSZ-elnök a szerb kormányt alkalmatlanság miatt lemondásra szólította fel. Különösen Dragan Jocić belügyminisztert bírálta, aki "szemlátomást nem nőtt fel a munkájával járó feladathoz, és alkalmatlanságát másra akarja hárítani". Július 26. Christopher H

Smith New Jersey-i republikánus képviselő, az amerikai Kongresszus Helsinki Bizottságának elnöke Boris Tadić szerb elnökhöz intézett levelében súlyos aggodalmának adott hangot a vajdasági magyarságot és más kisebbségeket érintő atrocitások miatt. Július 28. A Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület nyílt levelet intézett Végh Zsuzsannához, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához, emlékeztetve, hogy még mindig menekülttáborokban élnek olyan emberek, "akik tizenhárom éve Magyarország védelmét kérték, mert magyar létükre nem akartak a jugoszláv hadsereg behívott katonáiként részt venni a szerbek és a horvátok háborújában". Július 28. Az IHM meghirdette meghívásos pályázatát a határon túli televíziózás fejlesztésére, amelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Janovics Jenő filmrendezőről elnevezett alapítványa, az Ukrajnai Magyar Demokrata

Szövetség és a vajdasági Mozaik Alapítvány indulhatott a 330 millió forintos keretösszegért. Július 30. A Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége közölte, hogy a VMSZ-szel koalícióban indul a szeptember 19-én esedékes helyhatósági és tartományi választásokon: "A Demokrata Párt - Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége - VMSZ koalíció lenne a legjobb változat, de ha a magyar és a szerb párt nem tudja elsimítani ellentéteit, és nem tud koalícióra lépni egymással, a vajdasági horvátok inkább a VMSZ-t választják". Augusztus 2. Kasza József VMSZ-elnök szabadkai sajtótájékoztatóján nehezményezte, hogy még nem jöttek létre a Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök által július közepén megígért szakbizottságok a vajdasági magyarellenes atrocitások körülményeinek kivizsgálására. Annak kapcsán beszélt erről, hogy ismét magyar fiatalokat vert meg egy szerb banda Szabadkán, Temerinben pedig

ismeretlen tettesek benzines palackokkal felgyújtottak egy magyar tulajdonban lévő üzlethelyiséget. Augusztus 3. Ágoston András sajtótájékoztatón közölte: a VMDP a Vajdasági Képviselőház elé terjeszti a tartományi választásokat szabályozó határozati javaslatának módosítását, amelynek értelmében a csak pártlistás szavazást kell bevezetni, hogy láthatóvá váljék az egyes pártok ereje. Augusztus 3. Kasza József szabadkai sajtótájékoztatón bejelentette: a VMSZ tanácsa úgy döntött, javaslatot nyújt be a Tartományi Képviselőháznak, hogy a kisebbségek pártjai számára töröljék el az 5 %-os küszöböt a szeptemberi parlamenti választásokon, amelyeken a Demokrata Párttal és a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségével közösen vesz részt, de a közös listán helyet kapnak a Vajdasági Magyar Ifjúság fiataljai, valamint a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom jelöltjei is. A

helyhatósági választásokon a VMSZ és a Demokrata Párt helyi bizottságai döntenek az együttműködés módjáról. Augusztus 6. Rasim Ljajić Szerbia és Montenegró-i kisebbségi és emberjogügyi miniszter nyilatkozatban utasította vissza Kovács László magyar külügyminiszter állítását, amely szerint Belgrád nem teremtette meg a vajdasági magyar kisebbség elleni atrocitások ügyét vizsgálni hivatott kétoldalú vegyes bizottság munkájához szükséges feltételeket. Utalt arra, hogy a szerb-montenegrói államközösség parlamentje gyorsított eljárással ratifikálta a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményt, a magyar Országgyűlés viszont még adós ezzel. Emlékeztetett rá, hogy Budapesten átadták a magyar illetékeseknek a szerb rendőrség által a vajdasági incidensekről készített hivatalos jelentést, amelyből kiderül, hogy "nem minden olyan fekete-fehér, mint ahogyan az a magyar közvélemény előtt megjelent". Augusztus 9.

