|
Dátum: 2023. augusztus 06. 00:10:02. Forrás : Wikipedia |
A Blitzkrieg német kifejezés, magyar megfelelője: villámháború, amely főként a II. világháborúban a német Wehrmacht által indított különböző hadműveletek stratégiáját és taktikáját jelenti (Magát a "Blitzkrieg" kifejezést sohasem használták hivatalosan a németek).
Első világháború
A korábbi hadászati elvekkel szembeforduló, újszerű hadviselési formát először az első világháborúban kívánták alkalmazni, a Schlieffen-terv alapján. Lényege az volt, hogy kihasználva Németország jobb felkészültségét, az ellenséget (Franciaországot és szövetségeseit, illetve Oroszországot) még azelőtt megadásra kényszerítse, hogy maguk kellően fel tudtak készülni a harcra. Schlieffen tervében nagy szerepet játszottak a gyors csapatmozgások. A terv papíron jól festett, azonban nem állta ki a valóság próbáját. Például napi 30-40 km-es menettávokat írtak elő, amit egy hivatásos katona teljesít, de a német sereg nagy része sorozott polgárokból, kereskedőkből, iparosokból állt, akik nem voltak hozzászokva a nagy fizikai megterheléshez és a menet során is szinte harctéri körülményekhez. Továbbá a Németország által felvonulási terepként használt országokban (Hollandia, Belgium) több helyen ellenállásba ütköztek, amit a tervet mindenáron teljesíteni akaró tisztek és altisztek keményen letörtek. Az itt elkövetett kegyetlenkedésekkel az antant sajtója kiemelten foglalkozott, és az antant közvéleményét gyorsan a németek ellen hangolta. A valós körülmények miatt lényegesen lassabban előrehaladó német sereget végül sikerült állóháborúra kényszeríteni, amit már nem nyerhetett meg.
A villámháború klasszikus példája: a mobilizált gépesített hadtest és a gyalogság szoros együttműködésben
Második világháború
A második világháború idejére a németek már felmérték az első világháborús tervek bukásának okait, és módosítottak a kiképzési rendszerükön is, hogy a tervezettől eltérő körülmények esetén is képesek legyenek sikerre vinni a hadműveletet. Franciaország lerohanását célzó haditervükben ismét nagy szerepet szántak a villámháborús taktikának. A huszonhat évvel korábbi tapasztalatokat kamatoztatták, a villámháborús taktika legfőbb célja az lett, hogy az ellenségnek semmiképpen sem szabad időt hagyni statikus védelem kiépítésére, állandóan mozgásban tartva, űzve kell szétforgácsolni erőit, illetve bekeríteni az erősen védett állásokat (tapasztalatok bizonyítják, hogy a védekező harcok lelkileg sokkal megterhelőbbek a támadóknál, és az állandó menekülés-állásfoglalás-bekerítés-kitörés-menekülés gyorsan aláássa a legénység morálját). Paradox módon a francia hadvezetés éppen ellenkező következtetést vont le az első világháborús tapasztalatokból, és az erődökben látta a hatásos védelem eszközét. Erődrendszerüket a németek megkerülték, és a tétova francia hadvezetésnek, a gyors harckocsiékeknek, a jól szervezett utánpótlásnak hála, Franciaország 6 hét alatt vereséget szenvedett.
Az Oroszország elleni támadás során is a gyors lerohanás eszközével akartak élni, de számításaikat keresztülhúzták az Európában nem tapasztalt távolságok, és az ezzel kapcsolatos problémák: nehezített utánpótlás, kommunikáció, közlekedés, és az addig nem tapasztalt partizántevékenység is, illetve az, hogy pár hetes háborút tervezvén, nem gondoskodtak a német hadsereg téli felszereléséről. Ahogy hátráltak is oroszok, az orosz utánpótlás egyre rövidebb, a német egyre hosszabb utat tett meg a csapatokig. Mindezek együtt okozták, hogy a front télire mindig befagyott. 1941 decemberére, öt hónap előretörés után a németek már Moszkva alatt álltak, de nem tudtak tovább jutni. A következő év tavaszán inkább dél felé, a Sztálin nevét viselő város felé indultak a német csapatok. A végkifejletet ismerjük.
Hatása a mai harcászatra
A mai harcászat is sokat köszönhet a villámháborús taktikának. A mozgékonyság ma már alapkövetelménye egy hatékony hadseregnek. A könnyű, gyors harcjárművek, jó tájékozódás, a csapatok gyors mozgatása nagy szerepet játszik a modern hadseregek stratégiájában is. Az amerikai hadsereg végig alkalmazta az öbölháborúban, majd a Szaddám Huszein megdöntésére indított háborúban is.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Milyen laptopot válasszunk tanuláshoz?
Napjainkban a legtöbb iskolai feladathoz előnyt jelent, ha van számítógépünk; bár tény, hogy kevés helyen számít alapkövetelménynek, hiszen eseti jelleggel a könyvtárban is el lehet boldogulni. A legolcsóbb elégséges megoldás egy használt asztali gép alkalmazása, hiszen 100.000 Ft alatt nagyon jó komplett gépeket lehet beszerezni, akár garanciával. Jelen cikkünkben mégis az általános célra alkalmasabb, könnyebben hordozható laptopokat vesszük górcső alá – figyelembe véve a tanulói pénztárca adottságait is.
A Fertő tóA Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.
A lemeztektonikárólA lemeztektonika (tektonika, görög tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet amely a Föld litoszférájának (szilárd kérgének) nagyléptékű mozgásait magyarázza. Magába olvasztotta és meghaladta a kontinensvándorlás kora 20. századi és a tengeraljzat szétterülés 1960-as években kifejlesztett elméleteit.
Kapcsolódó doksik- Csikós Pamina - Magyarország gazdasága a két világháború között / 2010, 13 oldal
- Erdős Attila - Modern hadviselés a vietnami háborúban / 2014, 20 oldal
- Pap László - Sebesültsorsok az I. világháború nyugati frontján / 2015, 6 oldal
- Az Egyesült Államok második forradalma, polgárháború az USA-ban (1861-1865) / 2010, 2 oldal
- A második világháború / 2005, 17 oldal