Szabadkán megbeszélést folytatott Miroslav Milošević belügyminiszter, Zoran Prčić észak-bácskai rendőrfőnök, Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és Kucsera Géza polgármester. Milošević értékelése szerint a találkozón "egyetértés volt abban, hogy a Vajdaságban az etnikumközi kapcsolatok jók, és ezt egyes elszigetelt esetek nem tehetik tönkre". Korhecz szerint a találkozó "a rendőrség depolitizálásának, demisztifikálásának és professzionalizálásának 2001-ben megkezdett folyamata jegyében zajlott". Kasza József VMSZ-elnököt - saját szavai szerint - "eltávolították a találkozóról", mert "Miroslav Milošević nem volt felhatalmazva arra, hogy pártvezetőkkel tárgyaljon". Augusztus 10. Kasza József VMSZ-elnök szerint pártja igazi vetélytárs nélkül indul a következő helyhatósági választásokon, mivel a helybéli magyarok többi pártja csak "a hatóságok által

támogatott, csekély jelentőségű politikai szervezet". A Tanjugnak adott interjújában azt nevezte pártja stratégiai céljának, hogy megtartsa státusát a Vajdaság nyolc helyhatóságában, és alelnöki helyeket szerezzen olyan körzetekben, ahol a magyarság nincs többségben, ebben számít politikai partnereire, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségére és a Demokrata Pártra. Augusztus 16. Nenad Čanak tartományi parlamenti elnök szeptember 19-ére írta ki a Vajdaságban a tartományi parlamenti választásokat. Az új választójogi törvény 5 %-os küszöböt szab meg a pártoknak a parlamentbe kerüléshez, de a kisebbségek pártjai már 1,7 %kal bekerülhetnek a tartományi törvényhozásba. Augusztus 22. A csókai rendőrállomáson felpofozták Komáromi László padéi polgármestert, a VMSZ padéi helyi szervezetének elnökét. Miközben a csókai belügyi titkárságon arra várt, hogy átvegye a vajdasági parlamenti választási

részvételhez szükséges lakóhely-igazolást, az ügyeletes rendőr megkérte, hogy menjen vele, mivel hívatja a parancsnok, aki ráripakodott, azzal vádolva, hogy rontja az emberek közötti kapcsolatokat. Miután a politikus tiltakozott, a rendőrparancsnok az ügyeletes rendőr és másik két belügyi dolgozó jelenlétében megpofozta, majd kituszkolta a folyosóra. Augusztus 25. Kasza József VMSZ-elnök szabadkai sajtótájékoztatóján kemény bírálattal illette a rendőrséget, mert nem kerítették kézre a magyarellenes atrocitások tetteseit és kirohant Rasim Ljajić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter ellen, aki - szerinte - "a problémák kezelése helyett azt hajtogatja, hogy a kisebbségellenes kilengések nemzetközi színtérre vitele kiélezi a konfliktusokat". A média segítségét kérte, hogy a helyzet csillapodása érdekében írásaikkal próbáljanak hatást gyakorolni a közvéleményre, mert amíg az év első három

hónapjában Szabadkán 100-150-szer sértették meg a közrendet, addig április óta már 2.500-3000 ilyen esetet jegyeztek fel "Mindezek fényében milyen jogon nevezi Szabadkát a legbiztonságosabb városnak a szabadkai rendőrkapitány?" kérdezte Kasza, aki szerint a rendőrség csak szítja a kilengéseket és a feszültséget. Augusztus 27. Bunyik Zoltán, a Mozaik Alapítvány kuratóriumának elnöke Újvidéken megnyitotta a Mozaik Televízió stúdióját, amelynek adása Dél-Bácskában, Szerémségben, Közép- és Dél-Bánátban lesz fogható, és szeptember 1-jén kezdi sugározni napi félórás adását. Augusztus 27. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter Budapesten kijelentette: "A szeptemberi szerbiai tartományi és önkormányzati választások egyik fő tétje a visszarendeződés, a Milošević-erők restaurációjának megakadályozása a Vajdaságban. Ennek a célnak van alávetve a VMSZ és a legerősebb szerbiai demokratikus

párt, a Demokrata Párt szövetsége is". Augusztus 31. Németh Zsolt kétnapos vajdasági látogatása kezdetén, Szabadkán, a Kasza József VMSZ-elnökkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón kijelentette: "A választások közeledtével véletlenül nem vernek meg több tucat vagy több száz magyar embert (.) Arra a feltételezésre kell jutnunk, hogy e jelenségek hátterében politika, politikai koncepció van, és ez a miloševići idők etnikai tisztogatását idézi. Több száz áldozatról tudunk, de vétkesről egyről sem, az esetekről is tudunk, de bírósági ítélet nem született. A rendőrségen belül túlkapások történtek, de felelősségre vonás nem történt". Másnap Predrag Markovićtyal, Szerbia Népképviselőházának elnökével folyatott megbeszélése után kifejtette: "A politikai válasz akkor a leghelyesebb, ha minden magyar elmegy szavazni szeptember 19én, azok is, akik Magyarországon tartózkodnak.

Ezáltal kell demonstrálniuk, hogy a döglött oroszlán szellemiségét, az etnikai tisztogatások szellemiségét nem lehet éltetni egy demokratikus Szerbiában". Szeptember 1. Tabajdi Csaba levélben fordult Josep Borrellhez, az Európai Parlament elnökéhez, Elmar Brokhoz, a külügyi bizottság elnökéhez és Martin Schulzhoz, az Európai Szocialisták Pártjának frakcióvezetőjéhez, kérve, hogy a külügyi bizottság tűzze napirendre a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások kérdését. Szeptember 2. Tomislav Nikolić, az Szerb Radikális Párt alelnöke belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette: Kasza József nem mond igazat, amikor a vajdasági nemzetiségek közötti összetűzésekről beszél, és ha az Európa Tanács elítélné Szerbiát, akkor a Koszovóból ismert folyamatok kezdődnének a Vajdaságban. Szeptember 3. Vojislav Koštunica szerbiai kormányfő a Dnevnikben kijelentette: "Szilárd meggyőződésem, hogy a magyarok és más

kisebbségi közösségek helyzete Szerbiában nem olyan, hogy szükség lenne a probléma bármifajta internacionalizálására". Úgy értékelte, hogy egyes "külföldi hivatalos személyek" nyilatkozataiban "mindenképpen jelen van egy másik ország belügyeibe való beavatkozás eleme is". Szeptember 4. Bozóki Antal ügyvéd a Magyar Szóban bejelentette, szeptember 8-án jelenik meg a Heti Újság című új független hetilap első száma, amelynek ő a tulajdonosa. Véleménye szerint a vajdasági magyarság alultájékoztatott, egyoldalúan informált, s alaposan megkérdőjeleződött a sajtó függetlensége és szabadsága, miután az MNT irányítása alá került a Magyar Szó és a Hét Nap című hetilap. Szeptember 7. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága nyilatkozatban kérte fel a magyar kormányt, hogy sürgősen terjessze a parlament elé a magyar-szerb kisebbségvédelmi egyezményt annak mielőbbi ratifikálása érdekében,

hangsúlyozva, hogy a Vajdaságban élő magyarság és más etnikai közösségek elleni megnyilvánulások "joggal nyugtalanítják a Szerbiában élő kisebbségeket, valamint az etnikai tolerancia és jogállamiság iránt elkötelezett magyar és szerb közvéleményt". Szeptember 7. Az Európai Parlament néppárti, valamint szocialista frakciója Brüsszelben magyar kezdeményezésre határozati javaslatokat fogadott el a vajdasági atrocitások ügyében. Gál Kinga, a Fidesz képviselője, a néppárti kezdeményezés előterjesztője elmondta: a javaslat alapján a frakció a strasbourgi plenáris ülésre olyan javaslatot visz, amely felhívja a szerb hatóságokat a vajdasági atrocitások kivizsgálására és megelőzésére, és kilátásba helyezi akár vizsgálóbizottság felállítását is. A szocialista frakció támogatását elnyert határozati javaslat tervezetében Tabajdi Csaba javasolta, hogy az EP küldjön monitoring csoportot a helyszínre.

Szeptember 9. Kern Imre, a VMSZ kampányfőnöke budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a szeptember 19-ei szerbiai tartományi parlamenti, illetve helyhatósági választások sorsdöntőek lesznek, mert olyan visszajelzéseket kaptak, hogy a "milosevići rendszer" új erőre kapott, és az elmúlt négy évben az oktatás, művelődés, nyelvhasználat terén kiharcolt eredményeket elveszíthetik. Kifejtette, hogy a VMSZ először tűzte zászlajára a munkahelyteremtést, a Vajdaságban ugyanis nyomasztóan nagy, közel 30 %-os a munkanélküliség, egyes helységekben pedig meghaladja az 50 %-ot. Ezért a VMSZ magyar befektetőket vár a Délvidékre a munkanélküliség enyhítése érdekében. Szeptember 10. A tartományi választási bizottság tíz pártlistát véglegesített a szeptember 19ei vajdasági parlamenti választásra, köztük a VMSZ-ét A testület elutasította a Páll Sándor vezette VMDK listáját arra hivatkozva, hogy a névsort nem

hitelesítette a bíróság, az Ágoston András vezette VMDP pedig nem nyújtotta be listáját. A választás során fele-fele arányban pártlistáról és egyéni körzetekből jutnak be a képviselők a 120 tagú parlamentbe. Minden pártnak és koalíciónak a jelöltlistához háromezer, az egyéni jelölteknek pedig kétszáz támogató aláírás kellett. A választási bizottság kötelezővé tette mindkét lista támogató aláírásainak hitelesítését a bíróságon, ami ellen a VMDK panaszt tett a bíróságon, arra hivatkozva, hogy a választási rendeletben nem szerepel ilyen követelmény. Szeptember 10. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke közölte: a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok Budapesten egyeztető fórumot hoztak létre, amely "fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a MÁÉRT-nek". A Kárpát-medencei Magyar Képviselők

Fóruma ajánlást fogadott el a Magyar Köztársaság Kormánya számára és nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyarellenes atrocitásokat. Szeptember 10. Rasim Ljajić Szerbia-Montenegró-i emberi jogi és kisebbségügyi miniszter a Večernje Novosti című lapban kijelentette: Magyarország teljesen elhibázott hozzáállást választott, amikor az Európai Unió elé vitte a vajdasági magyarok elleni támadások ügyét. "Ha nincsenek gondok Hágával, akkor a Vajdaság kérdését sem vetné fel senki, mert ténylegesen nincs semmilyen probléma" mondta Ljajić, aki szerint Magyarország azért folyamodott a nemzetközi közösséghez, mert "belpolitikai harc folyik a Fidesz és a szocialisták között", s mindkét párt politikai haszonszerzésből a magyar érdekek védelmezőjeként akar fellépni. Dejan Janča, Szerbia-Montenegró budapesti nagykövete a Glas Javnosti című lapnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy a magyar

miniszterelnök és a külügyminiszter legutóbbi fellépései valószínűleg annak a nyomásnak a következményei, amelyet rájuk gyakorol az "ellenzéki és nacionalista" Fidesz, amely "jelzéseket kap a vajdasági magyar pártoktól, és ezekkel zaklatja a nyilvánosságot". Szeptember 10. Az MNT nagybecskereki ülésén határozatot hozott a Magyar Szó Közvállalatnak Magyar Szó Kft-vé való átalakításáról és megválasztotta az igazgatóbizottság hat külső tagját (Kern Imre elnök, Galambos László, Hajnal Jenő, Józsa László, Klemm József, Siflis Zoltán). Megbízott igazgatóvá Mihók Rudolfot nevezték ki Az MNT elfogadta Kókai Péter lemondását a tájékoztatási bizottság elnöki tisztségéről és helyébe Fehér Istvánt nevezte ki. Szeptember 11. Vojislav Koštunica szerbiai miniszterelnök a Magyar Szónak adott interjúban javasolta, államközi szinten vitassák meg a vajdasági magyarokat ért támadások kérdését.

Ennek egyik formája az államközi kisebbségvédelmi egyezmény lenne, amelyet "Belgrád már ratifikált, Budapest viszont még nem". Emlékeztetett arra, hogy az egyezmény magában foglalja egy vegyes bizottság létrehozását is, amely foglalkozna a két országban élő magyar, illetve szerb kisebbségek helyzetével is. Szeptember 11. Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök brüsszeli látogatásán tájékoztatta Javier Solanát, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét azokról a lépésekről, amelyeket Belgrád tesz a Vajdaságban tapasztalható kisebbségellenes kilengések megfékezése érdekében. "Nem gondolom, hogy ezek a vajdasági esetek bármi módon is veszélyeztethetnék a térség stabilitását, de néha a megfontolatlan, túlhangsúlyozott nyilatkozatok - amelyek a magyar féltől, Budapestről érkeztek - hozzájárulhatnak a régió instabillá tételéhez" mondta. Szeptember 14. Mádl Ferenc köztársasági

elnök a Politikában megjelent nyilatkozatában kijelentette: "Az elmúlt tíz év eseményei megrontották a vajdasági magyarok általános helyzetét". Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közösség számára az emberi jogok és a kisebbségi jogok kérdése már többé nem tartozik az adott ország belügyei közé, s az EU alkotmányos szerződése is említést tesz a kisebbségi jogok védelméről. Szeptember 14. Mádl Ferenc Belgrádban Svetozar Marovićtyal folytatott tárgyalásai után kijelentette: egyetértettek abban, hogy történtek kilengések vajdasági magyarok ellen, és a szerb-montenegrói államfő biztosította őt arról, hogy a hatóságok mindent megtesznek e cselekmények megfékezése érdekében. A Vojislav Koštunicával folytatott megbeszélés után mindketten állást foglaltak amellett, hogy a két ország kisebbségvédelmi megállapodása jó keret lehet a kisebbségek helyzetének javításában. Szeptember 14. Az Információs

Hivatal munkatársai az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésén tartottak beszámolót a Vajdaságban és Ukrajnában élő magyarság helyzetéről. Az ülés után a fideszes Demeter Ervin kijelentette: "Az a filozófia szülte ezt a beszámolót, hogy úgy gondoljuk, a magyar nemzet része a határon túl élő magyarság, ezért az ő biztonságuk is (.) a nemzetbiztonság részét képezi" Dávid Gyula (MSZP) közölte, elemezték "a várható végkifejletet" és reményeik szerint részben a nemzetközi közfigyelem felhívásával, részben az október végén esedékes helyhatósági választásokkal csökkenni fognak ezek az atrocitások. Szeptember 14. Kasza József Budapesten a HTMH-ban a választásokat megelőző sajtótájékoztatón kifejtette: a magyarellenes atrocitásokkal kapcsolatos feszültség nem annyira a lakosság körében, mint inkább a politikai életben tapasztalható, s a belgrádi központú médiumokon

keresztül "jócskán szított is". Szeptember 16. Az Európai Parlament sürgősségi eljárással úgy döntött, tényfeltáró bizottságot küld a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások ügyében. Szeptember 17. A szabadkai Sötét család Röszkénél átlépte a határt és menedékjogot kért Magyarországon. A magyar belügyminiszter arra utasította a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy gyorsan hozza meg a döntést a család ügyében. Szeptember 17. A Danas című belgrádi lap szerint "nagyot derültünk volna, s a tengernyi ostobaság egyikékeként fogtuk volna fel Tomislav Nikolić kijelentését, hogy Mádlt vissza kellett volna fordítani Kelebiáról", ha a Szerb Radikális Párt támogatottsága nem lenne olyan tömeges Szerbiában. Szeptember 19. A Politika elemzője szerint a vajdasági viszonyok tekintetében nem túl biztató a horogkeresztek megjelenése a szerb, és a "halál" feliratok a magyar

otthonokon, de a szerb diaszpóráért felelős miniszter kijelentése sem, miszerint "amit ők tesznek nekünk, ugyanazt tesszük mi velük". Szeptember 19. Szerbiában lezajlott a helyhatósági és vajdasági parlamenti választások első fordulója. Szeptember 21. A belgrádi Politika című napilap által megszólaltatott társadalomkutatók és kisebbségi szakértők részben Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét és Magyarországot tették felelőssé a szerb radikálisok sikeréért a vajdasági parlamenti, illetve helyhatósági választáson. A Politika "Kasza bumerángja" című elemzésében kereste a választ arra, hogy a VMSZ elnöke a vajdasági magyarok problémáinak nemzetközivé tételével mennyire járult hozzá a Szerb Radikális Párt (SRS) jó szerepléséhez. Milan Nikolić, az Alternatíva-kutató Központ nevű intézet vezetője azon a véleményen van, hogy Kasza igenis hozzásegítette a radikálisokat a sikerhez, de hibát követett el

a szerb kormány is, mert nem oltotta a "kis tüzet, s hagyta, hogy a lángok nemzetközi méretűvé csapjanak". Szeptember 27. Orbán Viktor Szabadkán felhívta a délvidéki magyarságot, hogy nagy számban menjen el szavazni a vajdasági tartományi parlamenti és a szerbiai helyhatósági választás második fordulójában. Kasza József VMSZ-elnökkel tartott szabadkai megbeszélése után kijelentette: a VMSZ higgadt és nyugodt párt, ami javára és hasznára van a szerb politika életnek. "Európai polgári párt a VMSZ, ezért is áll közel a Fidesz-hez" mondta Szeptember 28. A szerbiai parlament nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottsága megállapította, hogy az Európa Parlamentnek a vajdasági helyzetről elfogadott határozata "sokkoló és egyoldalú dokumentum", mert az előkészítése során az EP nem kérte ki a szerbiai parlamenti bizottságnak, mint az egyedüli kompetens testületnek a véleményét. Esad

Džudžević, a bizottság elnöke leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a bizottság olyan dokumentumról tárgyaljon, amelynek az előkészítésében nem vett részt, azonban meg kell állapítania, hogy az EP határozata a köztársasági kormány megkésett reagálása miatt született meg. "Rosszra utal a tény, hogy a szerb parlament még nem tűzte napirendre a problémát, amivel már az EP foglalkozik." A bizottság megállapította: a nemzetek közötti konfliktusok megelőzése érdekében stratégia kidolgozására van szükség, amit a köztársasági kormány napokban megalakuló Nemzeti Kisebbségi Tanácsának október 6-áig kell elkészítenie. Szeptember 29. Menekültstátust kapott Magyarországon a Sötét család, akik a folyamatos zaklatások miatt hagyták el a Vajdaságot közölte a belügyminiszter. "Sötét László és felesége, valamint Klementina és Denisz nevű gyermekeik számára, kérelmükre a menekültstátust kivételes

méltányosságból megadtam" mondta Lamperth Mónika. Indoklása szerint a magyar család olyan zaklatásnak volt kitéve a Vajdaságban, ami "végső elkeseredésig vezetett" és így jutottak arra a döntésre, hogy "végérvényesen elhagyják hazájukat". Szeptember 29. Milorad Mirčić, a szerb parlament nemzetbiztonsági bizottságának radikális párti elnöke kijelentette: "a külföldi hírszerző szolgálatok a vajdasági szecesszionistákkal együttműködve mélyen beszivárogtak a Vajdaságba" és közvetítőkön keresztül nagyban vásárolják a tartomány földjeit. A szerb titkosszolgálat is felhívta erre a figyelmet, s azóta az aukciókon már fiktív, szerb állampolgársággal rendelkező vásárlók jelennek meg. Főként "taktikai jelentőségű" határ menti földekről van szó, s a tartományban nagyon aktív horvát és magyar hírszerzés közvetítőkön keresztül lassan átveszi az ellenőrzést a

határ térségében. Október 2. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Németh Zsolt bírálta a Külügyminisztériumot, mert szerinte nem lépett fel hatékonyan a vajdasági magyarokat ért támadások ügyében. Október 3. Megtartották a szerbiai önkormányzati és a vajdasági tartományi választások második fordulóját. Polgármesteri helyet a magyar pártok közül csak a VMSZ-nek sikerült szerezni, de a korábbi hét helyett csak négy községben (Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen). A VMSZ 104, a VMDK 18, a VMDP 15 személlyel képviselteti magát a helyi önkormányzatokban, továbbá 1-1 önkormányzati tanácsnoka lett a VMPM-nek és a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalomnak. A Vajdasági Képviselőházban a VMSZ a korábbi 17 helyett 11 mandátumhoz jutott, és még a VMDP-nek sikerült egy képviselőjét bejuttatnia. Október 8. Megalakult a Szerbiai Kisebbségi Nemzeti Tanács, amely egyik első intézkedéseként jóváhagyta a

magyarországi tankönyvek behozatalát. A testületben 11 szerbiai kisebbségi nemzeti tanács vezetői mellett helyet foglalnak az államigazgatási, oktatási és sport, kulturális, igazságügyi, vallási és belügyi tárca vezetői, illetve képviselői. A magyar közösséget Józsa László, az MNT elnöke képviseli a testületben, amelynek alakuló ülésén részt vett Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök is. Október 9. Kitoloncolták Szerbiából Torockai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét, miután Palicson kétszer is összeverekedett szerb fiatalokkal. Október 20. Szili Katalin magyar és Predrag Marković szerb parlamenti elnök Belgrádban megállapodott: kerekasztal-beszélgetés jön létre a szerb és a magyar parlament között azzal a céllal, hogy elősegítse a két ország együttműködését a gazdaság, az emberi jogok és az oktatás területén. Október 21. Az újvidéki rendőrségen kihallgatták Kókai Pétert, a

Magyar Szó főszerkesztőjét és Matuska Márton publicistát a május 7-én a Forum épületében rendezett vajdasági honvédtalálkozó miatt. Sava Grujić, az Össz-szerb Nemzeti Mozgalom elnöke még májusban, tett feljelentést, aki szerint "fasiszta katonák, az 1942-es délvidéki razziák végrehajtói" tartottak gyűlést a Magyar Szó szerkesztőségében. Október 23. A szerb belügyminisztérium hivatali visszaélés miatt bűnvádi feljelentést tett Kasza József VMSZ-elnök ellen. Azzal gyanúsították, hogy szabadkai polgármesterként, visszaélve hivatali helyzetével közel 5,5 millió dinárral károsította meg az államot két magánvállalat javára. Okirathamisítás miatt bűnvádi feljelentést tettek Ágoston Gabriella ellen, aki a szabadkai önkormányzat titkára volt a történtek idején. Október 24. Kucsera Géza szabadkai polgármester szerint nem került veszélybe a szabadkai magyar tehetséggondozó gimnázium léte amiatt, hogy a

rendőrség bűnvádi feljelentést tett Kasza József ellen. A feljelentés tárgyát az az épület képezi, amely a szabadkai Kosztolányi Dezső magyar tehetséggondozó gimnáziumnak ad otthont. Korábban óvoda működött az épületben, amelyet bővítéssel tettek alkalmassá a gimnázium működtetésére, részben a tartományi, részben a városi költségvetésből, részben pedig a magyar kormány adományából. Korábban az épület egy része befektetések révén a Magnotron résztulajdonába került. Ahhoz, hogy az önkormányzat visszakapja az egész épületet, hármas értékcserére került sor: a szabadkai vállalkozói bank tulajdonába kerültek azok az üzlethelyiségek, amelyeket a pénzintézet régóta bérelt az önkormányzattól, ennek fejében a bank kifizetettnek tekintette a Magnotron kölcsönét, az épület pedig az önkormányzat száz százalékos tulajdona lett. A rendőrség szerint a Magnontronnak, illetve a vállalkozói banknak a

kelleténél nagyobb érték lett elismerve, ezáltal jogtalan anyagi haszonra tettek szert Kasza hozzájárulásával. Október 25. A VMSZ elnöksége politikai leszámolásnak minősítette a Kasza József pártelnök ellen indított bűnvádi eljárást, közleményben tudatva, hogy a párt gondterhelten figyeli a hatalom legújabb kísérletét, hogy megfélemlítse és kompromittálja politikai ellenfeleit. Október 25. A Večernje Novosti című belgrádi napilap a fasiszta zubbonyos magyar szélsőségesek politikai orgiájának nevezte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kishegyesi zenés rendezvényét, amelyen részt vett a Kárpátia együttes és felszólalt többek között Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke is. Október 27. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási minisztert, a VMSZ alelnökét is kihallgatta a szerb rendőrség a májusban rendezett újvidéki honvédtalálkozó miatt. Október 27. Rasim Ljajić

Szerbia-Montenegró-i emberi jogi és kisebbségügyi miniszter a Večernje Novosti című napilapnak kijelentette: Magyarország reagálását és elítélő nyilatkozatát várja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kishegyesi rendezvénye és elnökének kijelentései miatt. November 3. László Boglár kormányszóvivő Kasza Józsefnek a magyar miniszterelnökhöz intézett nyílt levelével kapcsolatban kijelentette: a magyar kormány semmiképp nem foglal állást a kettős állampolgárság mellett, illetve ellen, elsőrendű felelőssége az ügyben az, hogy olyan információkat hozzon a választópolgárok tudomására, amelyek alapján felelős döntést tudnak hozni az erről december 5-én rendezendő népszavazáson. Kasza a Gyurcsány Ferenchez intézett levelében arra kérte a miniszterelnököt és Hiller István MSZP-elnököt, hogy gondolják újra a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontjukat. Emlékeztetett arra, hogy mindig is meggondolatlan

és felelőtlen lépésnek tartotta a népszavazás kezdeményezését a kettős állampolgárságról, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kettős állampolgárság elutasítása a határon túli magyaroknál "katasztrofális következményekkel járó lelki traumát fog okozni". Hozzátette: nem osztja Gyurcsány Ferenc és az MSZP véleményét, miszerint a kettős állampolgárság megadása az elvándorlás miatt második Trianonhoz fog vezetni. November 9. Kasza József Budapesten a Friedrich Ebert Alapítvány vitaestjén kijelentette: a kormánypártok pofon ütötték a határon túli magyarságot, amikor a nemmel való voksolásra bíztattak a kettős állampolgárság megadásának kérdésében. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára viszont illúziónak nevezte a népszavazási igenre ösztönzők érveit. November 12. Kasza József VMSZ-elnök szerint a MÁÉRT-en folyó vitát az is nehezíti, hogy az MSZP túl hosszú időt

hagyott kihasználatlanul a kettős állampolgárság kérdésnek a megoldására. "Konkrétan Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk május elsejét, majd utána komolyan foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Ez a mai napig nem történt meg, s ez a kihasználatlan idő nehezíti az eseményeket" fogalmazott. November 19. Félszáz vajdasági magyar civil szervezet levélben szólította fel Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt, hogy támogassa a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. November 29. Az EP úgynevezett délszláv delegációjának brüsszeli ülését követően bejelentették: a január végén a Vajdaságba és Belgrádba utazó tényfeltáró bizottságában helyet kapott Becsey Zsolt (Fidesz) és Hegyi Gyula (MSZP) is. Az öttagú bizottság elnöke a néppárti Doris Pack, tagja még a szocialista Johannes Swoboda és a szlovén liberális Jelko Kacin.

December 3. A kampánycsend előtt néhány órával Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, valamint Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a magyarországi köztelevízióban Gyurcsány Ferenccel vitázva arra kérte a magyar állampolgárokat, hogy vasárnap igennel szavazzanak. Gyurcsány kijelentette, "nem a szavazásra, nem az igen szavazására, hanem az attól való távolmaradásra biztatok, hogy ne erőszakkal próbáljuk megoldani azt, amire nincsen még kész a magyar nemzet". December 13. Szabó Vilmos politikai államtitkár Budapesten sajtótájékoztatón közölte: a magyarországi szerb, illetve a szerbiai magyar kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény alapján megalakult a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. December 20. Bugár Béla (szlovákiai Magyar Koalíció Pártja), Markó Béla (Romániai

Magyar Demokrata Szövetség), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Jakab Sándor (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége), Juhász Sándor (horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség) és Hámos László (Hungarian Human Rights Foundation) közös nyilatkozatban foglalt állást a kettős állampolgárság kérdésében, hangoztatva: "A határon túli magyar szervezetek megdöbbenéssel értesültek a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szóló népszavazás eredményéről. Úgy véljük, hogy a nagyarányú távolmaradás többek közt annak következménye, hogy a kormánypártok a nem szavazatra buzdítással elbizonytalanították a választókat. Bebizonyosodott, hogy az egész magyar nemzetet érintő kérdésekben meg kell keresni az egyetértést a politikai pártok között, ami ebben az

esetben nem történt meg, sőt teljesen előkészítetlenül került sor a népszavazásra". December 21. A Magyar Szó című újvidéki napilap fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Kókai Péter életműdíjjal tüntette ki a lap két munkatársát, Cs. Simon Istvánt és Kubát Jánost, a legjobb újságírónak járó díjat pedig Kecskés István bánáti és Purger Tibor washingtoni tudósító kapta